Elöntik az ügyek az Alkotmánybíróságot

Bár Sólyom László leköszönő köztársasági elnök elődeinél jóval gyakrabban élt politikai illetve alkotmányossági vétóval egy-egy elé terjesztett jogszabály ügyében. Az új Orbán-kormány megalakulása óta viszont több esetben aláírt olyan törvényeket, amelyek miatt politikai és szakmai szervezetek hevesen tiltakoztak. Ezen jogszabályok egy része mégis az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

Hamarosan szinte elönthetik az Alkotmánybíróságot azok az indítványok, amelyek az Országgyűlés kormánypárti többségének voksával megszavazott jogszabályokat támadják meg. Ezek között több olyan van, melyet már korábban is több politikai illetve szakmai kritika ért, de Sólyom László államfő vagy ezek ellenére is aláírta azokat, vagy sikertelenül próbálta politikai vétójával arra ösztönözni a Házat, hogy érdemben változtasson rajtuk.

Tegnap két kérdésben is több szervezet jelentette be, hogy a taláros testülethez fordul. A Munkáspárt 2006 és a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) a módosított választási eljárási törvényt - mely már az őszi önkormányzati voksoláson irányadó lesz - kritizálta. Ellenérvük az, hogy bár az új szabályok kisebb önkormányzati képviselőtestületek létrehozását teremtik meg, egyúttal súlyosan torzítják az erőviszonyokat, "a győztes mindent visz" elv alapján átírva a mandátumszerzés szabályait. Emiatt már a változtatások kihirdetése előtt azt kérte az államfőtől Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester, hogy kérjen normakontroll az Alkotmánybíróságtól (Ab), ám Sólyom László nem emelt vétót és kihirdette a módosításokat. A Munkáspárt 2006 antidemokratikusnak nevezte az új választási rendszert, míg a Szema arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás "a politikai pluralizmust ítéli halálra".

Aláírta az államfő azt a törvényt is, amely szerint minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). Ezt várhatóan az OVB támadja meg. Szigeti Péter elnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ha a testület mégsem teszi ezt meg, ő maga nyújt be kifogást. Aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza, miközben a döntés nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságokra.
Egy másik, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabályt ugyan az államfő visszaküldött az Országgyűlésnek, ám a Ház az aggályosnak tartott részek érdemi változtatása nélkül fogadta el újra a javaslatot. Emiatt a Liga Szakszervezeti Szövetség fordul az Alkotmánybírósághoz, mivel a jogszabály lehetővé teszi több tízezer köztisztviselő indoklás nélküli elbocsátását.

Hasonló módon fogadta el az Országgyűlés másodszorra az alkotmánybírók választásával kapcsolatos szabályozást is. A változtatás ellen az volt a politikai és szakmai kifogás, hogy a jövőben olyan nyolctagú bizottság jelölte volna a tagokat, melybe a parlamenti pártok erőviszonyainak megfelelően küldenének tagokat, nem pedig egy-egy tagot delegálhatnának, mint korábban. Vagyis a Fidesz-KDNP egymaga jelölhetné, majd választhatná kétharmados parlamenti többségével a bírákat. A köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályon a Ház csak annyit változtatott, hogy a nyolc helyett 9-15 fősek lennének a jelölő testületek, melyekben az eredeti változathoz hasonlóan figyelembe kell venni a frakciók "létszámarányát."

Főbb aggályok
Önkormányzati választás
- a mandátumszerzés új szabálya torzít: a győztes mindent visz elv szerint
Kormánytisztviselők jogállása
- Indoklás nélkül, két hónapos felmondással elküldhető több tízezer köztisztviselő
OVB-tagok választása
- négyéves ciklusa helyett minden általános választás előtt megújul a testület
Alkotmánybírók választása
- jelölőbizottsági erőviszonyok paritásos helyett mandátumarányos alapon

Államfői vétók
Köztársasági elnök - Visszaküldés a Háznak - Normakontroll az Ab-től - Összesen
Göncz Árpád - 3 - 8 - 11
Mádl Ferenc - 6 - 13 - 19
Sólyom László - 26 - 17* - 43
*Egy esetben alkotmányértelmezést kért a kitünetési javaslatok aláírása kapcsán
Forrás: Népszava-gyűjtés

Törvényalkotási hajrá
Az e hét hétfői ülésen szavazásra bocsátottakkal együtt az Országgyűlés május 14-i alakuló ülése óta összesen 59 döntést hozott. Többnyire önálló képviselői indítványokra hét új törvényt alkottak - egy közülük nemzetközi -, 24 esetben korábbi jogszabályt módosítottak, elfogadtak továbbá 27 országgyűlési határozatot és egy - a nemzeti együttműködésről szóló - politikai nyilatkozatot. Az 59 döntés közt volt több alkotmánymódosítás és kettő, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény újbóli elfogadása is. A beterjesztett több mint félszáz kormánypárti törvényjavaslat közül csak egyet jegyez a május 29-én megalakult Orbán-kormány: az közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.
Az eltelt másfél hónapban a statisztika alapján egyébként az Országgyűlés hárommal több döntést hozott, mint az idei év első öt hónapjában összesen. Az 59 döntés pedig éppen feleannyi, mint ahány ügyben a korábbi Orbán-kormány idején az új Országgyűlés határozott 1998-ban: akkor az alakuló üléstől az év végéig 118 döntést hoztak. Akkor lassabb volt a "tempó": 1998-ban az 59. döntés elfogadására októberig kellett várni. Az ellenzék az elmúlt időszakban többször kifogásolta is a kormányoldal törvényalkotási gyakorlatát. Részben úgy érzik, nincs idő az érdemi véleményalkotásra és vitára a "rohamtempó" miatt, részben bírálják, hogy mivel nem kormány-előterjesztésekről van szó, elmaradnak az egyeztetetések.
Népszava-összeállítás