Kiss, Ungváry, Biszku, Ab

Csúnya vita: vonzódik a kisfiúkhoz, mert 40 évesen se nősült meg
Cinkos, aki néma
Baloldali diktatúra jogkövetkezmények nélkül

Egy múlt héten bemutatott, korszakos dokumentumfilm Biszku Béláról. Egy hajmeresztő minapi ítélet az állampártban edződött alkotmánybíró és a történész perében. És egy gyilkos strasbourgi felmentésének fogadtatása Szabad Nép-stílusban - avagy milyen következményekkel jár, hogy a kommunizmus tetteseinek elmaradt a "nürnbergi pere"?
"A józan ész megköveteli, hogy a törvény ne csak a jelentéktelen bűnöket elkövető kisembereket sújtsa... Ezek a vádlottak olyan tisztségeket töltöttek be, olyan rangokat viseltek, hogy nekik maguknak nem kellett vérrel beszennyezni a kezüket...

A tervezőket és a kiagyalókat, a bujtogatókat és a vezetőket akarjuk sújtani" - jelentette ki Robert H. Jackson, az Egyesült Államok főügyésze vádbeszédében 1945-ben a nürnbergi per megnyitóján. Ennek megfelelően az eljárásban a Nemzetiszocialista Német Munkáspárt húsz vezetőjét ítélték börtönre vagy halálra, a későbbi perekben pedig további kétszáz náci került a vádlottak padjára.

Azt már Napóleon óta tudjuk, hogy a történelmet a győztesek írják, arra viszont a közelmúlt szolgáltatott példát, hogy a törvény előtti felelősségre vonás is az ő kiváltságuk. Míg ugyanis a nemzetiszocializmus felett aratott második világháborús diadal megnyitotta az utat a nemzetközi jog alapján történő elszámoltatáshoz, a kommunizmusból való átmenet "tárgyalásos forradalomként" valósult meg, így a múlttal való szakítás felemásra sikeredett.

Nem véletlen, hogy Christopher Beazley, az Európai Parlament néppárti, angol képviselője tavaly a kommunizmus vétkeiről szólva ikerbűnözőknek nevezte Hitlert és Sztálint, "akik között csak az a különbség, hogy az egyik megnyerte, a másik elveszítette a második világháborút". Ráadásul Európa-szerte számos képviselője maradt a marxi, lenini eszméknek, így felettébb bajos nemcsak a történelem ítélőszéke, hanem konkrétan bíróság elé idézni a felelősöket.

A Magyar Szocialista Munkáspárt egyetlen vezetője ellen sem indult eljárás a baloldali diktatúrában viselt dolgai miatt, és az elszámoltatás a többi posztkommunista országban is kívánnivalót hagy maga után. Hazánkban kizárólag az 1956-os sortüzek résztvevői ellen indulhattak perek, ám egy kezünkön meg tudjuk számolni, hány ügyben született jogerős elmarasztalás.

A kilencvenes évek elejének az Alkotmánybíróság által több ízben tompított igazságtételi törvényei ugyanis módfelett szűkre szabták a büntethetőség lehetőségét. Gyakorlatilag csak az 1956 őszén történtek - amikor az állam háborút viselt polgárai ellen, ezért az akkori, emberiség elleni bűntettek szankcionálásának nincs időbeli korlátja - miatt nyílt lehetőség felelősségre vonásra. A többi eset elévülés miatt eleve ad acta került.

A múlt méltó lezárásának hiánya 1990 óta minduntalan előkerült, és napjainkban is több eset világít rá az igazságtétel elmaradásának nyomorúságos következményeire. Az alábbiakban ezért három friss, illetve közelmúltbeli, tanulságaiban egymáshoz kapcsolódó ügy hátterét mutatjuk be. Ennek kapcsán eltűnődünk azon, lehet-e büntetlenül elmismásolni a felelősségre vonást, s milyen következményekkel jár, hogy - miközben a nácivadászat rendületlenül folytatódik - mindmáig nem sikerült tető alá hozni a "kommunizmus nürnbergi perét".

1. "HELYREÁLLÍTOTT TISZTI BECSÜLET"
A fenti címmel számolt be a Népszabadság 2008-ban arról, hogy "az elmúlt tíz év meghurcoltatásai" után a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága "igazságot szolgáltatott" Korbely Jánosnak.
Az idős férfit a tatai sortűzper vádlottjaként a magyar Legfelsőbb Bíróság 2001-ben emberiség elleni bűncselekményért ötéves börtönre ítélte, mondván: el nem évülő bűntettet követett el, amikor 1956-ban lelőtt egy felkelőt. Korbely ezután, arra hivatkozva, hogy ez az akkori törvények szerint nem volt büntethető, Strasbourgba vitte az ügyet. Itt a testület úgy határozott: az egykori katonatiszt elkövette a terhére rótt cselekményt, ám ma már nem lehet tisztázni, miként keveredett lövöldözésbe a forradalmárokkal, ezért az emberiség elleni bűntett nem bizonyítható.
"A történtek, őszintén mondom, megráztak, alaptermészetemnél fogva elítélek minden erőszakot" - fogalmazott az elévülés miatt született felmentő ítélet után a nyugalmazott katona. "Elégtételt az jelentene számára, ha elnézést kérnének tőle azok, akik szerinte igazságtalanul bántak vele" - fogalmazott a Népszabadság az "egyenes tartású, szikár férfi"-ról, aki "láthatóan nehezen tudta palástolni érzelmeit". A félreértések elkerülése végett: e megindító sorok egy gyilkosról szóltak. Egy olyan emberről, aki a diktatúra képviseletében felkelők megölésében vett részt, s ma azért mentesítették a büntetés alól, mert tettét Strasbourgban 12:5 arányban elévültnek tekintették.
"Az ítélet nem pusztán egy konkrét ügyben hozott egyedi döntés, hanem a magyar jogi gondolkodás és joggyakorlat elmúlt 15 évi bizonytalanságait lezáró elvi jellegű állásfoglalás" - nyomatékosította a határozat jelentőségét a Magyar Nemzetben Baka András.
A strasbourgi testület egykori magyar tagja - ma a Legfelsőbb Bíróság elnöke - abban látta a verdikt különös súlyát, hogy a legfőbb európai fórum kinyilvánította: a nemzetközi jog szabályai 1956-ra is alkalmazandók. "1956 tiszta szellemének egyedül az a jogállami felfogás felel meg, hogy bűncselekmény elkövetéséért mindenki az elkövetés idején érvényes jogszabályok szerint viselje a következményeket" - fogalmazott Baka. (E jogi alapelv érvényesítésének felemás következményeire még visszatérünk.)

2. ALKOTMÁNYBÍRÓ A PÁRTÁLLAMBÓL
Strasbourgban fog folytatódni az az eljárás is, amelyet Kiss László alkotmánybíró indított, majd nyert meg néhány hete a Legfelsőbb Bíróságon Ungváry Krisztián ellen. A bíró azért perelt, mert a történész 2007-ben az Élet és Irodalomban azt állította: Kiss a nyolcvanas években a pécsi egyetem párttitkárhelyetteseként olyan módszerekkel lépett fel az ellenzéki Dialógus békemozgalommal szemben, melyből arra lehet következtetni, hogy az állambiztonság hivatalos kapcsolataként ügynöki jellegű tevékenységet végzett.
Kiss László a neki tulajdonított cselekményeket nem tagadta, ám sérelmezte, hogy Ungváry ezt összefüggésbe hozta az állambiztonsággal. Az alsóbb fokú bírói fórumokkal ellentétben az LB végül az alkotmánybírónak adott igazat. Az ítéletből kiderül: tény, hogy a Belügyminisztérium III/III-as csoportfőnöksége tervet szőtt a békemozgalomnak a hivatalos kapcsolatokon keresztüli ellehetetlenítésére. Az sem vitatható, hogy Kiss László intézkedései - "a hallgatói információs csatornák ellenőrzése", "hangulatjelentések írása" - beleillettek ebbe a tervbe.
Ez viszont az LB szerint még nem feltétlenül jelenti azt, hogy Kiss mindezt az állambiztonság hivatalos kapcsolataként tette. Cselekedhetett akár pártutasításra is - szól az ítélet, figyelmen kívül hagyva azt a körülményt, hogy az MSZMP és az elhárítás a legszorosabb szimbiózisban élt. És mintha a dolog érdemi megítélése szempontjából nem lenne édes mindegy, hogy valaki az elnyomó rendszer melyik szervezetének megbízásából vetemedik ilyen tevékenységre.
A pert éles publicisztikai pengeváltás kísérte. Ungváry arról értekezett, hogy az ügy megítélése rosszabb, ha a "kollaboráns pártállami csinovnyik" önként végezte ezt a tevékenységet, az MSZP által jelölt alkotmánybíró pedig személyeskedve gúnyolódott a történészen. "Nos: úgy "következtetek", minthogy Ön 40 éves koráig nem nősült meg, s főcserkészként kisgyerekekkel foglalkozik, vonzódása lehet ehhez a korosztályhoz. Ugye, milyen épeszű ez a következtetés? Legalább annyira, mint az, amire Ön "vetemedett"" - alkalmazott övön aluli hasonlatot a De Jure című szaklapban egy minden alapot nélkülöző pedofilvád és a nagyon is életszerű ügynöközés között.
Az alkotmánybíró már a perben is tanúságot tett tréfás kedélyéről. Az egyik tárgyaláson azt mondta, hogy párttitkári funkciója a Mókus őrsben betöltött mókamesteri szerephez volt hasonló, a hangulatjelentéseket a gyerekekkel íratták egy fagyiért, a pártbizottság pedig jótékonysági egylet volt, ahol emberek mentésével foglalkoztak. Nos, a diktatúra bűneinek ennél nagyobb fokú bagatellizálását nem javasolnánk neki, hiszen az Országgyűlés májusban elfogadta a büntető törvénykönyv módosítását.
Az új szöveg szerint "aki nagy nyilvánosság előtt a nemzeti szocialista és kommunista rendszerek által elkövetett népirtás és más, emberiség elleni cselekmények tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel, bűntettet követ el". Feltéve persze, hogy a jogszabályt esetleg nem meszeli el az Alkotmánybíróság - melynek tagjaként Kiss László bizonyára élénk figyelemmel kíséri e törvény sorsát.

3. BISZKU BÉLA LELKIISMERETE
"A Kiss Lászlóról szóló ítélet alapján ha valaki azt írná Biszku Béláról, hogy ő felel az 1956 utáni ítéletek súlyosbításáért, elbukná a pert" - állítja párhuzamba lapunknak esetét Ungváry Krisztián az egykori belügyminiszter ügyével. "Hiába hozná bizonyítékként, hogy Biszku az MSZMP egyik ülésén így kevesellte a kivégzések arányát: "A politikai jellegű bűncselekményeknél sok az enyhe ítélet, és viszonylag kevés a fizikai megsemmisítések száma." Ezzel az erővel a politikus mondhatná, hogy a bíróságok maguktól is hozhattak halálos ítéleteket" - véli a történész.
Ami azt illeti, Biszku ezt mondta is Novák Tamás és Skrabski Fruzsina Bűn és büntetlenség című, múlt héten bemutatott filmjében. "Nem én hoztam az ítéletet"; "nem én végeztem ki őket" - próbálja hárítani a felelősséget a 90 éves egykori politikus. Amikor pedig szembesítik a belügyminisztersége alatt kivégzett 300 elítélt '56-os sorsával, és megkérdik, nem akarja-e megkövetni az áldozatokat és családjukat, "ne nézzenek már hülyének!" felkiáltással közli: "Nekem nincs miért bocsánatot kérni."
Amit viszont húsz év politikai vita és jogászkodás nem tudott elérni, az két leleményes újságírónak sikerült ezzel a megrendítő filmmel. A Biszku közelébe fondorlatos módon eljutó alkotók a múlt e kulcsfigurájának erkölcsi leépülésével és az áldozatok sorsával való katartikus szembesüléshez a nyilvánosság erejét vetették latba, teljes sikerrel. Művük különös jelentőségét az adja, hogy a film értő nézője - az alkotókhoz hasonlóan - a legkevésbé sem merő gyűlöletet érez a szánalmas önigazolásba menekülő aggastyánnal szemben.
Ehelyett azon kezd tűnődni, hogy mi nagyobb büntetés az ilyen embernek: néhány év börtön, vagy a terhelt lelkiismeretével való együttélés kényszere, illetve a bűneivel és a nyilvánossággal való szembesítés ereje.
"Biszku lányait is megérintette az alkotás. Először letiltották ugyan a művet, de miután megnézték, szemlátomást megrendült lélekkel maguk kérték, hogy mutassuk be, sőt megköszönték, hogy elkészítettük a filmet" - meséli lapunknak Novák Tamás. Biszku Bélának pedig a filmvásznon felidézett cselekedetei után egy szava sem lehet az ellen, hogy az alkotók a diktatúra emblematikus felelősének állították be. "Lehetetlen helyzet, hogy azokat az embereket, akik fegyvert fogtak vagy belesodródtak ezekbe az eseményekbe, szigorúbban bírálják el, mint azokat, akik politikai vagy szellemi irányítással elősegítették, hogy ezek ide kerüljenek" - panaszolta a politikus 1956 decemberében. Akkor bizonyára mindenre gondolt, csak arra nem, hogy e kijelentésével - annak lényegét saját pártbeli szerepére vonatkoztatva - máig hatóan önmagára is kimondta az erkölcsi ítéletet.
Amint láthattuk, a jog sok mindenre - és annak ellenkezőjére is - érvekkel szolgálhat. Miközben lényeges szempont, hogy az igazságtétel jogállamhoz méltó módon történjék, az ismertetett esetek is jelzik a paragrafusok illetékességének korlátait. A legvitatottabb kérdésnek rendre az bizonyul, hogy ha valakit nem lehet elítélni olyan cselekményért, ami az elkövetése idején nem volt büntethető, akkor az nem vezet-e az erkölcs halálához.

Míg az MDF-es Kónya Imre és az SZDSZ-es Pető Iván 1991-es vitájában a liberális politikus is a korabeli és későbbi törvények különbségére hivatkozva érvelt a felelősségre vonás ellen, a nürnbergi perben ezt a dilemmát minden további nélkül feloldották. A hivatkozás Gustav Radbruch német jogtudós alapelve volt, mely szerint az erkölcs és a természetjog minden jogrendszer fő eleme; és ha egy törvény ezt alapjaiban sérti, akkor az ilyen törvény nemcsak igazságtalan, de jogtalan is.

"A Radbruch-formula csak rendkívüli helyzetben alkalmazható. A nürnbergi per ilyen volt, hiszen akkor a német államiság megszűnt, nálunk viszont a folytonosság sok tekintetben megmaradt. A békés átmenetből következően mai demokráciánk, tetszik, nem tetszik, az előző rendszert illegitimnek, de legálisnak tartja. A Sólyom László vezette Alkotmánybíróság az 1989 előtti rendszert nem tekintette alkotmányosnak, ám elismerte, hogy a rendszerváltás a legalitás talaján ment végbe" - mondja Schanda Balázs alkotmányjogász, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karának dékánja.
Ebből több minden következik. Például az, hogy a bíróságok a kommunizmus bűnöseinek esetében nem igazságot, csupán jogot szolgáltattak - vagyis a mégoly szabatos törvények e körben nem alkalmasak a társadalom erkölcsi ítéletének kifejezésére. A jövőben is együtt kell hát élnünk az abszurd ténnyel: hazánkban egy negyvenéves diktatúráért a jog mindössze fél tucat, alacsony beosztású embert volt képes felelősnek találni.
HetiVálasz, Szőnyi Szilárd

Elöntik az ügyek az Alkotmánybíróságot

Bár Sólyom László leköszönő köztársasági elnök elődeinél jóval gyakrabban élt politikai illetve alkotmányossági vétóval egy-egy elé terjesztett jogszabály ügyében. Az új Orbán-kormány megalakulása óta viszont több esetben aláírt olyan törvényeket, amelyek miatt politikai és szakmai szervezetek hevesen tiltakoztak. Ezen jogszabályok egy része mégis az Alkotmánybíróság elé kerülhet.

Hamarosan szinte elönthetik az Alkotmánybíróságot azok az indítványok, amelyek az Országgyűlés kormánypárti többségének voksával megszavazott jogszabályokat támadják meg. Ezek között több olyan van, melyet már korábban is több politikai illetve szakmai kritika ért, de Sólyom László államfő vagy ezek ellenére is aláírta azokat, vagy sikertelenül próbálta politikai vétójával arra ösztönözni a Házat, hogy érdemben változtasson rajtuk.

Tegnap két kérdésben is több szervezet jelentette be, hogy a taláros testülethez fordul. A Munkáspárt 2006 és a Szabad Emberek Magyarországért (Szema) a módosított választási eljárási törvényt - mely már az őszi önkormányzati voksoláson irányadó lesz - kritizálta. Ellenérvük az, hogy bár az új szabályok kisebb önkormányzati képviselőtestületek létrehozását teremtik meg, egyúttal súlyosan torzítják az erőviszonyokat, "a győztes mindent visz" elv alapján átírva a mandátumszerzés szabályait. Emiatt már a változtatások kihirdetése előtt azt kérte az államfőtől Wittinghoff Tamás budaörsi polgármester, hogy kérjen normakontroll az Alkotmánybíróságtól (Ab), ám Sólyom László nem emelt vétót és kihirdette a módosításokat. A Munkáspárt 2006 antidemokratikusnak nevezte az új választási rendszert, míg a Szema arra hívta fel a figyelmet, hogy a módosítás "a politikai pluralizmust ítéli halálra".

Aláírta az államfő azt a törvényt is, amely szerint minden általános választás - az országgyűlési, az önkormányzati és az európai parlamenti voksolás - előtt megújul az Országos Választási Bizottság (OVB). Ezt várhatóan az OVB támadja meg. Szigeti Péter elnök a Népszabadságnak úgy nyilatkozott, ha a testület mégsem teszi ezt meg, ő maga nyújt be kifogást. Aggályosnak tartja, hogy egy független, a parlament által négy évre választott testület megbízatását vonják vissza, miközben a döntés nem terjed ki a területi és a helyi választási bizottságokra.
Egy másik, a kormánytisztviselők jogállásáról szóló jogszabályt ugyan az államfő visszaküldött az Országgyűlésnek, ám a Ház az aggályosnak tartott részek érdemi változtatása nélkül fogadta el újra a javaslatot. Emiatt a Liga Szakszervezeti Szövetség fordul az Alkotmánybírósághoz, mivel a jogszabály lehetővé teszi több tízezer köztisztviselő indoklás nélküli elbocsátását.

Hasonló módon fogadta el az Országgyűlés másodszorra az alkotmánybírók választásával kapcsolatos szabályozást is. A változtatás ellen az volt a politikai és szakmai kifogás, hogy a jövőben olyan nyolctagú bizottság jelölte volna a tagokat, melybe a parlamenti pártok erőviszonyainak megfelelően küldenének tagokat, nem pedig egy-egy tagot delegálhatnának, mint korábban. Vagyis a Fidesz-KDNP egymaga jelölhetné, majd választhatná kétharmados parlamenti többségével a bírákat. A köztársasági elnök által visszaküldött jogszabályon a Ház csak annyit változtatott, hogy a nyolc helyett 9-15 fősek lennének a jelölő testületek, melyekben az eredeti változathoz hasonlóan figyelembe kell venni a frakciók "létszámarányát."

Főbb aggályok
Önkormányzati választás
- a mandátumszerzés új szabálya torzít: a győztes mindent visz elv szerint
Kormánytisztviselők jogállása
- Indoklás nélkül, két hónapos felmondással elküldhető több tízezer köztisztviselő
OVB-tagok választása
- négyéves ciklusa helyett minden általános választás előtt megújul a testület
Alkotmánybírók választása
- jelölőbizottsági erőviszonyok paritásos helyett mandátumarányos alapon

Államfői vétók
Köztársasági elnök - Visszaküldés a Háznak - Normakontroll az Ab-től - Összesen
Göncz Árpád - 3 - 8 - 11
Mádl Ferenc - 6 - 13 - 19
Sólyom László - 26 - 17* - 43
*Egy esetben alkotmányértelmezést kért a kitünetési javaslatok aláírása kapcsán
Forrás: Népszava-gyűjtés

Törvényalkotási hajrá
Az e hét hétfői ülésen szavazásra bocsátottakkal együtt az Országgyűlés május 14-i alakuló ülése óta összesen 59 döntést hozott. Többnyire önálló képviselői indítványokra hét új törvényt alkottak - egy közülük nemzetközi -, 24 esetben korábbi jogszabályt módosítottak, elfogadtak továbbá 27 országgyűlési határozatot és egy - a nemzeti együttműködésről szóló - politikai nyilatkozatot. Az 59 döntés közt volt több alkotmánymódosítás és kettő, a köztársasági elnök által megfontolásra visszaküldött törvény újbóli elfogadása is. A beterjesztett több mint félszáz kormánypárti törvényjavaslat közül csak egyet jegyez a május 29-én megalakult Orbán-kormány: az közigazgatási és igazságügyi miniszter azt indítványozta, hogy az új polgári törvénykönyv (Ptk.) ne lépjen hatályba.
Az eltelt másfél hónapban a statisztika alapján egyébként az Országgyűlés hárommal több döntést hozott, mint az idei év első öt hónapjában összesen. Az 59 döntés pedig éppen feleannyi, mint ahány ügyben a korábbi Orbán-kormány idején az új Országgyűlés határozott 1998-ban: akkor az alakuló üléstől az év végéig 118 döntést hoztak. Akkor lassabb volt a "tempó": 1998-ban az 59. döntés elfogadására októberig kellett várni. Az ellenzék az elmúlt időszakban többször kifogásolta is a kormányoldal törvényalkotási gyakorlatát. Részben úgy érzik, nincs idő az érdemi véleményalkotásra és vitára a "rohamtempó" miatt, részben bírálják, hogy mivel nem kormány-előterjesztésekről van szó, elmaradnak az egyeztetetések.
Népszava-összeállítás

Káros mellékhatások

Káros mellékhatásai lehetnek a Fidesz gyógyírének
Saját jelöltjeivel szúrhat ki a Fidesz, ha az államfő fenntartásai ellenére módosítja az alkotmánybírák jelölésének módját. Az elmúlt 20 évben működő rendszer valóban működésképtelen, mert a pártok nem képesek szót érteni egymással, a Fidesz javaslata viszont csak addig jobb ennél, amíg valakinek megvan a kétharmados többsége - mondták az [origo] által megkérdezett egykori alkotmánybírák. A Fidesz ráadásul egy olyan szabályt kárhoztat a hibákért, amelyet többek között ő követelt 1989-ben.
Nem oldja meg az Alkotmánybíróság (Ab) függetlenségét megnehezítő legsúlyosabb problémákat az alkotmánybírók megválasztásának új szabályait lefektető fideszes javaslat az Ab több korábbi tagja szerint. A testület [origo] által megkérdezett egykori tagjai szerint az új szabályok sem küszöbölik ki a rosszul működő, a politikai kiegyensúlyozottságot szem előtt tartó korábbi jelölési eljárás hibáit.

Az országgyűlés múlt héten hétfőn változtatta meg az Alkotmánybíróságról szóló törvényt és az alkotmány egyes részeit a képviselők kétharmados támogatásával. A Fidesz javaslata szerint a jövőben a nyolctagú jelölőbizottságba a pártok parlamenti mandátumaiknak megfelelő arányban küldhetnek majd tagokat. Így a jelölőbizottságban is kétharmados többséggel rendelkező Fidesz-KDNP-nek nem kell egyeztetnie a többi párttal, ha úgy dönt, saját jelöltjeivel tölti fel az Ab-t.
Többek között ezt kifogásolta a köztársasági elnök, amikor hétfőn megfontolásra visszaküldte a parlamentnek a törvénymódosítást. Sólyom László szerint az új szabályok lehetetlenné teszi, hogy minden frakció arányos képviseletet kapjon a jelölőbizottságban. A jogszabályról a parlament már hétfői ülésén újra szavazhat.

Mint a rétestészta
Az alkotmány korábban úgy rendelkezett, hogy az Alkotmánybíróság tizenegy tagját az országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot.
Ez a jelölési rendszer még a rendszerváltó pártok és az állampárt jogutódja, az MSZP közötti megegyezés eredménye. A döntés értelmében a mindenkori kormánypárt és az ellenzék fele-fele arányban jelölhet alkotmánybírókat, és ha csak egy hely üresedik meg a testületben, akkor felváltva jelölnek. Részben az 1989-es egyeztetésen részt vevő Fidesz kérésére került be az alkotmányba az az előírás - amit a párt most meg akar szüntetni -, hogy a jelölőbizottságba minden parlamenti párt küldhet egy-egy képviselőt.

Erdei Árpád, az Ab korábbi helyettes elnöke az [origo]-nak azt mondta, a régi rendszer nem volt tökéletes, a pártok vitái miatt "úgy elnyúlt a jelölés, mint a rétestészta". A törvény szerint tizenegy tagú Ab gyakran nyolc-kilenc taggal működött, "az alkotmánybírák betegen is bejártak, hogy ledolgozzák az ügyhátralékot" - mondta.
Gyermekbetegség
A múlt héten megszavazott alkotmánymódosítás beterjesztője, Mátrai Márta fideszes képviselő azzal indokolta a javaslatát, hogy a korábbi jelölési rendszer nem biztosította az Ab folyamatos működését. Erre valóban több példa akadt a rendszerváltás óta, a jelölési rendszer már az elején csődöt mondott: a parlament hét éven keresztül képtelen volt feltölteni a teljes létszámot. 1996-ban a pártok hónapokig vitatkoztak a jelöltekről, de képtelenek voltak megegyezni. Végül a kétharmados többséggel rendelkező MSZP-SZDSZ megszavazta a saját jelöltjét, de még hónapokig megvétózta az ellenzékét. Sólyom László, az Ab akkori elnöke a Magyar Narancsnak adott, 1996-os novemberi interjújában - arra panaszkodva, hogy "teljesen átpolitizálódott a jelölés" - élesen bírálta a szerinte csődöt mondott rendszert.
A parlamenti pártok is felismerték, hogy a jelölési szabályok megnehezítik az Ab feltöltését, de konszenzus híján mostanáig nem változtattak a rendszeren. Két évvel ezelőtt ismét összevesztek a jelölésen. 2008-ban járt le Bihari Mihály - akit most a Fidesz szeretne újrajelölni -, és Kukorelli István - akit LMP küldene vissza az Ab-be - alkotmánybíró mandátuma, de az utódjukról az MSZP és a Fidesz azóta sem tudott megegyezni.

Átmeneti megoldás
Erdei Árpád szerint lehet, hogy a Fidesz által kidolgozott új rendszerben olajozottabban megy majd az alkotmánybírák megválasztása, de csak addig, amíg meg nem változnak a parlamenti erőviszonyok. Ha a Fidesz-KDNP elveszíti a kétharmados többségét, a jelölőbizottságban ismét patthelyzet alakulhat ki, és "ugyanaz folytatódna, ami eddig volt". Erdei szerint a régi rendszer sokszor lehetetlen helyzetbe hozta az Ab-t, de legalább biztosított némi kiegyensúlyozottságot, és konszenzusra kényszeríttette a frakciókat.

Sokkal keményebben bírálta az új jelölési rendszert Kilényi Géza, aki a rendszerváltás után nyolc évig volt az Ab tagja. Kilényi az [origo]-nak azt mondta: "ha ezen az úton haladunk, amit most kijelöltek, akkor rövid időn belül csupa pártkatona fog ülni az Alkotmánybíróságon, ennél már az is jobb, ha beszűntetik az alkotmánybíráskodást".
A korábbi alkotmánybíró szerint még az sem lenne elegendő, ha a jelölésbe bevonnák a köztársasági elnököt, ugyanis az államfőt is a parlamenti frakciók választják. Kilényi szerint van olyan megoldás, amivel növelni lehetne az Ab függetlenségét. Ilyen az olasz rendszer, ahol a tizenöt fős testületből ötöt a szakmai szervezetek ajánlása alapján az államfő, ötöt a bíróság legfelsőbb szervei jelölnek, és csak ötöt a parlament, így az alkotmánybírák kétharmada Olaszországban pártsemleges szakember.

Vélemények a ruhatárban
Az 1990 és 1999 között alkotmánybíróként dolgozó Vörös Imre szerint attól, mert a jelölőbizottságban a pártok képviselői ülnek, még nem biztos, hogy az általuk jelölt alkotmánybírák a pártok érdekeit szolgálják majd ki. Eddig is így volt ez, a bírák mégis képesek voltak megőrizni függetlenségüket - ahogy Vörös fogalmazott: "a ruhatárban hagyták a politikai nézeteiket".
Vörös Imre szerint az is érthető, hogy a politika megpróbálja "beszívni" az Ab-t. Azzal, hogy az AB törvényeket semmisíthetnek meg, befolyásolja a kormány politikáját, ezért minden kormányzópárt abban érdekelt, hogy ezeket a hatásokat kivédje - állította Vörös.
Vörös szerint az új jelölési rendszer épp a kétharmados Fidesz-támogatással megválasztott alkotmánybírákkal szúrhat ki: "még ha kiváló szakemberek is kerülnek a testületben, akkor is rájuk vetül majd a jelölés árnyéka". Vörös szerint az új jelölési szabályok hosszútávon az Ab tekintélyét is kikezdhetik.
Origo 2010. 06. 26., 9:15

Az új kormány emberei

Kinevezésdömping zajlik az állami szférában. Az új párizsi nagykövet például Trócsányi László alkotmánybíró lehet, így a közeljövőben kettő helyett három bíróról kell dönteni. Emellett időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mert az Állami Számvevőszék élére fideszes képviselőt állítanak - s másfél hónap után új elnöke lehet az Országháznak is.
Lehetséges-e, hogy egy pártnak több mint kétharmados parlamenti többsége van, mégsem tudja alkotmánybírává választani jelöltjeit? Igen, a mostani kormánypártok ezt a helyzetet örökölték.
Az öt parlamenti párt mindegyike delegálhatott egy tagot a jelölőbizottságba, így a Fidesznek és a KDNP-nek két voksa volt - tehát a három ellenzéki párt leszavazhatta a kormányerőket. Két éve húzódik például Bihari Mihálynak, az Alkotmánybíróság korábbi elnökének újrajelölése, és a Fidesznek a kétharmados többség birtokában sem lenne elég ereje ahhoz, hogy bíróvá válassza.

ALKOTMÁNYBÍRÓ
Az MSZP korábban arra hivatkozva nem támogatta Bihari újrajelölését, hogy a testület az ő elnöksége idején adott zöld lámpát a vizitdíjról, a kórházi ágydíjról és a tandíjról szóló népszavazási kérdéseknek. Márpedig a referendum jelképes esemény; a szocialisták ettől számítják pártjuk lejtmenetét.
Az 1999-ben az MSZP által jelölt Bihari így lett 2008-ra a Fidesz jelöltje, s mivel az ügyben egyik fél sem engedett, két éve 11 tag helyett kilenc bírával működik az Alkotmánybíróság. Az indulatokat jelzi, hogy noha addig mind a 29 leköszönő bíró megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrendet, Bihari és a vele együtt távozó Kukorelli István nevét a szocialisták kétszer is kihúzták a kitüntetési listáról.
Kósa Lajos, a Fidesz ügyvezető alelnöke kedden hivatalosan is bejelentette, hogy Bihari Mihály a párt egyik jelöltje, s miután hétfőn módosították az alkotmányt, az új szabály hatálybalépése után a pártok parlamenti arányát leképezve állna fel az alkotmánybírák jelöléséről döntő bizottság, vagyis a Fidesz többségbe kerülne. Így véget érhet az a lehetetlen állapot, hogy évek óta hiányosan működik a testület. Csakhogy ezzel az ellenzék minden befolyását elveszíti az alkotmánybíró-választásra, és pusztán a Fidesz önmérsékletén múlik, hogy a többi helyre ne pártkatonákat küldjön a testületbe.
Az eddigi bíróválasztási szabály már a Horn-kormány idején is érvényben volt, s akkor hiába volt a kormánypártoknak 70 százalék feletti többségük, nem tudtak önállóan jelöltet állítani, mégsem változtattak rajta. Ám mielőtt meghatódnánk az önkorlátozáson, felidézzük, hogy az MSZP-SZDSZ milyen eszközökkel vitte keresztül 1996-ban az akaratát.
A jelölőbizottságban a pártok eljutottak a kompromisszumig, az ellenzék támogatta a szocialisták jelöltjét, cserébe a kormánypártok megígérték, hogy a parlamentben megszavazzák az ő emberüket is. Az Országgyűlés Holló Andrást, a baloldal jelöltjét meg is választotta, ám amikor az ellenzék aspiránsára, Bruhács Jánosra került a sor, a kormánypártok képviselői nem nyomták meg az igen gombot, ezért az ellenzéknek mégsem lett alkotmánybírája.

PÁRIZSI KÖVET
Most nem két bírát, hanem hármat kell jelölni, mert a Heti Válasz értesülése szerint Trócsányi László jelenlegi alkotmánybíró lehet a következő párizsi nagykövet. Trócsányi 2000 és 2004 között már volt diplomata francia nyelvterületen, Belgiumban, illetve Luxemburgban.
Az új kormány arra törekszik, hogy munkaügyi perek nélkül "foglalja el" a külképviseleteket - vagyis négyéves megbízatásuk lejárta után hívja vissza követeit. Párizs mellett Londonban, Berlinben, Bécsben, Kijevben és Lisszabonban is lejárt már a nagykövetek megbízatási ideje, így itt is személycserék várhatók.

ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK ELNÖK
Még idén időközi parlamenti választás lesz Szarvason, mivel az ottani egyéni képviselőt, Domokos Lászlót, a Békés megyei közgyűlés fideszes elnökét jelölik az Állami Számvevőszék élére. A pozíció tavaly december óta betöltetlen, és alelnöke sincs a szervezetnek.
A Fidesz lépése példa nélküli, mert pártpolitikust még sosem jelöltek főszámvevőnek. Igaz, ennek nincs törvényi akadálya, mivel Domokos László sem kormánytag, sem párt országos vezetője nem volt - közgazdászként pedig az előző ciklusban a számvevőszéki bizottság alelnökeként dolgozott.
Bár Domokos politikai elkötelezettsége egyértelmű, nem most először kerül szóba pártember jelölése az Állami Számvevőszékhez. Korábban a szocialisták Göndör István frakcióvezető-helyettest javasolták az ÁSZ elnökhelyettesé nek. A kétharmados döntéshez akkor a Fidesz támogatására is szükség lett volna, ám a párt nem állt be Göndör mögé, a szocialisták viszont ehhez kötötték volna Kovács Árpád, a pozíciót 12 évig betöltő elnök újraválasztását.
A helyettesi pozíció is üres: erre a helyre volt szocialistát jelölnének a kormányerők Warvasovszky Tihamér, Székesfehérvár polgármestere személyében. Warvasovszky idén kilépett az MSZP-ből, és bejelentette, hogy az önkormányzati választásokon függetlenként indul. Ezt persze az ÁSZ elnökhelyetteseként már nem teheti meg, így Cser-Palkovics András, a Fidesz székesfehérvári jelöltje megszabadul fő vetélytársától. A három ciklus óta veretlen Warvasovszky nélkül pedig a királyok városa a Fidesz ölébe hullhat.

KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK
Izzik a levegő a köztársasági elnöki tisztség körül is. Noha már közel ötezren csatlakoztak a Sólyom László újraválasztását kérő kezdeményezéshez, a Fideszből senki sem cáfolta azokat a híreket, melyek szerint nem a jelenlegi államfőt, hanem vélhetően Schmitt Pált, az Országgyűlés elnökét jelölnék államfőnek.
Ennek csak látszólag mond ellent, hogy Kósa Lajos kedden hat lehetséges jelöltről beszélt. (A váltásnak már csak azért is jelentősége van, mert a Kovács Tamás legfőbb ügyész utódjáról szóló indítványt - melyet a parlamenthez 2010 végéig kell benyújtani - már nem a személyi ügyekben pártokkal nem konzultáló, önálló Sólyom terjeszthetné elő.)
Hétfőn egyébként Sólyom átlépte a Rubicont, amennyiben először küldött vissza megfontolásra a parlamentnek egy Fidesz által beterjesztett törvényjavaslatot. A kormánytisztviselőkről szóló indítványt az államfő azért nem jegyezte ellen, mert az abban szereplő indoklás nélküli elbocsátás ellentétes az európai uniós joggal. Idén ez a harmadik Sólyom-vétó - tavaly 11 alkalommal küldött vissza törvényt az elnök -, vagyis nem rendkívüli az eset, ám az államfőválasztáshoz közeledve új megvilágítást nyer.
A jogszabályt Navracsics Tibor terjesztette be azzal az egyébként aligha vitatható céllal, hogy a kormányváltást olcsóbban lehessen levezényelni. (Ide kapcsolódik Orbán Viktor bejelentése is, hogy a 60 napon túli végkielégítések mellett az egyéb béren kívüli juttatásokat, vagyis például a titoktartási pénzt és a felmondás után ki nem vett szabadságok megváltását 98 százalékos adóval terhelik.)

HÁZELNÖK
Többeknek feltűnt, hogy Kövér László a választási győzelem után nem kapott pozíciót (nemhogy tárcát, de még bizottsági alelnöki címet sem). Ha Schmitt Pált neveznék meg június 25-én államfőjelöltként, a házelnöki feladatokat a jövőben Kövér láthatná el.

ORSZÁGOS RENDŐRFŐKAPITÁNY
Sorban jelentik be lemondásukat a nemzeti hatóságok vezetői (kedden a hírközlési és a közlekedési élén történt váltás), és a hadsereg után parancsnokcsere várható a rendőrségnél is. Bencze József országos rendőrfőkapitányt Hatala József követheti a székében, aki Pintér Sándor belügyminisztersége idején már betöltötte az ORFK közbiztonsági főigazgatói posztját, és onnan csak 2006-ban váltották le.
HetiVálasz

Módosul az alkotmánybíró jelölés

Statáriális jogalkotással vádolják a Fideszt - Szinte minden civil jogvédő szervezet tiltakozik az Alkotmánybíróság (Ab) tagjainak jelölésére vonatkozó fideszes javaslat ellen, amely szerint kizárólag a többségtől függene az új tagok kiválasztása. Van, aki statáriális jogalkotást emleget.

Hétfőn hozta nyilvánosságra a Fidesz, hogy nyolctagú, az Alkotmánybíróság (Ab) tagjaira javaslatot tevő parlamenti jelölőbizottság létrehozását kezdeményezik. Az alkotmány úgy rendelkezik, hogy az Ab tizenegy tagját az Országgyűlés választja, a tagokra pedig az országgyűlési pártok képviselőcsoportjainak egy-egy tagjából álló jelölőbizottság tesz javaslatot. Az Ab tagjainak megválasztásához a képviselők kétharmadának szavazata szükséges.

A Lázár János és Mátrai Márta által jegyzett előterjesztés indokolása szerint az Ab jelenleg csupán kilenc tagból áll, s ez veszélyeztetheti a testület teljes ülésének határozatképességét. (Ahhoz legalább nyolc tag, köztük az elnök vagy a helyettes elnök jelenléte szükséges.) Az előterjesztők szerint az elmúlt húsz év tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatályos jelölési szabályok nem biztosítják a testület folyamatos és zavartalan működését, ezért szükséges a felülvizsgálatuk.

A „gordiuszi csomót” a Fidesz úgy oldaná meg, hogy egy „a választópolgárok akaratából létrejött parlamenti arányokhoz igazodó” testület tenne javaslatot az Ab tagjaira, így biztosítva „a politikai egyeztetések lefolytatásának megfelelő kereteit".

E passszus verte ki a biztosítékot nem csak az ellenzéki pártoknál, hanem a jogvédő szervezeteknél is. Csütörtökön sorra láttak napvilágot a civilek tiltakozó közleményei, amelyek szerint a javaslat az Alkotmánybíróság függetlenségét ássa alá, mert azt teszi lehetővé, hogy a kormánytöbbség politikai konszenzus nélkül, egyedül döntsön a kormány hatalmának korlátjául szolgáló Alkotmánybírósági tagokról.

„Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem és a jogvédelmi rendszer legfontosabb szereplője. A testület gyakorol kontrollt az Országgyűlés felett, így kiemelkedően fontos, hogy tagjait széles körű konszenzus eredményeképpen válasszák meg” – írja a Magyar Helsinki Bizottság. A Nyilvánosság Klub egyenesen úgy fogalmaz, hogy „a nyilvánosság követelményének teljes figyelmen kívül hagyásával történő statáriális jogalkotás folyik”.

Az Eötvös Károly Intézet közleményében arra figyelmeztet, hogy a kormánytöbbség azon túl, hogy szabadon, érdemi szakmai és politikai egyeztetés nélkül is módosítani tudja az alkotmány szövegét, az alkotmánymódosítással azt a jogot is magának követeli, hogy az alkotmány értelmezésére és kikényszerítésére hivatott Alkotmánybíróságot is uralhassa. A Társaság A Szabadságjogokért (TASZ) szerint az Alkotmánybíróság függetlensége az egyik legfontosabb garanciája a jogállamnak és az alkotmányos alapjogok védelmének. A TASZ álláspontja szerint az a politikai erő, amely a hatalmi egyensúlyokat felborítja, önmagának állít csapdát.

A K-Monitor Független Korrupciófigyelő Iroda és a Transparency International Magyarország arra kéri az országgyűlési képviselőket, fontolják meg: a korrupció elleni küzdelem alapvető feltétele egy olyan jogrend, amely kizárja a hatalmi ágak közti egyensúly megbontását és biztosítja a mindenkori hatalom demokratikus kontrollját.

A Jobbik szerint a kabinet javaslata az alkotmányozásról a kormányoldal cezaromániájáról tesz tanúbizonyságot. A javaslatot sürgős eljárással tárgyalja az Országgyűlés, várhatóan már a jövő héten elfogadják azt.
FN.hu

Sólyom László a Velence Bizottság 20. évfordulóján

...Az elmúlt húsz évben a Velencei Bizottság tevékenysége alapvetően átalakult. Két évtized alatt a kelet-európai rendszerváltozások lezajlottak, valódi rendszerváltó problémák a térségben elvétve merülnek fel. Tipikusan ilyen problémák voltak a privatizáció, az átmeneti korszak igazságszolgáltatása, vagyis a visszamenőleges hatályú jogalkotás kérdése, az alapjogok garantálása, különösen a választójog szabályozása, továbbá az államszervezeti kérdések közül az igazságszolgáltatás függetlensége. Külön csoportot képeztek a Velencei Bizottság tevékenységében a Jugoszlávia felbomlását kísérő háborúk utáni rendezés államszervezeti, a demokráciát érintő, és alapjogi kérdései, mindenek előtt Bosznia és Hercegovina berendezkedése.

A Bizottság azonban nemhogy visszaszorult volna, létszáma és hatóköre folyamatosan növekedett, tagjainak száma ma 57, és a tagokhoz egy társult tag, 7 megfigyelő és három sajátos státuszú partner csatlakozik. Ezzel párhuzamosan a Velencei Bizottság tevékenysége nem csak a fiatalabb demokráciákra irányul, hanem Európa nyugati felére is. Emlékezetesek azok az ügyek, ahol régi, bejáratott demokráciák alapvető alkotmányos kérdései voltak napirenden. Elég itt a liechtensteini hercegi ház által javasolt alkotmánymódosításról szóló véleményre, vagy az olasz Gasparri és Frattini törvények véleményszabadsággal és a média szabadságával való összeegyeztethetőségéről szóló véleményre utalni. De készült már vélemény a finn alkotmány értékelésével, a luxemburgi alkotmányos reformmal, az Egyesült Királyság és Svájc egyik kantonja választójogával vagy a belgiumi média szabadságával kapcsolatban is. A demokratikus átmenet segítése helyett tehát ma már a Velencei Bizottság feladata az európai alkotmányosság közös hagyományának ápolása és fejlesztése. ...

Torgyán József és Pozsgay Imre az alkotmánymódosításról

1990. június 5., kedd - A Független Kisgazdapárt parlamenti frakciója nevében Torgyán József képviselőcsoport-vezető érvelt a beterjesztett alkotmánymódosítás mellett. Hangsúlyozta: el kell dönteni végre, hogy Magyarországon parlamentáris demokráciát avagy prezidenciális rendszert kívánnak-e kiépíteni. A parlamentáris demokrácia kiépítése viszont már megkezdődött. Ennek szerves része a jelenlegi alkotmánymódosítás, benne az, hogy az államfőt a parlament válassza meg, s az, hogy a kormányozhatóság érdekében változzék az úgynevezett kétharmados szabály. Torgyán József kitért a nemzetiségi jogok országgyűlési biztosának, mint új intézménynek a kérdésére is, kijelentve: ezt a megoldást csak átmenetileg tudják elfogadni azzal, hogy mielőbb megszülessék az új választójogi törvény.
Pozsgay Imre, a Magyar Szocialista Párt frakcióvezetője ellenben kételyeit sorolta az alkotmányozási folyamattal és magával az alkotmánymódosítási javaslattal szemben. Véleménye szerint a törvényjavaslat elfogadása mellett felsorakoztatott érvek egyike sem követeli meg az alkotmány ilyen generális átalakítását. Sokkal inkább amellett szólnak, hogy haladéktalanul és hosszú parlamenti gyötrelemre készülve az Országgyűlés fogjon hozzá egy új alkotmány kidolgozásához. Kifogásolta, hogy a törvényjavaslatot képviselők egy csoportja nyújtotta be, a kormány megint kimaradt, mintha vissza akarná terhelni az oly sokat emlegetett felelősségét a Parlamentre. Végezetül hangoztatta: az, hogy a nép közvetlenül választ köztársasági elnököt, s ily módon gyakorolja szuverenitását, semmiképp sem gyengíti sem a kormány hatalmát, sem a Parlament ellenőrző szerepét a végrehajtó hatalom fölött. A szocialisták véleménye szerint a benyújtott törvénytervezet nagyvonalú, felületes és átgondolatlan. (MTI)

Pozsgay: Az Alkotmány sáncai mögül eresztették ránk a válságot

... Lapunk megkérdezte Pozsgay Imrét, miért kell új alkotmány. A politikus – aki 2005-ben tagja volt Orbán Viktor nemzeti konzultációs testületének is – azt mondta: a mostani alaptörvény „gyakorlatilag az Alkotmánybíróságot hatalmazza fel alkotmányozásra. Naponta esnek be ügyek az AB-ra”. Pozsgay Imre azt is nehezményezi, hogy „az előző kormányok neoliberális gazdaságpolitikája is ezen alkotmány sáncai mögül eresztette rá a válságot az országra, ahelyett, hogy kezelte volna”.

Kérdésünkre, hogy mégis hogyan, úgy reagált: olyan hatalmat segített talpon maradni, melyet a népakarat már szeretett volna elmozdítani. Arra, hogy a Fidesz és a kétharmados parlamenti többség nem akarja népszavazással megerősíteni az új alkotmányt, Pozsgay Imre azt mondta: a szakmai-kodifikációs munkálatok után társadalmi vitára kell bocsátani az új alkotmány tervezett szövegét. A társadalmi vitától függően, ha mélyreható változások is lesznek, mérlegelni kell majd, hogy legyen-e róla népszavazás. ...

Népszabadságonline 2010. június 5. szombat