Kormányzat - Az Európai Bizottság nyomására kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése
Ötödik alkotmánymódosítás is lesz: az Orbán-kormány két paragrafust készül törölni az alaptörvényből, miután két pontban engedett az Európai Bizottságnak. Az alkotmányból kikerül a bírósági ügyek áthelyezése, valamint az európai, illetve más nemzetközi bíróságokra való hivatkozás, ha a magyar kormánynak nemzetközi fizetési kötelezettségei teljesítéséhez nem marad más lehetősége, mint különadók kivetése.
Dési András – Zalán Eszter| Népszabadság|
Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar kormány elébe megy a megoldásoknak
MTI - Fotó: Beliczay László Marad viszont az, hogy a kereskedelmi tévécsatornák nem sugározhatnak politikai hirdetéseket, s a tilalom alól az európai parlamenti választásokat sem vonják ki – erről Martonyi János külügyminiszter beszélt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján.
– Elébe megyünk a megoldásoknak – hangoztatta Budapesten Martonyi, akinek bejelentése szerint a magyar kormány levelét péntek délben átadták az Európai Bizottságnak. Budapest és Brüsszel között eddig adminisztratív levelezés folyt, s a külügyminiszter szerint az Orbán-kormány levelével olyan megoldást kínál, amellyel megelőzhetők a hazánkkal szembeni esetleges újabb kötelezettségszabályozási eljárások. A bejelentésből az tűnik ki, hogy a magyar kormány két pontban is engedett az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott bírálatoknak.
Az EB kifogásolta az európai, illetve nemzetközi bíróságokra való hivatkozást abban az esetben, ha a kormány nemzetközi fizetési kötelezettségét – költségvetési forrás vagy átcsoportosítás híján – csak különadók kivetésével képes teljesíteni. A vonatkozó paragrafust Martonyi közlése értelmében törlik az alaptörvényből, a nemzetközi fizetési kötelezettséget, annak különadókkal való esetleges teljesítését pedig – bíróságokra való utalás nélkül – a gazdasági stabilizációs törvénybe fogják beépíteni.
A másik engedmény a magyar bírósági ügyek áthelyezéséről szóló alaptörvényi rendelkezés teljes törlése. Martonyi azt hangoztatta: peráthelyezés ugyan más EU-s tagállamokban is létezik, de a törléssel annak is elejét akarják venni, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások. A bíróságokra nehezedő terhek igazságosabb elosztását a kormány más szervezeti szerkezeti megoldásokkal fogja rendezni. A harmadik pontban a kormány „nem engedett”, mert az a kérdés, hogy politikai hirdetéseket milyen médiafelületen lehet sugározni, illetve tiltani, az tagállami hatáskör.
Az Európai Bizottság e tárgyban csak kérdést fogalmazott meg – emlékeztetett Martonyi, hozzátéve, az Európai Bizottság részéről Viviane Reding alapjogi biztos a lengyel és a bolgár politikai hirdetési szabályozás kapcsán már elismerte a tagállami illetékességet. Korábban ugyan felmerült, hogy az Orbán-kormány az európai parlamenti választást kivegye a rendelkezés alól, de Martonyi szerint nem lenne értelme az európai és a magyar parlamenti választások külön kezelésének. A külügyminiszter szerint Brüsszellel folyamatos konzultációban vannak, választ a lehető legrövidebb időn belül remélnek.
Az alkotmánymódosításokat technikai kérdésnek nevezte, ezeket feltehetően az ősszel már elfogadhatja az Országgyűlés. Az Európai Bizottság üdvözli a bejelentést, s politikailag pozitív fejleményként értékeli azt – közölte brüsszeli tudósítónk megkeresésére a testület sajtószolgálata. Hozzátették ugyanakkor, hogy a bizottság jogi szolgálata folytatja az adminisztrációs levelekre érkezett magyar válaszok elemzését, s annak eredménye fényében tudnak majd érdemben is reagálni.
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése