Alkotmányellenesek a bírósági törvények

Index
Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjt) szóló törvényen is talált fogást. A két bírósági vezetőnek indokolnia kell a pályázat-érvénytelenítési és személyi döntéseit. Alaptörvény-módosítás ide vagy oda, az AB továbbra is hivatkozni és idézni fogja a régi határozatokat.

A két törvény felülvizsgálatát a kormány kezdeményezte, miután a Velencei Bizottság kritikus véleményt fogalmazott meg a jogszabályokkal szemben.

Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítették a az igazságszolgáltatás átalakításáról, és az uniós jogharmonizáció teljesítéséről szóló szabályokat. Az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.

A testület szerint mulasztásos alkotmánysértést jelent, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének és a Kúria elnökének a törvény szerint lehetősége van a bírói álláshelyre kiírt pályázatokat indoklás nélkül eredménytelenné nyilvánítani. A pályázati eljárás az AB szerint így nem felel meg a jogbiztonság követelményének. A lehetőséggel februárban már élt Handó Tünde: olyan személyt nevezett ki a Szombathelyi Törvényszék élére, aki nem is pályázott.

A Bszi. szerint az OBH elnöke a határozatait „a szükséghez képest” indokolja. Az AB szerint viszont alkotmányos követelmény, hogy az OBH elnöke a személyzeti döntéseit okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolja, különben sérül a jogbiztonság, a jogorvoslathoz való jog.

Az Alaptörvény negyedik módosítása szerint április 1-vel az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztették. Mostani döntése keretében az AB a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak alkalmazhatóságának kérdését is megvizsgálta.

A határozat szerint "az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya." Döntése szerint az AB a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.

Ezzel a határozattal az Alkotmánybíróság lényegében igazat adott Sólyom Lászlónak, a testület első elnökének, volt köztársasági elnöknek, aki hevesen bírálta a negyedik alkotmánymódosítást. Sólyom ugyanis egyebek mellett kivitelezhetetlennek nevezte, hogy az AB ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött.

A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Szívós Mária, Salamon László, Balsai István, Paczolay Péter, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.