5:4 arányban törölte el az amerikai legfelsőbb bíróság a melegházasságot tiltó DOMÁ-t (Defense of Marriage Act, törvény a házasság védelméről). Az ideológiai határvonalakat ezúttal egy veterán, a 25 éve és négy hónapja bíráskodó Anthony Kennedy lépte át és szavazott a liberális kisebbséggel. Kennedy Reagan kinevezettjeként a konzervatívok közé tartozik, az egészségbiztosítási törvényt például ő leszavazta.
A DOMA szövetségi szintű szabályozás, ami például öröklési ügyekben különbözteti meg hátrányosan a meleg párokat – tehát nem kifejezetten tiltja a melegházasságot, csak megkülönbözteti azt a heteroszexuális párkapcsolattól.
Az amerikai legfelsőbb bíróság ítélete szerint nem lehet kizárni az azonos nemű párokat a házastársakat megillető kedvezményekből. Az egész sztori egy fájdalmas magánéleti eseménnyel kezdődött.
A pert Edith Windsor indította, aki 2007-ben, a kanadai Ontarióban házasodott össze Thea Spyerral még 2007-ben. Spyer 2009-es halála után Windsor örökölte teljes vagyonát. A törvényeknek megfelelően befizetett 363053 dollár adót, amit a házastársak öröklésének adómentességére hivatkozva vissza is igényelt.
Kérelmét azonban a DOMA 3. paragrafusára hivatkozva elutasították. Az ezernél is több szüvetségi szabály alapjául szolgáló törvény ugyanis a házasság és a házastárs fogalmát is az azonos nemű párokat kizárva határozta meg.
A poént, a bíróság döntését már ismerjük, mindjárt beleásom magam abba is, hogy miért döntöttek így öten, és miért gondolták négyen, hogy a melegeket nem illetik meg ugyanazok a jogok.
Már írtunk az amerikai legfelsőbb bíróság ideológiai törésvonaláról. A kilenc fős testület négy tagját nevezték ki demokrata, öt tagját republikánus elnökök. Ennek megfelelően öt bírót konzervatívként, négyet liberálisként tartanak nyilván. Ez az ideológiai felosztás az alkotmányszemléletükre is igaz szokott lenni.
A liberálisak aktivista, a konzervatívok konzervatív felfogásúak.
Vagyis a liberálisok hajlamosak kiterjesztően, a konzervatívok szöveghűen értelmezni az alkotmányt.
A mostani döntés viszont alapvetően konzervatív, az alkotmány szöveghű értelmezésén alapul.
Az alkotmány a házasság kérdésének nem sorolja a szövetségi állam feladatai közé, a legfelsőbb bíróság gyakorlatában eddig is tagállami felelősségként értékelték a házasság kérdését. A DOMA viszont általános, szövetségi szinten határozza meg férfi és nő kapcsolataként a házasságot. Ezzel egyrészt olyan kérdést szabályoz, ami nem a szövetségi állam kimondott feladata. Arról nem is beszélve, hogy ellentétes az 5. alkotmánykiegészítéssel, mert szövetségi törvényként olyan szabadságjogtól foszt meg embereket méltányos bírósági eljárás nélkül, amely szabadságjogokat az érintett csoportnak tagállami törvények garantálnak.
Ugyanaz a konzervatív jogfelfogás, amely alapján összességében alkotmányellenesnek találták a DOMA a házasságot férfi és nő kapcsolataként meghatározó részét, érvényesül abban is, hogy a határozat nem érinti a melegházasság tilalmát tagállami szinten engedélyező szabályokat.
A többség véleménye szerint a DOMA két operatív klauzulája – vagyis végrehajtható rendelkezése közül – azzal, amely a tagállamoknak megengedi, hogy ne ismerjék el a más tagállamban kötött melegházasságokat, nem foglalkoztak, azok érvényesek maradtak. Azt a részt törölték csak el, amely alapján ezernyi szövetségi törvény csak a férfi és nő között köttetett házasságot ismerte el házasságként. Ilyen törvény a jövedelemadóról szóló is, melynek részeként Edith Windsor örökségét is megadóztatták.
Most azonnal a Stonewallhoz akarok menni!
Ez volt Edith Windsor első mondata, amint megtudta, hogy megnyerte a pert. Még Barack Obama is felhívta, akinek Windsor meg is köszönte a kiállását a melegek mellett.
Az, hogy kiállt mellettünk, az hozott változást az egész országban
mondta Obamának. (A kiállásra a coming out for us kifejezést használta, ugyanazt, amit a másság felvállalására is használnak.)
A perben elméletileg az amerikai kormány volt az ellenérdekelt fél, de Obama utasítására az igazságügyi minisztérium elállt attól, hogy a DOMA mellett érveljen. Ezt a szerepet végül az amerikai képviselőház vállalta magára.
A DOMA alkotmányosságát kétségbe vonó Edith Windsor 1963 óta élt együtt Thea Spyerrel, akivel 1993-ban, amint azt a New York-i törvények lehetővé tették, legalizálta is kapcsolatát. Élettársak lettek. 2007-ben Spyer egészségi állapota miatt döntöttek a házasság mellett.
Akkor New York-ban még nem köthettek házasságot a melegek, de az állam elismerte a máshol kötött melegházasságokat. Ezért mentek Kanadába.
http://444.hu/tag/alkotmanyellenes-a-hazassag-vedelmeben-szuletett-amerikai-szovetsegi-torveny/
2013. június 26., szerda
2013. június 13., csütörtök
Rács mögé kerülhet a fél cseh kormány
Index
„Tudtommal nem követtem el semmilyen törvénytelenséget, nem tartom időszerűnek a kormány lemondását” – közölte szűkszavú sajtótájékoztatóján Petr Necas. A cseh kormányfő azután kényszerült a rövidségével is sokatmondó nyilatkozatra, hogy csütörtökre virradóra a korrupcióellenes hatóság rendőrei lecsaptak a kormány több tagjára.
Több mint 400 rendőr kutakodott a kormányhivatalokban, de házkutatást tartottak több nagyvállalatnál és vállalkozók otthonaiban is.
Rendőrkézre került a kormánypárti Polgári Demokrata Párt (ODS) frakcióvezetője, Petr Tluchor, Ivan Fuksa, korábbi mezőgazdasági miniszter, Jana Nagyova a kormányfő irodájának vezetője, valamint Ondrej Páleník a Stratégiai Alapok Osztályának vezetője, aki korábban a katonai hírszerzés főnöke volt.
Délután őrizetbe vették Milan Kovandát, a Katonai Hírszerzés főnökét is.
Kormányfő kijelentette, hogy Nagyova iránti bizalma továbbra is töretlen, nem hiszi, hogy bűncselekményt követett volna el. Az 49 éves Petr Necas 2010 júliusában szerezte meg a kormányfői posztot a magát liberális-konzervatívként meghatározó Polgári Demokrata Párt vezetőjeként. Állítólag Lubomír Pault, a kormányhivatal vezetőjét is letartóztatta a cseh rendőrség
Az akciót állítólag hónapok óta készítették elő Csehországban a rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportjának (ÚOOZ) szóvivője. Pavel Hanták megerősítette, hogy a letartóztatások a kormány tagjait is érintik.
A pártnak 1991-től volt tagja. 1995-ben a védelmi miniszter helyettese, egy év múlva a parlament elnöke lett. 2006-tól három éven át a Necas kormányfő-helyettesi poszt mellett a kabinet munkaügyi és szociális minisztere is volt.
Bár Necas ma nem mondott le, a rendszerváltás történetének legnagyobb botránya bármikor elsodorhatja a politikust. Holnapra magához rendelte őt Milos Zeman államfő – aki jelenleg Pozsonyban van a közép-európai államfők találkozóján –, az egyeztetés kimenetele könnyedén lehet a kormány bukása és új választások kiírása. A találkozón Martin Cervícek országos rendőrfőkapitány, és Bohuslav Sobotkat, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke is jelen lesz. A 2013-ban az első közvetlen elnökválasztás révén államfővé lett Zeman korábban nyolc éven át vezette a szocdemeket, akiknek színeiben négy éven át az ország miniszterelnöke is volt.
Politikai földrengés
"Botrányos és elfogadhatatlan, hogy a cseh politikai vezetésnek nincs semmiféle pontos és konkrét információja a korrupcióellenes rendőrség csütörtöki akciójáról" – idézte a Bumm.sk Miroslava Nemcovát. A cseh képviselőház elnöke szerint "tarthatatlan az a helyzet, hogy sem a politikusoknak, sem a közvéleménynek órák óta nincsenek információi arról, miért hatolt be éjjel a rendőrségi kommandó a kormányhivatalba, s valójában mi történik az országban". A parlament péntekig megszakította ülését.
Meglepő módon épp ma nevezték ki a rendőrség korrupcióellenes és pénzügyi bűncselekményeket feltáró osztály (UOKFK) vezetőjét. A szervezetnek május óta nem volt kinevezett feje, miután Tomas Martinec váratlanul lemondott, a prágai legfőbb államügyésszel, Lenka Bradacovával folytatott vitája után. A korábban is a rendőrségen vezető beosztásban dolgozó Milan Komarek péntektől foglalja el új hivatalát.
Lobbisták célkeresztben
A házkutatások érintették az ellentmodásos Roman Janousek érdekeltségeit is. A rendőrök három női alkalmazottját elvitték az egyik prágai irodájából. A befolyásos milliárdos jelenleg Horvátországban van. A z üzletemberrel szemben korábban is felmerült a sikkasztás és vesztegetés gyanúja. A 45 éves Janousek szoros baráti kapcsolatban áll Pavel Bémmel, aki 2002 és 2010 között Prága alpolgármestere volt. Sokak szerint ő járulhatott hozzá Janousek üzleti felfutásához is. Bém 2006 óta az ODS alelnöke. Lehetséges, hogy a városházán tett házkutatások vele vannak összefüggésben.
A pletykák szerint Jana Nagyovával szoros kapcsolatban lévő Janousekkel szemben tavaly felmerült a gyanú, hogy ittasan halálra gázolt egy nőt Prágában, majd eltűnt a helyszínről. A rendőrség elfogta, kihallgatta, végül nem emelt vádat ellene.
Nem bíztak Prágában
A hónapok óta előkészített akciót az olomouci államügyészség felügyelte, ami jelzi, hogy a nagyszabású terv végrehajtásánál nem akarták bevonni a fővárosi erőket, vélhetően attól tartva, hogy ottani jó kapcsolataik révén az érintettek időben értesültek volna és megakadályozták volna a letartóztatásokat.
„Tudtommal nem követtem el semmilyen törvénytelenséget, nem tartom időszerűnek a kormány lemondását” – közölte szűkszavú sajtótájékoztatóján Petr Necas. A cseh kormányfő azután kényszerült a rövidségével is sokatmondó nyilatkozatra, hogy csütörtökre virradóra a korrupcióellenes hatóság rendőrei lecsaptak a kormány több tagjára.
Több mint 400 rendőr kutakodott a kormányhivatalokban, de házkutatást tartottak több nagyvállalatnál és vállalkozók otthonaiban is.
Rendőrkézre került a kormánypárti Polgári Demokrata Párt (ODS) frakcióvezetője, Petr Tluchor, Ivan Fuksa, korábbi mezőgazdasági miniszter, Jana Nagyova a kormányfő irodájának vezetője, valamint Ondrej Páleník a Stratégiai Alapok Osztályának vezetője, aki korábban a katonai hírszerzés főnöke volt.
Délután őrizetbe vették Milan Kovandát, a Katonai Hírszerzés főnökét is.
Kormányfő kijelentette, hogy Nagyova iránti bizalma továbbra is töretlen, nem hiszi, hogy bűncselekményt követett volna el. Az 49 éves Petr Necas 2010 júliusában szerezte meg a kormányfői posztot a magát liberális-konzervatívként meghatározó Polgári Demokrata Párt vezetőjeként. Állítólag Lubomír Pault, a kormányhivatal vezetőjét is letartóztatta a cseh rendőrség
Az akciót állítólag hónapok óta készítették elő Csehországban a rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportjának (ÚOOZ) szóvivője. Pavel Hanták megerősítette, hogy a letartóztatások a kormány tagjait is érintik.
A pártnak 1991-től volt tagja. 1995-ben a védelmi miniszter helyettese, egy év múlva a parlament elnöke lett. 2006-tól három éven át a Necas kormányfő-helyettesi poszt mellett a kabinet munkaügyi és szociális minisztere is volt.
Bár Necas ma nem mondott le, a rendszerváltás történetének legnagyobb botránya bármikor elsodorhatja a politikust. Holnapra magához rendelte őt Milos Zeman államfő – aki jelenleg Pozsonyban van a közép-európai államfők találkozóján –, az egyeztetés kimenetele könnyedén lehet a kormány bukása és új választások kiírása. A találkozón Martin Cervícek országos rendőrfőkapitány, és Bohuslav Sobotkat, az ellenzéki Cseh Szociáldemokrata Párt elnöke is jelen lesz. A 2013-ban az első közvetlen elnökválasztás révén államfővé lett Zeman korábban nyolc éven át vezette a szocdemeket, akiknek színeiben négy éven át az ország miniszterelnöke is volt.
Politikai földrengés
"Botrányos és elfogadhatatlan, hogy a cseh politikai vezetésnek nincs semmiféle pontos és konkrét információja a korrupcióellenes rendőrség csütörtöki akciójáról" – idézte a Bumm.sk Miroslava Nemcovát. A cseh képviselőház elnöke szerint "tarthatatlan az a helyzet, hogy sem a politikusoknak, sem a közvéleménynek órák óta nincsenek információi arról, miért hatolt be éjjel a rendőrségi kommandó a kormányhivatalba, s valójában mi történik az országban". A parlament péntekig megszakította ülését.
Meglepő módon épp ma nevezték ki a rendőrség korrupcióellenes és pénzügyi bűncselekményeket feltáró osztály (UOKFK) vezetőjét. A szervezetnek május óta nem volt kinevezett feje, miután Tomas Martinec váratlanul lemondott, a prágai legfőbb államügyésszel, Lenka Bradacovával folytatott vitája után. A korábban is a rendőrségen vezető beosztásban dolgozó Milan Komarek péntektől foglalja el új hivatalát.
Lobbisták célkeresztben
A házkutatások érintették az ellentmodásos Roman Janousek érdekeltségeit is. A rendőrök három női alkalmazottját elvitték az egyik prágai irodájából. A befolyásos milliárdos jelenleg Horvátországban van. A z üzletemberrel szemben korábban is felmerült a sikkasztás és vesztegetés gyanúja. A 45 éves Janousek szoros baráti kapcsolatban áll Pavel Bémmel, aki 2002 és 2010 között Prága alpolgármestere volt. Sokak szerint ő járulhatott hozzá Janousek üzleti felfutásához is. Bém 2006 óta az ODS alelnöke. Lehetséges, hogy a városházán tett házkutatások vele vannak összefüggésben.
A pletykák szerint Jana Nagyovával szoros kapcsolatban lévő Janousekkel szemben tavaly felmerült a gyanú, hogy ittasan halálra gázolt egy nőt Prágában, majd eltűnt a helyszínről. A rendőrség elfogta, kihallgatta, végül nem emelt vádat ellene.
Nem bíztak Prágában
A hónapok óta előkészített akciót az olomouci államügyészség felügyelte, ami jelzi, hogy a nagyszabású terv végrehajtásánál nem akarták bevonni a fővárosi erőket, vélhetően attól tartva, hogy ottani jó kapcsolataik révén az érintettek időben értesültek volna és megakadályozták volna a letartóztatásokat.
2013. június 12., szerda
Alkotmányellenesek a bírósági törvények
Index
Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjt) szóló törvényen is talált fogást. A két bírósági vezetőnek indokolnia kell a pályázat-érvénytelenítési és személyi döntéseit. Alaptörvény-módosítás ide vagy oda, az AB továbbra is hivatkozni és idézni fogja a régi határozatokat.
A két törvény felülvizsgálatát a kormány kezdeményezte, miután a Velencei Bizottság kritikus véleményt fogalmazott meg a jogszabályokkal szemben.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítették a az igazságszolgáltatás átalakításáról, és az uniós jogharmonizáció teljesítéséről szóló szabályokat. Az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.
A testület szerint mulasztásos alkotmánysértést jelent, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének és a Kúria elnökének a törvény szerint lehetősége van a bírói álláshelyre kiírt pályázatokat indoklás nélkül eredménytelenné nyilvánítani. A pályázati eljárás az AB szerint így nem felel meg a jogbiztonság követelményének. A lehetőséggel februárban már élt Handó Tünde: olyan személyt nevezett ki a Szombathelyi Törvényszék élére, aki nem is pályázott.
A Bszi. szerint az OBH elnöke a határozatait „a szükséghez képest” indokolja. Az AB szerint viszont alkotmányos követelmény, hogy az OBH elnöke a személyzeti döntéseit okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolja, különben sérül a jogbiztonság, a jogorvoslathoz való jog.
Az Alaptörvény negyedik módosítása szerint április 1-vel az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztették. Mostani döntése keretében az AB a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak alkalmazhatóságának kérdését is megvizsgálta.
A határozat szerint "az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya." Döntése szerint az AB a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.
Ezzel a határozattal az Alkotmánybíróság lényegében igazat adott Sólyom Lászlónak, a testület első elnökének, volt köztársasági elnöknek, aki hevesen bírálta a negyedik alkotmánymódosítást. Sólyom ugyanis egyebek mellett kivitelezhetetlennek nevezte, hogy az AB ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött.
A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Szívós Mária, Salamon László, Balsai István, Paczolay Péter, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
Az Alkotmánybíróság a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról (Bszi), valamint a bírák jogállásáról és javadalmazásáról (Bjt) szóló törvényen is talált fogást. A két bírósági vezetőnek indokolnia kell a pályázat-érvénytelenítési és személyi döntéseit. Alaptörvény-módosítás ide vagy oda, az AB továbbra is hivatkozni és idézni fogja a régi határozatokat.
A két törvény felülvizsgálatát a kormány kezdeményezte, miután a Velencei Bizottság kritikus véleményt fogalmazott meg a jogszabályokkal szemben.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítette azokat a rendelkezéseket, amelyek az Alaptörvény felhatalmazásán túlterjeszkedve sarkalatossá minősítették a az igazságszolgáltatás átalakításáról, és az uniós jogharmonizáció teljesítéséről szóló szabályokat. Az érintett szabályok tartalmilag a törvények részei maradnak, mindössze sarkalatos jellegük szűnik meg.
A testület szerint mulasztásos alkotmánysértést jelent, hogy az Országos Bírói Hivatal elnökének és a Kúria elnökének a törvény szerint lehetősége van a bírói álláshelyre kiírt pályázatokat indoklás nélkül eredménytelenné nyilvánítani. A pályázati eljárás az AB szerint így nem felel meg a jogbiztonság követelményének. A lehetőséggel februárban már élt Handó Tünde: olyan személyt nevezett ki a Szombathelyi Törvényszék élére, aki nem is pályázott.
A Bszi. szerint az OBH elnöke a határozatait „a szükséghez képest” indokolja. Az AB szerint viszont alkotmányos követelmény, hogy az OBH elnöke a személyzeti döntéseit okszerűen, az érintett jogorvoslathoz való jogára is figyelemmel megindokolja, különben sérül a jogbiztonság, a jogorvoslathoz való jog.
Az Alaptörvény negyedik módosítása szerint április 1-vel az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztették. Mostani döntése keretében az AB a korábbi alkotmánybírósági határozatokban foglaltak alkalmazhatóságának kérdését is megvizsgálta.
A határozat szerint "az Alkotmánybíróság felhasználhatja a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket és alkotmányossági összefüggéseket, ha az Alaptörvény adott szakaszának a korábbi Alkotmánnyal fennálló tartalmi egyezése, az Alaptörvény egészét illető kontextuális egyezőség, az Alaptörvény értelmezési szabályai és a konkrét ügy alapján a megállapítások alkalmazhatóságának nincs akadálya." Döntése szerint az AB a hatályát vesztett alkotmánybírósági határozat forrásként való megjelölésével hivatkozhatja vagy idézheti a korábbi határozataiban kidolgozott érveket, jogelveket.
Ezzel a határozattal az Alkotmánybíróság lényegében igazat adott Sólyom Lászlónak, a testület első elnökének, volt köztársasági elnöknek, aki hevesen bírálta a negyedik alkotmánymódosítást. Sólyom ugyanis egyebek mellett kivitelezhetetlennek nevezte, hogy az AB ne azzal a szakmai tudással dolgozzon, ami korábbi határozataiban is megjelent és továbbfejlődött.
A határozathoz Pokol Béla, Stumpf István és Lévay Miklós alkotmánybírók párhuzamos indokolást, Szívós Mária, Salamon László, Balsai István, Paczolay Péter, Bragyova András, Juhász Imre és Kiss László alkotmánybírók különvéleményt fűztek.
2013. június 8., szombat
Itt az ötödik alkotmánymódosítás
Kormányzat - Az Európai Bizottság nyomására kikerül az alaptörvényből a bírósági ügyek áthelyezése
Ötödik alkotmánymódosítás is lesz: az Orbán-kormány két paragrafust készül törölni az alaptörvényből, miután két pontban engedett az Európai Bizottságnak. Az alkotmányból kikerül a bírósági ügyek áthelyezése, valamint az európai, illetve más nemzetközi bíróságokra való hivatkozás, ha a magyar kormánynak nemzetközi fizetési kötelezettségei teljesítéséhez nem marad más lehetősége, mint különadók kivetése.
Dési András – Zalán Eszter| Népszabadság|
Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar kormány elébe megy a megoldásoknak
MTI - Fotó: Beliczay László Marad viszont az, hogy a kereskedelmi tévécsatornák nem sugározhatnak politikai hirdetéseket, s a tilalom alól az európai parlamenti választásokat sem vonják ki – erről Martonyi János külügyminiszter beszélt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján.
– Elébe megyünk a megoldásoknak – hangoztatta Budapesten Martonyi, akinek bejelentése szerint a magyar kormány levelét péntek délben átadták az Európai Bizottságnak. Budapest és Brüsszel között eddig adminisztratív levelezés folyt, s a külügyminiszter szerint az Orbán-kormány levelével olyan megoldást kínál, amellyel megelőzhetők a hazánkkal szembeni esetleges újabb kötelezettségszabályozási eljárások. A bejelentésből az tűnik ki, hogy a magyar kormány két pontban is engedett az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott bírálatoknak.
Az EB kifogásolta az európai, illetve nemzetközi bíróságokra való hivatkozást abban az esetben, ha a kormány nemzetközi fizetési kötelezettségét – költségvetési forrás vagy átcsoportosítás híján – csak különadók kivetésével képes teljesíteni. A vonatkozó paragrafust Martonyi közlése értelmében törlik az alaptörvényből, a nemzetközi fizetési kötelezettséget, annak különadókkal való esetleges teljesítését pedig – bíróságokra való utalás nélkül – a gazdasági stabilizációs törvénybe fogják beépíteni.
A másik engedmény a magyar bírósági ügyek áthelyezéséről szóló alaptörvényi rendelkezés teljes törlése. Martonyi azt hangoztatta: peráthelyezés ugyan más EU-s tagállamokban is létezik, de a törléssel annak is elejét akarják venni, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások. A bíróságokra nehezedő terhek igazságosabb elosztását a kormány más szervezeti szerkezeti megoldásokkal fogja rendezni. A harmadik pontban a kormány „nem engedett”, mert az a kérdés, hogy politikai hirdetéseket milyen médiafelületen lehet sugározni, illetve tiltani, az tagállami hatáskör.
Az Európai Bizottság e tárgyban csak kérdést fogalmazott meg – emlékeztetett Martonyi, hozzátéve, az Európai Bizottság részéről Viviane Reding alapjogi biztos a lengyel és a bolgár politikai hirdetési szabályozás kapcsán már elismerte a tagállami illetékességet. Korábban ugyan felmerült, hogy az Orbán-kormány az európai parlamenti választást kivegye a rendelkezés alól, de Martonyi szerint nem lenne értelme az európai és a magyar parlamenti választások külön kezelésének. A külügyminiszter szerint Brüsszellel folyamatos konzultációban vannak, választ a lehető legrövidebb időn belül remélnek.
Az alkotmánymódosításokat technikai kérdésnek nevezte, ezeket feltehetően az ősszel már elfogadhatja az Országgyűlés. Az Európai Bizottság üdvözli a bejelentést, s politikailag pozitív fejleményként értékeli azt – közölte brüsszeli tudósítónk megkeresésére a testület sajtószolgálata. Hozzátették ugyanakkor, hogy a bizottság jogi szolgálata folytatja az adminisztrációs levelekre érkezett magyar válaszok elemzését, s annak eredménye fényében tudnak majd érdemben is reagálni.
Ötödik alkotmánymódosítás is lesz: az Orbán-kormány két paragrafust készül törölni az alaptörvényből, miután két pontban engedett az Európai Bizottságnak. Az alkotmányból kikerül a bírósági ügyek áthelyezése, valamint az európai, illetve más nemzetközi bíróságokra való hivatkozás, ha a magyar kormánynak nemzetközi fizetési kötelezettségei teljesítéséhez nem marad más lehetősége, mint különadók kivetése.
Dési András – Zalán Eszter| Népszabadság|
Martonyi János külügyminiszter szerint a magyar kormány elébe megy a megoldásoknak
MTI - Fotó: Beliczay László Marad viszont az, hogy a kereskedelmi tévécsatornák nem sugározhatnak politikai hirdetéseket, s a tilalom alól az európai parlamenti választásokat sem vonják ki – erről Martonyi János külügyminiszter beszélt pénteki rendkívüli sajtótájékoztatóján.
– Elébe megyünk a megoldásoknak – hangoztatta Budapesten Martonyi, akinek bejelentése szerint a magyar kormány levelét péntek délben átadták az Európai Bizottságnak. Budapest és Brüsszel között eddig adminisztratív levelezés folyt, s a külügyminiszter szerint az Orbán-kormány levelével olyan megoldást kínál, amellyel megelőzhetők a hazánkkal szembeni esetleges újabb kötelezettségszabályozási eljárások. A bejelentésből az tűnik ki, hogy a magyar kormány két pontban is engedett az Európai Bizottság által korábban megfogalmazott bírálatoknak.
Az EB kifogásolta az európai, illetve nemzetközi bíróságokra való hivatkozást abban az esetben, ha a kormány nemzetközi fizetési kötelezettségét – költségvetési forrás vagy átcsoportosítás híján – csak különadók kivetésével képes teljesíteni. A vonatkozó paragrafust Martonyi közlése értelmében törlik az alaptörvényből, a nemzetközi fizetési kötelezettséget, annak különadókkal való esetleges teljesítését pedig – bíróságokra való utalás nélkül – a gazdasági stabilizációs törvénybe fogják beépíteni.
A másik engedmény a magyar bírósági ügyek áthelyezéséről szóló alaptörvényi rendelkezés teljes törlése. Martonyi azt hangoztatta: peráthelyezés ugyan más EU-s tagállamokban is létezik, de a törléssel annak is elejét akarják venni, hogy a magyar igazságszolgáltatás egészét érjék támadások. A bíróságokra nehezedő terhek igazságosabb elosztását a kormány más szervezeti szerkezeti megoldásokkal fogja rendezni. A harmadik pontban a kormány „nem engedett”, mert az a kérdés, hogy politikai hirdetéseket milyen médiafelületen lehet sugározni, illetve tiltani, az tagállami hatáskör.
Az Európai Bizottság e tárgyban csak kérdést fogalmazott meg – emlékeztetett Martonyi, hozzátéve, az Európai Bizottság részéről Viviane Reding alapjogi biztos a lengyel és a bolgár politikai hirdetési szabályozás kapcsán már elismerte a tagállami illetékességet. Korábban ugyan felmerült, hogy az Orbán-kormány az európai parlamenti választást kivegye a rendelkezés alól, de Martonyi szerint nem lenne értelme az európai és a magyar parlamenti választások külön kezelésének. A külügyminiszter szerint Brüsszellel folyamatos konzultációban vannak, választ a lehető legrövidebb időn belül remélnek.
Az alkotmánymódosításokat technikai kérdésnek nevezte, ezeket feltehetően az ősszel már elfogadhatja az Országgyűlés. Az Európai Bizottság üdvözli a bejelentést, s politikailag pozitív fejleményként értékeli azt – közölte brüsszeli tudósítónk megkeresésére a testület sajtószolgálata. Hozzátették ugyanakkor, hogy a bizottság jogi szolgálata folytatja az adminisztrációs levelekre érkezett magyar válaszok elemzését, s annak eredménye fényében tudnak majd érdemben is reagálni.
2013. június 6., csütörtök
Német alkotmánybíróság: a meleg párokat is megilleti a házastársaknak járó adókedvezmény
Forrás: MTI
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párokat is megilleti a házastársaknak járó adókedvezmény - döntötte el csütörtökön a német alkotmánybíróság.
A karlsruhei bíróság alkotmányellenesnek minősítette a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megkülönböztetését az adózási jog területén.
A döntés alapján a meleg párok is alkalmazhatják a személyi jövedelemadó (szja) megállapításakor az úgynevezett splitting eljárást. Ennek során a két fél jövedelmét összeadják, majd megfelezik, és az így kapott érték után kell fizetni az adót. Ez enyhíti a jövedelemadó sávos progresszivitását, vagyis azt a hatást, hogy magasabb adókulcs terheli a jövedelmet, ha meghalad egy bizonyos határt.
Az alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást, hogy korrigálja az adójogi előírásokat visszamenőlegesen egészen a 2001. augusztus 1-jéig terjedő időszakig, amikor életbe lépett az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvény.
A német alkotmánybíróság legutóbb egy februári döntésével mozdította előre a meleg párok egyenjogúsításának folyamatát. A testület akkor alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint bejegyzett élettársi kapcsolatban élő homoszexuális párok esetében tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
A liberális kormánypárt, az FDP a teljes jogegyenlőség híve, a CDU/CSU soraiban viszont van ellenállás. Főleg a hagyományokhoz - így a hagyományos családmodellhez is - leginkább ragaszkodó bajor CSU ellenzi, hogy ugyanazok a jogok vonatkozzanak a homoszexuális párkapcsolatra, mint a férfi és nő közötti házasságra. Eközben a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az utóbbi hónapokban több interjúban is hangsúlyozta, a konzervatívoknak tudomásul kell venniük, hogy megváltozott a világ, és nem szabad ragaszkodniuk társadalmi intézményekhez csak azért, mert korábban jól működtek.
Egy februári felmérés szerint a német lakosság 74 százaléka üdvözölné, ha a politikusok gondoskodnának az azonos nemű párok teljes jogegyenlőségéről. Az ellenzéki szociáldemokraták és Zöldek szavazói 80 százalék feletti arányban támogatják az egyenjogúsítási folyamat kiteljesítését, aminek még a CDU/CSU szavazótáborában is csaknem kétharmados - 64 százalékos - a támogatottsága.
A bejegyzett élettársi kapcsolatban élő azonos nemű párokat is megilleti a házastársaknak járó adókedvezmény - döntötte el csütörtökön a német alkotmánybíróság.
A karlsruhei bíróság alkotmányellenesnek minősítette a házasság és a bejegyzett élettársi kapcsolat megkülönböztetését az adózási jog területén.
A döntés alapján a meleg párok is alkalmazhatják a személyi jövedelemadó (szja) megállapításakor az úgynevezett splitting eljárást. Ennek során a két fél jövedelmét összeadják, majd megfelezik, és az így kapott érték után kell fizetni az adót. Ez enyhíti a jövedelemadó sávos progresszivitását, vagyis azt a hatást, hogy magasabb adókulcs terheli a jövedelmet, ha meghalad egy bizonyos határt.
Az alkotmánybíróság felszólította a törvényhozást, hogy korrigálja az adójogi előírásokat visszamenőlegesen egészen a 2001. augusztus 1-jéig terjedő időszakig, amikor életbe lépett az azonos nemű párok bejegyzett élettársi kapcsolatáról szóló törvény.
A német alkotmánybíróság legutóbb egy februári döntésével mozdította előre a meleg párok egyenjogúsításának folyamatát. A testület akkor alaptörvény-ellenesnek minősítette azt a szabályt, miszerint bejegyzett élettársi kapcsolatban élő homoszexuális párok esetében tilos örökbe fogadni a partner korábban örökbe fogadott gyermekét.
A liberális kormánypárt, az FDP a teljes jogegyenlőség híve, a CDU/CSU soraiban viszont van ellenállás. Főleg a hagyományokhoz - így a hagyományos családmodellhez is - leginkább ragaszkodó bajor CSU ellenzi, hogy ugyanazok a jogok vonatkozzanak a homoszexuális párkapcsolatra, mint a férfi és nő közötti házasságra. Eközben a CDU egyik legtekintélyesebb politikusa, Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter az utóbbi hónapokban több interjúban is hangsúlyozta, a konzervatívoknak tudomásul kell venniük, hogy megváltozott a világ, és nem szabad ragaszkodniuk társadalmi intézményekhez csak azért, mert korábban jól működtek.
Egy februári felmérés szerint a német lakosság 74 százaléka üdvözölné, ha a politikusok gondoskodnának az azonos nemű párok teljes jogegyenlőségéről. Az ellenzéki szociáldemokraták és Zöldek szavazói 80 százalék feletti arányban támogatják az egyenjogúsítási folyamat kiteljesítését, aminek még a CDU/CSU szavazótáborában is csaknem kétharmados - 64 százalékos - a támogatottsága.
2013. június 2., vasárnap
Sólyom: minden téren változás kell!
MTI- itthon@hetivalasz.hu
Minden téren változás kell - mondta Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke az LMP alapítványának konferenciáján vasárnap.
Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a „ki kit győz le" logikáját kárhoztatta. Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség.
Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: „mindenki megpróbált viselkedni". A közösségben elfoglalt hely döntően rajtunk múlik - tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól.
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a gyűlölet, ami szétroncsolja az országot. A közgazdász kijelentette: a rendszerváltás társadalmi, gazdasági célja - a Nyugathoz való felzárkózás - nem valósult meg. A bajok fő oka pedig, hogy „megállíthatatlanul veszekszünk egymással, a szomszédainkkal és hovatovább az egész világgal", pedig nem egy eszme kíméletlen követésére, hanem párbeszédre lenne szükség.
A napokban nyilvánosságra került alacsony beruházási ráta kapcsán a közgazdász megjegyezte: ez a gazdasági-társadalmi vergődés egyik legfontosabb oka. A GDP 16 százalékát kitevő éves beruházási hányadnak el kellene érnie a 20 százalékot ahhoz, az amortizációt pótolja, a 22 százalékot, hogy elérje az unió átlagát, a felzárkózáshoz pedig még ennél is több kellene. Az alacsony magyarországi beruházások oka nem lehet a forráshiány, hiszen a világgazdaságban likviditásbőség van. Ám itthon nincs mibe beruházni, illetve hiányzik az ehhez szükséges befektetői bizalom - tette hozzá a szakember.
A magyar gazdaság beindításának további akadálya, hogy olyan magas a reálkamat, amit a világgazdaság egyetlen szereplője sem képes kitermelni, nemhogy a magyar kis- és középvállalatok - vélekedett a közgazdász. Ugyanakkor Róna Péter azt is kiemelte: az EU hasonló hibákat követett el, mint a magyar politika: egy kaptafára, erőből próbálta irányítani a folyamatokat, ami azt eredményezte, hogy az „előny a nagyoknál" van, akik ezt ki is használták. A kontinens országa között nem konvergencia folyamatok zajlanak, hanem a szakadék mélyült. „Sokat hibáztunk, de akkor sem tudnánk felzárkózni, ha minden uniós elvárást hiba nélkül teljesítenénk, mert az EU által támasztott feltételek a fennálló különbségeket konzerválják" - tette hozzá.
Ángyán József fideszes parlamenti képviselő, egyetemi tanár, az agrártárca volt államtitkára előadásában részletesen beszélt arról, miként szerzi meg a ciklusban kialakított szabályozás eredményeként néhány maffiacsalád a földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat, a helyi közösségeket, holott a kormányzó többség nem ezt ígérte.
„Médiablokád" veszi körül a problémát, csak akkor lehet sikert elérni, ha az információk eljutnak az emberekhez - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint „a kis helyi közösségektől kezdve mindent újra kell kezdeni". A földbérleti szerződések kapcsán az agrárpolitikus kijelentette: a céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra egymilliárd.
„Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!" - mondta a kormánypárti politikus, majd hozzáfűzte: „világok dőltek össze bennem", ez egy jelentős erkölcsi probléma, pedig lehetne ezt lelkiismeretesen is csinálni. „Ha az adott szó becsülete elszáll, vége a társadalomnak" - jelentette ki Ángyán József, aki szerint a változtatáshoz személyes kiállásra és közös bátorságra van szükség.
A Merre van előre? Magyarország újragondolása című konferenciát az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa rendezte.
Minden téren változás kell - mondta Sólyom László akadémikus, volt köztársasági elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke az LMP alapítványának konferenciáján vasárnap.
Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a „ki kit győz le" logikáját kárhoztatta. Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség.
Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: „mindenki megpróbált viselkedni". A közösségben elfoglalt hely döntően rajtunk múlik - tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól.
Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a gyűlölet, ami szétroncsolja az országot. A közgazdász kijelentette: a rendszerváltás társadalmi, gazdasági célja - a Nyugathoz való felzárkózás - nem valósult meg. A bajok fő oka pedig, hogy „megállíthatatlanul veszekszünk egymással, a szomszédainkkal és hovatovább az egész világgal", pedig nem egy eszme kíméletlen követésére, hanem párbeszédre lenne szükség.
A napokban nyilvánosságra került alacsony beruházási ráta kapcsán a közgazdász megjegyezte: ez a gazdasági-társadalmi vergődés egyik legfontosabb oka. A GDP 16 százalékát kitevő éves beruházási hányadnak el kellene érnie a 20 százalékot ahhoz, az amortizációt pótolja, a 22 százalékot, hogy elérje az unió átlagát, a felzárkózáshoz pedig még ennél is több kellene. Az alacsony magyarországi beruházások oka nem lehet a forráshiány, hiszen a világgazdaságban likviditásbőség van. Ám itthon nincs mibe beruházni, illetve hiányzik az ehhez szükséges befektetői bizalom - tette hozzá a szakember.
A magyar gazdaság beindításának további akadálya, hogy olyan magas a reálkamat, amit a világgazdaság egyetlen szereplője sem képes kitermelni, nemhogy a magyar kis- és középvállalatok - vélekedett a közgazdász. Ugyanakkor Róna Péter azt is kiemelte: az EU hasonló hibákat követett el, mint a magyar politika: egy kaptafára, erőből próbálta irányítani a folyamatokat, ami azt eredményezte, hogy az „előny a nagyoknál" van, akik ezt ki is használták. A kontinens országa között nem konvergencia folyamatok zajlanak, hanem a szakadék mélyült. „Sokat hibáztunk, de akkor sem tudnánk felzárkózni, ha minden uniós elvárást hiba nélkül teljesítenénk, mert az EU által támasztott feltételek a fennálló különbségeket konzerválják" - tette hozzá.
Ángyán József fideszes parlamenti képviselő, egyetemi tanár, az agrártárca volt államtitkára előadásában részletesen beszélt arról, miként szerzi meg a ciklusban kialakított szabályozás eredményeként néhány maffiacsalád a földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat, a helyi közösségeket, holott a kormányzó többség nem ezt ígérte.
„Médiablokád" veszi körül a problémát, csak akkor lehet sikert elérni, ha az információk eljutnak az emberekhez - mondta a kormánypárti politikus, aki szerint „a kis helyi közösségektől kezdve mindent újra kell kezdeni". A földbérleti szerződések kapcsán az agrárpolitikus kijelentette: a céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra egymilliárd.
„Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!" - mondta a kormánypárti politikus, majd hozzáfűzte: „világok dőltek össze bennem", ez egy jelentős erkölcsi probléma, pedig lehetne ezt lelkiismeretesen is csinálni. „Ha az adott szó becsülete elszáll, vége a társadalomnak" - jelentette ki Ángyán József, aki szerint a változtatáshoz személyes kiállásra és közös bátorságra van szükség.
A Merre van előre? Magyarország újragondolása című konferenciát az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa rendezte.
2013. június 1., szombat
Szétcincálja a IV. alkotmánymódosítást a Velencei Bizottság
akiraly
Végezetül, a IV. alkotmánymódosítás fenntartja a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémákat, súlyosan aláássa az alkotmányos felülvizsgálat lehetőségeit és veszélyezteti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Azzal együtt, hogy a sarkalatos törvények tömeges használatával tartósítja a jelenlegi többség választásait, a IV. alkotmánymódosítás egy olyan szemlélet eredménye, amely az alkotmányra mint a kormányzó többség politikai eszközére tekint. Egyben annak a jele, hogy megszűnt a különbség az alkotmányozás és a hétköznapi politizálás között.
Ezzel a konklúzióval zárja 34 oldalas, 155 pontba szedett véleménytervezetét az Európa Tanács alkotmányügyi megmondószerve, a Velencei Bizottság. A jelentést hivatalosan csak június 14-15-én tervezték publikálni, de május 31-én egy-két órára véletlenül kitették a bizottság weboldalára.
A bizottság megállapításai szerint az alkotmánykiegészítés felülírja az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit, az alkotmányba emelve a megsemmisített törvényeket. A módosítás emellett akadályozza az Alkotmánybíróságot az alkotmányba foglalt szabályok felülvizsgálatában. Mindez sérti a hatalmi ágak szétválasztásának európai alapelvét is.
A bizottság a várható magyar reakciókra is felkészült. A kormány korábban gyakran hivatkozott arra, hogy egyes szabályokat más országok alkotmányából emeltek át. “Attól, hogy egy szabályozás egy másik ország alkotmányában is létezik, még nem jelenti azt, hogy bármely más alkotmányba beilleszthető. Minden alkotmány a hatalmi ágak egyensúlyozásán alapul. Minél több hatalma van egy intézménynek, annál szigorúbb kontroll mechanizmusokat kell alkotni [...] Minden alkotmány a fékek és ellensúlyok komplex rendszere és minden szabályt a hatalmi ágak egyensúlyának összességében kell vizsgálni”.
A IV. alkotmánymódosítással elfogadott konkrét szabályokról ezt írták:
A család definíciója nem veszi figyelembe az Európai Emberi Jogi Bíróság döntési gyakorlatát;
a kommunista múltra vonatkozó szabályozás általános felelősséget fogalmaz meg, nem egyénit;
az egyházakra vonatkozó szabályozás nélkülözi az elismerés precíz szabályozását és a fellebbezés lehetőségét;
a választási kampányszabályok, a pártok médiamegjelenésének korlátozása aránytalanul sújtja az ellenzéki pártokat és teljes egészében kizárja a regionális pártok megjelenését az országos médiában;
a közösségek méltóságára vonatkozó szabályok túl felületesek, a magyar nemzet méltóságára vonatkozó kitétel pedig megteremti a lehetőséget, hogy a jövőben nem a kisebbségi, hanem a többségi vélemény védelmében korlátozzák a szólásszabadságot.
A teljes, angol nyelvű jelentést innen töltheti le (.pdf).
Végezetül, a IV. alkotmánymódosítás fenntartja a bírói függetlenséggel kapcsolatos problémákat, súlyosan aláássa az alkotmányos felülvizsgálat lehetőségeit és veszélyezteti a fékek és ellensúlyok rendszerét. Azzal együtt, hogy a sarkalatos törvények tömeges használatával tartósítja a jelenlegi többség választásait, a IV. alkotmánymódosítás egy olyan szemlélet eredménye, amely az alkotmányra mint a kormányzó többség politikai eszközére tekint. Egyben annak a jele, hogy megszűnt a különbség az alkotmányozás és a hétköznapi politizálás között.
Ezzel a konklúzióval zárja 34 oldalas, 155 pontba szedett véleménytervezetét az Európa Tanács alkotmányügyi megmondószerve, a Velencei Bizottság. A jelentést hivatalosan csak június 14-15-én tervezték publikálni, de május 31-én egy-két órára véletlenül kitették a bizottság weboldalára.
A bizottság megállapításai szerint az alkotmánykiegészítés felülírja az Alkotmánybíróság korábbi döntéseit, az alkotmányba emelve a megsemmisített törvényeket. A módosítás emellett akadályozza az Alkotmánybíróságot az alkotmányba foglalt szabályok felülvizsgálatában. Mindez sérti a hatalmi ágak szétválasztásának európai alapelvét is.
A bizottság a várható magyar reakciókra is felkészült. A kormány korábban gyakran hivatkozott arra, hogy egyes szabályokat más országok alkotmányából emeltek át. “Attól, hogy egy szabályozás egy másik ország alkotmányában is létezik, még nem jelenti azt, hogy bármely más alkotmányba beilleszthető. Minden alkotmány a hatalmi ágak egyensúlyozásán alapul. Minél több hatalma van egy intézménynek, annál szigorúbb kontroll mechanizmusokat kell alkotni [...] Minden alkotmány a fékek és ellensúlyok komplex rendszere és minden szabályt a hatalmi ágak egyensúlyának összességében kell vizsgálni”.
A IV. alkotmánymódosítással elfogadott konkrét szabályokról ezt írták:
A család definíciója nem veszi figyelembe az Európai Emberi Jogi Bíróság döntési gyakorlatát;
a kommunista múltra vonatkozó szabályozás általános felelősséget fogalmaz meg, nem egyénit;
az egyházakra vonatkozó szabályozás nélkülözi az elismerés precíz szabályozását és a fellebbezés lehetőségét;
a választási kampányszabályok, a pártok médiamegjelenésének korlátozása aránytalanul sújtja az ellenzéki pártokat és teljes egészében kizárja a regionális pártok megjelenését az országos médiában;
a közösségek méltóságára vonatkozó szabályok túl felületesek, a magyar nemzet méltóságára vonatkozó kitétel pedig megteremti a lehetőséget, hogy a jövőben nem a kisebbségi, hanem a többségi vélemény védelmében korlátozzák a szólásszabadságot.
A teljes, angol nyelvű jelentést innen töltheti le (.pdf).
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)