1565/2013
Az alapvető jogok biztosa hivatalból véleményezte a nemzetbiztonsági ellenőrzés új szabályairól szóló törvényjavaslatot. Szabó Máté szerint az átvilágítás során is tiszteletben kell tartani a magánszférát, és be kell tartani az Alaptörvényből következő szükségességi és arányossági követelményeket.
Kormánypárti képviselők törvényjavaslatot nyújtottak be, amellyel átfogóan kívánják módosítani a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény nemzetbiztonsági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit. Újítás, hogy nem csupán a jogviszony létrejöttét megelőzően, hanem azt követően, folyamatosan is helye lenne a nemzetbiztonsági ellenőrzésnek, amelynek keretében titkosszolgálati eszközök (pl. az érintett megfigyelése, lehallgatása) is alkalmazhatók volnának. A javaslat szerint az ellenőrzés megismétléséhez nem lenne szükség bármilyen újabb okra vagy gyanúra; az ombudsman szerint viszont a puszta tény, hogy az érintettel szemben egyszer már folyt nemzetbiztonsági ellenőrzés, nem elegendő a titkosszolgálati eszközök viszonylag hosszú távú alkalmazására.
Más szabályok mellett az alapvető jogok biztosa azt is kifogásolta, hogy kormányrendelet határozná meg, milyen jogviszonyok esetében szükséges az átvilágítás. A javaslat nem támaszt objektív kritériumokat a kormányrendelettel szemben, így akár aránytalanul is bővíthető volna a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá esők köre.
Az ombudsman – nemzetközi fórumokra hivatkozva – szükségesnek tartotta annak lehetővé tételét is, hogy ha az érintettek úgy érzik, hogy a nemzetbiztonsági ellenőrzés során feleslegesen megsértették vagy figyelmen kívül hagyták a jogaikat, legyen lehetőségük bírósághoz vagy más jogi testülethez fordulni.
Mindezekre tekintettel az ombudsman az Országgyűlés illetékes bizottságaihoz fordult, kérve, hogy vegyék figyelembe az észrevételeit a jogalkotási eljárás során.
Az állásfoglalás a 201301565Jv.rtf oldalon olvasható.
2013. március 29., péntek
2013. március 28., csütörtök
Kövér László nem felejt, de nem is tanul
*Vérségi kapcsolatot már nem feltételez, de továbbra is sértegeti a tüntetőket a házelnök
Felemás bocsánatkérést engedett meg magának Kövér László, amiért a Fidesz-szék-házat elfoglalók kommunista apu-káit emlegette. A házelnök belátta: fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői, ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." Kövér a Fidesz 25. születésnapja alkalmából, majd szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvényén is a tőle megszokott stílusban beszélt: eladósítással, bűnözéssel és nemzetárulással jellemezte például a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat. A Fidesz választmányi elnöke tehát az utóbbi hetekben sem hazudtolta meg magát, ezúttal azonban az MSZP szerint túllépett azon a határon, amit egy magára valamit is adó politikus megengedhet magának. Kövér ugyanakkor nem a meglepetések embere: már az első Orbán-kormány idején is köteles beszédéről híresült el.
A Fidesz megmondóembere már nem ismer a maga számára határokat
Kövér nem felejt, de nem is tanul
*A házelnök szerint a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte
Eladósítás, bűnözés, nemzetárulás. Kövér László szerint ez jellemezte a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányokat. A házelnök erről szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén beszélt. Közvetlenül azelőtt, hogy megjelent a Heti Válasz, amelyben egyebek mellett azt fejtegette, "az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk".
"A külvilág számára ez azt jelentené, hogy a demokráciát számoltuk fel - akkor is, ha vannak országok, amelyek elég demokratikusan működnek alkotmánybíróság nélkül" - mondta Kövér László a Heti Válasz azon kérdésére, hogy miért nem törölték el az Alkotmánybíróságot (Ab). A házelnök a lapnak adott interjúban egyebek mellett kifejti, hogy a Stumpf István alkotmánybíró "által képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül ugyanakkor jól meglennénk". Kövér szerint ugyanis ha valami, akkor az a Stumpf által megfogalmazott ötlet tényleg az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené, ha az Ab vizsgálhatná az alkotmány rendelkezéseit is. Kijelentette: igazságtalan és megalapozatlan volt, amikor a Fidesz-székházat elfoglalók kommunista apukáit emlegette, hiszen fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői. Ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." A közelmúltban további elképesztő kijelentéseket tett, ezekből is szemezgetünk.
- "De miért gondoljuk, hogy azok, akiket pártok jelölnek alkotmánybírónak, jellemesebbek, okosabbak és függetlenebbek az őket jelölőknél? Miért gondoljuk, hogy csak négyévente megválasztott politikusok vannak kitéve a kísértésnek, hogy túlterjeszkedjenek a hatáskörükön?"
- "Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, hogy alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?"
- "Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt. Akik ma a röghöz kötés ellen tiltakoznak, átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején."
- "A mai baloldal nagyobbik része sajnos abba a kategóriába esik, amely hagyományként ápolja a hazaárulást."
- "(...) 1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumokat kötni velük. A későbbi paktumkötésekből azután a Fideszt ki is hagyták."
- "Az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk."
- "Nem gondolom, hogy vállalhatatlan cselekedeteket kellene mosogatnunk csak azért, hogy eggyel több ikont tudjunk felmutatni a másik oldallal szemben. Annak viszont, hogy mindig onnan diktálják, ki vállalható, jelentem, vége van."
- "Magyarországon szellemi és politikai értelemben vett hideg polgárháború zajlik, melynek jegyében a baloldali értelmiség az emberekben lévő rosszra apellál, és próbálja kikezdeni azokat az értékeket, amelyek összetartják a társadalmat. Az egymás iránti bizalmat, az együvé tartozást, a jövőbe vetett hitet" - mondta ezt már a Hír Tv-ben.
- "Mára összeomlóban van a II. világháború után liberális dogmára épült világ, melynek főszereplői nem szeretnének csak úgy letakarodni a porondról."
- "Bajnai Gordonnak azt kellett volna mondania, hogy szégyellem a pofámat, (...) el is megyek a fészkes fenébe."
- "Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket" - ezt az M1 Lényeg című műsorában mondta a házelnök.
Európában "szabályos antikeresztes háború" folyik a keresztény értékekkel szemben. "Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb-utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára."
- "Az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó módosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki".
Kövér László szerda este, közvetlenül az interjú megjelenése előtt Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén azt fejtegette, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte, aminek következtében működésképtelen helyzetbe sodorták Magyarországot. Kijelentette: "ötszázmilliárd forint hiány tátongott abban a költségvetésben, amelyet a szakértő Bajnai-kormány hagyott örökül." Hozzátette, az Európai Unió illetékesei "cinkosak voltak abban a hazugságban", amelyet a Bajnai-kormány a költségvetéssel kapcsolatban állított. Arról is beszélt, hogy Matolcsy György irányításával nem ortodox gazdaságpolitikát vezettek be, nem az emberektől akartak elvenni további milliárdokat, hanem a monopolhelyzetben lévő szolgáltatóktól, "akik annyit vittek ki előtte az országból, amennyit nem szégyelltek". Szerinte "negatív gazdaságpolitikai és kifejezetten ellenséges politikai környezetben" dolgozik a kormány. Ennek ellenére jobb eséllyel indulnak a kormánypártok a következő választásnak, mint az előző ciklusokban bármikor. Hogy ebből mi lesz 2014-ben, az "a jövő zenéje", mivel egyáltalán nem gondolja, hogy "a következő választásokat eldöntöttnek lehet tekinteni".
Kötél, strigák, idióták
- Az első Orbán-kormány részben Kövér "köteles beszéde" miatt bukott meg. A Fidesz választmányi elnöke 2002. március 23-án, egy békéscsabai kampányrendezvényen az olimpia hazai megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket." A beszédet némi változtatással Szombathelyen is megismételte, ez alkalommal azonban azt ajánlotta: "járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk."
- Kövér a Fidesz 2002. februári kongresszusán strigákról - emberből állattá változó lényekről - beszélt. Mint mondta: "Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva."
- 2011 novemberében a Hír Tv-ben a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a vörös csillag viselésével kapcsolatban hozott ítélete után közölte, hogy "Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott ötven éven keresztül (...), úgy gondolja, hogy a szabadságjogokhoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon".
- "Méltatlan", hogy a "tőlem balra" helyet foglaló képviselők egyáltalán ott ülhetnek az Országgyűlésben - mondta a házelnöki pulpitusról azon a parlamenti ülésen, amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök lemondott.
- A Hír Tv-ben úgy fogalmazott, az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János köztársasági elnökké választásában, "mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet". Hozzátette, az lenne jó, ha a szocialisták "egyáltalán nem lennének a parlamentben (...) Morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak."
Fazekas Ágnes
Népszava
2013.03.29.
Felemás bocsánatkérést engedett meg magának Kövér László, amiért a Fidesz-szék-házat elfoglalók kommunista apu-káit emlegette. A házelnök belátta: fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői, ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." Kövér a Fidesz 25. születésnapja alkalmából, majd szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének rendezvényén is a tőle megszokott stílusban beszélt: eladósítással, bűnözéssel és nemzetárulással jellemezte például a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai-kormányokat. A Fidesz választmányi elnöke tehát az utóbbi hetekben sem hazudtolta meg magát, ezúttal azonban az MSZP szerint túllépett azon a határon, amit egy magára valamit is adó politikus megengedhet magának. Kövér ugyanakkor nem a meglepetések embere: már az első Orbán-kormány idején is köteles beszédéről híresült el.
A Fidesz megmondóembere már nem ismer a maga számára határokat
Kövér nem felejt, de nem is tanul
*A házelnök szerint a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte
Eladósítás, bűnözés, nemzetárulás. Kövér László szerint ez jellemezte a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányokat. A házelnök erről szerda este Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén beszélt. Közvetlenül azelőtt, hogy megjelent a Heti Válasz, amelyben egyebek mellett azt fejtegette, "az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk".
"A külvilág számára ez azt jelentené, hogy a demokráciát számoltuk fel - akkor is, ha vannak országok, amelyek elég demokratikusan működnek alkotmánybíróság nélkül" - mondta Kövér László a Heti Válasz azon kérdésére, hogy miért nem törölték el az Alkotmánybíróságot (Ab). A házelnök a lapnak adott interjúban egyebek mellett kifejti, hogy a Stumpf István alkotmánybíró "által képviselt önhatalmú és parttalan jogászkodás nélkül ugyanakkor jól meglennénk". Kövér szerint ugyanis ha valami, akkor az a Stumpf által megfogalmazott ötlet tényleg az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené, ha az Ab vizsgálhatná az alkotmány rendelkezéseit is. Kijelentette: igazságtalan és megalapozatlan volt, amikor a Fidesz-székházat elfoglalók kommunista apukáit emlegette, hiszen fogalma sincs, kik az ott tüntetők felmenői. Ugyanakkor úgy vélte, "ez ugyanaz a levitézlett társaság, amely SZDSZ-nek és MSZP-nek nevezve magát többször is tönkretette az országot. Ha vérségi kapcsolat nincs is, a szellemi-politikai rokonság egyértelműnek tűnik." A közelmúltban további elképesztő kijelentéseket tett, ezekből is szemezgetünk.
- "De miért gondoljuk, hogy azok, akiket pártok jelölnek alkotmánybírónak, jellemesebbek, okosabbak és függetlenebbek az őket jelölőknél? Miért gondoljuk, hogy csak négyévente megválasztott politikusok vannak kitéve a kísértésnek, hogy túlterjeszkedjenek a hatáskörükön?"
- "Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, hogy alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?"
- "Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt. Akik ma a röghöz kötés ellen tiltakoznak, átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején."
- "A mai baloldal nagyobbik része sajnos abba a kategóriába esik, amely hagyományként ápolja a hazaárulást."
- "(...) 1989-ben nem a társadalom belső erői vetették le magukról a diktatúra működtetőit, hanem külső nyomásra kénytelenek lettek paktumokat kötni velük. A későbbi paktumkötésekből azután a Fideszt ki is hagyták."
- "Az elmúlt 23 évben soha nem mi léptünk át először korábban létezett íratlan szabályokat, a jogállam és demokrácia írott szabályait pedig mindig betartottuk."
- "Nem gondolom, hogy vállalhatatlan cselekedeteket kellene mosogatnunk csak azért, hogy eggyel több ikont tudjunk felmutatni a másik oldallal szemben. Annak viszont, hogy mindig onnan diktálják, ki vállalható, jelentem, vége van."
- "Magyarországon szellemi és politikai értelemben vett hideg polgárháború zajlik, melynek jegyében a baloldali értelmiség az emberekben lévő rosszra apellál, és próbálja kikezdeni azokat az értékeket, amelyek összetartják a társadalmat. Az egymás iránti bizalmat, az együvé tartozást, a jövőbe vetett hitet" - mondta ezt már a Hír Tv-ben.
- "Mára összeomlóban van a II. világháború után liberális dogmára épült világ, melynek főszereplői nem szeretnének csak úgy letakarodni a porondról."
- "Bajnai Gordonnak azt kellett volna mondania, hogy szégyellem a pofámat, (...) el is megyek a fészkes fenébe."
- "Ha mi befognánk a szánkat, aztán csinálnánk ugyanazt, mint amit a Bajnaiék csináltak, akkor mi mintademokrácia lehetnénk, a kutya nem ugatná meg a kétharmados törvényeinket és az alaptörvényünket" - ezt az M1 Lényeg című műsorában mondta a házelnök.
Európában "szabályos antikeresztes háború" folyik a keresztény értékekkel szemben. "Itt aki nem akarja föladni hitbéli meggyőződését, nem akarja föladni nemzeti kultúráját, nem lelkesedik eléggé a multikulti meg a minden normát félresöprő új világrend iránt, az előbb-utóbb valamilyen bélyeget kap a homlokára."
- "Az alaptörvény negyedik módosítása újabb ürügyet adott az Orbán-kormány elleni nemzetközi puccskísérletre, az ingerültséget azonban nem ez a korábbiakhoz képest jelentéktelen változásokat hozó módosítás, hanem a rezsicsökkentés váltotta ki".
Kövér László szerda este, közvetlenül az interjú megjelenése előtt Baján, a Keresztény Értelmiségiek Szövetségének (KÉSZ) rendezvényén azt fejtegette, hogy a Medgyessy-Gyurcsány-Bajnai kormányok tevékenységét az eladósítás, a bűnözés, a nemzetárulás jellemezte, aminek következtében működésképtelen helyzetbe sodorták Magyarországot. Kijelentette: "ötszázmilliárd forint hiány tátongott abban a költségvetésben, amelyet a szakértő Bajnai-kormány hagyott örökül." Hozzátette, az Európai Unió illetékesei "cinkosak voltak abban a hazugságban", amelyet a Bajnai-kormány a költségvetéssel kapcsolatban állított. Arról is beszélt, hogy Matolcsy György irányításával nem ortodox gazdaságpolitikát vezettek be, nem az emberektől akartak elvenni további milliárdokat, hanem a monopolhelyzetben lévő szolgáltatóktól, "akik annyit vittek ki előtte az országból, amennyit nem szégyelltek". Szerinte "negatív gazdaságpolitikai és kifejezetten ellenséges politikai környezetben" dolgozik a kormány. Ennek ellenére jobb eséllyel indulnak a kormánypártok a következő választásnak, mint az előző ciklusokban bármikor. Hogy ebből mi lesz 2014-ben, az "a jövő zenéje", mivel egyáltalán nem gondolja, hogy "a következő választásokat eldöntöttnek lehet tekinteni".
Kötél, strigák, idióták
- Az első Orbán-kormány részben Kövér "köteles beszéde" miatt bukott meg. A Fidesz választmányi elnöke 2002. március 23-án, egy békéscsabai kampányrendezvényen az olimpia hazai megrendezése kapcsán kijelentette: "Sokan vannak ma Magyarországon olyanok, akik nem tudnak örülni a kormány intézkedéseinek. Ezért azt ajánlom nekik: vegyenek egy kalapácsot, egy szöget és egy kötelet, menjenek le az alagsorba, és a szögre, vagy ha találnak jó gerendát, akkor arra kössék fel magukat." Hozzátette: "Lehet, hogy egy kicsit messzire mentem. Akkor azt javaslom nekik, maradjanak életben, az lesz a legnagyobb büntetésük, hogy látják megvalósulni a céljainkat, legfeljebb koloncként magunkkal cipeljük őket." A beszédet némi változtatással Szombathelyen is megismételte, ez alkalommal azonban azt ajánlotta: "járjanak elő jó példával. És ha ők már mind végeztek, akkor mi meg mégiscsak gondolkodjunk el azon, hátha nélkülük többre mennénk."
- Kövér a Fidesz 2002. februári kongresszusán strigákról - emberből állattá változó lényekről - beszélt. Mint mondta: "Ezen a kongresszuson a továbbiakban strigákról s egyéb ártó lényekről, honkupecekről és szellemi hajléktalanokról szó ne essék. Nem azért, mert ilyenek nincsenek, hanem azért, mert napjaik meg vannak számlálva."
- 2011 novemberében a Hír Tv-ben a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a vörös csillag viselésével kapcsolatban hozott ítélete után közölte, hogy "Strasbourgban néhány idióta, fogalma sem lévén arról, hogy az országban mi zajlott ötven éven keresztül (...), úgy gondolja, hogy a szabadságjogokhoz tartozik, hogy valaki a vörös csillaggal demonstráljon".
- "Méltatlan", hogy a "tőlem balra" helyet foglaló képviselők egyáltalán ott ülhetnek az Országgyűlésben - mondta a házelnöki pulpitusról azon a parlamenti ülésen, amelyen Schmitt Pál köztársasági elnök lemondott.
- A Hír Tv-ben úgy fogalmazott, az MSZP jól teszi, ha nem vesz részt Áder János köztársasági elnökké választásában, "mert legalább nem rontja el a látványa az ünnepet". Hozzátette, az lenne jó, ha a szocialisták "egyáltalán nem lennének a parlamentben (...) Morális értelemben egy botrány, hogy ők ott vannak."
Fazekas Ágnes
Népszava
2013.03.29.
2013. március 23., szombat
Gyermekhíradó Kiírjuk magunkat Európából
Inotai Edit, Népszabadság, 2013. március 23., 8. oldal
Jókora reklámot csapott a német Kika gyermekadónak a magyar kormány. A német közszolgálati televízió, a ZDF gyermekcsatornája híradót is sugároz a gyerekeknek, amelyben óvatosan politikai hírekről tájékoztatja őket. Ebben az összeállításban szerepelt Magyarország is, mint olyan állam, amely esetleg - a szabályok be nem tartása miatt - piros lapot kaphat az Európai Uniótól. A rajzfilm narrátora leszögezi: a magyar kormányt az állampolgárok választották meg, de mióta hatalomra került, sokak szerint olyan dolgokat tesz, amelyek az Európai Unióban nem megengedettek. Az újságírók például nem mindig tudósíthatnak szabadon, van olyan rádióadó, amely azért nem kapott tartós sugárzási engedélyt, mert a vezetői nincsenek jó véleménnyel a kormányról, és ezt meg is mondják. A kormány ezzel szemben azt szeretné, hogy az emberek csak jó híreket kapjanak. Nemrég arról is döntöttek, hogy a legbefolyásosabb bíróság (értsd: alkotmánybíróság) kisebb jogkörrel rendelkezzen. Ebből úgy tűnik, hogy a magyar politikusok néha nem tartják magukat az uniós szabályokhoz - hangzott el a mintegy egyperces bejátszásban.
A Magyarországról szóló rövidfilmet elítélte és "gusztustalannak" minősítette Kumin Ferenc, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A budapesti német nagykövetnél tiltakozott a Külügyminisztérium is, Orbán Viktor kormányfő pedig a tegnap reggeli rádióinterjúban a következőket mondta: sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy "hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá" - fogalmazott. Még a "piros lapos" futballhasonlat sem hatotta meg a kormányfőt, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte hogy kellene működnie a közmédiának (Németországban is).
Az üggyel kapcsolatban Hendrik Zörner, a német sajtószakszervezet (DJV) szóvivője lapunknak elmondta:
más kormányok is panaszkodnak néha a német sajtóra, de ezek nem európai országok élén állnak. Az orosz és a kínai vezetés szokta olykor sérelmezni, hogy miket írnak vagy mondanak róla. A német külügyminisztérium ezektől a vitáktól távol tartja magát, hangsúlyozván, hogy Németországban sajtószabadság van, a média pedig függetlenséget élvez a politikától.
Németországban is előfordul természetesen, hogy egy-egy politikus vagy párt úgy véli: az újságíró nem elég kiegyensúlyozottan tudósított.
Ilyenkor lehet panasszal élni a médiatanácsnál (ebben a testületben pártok, egyházak, nagy társadalmi szervezetek delegáltjai és újságírók ülnek), vagy bírósághoz lehet fordulni. "A politikus egy dolgot nem tehet: nem rúgathat ki újságírót a közszolgálati médiától, még kevésbé a magánkiadóktól. A közszolgálati média felügyelőbizottságában ülő politikusok ugyanis személyi döntéseket nem hozhatnak: kompetenciájuk a programok minőségének ellenőrzésére vagy gazdálkodási kérdésekre terjed ki" - mondta lapunknak Zörner.
Jókora reklámot csapott a német Kika gyermekadónak a magyar kormány. A német közszolgálati televízió, a ZDF gyermekcsatornája híradót is sugároz a gyerekeknek, amelyben óvatosan politikai hírekről tájékoztatja őket. Ebben az összeállításban szerepelt Magyarország is, mint olyan állam, amely esetleg - a szabályok be nem tartása miatt - piros lapot kaphat az Európai Uniótól. A rajzfilm narrátora leszögezi: a magyar kormányt az állampolgárok választották meg, de mióta hatalomra került, sokak szerint olyan dolgokat tesz, amelyek az Európai Unióban nem megengedettek. Az újságírók például nem mindig tudósíthatnak szabadon, van olyan rádióadó, amely azért nem kapott tartós sugárzási engedélyt, mert a vezetői nincsenek jó véleménnyel a kormányról, és ezt meg is mondják. A kormány ezzel szemben azt szeretné, hogy az emberek csak jó híreket kapjanak. Nemrég arról is döntöttek, hogy a legbefolyásosabb bíróság (értsd: alkotmánybíróság) kisebb jogkörrel rendelkezzen. Ebből úgy tűnik, hogy a magyar politikusok néha nem tartják magukat az uniós szabályokhoz - hangzott el a mintegy egyperces bejátszásban.
A Magyarországról szóló rövidfilmet elítélte és "gusztustalannak" minősítette Kumin Ferenc, a kormány nemzetközi kommunikációért felelős helyettes államtitkára. A budapesti német nagykövetnél tiltakozott a Külügyminisztérium is, Orbán Viktor kormányfő pedig a tegnap reggeli rádióinterjúban a következőket mondta: sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy "hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá" - fogalmazott. Még a "piros lapos" futballhasonlat sem hatotta meg a kormányfőt, aki nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte hogy kellene működnie a közmédiának (Németországban is).
Az üggyel kapcsolatban Hendrik Zörner, a német sajtószakszervezet (DJV) szóvivője lapunknak elmondta:
más kormányok is panaszkodnak néha a német sajtóra, de ezek nem európai országok élén állnak. Az orosz és a kínai vezetés szokta olykor sérelmezni, hogy miket írnak vagy mondanak róla. A német külügyminisztérium ezektől a vitáktól távol tartja magát, hangsúlyozván, hogy Németországban sajtószabadság van, a média pedig függetlenséget élvez a politikától.
Németországban is előfordul természetesen, hogy egy-egy politikus vagy párt úgy véli: az újságíró nem elég kiegyensúlyozottan tudósított.
Ilyenkor lehet panasszal élni a médiatanácsnál (ebben a testületben pártok, egyházak, nagy társadalmi szervezetek delegáltjai és újságírók ülnek), vagy bírósághoz lehet fordulni. "A politikus egy dolgot nem tehet: nem rúgathat ki újságírót a közszolgálati médiától, még kevésbé a magánkiadóktól. A közszolgálati média felügyelőbizottságában ülő politikusok ugyanis személyi döntéseket nem hozhatnak: kompetenciájuk a programok minőségének ellenőrzésére vagy gazdálkodási kérdésekre terjed ki" - mondta lapunknak Zörner.
2013. március 22., péntek
BruxInfo: magához vonta Barroso a magyar ügyeket
HVG
Az Európai Bizottság elnöke magához vonta a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatos dossziék ellenőrzését, a magyar ügy ismét olyannyira érzékennyé vált ugyanis politikailag – írja a BruxInfo.
Andor László magyar uniós tájékoztatása szerint a hallgatói szerződések rendszerével kapcsolatos uniós aggályok kezelése is átkerült a bizottság foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságától Jose Manuel Barroso elnökhöz.
A testület tisztviselői már múlt héten is valószínűnek mondták, hogy a magyar alkotmány negyedik módosításának vizsgálata után az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat.
Az AFP francia hírügynökség ezzel összefüggésben úgy értesült, hogy a testület majdani reakciója továbbnövelheti a feszültséget Brüsszel és a magyar kormány között.
Ugyancsak a francia hírügynökség jelentette, hogy április végére készülhet el a jogi szakvélemény, és José Manuel Barroso mellett Viviane Reding alapvető jogokért és igazságügyért felelős uniós biztos is felügyeli a magyar dossziékat.
Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos azt mondta újságíróknak, hogy az április 17-re tervezett, Magyarországról szóló strasbourgi EP-vitára készülhet el az Európai Bizottság jogi szakvéleménye az alkotmány negyedik módosításáról.
Források szerint nem kizárt, hogy megismétlődik a tavaly januári forgatókönyv, amikor is az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen tárgyalt Magyarországról, majd az ezzel egyidőben, ugyancsak Strasbourgban ülésező Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára, valamint a korábbi adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetése miatt – olvasható a BruxInfón.
Az Európai Bizottság elnöke magához vonta a magyar alkotmánymódosítással kapcsolatos dossziék ellenőrzését, a magyar ügy ismét olyannyira érzékennyé vált ugyanis politikailag – írja a BruxInfo.
Andor László magyar uniós tájékoztatása szerint a hallgatói szerződések rendszerével kapcsolatos uniós aggályok kezelése is átkerült a bizottság foglalkoztatáspolitikai főigazgatóságától Jose Manuel Barroso elnökhöz.
A testület tisztviselői már múlt héten is valószínűnek mondták, hogy a magyar alkotmány negyedik módosításának vizsgálata után az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárásokat indíthat.
Az AFP francia hírügynökség ezzel összefüggésben úgy értesült, hogy a testület majdani reakciója továbbnövelheti a feszültséget Brüsszel és a magyar kormány között.
Ugyancsak a francia hírügynökség jelentette, hogy április végére készülhet el a jogi szakvélemény, és José Manuel Barroso mellett Viviane Reding alapvető jogokért és igazságügyért felelős uniós biztos is felügyeli a magyar dossziékat.
Andor László foglalkoztatáspolitikai EU-biztos azt mondta újságíróknak, hogy az április 17-re tervezett, Magyarországról szóló strasbourgi EP-vitára készülhet el az Európai Bizottság jogi szakvéleménye az alkotmány negyedik módosításáról.
Források szerint nem kizárt, hogy megismétlődik a tavaly januári forgatókönyv, amikor is az Európai Parlament Strasbourgban plenáris ülésen tárgyalt Magyarországról, majd az ezzel egyidőben, ugyancsak Strasbourgban ülésező Európai Bizottság három kötelezettségszegési eljárást is indított Magyarország ellen a jegybanktörvény, a bírók nyugdíjkorhatára, valamint a korábbi adatvédelmi biztos mandátumának megszüntetése miatt – olvasható a BruxInfón.
2013. március 20., szerda
Az Európai Bizottság tanulmányozza a rokkantnyugdíjasok helyzetét
Az Európai Bizottság készítsen valamennyi tagállamra kiterjedő tanulmányt arról, hogyan érintik a megszorítások a társadalom legkiszolgáltatottabb csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket, döntöttek az Európai Parlament Petíciós Bizottságában a meghallgatáson, amelyet egy magyar állampolgár petíciója nyomán tűzött napirendre a testület. A szocialisták közleménye szerint a vitában Göncz Kinga szocialista EP-képviselő kifejtette: a jogbiztonság, a jogállamiság elveivel ütközik az eljárás, ahogyan a Fidesz-kormány szinte egyik napról a másikra megszüntette rokkantak tömegeinek nyugellátását.
Az Európai Parlamenthez benyújtott petíciójában a magyar I.T. azt sérelmezte, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében széles tömegektől vonták meg az addig alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjat, és szociális ellátássá alakították át. A panaszos szerint az új törvény azzal a céllal készült, hogy az addig hatályos jogszabályok alapján járó nyugdíjak helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható ellátást vezessenek be.
Göncz Kinga bizottsági hozzászólásában kifejtette: A törvényt a megszokott rohamtempóban fogadta el és léptette hatályba a magyar Országgyűlés, időt sem hagyva emberek százezreinek, hogy felkészüljenek a változásokra. Az érintetteket levélben értesítették az átalakításról, így nem volt lehetőségük jogorvoslatra sem.
Göncz Kinga a Bizottság ülésén elhangzott kormánypárti hozzászólásra reagálva, mi szerint a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése hozzájárult a leszázalékolással egybekötött csalások leleplezéséhez, elmondta: ezek az érvek illeszkednek a magyar kormány politikájához, amellyel a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket, a csökkent munkaképességűeket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat bünteti.
A meghallgatás végén a Petíciós Bizottság úgy döntött, megbízza a tagállamok szociális rendszerének bírálatától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogyan érintik a megszorítások a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket, olvasható az MSZP közleményében.
Index
Az Európai Parlamenthez benyújtott petíciójában a magyar I.T. azt sérelmezte, hogy a 2012. január 1-jén életbe lépett törvény értelmében széles tömegektől vonták meg az addig alkotmányos garanciákkal védett rokkantsági nyugdíjat, és szociális ellátássá alakították át. A panaszos szerint az új törvény azzal a céllal készült, hogy az addig hatályos jogszabályok alapján járó nyugdíjak helyébe egy bármikor csökkenthető, elvonható ellátást vezessenek be.
Göncz Kinga bizottsági hozzászólásában kifejtette: A törvényt a megszokott rohamtempóban fogadta el és léptette hatályba a magyar Országgyűlés, időt sem hagyva emberek százezreinek, hogy felkészüljenek a változásokra. Az érintetteket levélben értesítették az átalakításról, így nem volt lehetőségük jogorvoslatra sem.
Göncz Kinga a Bizottság ülésén elhangzott kormánypárti hozzászólásra reagálva, mi szerint a rokkantsági nyugdíjak megszüntetése hozzájárult a leszázalékolással egybekötött csalások leleplezéséhez, elmondta: ezek az érvek illeszkednek a magyar kormány politikájához, amellyel a legsérülékenyebb társadalmi rétegeket, a csökkent munkaképességűeket, a fogyatékossággal élőket, a hajléktalanokat bünteti.
A meghallgatás végén a Petíciós Bizottság úgy döntött, megbízza a tagállamok szociális rendszerének bírálatától ódzkodó Európai Bizottságot, hogy készítsen tanulmányt arról, hogyan érintik a megszorítások a társadalom kiszolgáltatott csoportjait, köztük a megváltozott munkaképességű embereket, olvasható az MSZP közleményében.
Index
2013. március 15., péntek
Bírálat: "Magyarország korlátozza az alapvető jogokat"
Az ENSZ Emberjogi Bizottsága élesen bírálta a magyar alaptörvény módosítását, az igazságszolgáltatás függetlenségére mért csapásnak minősítve a legutóbbi lépéseket.
Rupert Colville, a bizottság szóvivője pénteken Genfben kijelentette: A módosításokra az elvárható nyilvános vita nélkül került sor, azok tartalma pedig "mélyreható változásokat vonhat maga után a magyar nép emberi jogainak gyakorlása" szempontjából. A változtatások az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmánybíróság tekintélyét és magát a jogállamot fenyegetik - fogalmazott Colville, akit a francia hírügynökség idézett.
Az Európai Parlamenten belüli bajor CSU-képviselőcsoport elnöke, Markus Ferber pénteken kijelentette: Magyarország ismételten korlátozza az alapvető jogokat, és olyan alkotmánymódosításokat hajt végre, amelyek nem egyeztethetők össze az Európai Unió demokratikus jogértelmezésével. Ferber felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, vajon az alkotmány módosítása összeegyeztethető-e az európai szabályokkal.
MTI
Rupert Colville, a bizottság szóvivője pénteken Genfben kijelentette: A módosításokra az elvárható nyilvános vita nélkül került sor, azok tartalma pedig "mélyreható változásokat vonhat maga után a magyar nép emberi jogainak gyakorlása" szempontjából. A változtatások az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alkotmánybíróság tekintélyét és magát a jogállamot fenyegetik - fogalmazott Colville, akit a francia hírügynökség idézett.
Az Európai Parlamenten belüli bajor CSU-képviselőcsoport elnöke, Markus Ferber pénteken kijelentette: Magyarország ismételten korlátozza az alapvető jogokat, és olyan alkotmánymódosításokat hajt végre, amelyek nem egyeztethetők össze az Európai Unió demokratikus jogértelmezésével. Ferber felszólította az Európai Bizottságot, vizsgálja meg, vajon az alkotmány módosítása összeegyeztethető-e az európai szabályokkal.
MTI
2013. március 14., csütörtök
Külföldi sajtó Magyarországról - Német, svájci, belga és cseh lapok az alkotmánymódosításról
Szerdán is jelentős figyelmet szentelt a német, a svájci, a belga és a cseh sajtó a hétfői magyar alkotmánymódosításnak.
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban A Magyarország barátai is című írás szerzője kifejtette: fájhat Orbán Viktornak, hogy jó barátok is eltávolodnak tőle. Ugyanakkor nem kell minden kritikus, "esetenként hisztérikus" ellenvetést komolyan venni - tette hozzá, megjegyezve, hogy a külföldi bírálatok "nem ritkán" az ellenzéki szocialisták támogatását szolgálják. A színjáték azonban nemcsak a "bátor és ártatlan" Orbánról szól, hanem a kormányfőnek "az uralkodó pozíció kiépítésére és a hatalom bebetonozására" irányuló "hideg törekvéséről", amellyel "a saját képére akarja formálni az államot". http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/kommentar-auch-freunde-ungarns-12112232.html
A FAZ Nyomás alatt a forint című írásban kifejtették: a forint gyengülésének egyik oka a "vitatott alkotmányreform" elfogadása. Az árfolyam "mélyrepülésének" a friss inflációs adatok is lendületet adtak - tette hozzá.
A Die Welt című konzervatív lap Így harcol Orbán Viktor a liberális demokrácia ellen című elemzésében kifejtette: Orbán a kormányváltás után azért nem akarta, hogy Sólyom László maradjon az államfő, mert "egyfajta +alkotmányos forradalomra+, az egész nemzetet új alapokra helyező, igazi nagy dobásra készült", ezen az úton pedig Sólyom "akadály" volt, hiszen "soha nem engedte volna lerombolni életművét", a rendszerváltás idején kidolgozott alkotmányt.
A Spiegel Online hírportál a Vitatott alkotmányreform: Merkel óvja Magyarországot attól, hogy megfosszák hatalmuktól az alkotmánybírókat című beszámolójában kiemelte: az alkotmánymódosítás körüli vita "megterheli Magyarország és Németország viszonyát". http://www.spiegel.de/politik/deutschland/orbans-regierung-merkel-kritisiert-verfassungsaenderung-in-ungarn-a-888403.html
A Handelsblatt című német gazdasági lap Elszigeteltségbe sodródik Magyarország című írásának szerzői kifejtették: egyre több európai teszi fel a kérdést, hogy merre tart Magyarország, a válasz pedig az aktuális politikai fejlemények tükrében nem lehet más, mint az, hogy elszigeteltségbe sodródik.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap Orbán missziója című jegyzete szerint a kormány egyik érve az, hogy az 1989-es rendszerváltás után is fogadtak el hasonló módon, kétharmados többséggel törvényeket. A lap szerint az alkotmánybíróság ilyen "megkerülése" a jogállami alapelvek megsértését jelenti és csapást mér a hatalmi ágak elválasztására. Lehetséges, hogy sok alkotmányos rendelkezés tartalmilag megfelel a demokratikus elvárásoknak, problémás azonban, hogy vitatott politikai törekvéseket előszeretettel nyilvánítanak a kétharmaddal élve alkotmányos törvényekké, hogy később már aligha lehessen megváltoztatni azokat. http://www.nzz.ch/meinung/kommentare/orbans- mission-1.18045529
A svájci lap Gyengéd berlini intések címmel számolt be Áder János berlini találkozóiról. Az európai fővárosokban még élénken, de vegyes érzelmekkel emlékeznek Brüsszel Béccsel szembeni akkori fellépésére, amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a kormányba. Ennek megfelelően nagy ma a visszafogottság, és óvatosan fejezte ki magát Merkel kancellár, amikor Áderrel találkozva a kétharmados többséggel való körültekintő bánásmódért emelt szót - írta a szerző.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora a Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, újabb vendégpublikációjában "ködösítésnek" nevezte, hogy a magyar kormány pusztán technikainak minősíti az alaptörvénynek a halasztási kérelmek ellenére végrehajtott módosítását. Szerinte a módosítás "erős hatásköröket emelt az alkotmányba, miközben az ezekkel a hatáskörökkel kapcsolatban megígért korlátozásokat alacsonyabb szintű törvényekben hagyta". Scheppele úgy véli, hogy Magyarország szövetségeseinek át kell látniuk ezen, mert "mostanra világossá kellett válni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer el korlátozásokat hatalmi törekvéseiben".
A La Libre Belgique című belga lap szerint úgy interpretálhatja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányát ért bírálatokat, hogy az árral szemben evez, a széllel szemben hajózik Magyarország az Európai Parlamentben. Hozzáfűzték, Joseph Daul, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kizártnak nevezte, hogy magyar tagjaikat kizárják a csoportból, és arra számít, hogy az Európai Bizottság és a tanács jelzi majd a magyar miniszterelnöknek "milyen megfelelő módosításokat" javasol, továbbá biztos abban, hogy a magyar kormány együttműködőnek mutatkozik majd. A lap hozzáfűzte, hogy a szintén néppárti, francia Jean-Paul Gauzes leszögezte: "Magyarország jogállam, mivel a döntéseket a többség hozza" - amely annak a veszélynek teszi ki magát, hogy gúnyt űz a jogállamiság elveiből - teszi hozzá a cikk szerzője.
A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap Orbán győz, a magyarok szenvednek című írásában megállapította, miután az alkotmányt eddig már négyszer módosították, minden jel arra vall, hogy az alaptörvény még sincs gránitba vésve, mint ahogy azt a Fidesz hangoztatta. A cikkíró szerint a legújabb alkotmánymódosítás "a bosszúállás és a kicsinyesség megnyilvánulása" és csak a Fidesz hatalmának a hosszú távú bebiztosítására szolgál.
http://hir3.hu/magazin/2/104316/kulfoldi_sajto_magyarorszagrol_nemet_svajci_belga_es_cseh_lapok_az_alkotmanymodositasrol
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című német konzervatív lapban A Magyarország barátai is című írás szerzője kifejtette: fájhat Orbán Viktornak, hogy jó barátok is eltávolodnak tőle. Ugyanakkor nem kell minden kritikus, "esetenként hisztérikus" ellenvetést komolyan venni - tette hozzá, megjegyezve, hogy a külföldi bírálatok "nem ritkán" az ellenzéki szocialisták támogatását szolgálják. A színjáték azonban nemcsak a "bátor és ártatlan" Orbánról szól, hanem a kormányfőnek "az uralkodó pozíció kiépítésére és a hatalom bebetonozására" irányuló "hideg törekvéséről", amellyel "a saját képére akarja formálni az államot". http://www.faz.net/aktuell/politik/ausland/europa/kommentar-auch-freunde-ungarns-12112232.html
A FAZ Nyomás alatt a forint című írásban kifejtették: a forint gyengülésének egyik oka a "vitatott alkotmányreform" elfogadása. Az árfolyam "mélyrepülésének" a friss inflációs adatok is lendületet adtak - tette hozzá.
A Die Welt című konzervatív lap Így harcol Orbán Viktor a liberális demokrácia ellen című elemzésében kifejtette: Orbán a kormányváltás után azért nem akarta, hogy Sólyom László maradjon az államfő, mert "egyfajta +alkotmányos forradalomra+, az egész nemzetet új alapokra helyező, igazi nagy dobásra készült", ezen az úton pedig Sólyom "akadály" volt, hiszen "soha nem engedte volna lerombolni életművét", a rendszerváltás idején kidolgozott alkotmányt.
A Spiegel Online hírportál a Vitatott alkotmányreform: Merkel óvja Magyarországot attól, hogy megfosszák hatalmuktól az alkotmánybírókat című beszámolójában kiemelte: az alkotmánymódosítás körüli vita "megterheli Magyarország és Németország viszonyát". http://www.spiegel.de/politik/deutschland/orbans-regierung-merkel-kritisiert-verfassungsaenderung-in-ungarn-a-888403.html
A Handelsblatt című német gazdasági lap Elszigeteltségbe sodródik Magyarország című írásának szerzői kifejtették: egyre több európai teszi fel a kérdést, hogy merre tart Magyarország, a válasz pedig az aktuális politikai fejlemények tükrében nem lehet más, mint az, hogy elszigeteltségbe sodródik.
A Neue Zürcher Zeitung című svájci lap Orbán missziója című jegyzete szerint a kormány egyik érve az, hogy az 1989-es rendszerváltás után is fogadtak el hasonló módon, kétharmados többséggel törvényeket. A lap szerint az alkotmánybíróság ilyen "megkerülése" a jogállami alapelvek megsértését jelenti és csapást mér a hatalmi ágak elválasztására. Lehetséges, hogy sok alkotmányos rendelkezés tartalmilag megfelel a demokratikus elvárásoknak, problémás azonban, hogy vitatott politikai törekvéseket előszeretettel nyilvánítanak a kétharmaddal élve alkotmányos törvényekké, hogy később már aligha lehessen megváltoztatni azokat. http://www.nzz.ch/meinung/kommentare/orbans- mission-1.18045529
A svájci lap Gyengéd berlini intések címmel számolt be Áder János berlini találkozóiról. Az európai fővárosokban még élénken, de vegyes érzelmekkel emlékeznek Brüsszel Béccsel szembeni akkori fellépésére, amikor az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) bekerült a kormányba. Ennek megfelelően nagy ma a visszafogottság, és óvatosan fejezte ki magát Merkel kancellár, amikor Áderrel találkozva a kétharmados többséggel való körültekintő bánásmódért emelt szót - írta a szerző.
Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem jogászprofesszora a Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász The New York Times-blogján megjelent, újabb vendégpublikációjában "ködösítésnek" nevezte, hogy a magyar kormány pusztán technikainak minősíti az alaptörvénynek a halasztási kérelmek ellenére végrehajtott módosítását. Szerinte a módosítás "erős hatásköröket emelt az alkotmányba, miközben az ezekkel a hatáskörökkel kapcsolatban megígért korlátozásokat alacsonyabb szintű törvényekben hagyta". Scheppele úgy véli, hogy Magyarország szövetségeseinek át kell látniuk ezen, mert "mostanra világossá kellett válni, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és pártja, a Fidesz nem ismer el korlátozásokat hatalmi törekvéseiben".
A La Libre Belgique című belga lap szerint úgy interpretálhatja Orbán Viktor miniszterelnök a kormányát ért bírálatokat, hogy az árral szemben evez, a széllel szemben hajózik Magyarország az Európai Parlamentben. Hozzáfűzték, Joseph Daul, a Fideszt is tagjai között tudó Európai Néppárt EP-frakciójának vezetője kizártnak nevezte, hogy magyar tagjaikat kizárják a csoportból, és arra számít, hogy az Európai Bizottság és a tanács jelzi majd a magyar miniszterelnöknek "milyen megfelelő módosításokat" javasol, továbbá biztos abban, hogy a magyar kormány együttműködőnek mutatkozik majd. A lap hozzáfűzte, hogy a szintén néppárti, francia Jean-Paul Gauzes leszögezte: "Magyarország jogállam, mivel a döntéseket a többség hozza" - amely annak a veszélynek teszi ki magát, hogy gúnyt űz a jogállamiság elveiből - teszi hozzá a cikk szerzője.
A Mladá Fronta Dnes című liberális cseh lap Orbán győz, a magyarok szenvednek című írásában megállapította, miután az alkotmányt eddig már négyszer módosították, minden jel arra vall, hogy az alaptörvény még sincs gránitba vésve, mint ahogy azt a Fidesz hangoztatta. A cikkíró szerint a legújabb alkotmánymódosítás "a bosszúállás és a kicsinyesség megnyilvánulása" és csak a Fidesz hatalmának a hosszú távú bebiztosítására szolgál.
http://hir3.hu/magazin/2/104316/kulfoldi_sajto_magyarorszagrol_nemet_svajci_belga_es_cseh_lapok_az_alkotmanymodositasrol
2013. március 13., szerda
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
2013. március 11., hétfő
Orbán: a rezsicsökkentésről szóló bírósági döntés maga a botrány
Botrányosnak nevezte a rezsicsökkentés ügyében hozott bírósági ítéletet Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn, napirend előtt a parlamentben. Jelezte, a kormány újabb javaslattal áll elő, amelynek nyomán a rezsicsökkentés a korábbinál is nagyobb mértékű lehet.
A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon - értesült a Napi Gazdaság. Az energiahivatal a jogerős ítélet megszületéséig nem kívánta kommentálni a lap értesülését.
Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy "vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz", a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve továbbá, hogy a döntés a gázcégekre vonatkozik, de a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.
A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni - jelentette ki. Ez nehéz küzdelem lesz, amelyhez minden magyar támogatására szükség van, "hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak: ez itt Magyarország. Meg kell mutassuk, Magyarország nem hagyja magát, itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a tisztességes profitot elfogadja a kabinet, azt viszont nem, hogy családok milliói kerüljenek lehetetlen szociális helyzetbe.
A miniszterelnök ismét elmondta, hogy a 2002-2010 közötti rezsiemelések, valamint a bér-, nyugdíj- és családtámogatás-csökkentések miatt 2010-ben a háztartások mintegy 20 százaléka költötte jövedelme több mint egyharmadát lakásának fenntartására. Hozzátette azt is, hogy 2011-ben az egész Európai Uniót nézve Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az érintett cégek éveken át óriási profitokat termeltek, és tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken.
Ennek ismeretében a bíróság döntése maga a botrány - értékelte a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy Magyarország ma már elég erős a magyarok érdekeinek érvényesítéséhez.
Felszólalása végén arra szólított fel mindenkit, akit szintén felháborít "a szolgáltatók botrányos viselkedése", hogy hallassa hangját, "üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek, nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel".
Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival együtt egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy "egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van".
A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől.
MTI
A napokban a Fővárosi Törvényszék a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat meghatározó rendeletével szemben indított bírósági felülvizsgálat során a gázszolgáltatóknak adott igazat első fokon - értesült a Napi Gazdaság. Az energiahivatal a jogerős ítélet megszületéséig nem kívánta kommentálni a lap értesülését.
Erre reagálva Orbán Viktor az Országgyűlésben azt mondta: a milliárdokat kereső cégek összefogtak a magyar családok ellen, hogy megakadályozzák az igazságos tehercsökkentést. A cégek azzal az indítvánnyal fordultak bírósághoz, hogy "vissza akarnak térni a magasabb gáz- és villanyárhoz", a bíróság pedig a vállalatoknak adott igazat a kabinettel szemben - mondta a miniszterelnök, megjegyezve továbbá, hogy a döntés a gázcégekre vonatkozik, de a közeljövőben ítélet várható az áramellátást biztosító vállalatok hasonló indítványa ügyében is.
A kormány azonban harcolni fog, azonnal új javaslattal áll elő, és ha azt a parlament elfogadja, a rezsicsökkentés mértéke még nagyobb lesz, így a cégek még kevesebbet fognak keresni - jelentette ki. Ez nehéz küzdelem lesz, amelyhez minden magyar támogatására szükség van, "hogy megmutassuk ezeknek a gátlástalan és telhetetlen vállalatoknak: ez itt Magyarország. Meg kell mutassuk, Magyarország nem hagyja magát, itt a magyar állampolgárok érdeke érvényesül" - hangsúlyozta. Hozzáfűzte, a tisztességes profitot elfogadja a kabinet, azt viszont nem, hogy családok milliói kerüljenek lehetetlen szociális helyzetbe.
A miniszterelnök ismét elmondta, hogy a 2002-2010 közötti rezsiemelések, valamint a bér-, nyugdíj- és családtámogatás-csökkentések miatt 2010-ben a háztartások mintegy 20 százaléka költötte jövedelme több mint egyharmadát lakásának fenntartására. Hozzátette azt is, hogy 2011-ben az egész Európai Uniót nézve Magyarországon voltak a legmagasabbak a rezsiköltségek.
Felhívta a figyelmet továbbá arra, hogy az érintett cégek éveken át óriási profitokat termeltek, és tízmilliárdokat kerestek a magyar embereken.
Ennek ismeretében a bíróság döntése maga a botrány - értékelte a kormányfő, jelezve ugyanakkor, hogy Magyarország ma már elég erős a magyarok érdekeinek érvényesítéséhez.
Felszólalása végén arra szólított fel mindenkit, akit szintén felháborít "a szolgáltatók botrányos viselkedése", hogy hallassa hangját, "üzenjük meg együtt ezeknek a cégeknek, nem a magyar kormánnyal állnak szemben, hanem minden magyar emberrel".
Orbán Viktor beszéde közben a Demokratikus Koalícióhoz tartozó független képviselő, Vadai Ágnes többször is bekiabált, miközben párttársaival együtt egy "önkényuralom" feliratú lepedőt tartottak. Erre reagálva az ülést vezető Kövér László házelnök kérte a képviselők munkáját segítő személyzetet, hogy "egy pohár vizet hozzanak a képviselő asszonynak, mert rosszul van".
A gáz, az áram és a távhő ára tíz százalékkal csökkent január 1-jétől.
MTI
Sólyom László: Áder vétója az egyetlen lehetőség
A volt köztársasági elnök "A hatalommegosztás vége Magyarországon" című írását változtatás nélkül közöljük.
"1. Ezeknek a napoknak a politikai napirendjét a negyedik alaptörvény-módosítás uralja. Hullámverése, főleg a nemzetközi szervezetekben, még sokáig el fog tartani. Érthetően a jogszabály szövegéről, a módosítással az Alaptörvénybe felveendő egyes rendelkezésekről van szó. Ezekre korlátozódnak a kifogások és az önigazoló magyarázatok is. Ennek az írásnak azonban nem ez a tárgya. Legyen elég, hogy az Alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Alkotmánybíróság korábban alapos vizsgálat alapján az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Alkotmánybíróság kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Alkotmánybíróság határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek.
Ebből is látszik, hogy az alkotmányosságot nem lehet csak az alkotmány szövege alapján megítélni. Az alkotmányossághoz hozzátartozik az Alaptörvény élete: követése, kikényszeríthetősége, elfogadottsága, tekintélye, és főleg a szilárdsága. Hosszú, és párbeszédben alakuló folyamat vezet odáig, hogy az alkotmány a nemzeti identitás részét képezze. Bármilyen indokolt is a kérdés, hogy a mostani alkotmánymódosítás mennyiben korlátoz egyes alapjogokat és intézmények függetlenségét, fontosabb megérteni, hogy a jelen helyzet sokkal átfogóbb és súlyosabb problémákat vet fel nemcsak az alkotmány érvényre juttatása, hanem önazonosságának fennmaradása és az alkotmánymódosításra jogosult többség működési módja szempontjából is.
2. "Hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva, vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul. Ezt rögzítette Magyarország rendszerváltó új alkotmánya, majd a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is. Ebben a rendszerben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve; az Országgyűlés pedig Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Mindegyikük "legfőbb" a maga területén. Fontos, hogy az Alaptörvény nem minősíti az Országgyűlést népképviseleti funkciója mellett még általában is az "államhatalom" legfőbb szervének. A parlament mindenek fölötti jogállása Magyarországon a kommunista egypártrendszer jellemzője volt.
Természetesen vannak demokratikus rendszerek, amelyekben a parlament valóban egyedüli főhatalmat gyakorol. Itt azonban más, tradicionális és politikai ellensúlyok érvényesülnek, mint például Nagy-Britanniában vagy Svájcban. Magyarország történelmében azonban úgy jött létre először alkotmányos demokrácia, hogy abban az alkotmánybíráskodás lényeges szerepet játszott. A korlátlan parlamenti uralom rendszerei nálunk, éppúgy, mint általában Közép-Európában, sosem voltak demokratikusak, s igen rossz történelmi emlékeket idéznek.
3. A 2010-es választások a FIDESZ-nek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hoztak. Ez egyben az alkotmányozáshoz illetve az alkotmánymódosításhoz is elegendő többség. A választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Ez az alkotmányban először személyi intézkedések szabályozásaként jelent meg. Ilyen volt a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása a kúriai elnök választási szabálya révén. Az alkotmánybíróság korlátozása is először (és a választások után azonnal) mint a bíróság létszámának felemelése, továbbá mint az alkotmánybírák és az elnök választásának megváltoztatása került be az alkotmányba, s biztosította a parlamenti többség befolyását a bíróság összetételére.
Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközként való használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, gyakorlatilag érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét; de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át. Súlyos - és figyelmeztető - kivétel volt mégis az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása, amely 2010 őszétől kezdve megszüntette az alkotmányos kontrollt az állami pénzügyeket érintő törvények fölött. Az alkotmányellenes törvények lehetővé tétele már az alkotmány rendszerén ejtett súlyos seb. Hasonlóan súlyos, hogy itt nem személyi kérdésről, hanem magának az alkotmánybíróság intézménynek korlátozásáról volt szó. A hatáskör elvételével a kormánytöbbség egy számára propagandisztikus okból fontos törvény megsemmisítését torolta meg. Egyben gazdaságpolitikája számára az alkotmány korlátaitól szabad kezet adott magának. Az ügy konkrét mellékszála, ti. hogy a végkielégítés visszamenőleges megadóztatását kétszer is beírták az alkotmányba, ugyanezt a hozzáállást mutatja: egy rendelkezés alkotmányba emelésével kizárni annak alkotmánybírósági vizsgálatát és esetleges megsemmisítését. Más konkrét ügyben is történt ilyesmi: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba emelése. Ez megelőző jelleggel történt, ugyanis az ilyen büntetés alkotmányossága az Alkotmánybíróságon várta elbírálását.
Ez volt az alkotmányos korlátoktól és az alkotmánybírósági kontrolltól való szabadulás nyitánya.
4. A 2011 áprilisában meghozott Alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az Alkotmánybíróság feladata maradt. (Az állami pénzügyeket érintő hatásköri korlátozás fennmaradt.) Ám éppen ettől kezdve - főleg az új Alaptörvény által előírt kétharmados törvények kapcsán - elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az Alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az Alkotmánybíróság többé ne vizsgálhassa, és ne semmisíthesse meg. Az Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Amikor az ombudsman indítványozta az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezések vizsgálatát, az Országgyűlés külön kimondta, hogy azok az Alaptörvény részét képezik - így akarta annak vizsgálatát bizonyosan kizárni.
5. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az Alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol - a parlament minden más szerv fölött álló voltának szocialista doktrínájából következően - az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Azonban a magyar demokrácia alkotmány éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az Alaptörvény kifejezetten fönntartotta.
6. Abban a rendkívülivé vált helyzetben, amikor az Országgyűlés gyakorlata az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezések alaptörvénybe foglalása révén szembefordult az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság erőfeszítéseket tett, hogy elláthassa alkotmányos feladatát, és megvédje az Alaptörvényt. Több határozatában kifogásolta az egyéni képviselői indítványokra, rövid eljárásban meghozott alkotmánymódosítások gyakorlatát, és fejtette ki ennek veszélyeit a jogállamiságra.
Végső soron az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes alkotmánymódosítás problémájával szembesült. Hogy a kialakult rendkívüli helyzetben feladatát elláthassa, el kellett mozdulnia arról a korábbi - normális viszonyokra szabott - álláspontjáról, hogy az alkotmánymódosító törvényt nem vizsgálja. Ennek a felismerésnek az állomásait nyomon követhetjük a határozatokban. Érthető, hogy ahol lehetett, az Alkotmánybíróság formai alkotmányellenességet állapított meg; hiszen ennek lehetősége általánosan elfogadott. A legutóbbi erre vonatkozó határozatában jutott a legtovább, amelyben az Átmeneti rendelkezéseket vizsgálta. Itt az Alkotmánybíróság már tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosítások alkotmányosságára. Kimondta, hogy vannak a demokratikus jogállamban állandó és csökkenthetetlen tartalmi kritériumok, s ezek érvényesülését az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításkor is vizsgálhatja; leszögezte, hogy az alkotmánymódosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. Fellépett továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó alkotmánymódosító gyakorlattal szemben.
7. Az Alaptörvény az Országgyűlés jogköreit felsorolva nem különbözteti meg az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalmat. Az alkotmánymódosításokat az Országgyűlés magát alkotmányozó hatalomnak nevezve hozza meg. A kétféle hatalom összemosása arra a felfogásra vezethet, hogy a kettő ugyanaz, s főleg, hogy így az alkotmánymódosító hatalom is korlátlan, jóllehet ezek természete és terjedelme is más. Sok alkotmány egyértelművé teszi, hogy az alkotmánymódosító hatalomnak korlátai vannak. Ezért meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkotmánymódosítással megváltoztatni ("megváltoztathatatlansági", "örökkévalósági" klauzulák). Ez biztosítja az Alkotmány önazonosságát. Sok példát ismerünk azonban arra is, hogy ha maga az alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, alkotmányos válság idején, amikor az alkotmánymódosítás az alkotmány identitásának megváltozásával fenyeget, az alkotmánybíróság vette magára az alkotmány azonossága megőrzésének feladatát, és kimondta az alkotmánymódosítás alkotmányellenességét. Ehhez természetesen azonosítani kell az alkotmány azonosságát adó rendelkezéseket, azaz világos hierarchiát felállítani az alkotmány rendelkezései között. Az Alkotmánybíróság mindig is rangsorolta például az alapjogokat (az emberi méltóság és élet sérthetetlenségével az élen, de meghatározott más "anyajogokat"is). Most pedig az Alkotmánybíróság a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az Alaptörvény önazonosságát.
8. A negyedik alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el. Kifejezetten kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Az Alaptörvény negyedik módosítása szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja, s ezzel együtt a szakadékot az Alaptörvényben írt alkotmányos rendszer, és a tényleges helyzet között: ugyanis így - az Alaptörvényben lefektetett államszervezeti struktúrával ellentétesen - az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az Alaptörvény védelmének. Az alkotmány identitásának megváltoztatása a pillanatnyi hatalmi pozíció kihasználása érdekében azonban magában hordja büntetését: ezt az állapotot minden jövőbeli kétharmados többség örökölni fogja.
Az Alaptörvénnyel ellentétes rendszer bebetonozása tehát csakis tiltó hatásköri szabályokkal történik. Az alkotmányszöveg nem mondja ki a változás lényegét, az Alkotmánybíróság papíron továbbra is az Alkotmány legfőbb őre. E tekintetben tehát a rendszer megváltozása láthatatlan marad. Ez a kétharmados többség láthatatlan alkotmánya, amely a kormánypártok magatartásában él. Csupán a korrekciót kizáró, az alkotmány szerinti állapothoz visszatérést lehetetlenné tévő hatásköri szabályok jelennek meg az írott Alaptörvényben. Értelmüket csak az tudhatja, aki az alkotmány életét egészében, gyakorlati alkalmazásával együtt nézi.
9. Ehhez a veszteséghez képest kicsinek tűnik, hogy a módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Természetesen a hatályon kívül helyezett jogszabályok ettől nem élednek fel. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart.
10. Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Az Alaptörvény pozitivista értelmezésével lehet érvelni amellett, hogy ez a lehetőség az alkotmánymódosításra nem áll fenn. Szólnak érvek azonban amellett is, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé vigye. Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az Alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról."
Forrás: MTI
"1. Ezeknek a napoknak a politikai napirendjét a negyedik alaptörvény-módosítás uralja. Hullámverése, főleg a nemzetközi szervezetekben, még sokáig el fog tartani. Érthetően a jogszabály szövegéről, a módosítással az Alaptörvénybe felveendő egyes rendelkezésekről van szó. Ezekre korlátozódnak a kifogások és az önigazoló magyarázatok is. Ennek az írásnak azonban nem ez a tárgya. Legyen elég, hogy az Alaptörvénybe szánt szabályok szinte mindegyikét az Alkotmánybíróság korábban alapos vizsgálat alapján az Alaptörvénnyel ellentétesnek minősítette és megsemmisítette. A jelen alaptörvény-módosítás csak elvétve, és akkor is csak részben van tekintettel az Alkotmánybíróság kifogásaira. Nem mondható tehát, hogy most, amikor egyes szabályokat az átmeneti rendelkezések helyett az alkotmány szövegébe illesztenek, csupán az Alkotmánybíróság határozatait követő, a formai hibákat orvosoló "kijavításról" van szó. A probléma gyökere ugyanis éppen az, ahogyan és amiért ezek a szabályok az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe kerültek.
Ebből is látszik, hogy az alkotmányosságot nem lehet csak az alkotmány szövege alapján megítélni. Az alkotmányossághoz hozzátartozik az Alaptörvény élete: követése, kikényszeríthetősége, elfogadottsága, tekintélye, és főleg a szilárdsága. Hosszú, és párbeszédben alakuló folyamat vezet odáig, hogy az alkotmány a nemzeti identitás részét képezze. Bármilyen indokolt is a kérdés, hogy a mostani alkotmánymódosítás mennyiben korlátoz egyes alapjogokat és intézmények függetlenségét, fontosabb megérteni, hogy a jelen helyzet sokkal átfogóbb és súlyosabb problémákat vet fel nemcsak az alkotmány érvényre juttatása, hanem önazonosságának fennmaradása és az alkotmánymódosításra jogosult többség működési módja szempontjából is.
2. "Hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje" kezdettől fogva, vagyis az Alaptörvény szerint 1990. május másodika óta a hatalom megosztásán, a hatalmi ágak elválasztásán, azok egyensúlyán és együttműködésén alapul. Ezt rögzítette Magyarország rendszerváltó új alkotmánya, majd a 2011-ben elfogadott Alaptörvény is. Ebben a rendszerben az Alkotmánybíróság az Alaptörvény védelmének legfőbb szerve; az Országgyűlés pedig Magyarország legfőbb népképviseleti szerve. Mindegyikük "legfőbb" a maga területén. Fontos, hogy az Alaptörvény nem minősíti az Országgyűlést népképviseleti funkciója mellett még általában is az "államhatalom" legfőbb szervének. A parlament mindenek fölötti jogállása Magyarországon a kommunista egypártrendszer jellemzője volt.
Természetesen vannak demokratikus rendszerek, amelyekben a parlament valóban egyedüli főhatalmat gyakorol. Itt azonban más, tradicionális és politikai ellensúlyok érvényesülnek, mint például Nagy-Britanniában vagy Svájcban. Magyarország történelmében azonban úgy jött létre először alkotmányos demokrácia, hogy abban az alkotmánybíráskodás lényeges szerepet játszott. A korlátlan parlamenti uralom rendszerei nálunk, éppúgy, mint általában Közép-Európában, sosem voltak demokratikusak, s igen rossz történelmi emlékeket idéznek.
3. A 2010-es választások a FIDESZ-nek kétharmadot meghaladó parlamenti többséget hoztak. Ez egyben az alkotmányozáshoz illetve az alkotmánymódosításhoz is elegendő többség. A választások után rögtön tapasztalható volt a törekvés az országgyűlési többség hatalmának kiterjesztésére főleg a bírói hatalmi ág és az alkotmánybíráskodás kárára. Ez az alkotmányban először személyi intézkedések szabályozásaként jelent meg. Ilyen volt a bírák kényszernyugdíjazása, a Legfelsőbb Bíróság elnökének eltávolítása a kúriai elnök választási szabálya révén. Az alkotmánybíróság korlátozása is először (és a választások után azonnal) mint a bíróság létszámának felemelése, továbbá mint az alkotmánybírák és az elnök választásának megváltoztatása került be az alkotmányba, s biztosította a parlamenti többség befolyását a bíróság összetételére.
Az alkotmányban meghatározott politikai és jogi rendszer betűje és gyakorlata távolodni kezdett egymástól. Megkezdődött az alkotmány eszközként való használata a napi politikai célok szolgálatában: az alkotmányt gyakran módosították, egyéni képviselői indítványra, gyakorlatilag érdemi vita nélkül. Az Alaptörvény hatálybalépéséig (2012. január 1.) 13 alkotmánymódosító törvény kétszer ennyi változtatást hajtott végre. Ez rombolta az alkotmány szilárdságát és tekintélyét; de a változások az alkotmány rendszerének alapjait még nem írták át. Súlyos - és figyelmeztető - kivétel volt mégis az alkotmánybíróság hatáskörének megcsonkítása, amely 2010 őszétől kezdve megszüntette az alkotmányos kontrollt az állami pénzügyeket érintő törvények fölött. Az alkotmányellenes törvények lehetővé tétele már az alkotmány rendszerén ejtett súlyos seb. Hasonlóan súlyos, hogy itt nem személyi kérdésről, hanem magának az alkotmánybíróság intézménynek korlátozásáról volt szó. A hatáskör elvételével a kormánytöbbség egy számára propagandisztikus okból fontos törvény megsemmisítését torolta meg. Egyben gazdaságpolitikája számára az alkotmány korlátaitól szabad kezet adott magának. Az ügy konkrét mellékszála, ti. hogy a végkielégítés visszamenőleges megadóztatását kétszer is beírták az alkotmányba, ugyanezt a hozzáállást mutatja: egy rendelkezés alkotmányba emelésével kizárni annak alkotmánybírósági vizsgálatát és esetleges megsemmisítését. Más konkrét ügyben is történt ilyesmi: a tényleges életfogytiglani szabadságvesztés alkotmányba emelése. Ez megelőző jelleggel történt, ugyanis az ilyen büntetés alkotmányossága az Alkotmánybíróságon várta elbírálását.
Ez volt az alkotmányos korlátoktól és az alkotmánybírósági kontrolltól való szabadulás nyitánya.
4. A 2011 áprilisában meghozott Alaptörvény eredeti szövege fenntartotta a korábbi alkotmány államszervezeti és alapjogi rendszerét. Az alkotmányosság védelme továbbra is az Alkotmánybíróság feladata maradt. (Az állami pénzügyeket érintő hatásköri korlátozás fennmaradt.) Ám éppen ettől kezdve - főleg az új Alaptörvény által előírt kétharmados törvények kapcsán - elszabadult az a gyakorlat, hogy a parlament az Alkotmánybíróság által alkotmányellenesnek nyilvánított törvényi rendelkezéseket beírta az Alaptörvénybe, azzal a céllal, hogy azokat az Alkotmánybíróság többé ne vizsgálhassa, és ne semmisíthesse meg. Az Alaptörvénybe ütköző rendelkezéseket az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseibe vette fel a parlament. Amikor az ombudsman indítványozta az Alkotmánybíróságnak az átmeneti rendelkezések vizsgálatát, az Országgyűlés külön kimondta, hogy azok az Alaptörvény részét képezik - így akarta annak vizsgálatát bizonyosan kizárni.
5. Ezzel a rutinná vált eljárással az Országgyűlés kormánytöbbsége az Alaptörvénnyel ellenkező módon átalakította az alkotmányos rendszert. Az Alkotmánybíróság mindenkire kötelező határozatát nem fogadta el, hanem felülbírálta, s magának tartotta fenn a jogot, hogy az alkotmányosság kérdésében a végső szót kimondja. Ez a rendszer ismerős az alkotmánybíráskodás korai szocialista előképeiből, ahol - a parlament minden más szerv fölött álló voltának szocialista doktrínájából következően - az alkotmányjogi tanácsok vagy akár alkotmánybíróságnak nevezett szervek a törvényeket nem semmisíthették meg, hanem végső soron a parlament döntött. Azonban a magyar demokrácia alkotmány éppen ezzel a rendszerrel szemben hozta létre a valódi alkotmánybíróságot, amelynek az alkotmányosságot a törvényhozóval szemben is garantáló szerepét és jogállását az Alaptörvény kifejezetten fönntartotta.
6. Abban a rendkívülivé vált helyzetben, amikor az Országgyűlés gyakorlata az alkotmányellenesnek bizonyult rendelkezések alaptörvénybe foglalása révén szembefordult az Alaptörvénnyel, az Alkotmánybíróság erőfeszítéseket tett, hogy elláthassa alkotmányos feladatát, és megvédje az Alaptörvényt. Több határozatában kifogásolta az egyéni képviselői indítványokra, rövid eljárásban meghozott alkotmánymódosítások gyakorlatát, és fejtette ki ennek veszélyeit a jogállamiságra.
Végső soron az Alkotmánybíróság az alkotmányellenes alkotmánymódosítás problémájával szembesült. Hogy a kialakult rendkívüli helyzetben feladatát elláthassa, el kellett mozdulnia arról a korábbi - normális viszonyokra szabott - álláspontjáról, hogy az alkotmánymódosító törvényt nem vizsgálja. Ennek a felismerésnek az állomásait nyomon követhetjük a határozatokban. Érthető, hogy ahol lehetett, az Alkotmánybíróság formai alkotmányellenességet állapított meg; hiszen ennek lehetősége általánosan elfogadott. A legutóbbi erre vonatkozó határozatában jutott a legtovább, amelyben az Átmeneti rendelkezéseket vizsgálta. Itt az Alkotmánybíróság már tartalmi követelményeket is megállapított az alkotmánymódosítások alkotmányosságára. Kimondta, hogy vannak a demokratikus jogállamban állandó és csökkenthetetlen tartalmi kritériumok, s ezek érvényesülését az Alkotmánybíróság alkotmánymódosításkor is vizsgálhatja; leszögezte, hogy az alkotmánymódosítások nem eredményezhetnek feloldhatatlan ellentmondást az Alaptörvényben. Fellépett továbbá az Alkotmánybíróság hatáskörét elvonó alkotmánymódosító gyakorlattal szemben.
7. Az Alaptörvény az Országgyűlés jogköreit felsorolva nem különbözteti meg az alkotmányozó és az alkotmánymódosító hatalmat. Az alkotmánymódosításokat az Országgyűlés magát alkotmányozó hatalomnak nevezve hozza meg. A kétféle hatalom összemosása arra a felfogásra vezethet, hogy a kettő ugyanaz, s főleg, hogy így az alkotmánymódosító hatalom is korlátlan, jóllehet ezek természete és terjedelme is más. Sok alkotmány egyértelművé teszi, hogy az alkotmánymódosító hatalomnak korlátai vannak. Ezért meghatározza, hogy mely rendelkezéseit nem lehet alkotmánymódosítással megváltoztatni ("megváltoztathatatlansági", "örökkévalósági" klauzulák). Ez biztosítja az Alkotmány önazonosságát. Sok példát ismerünk azonban arra is, hogy ha maga az alkotmány nem tartalmaz ilyen rendelkezést, alkotmányos válság idején, amikor az alkotmánymódosítás az alkotmány identitásának megváltozásával fenyeget, az alkotmánybíróság vette magára az alkotmány azonossága megőrzésének feladatát, és kimondta az alkotmánymódosítás alkotmányellenességét. Ehhez természetesen azonosítani kell az alkotmány azonosságát adó rendelkezéseket, azaz világos hierarchiát felállítani az alkotmány rendelkezései között. Az Alkotmánybíróság mindig is rangsorolta például az alapjogokat (az emberi méltóság és élet sérthetetlenségével az élen, de meghatározott más "anyajogokat"is). Most pedig az Alkotmánybíróság a helyzet és alkotmányos kötelessége kényszere alatt megindult arrafelé, hogy a módosítások felülvizsgálatával megőrizze az Alaptörvény önazonosságát.
8. A negyedik alaptörvény-módosítás éppen ezt az utat zárja el. Kifejezetten kimondja, hogy az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. Ennek megfelelően kizárólag az eljárási követelményekre korlátozza a köztársasági elnök alkotmánybírósághoz fordulásának jogát is. Ezzel lehetősége van a kétharmados többségnek arra, hogy alaptörvény-módosításnak nevezve bármely rendelkezést meghozzon, legyen az akár szöges ellentétben az Alaptörvény más rendelkezéseivel. Az Alaptörvény negyedik módosítása szentesíti azt az állapotot, amikor az Alkotmánybíróság alkotmányvédő tevékenységét az Országgyűlés felülbírálja, s ezzel együtt a szakadékot az Alaptörvényben írt alkotmányos rendszer, és a tényleges helyzet között: ugyanis így - az Alaptörvényben lefektetett államszervezeti struktúrával ellentétesen - az Alkotmánybíróság már nem a legfőbb szerve az Alaptörvény védelmének. Az alkotmány identitásának megváltoztatása a pillanatnyi hatalmi pozíció kihasználása érdekében azonban magában hordja büntetését: ezt az állapotot minden jövőbeli kétharmados többség örökölni fogja.
Az Alaptörvénnyel ellentétes rendszer bebetonozása tehát csakis tiltó hatásköri szabályokkal történik. Az alkotmányszöveg nem mondja ki a változás lényegét, az Alkotmánybíróság papíron továbbra is az Alkotmány legfőbb őre. E tekintetben tehát a rendszer megváltozása láthatatlan marad. Ez a kétharmados többség láthatatlan alkotmánya, amely a kormánypártok magatartásában él. Csupán a korrekciót kizáró, az alkotmány szerinti állapothoz visszatérést lehetetlenné tévő hatásköri szabályok jelennek meg az írott Alaptörvényben. Értelmüket csak az tudhatja, aki az alkotmány életét egészében, gyakorlati alkalmazásával együtt nézi.
9. Ehhez a veszteséghez képest kicsinek tűnik, hogy a módosítás hatályon kívül helyezi az Alaptörvény hatálybalépése előtt hozott alkotmánybírósági határozatokat. Természetesen a hatályon kívül helyezett jogszabályok ettől nem élednek fel. Azonban a határozatok nemcsak a megsemmisítéseket tartalmazták, annál sokkal többet és az alkotmányos rend szempontjából fontosabbat foglaltak magukba: alkotmányos követelményeket a jövendő törvényhozással szemben, elvi tételeket, fogalmak értelmezését és tisztázását, egy elvi alapon nyugvó rendszert. Több mint szimbolikus csapás ez "hazánk új demokráciája" két évtizedes alkotmányfejlődésére. Ezzel az alkotmánybírósági határozatokba foglalt hatályos magyar alkotmányjog nagy része elveszti kötelező erejét. Ahhoz, hogy formailag ismét hatályos legyen, újra fel kell fedezni, ismét ki kell mondania az Alkotmánybíróságnak. Csak abban bízhatunk, hogy az egyszer elgondolt gondolat elpusztíthatatlan. Hogy alkotmányos kultúránk folyamatossága még sokáig kitart.
10. Mielőtt a kapu bezárulna, és gyakorlatilag visszavonhatatlanul rögzülne az eredeti Alaptörvénynek ellentmondó állapot, egy lehetőség maradt: a köztársasági elnök vétója. Az Alaptörvény pozitivista értelmezésével lehet érvelni amellett, hogy ez a lehetőség az alkotmánymódosításra nem áll fenn. Szólnak érvek azonban amellett is, hogy az alkotmány identitásának gyakorlati megváltoztatását, az alkotmányszöveg és a parlamenti többség gyakorlata közötti ellentmondást és ennek orvosolhatatlanná tételét a köztársasági elnök az Alkotmánybíróság elé vigye. Hiszen ami történik, valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy más identitású, új alkotmány lopakodó bevezetésével ér fel. A köztársasági elnök olyan döntés előtt áll, amelyben értelmeznie kell hivatalát és a hivatását: az államszervezet demokratikus működése feletti őrködést. A végső döntés, az Alaptörvény kötelező értelmezése pedig ma még az Alkotmánybíróság lehetősége és kötelessége, mind a köztársasági elnök hatásköréről, mind pedig az adott alkotmánymódosítás alkotmányosságáról."
Forrás: MTI
2013. március 9., szombat
Lista
- egy évre visszaható hatályú különadó, amely törvényben garantált juttatásokat államosított (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatának kizárása, kivéve, ha az az emberi méltóságot sérti
- a különadó újbóli elfogadása, öt évre visszaható hatállyal (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a különadó harmadik elfogadása egy évre visszaható hatállyal (alkotmányos; 2013. május 14-én nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva, a mérték miatt), nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítása és alkalmazási tilalom elrendelése bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben
- indokolás nélküli felmentés bevezetése a közszférában (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a 62 év feletti, eredetileg 70. éves korukig tisztségben maradható bírók, ügyészek, közjegyzők leváltása (a bírókat illetően alaptörvény-ellenessé nyilvánítva, nemzetközi bíróság által eu-jog ellenessé nyilvánítva)
- a legfelső bíróság elnökének leváltása átszervezéssel, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva
- a választójog gyakorlásának korlátozása előzetes bejelentkezéshez kötéssel (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a választási kampány megszüntetése a kereskedelmi televíziókban (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a hajléktalanok kriminalizálása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a kötelező óvodai nevelés bevezetése a gyermek három éves korától (alkotmányos)
- a parlament magánrendőrségének felállítása
- nem-kormánybarát rádióadó frekvencia-használati jogának megvonása az ezt jogellenessé nyilvánító bírósági ítéletek ellenére
- a terheltek elvonása törvényes bírájuktól a legfőbb ügyész általi vádemeléssel tetszőleges helyen (alkotmányellenessé nyilvánítva, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva)
- több mint háromszáz bejegyzett vallási közösség egyházi jogi státuszának közvetlenül a parlament általi megszüntetése, egyesületté nyilvánítása (egyszer alkotmányellenessé nyilvánítva, egyszer alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- az új Alaptörvény szövegén kívüli, párhuzamos alkotmány-törvények elfogadása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a fegyveres testületek már nyugdíjas, de 62. életévet be nem töltött, volt tagjai törvényes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- a 2010-es választásokon a parlamentből kiesett volt képviselők kedvezményes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- az alkotmánybíróság 11 fős létszámának növelése 15-re egyoldalú politikai meghatározottságú, konszenzus nélkül jelölt és választott 4 alkotmánybíróval
- két kormánypárti frakcióvezető alkotmánybíróvá választása
- az alkotmánybíróság elnöke parlament általi választása bevezetése az alkotmánybíróság tagjai által való választás helyett
- a parlament belső szabályzatának módosítása annak érdekében, hogy a frakcióalapítás eredeti, 1998 óta fennállt szabályainak megfelelő képviselők frakcióalapítását megakadályozzák (alkotmányos)
- a rádióra és televízióra vonatkozó, korlátozó szabályok (hatósági tartalomfelügyelet) kiterjesztése az írott sajtóra (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozásban a forrásvédelem kiiktatása (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a benyújtástól számítva másfél hét alatt, június 10-én elfogadott törvény az új fővárosi önkormányzati választási rendszerről, a május 25-i EP-választást követően, amely az akkori eredmények ismeretében egyértelműen a Fidesznek kedvez, néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt
- Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó is sérti az uniós szabályokat az Európai Bizottság döntése szerint.
- a rokkantnyugdíjak megszüntetése http://propeller.hu/nagyvilag/3256026-pert-nyert-rokkantnyugdijas-magyar-allammal-szemben
- ...
Lista 2. - államosítás
pénznyerő gépek
http://hvg.hu/itthon/20121002_Demjan_ceget_segitve_tiltottak_be_Kadarek
dohányárudák
http://nol.hu/belfold/mszp__a_trafiktorveny_modositasa_leleplezi_a_trafikmutyit
termőföld
http://www.alon.hu/uj-foldtorveny-es-botranyos-jelenetek-parlamentben-angyan-jozsef-kilepett-fideszbol-reszletes
pártiratok
http://nol.hu/belfold/20120426-einstandolt_partiratok
kórházellátók
http://hvg.hu/itthon/20130211_Megszuntethetnek_28_korhazi_ceget
http://hvg.hu/gazdasag/20121017_Tarlos_maig_nem_szignalta_a_korhazak_alla
szövetkezeti hitelintézetek
http://tenytar.blog.hu/2013/08/29/takarekszovetkezetek_allamositasa_trafikmutyi_deluxe
http://www.origo.hu/gazdasag/20130626-az-allam-atveszi-a-hatalmat-a-takarekszovetkezetek-folott.html
E.ON gázüzletága
http://nol.hu/gazdasag/cimkek/%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1s
magánnyugdíj pénztárak
http://hvg.hu/gazdasag/20131003_Alig_maradt_az_allamositott_nyugdijpenzek
a Mol többségi tulajdonában lévő, stratégiai gáztárolócég
http://nol.hu/gazdasag/totalis_allamositas
a dunai vasmű megvásárlásának szándéka
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megszoritasok_jonnek_a_dunaferr-allamositas_miatt.562729.html
jogdíjak
http://index.hu/bloghu/hacsaknem/2013/10/05/jogdijmutyi_a_magyar_kultura_szegyene
patikák
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/10/03/kiknek_lesz_jo_a_patikak_allamositasa/
tankönyvterjesztés és kiadás
http://index.hu/belfold/2013/08/09/az_allam_belep_a_tankonyvpiacra/
iskolák
http://hvg.hu/velemeny/20130205_iskolaallamositas_Rado
Tigáz egyetemes gázszolgáltató kiszorítása a piacról
http://index.hu/gazdasag/2013/10/31/kuszobon_a_tigaz_allamositasa/
http://www.origo.hu/gazdasag/20150615-a-tigaz-is-kivonul-a-lakossagi-gazszolgaltatasbol.html
Lista 3. - alkotmánybíráskodás
- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
- az Alkotmánybíróság négy tagja megválasztásának elmulasztása (egy tagnak 2015. februárjában, még egynek 2016. márciusában, még kettőnek 2016. áprilisában járt le a mandátuma) 2016. április 21-től
- az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának elmulasztása 2016. április 21-től
- adótörvények alkotmánybírósági felülvizsgálatának kizárása, kivéve, ha az az emberi méltóságot sérti
- a különadó újbóli elfogadása, öt évre visszaható hatállyal (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a különadó harmadik elfogadása egy évre visszaható hatállyal (alkotmányos; 2013. május 14-én nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva, a mérték miatt), nemzetközi szerződésbe ütközés megállapítása és alkalmazási tilalom elrendelése bármely bíróság előtt folyamatban lévő ugyanilyen ügyben
- indokolás nélküli felmentés bevezetése a közszférában (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a 62 év feletti, eredetileg 70. éves korukig tisztségben maradható bírók, ügyészek, közjegyzők leváltása (a bírókat illetően alaptörvény-ellenessé nyilvánítva, nemzetközi bíróság által eu-jog ellenessé nyilvánítva)
- a legfelső bíróság elnökének leváltása átszervezéssel, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva
- a választójog gyakorlásának korlátozása előzetes bejelentkezéshez kötéssel (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a választási kampány megszüntetése a kereskedelmi televíziókban (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a hajléktalanok kriminalizálása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a kötelező óvodai nevelés bevezetése a gyermek három éves korától (alkotmányos)
- a parlament magánrendőrségének felállítása
- nem-kormánybarát rádióadó frekvencia-használati jogának megvonása az ezt jogellenessé nyilvánító bírósági ítéletek ellenére
- a terheltek elvonása törvényes bírájuktól a legfőbb ügyész általi vádemeléssel tetszőleges helyen (alkotmányellenessé nyilvánítva, nemzetközi egyezménybe ütközővé nyilvánítva)
- több mint háromszáz bejegyzett vallási közösség egyházi jogi státuszának közvetlenül a parlament általi megszüntetése, egyesületté nyilvánítása (egyszer alkotmányellenessé nyilvánítva, egyszer alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- az új Alaptörvény szövegén kívüli, párhuzamos alkotmány-törvények elfogadása (alaptörvény-ellenessé nyilvánítva)
- a fegyveres testületek már nyugdíjas, de 62. életévet be nem töltött, volt tagjai törvényes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- a 2010-es választásokon a parlamentből kiesett volt képviselők kedvezményes nyugdíjának 16 %-os csökkentése (alkotmányos)
- az alkotmánybíróság 11 fős létszámának növelése 15-re egyoldalú politikai meghatározottságú, konszenzus nélkül jelölt és választott 4 alkotmánybíróval
- két kormánypárti frakcióvezető alkotmánybíróvá választása
- az alkotmánybíróság elnöke parlament általi választása bevezetése az alkotmánybíróság tagjai által való választás helyett
- a parlament belső szabályzatának módosítása annak érdekében, hogy a frakcióalapítás eredeti, 1998 óta fennállt szabályainak megfelelő képviselők frakcióalapítását megakadályozzák (alkotmányos)
- a rádióra és televízióra vonatkozó, korlátozó szabályok (hatósági tartalomfelügyelet) kiterjesztése az írott sajtóra (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- az újságírók információforrásainak védelmére vonatkozó szabályozásban a forrásvédelem kiiktatása (alkotmányellenessé nyilvánítva)
- a benyújtástól számítva másfél hét alatt, június 10-én elfogadott törvény az új fővárosi önkormányzati választási rendszerről, a május 25-i EP-választást követően, amely az akkori eredmények ismeretében egyértelműen a Fidesznek kedvez, néhány hónappal az őszi önkormányzati választások előtt
- Az élelmiszerlánc-felügyeleti díj és a dohánytermék-értékesítést terhelő adó is sérti az uniós szabályokat az Európai Bizottság döntése szerint.
- a rokkantnyugdíjak megszüntetése http://propeller.hu/nagyvilag/3256026-pert-nyert-rokkantnyugdijas-magyar-allammal-szemben
- ...
Lista 2. - államosítás
pénznyerő gépek
http://hvg.hu/itthon/20121002_Demjan_ceget_segitve_tiltottak_be_Kadarek
dohányárudák
http://nol.hu/belfold/mszp__a_trafiktorveny_modositasa_leleplezi_a_trafikmutyit
termőföld
http://www.alon.hu/uj-foldtorveny-es-botranyos-jelenetek-parlamentben-angyan-jozsef-kilepett-fideszbol-reszletes
pártiratok
http://nol.hu/belfold/20120426-einstandolt_partiratok
kórházellátók
http://hvg.hu/itthon/20130211_Megszuntethetnek_28_korhazi_ceget
http://hvg.hu/gazdasag/20121017_Tarlos_maig_nem_szignalta_a_korhazak_alla
szövetkezeti hitelintézetek
http://tenytar.blog.hu/2013/08/29/takarekszovetkezetek_allamositasa_trafikmutyi_deluxe
http://www.origo.hu/gazdasag/20130626-az-allam-atveszi-a-hatalmat-a-takarekszovetkezetek-folott.html
E.ON gázüzletága
http://nol.hu/gazdasag/cimkek/%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1s
magánnyugdíj pénztárak
http://hvg.hu/gazdasag/20131003_Alig_maradt_az_allamositott_nyugdijpenzek
a Mol többségi tulajdonában lévő, stratégiai gáztárolócég
http://nol.hu/gazdasag/totalis_allamositas
a dunai vasmű megvásárlásának szándéka
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megszoritasok_jonnek_a_dunaferr-allamositas_miatt.562729.html
jogdíjak
http://index.hu/bloghu/hacsaknem/2013/10/05/jogdijmutyi_a_magyar_kultura_szegyene
patikák
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/10/03/kiknek_lesz_jo_a_patikak_allamositasa/
tankönyvterjesztés és kiadás
http://index.hu/belfold/2013/08/09/az_allam_belep_a_tankonyvpiacra/
iskolák
http://hvg.hu/velemeny/20130205_iskolaallamositas_Rado
Tigáz egyetemes gázszolgáltató kiszorítása a piacról
http://index.hu/gazdasag/2013/10/31/kuszobon_a_tigaz_allamositasa/
http://www.origo.hu/gazdasag/20150615-a-tigaz-is-kivonul-a-lakossagi-gazszolgaltatasbol.html
Lista 3. - alkotmánybíráskodás
- az alkotmánybíróság tagjai jelölésének és megválasztásának módosítása oly módon, hogy a parlamentben képviselettel rendelkező pártok között ez előtte megkövetelt minimális konszenzuskényszer megszűnjék
- az alkotmánybíróság tagjai létszámának növelése 11-ről 15 főre
- a majdnem két éve a 11 tag helyett - a korábbi konszenzuskényszer hiányában blokkolt jelölés és megválasztás miatt - 9 taggal működő alkotmánybíróság feltöltése 5 új, egyoldalúan jelölt és választott bíróval
- három olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik a kormánypárt parlamenti képviselői, fontos parlamenti bizottság vezetői voltak
- hat olyan személy alkotmánybíróvá választása, akik megválasztásukkor előre láthatóan hivatali idejüket életkoruknál fogva a 70. éves felső korhatár miatt nem tölthetik ki
- az egyoldalúan megválasztott bírók megbízatási idejének felemelése 9 évről 12-évre
- a 70. éves felső korhatár eltörlése azt követően, hogy két - korábban még a parlamenti pártok egyetértésével jelölt és megválasztott - alkotmánybíró megbízatása ebből az okból járt le
- az alkotmánybíróság folyamatos működése alapvető garanciáját jelentő, az Alaptörvény hatályba lépését követően megalkotott annak a szabálynak a hatályon kívül helyezése, amely előírta, hogy az alkotmánybíró mindaddig gyakorolja hivatását, amíg utódját nem választják meg
- az Alkotmánybíróság négy tagja megválasztásának elmulasztása (egy tagnak 2015. februárjában, még egynek 2016. márciusában, még kettőnek 2016. áprilisában járt le a mandátuma) 2016. április 21-től
- az Alkotmánybíróság elnöke megválasztásának elmulasztása 2016. április 21-től
2013. március 8., péntek
Mi a baj az Alaptörvény negyedik módosításával?
Mi a probléma a módosítással?
A jelenlegi kormány végső csapást készül mérni a demokráciára. Álláspontunk szerint nem szabad olyan dolgokat beleírni egy Alaptörvénybe, amik bárkinek az emberi jogait sérti, márpedig ez az Alaptörvény gyakorlatilag minden társadalmi csoportnak megnehezítené az életét - mindazokét, akik demokráciában akarnak élni.
Ha ezt a módosítást megszavazzák, az Alaptörvény fogja kimondani:
- az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét;
- az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;
- a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;
- az gyermektelen élettársak és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;
- a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;
- a tisztességes választások korlátozását,
- a független igazságszolgáltatás további korlátozását;
- az állam és az egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkriminációt;
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;
- továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.
Részleteiben:
- Kizárja a gyermektelen élettársakat és az azonos nemű párokat a család fogalmából; (1. cikk)
Jelenleg: Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
A módosítás: A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet. További információ
- Az állam és egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkrimináció lehetőségét; (4. cikk)
Jelenleg: Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: “Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezetet”, és “Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő.”
Egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet. További információ
- A tisztességes választások korlátozása; (5. cikk)
Jelenleg: A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: „A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.”
A Fidesz az alaptörvény negyedik módosításában alkotmányba rögzítené azokat a kampányt szabályozó rendelkezéseket, amiket Áder János küldött normakontrollra, és az alkotmánybíróság megsemmisített.
Ezek a szabályozások egyértelműen a Fidesznek kedveznének és a Simicska Lajos uralta plakátpiacon kívül gyakorlatilag minden hirdetési felületet korlátoznak. További információ
- A szólásszabadság korlátozásának lehetőségét; (5. cikk)
Módosítás: A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
Alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály). További információ
- Az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását; (6. cikk)
Jelenleg: A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
A módosítás: "A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza . Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozz a meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”
- Az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét; (7. cikk)
A módosítás: Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.
A legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét. További információ
- A hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét; (8. cikk)
Jelenleg: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
A módosítás: "Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.” További információ
- A kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja; (12. cikk)
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.”
A hatalomban lévő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni. További információ
- A független igazságszolgáltatás további korlátozását; (13. cikk)
Jelenleg: A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
- A tisztességes bírósági eljárást sértő szabályozást (14. Cikk)
A módosítás: "Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.”
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését; (19. cikk)
A módosítás: Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.
A jelenlegi kormány végső csapást készül mérni a demokráciára. Álláspontunk szerint nem szabad olyan dolgokat beleírni egy Alaptörvénybe, amik bárkinek az emberi jogait sérti, márpedig ez az Alaptörvény gyakorlatilag minden társadalmi csoportnak megnehezítené az életét - mindazokét, akik demokráciában akarnak élni.
Ha ezt a módosítást megszavazzák, az Alaptörvény fogja kimondani:
- az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét;
- az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását;
- a hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét;
- az gyermektelen élettársak és az azonos nemű párok kirekesztését a család fogalmából;
- a szólásszabadság korlátozásának lehetőségét;
- a tisztességes választások korlátozását,
- a független igazságszolgáltatás további korlátozását;
- az állam és az egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkriminációt;
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését;
- továbbá azt, hogy a kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja.
Részleteiben:
- Kizárja a gyermektelen élettársakat és az azonos nemű párokat a család fogalmából; (1. cikk)
Jelenleg: Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját.
A módosítás: A családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
Az árva gyermek és az őt nevelő nagynéni vagy keresztapa együttélése nem élvezi a családnak járó alkotmányos védelmet. További információ
- Az állam és egyház elválasztását sértő szabályozást, az egyházak közötti diszkrimináció lehetőségét; (4. cikk)
Jelenleg: Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: “Az Országgyűlés sarkalatos törvényben egyházként ismerhet el egyes vallási tevékenységet végző szervezetet”, és “Az egyházakra vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. A vallási tevékenységet végző szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést és társadalmi támogatottságot írhat elő.”
Egy jövőbeli kétharmados parlamenti többség megfoszthatja egyházi státuszától akár a Magyar Katolikus Egyházat is, és ez ellen senki semmilyen jogorvoslattal nem élhet. További információ
- A tisztességes választások korlátozása; (5. cikk)
Jelenleg: A sajtószabadságra, valamint a médiaszolgáltatások, a sajtótermékek és a hírközlési piac felügyeletét ellátó szervre vonatkozó részletes szabályokat sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: „A demokratikus közvélemény kialakulásához szükséges megfelelő tájékoztatás, valamint az esélyegyenlőség biztosítása érdekében, politikai reklám médiaszolgáltatásban kizárólag ellenérték nélkül közölhető. Az országgyűlési képviselők általános választásán országos listát, illetve az európai parlamenti képviselők választásán listát állító jelölő szervezetek által és érdekében, az országgyűlési képviselők és az európai parlamenti képviselők választását megelőzően, kampányidőszakban politikai reklám - sarkalatos törvényben meghatározottak szerint kizárólag közszolgálati médiaszolgáltatások útján, egyenlő feltételek mellett tehető közzé.”
A Fidesz az alaptörvény negyedik módosításában alkotmányba rögzítené azokat a kampányt szabályozó rendelkezéseket, amiket Áder János küldött normakontrollra, és az alkotmánybíróság megsemmisített.
Ezek a szabályozások egyértelműen a Fidesznek kedveznének és a Simicska Lajos uralta plakátpiacon kívül gyakorlatilag minden hirdetési felületet korlátoznak. További információ
- A szólásszabadság korlátozásának lehetőségét; (5. cikk)
Módosítás: A véleménynyilvánítás szabadságának a gyakorlása nem irányulhat a magyar nemzet, a
nemzeti, etnikai, faji vagy vallási közösségek méltóságának a megsértésére . Az ilyen közösséghez tartozó személyek — törvényben meghatározottak szerint — jogosultak a közösséget sértő véleménynyilvánítás ellen, emberi méltóságuk megsértése miatt igényeiket bíróság előtt érvényesíteni.
Alkotmányosan fel lehet majd lépni a magyar irodalmi alkotásokat, például Berzsenyi, Petőfi vagy Vörösmarty verseit szavalókkal és terjesztőkkel szemben, hiszen a hazafias költészet gyakran ostorozza a nemzetet, amit könnyen lehet a magyar nemzet méltóságának megsértéseként értelmezni. Olyan sorokkal szemben nyitják meg az alkotmányos fellépés lehetőségét, mint a “Mi a magyar most? – Rút sybarita váz.” (Berzsenyi Dániel), “Élt egy nép a Tisza táján, Századokig, lomhán, gyáván.” (Petőfi Sándor), “Neve szégyen, neve átok: Ezzé lett magyar hazátok.” (Vörösmarty Mihály). További információ
- Az egyetemek gazdasági autonómiájának felszámolását; (6. cikk)
Jelenleg: A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket és gazdálkodásukat törvény szabályozza.
A módosítás: "A felsőoktatási intézmények a kutatás és a tanítás tartalmát, módszereit illetően önállóak, szervezeti rendjüket törvény szabályozza . Az állami felsőoktatási intézmények gazdálkodási rendjét törvény keretei között a Kormány határozz a meg, gazdálkodásukat a Kormány felügyeli.”
- Az egyetemi hallgatók röghöz kötésének lehetőségét; (7. cikk)
A módosítás: Törvény a felsőfokú oktatásban való részesülés anyagi támogatását meghatározott időtartamú olyan foglalkoztatásban való részvételhez, illetve vállalkozási tevékenység gyakorlásához kötheti, amelyet a magyar jog szabályoz.
A legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; pl. a bálnák életével, sarkkutatással vagy a mélytengeri biológiával, esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét. További információ
- A hajléktalan emberek hatósági üldözésének lehetőségét; (8. cikk)
Jelenleg: Magyarország törekszik arra, hogy az emberhez méltó lakhatás feltételeit és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférést mindenki számára biztosítsa.
A módosítás: "Az emberhez méltó lakhatás feltételeinek a megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekszenek valamennyi hajlék nélkül élő személy számára szállást biztosítani. Törvény vagy helyi önkormányzat rendelete a közrend, a közbiztonság, a közegészség és a kulturális értékek védelme érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti az életvitelszerűen megvalósuló közterületi tartózkodást.” További információ
- A kormánytöbbség bármit beleírhat az Alaptörvénybe, mert azt tartalmi szempontból az Alkotmánybíróság sem vizsgálhatja; (12. cikk)
Az Alkotmánybíróság az Alaptörvényt és az Alaptörvény módosítását csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények tekintetében vizsgálhatja felül. E vizsgálatot
a) az elfogadott, de még ki nem hirdetett Alaptörvény és Alaptörvény-módosítás tekintetében a köztársasági elnök,
b) a kihirdetéstől számított harminc napon belül a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezheti.”
A hatalomban lévő politikai erő megfelelő többség birtokában bármit az Alaptörvénybe foglalhatna, akár azt is, hogy nem négy, hanem ötvenévente lesznek parlamenti választások, és ez ellen az Alkotmánybíróság képtelen lesz fellépni. További információ
- A független igazságszolgáltatás további korlátozását; (13. cikk)
Jelenleg: A bíróságok szervezetének és igazgatásának, a bírák jogállásának részletes szabályait, valamint a bírák javadalmazását sarkalatos törvény határozza meg.
A módosítás: Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül kilenc évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja. Az Országos Bírósági Hivatal elnökének megválasztásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.
- A tisztességes bírósági eljárást sértő szabályozást (14. Cikk)
A módosítás: "Az ésszerű határidőn belüli bírói döntéshez való alapjog érvényesülése és a bíróságok kiegyensúlyozott ügyterhelése érdekében sarkalatos törvényben meghatározottak szerint az Országos Bírósági Hivatal elnöke sarkalatos törvényben meghatározott ügyek tárgyalására az általános illetékességű bíróságtól eltérő, azonos hatáskörű bíróságot jelölhet ki.”
- 22 év alkotmánybírósági döntéseinek érvénytelenítését; (19. cikk)
A módosítás: Az Alaptörvény hatálybalépése előtt meghozott alkotmánybírósági határozatok hatályukat vesztik.
2013. március 7., csütörtök
„Komoly figyelmeztetés” Strasbourgból üzentek Orbánéknak
Levélben válaszolt az Európa Tanács főtitkárának Navracsics Tibor. A miniszterelnök-helyettes azt írta: az Alkotmánybíróság nem tartalmi okok miatt semmisítette meg az átmeneti rendelkezéseket, ezért az alaptörvény mostani változtatásai a vitatott passzusok beépítését célozzák. Thorbjorn Jagland egy német lapnak adott interjújában elmondta: Kövér Lászlóhoz és Navracsics Tiborhoz fordult annak érdekében, hogy az alaptörvény-módosítás hétfőre tervezett szavazását halasszák el.
Hétfőre tervezi az alaptörvény negyedik módosításáról szóló szavazást az országgyűlés. Többek között ez a dátum, és a változtatás módja váltotta ki az Európa Tanács főtitkárának aggodalmát, aki szerint a módosítás benyújtása és várható elfogadása között túl kevés idő telik el, így az Uniónak nincs elég ideje tanulmányozni a alkotmányos erőre emelkedő részeket. Thorbjorn Jagland azt is állította: aggályosnak tartja az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével.
A kormánypárti javaslat a korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe emelését javasolta, vagyis az alkotmány szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, vagy a szülő gyermek viszony lenne, törvényre emelkedne az egyetemisták röghöz kötése és tilos lenne az utcán élni. A Financial Times szerkesztőségi cikkében arról írt: az uniónak kilátásba kellene helyeznie Magyarország szavazati jogának megvonását, hogy így ösztönözzék az Orbán-kormányt a demokratikus normák betartására. Kovács László uniós biztos szerint ez egy komoly figyelmeztetés.
„Én a Financial Times ilyesfajta cikkeit nagyon komolyan venném a kormány helyében, de hát a kormány ennék sokkal súlyosabb figyelmeztetéseket is figyelmen kívül hagy, sőt, akár ellenkezőjére fordítja” – mondta Kovács László, volt uniós biztos az ATV-ben.
Hasonló véleményen van az Európa Tanács főtitkárának az ügyben levelet küldő Magyar Helsinki Bizottság szakértője is, aki szerint annak azonban kicsi az esélye, hogy ez a szankció valóban megtörténik.
„Ennek a döntésnek a meghozatalához a Tanácsban egyhangú szavazatra van szükség, ennek a politikai realitása minimális” – fogalmazott Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.
Navracsics Tibor csütörtökön levélben válaszolt az Európa Tanács főtitkárának. A miniszterelnök-helyettes szerint az Alkotmánybíróság formai okok miatt semmisítette meg a vitatott jogszabályokat, a mostani változtatások a rendelkezések beépítését szolgálják. Navracsics Tibor azt is jelezte: bármikor áll a főtitkár rendelkezésére a kérdések tisztázása érdekében.
atv.hu
Hétfőre tervezi az alaptörvény negyedik módosításáról szóló szavazást az országgyűlés. Többek között ez a dátum, és a változtatás módja váltotta ki az Európa Tanács főtitkárának aggodalmát, aki szerint a módosítás benyújtása és várható elfogadása között túl kevés idő telik el, így az Uniónak nincs elég ideje tanulmányozni a alkotmányos erőre emelkedő részeket. Thorbjorn Jagland azt is állította: aggályosnak tartja az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével.
A kormánypárti javaslat a korábban az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti rendelkezések alaptörvénybe emelését javasolta, vagyis az alkotmány szerint a családi kapcsolat alapja a házasság, vagy a szülő gyermek viszony lenne, törvényre emelkedne az egyetemisták röghöz kötése és tilos lenne az utcán élni. A Financial Times szerkesztőségi cikkében arról írt: az uniónak kilátásba kellene helyeznie Magyarország szavazati jogának megvonását, hogy így ösztönözzék az Orbán-kormányt a demokratikus normák betartására. Kovács László uniós biztos szerint ez egy komoly figyelmeztetés.
„Én a Financial Times ilyesfajta cikkeit nagyon komolyan venném a kormány helyében, de hát a kormány ennék sokkal súlyosabb figyelmeztetéseket is figyelmen kívül hagy, sőt, akár ellenkezőjére fordítja” – mondta Kovács László, volt uniós biztos az ATV-ben.
Hasonló véleményen van az Európa Tanács főtitkárának az ügyben levelet küldő Magyar Helsinki Bizottság szakértője is, aki szerint annak azonban kicsi az esélye, hogy ez a szankció valóban megtörténik.
„Ennek a döntésnek a meghozatalához a Tanácsban egyhangú szavazatra van szükség, ennek a politikai realitása minimális” – fogalmazott Tóth Balázs, a Magyar Helsinki Bizottság programvezetője.
Navracsics Tibor csütörtökön levélben válaszolt az Európa Tanács főtitkárának. A miniszterelnök-helyettes szerint az Alkotmánybíróság formai okok miatt semmisítette meg a vitatott jogszabályokat, a mostani változtatások a rendelkezések beépítését szolgálják. Navracsics Tibor azt is jelezte: bármikor áll a főtitkár rendelkezésére a kérdések tisztázása érdekében.
atv.hu
Washington is aggódik a magyar alkotmánymódosítás miatt
Az Egyesült Államok osztja az Európa Tanács aggodalmát az előterjesztett magyar alkotmánymódosítással kapcsolatban - szögezte le a Washingtonban helyi idő szerint csütörtök délután kiadott közleményében Victoria Nuland amerikai külügyi szóvivő.
"Ezek a módosítások közelebbi vizsgálatot és a tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, valamint a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik" - hangzott a washingtoni közlemény.
"Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, valamint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértelmére" - állt az amerikai külügyminisztérium szóvivője által kiadott kommünikében.
MTI
"Ezek a módosítások közelebbi vizsgálatot és a tudatosabb megfontolást érdemelnek, mert veszélyeztethetik az intézményi függetlenséget, valamint a fékeket és az egyensúlyokat, amelyek a demokratikus kormányzást fémjelzik" - hangzott a washingtoni közlemény.
"Az Egyesült Államok arra ösztönzi Magyarország kormányát és parlamentjét, biztosítsa, hogy az alkotmánymódosítások mérlegelésének folyamata tiszteletben tartsa a jogállamiságot és a bírósági felülvizsgálatot, nyitott legyen az egész magyar társadalom más érintettjeinek nézeteire, valamint hogy továbbra is fogékony legyen az Európa Tanács Velencei Bizottságának szakértelmére" - állt az amerikai külügyminisztérium szóvivője által kiadott kommünikében.
MTI
Kiábrándító adatokat közölt a KSH a magyarok helyzetéről
Szerző: hvg.hu
Közel másfél millióan nem tudták rendesen fűteni a lakásukat, hat és fél millió magyar nem engedheti meg magának a nyaralást, az emberek közel kétharmada szerint pedig csak romlani fog a helyzet – derül ki a KSH legfrissebb kiadványából, mely a 2011-es jövedelmi adatok mellett közölte azt is, az emberek tavaly hogyan élték meg helyzetüket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megvizsgálta, hogyan vélekedtek az emberek 2012-ben az alapvetőnek tekintett szükségleteik kielégítéséről. A KSH felméréséből kiderül, az összes háztartás csaknem egyhatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, ezekben a családokban 1 millió 422 ezer ember él. Általánosságban az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem, ugyanis az alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő).
A település típusát tekintve főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalék), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék). A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése. Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetjük az egyedül élőket is (mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést), közülük majd minden negyedik (213 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.
A háztartások arról is nyilatkoztak, hogy volt-e az elmúlt 12 hónapban hátralékuk az egyes lakhatással kapcsolatos számláik fizetésével. Lakbérhátralékot az alsó jövedelmi tizedben a háztartások több mint fele halmozott fel, de még az alsó kétötödben is jelentős ez a kockázat. Nehéz helyzetben vannak a gyermeküket egyedül nevelő szülők is, e háztartások 48,3 százaléka késett már a fizetéssel. A közös költséget az érintett háztartások 11 százaléka nem tudta megfelelő időben fizetni.
Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, azokban a háztartásokban, ahol legalább egy 65 év feletti személy is él, a közös költséggel elmaradók aránya mindössze 3,4 százalékos.
Valamilyen közüzemi díjtartozása mintegy 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban. Ezekben a háztartásokban él a népesség 23,9 százaléka (2 millió 347 ezer fő). A késedelmes fizetésben lévők többsége (75 százaléka) jellemzően nem egyszer, hanem többször került pénzzavarba.
A KSH adatai szerint több mint 665 ezer háztartás volt érintett lakáshitelek törlesztésében 2012-ben. A lakáshitelesek 23,5 százaléka az utóbbi 12 hónapban legalább egy alkalommal nem tudta időben fizetni a hitel törlesztőrészletét. A három- és annál több gyermekesek között a késve fizetők aránya kiemelkedően magas (35,1 százalékos) volt, és e probléma több mint 19 ezer családot érintett.
A magyarok harmada nem engedheti magának a húsevést
A lakásfenntartás mellett jelentős kiadási tételt jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon.
A depriváltak közé kerülésre annál nagyobb az esély, minél alacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozik az adott háztartás. Ezekben a háztartásokban nagyságrendileg is többen élnek, mint a jobb módúakban.
A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e önmaga számára megfelelő mértékben és minőségben elégíteni, hanem például az alapján is, hogy anyagi lehetőségei lehetővé teszik-e számára, hogy a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon részt vehessen, képes-e megfizetni évente legalább egy egyhetes nyaralást.
Hat és fél millió embernek luxus a nyaralás
2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6 millió 579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62,1 százaléka (4 millió 424 ezer fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.
A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73,4 százalékuk (2 millió 773 ezer háztartás) nem tud saját erőből megfizetni.
A háztartások jövedelemelvárásai szoros összefüggést mutatnak a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével. Ennek megfelelően – a háztartások szubjektív megítélése alapján – a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók az országos átlag 2/3-ából tudnának átlagosan megélni, míg a legfelső ötödbe tartozóknak az országos átlagnál egyharmaddal több jövedelemre lenne szükségük.
Az átlagos megélhetéshez a gyermekesek számára havonta fejenként 82 ezer forint, míg a gyermektelenek számára ugyanehhez a szinthez 140 ezer forint kellene. A gyermekesek a különböző megélhetési szintekhez mintegy 40 százalékkal kevesebb szükséges jövedelmet társítottak, mint a gyermektelenek.
59 százalék szerint csak romlik a helyzet
Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság: nagy többségük (58,6 százalék) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban, harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában.
Területi szempontból a dél-dunántúliak a legpesszimistábbak (65,4 százalék), de még a legkedvezőbb arányt felmutató nyugat-dunántúli régió lakosai között is 45,5 százalék számolt anyagi helyzetük romlásával.
A fiatalok háztartásai – melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak – alkotják ma Magyarországon azt az egyetlen társadalmi csoportot, melynek többsége (52,5 százalék) nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban bíztak a pozitív fordulatban (12,8 százalék).
Közel másfél millióan nem tudták rendesen fűteni a lakásukat, hat és fél millió magyar nem engedheti meg magának a nyaralást, az emberek közel kétharmada szerint pedig csak romlani fog a helyzet – derül ki a KSH legfrissebb kiadványából, mely a 2011-es jövedelmi adatok mellett közölte azt is, az emberek tavaly hogyan élték meg helyzetüket.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) megvizsgálta, hogyan vélekedtek az emberek 2012-ben az alapvetőnek tekintett szükségleteik kielégítéséről. A KSH felméréséből kiderül, az összes háztartás csaknem egyhatoda nem tudta megfelelően fűteni lakását, ezekben a családokban 1 millió 422 ezer ember él. Általánosságban az elégtelenül fűtött otthon oka leginkább az alacsony jövedelem, ugyanis az alsó jövedelmi kategóriában élők harmada (mintegy 325 ezer személy) nélkülözte a fűtést, míg a leggazdagabbak közül csak 3,7 százalék (36 ezer fő).
A település típusát tekintve főként a vidéki városok háztartásai érintettek (21,3 százalék), és kevésbé vannak jelen a községek háztartásai (13,9 százalék). A gyermekes háztartások közül a három és annál több gyermeket nevelők között minden ötödik háztartásban gondot jelent a fűtési költségek előteremtése. Kiemelten veszélyeztetettnek tekinthetjük az egyedül élőket is (mivel a lakás fenntartása relatíve náluk jelenti a legnagyobb megterhelést), közülük majd minden negyedik (213 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy nem tudja lakását megfelelően fűteni.
A háztartások arról is nyilatkoztak, hogy volt-e az elmúlt 12 hónapban hátralékuk az egyes lakhatással kapcsolatos számláik fizetésével. Lakbérhátralékot az alsó jövedelmi tizedben a háztartások több mint fele halmozott fel, de még az alsó kétötödben is jelentős ez a kockázat. Nehéz helyzetben vannak a gyermeküket egyedül nevelő szülők is, e háztartások 48,3 százaléka késett már a fizetéssel. A közös költséget az érintett háztartások 11 százaléka nem tudta megfelelő időben fizetni.
Főként az alacsony jövedelműek és az aktív korú népesség fizetett késedelmesen, azokban a háztartásokban, ahol legalább egy 65 év feletti személy is él, a közös költséggel elmaradók aránya mindössze 3,4 százalékos.
Valamilyen közüzemi díjtartozása mintegy 759 ezer háztartásnak volt az elmúlt 12 hónapban. Ezekben a háztartásokban él a népesség 23,9 százaléka (2 millió 347 ezer fő). A késedelmes fizetésben lévők többsége (75 százaléka) jellemzően nem egyszer, hanem többször került pénzzavarba.
A KSH adatai szerint több mint 665 ezer háztartás volt érintett lakáshitelek törlesztésében 2012-ben. A lakáshitelesek 23,5 százaléka az utóbbi 12 hónapban legalább egy alkalommal nem tudta időben fizetni a hitel törlesztőrészletét. A három- és annál több gyermekesek között a késve fizetők aránya kiemelkedően magas (35,1 százalékos) volt, és e probléma több mint 19 ezer családot érintett.
A magyarok harmada nem engedheti magának a húsevést
A lakásfenntartás mellett jelentős kiadási tételt jelentenek az élelmiszerre fordított összegek. 2012-ben Magyarországon a lakosság közel harmada nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst (vegetáriánusok ezzel egyenértékű ételt) fogyasszon.
A depriváltak közé kerülésre annál nagyobb az esély, minél alacsonyabb jövedelmi tizedbe tartozik az adott háztartás. Ezekben a háztartásokban nagyságrendileg is többen élnek, mint a jobb módúakban.
A lakosság saját anyagi helyzetét nem csak az alapján minősíti, hogy az alapvető szükségleteit, az étkezést vagy a lakhatást ki tudja-e önmaga számára megfelelő mértékben és minőségben elégíteni, hanem például az alapján is, hogy anyagi lehetőségei lehetővé teszik-e számára, hogy a testi-lelki feltöltődéshez szükséges programokon részt vehessen, képes-e megfizetni évente legalább egy egyhetes nyaralást.
Hat és fél millió embernek luxus a nyaralás
2012 márciusában a megkérdezett háztartásokban élők több mint kétharmada (6 millió 579 ezer fő) nyilatkozott úgy, hogy pénzhiány miatt nem tud elmenni nyaralni évente egyszer, legalább egy hétre. A nyaralás költségeit az aktív háztartásokban élők 62,1 százaléka (4 millió 424 ezer fő) sem tudta jövedelméből kigazdálkodni.
A háztartások többségének megtakarítási nehézségeire utal, hogy egy váratlan, nagyobb összegű kiadást 73,4 százalékuk (2 millió 773 ezer háztartás) nem tud saját erőből megfizetni.
A háztartások jövedelemelvárásai szoros összefüggést mutatnak a háztartás tényleges jövedelmi helyzetével. Ennek megfelelően – a háztartások szubjektív megítélése alapján – a legalacsonyabb jövedelmi ötödbe tartozók az országos átlag 2/3-ából tudnának átlagosan megélni, míg a legfelső ötödbe tartozóknak az országos átlagnál egyharmaddal több jövedelemre lenne szükségük.
Az átlagos megélhetéshez a gyermekesek számára havonta fejenként 82 ezer forint, míg a gyermektelenek számára ugyanehhez a szinthez 140 ezer forint kellene. A gyermekesek a különböző megélhetési szintekhez mintegy 40 százalékkal kevesebb szükséges jövedelmet társítottak, mint a gyermektelenek.
59 százalék szerint csak romlik a helyzet
Az anyagi helyzet jövőbeni változásainak tekintetében meglehetősen pesszimista a lakosság: nagy többségük (58,6 százalék) úgy gondolja, hogy maga és családja pénzügyi helyzete romlani fog a kérdezést követő 12 hónapban, harmaduk szerint nem fog változni az eddigiekhez képest, és csak 7,5 százalékuk reménykedik helyzete jobbra fordulásában.
Területi szempontból a dél-dunántúliak a legpesszimistábbak (65,4 százalék), de még a legkedvezőbb arányt felmutató nyugat-dunántúli régió lakosai között is 45,5 százalék számolt anyagi helyzetük romlásával.
A fiatalok háztartásai – melyek csak 29 évesekből, vagy fiatalabbakból állnak – alkotják ma Magyarországon azt az egyetlen társadalmi csoportot, melynek többsége (52,5 százalék) nem várt lényeges változást, és amelynek tagjai a többiekhez képest nagyobb arányban bíztak a pozitív fordulatban (12,8 százalék).
2013. március 6., szerda
ET-főtitkár: Halasszák el az alkotmánymódosítást!
Thorbjørn Jagland szerint aggályos, hogy az Alkotmánybíróság által megsemmisített átmeneti intézkedéseket akarja beemelni az alaptörvénybe a kormány, ami azt a benyomást kelti, hogy az Alkotmánybíróság felülbírálására használnák a kétharmadot.
Thorbjørn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Thorbjørn Jagland.
Thorbjørn Jagland, a strasbourgi székhelyű Európa Tanács főtitkára szerdán felszólította a magyar kormányt, hogy halassza el a jövő hétfőre tervezett szavazást az alaptörvény módosításáról, és tegye lehetővé, hogy a javasolt módosításokat megvizsgálhassa a Velencei Bizottság.
„Aggályosnak tartom az alkotmánymódosítás összeegyeztethetőségét a jogállamiság elvével” – áll Jagland szerdai nyilatkozatában. A főtitkár szerint a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság megsemmisített. „Ez azt a benyomást kelti, hogy a kormány az Alkotmánybíróság felülbírálására kívánja felhasználni kétharmados parlamenti többségét, és ez veszélyeztetheti a fékek és ellensúlyok demokráciákon belüli alapelvét” – fogalmazott Thorbjørn Jagland.
2013. március 5., kedd
Az alkotmánymódosítás európai vizsgálatát kérik civil szervezetek
Az alaptörvény tervezett negyedik módosításának európai vizsgálatát kérte a Magyar Helsinki Bizottság, az Eötvös Károly Intézet (EKINT) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), mert szerintük a tervezett módosítások sértik az európai értékeket, veszélyeztetik azok magyarországi érvényesülését és ellentétesek Magyarország uniós kötelezettségeivel.
A civil szervezetek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták: levélben fordultak az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatták az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az alaptörvény tervezett módosítását.
A három szervezet szerint „a módosítások aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot Magyarországon azzal, hogy tovább gyengítik az Alkotmánybíróságnak a parlament fölötti kontrollját, valamint azzal, hogy ismételten és tömegesen az alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek talált”. A három szervezet arra kérte Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogok magyarországi érvényesülése érdekében kérje fel a Velencei Bizottságot az alaptörvény tervezett negyedik módosításának véleményezésére. Viviane Redinget, az Európai Unió alapjogi biztosát pedig arra, hogy „minden rendelkezésére álló eszközzel” lépjen fel az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt értékek magyar jogrendszerben való érvényesüléséért.
Közleményükben kitértek arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének raportőreivel – magyarországi látogatásuk során – személyesen osztották meg fenntartásaikat a módosításokkal kapcsolatban. Mint írták, az Európa Tanács ezután dönt majd arról, hogy, indokolt-e eljárást indítani Magyarország ellen az emberi jogok egyezményében foglalt kötelezettségek súlyos megsértése miatt. A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe.
A kormánypártok az alaptörvényben rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az értelmezés során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és azok indoklását. Az előterjesztés rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, és megváltoztatná a véleménynyilvánításról szóló részt is. Ugyancsak az alaptörvénybe kerülne a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok.
http://mandiner.hu/cikk/20130305_az_alkotmanymodositas_europai_vizsgalatat_kerik_civil_szervezetek
A civil szervezetek az MTI-hez hétfőn eljuttatott közleményükben azt írták: levélben fordultak az Európa Tanács főtitkárához, illetve az Európai Unió alapjogi biztosához, és tájékoztatták az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének jelentéstevőit Magyarország alaptörvényének tervezett negyedik módosítása ügyében. A civilek elsősorban azt kérték, hogy a Velencei Bizottság véleményezze az alaptörvény tervezett módosítását.
A három szervezet szerint „a módosítások aláássák a jogállamot és az alkotmányosságot Magyarországon azzal, hogy tovább gyengítik az Alkotmánybíróságnak a parlament fölötti kontrollját, valamint azzal, hogy ismételten és tömegesen az alaptörvényben rögzítenék azokat a szabályokat, amelyeket az Alkotmánybíróság korábban alkotmányellenesnek, illetve az Emberi Jogok Európai Egyezményével ellentétesnek talált”. A három szervezet arra kérte Thorbjorn Jaglandot, az Európa Tanács főtitkárát, hogy a jogállamiság, valamint az Emberi Jogok Európai Egyezményében biztosított jogok magyarországi érvényesülése érdekében kérje fel a Velencei Bizottságot az alaptörvény tervezett negyedik módosításának véleményezésére. Viviane Redinget, az Európai Unió alapjogi biztosát pedig arra, hogy „minden rendelkezésére álló eszközzel” lépjen fel az Európai Unióról szóló szerződésben foglalt értékek magyar jogrendszerben való érvényesüléséért.
Közleményükben kitértek arra is, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének raportőreivel – magyarországi látogatásuk során – személyesen osztották meg fenntartásaikat a módosításokkal kapcsolatban. Mint írták, az Európa Tanács ezután dönt majd arról, hogy, indokolt-e eljárást indítani Magyarország ellen az emberi jogok egyezményében foglalt kötelezettségek súlyos megsértése miatt. A Fidesz és a KDNP képviselői azt követően terjesztették a parlament elé a negyedik módosítást, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) korábban megsemmisítette az átmeneti rendelkezések több passzusát; az előterjesztés ezek egy részét építené be az alaptörvénybe.
A kormánypártok az alaptörvényben rögzítenék a többi között a hallgatói szerződés lehetőségét, valamint azt, hogy az Ab az értelmezés során nem vehetné figyelembe az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott Ab-határozatokat és azok indoklását. Az előterjesztés rögzíti, hogy a családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony, és megváltoztatná a véleménynyilvánításról szóló részt is. Ugyancsak az alaptörvénybe kerülne a választásokat megelőző kampány egyes elemeinek szabályozása. A hajléktalanok ügyét is alkotmányos szintre emelnék a kormánypártok.
http://mandiner.hu/cikk/20130305_az_alkotmanymodositas_europai_vizsgalatat_kerik_civil_szervezetek
2013. március 4., hétfő
Német külügyes kritizálja az Orbán-kormányt a FAZ-ban
Szerző: MTI
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
A Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című írásában Michael Link az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban kifejtette: "még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása".
"Kívánatos, hogy Magyarország bizonyítsa: rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztására épülő hatékony ellenőrző mechanizmusokkal" - vélekedett a német külügyminisztérium államminisztere.
"Kívánatos továbbá, hogy a kormány "mértékkel" éljen kétharmados parlamenti többségével, és fogadja meg az Európai Bizottság és az Európa Tanács javaslatait" - tette hozzá Michael Link.
Aggasztóak az Alkotmánybíróság jogkörét érintő törvényjavaslatok - írta Michael Link, a német külügyminisztérium államminisztere a Frankfurter Allgemeine Zeitung című német konzervatív lap kedden megjelenő számában.
A Magyarországnak jogállamnak kell maradnia című írásában Michael Link az alaptörvény tervezett módosításával kapcsolatban kifejtette: "még a látszatát is el kell kerülni annak, hogy megkérdőjeleződik a hatalmi ágak szétválasztása".
"Kívánatos, hogy Magyarország bizonyítsa: rendelkezik a hatalmi ágak szétválasztására épülő hatékony ellenőrző mechanizmusokkal" - vélekedett a német külügyminisztérium államminisztere.
"Kívánatos továbbá, hogy a kormány "mértékkel" éljen kétharmados parlamenti többségével, és fogadja meg az Európai Bizottság és az Európa Tanács javaslatait" - tette hozzá Michael Link.
Egy jó döntés
Ugró Miklós
Magyar Nemzet
Kellő óvatossággal lehet kritizálni az Alkotmánybíróság (AB) döntéseit is – nyilatkozta a miniszterelnök, de ez ügyben mintha még legodaadóbb hívei sem hallgatnának rá, s meglehetős keresetlen szavakkal minősítgetik a testület némelyik határozatát.
Való igaz, a kormányt pártoló honpolgároknak nem sok örömük fakadt az AB legutóbbi döntései nyomán, ám azt nem az óvatosság mondatja velem, hogy ennek ellenére se keressünk holmi ellenzékiséget, pártos vagy ideológiai befolyást az ítéletek hátterében. Ellenben afféle kósza benyomásom támadt, hogy presztízsszempontok zavarják meg a bírák tárgyilagosságát. Kézenfekvő feltételezés lenne, hogy az AB a függetlenségét szeretné a törvényhozók magabiztosságát megtépázó állásfoglalásaival bizonygatni, de valóban független szellemiség és lelkület nem érzi szükségét saját önállósága folytonos propagálásának. Inkább azt a törekvést vélem felfedezni, hogy az AB kizárólagos kompetenciájának tartja, hogy eldönthesse, melyik határozatához melyik alkotmányt tartja mérvadónak. Egyáltalán, senki ne vitassa el a jogát, hogy a régi alkotmányt is érvényesnek tekintse, és ha érdeke úgy kívánja, az új alaptörvényt figyelmen kívül hagyja.
Ilyen felvezetés után talán nem lepődik meg a tisztelt olvasó, hogy ezúttal a feltétlen elismerés hangján kívánok szólni az AB legújabb, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos döntéséről. Nem semmisítette meg az egész törvényt, csak a gyenge pontokra mutatott rá, s küldte vissza a parlamentnek, gondolják újra s reparálják meg azokat. Az Alkotmánybíróság elismerte: az államnak joga van ahhoz, hogy meghatározza és eldöntse, milyen szervezeteket ismer el s támogat egyházként. Ez volt a törvény legkényesebb része, hiszen a valódi vallási közösségek szabadsága érdekében korlátozta az elvi vallásszabadságot. Ám ezért volt szükség az egész törvényre. A parttalan szabadság lehetőségeivel visszaélve százszámra alakulhattak magukat egyháznak nevező, gyakorta veszedelmes szerveződések, amelyek többnyire tisztázatlan célból igényelték az állami regisztrációt és legitimációt. A januárban lebukott, milliárdos áfacsalással vádolt színesfém-kereskedő maffia is egyházalapításon szorgoskodott, aligha a szegények támogatását és az elesettek gyámolítását tervezte. Az AB nem kifogásolta az egyházként való elismerésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat – ezek közül a legfontosabb: az adott felekezet legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai múlttal rendelkezzék –, de követelményként szabta az ez irányú döntések indoklását és a jogorvoslati lehetőségek megteremtését.
Az igazi változást az jelenti, hogy az AB nem találta helyénvalónak azt a gyakorlatot, miszerint a parlament dönt egyes szervezetek egyházként való elismeréséről. Az alkotmánybírák úgy vélik: nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, hogy jogi mérlegelést kívánó alapjogi természetű ügyeket elvonjanak a független bíróságtól, és a döntést a politikai karakterű Országgyűlésre bízzák. Az ilyen eljárás ugyanis politikai jellegű állásfoglalásokhoz vezethet. Miként már vezetett is, tehetjük hozzá, hiszen az Iványi Gábor irányította közösség nyilvánvalóan politikai okból nem kapta meg az egyházi státust. Ugyanakkor a legkevésbé sem vagyok meggyőződve arról, hogy a független bíróság minden szempontból kifogástalan döntéseket hozna az egyházak elismerése tárgyában. A bíróságok a formai kritériumokat szokták vizsgálni, tartalmi kérdésekre kevésbé figyelnek, bár nem is várható tőlük, hogy értsenek hozzá. (A parlamenti képviselők többsége sem ért hozzá, igaz, máshoz sem.)
Nyilvánvaló, hogy az egyházak elismeréséről szóló döntést egy független tudományos grémiumra kellene bízni. Olyan meg állítólag nincs.
(Ugró Miklós)
Magyar Nemzet
Kellő óvatossággal lehet kritizálni az Alkotmánybíróság (AB) döntéseit is – nyilatkozta a miniszterelnök, de ez ügyben mintha még legodaadóbb hívei sem hallgatnának rá, s meglehetős keresetlen szavakkal minősítgetik a testület némelyik határozatát.
Való igaz, a kormányt pártoló honpolgároknak nem sok örömük fakadt az AB legutóbbi döntései nyomán, ám azt nem az óvatosság mondatja velem, hogy ennek ellenére se keressünk holmi ellenzékiséget, pártos vagy ideológiai befolyást az ítéletek hátterében. Ellenben afféle kósza benyomásom támadt, hogy presztízsszempontok zavarják meg a bírák tárgyilagosságát. Kézenfekvő feltételezés lenne, hogy az AB a függetlenségét szeretné a törvényhozók magabiztosságát megtépázó állásfoglalásaival bizonygatni, de valóban független szellemiség és lelkület nem érzi szükségét saját önállósága folytonos propagálásának. Inkább azt a törekvést vélem felfedezni, hogy az AB kizárólagos kompetenciájának tartja, hogy eldönthesse, melyik határozatához melyik alkotmányt tartja mérvadónak. Egyáltalán, senki ne vitassa el a jogát, hogy a régi alkotmányt is érvényesnek tekintse, és ha érdeke úgy kívánja, az új alaptörvényt figyelmen kívül hagyja.
Ilyen felvezetés után talán nem lepődik meg a tisztelt olvasó, hogy ezúttal a feltétlen elismerés hangján kívánok szólni az AB legújabb, a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvénnyel kapcsolatos döntéséről. Nem semmisítette meg az egész törvényt, csak a gyenge pontokra mutatott rá, s küldte vissza a parlamentnek, gondolják újra s reparálják meg azokat. Az Alkotmánybíróság elismerte: az államnak joga van ahhoz, hogy meghatározza és eldöntse, milyen szervezeteket ismer el s támogat egyházként. Ez volt a törvény legkényesebb része, hiszen a valódi vallási közösségek szabadsága érdekében korlátozta az elvi vallásszabadságot. Ám ezért volt szükség az egész törvényre. A parttalan szabadság lehetőségeivel visszaélve százszámra alakulhattak magukat egyháznak nevező, gyakorta veszedelmes szerveződések, amelyek többnyire tisztázatlan célból igényelték az állami regisztrációt és legitimációt. A januárban lebukott, milliárdos áfacsalással vádolt színesfém-kereskedő maffia is egyházalapításon szorgoskodott, aligha a szegények támogatását és az elesettek gyámolítását tervezte. Az AB nem kifogásolta az egyházként való elismerésre és nyilvántartásba vételre vonatkozó szabályokat – ezek közül a legfontosabb: az adott felekezet legalább százéves nemzetközi vagy húszéves hazai múlttal rendelkezzék –, de követelményként szabta az ez irányú döntések indoklását és a jogorvoslati lehetőségek megteremtését.
Az igazi változást az jelenti, hogy az AB nem találta helyénvalónak azt a gyakorlatot, miszerint a parlament dönt egyes szervezetek egyházként való elismeréséről. Az alkotmánybírák úgy vélik: nem egyeztethető össze az alaptörvénnyel, hogy jogi mérlegelést kívánó alapjogi természetű ügyeket elvonjanak a független bíróságtól, és a döntést a politikai karakterű Országgyűlésre bízzák. Az ilyen eljárás ugyanis politikai jellegű állásfoglalásokhoz vezethet. Miként már vezetett is, tehetjük hozzá, hiszen az Iványi Gábor irányította közösség nyilvánvalóan politikai okból nem kapta meg az egyházi státust. Ugyanakkor a legkevésbé sem vagyok meggyőződve arról, hogy a független bíróság minden szempontból kifogástalan döntéseket hozna az egyházak elismerése tárgyában. A bíróságok a formai kritériumokat szokták vizsgálni, tartalmi kérdésekre kevésbé figyelnek, bár nem is várható tőlük, hogy értsenek hozzá. (A parlamenti képviselők többsége sem ért hozzá, igaz, máshoz sem.)
Nyilvánvaló, hogy az egyházak elismeréséről szóló döntést egy független tudományos grémiumra kellene bízni. Olyan meg állítólag nincs.
(Ugró Miklós)
2013. március 3., vasárnap
Bihari: Működőképes a politikai rendszer
NT
Forrás: MTI
A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot – mondta az MTI-nek Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.
Bihari Mihály több mint négy évtizedes – a hazai politológiaoktatásban iskolateremtő egyetemi tanári pályafutása és alkotmánybírói tevékenysége mellett a rendszerváltás előkészítésében, majd a demokratikus jogállam kiépítésében játszott közéleti szerepét emelte ki pályafutásából.
Bihari: a gyenge gazdaság a demokratikus politika alapjait is alááshatja
Elmondta: megítélése szerint az egypártrendszerhez képest óriási előrelépés volt az ország életében a rendszerváltás, a demokratikus jogállam és piacgazdaság létrejötte. A politikai rendszer működőképes, az elmúlt két évtizedben nem voltak kormányválságok. Ám a gazdaság gyenge teljesítménye társadalmi instabilitáshoz vezet, ami végső soron a demokratikus politika alapjait is alááshatja. A piacgazdaság megerősödése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy végre a sikeres európai államok sorába tartozzon Magyarország.
Kiábrándító látni, hogy széles társadalmi csoportok szegényednek el, például tanárok, értelmiségiek, kétkezi munkások, és erősödik a kiúttalanság érzése – mondta Bihari Mihály, aki szerint a kapkodó, végig nem gondolt szakpolitikák nem csak a gazdaságot, de az egészségügyet és az oktatást is sújtják.
A rendszerváltás másik súlyos kudarca az érdekegyeztetésben érzékelhető. Szavakban minden kormány elismerte a párbeszéd szükségességét a munkáltatókkal és munkavállalókkal, kamarákkal és szakszervezetekkel, de igazi tárgyalásos megegyezés nem jött létre. Ugyanakkor igaz az is, hogy Európában a magyar munkavállalóknál az egyik legalacsonyabb a szervezettség, ami a szakszervezetek gyenge teljesítménye mellett a rossz, kommunista előzményeknek és a piacgazdaság körülményei között az elbocsátásoktól való félelemnek is betudható – fejtette ki.
Elbontották az érdekegyeztetési rendszert
A magyar pártok a rendszerváltás utáni gyenge érdekegyeztetési rendszert elbontották, holott más országokban jól működik, és a sikeres konfliktuskezelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik záloga, amely képes stabilizálni a munka világát, és kordában tartani a politikából kiinduló, négyévente „egymásnak szögesen ellentmondó, meggondolatlan reformokat, a gazdasági helyzet romlásával egyre hektikusabb válságmenedzselési kísérleteket” – mondta a szakember.
Bihari Mihály: 2005 novembere és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság elnöke. 2010 júliusa és 2013 februárja között ismét az Alkotmánybíróság tagja volt.
Fotó: mkab.hu
Alkotmánybírósági tevékenységéről szólva elmondta: elnökként belső átszervezésekkel racionálisabbá és hatékonyabbá kívánta tenni a munkavégzést, ennek eredményeként 2005-től 2008-ig tartó elnöki periódusa alatt évi 250-ről 600-ra emelkedett a döntések száma, az átlagos ügyintézés pedig 2,5 évről 1 évre csökkent.
A 2008-as szociális népszavazásról szólva Bihari Mihály elmondta: a szabályozás egyértelmű volt, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témák közül nem lehetett népszavazást tartani a költségvetési törvényben rögzített ügyekről, ám a tandíj és a vizitdíj nem szerepelt a hatályos költségvetési törvényben. A testület az ő elnöksége alatt túlnyomó többséggel 9:2, illetve 8:3-as arányban döntött arról, hogy ezek a kérdések feltehetők a népszavazáson, az ügy előadóbírája a jelenlegi elnök, Paczolay Péter volt. A népszavazáson részt vevők többsége elutasította a tandíjat és a vizitdíjat, ami súlyos politikai vereség volt az akkori kormánypártoknak, de ennek nem az Ab volt az oka.
Nem lehet szembemenni az európai elvekkel
A legutóbbi időszakban Bihari Mihály előadó bírája volt például az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit megsemmisítő Ab-határozatnak. Mint mondta, ebben az ügyben is a hatályos alkotmányt védte a testület.
Nagy a befolyása a mindenkori alkotmányozó hatalomnak, de Európában nem mehet szembe a sztenderd alkotmányos elvekkel, amelyeket egyébként a hatályos alaptörvény is rögzít. Ez nem a láthatatlan alkotmány, hanem a jog uralma, az alkotmányosság, melynek magja, súlypontja néhány egymással összhangban álló különösen fontos alapelv, amely Európában történetileg alakult ki, de már évtizedek óta több fontos nemzetközi dokumentum is rögzíti, köztük az EU alapdokumentumai is. Ezek közé az alapvető alkotmányos értékek közé tartoznak az emberi jogok és néhány államszervezeti megoldás, például a hatalmi ágak megosztásának elve, és az alaptörvénybe írt szabályok – fejtette ki a szakember, aki szerint az Ab értelmező munkájánál elvárhatja és számon kérheti a jogalkotótól, az alkotmányozótól is az ellentmondás-mentességet és a kiszámíthatóságot.
Az Ab sokszor dönt politikához közel álló ügyekben, de soha nem politikai alapon – jegyezte meg. Hozzátette: egyes szocialista és szabad demokrata politikusok megmondták, hogy a szociális népszavazással kapcsolatos Ab-döntés miatt nem jelölik újra alkotmánybírónak 2008-ban.
Nem helyes az újraválasztás
Bihari Mihályt 2010-ben a Fidesz választotta meg újra alkotmánybírónak. Rajta kívül csak két alkotmánybírót választottak eddig újra, Kiss Lászlót és Holló Andrást, aki szintén volt az Ab elnöke, és mandátuma heteken belül lejár. Bihari Mihály szerint nem helyes az alkotmánybírák újraválaszthatósága, mert így feltételezhetik róluk, hogy döntéseikben igazodni próbálnak az őket esetleg újrajelölő majdani parlamenti többség elvárásaihoz. Bihari Mihály azonban ilyet soha nem tapasztalt, és amikor újraválasztása szóba került, úgy vélte: eddigi bírói munkájának elismeréseként juthatott vissza a testületbe.
Bihari Mihály helyét Salamon László foglalja el, aki 23 évig volt tagja a parlamentnek, tavaly a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökeként választották meg alkotmánybírónak.
Forrás: MTI
A rendszerváltást követő többpárti parlamentáris politika önmagában működőképes, a piacgazdaság és a nyilvános érdekegyeztetés rendszere vallott kudarcot – mondta az MTI-nek Bihari Mihály, aki 70. életévének betöltése miatt a napokban vonult nyugállományba az Alkotmánybíróságról (Ab), amelynek korábban elnöke is volt.
Bihari Mihály több mint négy évtizedes – a hazai politológiaoktatásban iskolateremtő egyetemi tanári pályafutása és alkotmánybírói tevékenysége mellett a rendszerváltás előkészítésében, majd a demokratikus jogállam kiépítésében játszott közéleti szerepét emelte ki pályafutásából.
Bihari: a gyenge gazdaság a demokratikus politika alapjait is alááshatja
Elmondta: megítélése szerint az egypártrendszerhez képest óriási előrelépés volt az ország életében a rendszerváltás, a demokratikus jogállam és piacgazdaság létrejötte. A politikai rendszer működőképes, az elmúlt két évtizedben nem voltak kormányválságok. Ám a gazdaság gyenge teljesítménye társadalmi instabilitáshoz vezet, ami végső soron a demokratikus politika alapjait is alááshatja. A piacgazdaság megerősödése az egyik legfontosabb feltétele annak, hogy végre a sikeres európai államok sorába tartozzon Magyarország.
Kiábrándító látni, hogy széles társadalmi csoportok szegényednek el, például tanárok, értelmiségiek, kétkezi munkások, és erősödik a kiúttalanság érzése – mondta Bihari Mihály, aki szerint a kapkodó, végig nem gondolt szakpolitikák nem csak a gazdaságot, de az egészségügyet és az oktatást is sújtják.
A rendszerváltás másik súlyos kudarca az érdekegyeztetésben érzékelhető. Szavakban minden kormány elismerte a párbeszéd szükségességét a munkáltatókkal és munkavállalókkal, kamarákkal és szakszervezetekkel, de igazi tárgyalásos megegyezés nem jött létre. Ugyanakkor igaz az is, hogy Európában a magyar munkavállalóknál az egyik legalacsonyabb a szervezettség, ami a szakszervezetek gyenge teljesítménye mellett a rossz, kommunista előzményeknek és a piacgazdaság körülményei között az elbocsátásoktól való félelemnek is betudható – fejtette ki.
Elbontották az érdekegyeztetési rendszert
A magyar pártok a rendszerváltás utáni gyenge érdekegyeztetési rendszert elbontották, holott más országokban jól működik, és a sikeres konfliktuskezelés, a társadalmi-gazdasági fejlődés egyik záloga, amely képes stabilizálni a munka világát, és kordában tartani a politikából kiinduló, négyévente „egymásnak szögesen ellentmondó, meggondolatlan reformokat, a gazdasági helyzet romlásával egyre hektikusabb válságmenedzselési kísérleteket” – mondta a szakember.
Bihari Mihály: 2005 novembere és 2008 júliusa között az Alkotmánybíróság elnöke. 2010 júliusa és 2013 februárja között ismét az Alkotmánybíróság tagja volt.
Fotó: mkab.hu
Alkotmánybírósági tevékenységéről szólva elmondta: elnökként belső átszervezésekkel racionálisabbá és hatékonyabbá kívánta tenni a munkavégzést, ennek eredményeként 2005-től 2008-ig tartó elnöki periódusa alatt évi 250-ről 600-ra emelkedett a döntések száma, az átlagos ügyintézés pedig 2,5 évről 1 évre csökkent.
A 2008-as szociális népszavazásról szólva Bihari Mihály elmondta: a szabályozás egyértelmű volt, az Országgyűlés hatáskörébe tartozó témák közül nem lehetett népszavazást tartani a költségvetési törvényben rögzített ügyekről, ám a tandíj és a vizitdíj nem szerepelt a hatályos költségvetési törvényben. A testület az ő elnöksége alatt túlnyomó többséggel 9:2, illetve 8:3-as arányban döntött arról, hogy ezek a kérdések feltehetők a népszavazáson, az ügy előadóbírája a jelenlegi elnök, Paczolay Péter volt. A népszavazáson részt vevők többsége elutasította a tandíjat és a vizitdíjat, ami súlyos politikai vereség volt az akkori kormánypártoknak, de ennek nem az Ab volt az oka.
Nem lehet szembemenni az európai elvekkel
A legutóbbi időszakban Bihari Mihály előadó bírája volt például az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit megsemmisítő Ab-határozatnak. Mint mondta, ebben az ügyben is a hatályos alkotmányt védte a testület.
Nagy a befolyása a mindenkori alkotmányozó hatalomnak, de Európában nem mehet szembe a sztenderd alkotmányos elvekkel, amelyeket egyébként a hatályos alaptörvény is rögzít. Ez nem a láthatatlan alkotmány, hanem a jog uralma, az alkotmányosság, melynek magja, súlypontja néhány egymással összhangban álló különösen fontos alapelv, amely Európában történetileg alakult ki, de már évtizedek óta több fontos nemzetközi dokumentum is rögzíti, köztük az EU alapdokumentumai is. Ezek közé az alapvető alkotmányos értékek közé tartoznak az emberi jogok és néhány államszervezeti megoldás, például a hatalmi ágak megosztásának elve, és az alaptörvénybe írt szabályok – fejtette ki a szakember, aki szerint az Ab értelmező munkájánál elvárhatja és számon kérheti a jogalkotótól, az alkotmányozótól is az ellentmondás-mentességet és a kiszámíthatóságot.
Az Ab sokszor dönt politikához közel álló ügyekben, de soha nem politikai alapon – jegyezte meg. Hozzátette: egyes szocialista és szabad demokrata politikusok megmondták, hogy a szociális népszavazással kapcsolatos Ab-döntés miatt nem jelölik újra alkotmánybírónak 2008-ban.
Nem helyes az újraválasztás
Bihari Mihályt 2010-ben a Fidesz választotta meg újra alkotmánybírónak. Rajta kívül csak két alkotmánybírót választottak eddig újra, Kiss Lászlót és Holló Andrást, aki szintén volt az Ab elnöke, és mandátuma heteken belül lejár. Bihari Mihály szerint nem helyes az alkotmánybírák újraválaszthatósága, mert így feltételezhetik róluk, hogy döntéseikben igazodni próbálnak az őket esetleg újrajelölő majdani parlamenti többség elvárásaihoz. Bihari Mihály azonban ilyet soha nem tapasztalt, és amikor újraválasztása szóba került, úgy vélte: eddigi bírói munkájának elismeréseként juthatott vissza a testületbe.
Bihari Mihály helyét Salamon László foglalja el, aki 23 évig volt tagja a parlamentnek, tavaly a parlament alkotmányügyi bizottságának kereszténydemokrata elnökeként választották meg alkotmánybírónak.
2013. március 2., szombat
Szeretnék az adókedvezményt a német homoszexuális párok
Erősen megosztja a német kormányt az alkotmánybíróság legutóbbi döntése, amely lehetővé tenné, hogy a regisztrált élettársi kapcsolatban élő meleg párok adoptálják egymás biológiai vagy már örökbefogadott gyermekeit. A meleg aktivisták már maguk előtt látják a házassághoz kapcsolt adókedvezmények megnyitását is a melegek számára, a sajtó viszont arra figyelmeztet, hogy több szavazat veszhet el a kérdésen, mint ahányat bal oldalról nyerhetnek a kormánypártok. A Hetek cikke.
A múlt hét kedden a német alkotmánybíróság határozatban kimondta, hogy élettársi kapcsolatban élő meleg párok a jövőben örökbe fogadhatják majd a partnerük által korábban már örökbefogadott gyermekeket, ami kiterjeszti a már meglévő jogaikat. Mindeddig ugyanis csak arra volt lehetőségük, hogy partnerük biológiai gyermekeit fogadhassák örökbe, ha regisztrált élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel a lépéssel Németország kicsit faragott a „hátrányából” a többi „haladó gondolkodású” európai államhoz képest, ugyanis a melegek számára már Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Angliában, és a skandináv országokban is lehetőség az örökbefogadás. A franciák is bejelentették, hogy hamarosan náluk is lehetőséget kapnak a homoszexuális párok a családalapítás e formájára.
A döntést a melegek azonnal kitörő örömmel fogadták, a Kereszténydemokrata Unión belül működő aktivista csoport, az LSU (Lesben und Schwule in der Union - Leszbikusok és Melegek az Unióban) saját Facebook oldalán azonnal kifejezte, hogy „erre a döntésre számítottunk! Kiváló! A CDU-nak most felül kell vizsgálnia a pozícióját!” Jens Spahn kereszténydemokrata képviselő pedig, aki nyíltan meleg, ugyancsak közzétette Twitter-oldalán, hogy „a gyerekek jóléte a legfőbb prioritás. Ennek a jogi leképezése pedig az, hogy a szülők neme ebben a kérdésben teljesen mindegy.”
Ebből is látszik, hogy még a nagyobb kormánypárton belül is elég nagy a megosztottság a kérdésben, és ehhez jön hozzá az igen erős nyomás a melegek jogainak kiterjesztésére a többi területen is, amelynek az országot irányító konzervatív erő mindeddig sikeresen ellenállt. Most is erősen érezhető a sajtóból és a konzervatív politikusok nyilatkozataiból, hogy nagyon zavarja őket a hirtelen puhulás, és még a liberális nézőpontjukról híres újságok is arra figyelmeztetnek, hogy azért mindent nem kéne megengedni. Még ha igen jó is volna például a baloldali Tageszeitung szerint lehetővé tenni az örökbefogadást a melegeknek, arra azért fel kell készülni, hogy a hatóságok továbbra is a különnemű örökbefogadó szülőket fogják preferálni, a gyerekek számára ugyanis egy apa-anya felállásnál nincsen kedvezőbb környezet. A liberális Der Tagesspiegel szerint „egy apa sem lehet anyja a gyermeknek, és fordítva.” A Berliner Zeitung pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet felmérni a meleg párkapcsolatok hatását az ilyen környezetben élő gyermekek életében. „A meleg családokban élő kétezer gyermek közül Németországban mindössze 119-et vizsgáltak meg, ugyanis a többiek túl kicsik még ehhez.”
A törésvonal a párton belül is egyre nyilvánvalóbb, ami nem feltétlenül azért alakult ki, mert a melegek jogairól van szó, hanem azért, mert decemberben született egy párthatározat a kongresszuson, amely egyértelműen a melegházasság egyenrangúvá tétele ellen jött létre, és amelyet Merkel is teljesen nyíltan támogatott. Olyan nyíltan, hogy a kongresszus után a következőket nyilatkozta a Bild am Sonntag napilapnak: „én személy szerint mindenképpen fenn kívánom tartani a házasság kizárólagos előnyben részesítését az adókedvezmények terén, ugyanis az alkotmányunk a családot a házassággal azonosítja, és így mindkét intézményt különleges védelem alá helyezte.” Ehhez képest alig három hónap elteltével az látszik, hogy a kancellár álláspontja mégsem olyan szilárd a kérdésben, mint ahogy az decemberben látszott.
A kormánypártok most egyre-másra felszólaló tagjait a leginkább az zavarja, hogy az alkotmánybírósági határozat keresztülvitele olyan „védjegyeket” ás alá a konzervatív oldalon, mint a hagyományos házasság támogatása, amelyért a kereszténydemokrata-keresztényszocialista kormány mindig is nagy erővel kiállt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung is pontosan azért „aggódik”, mert a kormánypártok törzsszavazóinak véleménye nem változott meg hipp-hopp csak azért, mert az alkotmánybíróság engedett az európai uniós meleglobbi nyomásának. „Senki nem vár el már a választás évében különleges meggyőződéseket vagy viszonyulásokat, de azért egy pillantást lehetne vetni az állítólagos törzsszavazói bázisra.”
A pártok tartományi vezetői is sorra kifejezik ellenvéleményüket a kérdésben, és azt mondják, hogy vannak bizonyos áthághatatlan vonalak a német kormány-unión belül, amelyek közé tartozik a hagyományos házasság védelme is. Sőt, arra is utalnak a kritikusok, hogy erre a felbolydulásra jelen pillanatban semmi szükség nincs. „Először is azt kellene megvizsgálni, hogy mely területeken van a jobbításra igény, és ezeket kellene nyugodt stílusban sorba venni,” mondja Hans-Peter Uhl keresztényszocialista képviselő.
Hetek / Rimaszombati Andrea
A múlt hét kedden a német alkotmánybíróság határozatban kimondta, hogy élettársi kapcsolatban élő meleg párok a jövőben örökbe fogadhatják majd a partnerük által korábban már örökbefogadott gyermekeket, ami kiterjeszti a már meglévő jogaikat. Mindeddig ugyanis csak arra volt lehetőségük, hogy partnerük biológiai gyermekeit fogadhassák örökbe, ha regisztrált élettársi kapcsolatban élnek. Ezzel a lépéssel Németország kicsit faragott a „hátrányából” a többi „haladó gondolkodású” európai államhoz képest, ugyanis a melegek számára már Hollandiában, Belgiumban, Spanyolországban, Angliában, és a skandináv országokban is lehetőség az örökbefogadás. A franciák is bejelentették, hogy hamarosan náluk is lehetőséget kapnak a homoszexuális párok a családalapítás e formájára.
A döntést a melegek azonnal kitörő örömmel fogadták, a Kereszténydemokrata Unión belül működő aktivista csoport, az LSU (Lesben und Schwule in der Union - Leszbikusok és Melegek az Unióban) saját Facebook oldalán azonnal kifejezte, hogy „erre a döntésre számítottunk! Kiváló! A CDU-nak most felül kell vizsgálnia a pozícióját!” Jens Spahn kereszténydemokrata képviselő pedig, aki nyíltan meleg, ugyancsak közzétette Twitter-oldalán, hogy „a gyerekek jóléte a legfőbb prioritás. Ennek a jogi leképezése pedig az, hogy a szülők neme ebben a kérdésben teljesen mindegy.”
Ebből is látszik, hogy még a nagyobb kormánypárton belül is elég nagy a megosztottság a kérdésben, és ehhez jön hozzá az igen erős nyomás a melegek jogainak kiterjesztésére a többi területen is, amelynek az országot irányító konzervatív erő mindeddig sikeresen ellenállt. Most is erősen érezhető a sajtóból és a konzervatív politikusok nyilatkozataiból, hogy nagyon zavarja őket a hirtelen puhulás, és még a liberális nézőpontjukról híres újságok is arra figyelmeztetnek, hogy azért mindent nem kéne megengedni. Még ha igen jó is volna például a baloldali Tageszeitung szerint lehetővé tenni az örökbefogadást a melegeknek, arra azért fel kell készülni, hogy a hatóságok továbbra is a különnemű örökbefogadó szülőket fogják preferálni, a gyerekek számára ugyanis egy apa-anya felállásnál nincsen kedvezőbb környezet. A liberális Der Tagesspiegel szerint „egy apa sem lehet anyja a gyermeknek, és fordítva.” A Berliner Zeitung pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy egyelőre nem lehet felmérni a meleg párkapcsolatok hatását az ilyen környezetben élő gyermekek életében. „A meleg családokban élő kétezer gyermek közül Németországban mindössze 119-et vizsgáltak meg, ugyanis a többiek túl kicsik még ehhez.”
A törésvonal a párton belül is egyre nyilvánvalóbb, ami nem feltétlenül azért alakult ki, mert a melegek jogairól van szó, hanem azért, mert decemberben született egy párthatározat a kongresszuson, amely egyértelműen a melegházasság egyenrangúvá tétele ellen jött létre, és amelyet Merkel is teljesen nyíltan támogatott. Olyan nyíltan, hogy a kongresszus után a következőket nyilatkozta a Bild am Sonntag napilapnak: „én személy szerint mindenképpen fenn kívánom tartani a házasság kizárólagos előnyben részesítését az adókedvezmények terén, ugyanis az alkotmányunk a családot a házassággal azonosítja, és így mindkét intézményt különleges védelem alá helyezte.” Ehhez képest alig három hónap elteltével az látszik, hogy a kancellár álláspontja mégsem olyan szilárd a kérdésben, mint ahogy az decemberben látszott.
A kormánypártok most egyre-másra felszólaló tagjait a leginkább az zavarja, hogy az alkotmánybírósági határozat keresztülvitele olyan „védjegyeket” ás alá a konzervatív oldalon, mint a hagyományos házasság támogatása, amelyért a kereszténydemokrata-keresztényszocialista kormány mindig is nagy erővel kiállt. A Frankfurter Allgemeine Zeitung is pontosan azért „aggódik”, mert a kormánypártok törzsszavazóinak véleménye nem változott meg hipp-hopp csak azért, mert az alkotmánybíróság engedett az európai uniós meleglobbi nyomásának. „Senki nem vár el már a választás évében különleges meggyőződéseket vagy viszonyulásokat, de azért egy pillantást lehetne vetni az állítólagos törzsszavazói bázisra.”
A pártok tartományi vezetői is sorra kifejezik ellenvéleményüket a kérdésben, és azt mondják, hogy vannak bizonyos áthághatatlan vonalak a német kormány-unión belül, amelyek közé tartozik a hagyományos házasság védelme is. Sőt, arra is utalnak a kritikusok, hogy erre a felbolydulásra jelen pillanatban semmi szükség nincs. „Először is azt kellene megvizsgálni, hogy mely területeken van a jobbításra igény, és ezeket kellene nyugodt stílusban sorba venni,” mondja Hans-Peter Uhl keresztényszocialista képviselő.
Hetek / Rimaszombati Andrea
Retro: Közös értékek kellenének egy új alaptörvényhez
Baranya Róbert- 2010. február 20., szombat
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években
Jelenleg nem látok olyan egységes értékközösséget a magyar társadalomban, amely egy új alaptörvény megalkotását indokolná – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, az erre vonatkozó véleményekre reagálva.
Paczolay ezzel együtt szükségesnek tartja az alkotmányreformot.
A testület vezetője szerint a törvényhozás minősége és színvonala nagyot zuhant az elmúlt években.
– Kisebb vihart kavart legutóbbi döntésük, amelyben megsemmisítették az ingatlanadót. A kritikák arról szóltak, hogy miért pont a választások előtt hozták meg gyorsan ezt a döntést, illetve hogy a határozat egy társadalmi, politikai igényre reflektált, kedvezve ezzel az egyik oldalnak.
– Egyik kritika sem megalapozott. Nem a választások, hanem az adóbevallási határidő előtt döntöttünk. Január elsejétől lépett életbe a törvény, tehát ez előzte meg a választásokat, nem mi. Ritkán tudunk ilyen rövid határidővel döntést hozni, de tekintettel arra, hogy teljes volt az egyetértés az AB-n belül, gyakorlatilag három hét alatt lezártuk az ügyet. Természetesen minden olyan döntésnek, amely a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek kedvez, elkerülhetetlenül politikai hatása van. A döntés bekerül egy politikai erőtérbe. Az alkotmánybíráskodás a politika és a jog határán helyezkedik el, de ez teljesen független attól, hogy van-e politikai szándék az alkotmánybíróban. Nekünk ezt ki kell zárnunk. Az, hogy politikai döntéseket befolyásolunk, velejárója az alkotmánybíráskodásnak, ahogy az is, hogy döntéseinknek politikai hatása van.
– Az adószakértők azt is nehezményezték, hogy adóügyekben nem egységes az AB döntési gyakorlata. Egyik nyilatkozatában, elismerve a bírálatokat, ígéretet tett arra, hogy a jövőben egységes gyakorlat megvalósítására törekszenek majd adóügyekben. Ezt hogyan érik el?
– Már a döntéseket megelőzően kialakult egy kampány az adószakértők részéről, hogy ellentmondásos a gyakorlatunk, és nem veszünk igénybe szakértőket. Pedig, ha szükséges, kikérjük a szakvéleményeket, most a Pénzügyminisztériumét kaptuk meg. Emellett vannak az adójogban képzett szakembereink. Ha szükség lesz rá, akkor ezen túlmenően is igénybe vehetünk szakértőket, de nekünk annak eldöntése a feladatunk, hogy alkotmányos-e az adójogszabály.
– A nemrég megjelent Az Alkotmány kommentárja című kötet szerkesztője, Jakab András a bíróságokkal kapcsolatban fogalmazta meg azt a kritikát, hogy a bíróságok, döntéseik meghozatalakor túlságosan is ragaszkodnak a törvények szövegéhez, nem elég rugalmasak, nem veszik figyelembe a társadalom elvárásait. Az AB döntéseit mennyire befolyásolhatja a társadalom véleménye?
– Direkt elvárásokra nem kell reagálnunk. Az ingatlanadó eltörlése például népszerű döntés volt, de én figyelmeztettem a bíró kollégáimat, hogy ez ne tévesszen meg bennünket. Nagyon sok ügyben az AB szembemegy nemcsak a parlamenti többség akaratával, hanem a társadalom egészének preferenciáival is. Ennek klasszikus esete a halálbüntetés. Ettől elválasztanám azt a kérdést, hogy a társadalom változik, és korábban nem létező problémák vetődtek fel, például az alkotmányos rendszer működésében vagy bizonyos értékek megítélésében. Ilyen a szólásszabadság, illetve a gyülekezési jog megítélése, amelyeket nagyban befolyásoltak a 2006 utáni események. Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét. Húsz év alatt rengeteget változott a magyar társadalom. Ezt szerintem a jog és az alkotmány is követte.
– Említette az értékeket. Egyesek szerint az AB döntéseiből kiolvasható egyfajta értékorientáltság, mégpedig a hagyományos értékek védelme felé. Egyetért ezzel?
– Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt mint egy értékeket jogszabályi formába foglaló szöveget értelmezi, ezért ezek sokkal nagyobb szerepet játszanak döntéseinkben, mint a rendes bírói tevékenységben. De az értékorientáltság attól függ, hogy milyen területet nézünk. Például a házasság és az azonos neműek viszonyában valóban hagyományos értékként kezeli az előzőt, a házasságot az együttélés más formáihoz képest preferálja. Ahhoz képest viszont, hogy az azonos neműek kapcsolatának megítélése milyen volt húsz évvel ezelőtt, már éppen az általánosan terjedő irányzatot, a jogok bővítését követjük. Az alkotmánybíráskodás küldetése az emberi jogok kiszélesítése. Az alkotmánybíró elsősorban a jogok és nem a rend pártján áll.
– A döntések indoklásában sokszor hivatkoznak arra, hogy ezek levezethetők az alkotmányból. Valóban minden megmagyarázható a jelenlegi alaptörvényből kiindulva?
– A magyar alkotmány megfogalmazásai sokszor rettentő rövidek, ahogy maga az alaptörvény is. Vannak kérdések, amire nem ad egyértelmű választ. Éppen az értelmezés az AB feladata. Húsz éve következetesen abból indul ki a testület, hogy az alkotmány egységes egészet alkot. Az alaptörvény egészének értelmezéséből minden kérdésre levezethető a válasz. Az alkotmányban nincs joghézag. A döntésekhez emellett hozzátevődnek az AB korábbi határozatai, véleménye.
– Húsz éve tart a vita, hogy legyen-e új alkotmány vagy ne. Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az alkotmány kétharmados többséghez kötött módosítása óriási veszélyeket rejt magában. Ezek szerint egy ilyen mértékű többség előírása sem elég szigorú?
– Egyetlen pártnak nehezen elérhető a kétharmad, de egy ilyen többség biztosítása még erős politikai megosztottság mellett sem az. Számos kérdésben a parlament szinte egyhangúlag döntött az elmúlt években, akár alkotmányellenes törvényeket elfogadva. Ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor persze könnyen változtathatja az alkotmányt. Más országokban szigorúbbak az előírások, például ugyanaz a parlament csak úgy módosíthatja az alkotmányt, hogy ezután feloszlatja magát. Hazánkban az elmúlt húsz évben sok módosítás történt, amelyek jelentős többségére szükség is volt. Nyilván abszurd lett volna, hogy minden ilyen eset után új választást tartsanak. Az alkotmány egészének revízióját azonban már csak hivatalból is elleneznem kell, hiszen a mi gyakorlatunk is a jelenlegi alaptörvényre épül. Reformokra azonban szükség van, például az alkotmánybírósági hatáskörök rendezéséhez is.
– A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint ez egy olyan technokrata szabályhalmaz, amibe nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. Nem ad összefogást a nemzetnek, nincs egy értékeket rögzítő tételsora.
– A jó alkotmánynak valóban a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana. Nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg. Ez a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra valóban szükség van.
– Ebben a ciklusban huszonhárom törvényt semmisített meg az AB. Ez sok vagy kevés?
– Ezt a mutatót nem tartom mérvadónak, miután sok minden befolyásolja, hogy mikor döntünk egy törvényről. Inkább a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez.
– Többször előfordult az elmúlt időszakban, hogy az államfő által visszaküldött törvényeket a parlament többsége változtatás nélkül fogadta el ismét. Mit szól ehhez a gyakorlathoz?
– A kórháztörvény kapcsán 2003-ban volt példa arra, hogy meg sem fontolták az államfői érveket, néhány perces vita után a parlamenti többség demonstratíve változatlanul fogadta el a törvényt. Az AB közjogilag érvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást. Azóta megváltozott a gyakorlat, úgy látom, az esetek többségében már igyekeznek figyelembe venni az államfői észrevételeket.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint a törvényhozás minősége, színvonala nagyot zuhant az elmúlt években
Jelenleg nem látok olyan egységes értékközösséget a magyar társadalomban, amely egy új alaptörvény megalkotását indokolná – jelentette ki a lapunknak adott interjúban Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke, az erre vonatkozó véleményekre reagálva.
Paczolay ezzel együtt szükségesnek tartja az alkotmányreformot.
A testület vezetője szerint a törvényhozás minősége és színvonala nagyot zuhant az elmúlt években.
– Kisebb vihart kavart legutóbbi döntésük, amelyben megsemmisítették az ingatlanadót. A kritikák arról szóltak, hogy miért pont a választások előtt hozták meg gyorsan ezt a döntést, illetve hogy a határozat egy társadalmi, politikai igényre reflektált, kedvezve ezzel az egyik oldalnak.
– Egyik kritika sem megalapozott. Nem a választások, hanem az adóbevallási határidő előtt döntöttünk. Január elsejétől lépett életbe a törvény, tehát ez előzte meg a választásokat, nem mi. Ritkán tudunk ilyen rövid határidővel döntést hozni, de tekintettel arra, hogy teljes volt az egyetértés az AB-n belül, gyakorlatilag három hét alatt lezártuk az ügyet. Természetesen minden olyan döntésnek, amely a kormányoldalnak vagy az ellenzéknek kedvez, elkerülhetetlenül politikai hatása van. A döntés bekerül egy politikai erőtérbe. Az alkotmánybíráskodás a politika és a jog határán helyezkedik el, de ez teljesen független attól, hogy van-e politikai szándék az alkotmánybíróban. Nekünk ezt ki kell zárnunk. Az, hogy politikai döntéseket befolyásolunk, velejárója az alkotmánybíráskodásnak, ahogy az is, hogy döntéseinknek politikai hatása van.
– Az adószakértők azt is nehezményezték, hogy adóügyekben nem egységes az AB döntési gyakorlata. Egyik nyilatkozatában, elismerve a bírálatokat, ígéretet tett arra, hogy a jövőben egységes gyakorlat megvalósítására törekszenek majd adóügyekben. Ezt hogyan érik el?
– Már a döntéseket megelőzően kialakult egy kampány az adószakértők részéről, hogy ellentmondásos a gyakorlatunk, és nem veszünk igénybe szakértőket. Pedig, ha szükséges, kikérjük a szakvéleményeket, most a Pénzügyminisztériumét kaptuk meg. Emellett vannak az adójogban képzett szakembereink. Ha szükség lesz rá, akkor ezen túlmenően is igénybe vehetünk szakértőket, de nekünk annak eldöntése a feladatunk, hogy alkotmányos-e az adójogszabály.
– A nemrég megjelent Az Alkotmány kommentárja című kötet szerkesztője, Jakab András a bíróságokkal kapcsolatban fogalmazta meg azt a kritikát, hogy a bíróságok, döntéseik meghozatalakor túlságosan is ragaszkodnak a törvények szövegéhez, nem elég rugalmasak, nem veszik figyelembe a társadalom elvárásait. Az AB döntéseit mennyire befolyásolhatja a társadalom véleménye?
– Direkt elvárásokra nem kell reagálnunk. Az ingatlanadó eltörlése például népszerű döntés volt, de én figyelmeztettem a bíró kollégáimat, hogy ez ne tévesszen meg bennünket. Nagyon sok ügyben az AB szembemegy nemcsak a parlamenti többség akaratával, hanem a társadalom egészének preferenciáival is. Ennek klasszikus esete a halálbüntetés. Ettől elválasztanám azt a kérdést, hogy a társadalom változik, és korábban nem létező problémák vetődtek fel, például az alkotmányos rendszer működésében vagy bizonyos értékek megítélésében. Ilyen a szólásszabadság, illetve a gyülekezési jog megítélése, amelyeket nagyban befolyásoltak a 2006 utáni események. Az alkotmány azért „élő”, mert bizonyos értelemben alkalmazkodik a társadalom elvárásaihoz. Ha nem így lenne, akkor nagyon gyakran kellene felülvizsgálni a szövegét. Húsz év alatt rengeteget változott a magyar társadalom. Ezt szerintem a jog és az alkotmány is követte.
– Említette az értékeket. Egyesek szerint az AB döntéseiből kiolvasható egyfajta értékorientáltság, mégpedig a hagyományos értékek védelme felé. Egyetért ezzel?
– Kétségtelen, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányt mint egy értékeket jogszabályi formába foglaló szöveget értelmezi, ezért ezek sokkal nagyobb szerepet játszanak döntéseinkben, mint a rendes bírói tevékenységben. De az értékorientáltság attól függ, hogy milyen területet nézünk. Például a házasság és az azonos neműek viszonyában valóban hagyományos értékként kezeli az előzőt, a házasságot az együttélés más formáihoz képest preferálja. Ahhoz képest viszont, hogy az azonos neműek kapcsolatának megítélése milyen volt húsz évvel ezelőtt, már éppen az általánosan terjedő irányzatot, a jogok bővítését követjük. Az alkotmánybíráskodás küldetése az emberi jogok kiszélesítése. Az alkotmánybíró elsősorban a jogok és nem a rend pártján áll.
– A döntések indoklásában sokszor hivatkoznak arra, hogy ezek levezethetők az alkotmányból. Valóban minden megmagyarázható a jelenlegi alaptörvényből kiindulva?
– A magyar alkotmány megfogalmazásai sokszor rettentő rövidek, ahogy maga az alaptörvény is. Vannak kérdések, amire nem ad egyértelmű választ. Éppen az értelmezés az AB feladata. Húsz éve következetesen abból indul ki a testület, hogy az alkotmány egységes egészet alkot. Az alaptörvény egészének értelmezéséből minden kérdésre levezethető a válasz. Az alkotmányban nincs joghézag. A döntésekhez emellett hozzátevődnek az AB korábbi határozatai, véleménye.
– Húsz éve tart a vita, hogy legyen-e új alkotmány vagy ne. Egy nyilatkozatában azt mondta, hogy az alkotmány kétharmados többséghez kötött módosítása óriási veszélyeket rejt magában. Ezek szerint egy ilyen mértékű többség előírása sem elég szigorú?
– Egyetlen pártnak nehezen elérhető a kétharmad, de egy ilyen többség biztosítása még erős politikai megosztottság mellett sem az. Számos kérdésben a parlament szinte egyhangúlag döntött az elmúlt években, akár alkotmányellenes törvényeket elfogadva. Ha egy pártnak megvan a kétharmados többsége, akkor persze könnyen változtathatja az alkotmányt. Más országokban szigorúbbak az előírások, például ugyanaz a parlament csak úgy módosíthatja az alkotmányt, hogy ezután feloszlatja magát. Hazánkban az elmúlt húsz évben sok módosítás történt, amelyek jelentős többségére szükség is volt. Nyilván abszurd lett volna, hogy minden ilyen eset után új választást tartsanak. Az alkotmány egészének revízióját azonban már csak hivatalból is elleneznem kell, hiszen a mi gyakorlatunk is a jelenlegi alaptörvényre épül. Reformokra azonban szükség van, például az alkotmánybírósági hatáskörök rendezéséhez is.
– A legnagyobb ellenzéki párt vezetője szerint ez egy olyan technokrata szabályhalmaz, amibe nincs semmi, amit az ember tisztelhetne. Nem ad összefogást a nemzetnek, nincs egy értékeket rögzítő tételsora.
– A jó alkotmánynak valóban a társadalom értékvilágát kell kifejeznie. Az új alaptörvény elfogadásának akadályát pont abban látom, hogy jelenleg nincs egy olyan értékközösség a magyar társadalomban, amely az 1989-eshez képest egy új alaptörvény után kiáltana. Nálunk egy erős értékmegosztottság figyelhető meg. Ez a társadalom pluralizmusa szempontjából érthető is, de bizonyos közös célokra valóban szükség van.
– Ebben a ciklusban huszonhárom törvényt semmisített meg az AB. Ez sok vagy kevés?
– Ezt a mutatót nem tartom mérvadónak, miután sok minden befolyásolja, hogy mikor döntünk egy törvényről. Inkább a tendenciákat emelném ki. Az egyik, hogy a törvényhozás minősége, színvonala nagyon hanyatlik. A másik bennünket érint. Jóval kevésbé törekszünk a mulasztásos alkotmánysértés megállapítására, mert nincs is sok értelme. Visszatértünk a legerősebb eszközünkhöz, a törvény megsemmisítéséhez.
– Többször előfordult az elmúlt időszakban, hogy az államfő által visszaküldött törvényeket a parlament többsége változtatás nélkül fogadta el ismét. Mit szól ehhez a gyakorlathoz?
– A kórháztörvény kapcsán 2003-ban volt példa arra, hogy meg sem fontolták az államfői érveket, néhány perces vita után a parlamenti többség demonstratíve változatlanul fogadta el a törvényt. Az AB közjogilag érvénytelennek nyilvánította ezt az eljárást. Azóta megváltozott a gyakorlat, úgy látom, az esetek többségében már igyekeznek figyelembe venni az államfői észrevételeket.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)