Paczolay: nem lényegtelen, hogy a kétharmad szűkítheti az Ab hatáskörét

MTI
Az Alkotmánybíróság (Ab) az elmúlt évben is világossá tette, hogy a törvényhozás alkotmányos működésének őre, rendelkezik a feladatának ellátásához szükséges eszközökkel és használja is azokat - mondta Paczolay Péter, a testület elnöke szerdán az MTI-nek.

"Az Ab feladata az alaptörvény és az egyéni alapjogok védelme, a jogalkalmazás és a jogalkotás alkotmányossági kontrollja. Feladatait a testület természetesen akkor is ellátja, amikor kétharmados parlamenti többségük van a kormányzó pártoknak. A működés hatékonysága szempontjából persze nem lényegtelen körülmény, hogy a kétharmados többség megváltoztathatja az alkotmányt vagy szűkítheti az Ab hatáskörét. Az Ab ettől függetlenül nem tehet mást, minthogy határozataiban érvényt szerez az alkotmányosságnak" - mondta Paczolay Péter

Arra a kérdésre, hogy az Ab legutóbbi határozataival kapcsolatban felerősödtek a testületet politizálással vádoló hangok, kifejtette: nyilvánvaló ugyan, hogy az Ab számos határozata politikai következményekkel jár, ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy a testület politikai szempontok szerint dönt.

Eddig minden alkalommal az alkotmányjogi szakmai érvek mentén jött létre a többség, és amíg ez így marad, addig nincs ok aggodalomra. A közélet szereplői gyakorta saját politikai érdekeik szerint értékelik az Ab határozatait, és ezen nincs mit csodálkozni. Azonban az Ab hatáskörgyakorlását megkérdőjelező, megalapozatlan vádaskodásoknak jogállamban nincs helyük. Különösen érthetetlen ez a vád a választási regisztrációval kapcsolatban, amelyet a testület a köztársasági elnök indítványára vizsgált - jelentette ki.

Arról, hogy a 15 tagúra növelt testülethez 2011 őszén öt új alkotmánybíró érkezett, és a következő hónapokban további kettő fog csatlakozni, Paczolay Péter elmondta: a gyors változás, a tagok felének lecserélődése a bíróság működése szempontjából jelentős próbatétel.

(Ebben a parlamenti ciklusban csak a kormánypártok jelöltjeit választotta meg az Országgyűlés alkotmánybírónak, eddig 8 embert: 2010-ben Stumpf Istvánt és Bihari Mihályt, 2011-ben Balsai Istvánt, Dienes-Oehm Egont, Pokol Bélát, Szalay Pétert és Szívós Máriát, 2012 decemberében pedig a februárban hivatalba lépő Salamon Lászlót. Holló András alkotmánybíró mandátuma ez év áprilisában jár le.)

A folyamatban lévő alkotmánybírósági ügyekre vonatkozó információk kiszivárogtatásával kapcsolatban az Ab elnöke elmondta: a korábbi tapasztalatokra tekintettel a legutóbbi két eljárás határozattervezeteit minősített irattá nyilvánította. "Mivel a választási regisztrációról szóló határozat tartalma mégis idő előtt nyilvánosságra került, további lépésekre van szükség" - jelentette ki Paczolay Péter.