Olyan ez, mintha a középkorban élnénk

Vándor Éva, Origo
Két egyházi fenntartású német kórház orvosai is megtagadták egy megerőszakolt nő ellátását, mert nem akartak neki esemény után tablettát felírni. A kórházak helyzetét megnehezítik az őket többször csőbe húzó, álbetegként jelentkező abortuszellenes aktivisták, de igazán elfogadható magyarázatot nem tudtak adni a visszás gyakorlatra. A kórházakat működtető egyházak Németország legnagyobb munkáltatói között vannak, a botrányon hatalmasat bukhatnak.

A tavaly december 15-ére virradó éjszaka egy része teljesen kimaradt egy 25 éves kölni nő emlékezetéből. Előző este a barátaival szórakozott, szombat délután viszont egy padon ébredt, a városnak egy egészen más részében. Amikor az ügyeletre került, az őt ellátó orvos, Irmgard Maiworm azonnal arra gyanakodott, hogy a fiatal nő italába randidrogot keverhettek. Altesti fájdalmakra panaszkodott, és a ruhája piszkos volt, az orvos ezért úgy vélte, hogy a nemi erőszakot sem zárhatja ki. Marworm doktor a nő engedélyével felvette a kapcsolatot a rendőrséggel, majd az ilyenkor szokásos protokollt követve felvilágosította a teherbeesés kockázatáról, és esemény utáni tablettát írt fel neki.

Ezek után a közelben lévő Szent Vince Kórház nőgyógyászatára irányította a betegét, egyrészt, hogy megvizsgálják, másrészt, hogy az esetleges rendőrségi nyomozáshoz mintát vegyenek. Itt azonban azt közölték vele, hogy ilyen vizsgálat nem lehetséges.

A kórház orvosa az elutasítást azzal indokolta, hogy a kölni érsekség által fenntartott intézmény etikai bizottsága Joachim Meisner érsekkel konzultálva úgy döntött, nem vizsgálja meg a nemi erőszak áldozatait. Így próbálják meg elkerülni azokat a helyzeteket, amikor a nemi erőszakból adódó nem kívánt terhesség kérdésében kell tanácsot adniuk a pácienseknek. Egy ilyen orvos-beteg beszélgetés során ugyanis felvetődhet az esemény utáni tabletta alkalmazásának a lehetősége, ez azonban ellentétes a terhességmegszakítást elutasító katolikus állásponttal. Az egyház szerint az amúgy utólagos fogamzásgátlási módszerként használatos tabletta abortusszal ér fel.

A 25 éves nőt nem fogadták a másik, ugyancsak az érsekség által működtetett kölni Szentlélek Kórházban sem, ahol ugyanezzel az indoklással utasították vissza a vizsgálatot. "Mennyire erkölcsös ismételten megtagadni egy traumát átélt ember kezelését? Számomra ez olyan, mintha egy középkori egyházzal lenne dolgunk" - fakadt ki a német sajtónak Irmgard Maiworm. A doktornő szerint a kollégái egyszerűen azért jártak el így, mert féltették az állásukat. A megerőszakolt nő végül egy harmadik kórházban szakszerű ellátást kapott.

Félreértés vagy szabályozott gyakorlat?

A kórházat működtető katolikus Cellita Alapítvány és a kölni érsekség is tett egy meggyőzőnek nem igazán mondható kísérletet arra, hogy valamiféleképpen kezelje a felháborodást. Nyilatkozatot adtak ki, amelyben tagadták, hogy a kórházaik elutasítanák a potenciálisan megerőszakolt áldozatok vizsgálatát. "Nagyon sajnáljuk, hogy az a látszat alakult ki a közvéleményben, hogy a nemi erőszak áldozatai nem kapnak kezelést a katolikus kórházakban. Ez nem igaz" - írták a közleményben. A Cellita Alapítvány szerint egy félreértés miatt utasították vissza a nőt, és közölték, hogy az ügyben belső vizsgálatot indítanak. Próbálták megnyugtatni a közvéleményt, a katolikus kórházak gyakorlatáról szólva azonban elismerték, az ellátásban az egyetlen különbség, hogy ezekben az intézményekben a páciensek nem juthatnak hozzá az esemény utáni tablettához.

Az egyik német orvosszövetség vezetője, Rudolf Henke az ARD televíziónak azt mondta, nehezen tartja hihetőnek, hogy félreértés történt, mint ahogyan azt az alapítvány és az érsekség állítja. Főleg úgy, hogy egymás után két, ugyanahhoz az alapítványhoz tartozó kórházban is ugyanazzal az elutasítással szembesült a beteg. Rudolf Henke ebből azt a következtetést vonja le, hogy az intézmény fenntartói utasították az orvosokat arra, hogy így járjanak el.

Sokba kerülhet a kórházaknak

Az ügy kirobbanása után sorra szólaltak meg a politikusok. A zöldpárti Katharina Dröge érthetetlennek nevezte, hogy egyházi kórházak munkatársait arra kényszerítik, hogy a páciensek jóléte elé helyezzék a fenntartók ideológiáját. A szintén zöldpárti Volker Beck szerint az eset nem maradhat következmények nélkül. A kereszténydemokrata egészségpolitikus Jens Spahn is arra figyelmeztetett, hogy súlyos hibát követ el az az intézmény, amely nem lát el egy megerőszakolt áldozatot.

A Pro Familia elnevezésű, családtervezéssel foglalkozó szervezetet meghökkentette az eset. A szervezet vezetője szerint azzal, hogy a kórház még a vizsgálatot is megtagadta egy feltehetően megerőszakolt nőtől, mulasztást követett el. "Hogy lehet, hogy pont egy kórházban tartják aggályosnak az esemény utáni tabletta felírását, amikor az egy utólagos védekezési, nem pedig terhességmegszakítási módszer?" - kérdezte döbbenten a szervezet kölni vezetője, Sören Bangert.

Elképzelhető, hogy a katolikus kórházak működése is veszélybe kerülhet. Észak-Rajna Vesztfália egészségügyi minisztere, Barbara Steffens felvetette, hogy ha létezik szervezeti utasítás arra nézve, hogy megerőszakolt nőket nem látnak el, akkor nagy valószínűséggel a kórházak ellátási szerződésének a megszegéséről van szó. Egy ilyen lépés szankciókat is maga után vonhat, a legvégső esetben pedig a katolikus klinikákat ki is zárhatják a támogatásokból. A minisztérium jelenleg vizsgálja, hogy a kórházak megszegték-e a szabályokat.

Egyházi útmutatás a gyógyításra

Nem ez volt az első eset, amikor egy egyházi működtetésű kórház visszautasítással oldotta meg az erkölcsi dilemmát, amellyel egy megerőszakolt áldozat kezelése során szembesült volna. A Kölner Stadt-Anzeiger című helyi lap szerint tavaly áprilisban egy szombat reggel egy zavarodott nőt találtak a városban. A szétszakított övéből ítélve feltételezték, hogy a nőt megerőszakolták, így azonnal kórházba vitték a segítői. A Szent Ferenc Kórházban azonban az orvosok nem voltak hajlandók megvizsgálni a magatehetetlen nőt, és csak második próbálkozásra sikerült egy orvos kezébe adni a pácienst az ugyancsak a celliták által működtetett Szent Vince Kórházban.

A katolikus kórházak erkölcsi érzékét már többször próbára tették abortuszellenes aktivisták, akik álpáciensként próbálták csőbe húzni az orvosokat. Esemény utáni tablettát kértek és kaptak is, majd beárulták a kórházat a kölni érsekségen. A Cellita Alapítvány ezek után szigorított a tabletta felírásának a gyakorlatán. Az alapítvány szóvivője megerősítette ugyan a Die Weltnek, hogy az országban több hasonló álpáciens jelentkezett receptért a kórházakban, de a receptírás irányelveinek a kidolgozásában ennek nem volt szerepe.

Az egyik bonni újság szerint tavaly november óta a celliták kórházaiban új "etikai állásfoglalás" van érvényben, amelyet minden ott dolgozó orvoshoz eljuttattak. Ebben a dokumentumban szabályozzák, hogy a kórházi személyzet mit tehet meg és mit nem, és az orvosoknak etikai kérdések esetén egyfajta eligazításként szolgál. A kölni egyházmegyei tanács vezetője, Thomas Nickel hangsúlyozta, hogy az orvosi ellátás mellett a páciens döntési joga is fontos, vagyis adott esetben dönthet az esemény utáni tabletta mellett, de el kell fogadni, ha egy orvos a fenntartó elvei alapján elutasítja a felírását. Ugyanakkor az orvosnak közölnie kell a beteggel azt is, hogy melyik intézményhez fordulhat mégis receptért.

A katolikus és az evangélikus egyház 1950-ben 130 ezer polgári alkalmazottat foglalkoztatott az akkori Nyugat-Németországban. Ez a szám ma meghaladja az egymilliót. Így a két egyház az állam után a második legnagyobb munkaadó az országban. A katolikus egyház 420 kórházat működtet, ezekben összesen 165 ezren dolgoznak. Számos vidéki régióban az egyház monopolhelyzetbe került a szociális ellátás területén, mert az óvodától kezdve a kórházon át az idősek otthonáig valamennyi intézmény hozzá tartozik.

A Celliták Alapítványa a honlapján a következő mottóval mutatkozik be: "Jó kezekben az ember". A katolikus szervezet modern egészségügyi ellátást és ápolást ígért, tíz kórházat, két rehabilitációs klinikát, tizenhat idősotthont működtet a kölni régióban.