Az új évtől minden német háztartásnak, nemkülönben a vállalatoknak kötelező fizetnie a közszolgálati rádió-és tv-adások előfizetési díját. Ez idén magánembereknél a korábbi nagyságrendhez hasonló – havi kereken 18 euró – a gazdaságnak azonban sokkal magasabb díjakat kell fizetni, ami ellen sokan tiltakoznak. Mások azt vetik fel: helyes-e évi 7.5 milliárd euróból finanszírozni a közszolgálati médiát, amikor azt a lakosságnak csak jó 12 százaléka nézi – a csatornák pedig titkolják, mire fordítják az immár adóként beszedett óriási pénzeket.
A magyar televíziós kínálat (különösen persze az u.n. közszolgálati) tükrében a német természetesen irigylésre méltó. Az egy sor regionális, önálló műsort is adó ARD-hálózat, nemkülönben a ZDF, központi csatornája mellett nem egy további csatornát működtet – például az egyedülálló Arte-t, amely német-francia együttműködéssel sugároz mindkét nyelven igényes műsorokat. Még gazdagabb a központi és a regionális rádiók hálózata, amelyek többnyire egész sor, különféle profilú műsort sugároznak párhuzamosan. Ennek tükrében mindig is kötelező volt azt előfizetési díj – attól függően, ki milyen vételre tartott igényt. S főleg, ha egyáltalán bejelentette, hogy rádió- vagy tv-készüléke van. Amit nem kevesen elmulasztottak, ám az ebben illetékes hatóság szorgos ellenőrzései után azután fizetni kellett – büntetést is.
A „fekete” nézés-hallgatás ezentúl lehetetlen. Az Alkotmánybíróság (vitatott) döntése alapján 2013-tól minden háztartásnak, vállalkozásnak kell fizetnie előfizetési díjat – függetlenül attól, van-e ott vevő-készülék, vagy akár áram. A rendelkezést azzal indokolták, hogy jelentősen kiszélesedtek a vételi lehetőségek, hiszen immár az otthonokban álló készülékek mellett számítógépen, okostelefonon is vehetők a műsorok. Nem is beszélve arról, hogy vállalatoknál, a közlekedésben, az autókölcsönzőknél és másutt mennyien hallhatják-láthatják ezeket a műsorokat.
Az állam most a 69 millió lakcímet tartalmazó nyilvántartás alapján vizsgálja, ki mindenki köteles befizetni az előfizetési díjat. Mégpedig a teljeset. Voltak ugyanis, akik eddig csak annak harmadát fizették, mert rádiójuk mellett számítógépen volt lehetőségük televíziót nézni. A hatóságok becslése szerint a lakosság nagy többsége számára nem hoz változást az új rendszer, a 800.000-nél, akik eddig egészségi okokból mentességet kaptak, azok jelentősen kevesebben lesznek. Az igazi érvágás a gazdaságra vár, ahol az előfizetési díj megállapításánál az alkalmazottak számát, illetve a becsült ügyfélforgalmat veszik alapul. A Deutsche Bahn a Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint az eddigi 1 millió helyett évi 3.5 millió eurós díjjal számol, a nagy kiskereskedelmi hálózatok ötszörös díjakkal. Jóval többet kell fizetni a vendéglátóiparban, vagy a szállodák esetében is. A helyi kormányzatokra, tekintettel a hozzájuk tartozó intézményekre, ugyancsak igen jelentős többlet-kiadások várnak. Az autókölcsönzők egyike, a Sixt, már perelni készül az általa méltánytalannak ítélt magas díjak ellen.
A negatívan érintettek azzal érvelnek, hogy a közszolgálati adók, tekintettel viszonylag alacsony közönségükre, ugyanakkor pazarló gazdálkodásukra, nem érdemelnek meg ilyen óriási pénzeket. A felmérések szerint az ARD és a ZDF tv-csatornáinak nézettsége csak kevéssel a 12 százalék felett van, tehát igen jelentősen elmarad a kereskedelmi csatornáktól és elsősorban az időseket szolgálják. Ugyanakkor vezetőik, az élvonalban dolgozó embereik jövedelme igen magas – bár erről pontos adatokat nem lehet megtudni. A közszolgálat tv-sztárjai ugyanis általában saját produkciós cégeikkel készítik és adják el műsoraikat és a csatorna erre hivatkozva nem ad ki adatokat a kifizetett pénzekről.
Az új díj-rendszert előíró alkotmánybírósági határozat azt is javasolta, hogy a nagyobb támogatás fejében vezessék ki a közszolgálatból a reklámot, a szponzorálást – ám erről most sincsen szó. Aminthogy arról sem, hogy ne kössenek rendkívül költséges üzleteket, mint a Bajnokok Ligája és hasonló, rengeteg reklámot is hordozó sportesemény közvetítésére – ez nem lehet közszolgálati adó elsőrendű feladata. Különösen, ha már a Bundesliga meccseinek éves közvetítése magában több, mint 100 millióba kerül.
További írásokat olvashat Németországról a www.ger – mania.hu honlapon
http://www.168ora.hu/globusz/mit-kozvetitsen-kozszolgalati-ado-109263.html
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése