Az AB elkaszálta a választási regisztrációt

MG
Index.hu
A magyarországi lakhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztráció indokolatlanul korlátozza a választójogot. Az Alkotmánybíróság az elmúlt két év gyakorlatától eltérve, jó értelemben vett aktivista döntést hozott, amikor nem kötötte magát az államfő indítványához.

Pénteken kihirdetett döntésével (pdf) az Alkotmánybíróság a választási eljárásról szóló törvény (vetv.) több vitatott rendelkezését is megsemmisítette. A határozathoz Kovács Péter párhuzamos indokolást, Balsai István, Dienes-Oehm Egon, Lenkovics Barnabás, Pokol Béla és Szívós Mária alkotmánybírák különvéleményt csatoltak.

Az Alkotmánybíróságtól Áder János köztársasági elnök kért előzetes normakontrollt decemberben, mivel alkotmányellenesnek találta a november végén elfogadott kétharmados jogszabályt.
Áder indítványa megalapozott volt

Áder a törvény hat pontja ellen emelt alkotmányos kifogást. A testület ezeket az államfő által javasolt rendelkezéseket semmisítette meg:

a választópolgár csak a lakcíme szerint illetékes jegyzőnél (okmányirodánál) intézheti el a regisztrációt;
a Magyarországon élő, de bejelentett lakcímmel nem rendelkező választók személyesen nem kérhetik, hogy vegyék őket fel a névjegyzékbe;
politikai hirdetéseket a választási kampány időszakában csak a közszolgálati médiában lehet publikálni;
az utolsó 48 órában tilos az ilyen hirdetések sugárzása;

a kampány utolsó hat napján tilos közvéleménykutatások eredményét megjelentetni;
2014-ig az időközi választásokon a korábbi törvény alapján kell a választói névjegyzéket összeállítani.

Az Alkotmánybíróság Áder javaslatán túlmenően alkotmányellenesnek találta, hogy

a kampányidőszak alatt a filmszínházakban tilos a politikai hirdetések közzététele.

A regisztráció korlátozza a választójogot

Indítványában az államfő kitért rá, hogy nem vizsgálta, korlátozza-e az előzetes regisztráció az általános választójogot, mert az az Ár.ban is szerepel, így az AB nem vizsgálhatja. Az Alkotmánybíróság azonban december 28-án közjogi érvénytelenségre hivatkozva az Ár.-nek ezt a pontját is megsemmisítette, így elhárult az akadály a regisztráció érdemi ellenőrzése elől.

A mai döntéssel kapcsolatban a fő kérdés az volt, hogy kitér-e a testület a vetv. magának a választójogot kötelező előzetes feliratkozáshoz kötő rendelkezésének a vizsgálatára. Az elmúlt időszakban ugyanis az alkotmánybírák az indítványoknak csak azokkal a pontjaival foglalkoztak, amelyek konkrét jogszabályhelyre és alaptörvényi cikkre hivatkozva kérték az alkotmányellenesség kimondását.

Az Alkotmánybíróság – az Emberi Jogok Európai Bírósága gyakorlatának figyelembevételével – megállapította, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező állampolgárok esetében a regisztrációs kötelezettség indokolatlanul korlátozza a választójogot, ezért alaptörvény-ellenes.

Az AB közleménye szerint a törvény a választójog gyakorlását egy többletfeltételtől, az előzetes választói feliratkozástól tette függővé, aminek elengedhetetlen az alkotmányosan igazolható volta. Az államnak az AB szerint a rendelkezésére álló hatósági nyilvántartások alapján biztosítania kell, hogy az e nyilvántartásokban szereplő választók előzetes nyilvántartási kérelem nélkül is élhessenek a szavazati jogukkal.
Van, akiknél szükséges a regisztráció

Az AB arra is rámutatott, hogy az állami nyilvántartásokat a vizsgált törvény több helyen maga is úgy kezeli, mint amelyek a választók szükséges adatait hitelesen tartalmazzák, így alkalmasak a választások lebonyolítására.

A testület ugyanakkor kimondta, hogy a központi névjegyzékbe vétel iránti kérelem előterjesztésének lehetősége a választópolgárok bizonyos csoportjainál épp elősegíti a választójog gyakorlását, ezért esetükben indokolt a regisztráció. Különösen ide tartoznak a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező (azaz például külföldön élő) nagykorú magyar állampolgárok, a Magyarországon élő nemzetiségeknek azok a tagjai, akik nemzetiségi listákra kívánnak szavazni, valamint azok, akik szavazási segítség iránti igényt kívánnak bejelenteni.
Nemzetközi szerződést is sért

Kardinális kérdés volt, hogy a határozat kimondja-e, hogy a kötelező regisztráció a Magyarország által aláírt nemzetközi szerződésekbe ütközik (ilyen az Emberi Jogok Európai Egyezmény és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya).

A határozat rendelkező része ezzel a kérdéssel nem foglalkozik. Az indoklásból azonban kiderül, hogy az Emberi Jogok Európai Egyezményével nehezen összeegyeztethető a kötelező előzetes feliratkozás, ami a regisztráció esetleges majdani alkotmányos becikkelyezésének megítélésére is kihathat.
Aktivista döntés

Az Alkotmánybíróság az elmúlt két év gyakorlatához képest meglehetősen aktivista szellemű döntést hozott, amikor eltért Áder János indítványától, és a kötelező előzetes feliratkozás alkotmányosságát is tartalmi vizsgálat tárgyává tette. Erre az Alkotmánybíróságról szóló törvény alapján lehetősége van, azonban mostanában az AB meglehetősen mereven ragaszkodott az indítványokban leírtakhoz.

Az AB decemberi döntése után fideszes politikusok belengették, hogy a koalíció akár magát az Alaptörvényt is átírja, hogy a formai okok miatt kirostált rendelkezéseket mégis alkotmányos szintre emelje.

Erre azonban Rogán Antal mai bejelentése alapján, mely szerint 2014-ben nem lesz regisztráció, nem kerül sor.

A Fidesz vezetői már csütörtökön tudták, hogy a törvényt elkaszálja az Alkotmánybíróság. Ragaszkodnának a regisztrációhoz, de kemény vitákra számítanak. A regisztrációs törvény elfogadását korábban a Demokrácia és Dilemma Intézet a Fidesz eddigi legrosszabb húzásának nevezte.