Az alkotmánybíróság szerint a legutóbbi választás alaptörvénybe ütközött.
Meg kell ismételnie a román parlamentnek a bukaresti közszolgálati televízió igazgatótanácsának megválasztását, mivel az alkotmánybíróság szerdán megállapította, hogy a legutóbbi választás alaptörvénybe ütközött.
Az ellenzéki Demokrata Liberális Párt (PDL) fordult keresettel a taláros testülethez amiatt, hogy a kormányzó Szociál-liberális Szövetség (USL) nem volt hajlandó szavazni a PDL által javasolt jelöltekről. Emiatt a legnagyobb ellenzéki párt képviselet nélkül maradt a köztelevízió igazgatótanácsában.
A legutóbbi választás június végén volt, amikor az USL - a hatalom átvétele után - befolyása alá vonta a közszolgálati médiumokat.
Az alkotmánybírósági döntés megállapítja, hogy a jelenlegi igazgatótanácsi tagok mandátumának érvényessége megszűnik, mihelyt a határozatot közzéteszik a hivatalos közlönyben. A PDL azt nehezményezte, hogy a törvény szerint minden parlamenti frakciónak joga van jelöltet állítani a parlament felügyelete alá tartozó közintézmények igazgatótanácsába. Az USL azzal indokolta a PDL kiszorítását, hogy az ő kormányzatuk ideje alatt jutott a köztelevízió a csőd szélére. Az intézménynek egyébként valóban tetemes adóssága van, ezért ősszel mintegy ezer embert bocsátanak el.
Az alkotmánybíróság egy másik ügyben is az USL számára kedvezőtlen döntést hozott, mivel kimondta, hogy az államfő és a miniszterelnök közötti nézeteltérés esetén a parlamentnek nincs joga megállapítani, hogy melyik közméltóság képviselje Romániát az Európai Tanács ülésén. A taláros testület korábban kimondta, hogy ez a jog kizárólag az államfőt illeti meg, aki ha akarja, átadhatja a megbízást a miniszterelnöknek.
Az USL politikai harcban áll Traian Basescu államfővel, ezért már másodszor próbált olyan parlamenti döntést hozni, amely lehetővé tette volna, hogy Victor Ponta kormányfő utazzon az EU állam- és kormányfőinek találkozójára.
Az alkotmánybíróság napirendjén szerepelt a PDL egy harmadik keresete is, amelyben Vasile Blaga volt szenátusi elnöknek a leváltását kifogásolta. Blagat július elején váltotta le az USL, és helyébe Crin Antonescu került. A talárosok nem döntöttek ebben az ügyben, a tárgyalás folytatását csütörtökre halasztották.
http://www.hirado.hu/Hirek/2012/09/26/15/Ujbol_meg_kell_valasztani_a_koztelevizio_igazgatotanacsat_Romaniaban.aspx?source=hirkereso
2012. szeptember 26., szerda
Ügyvédi praxis épült az alkotmányjogi panaszra
Az új rendszerrel nem csökken az állampolgárok Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége. Interjú Balsai Istvánnal.
„– Paczolay Péter, az AB elnöke egy korábbi interjúban bírálta a kormánytöbbséget, amiért több esetben is az alaptörvény módosításával írt felül egy alkotmánybírósági határozatot. Mi a véleménye erről?
– El kell kerülni, hogy az Alkotmánybíróság versenyezzen az Országgyűléssel, mivel egyetlen intézmény sem független a társadalomtól. A parlament mint törvényhozó hatalom azonban mindig ura az ügynek. (...)
– Közben megszűnt az actio popularis, hogy az állampolgárok bármilyen panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.
– Sok problémát okoztak a szükséges kritériumokat nélkülöző beadványok, ezeket szerintem senki nem szerette az intézményen belül. Ezres nagyságrendű hátralék alakult ki ezekben az ügyekben. Most ezt a lehetőséget felváltotta az alkotmányjogi panasz, amelyre át lehetett formálni a korábbi beadványokat. Lehetőség az is, hogy az ombudsmanon keresztül jusson el hozzánk utólagos normakontroll. Az új rendszerrel tehát nem csökken az állampolgárok Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége.
– Változott a beadványok »minősége« abból a szempontból, hogy formailag, tartalmilag megfelelnek a követelményeknek?
– Igen, de van egy ellentétes következmény, mégpedig az, hogy egy már elvesztett ügyben az ügyvéd azt mondja, nem baj, megyünk a Donáti utcába. Egyfajta ügyvédi praxis is épült arra, hogy ha minden jogorvoslatot kimerítettek, akkor rábírják az ügyfeleket az alkotmányjogi panaszra.
– A kormány jelezte, hogy az előzetes regisztrációt is tartalmazó választási eljárási törvény kapcsán előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Egyetért ezzel?
– Megválasztásom óta nem volt arra példa, hogy a Ház küldjön ide előzetes normakontrollra egy olyan törvényt, amelyet már megalkottak, de az Alkotmánybírósággal is meg akarják vizsgáltatni. Nem kifogásolható, hogy egy ennyire új helyzetben ezt kezdeményezzék, hiszen a parlament létszáma a felére csökken, a határon túli magyarok is választhatnak, új választókerületek alakultak ki, és egyfordulós lesz a választás. Annyira más dimenzióba kerül az egész választás, ami indokolja az AB kontrollját. Ismerem a tervezetet, de nyilván nem mondhatok véleményt. Ha hozzánk fordul a parlament, harminc napon belül döntést kell hoznunk róla.”
http://mandiner.hu/cikk/20120926_balsai_istvan_ugyvedi_praxis_epult_az_alkotmanyjogi_panaszra
az eredeti cikk:
http://www.magyarhirlap.hu/hatter/nem-baj-megyunk-a-donati-utcaba?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201209
„– Paczolay Péter, az AB elnöke egy korábbi interjúban bírálta a kormánytöbbséget, amiért több esetben is az alaptörvény módosításával írt felül egy alkotmánybírósági határozatot. Mi a véleménye erről?
– El kell kerülni, hogy az Alkotmánybíróság versenyezzen az Országgyűléssel, mivel egyetlen intézmény sem független a társadalomtól. A parlament mint törvényhozó hatalom azonban mindig ura az ügynek. (...)
– Közben megszűnt az actio popularis, hogy az állampolgárok bármilyen panasszal az Alkotmánybírósághoz fordulhassanak.
– Sok problémát okoztak a szükséges kritériumokat nélkülöző beadványok, ezeket szerintem senki nem szerette az intézményen belül. Ezres nagyságrendű hátralék alakult ki ezekben az ügyekben. Most ezt a lehetőséget felváltotta az alkotmányjogi panasz, amelyre át lehetett formálni a korábbi beadványokat. Lehetőség az is, hogy az ombudsmanon keresztül jusson el hozzánk utólagos normakontroll. Az új rendszerrel tehát nem csökken az állampolgárok Alkotmánybírósághoz való fordulásának lehetősége.
– Változott a beadványok »minősége« abból a szempontból, hogy formailag, tartalmilag megfelelnek a követelményeknek?
– Igen, de van egy ellentétes következmény, mégpedig az, hogy egy már elvesztett ügyben az ügyvéd azt mondja, nem baj, megyünk a Donáti utcába. Egyfajta ügyvédi praxis is épült arra, hogy ha minden jogorvoslatot kimerítettek, akkor rábírják az ügyfeleket az alkotmányjogi panaszra.
– A kormány jelezte, hogy az előzetes regisztrációt is tartalmazó választási eljárási törvény kapcsán előzetes normakontrollt kér az Alkotmánybíróságtól. Egyetért ezzel?
– Megválasztásom óta nem volt arra példa, hogy a Ház küldjön ide előzetes normakontrollra egy olyan törvényt, amelyet már megalkottak, de az Alkotmánybírósággal is meg akarják vizsgáltatni. Nem kifogásolható, hogy egy ennyire új helyzetben ezt kezdeményezzék, hiszen a parlament létszáma a felére csökken, a határon túli magyarok is választhatnak, új választókerületek alakultak ki, és egyfordulós lesz a választás. Annyira más dimenzióba kerül az egész választás, ami indokolja az AB kontrollját. Ismerem a tervezetet, de nyilván nem mondhatok véleményt. Ha hozzánk fordul a parlament, harminc napon belül döntést kell hoznunk róla.”
http://mandiner.hu/cikk/20120926_balsai_istvan_ugyvedi_praxis_epult_az_alkotmanyjogi_panaszra
az eredeti cikk:
http://www.magyarhirlap.hu/hatter/nem-baj-megyunk-a-donati-utcaba?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201209
2012. szeptember 25., kedd
Tarolt a kormány Belaruszban
Unalmas választás, boldogság a nép számára – így összegezte a vasárnapi törvényhozási választási eredményeket Alekszandr Lukasenko, Fehéroroszország elnöke.
Miklós Gábor | NOL|
A tekintélyuralmi rendszer első számú vezetője kijelentette: civilizált társadalomban, civilizált államban ilyen módon kell lebonyolítani a választást. Ez annyira jól sikerült, hogy a 110 képviselői körzetben 109-ben nyilvánították érvényesnek. Egyetlen körzetben lett érvénytelen, ott, ahol egyetlen jelölt indult a liberális-demokrata párt nevében. A képviselőházba bejutott valamennyi jelölt előzőleg deklarálta, hogy támogatja Lukasenko kormányzatát. A jelöltek túlnyomó része pártonkívüli: Lukasenko nem szereti a pártokat.
A választási kampányból előzőleg kiszállt a legtöbb ellenzéki jelölt, miután jelöltjeiket nem engedték be a szavazatszedő bizottságokba, s az ellenzéki jelöltek beszédeit nem, vagy csak megcsonkítva adta le az állami televízió. Ezekre a szabálytalanságokra is utalt az EBESZ választás-ellenőrző missziójának vezetője, Antonio Milososki, aki szerint jogos volt a választói bizalmatlanság Belaruszban azt illetően, semleges testület számolja-e szavazataikat. Milososki utalt arra, hogy hatósági döntésekkel korlátozták az ellenzéki jelöltek indulását. A megfigyelők szerint a választásokból „hiányzott a verseny eleme.” Minszkben sajtóértekezletet tartottak a Független Államok Közösségének megfigyelői, akik szerint minden a nemzetközi normák szerint történt a fehérorosz választásokon.
– Újságíró kollégáink már hetekkel ezelőtt összeállították a jelöltlista alapján a győztesek listáját – mondta a Népszabadságnak Andrej Szkurko, a Nasa Niva című, független hetilap főszerkesztője. Állami tisztviselők, korábbi képviselők, egyes szakmák kiemelt képviselői – ők voltak a biztos nyerők. Szkurko hangsúlyozta: a lakosság közönyét magyarázza, hogy az országban nincsenek független hatalmi ágak, a parlament és az igazságszolgáltatás is az elnök alárendeltje. Az újságíró elmondta, adatok voltak arra, hogy a körzetek jelentős részében nem volt meg a szükséges részvételi arány, de a rezsim ezen egy tollvonással túltette magát.
Miklós Gábor | NOL|
A tekintélyuralmi rendszer első számú vezetője kijelentette: civilizált társadalomban, civilizált államban ilyen módon kell lebonyolítani a választást. Ez annyira jól sikerült, hogy a 110 képviselői körzetben 109-ben nyilvánították érvényesnek. Egyetlen körzetben lett érvénytelen, ott, ahol egyetlen jelölt indult a liberális-demokrata párt nevében. A képviselőházba bejutott valamennyi jelölt előzőleg deklarálta, hogy támogatja Lukasenko kormányzatát. A jelöltek túlnyomó része pártonkívüli: Lukasenko nem szereti a pártokat.
A választási kampányból előzőleg kiszállt a legtöbb ellenzéki jelölt, miután jelöltjeiket nem engedték be a szavazatszedő bizottságokba, s az ellenzéki jelöltek beszédeit nem, vagy csak megcsonkítva adta le az állami televízió. Ezekre a szabálytalanságokra is utalt az EBESZ választás-ellenőrző missziójának vezetője, Antonio Milososki, aki szerint jogos volt a választói bizalmatlanság Belaruszban azt illetően, semleges testület számolja-e szavazataikat. Milososki utalt arra, hogy hatósági döntésekkel korlátozták az ellenzéki jelöltek indulását. A megfigyelők szerint a választásokból „hiányzott a verseny eleme.” Minszkben sajtóértekezletet tartottak a Független Államok Közösségének megfigyelői, akik szerint minden a nemzetközi normák szerint történt a fehérorosz választásokon.
– Újságíró kollégáink már hetekkel ezelőtt összeállították a jelöltlista alapján a győztesek listáját – mondta a Népszabadságnak Andrej Szkurko, a Nasa Niva című, független hetilap főszerkesztője. Állami tisztviselők, korábbi képviselők, egyes szakmák kiemelt képviselői – ők voltak a biztos nyerők. Szkurko hangsúlyozta: a lakosság közönyét magyarázza, hogy az országban nincsenek független hatalmi ágak, a parlament és az igazságszolgáltatás is az elnök alárendeltje. Az újságíró elmondta, adatok voltak arra, hogy a körzetek jelentős részében nem volt meg a szükséges részvételi arány, de a rezsim ezen egy tollvonással túltette magát.
2012. szeptember 20., csütörtök
"A magyarok helyében befagyasztanám a nyugdíjrendszert"
Az elhúzódó gazdasági válság a nyugdíjrendszerekre is nyomást gyakorol, egyetlen pillér sem tudta magát függetleníteni, ami azt jelenti, hogy mind az állami, mind a tőkésített magánpillérben változtatásokra van szükség. Az ONYF-EISS közös nyugdíjkonferenciáján Laurence Kotlikoff az amerikai állami rendszer gyengeségeire koncentrált, mint elmondta, a piramisjáték a végéhez közelít, beavatkozás hiányában pedig össze is fog omlani, mert hatalmas hiányt termel a kormányok számára. Véleménye szerint a legjobb az lenne, ha a tőkefedezeti pillérek irányába mozdulnának el, a nyugdíj alapját az egyéni számlákon összegyűlt vagyon jelentené. Egy következő előadásban Michael Orszag, a Watson Wyatt vezető elemzője beszélt, mint kifejtette, a tőkefedezeti pillérekben lévő bizalom is meggyengült a válság alatt, mert a pénz- és tőkepiaci eséseket az emberek az egyéni számlák leértékelődése által a saját bőrükön érezték. Véleménye szerint nincs egyelten jó megoldás a problémákra, a válság tanulságait le kell vonni, és annak megfelelően megváltoztatni a struktúrákat.
Az állami nyugdíjrendszerek kihívások elé néznek sok országban, a baby boomer generáció nyugdíjba vonulásával a befizetések és a kifizetések közötti egyensúly fokozatosan megbomlik. Az állami nyugdíjrendszerek többletkiadásait a költségvetések egyre kevésbé tudják állni, reformokra van szükség, annál is inkább, mert az alacsony gazdasági növekedés és az elbocsátások (magas munkanélküliség) oda vezettek, hogy a rendszerben meglévő feszültségek megsokszorozódtak. A nyugdíjrendszerek többi pillére sem tudja magát függetleníteni a válság alól, a foglalkoztatói nyugdíjprogramok és az egyéb tőkefedezeti pillérek sorsa is nehéz, mert a rövid távú pénz- és tőkepiaci folyamatok az emberek egyéni számláját értékelte le, vagy éppen a nyugdíjprogramok fenntartóinak (vállalatoknak, önkormányzatoknak) okozott problémákat. Pontosan ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és Európai Társadalombiztosítási Intézet (EISS) éves konferenciájának is a témája az, hogy a nyugdíjrendszerek miként tudnak a válságra reagálni - mondta el bevezetőjében az EISS elnöke, Dr. Jos Berghman.
Bajban van az állami nyugdíjrendszer
A nyugdíjrendszerek domináns pillérének, az állami felosztó-kirovó rendszernek a problémáira hívta fel a figyelmet Laurence J Kotlikoff, a Boston Egyetem professzora. A szakember már többször is hangsúlyozta, hogy a piramisjátékként működő állami pillér egyre nehezebben működik, hiszen a mindenkori munkavállalók tartják el befizetéseikkel az éppen aktív nyugdíjasokat, a demográfiai folyamatok miatt azonban egyre nagyobb hiány alakul ki a rendszerben. Ezt az államok a legtöbb esetben kompenzálják, ami viszont magasabb költségvetési hiányhoz és államadóssághoz vezet. A válságban éppen ez utóbbi tényezőkre helyeződött a hangsúly, pedig véleménye szerint ez nagy hiba, hiszen azokat a jövőbeli költségvetési hiányokat is figyelembe kellene venni, amelyek éppen nem láthatóak (implicit államadósság), azonban a rendszerbe vannak kódolva.
Amerikai példán keresztül mutatta be Kotlikoff, hogy milyen nagy különbség is van a két szemléletmód között. Már önmagában az amerikai kimutatott (értékpapírosított) adósság sem alacsony (a GDP 100 százaléka körül van), azonban ennek a többszörösét jelenti az az adósság, amely nem látható, viszont az állam jövőbeli kötelezettséget vállalt a kifizetésükre. Mint bemutatta a hivatalos statisztikákkal ellentétben a költségvetési hiányokat a jövőben összegezve a jövőbeli GDP-k jelenértékének 12 százalékát teszi ki a hiány (222 000 milliárd dollárt), amely magasabb mint a görögöknél. Ezt a hiányt csak úgy lehetne kezelni, ha azonnal megemelnék az összes szövetségi adót 64 százalékkal, vagy a szövetségi kiadások mértékét 40 százalékkal csökkentenék.
Lényeg a lényegben, hogy a rendszer Amerikában sem tartható fenn, az egyre kevesebb befizető miatt egyre több pénzt kellene elvenni a fiataloktól, hogy a nyugdíj jellegű kiadásokat ki lehessen fizetni. Az utóbbi évtizedek gazdaságpolitikája oda vezetett, hogy az amerikai belső megtakarítások lecsökkentek, a fizetési mérleg hiányát a külföldiek finanszírozták, az államadósság egyre magasabbra emelkedett. Ennek természetesen más kellemetlen hatásai is voltak, ha megnézzük a béreket, és azt az inflációval korrigáljuk, valamint eltekintünk az egyéb juttatásoktól, akkor nem keres most többet reálértelemben egy amerikai, mint 1964-ben. Az amerikai álom az utóbbi évtizedben politikájának köszönhetően meghalt, amit most csinálunk, az pedig nem más, mint hogy tönkretesszük a gyermekeink jövőjét - tette hozzá Kotlikoff.
A közgazdász elmondta, hogy Magyarország sincs jó helyzetben, túl alacsony az aktívak száma, miközben a nyugdíjasok száma nagyon magas, viszont az a módszer, amelyet kidolgozott, az Magyarország számára is alkalmazható lenne. Kotlikoff megoldása drasztikus, az állami nyugdíjrendszer dominanciáját visszavágná, és nagyobb teret engedne a magán-megtakarításoknak. Elgondolása szerint a jelenlegi rendszer be kellene fagyasztani, a már megadott juttatások nem változnának, viszont a fiatalok számára egy új rendszer indulna el. A fiatalok a befizetéseik alapján kapnának nyugdíjat, a munkabérük 8 százalékát kötelezően egy egyéni nyugdíjszámlára kellene utalni, amit az állam a szegények esetében kiegészítene. A befizetéseket egy globális vegyes indexalapba fektetnék be, és ezzel a hozammal növelt összeget lehetne a nyugdíjban megkapni életjáradékként. Az állam garanciát vállalna, hogy legalább az inflációs hozamot megkapják a nyugdíjasok, miközben aki nem tudott elég pénzt megtakarítani, annak az egyenlegét a szolidaritás jegyében ki lehetne egészíteni.
Ismerős és új elemek a gazdasági válságban
Provokatív előadást tartott Michael Orszag, a Watson Wyatt vezető elemzője. Véleménye szerint a mostani válság igaz sok tekintetben különbözik a korábbi válságoktól, azonban vannak olyan közös pontok, amelyek mégis hasonlatossá teszik például a 2001-es visszaeséshez. A fő probléma az, hogy a gazdaság egyes szektoraiban ciklikusan felépülnek feszültségek, amelyek csak egy nagyobb változás hatására tudnak rendeződni. A mostani válság sajátossága, hogy az ingatlanpiacról indult, és hogy viszonylag gyorsan globálissá vált. Magunkban kell keresni az okokat, a válságok azért tudnak kialakulni, mert a lakosság nem tud a negatív tapasztalatokból tanulni.
A szakértő szerint a gazdaságban nagyon sok olyan fő trend van, amely alapvető változással van a világra, sajnálatosan viszont a válság túlságosan rövidlátóvá tette az embereket és a szakértőket. Orszag kiemelte a munkaerőpiaci váltást, ami az 1990-es években indult el. A nagy globális vállalatok ekkortól kezdték el a termelésüket kihelyezni a feltörekvő piacokra, hiszen ott olyan bérstruktúra volt, amelyhez jóval alacsonyabb költség társult, mint például a fejlett országokban. Ez már önmagában hozzájárult a globális egyensúlytalanságok kialakulásához, az utóbbi 20 év pedig elég volt ahhoz, hogy a feltörekvő piacokon is például megjelenjen az igény az emberek részéről az állami társadalombiztosítási szolgáltatásokra.
Azt viszont kevesen látják át, hogy ez a trend már nem sokáig tudja tartani magát, a fejlett országokban már most is csökken a munkaerő, viszont ez a tendencia a fejlődő országokra is át fog ragadni. A 2020-as években fog ez a folyamat kicsúcsosodni, gyakorlatilag Indián kívül mindenhol csökkeni fog a munkaerő nagysága, ami számos kérdést vet fel, többek között a társadalombiztosításra vonatkozóan is. A munkaerőhiányt valamilyen módon orvosolni kell majd, a technológiának ezért nagyon nagy jelentősége lesz, hogy mennyire tudja az emberi munkát majd kiváltani, vagy éppen kiegészíteni. A szakértő szerint azonban sok jóra nem kell számítani, rövid távon változhatnak a dolgok, viszont hosszú távon visszatérünk a korábbi kerékvágásba, amely újabb válságba sodorja a világot.
A Watson Wyatt szakértője előadásában kiemelte, hogy jelen helyzetben a legfontosabb feladat, hogy le tudjuk vonni a válság tanulságait, és tanuljunk belőle. Az egyik ilyen tanulság, hogy nem szabad alulbecsülni a háttérkockázatokat, sokkal nagyobb figyelmet kell erre fordítani. Csak egy példa, senki sem láthatta előre, hogy milyen változások alakulnak ki az autóiparban, és például mi lesz a General Motors sorsa. Mivel a munkaerőpiac teremti meg a fő kapcsolatot a nyugdíjrendszerrel, ezért nagyon fontos azt is látni, hogy a rendszer felülvizsgálata a külső okok miatt elkerülhetetlen.
Az egészen biztos a szakértő szerint, hogy nincs egy általános érvényű, és minden problémát megoldó módszer. Az emberek jól láthatóan csalódtak a nyugdíjrendszerek összes pillérében, a szolgáltatás meghatározott és a befizetés meghatározott programok hátrányai is jól megmutatkoztak. A tőkefedezeti pillérek igaz feltőkésítettek, azonban a pénz- és tőkepiacokra való utaltságuk miatt maguk is megszenvedik a válságokat. Elengedhetetlen, hogy ezeket a programokat és modelleket kijavítsuk, mivel az emberek szükségleteit ki kell elégíteni. A legnagyobb probléma ezzel, hogy az adósságválságban a rövid távú szemlélet terjedt el, a hosszabb távon jelentkező, de nagy változást okozó folyamatok kevésbé foglalkoztatják a politikusokat. Igaz több esetben megtörtént a beavatkozás és elkezdődött a gondolkodás, azonban valós megoldást, csak a struktúrák átalakításával, valamint tudatos tervezéssel lehet kapni.
https://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/ongondoskodas/a_magyarok_helyeben_befagyasztanam_a_nyugdijrendszert.173096.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
Az állami nyugdíjrendszerek kihívások elé néznek sok országban, a baby boomer generáció nyugdíjba vonulásával a befizetések és a kifizetések közötti egyensúly fokozatosan megbomlik. Az állami nyugdíjrendszerek többletkiadásait a költségvetések egyre kevésbé tudják állni, reformokra van szükség, annál is inkább, mert az alacsony gazdasági növekedés és az elbocsátások (magas munkanélküliség) oda vezettek, hogy a rendszerben meglévő feszültségek megsokszorozódtak. A nyugdíjrendszerek többi pillére sem tudja magát függetleníteni a válság alól, a foglalkoztatói nyugdíjprogramok és az egyéb tőkefedezeti pillérek sorsa is nehéz, mert a rövid távú pénz- és tőkepiaci folyamatok az emberek egyéni számláját értékelte le, vagy éppen a nyugdíjprogramok fenntartóinak (vállalatoknak, önkormányzatoknak) okozott problémákat. Pontosan ezért az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság és Európai Társadalombiztosítási Intézet (EISS) éves konferenciájának is a témája az, hogy a nyugdíjrendszerek miként tudnak a válságra reagálni - mondta el bevezetőjében az EISS elnöke, Dr. Jos Berghman.
Bajban van az állami nyugdíjrendszer
A nyugdíjrendszerek domináns pillérének, az állami felosztó-kirovó rendszernek a problémáira hívta fel a figyelmet Laurence J Kotlikoff, a Boston Egyetem professzora. A szakember már többször is hangsúlyozta, hogy a piramisjátékként működő állami pillér egyre nehezebben működik, hiszen a mindenkori munkavállalók tartják el befizetéseikkel az éppen aktív nyugdíjasokat, a demográfiai folyamatok miatt azonban egyre nagyobb hiány alakul ki a rendszerben. Ezt az államok a legtöbb esetben kompenzálják, ami viszont magasabb költségvetési hiányhoz és államadóssághoz vezet. A válságban éppen ez utóbbi tényezőkre helyeződött a hangsúly, pedig véleménye szerint ez nagy hiba, hiszen azokat a jövőbeli költségvetési hiányokat is figyelembe kellene venni, amelyek éppen nem láthatóak (implicit államadósság), azonban a rendszerbe vannak kódolva.
Amerikai példán keresztül mutatta be Kotlikoff, hogy milyen nagy különbség is van a két szemléletmód között. Már önmagában az amerikai kimutatott (értékpapírosított) adósság sem alacsony (a GDP 100 százaléka körül van), azonban ennek a többszörösét jelenti az az adósság, amely nem látható, viszont az állam jövőbeli kötelezettséget vállalt a kifizetésükre. Mint bemutatta a hivatalos statisztikákkal ellentétben a költségvetési hiányokat a jövőben összegezve a jövőbeli GDP-k jelenértékének 12 százalékát teszi ki a hiány (222 000 milliárd dollárt), amely magasabb mint a görögöknél. Ezt a hiányt csak úgy lehetne kezelni, ha azonnal megemelnék az összes szövetségi adót 64 százalékkal, vagy a szövetségi kiadások mértékét 40 százalékkal csökkentenék.
Lényeg a lényegben, hogy a rendszer Amerikában sem tartható fenn, az egyre kevesebb befizető miatt egyre több pénzt kellene elvenni a fiataloktól, hogy a nyugdíj jellegű kiadásokat ki lehessen fizetni. Az utóbbi évtizedek gazdaságpolitikája oda vezetett, hogy az amerikai belső megtakarítások lecsökkentek, a fizetési mérleg hiányát a külföldiek finanszírozták, az államadósság egyre magasabbra emelkedett. Ennek természetesen más kellemetlen hatásai is voltak, ha megnézzük a béreket, és azt az inflációval korrigáljuk, valamint eltekintünk az egyéb juttatásoktól, akkor nem keres most többet reálértelemben egy amerikai, mint 1964-ben. Az amerikai álom az utóbbi évtizedben politikájának köszönhetően meghalt, amit most csinálunk, az pedig nem más, mint hogy tönkretesszük a gyermekeink jövőjét - tette hozzá Kotlikoff.
A közgazdász elmondta, hogy Magyarország sincs jó helyzetben, túl alacsony az aktívak száma, miközben a nyugdíjasok száma nagyon magas, viszont az a módszer, amelyet kidolgozott, az Magyarország számára is alkalmazható lenne. Kotlikoff megoldása drasztikus, az állami nyugdíjrendszer dominanciáját visszavágná, és nagyobb teret engedne a magán-megtakarításoknak. Elgondolása szerint a jelenlegi rendszer be kellene fagyasztani, a már megadott juttatások nem változnának, viszont a fiatalok számára egy új rendszer indulna el. A fiatalok a befizetéseik alapján kapnának nyugdíjat, a munkabérük 8 százalékát kötelezően egy egyéni nyugdíjszámlára kellene utalni, amit az állam a szegények esetében kiegészítene. A befizetéseket egy globális vegyes indexalapba fektetnék be, és ezzel a hozammal növelt összeget lehetne a nyugdíjban megkapni életjáradékként. Az állam garanciát vállalna, hogy legalább az inflációs hozamot megkapják a nyugdíjasok, miközben aki nem tudott elég pénzt megtakarítani, annak az egyenlegét a szolidaritás jegyében ki lehetne egészíteni.
Ismerős és új elemek a gazdasági válságban
Provokatív előadást tartott Michael Orszag, a Watson Wyatt vezető elemzője. Véleménye szerint a mostani válság igaz sok tekintetben különbözik a korábbi válságoktól, azonban vannak olyan közös pontok, amelyek mégis hasonlatossá teszik például a 2001-es visszaeséshez. A fő probléma az, hogy a gazdaság egyes szektoraiban ciklikusan felépülnek feszültségek, amelyek csak egy nagyobb változás hatására tudnak rendeződni. A mostani válság sajátossága, hogy az ingatlanpiacról indult, és hogy viszonylag gyorsan globálissá vált. Magunkban kell keresni az okokat, a válságok azért tudnak kialakulni, mert a lakosság nem tud a negatív tapasztalatokból tanulni.
A szakértő szerint a gazdaságban nagyon sok olyan fő trend van, amely alapvető változással van a világra, sajnálatosan viszont a válság túlságosan rövidlátóvá tette az embereket és a szakértőket. Orszag kiemelte a munkaerőpiaci váltást, ami az 1990-es években indult el. A nagy globális vállalatok ekkortól kezdték el a termelésüket kihelyezni a feltörekvő piacokra, hiszen ott olyan bérstruktúra volt, amelyhez jóval alacsonyabb költség társult, mint például a fejlett országokban. Ez már önmagában hozzájárult a globális egyensúlytalanságok kialakulásához, az utóbbi 20 év pedig elég volt ahhoz, hogy a feltörekvő piacokon is például megjelenjen az igény az emberek részéről az állami társadalombiztosítási szolgáltatásokra.
Azt viszont kevesen látják át, hogy ez a trend már nem sokáig tudja tartani magát, a fejlett országokban már most is csökken a munkaerő, viszont ez a tendencia a fejlődő országokra is át fog ragadni. A 2020-as években fog ez a folyamat kicsúcsosodni, gyakorlatilag Indián kívül mindenhol csökkeni fog a munkaerő nagysága, ami számos kérdést vet fel, többek között a társadalombiztosításra vonatkozóan is. A munkaerőhiányt valamilyen módon orvosolni kell majd, a technológiának ezért nagyon nagy jelentősége lesz, hogy mennyire tudja az emberi munkát majd kiváltani, vagy éppen kiegészíteni. A szakértő szerint azonban sok jóra nem kell számítani, rövid távon változhatnak a dolgok, viszont hosszú távon visszatérünk a korábbi kerékvágásba, amely újabb válságba sodorja a világot.
A Watson Wyatt szakértője előadásában kiemelte, hogy jelen helyzetben a legfontosabb feladat, hogy le tudjuk vonni a válság tanulságait, és tanuljunk belőle. Az egyik ilyen tanulság, hogy nem szabad alulbecsülni a háttérkockázatokat, sokkal nagyobb figyelmet kell erre fordítani. Csak egy példa, senki sem láthatta előre, hogy milyen változások alakulnak ki az autóiparban, és például mi lesz a General Motors sorsa. Mivel a munkaerőpiac teremti meg a fő kapcsolatot a nyugdíjrendszerrel, ezért nagyon fontos azt is látni, hogy a rendszer felülvizsgálata a külső okok miatt elkerülhetetlen.
Az egészen biztos a szakértő szerint, hogy nincs egy általános érvényű, és minden problémát megoldó módszer. Az emberek jól láthatóan csalódtak a nyugdíjrendszerek összes pillérében, a szolgáltatás meghatározott és a befizetés meghatározott programok hátrányai is jól megmutatkoztak. A tőkefedezeti pillérek igaz feltőkésítettek, azonban a pénz- és tőkepiacokra való utaltságuk miatt maguk is megszenvedik a válságokat. Elengedhetetlen, hogy ezeket a programokat és modelleket kijavítsuk, mivel az emberek szükségleteit ki kell elégíteni. A legnagyobb probléma ezzel, hogy az adósságválságban a rövid távú szemlélet terjedt el, a hosszabb távon jelentkező, de nagy változást okozó folyamatok kevésbé foglalkoztatják a politikusokat. Igaz több esetben megtörtént a beavatkozás és elkezdődött a gondolkodás, azonban valós megoldást, csak a struktúrák átalakításával, valamint tudatos tervezéssel lehet kapni.
https://www.portfolio.hu/befektetesi_alapok/ongondoskodas/a_magyarok_helyeben_befagyasztanam_a_nyugdijrendszert.173096.html?utm_source=index_main&utm_medium=portfolio_box&utm_campaign=portfoliobox
2012. szeptember 10., hétfő
Végzetes döntésre készül a német alkotmánybíróság?
A német alkotmánybíróság egy bajor keresztényszociális képviselő javaslatára közölte: megvizsgálja annak lehetőségét, hogy elhalassza a piac által már régóta várt döntését az állandó európai válságkezelési alap, az ESM jogszerűségéről. Jelen állás szerint szerdán hoznák nyilvánosságra a bírósági döntést, amely az utolsó jelentős akadályt is elgördíthetné az alap elindítása elől.
A német alkotmánybíróság közölte: megvizsgálja annak lehetőségét, hogy elhalassza a döntést azzal kapcsolatban, az ESM megfelel-e a német alkotmány szigorú szabályozásának. A döntésének nyilvánosságra hozatalát eredetileg e hét szerdájára tervező bíróság azért "bizonytalanodott el", mert ennek elhalasztását kérte tőle egy német parlamenti képviselő.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) euroszkeptikus képviselője, Peter Gauweiler az utolsó pillanatban ugyanis olyan beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, amely szerint az Európai Központi Bank múlt héten bejelentett "korlátlan" kötvényvásárlási programja új helyzetet teremtett, és mielőtt az ESM-ről döntene, ennek jogosságát is meg kellene vizsgálnia az alkotmánybíróságnak. A befolyásos politikus szerint az ESM-nek csak akkor lenne szabad hatályba lépnie, ha az EKB-tól elvennék a jogot, hogy "végső mentőalapként" működhessen.
Az alkotmánybíróság rendkívüli ülésének eredményét várhatóan kedden reggel hozzák nyilvánosságra. A német alkotmánybíróság döntése az utolsó akadályt is elgördíthetné az ESM-ről szóló EU-s szabályozás hatályba lépése elől, ezért is várja a piac nagy figyelemmel.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/vegzetes_dontesre_keszul_a_nemet_alkotmanybirosag.172575.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
A német alkotmánybíróság közölte: megvizsgálja annak lehetőségét, hogy elhalassza a döntést azzal kapcsolatban, az ESM megfelel-e a német alkotmány szigorú szabályozásának. A döntésének nyilvánosságra hozatalát eredetileg e hét szerdájára tervező bíróság azért "bizonytalanodott el", mert ennek elhalasztását kérte tőle egy német parlamenti képviselő.
A bajor Keresztényszociális Unió (CSU) euroszkeptikus képviselője, Peter Gauweiler az utolsó pillanatban ugyanis olyan beadvánnyal fordult az alkotmánybírósághoz, amely szerint az Európai Központi Bank múlt héten bejelentett "korlátlan" kötvényvásárlási programja új helyzetet teremtett, és mielőtt az ESM-ről döntene, ennek jogosságát is meg kellene vizsgálnia az alkotmánybíróságnak. A befolyásos politikus szerint az ESM-nek csak akkor lenne szabad hatályba lépnie, ha az EKB-tól elvennék a jogot, hogy "végső mentőalapként" működhessen.
Az alkotmánybíróság rendkívüli ülésének eredményét várhatóan kedden reggel hozzák nyilvánosságra. A német alkotmánybíróság döntése az utolsó akadályt is elgördíthetné az ESM-ről szóló EU-s szabályozás hatályba lépése elől, ezért is várja a piac nagy figyelemmel.
http://www.portfolio.hu/vallalatok/vegzetes_dontesre_keszul_a_nemet_alkotmanybirosag.172575.html?utm_source=hirkereso_es_kapu&utm_medium=portfolio_linkek&utm_campaign=hiraggregator
Romániában vizsgálódik a Velencei Bizottság
Forrás: MTI | 2012. szeptember 10. hétfő
A jogállamiság és alkotmányosság érvényesülését vizsgálja Romániában a Velencei Bizottság küldöttsége, amely hétfőn találkozott a román alkotmánybíróság tagjaival.
A bukaresti taláros testület két ízben is panaszt tett a nyár folyamán a rá nehezedő politikai nyomásra a Velencei Bizottságnál, a Európa Tanács alkotmányjogi, konzultatív szakértői testületénél. Az alkotmánybíróság Traian Basescu felfüggesztése előtt, július elején azért fordult a Velencei Bizottsághoz, mert a döntéseivel elégedetlen kormánypárti politikusok az alkotmánybírák lecserélését helyezték kilátásba, holott elmozdíthatatlanságukat a törvény garantálja.
Az államfő leváltásáról rendezett népszavazás után, augusztus elején a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) politikusai arra próbálták rávenni az alkotmánybíróságot, hogy érvényesítse a referendumot, holott azon a részvétel elmaradt az ötven százalékos érvényességi küszöbtől.
Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke augusztusban közleményben jelezte: számára "meglepő, sőt sokkoló", hogy viszonylag rövid idő alatt már másodszor érkezik panasz egy európai uniós tagállam alkotmánybíróságától arra, hogy nyomást gyakorolnak a taláros testület tagjaira. A Velencei Bizottság küldöttsége hétfőn a legfelsőbb bírói tanácsnál (CSM) és az alkotmánybíróságnál kezdte kétnapos tájékozódó látogatását. A küldöttséget Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára vezeti.
A nemzetközi szakértői testület tagjai találkoznak a tisztségéből júniusban eltávolított volt ombudsmannal, Gheorghe Iancuval, Traian Basescu államfővel, Crin Antonescu volt ideiglenes elnökkel, Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel és a parlamenti pártok képviselőivel.
Bukaresti tapasztalatait és a vizsgálat nyomán megfogalmazandó ajánlásait októberben, egy Romániáról szóló jelentésben teszi közzé a Velencei Bizottság.
A jogállamiság és alkotmányosság érvényesülését vizsgálja Romániában a Velencei Bizottság küldöttsége, amely hétfőn találkozott a román alkotmánybíróság tagjaival.
A bukaresti taláros testület két ízben is panaszt tett a nyár folyamán a rá nehezedő politikai nyomásra a Velencei Bizottságnál, a Európa Tanács alkotmányjogi, konzultatív szakértői testületénél. Az alkotmánybíróság Traian Basescu felfüggesztése előtt, július elején azért fordult a Velencei Bizottsághoz, mert a döntéseivel elégedetlen kormánypárti politikusok az alkotmánybírák lecserélését helyezték kilátásba, holott elmozdíthatatlanságukat a törvény garantálja.
Az államfő leváltásáról rendezett népszavazás után, augusztus elején a Bukarestben kormányzó Szociálliberális Szövetség (USL) politikusai arra próbálták rávenni az alkotmánybíróságot, hogy érvényesítse a referendumot, holott azon a részvétel elmaradt az ötven százalékos érvényességi küszöbtől.
Gianni Buquicchio, a Velencei Bizottság elnöke augusztusban közleményben jelezte: számára "meglepő, sőt sokkoló", hogy viszonylag rövid idő alatt már másodszor érkezik panasz egy európai uniós tagállam alkotmánybíróságától arra, hogy nyomást gyakorolnak a taláros testület tagjaira. A Velencei Bizottság küldöttsége hétfőn a legfelsőbb bírói tanácsnál (CSM) és az alkotmánybíróságnál kezdte kétnapos tájékozódó látogatását. A küldöttséget Thomas Markert, a Velencei Bizottság titkára vezeti.
A nemzetközi szakértői testület tagjai találkoznak a tisztségéből júniusban eltávolított volt ombudsmannal, Gheorghe Iancuval, Traian Basescu államfővel, Crin Antonescu volt ideiglenes elnökkel, Mona Pivniceru igazságügy-miniszterrel és a parlamenti pártok képviselőivel.
Bukaresti tapasztalatait és a vizsgálat nyomán megfogalmazandó ajánlásait októberben, egy Romániáról szóló jelentésben teszi közzé a Velencei Bizottság.
Csalás a román népszavazáson?
Forrás: Kossuth Rádió, Krónika
Módszeresen csaltak Romániában a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, állítja a korrupcióellenes vádhatóság főügyésze.
A román népszavazáson a részvétel így is elmaradt az ötven százalékos érvényességi küszöbtől, és Traian Basescu visszatért hivatalába. Az ügyészség bűnvádi eljárást indított a nagyobbik koalíciós párt főtitkára ellen. A kormánypártok ezt politikai boszorkányüldözésnek tartják.
Daniel Morar főügyész azt állítja, helyenként a voksok 10-15 százaléka is hamis volt, egyes falvakban a voksok 40 százaléka a zárás előtti 1-2 órában került az urnába. „Szellemek voksoltak nem létező személyigazolvánnyal, olyanok nevében adtak le szavazatokat szülőfalujukban, akik külföldön dolgoznak, vagy akik Afganisztánban teljesítenek katonai szolgálatot. Halottak is voksoltak, és olyanok is, akik börtönbüntetésüket töltötték más településeken” sorolta Daniel Morar a Realitatea hírtelevíziónak adott interjújában.
Korábban a sajtó is beszámolt arról, hogy egyes településeken a névjegyzékben szereplők többszöröse szavazott. A korrupcióellenes ügyészség a napokban bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára ellen. Őt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságokat az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében.
A kormánypártok az ügyészségi akciót Basescu bosszújának tartják. Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, saját maga ellen is ügyészségi vizsgálatot kér, és erre biztatta azt a hét és félmillió polgárt is, aki Basescu leváltására voksolt a népszavazáson.
Módszeresen csaltak Romániában a választási bizottságok az államfő leváltásáról rendezett népszavazáson, állítja a korrupcióellenes vádhatóság főügyésze.
A román népszavazáson a részvétel így is elmaradt az ötven százalékos érvényességi küszöbtől, és Traian Basescu visszatért hivatalába. Az ügyészség bűnvádi eljárást indított a nagyobbik koalíciós párt főtitkára ellen. A kormánypártok ezt politikai boszorkányüldözésnek tartják.
Daniel Morar főügyész azt állítja, helyenként a voksok 10-15 százaléka is hamis volt, egyes falvakban a voksok 40 százaléka a zárás előtti 1-2 órában került az urnába. „Szellemek voksoltak nem létező személyigazolvánnyal, olyanok nevében adtak le szavazatokat szülőfalujukban, akik külföldön dolgoznak, vagy akik Afganisztánban teljesítenek katonai szolgálatot. Halottak is voksoltak, és olyanok is, akik börtönbüntetésüket töltötték más településeken” sorolta Daniel Morar a Realitatea hírtelevíziónak adott interjújában.
Korábban a sajtó is beszámolt arról, hogy egyes településeken a névjegyzékben szereplők többszöröse szavazott. A korrupcióellenes ügyészség a napokban bűnvádi eljárást indított Liviu Dragnea, a kormányzó Szociáldemokrata Párt főtitkára ellen. Őt azzal gyanúsítja az ügyészség, hogy politikusi befolyását felhasználva csalásra bujtatta fel a választási bizottságokat az érvényességi küszöböt meghaladó részvétel elérése érdekében.
A kormánypártok az ügyészségi akciót Basescu bosszújának tartják. Victor Ponta miniszterelnök bejelentette, saját maga ellen is ügyészségi vizsgálatot kér, és erre biztatta azt a hét és félmillió polgárt is, aki Basescu leváltására voksolt a népszavazáson.
2012. szeptember 8., szombat
Vége a hatalmi harcoknak? A burmai parlament megszavazta az AB feloszlatását
A burmai (mianmari) parlament alsóháza megszavazta csütörtökön az alkotmánybíróság mind a kilenc tagjának menesztését, és így a testület feloszlatását, több mint féléves párbajnak vetve véget az új vezetésen belüli hatalmi harcban.
A kötélhúzás februárban kezdődött, amikor az alkotmánybíróság - Thein Szein államfő kezdeményezésére - korlátozta a parlamenti bizottságok jogkörét, megfosztva azokat annak lehetőségétől, hogy minisztereket beidézzenek és elszámoltassanak általános politikai kérdésekben. E döntést igen rossz néven vették a képviselők, akiknek meggyengült ily módon a kormány fölötti ellenőrzésük - egy olyan országban, amely éppen csak kilábalt az ötvenévi katonai diktatúrából.
"A parlament elleni támadás a nép elleni támadást jelent" - mondta a szavazás előtt Szoe Jin, a többségi Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártjának (USDP) képviselője. Mindegyik párt megszavazta ezt követően az alkotmánybíróság menesztését, beleértve az ellenzéki vezér, Aung Szan Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) pártot és az etnikai kisebbségek pártjait is. Csak a parlamenti helyek 25 százalékával bíró katonai küldöttek voksoltak a testület feloszlatása ellen.
A felsőház már a múlt héten megszavazta azt. Megfigyelők az ügyet az első nagyobb politikai válságnak tekintik az új kormányzat tavaly márciusi hivatalba lépése óta. Az események hátterében Thein Szein államfő és a parlamenti elnök, Sve Mann extábornok szembenállása rajzolódik ki - az utóbbi Thein Szein ellenfele lehet a 2015-re tervezett elnökválasztáson.
http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/143024/1/kulfold/A_burmai_parlament_megszavazta_az_AB_feloszlatasat?place=srss
A kötélhúzás februárban kezdődött, amikor az alkotmánybíróság - Thein Szein államfő kezdeményezésére - korlátozta a parlamenti bizottságok jogkörét, megfosztva azokat annak lehetőségétől, hogy minisztereket beidézzenek és elszámoltassanak általános politikai kérdésekben. E döntést igen rossz néven vették a képviselők, akiknek meggyengült ily módon a kormány fölötti ellenőrzésük - egy olyan országban, amely éppen csak kilábalt az ötvenévi katonai diktatúrából.
"A parlament elleni támadás a nép elleni támadást jelent" - mondta a szavazás előtt Szoe Jin, a többségi Szövetségi Szolidaritás és Fejlődés Pártjának (USDP) képviselője. Mindegyik párt megszavazta ezt követően az alkotmánybíróság menesztését, beleértve az ellenzéki vezér, Aung Szan Szú Kji vezette Nemzeti Liga a Demokráciáért (NLD) pártot és az etnikai kisebbségek pártjait is. Csak a parlamenti helyek 25 százalékával bíró katonai küldöttek voksoltak a testület feloszlatása ellen.
A felsőház már a múlt héten megszavazta azt. Megfigyelők az ügyet az első nagyobb politikai válságnak tekintik az új kormányzat tavaly márciusi hivatalba lépése óta. Az események hátterében Thein Szein államfő és a parlamenti elnök, Sve Mann extábornok szembenállása rajzolódik ki - az utóbbi Thein Szein ellenfele lehet a 2015-re tervezett elnökválasztáson.
http://kulfold.ma.hu/tart/cikk/b/0/143024/1/kulfold/A_burmai_parlament_megszavazta_az_AB_feloszlatasat?place=srss
De mi a baja a német alkotmánybíróságnak az ESM-mel?
Visszafojtott lélegzettel várjuk a német alkotmánybíróság szeptember 12-i döntését a mentőalapról. De mit is vizsgál a testület?
Akár új alkotmány is születhet a dilemma miatt
Németországban elkerülhetetlen lehet egy új alaptörvény kidolgozása, ha az alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, hogy a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) létrehozásáról szóló szerződés szétfeszíti a jelenlegi alkotmány határait. A karlsruhei bíróság szeptember 12-én közli az ügyben hozott döntését.
Az 1949-ben hatályba lépett alaptörvény sok történelmi fordulatot túlélt. Nem kellett módosítani például Németország újraegyesítése miatt és a német állampolgárokat a nemzetállami keretek közül kiemelő, őket az Európai Unió állampolgáraivá tévő Maastrichti szerződés miatt sem. Akkor sem kellett megváltoztatni, amikor a nemzeti fizetőeszközt, a márkát felváltotta az euró.
A fiskális paktum és az ESM-et létrehozó szerződés beillesztése a német jogrendbe viszont azzal járhat, hogy új alaptörvényt kell alkotni, mert a két szerződés olyan problémákat vethet fel, amelyeket nem lehet alkotmánymódosítással megoldani - fejtette ki Mattias Kumm alkotmányjogász. A berlini Humboldt egyetem és a New York School of Law kutatója egy újságíróknak tartott berlini háttérbeszélgetésen rámutatott: a német alkotmányban vannak úgynevezett módosíthatatlan tételek, vagyis olyan elemek, amelyeken nem lehet változtatni az alkotmány módosításával, hanem csak újrafogalmazni lehet egy új alaptörvényben.
Összeférhetetlen lehet az ESM az egyik alaptétellel
Az örökérvényűségi klauzulának (Ewigkeitsklausel) is nevezett szabály hatálya alá tartozik egyebek mellett az a tétel, hogy Németország a népszuverenitás elvén működő demokratikus szövetségi állam, és a nép közvetett módon, a képviseleti elven nyugvó rendszer szerint gyakorolja hatalmát. Az alkotmánybíróság arra a következtetésre juthat, hogy a fiskális paktum és/vagy az ESM nem fér össze ezekkel az elvekkel.
Az ESM-mel kapcsolatban az lehet probléma, hogy a német parlament az ESM forrásainak felhasználását csupán a válságkezelő rendszert működtető kormányzótanácson keresztül ellenőrizheti, az Európai Parlament pedig egyáltalán nem szólhat bele a rendszer működésébe. A karlsruhei bíráknak azt kell mérlegelniük, hogy a Németországnak csaknem 200 milliárd eurós terhet jelentő ESM felett kellően erős-e az alaptörvény előírásaiból következő demokratikus ellenőrzés, vagy pedig az európai integráció ezzel az új válságkezelő rendszerrel szétfeszíti az alaptörvény kereteit. Ebben az esetben újra kellene fogalmazni az örökérvényűnek szánt elveket, tágabb teret adva az uniós együttműködésnek - fejtette ki Kumm.
Az Európai Bizottság túl nagy hatalmán akadhat el a terv
A fiskális paktummal kapcsolatban az Európai Bizottság szerepe vet fel alkotmányossági kérdéseket. A szerződés az EB-nek széles hatáskört biztosít a tagországi államháztartás felett, a brüsszeli bizottság ellenőrzi a költségvetési törvény összeállítását és végrehajtását, és akár meg is büntetheti a deficitszabályok ellen vétő országokat, holott a költségvetés megalkotásának és ellenőrzésének joga klasszikus parlamenti hatáskör, amelyet csorbít a szerződés. Ráadásul az EB demokratikus legitimitása viszonylag gyenge, hiszen a vezetője nem demokratikus választás alapján kerül posztjára, hanem a tagállami kormányfők megállapodásával. Az alkotmánybíróságnak itt is abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy mindez belül marad-e az alaptörvény alkotta kereteken, vagy pedig túlterjeszkedik azokon.
A szakértő szerint az alkotmánybíróság korábbi döntéseiből következően leginkább arra lehet számítani, hogy a testület megállapítja: az európai egységfolyamat a két új szerződéssel elérte, de még nem haladja meg az alaptörvény határait, ha erősítik a demokratikus ellenőrzést, például előírják, hogy az ESM-re vonatkozó valamennyi döntéshez meg kell szerezni a Bundestag - a német parlament alsóháza - hozzájárulását.
A háttérben már készülhet az új alkotmány
Ugyanakkor a német politika láthatóan készül arra az esetre is, ha elkerülhetetlenné válik egy új alaptörvény kidolgozása - mondta Mattias Kumm. Szerinte a lakosság felkészítését szolgálják azok az utóbbi hónapokban egyre többször elhangzó megjegyzések, amelyek szerint hamarosan - a második világháború utáni német történelemben páratlan módon - népszavazásra lehet szükség, és meglehet, hogy a referendumon egy új alkotmányt kell majd megerősíteni. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter például egy júniusi interjúban arról beszélt, hogy az EB-t a nemzetállami kormányok fölé rendelt uniós kormánnyá kell alakítani, ez a reform pedig alkotmányozási folyamatot indít el Németországban, és az így létrejövő új alaptörvényt népszavazással kell majd megerősíteni - idézte fel a szakértő.
A német törvényhozás június végén fogadta el a fiskális paktum és az ESM létrehozásáról szóló szerződés ratifikációjáról szóló törvényeket. A jogszabályok miatt számos alkotmányjogi panasz érkezett az alkotmánybírósághoz, több politikus és szervezet pedig sürgősségi kérelmet is benyújtott, indítványozva, hogy a testület úgynevezett ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg az államfőnek a törvények aláírását, vagyis a jogszabályok hatályba léptetését, amíg tart a panaszok elbírálása. Az alkotmánybíróság szeptember 12-én teszi közzé a sürgősségi kérelmekre vonatkozó döntését.
http://privatbankar.hu/makro/de-mi-a-baja-a-nemet-alkotmanybirosagnak-az-esm-mel-250358
Akár új alkotmány is születhet a dilemma miatt
Németországban elkerülhetetlen lehet egy új alaptörvény kidolgozása, ha az alkotmánybíróság arra a megállapításra jut, hogy a költségvetési fegyelmet és adósságcsökkentést előíró fiskális paktum és az állandó euróövezeti válságkezelő rendszer (ESM) létrehozásáról szóló szerződés szétfeszíti a jelenlegi alkotmány határait. A karlsruhei bíróság szeptember 12-én közli az ügyben hozott döntését.
Az 1949-ben hatályba lépett alaptörvény sok történelmi fordulatot túlélt. Nem kellett módosítani például Németország újraegyesítése miatt és a német állampolgárokat a nemzetállami keretek közül kiemelő, őket az Európai Unió állampolgáraivá tévő Maastrichti szerződés miatt sem. Akkor sem kellett megváltoztatni, amikor a nemzeti fizetőeszközt, a márkát felváltotta az euró.
A fiskális paktum és az ESM-et létrehozó szerződés beillesztése a német jogrendbe viszont azzal járhat, hogy új alaptörvényt kell alkotni, mert a két szerződés olyan problémákat vethet fel, amelyeket nem lehet alkotmánymódosítással megoldani - fejtette ki Mattias Kumm alkotmányjogász. A berlini Humboldt egyetem és a New York School of Law kutatója egy újságíróknak tartott berlini háttérbeszélgetésen rámutatott: a német alkotmányban vannak úgynevezett módosíthatatlan tételek, vagyis olyan elemek, amelyeken nem lehet változtatni az alkotmány módosításával, hanem csak újrafogalmazni lehet egy új alaptörvényben.
Összeférhetetlen lehet az ESM az egyik alaptétellel
Az örökérvényűségi klauzulának (Ewigkeitsklausel) is nevezett szabály hatálya alá tartozik egyebek mellett az a tétel, hogy Németország a népszuverenitás elvén működő demokratikus szövetségi állam, és a nép közvetett módon, a képviseleti elven nyugvó rendszer szerint gyakorolja hatalmát. Az alkotmánybíróság arra a következtetésre juthat, hogy a fiskális paktum és/vagy az ESM nem fér össze ezekkel az elvekkel.
Az ESM-mel kapcsolatban az lehet probléma, hogy a német parlament az ESM forrásainak felhasználását csupán a válságkezelő rendszert működtető kormányzótanácson keresztül ellenőrizheti, az Európai Parlament pedig egyáltalán nem szólhat bele a rendszer működésébe. A karlsruhei bíráknak azt kell mérlegelniük, hogy a Németországnak csaknem 200 milliárd eurós terhet jelentő ESM felett kellően erős-e az alaptörvény előírásaiból következő demokratikus ellenőrzés, vagy pedig az európai integráció ezzel az új válságkezelő rendszerrel szétfeszíti az alaptörvény kereteit. Ebben az esetben újra kellene fogalmazni az örökérvényűnek szánt elveket, tágabb teret adva az uniós együttműködésnek - fejtette ki Kumm.
Az Európai Bizottság túl nagy hatalmán akadhat el a terv
A fiskális paktummal kapcsolatban az Európai Bizottság szerepe vet fel alkotmányossági kérdéseket. A szerződés az EB-nek széles hatáskört biztosít a tagországi államháztartás felett, a brüsszeli bizottság ellenőrzi a költségvetési törvény összeállítását és végrehajtását, és akár meg is büntetheti a deficitszabályok ellen vétő országokat, holott a költségvetés megalkotásának és ellenőrzésének joga klasszikus parlamenti hatáskör, amelyet csorbít a szerződés. Ráadásul az EB demokratikus legitimitása viszonylag gyenge, hiszen a vezetője nem demokratikus választás alapján kerül posztjára, hanem a tagállami kormányfők megállapodásával. Az alkotmánybíróságnak itt is abban a kérdésben kell állást foglalnia, hogy mindez belül marad-e az alaptörvény alkotta kereteken, vagy pedig túlterjeszkedik azokon.
A szakértő szerint az alkotmánybíróság korábbi döntéseiből következően leginkább arra lehet számítani, hogy a testület megállapítja: az európai egységfolyamat a két új szerződéssel elérte, de még nem haladja meg az alaptörvény határait, ha erősítik a demokratikus ellenőrzést, például előírják, hogy az ESM-re vonatkozó valamennyi döntéshez meg kell szerezni a Bundestag - a német parlament alsóháza - hozzájárulását.
A háttérben már készülhet az új alkotmány
Ugyanakkor a német politika láthatóan készül arra az esetre is, ha elkerülhetetlenné válik egy új alaptörvény kidolgozása - mondta Mattias Kumm. Szerinte a lakosság felkészítését szolgálják azok az utóbbi hónapokban egyre többször elhangzó megjegyzések, amelyek szerint hamarosan - a második világháború utáni német történelemben páratlan módon - népszavazásra lehet szükség, és meglehet, hogy a referendumon egy új alkotmányt kell majd megerősíteni. Wolfgang Schäuble pénzügyminiszter például egy júniusi interjúban arról beszélt, hogy az EB-t a nemzetállami kormányok fölé rendelt uniós kormánnyá kell alakítani, ez a reform pedig alkotmányozási folyamatot indít el Németországban, és az így létrejövő új alaptörvényt népszavazással kell majd megerősíteni - idézte fel a szakértő.
A német törvényhozás június végén fogadta el a fiskális paktum és az ESM létrehozásáról szóló szerződés ratifikációjáról szóló törvényeket. A jogszabályok miatt számos alkotmányjogi panasz érkezett az alkotmánybírósághoz, több politikus és szervezet pedig sürgősségi kérelmet is benyújtott, indítványozva, hogy a testület úgynevezett ideiglenes intézkedéssel tiltsa meg az államfőnek a törvények aláírását, vagyis a jogszabályok hatályba léptetését, amíg tart a panaszok elbírálása. Az alkotmánybíróság szeptember 12-én teszi közzé a sürgősségi kérelmekre vonatkozó döntését.
http://privatbankar.hu/makro/de-mi-a-baja-a-nemet-alkotmanybirosagnak-az-esm-mel-250358
2012. szeptember 1., szombat
Előléptették Safarovot
InfoRádió / MTI
Őrnaggyá léptette elő a Budapesten örmény katonatársát megölő Ramil Safarovot Safir Abiyev azeri védelmi miniszter - jelentette szombaton a Trend azeri internetes hírportál.
A Magyarországon tanuló Ramil Safarov hadnagy 2004-ben baltával mészárolta le örmény tiszttársát, s ezért az illetékes magyar hatóságok jogerősen életfogytiglanra ítélték, de pénteken átadták Azerbajdzsánnak. Safarovot rögtön hazatérése után elnöki kegyelemmel szabadlábra került.
A bakui védelmi minisztérium közleménye szerint a miniszter fogadta Safarovot, gratulált neki hazatéréséhez, s az Ilham Aliyevtől elnyert kegyelemhez. További sikereket kívánt neki katonai téren folytatandó tevékenységéhez. A miniszter köszönetet mondott az államfőnek - aki egyben a hadsereg főparancsnoka is - azért a nagy figyelemért és gondoskodásért, amelyet a tiszt iránt tanúsított.
"Az azerbajdzsáni külügyminisztérium nagyra értékeli a magyar fél közreműködését Ramil Safarov hazatérésében" - nyilatkozta a Trendnek Elman Abdullayev, a minisztérium szóvivője. "Az azerbajdzsáni fél már egy ideje dolgozott ezen, s rendkívül nagyra értékeljük a magyar fél együttműködését ebben a kérdésben" - mondta.
"Ilham Aliyev elnök Ramil Safarovnak megkegyelmező rendelete az elszántság, a bátorság és az igazság diadala" - közölte a kormányzó Új Azerbajdzsán Párt alelnöke és végrehajtó titkára, Ali Ahmedov a párt hivatalos honlapjával.
A politikus szerint Safarov szabadon bocsátása Karabah (az Azerbajdzsánból kivált örmény enklávé) felszabadításának előjele. "Karabah és Ramil is szabotőrök áldozata lett. Az elsőt az ellenség foglalta el, a második sok évig volt börtönben. Ramilt elengedték, a következő lépés Karabah felszabadítása" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Safarov szabadulása Azerbajdzsán békés politikájának az eredménye.
Az azeri internetes honlapok szerint hazájában hősként ünneplik a Budapesten 2007-ben jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonát. Ramil Safarov szabadulása után felkereste a neki kegyelmet adó államfő apjának, az azeri KGB-főnökből és kommunista pártbeli első titkárból, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjából Azerbajdzsán elnökévé lett Heydar Aliyevnek az emlékművét, majd virágot helyezett el a hősök fasorában is, ahol mások mellett a Karabahért Örményországgal vívott háború halottai is nyugszanak.
Őrnaggyá léptette elő a Budapesten örmény katonatársát megölő Ramil Safarovot Safir Abiyev azeri védelmi miniszter - jelentette szombaton a Trend azeri internetes hírportál.
A Magyarországon tanuló Ramil Safarov hadnagy 2004-ben baltával mészárolta le örmény tiszttársát, s ezért az illetékes magyar hatóságok jogerősen életfogytiglanra ítélték, de pénteken átadták Azerbajdzsánnak. Safarovot rögtön hazatérése után elnöki kegyelemmel szabadlábra került.
A bakui védelmi minisztérium közleménye szerint a miniszter fogadta Safarovot, gratulált neki hazatéréséhez, s az Ilham Aliyevtől elnyert kegyelemhez. További sikereket kívánt neki katonai téren folytatandó tevékenységéhez. A miniszter köszönetet mondott az államfőnek - aki egyben a hadsereg főparancsnoka is - azért a nagy figyelemért és gondoskodásért, amelyet a tiszt iránt tanúsított.
"Az azerbajdzsáni külügyminisztérium nagyra értékeli a magyar fél közreműködését Ramil Safarov hazatérésében" - nyilatkozta a Trendnek Elman Abdullayev, a minisztérium szóvivője. "Az azerbajdzsáni fél már egy ideje dolgozott ezen, s rendkívül nagyra értékeljük a magyar fél együttműködését ebben a kérdésben" - mondta.
"Ilham Aliyev elnök Ramil Safarovnak megkegyelmező rendelete az elszántság, a bátorság és az igazság diadala" - közölte a kormányzó Új Azerbajdzsán Párt alelnöke és végrehajtó titkára, Ali Ahmedov a párt hivatalos honlapjával.
A politikus szerint Safarov szabadon bocsátása Karabah (az Azerbajdzsánból kivált örmény enklávé) felszabadításának előjele. "Karabah és Ramil is szabotőrök áldozata lett. Az elsőt az ellenség foglalta el, a második sok évig volt börtönben. Ramilt elengedték, a következő lépés Karabah felszabadítása" - fogalmazott, hozzátéve, hogy Safarov szabadulása Azerbajdzsán békés politikájának az eredménye.
Az azeri internetes honlapok szerint hazájában hősként ünneplik a Budapesten 2007-ben jogerősen életfogytiglani börtönbüntetésre ítélt katonát. Ramil Safarov szabadulása után felkereste a neki kegyelmet adó államfő apjának, az azeri KGB-főnökből és kommunista pártbeli első titkárból, az SZKP KB Politikai Bizottsága tagjából Azerbajdzsán elnökévé lett Heydar Aliyevnek az emlékművét, majd virágot helyezett el a hősök fasorában is, ahol mások mellett a Karabahért Örményországgal vívott háború halottai is nyugszanak.
Koreai kommentfityisz
Visszaverte a dél-koreai alkotmánybíróság azt a kormányzati szándékot, amely szerintük nagyban sértette volna a polgárok szólásszabadságát.
A Korea Times beszámolója szerint a legfőbb helyi bírói fórum egyhangú döntéssel torpedózta meg azt a fél évtizede elfogadott törvényt, amely a napi 100 ezernél több látogatót kimutató oldalak számára előírta, hogy csak valódi név és személyi szám megadása után engedjék kommentelni látogatóikat. A verdikt szerint a rendszer akkor volna elfogadható, ha az egyértelműen a köz érdekét szolgálná.
Ráadásul az eltelt öt esztendőben nem csökkent kimutathatóan a törvényt vagy jó ízlést sértő kommentek száma – indokolta a bírói fórum a döntést. Amely egyben arra is kitér: a rendszer (személyi szám híján) kizárja a megszólalás lehetőségéből a külföldieket, ugyanakkor személyes és bizalmas adatok közlésére kötelezi a hozzászólni kívánókat.
http://www.mediapiac.com/media/egyeb/Koreai-kommentfityisz/8322/
A Korea Times beszámolója szerint a legfőbb helyi bírói fórum egyhangú döntéssel torpedózta meg azt a fél évtizede elfogadott törvényt, amely a napi 100 ezernél több látogatót kimutató oldalak számára előírta, hogy csak valódi név és személyi szám megadása után engedjék kommentelni látogatóikat. A verdikt szerint a rendszer akkor volna elfogadható, ha az egyértelműen a köz érdekét szolgálná.
Ráadásul az eltelt öt esztendőben nem csökkent kimutathatóan a törvényt vagy jó ízlést sértő kommentek száma – indokolta a bírói fórum a döntést. Amely egyben arra is kitér: a rendszer (személyi szám híján) kizárja a megszólalás lehetőségéből a külföldieket, ugyanakkor személyes és bizalmas adatok közlésére kötelezi a hozzászólni kívánókat.
http://www.mediapiac.com/media/egyeb/Koreai-kommentfityisz/8322/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)