Trócsányi: Az ügyvédi világból érkezem, ott nincsenek komcsik

"Én az ügyvédi világból érkezem, ahol nincsenek komcsik. Számos nagyon komoly bírót is ismerek, aki szintén nem komcsi" – mondta Trócsányi László az atv.hu-nak adott interjúban. Az igazságügyminisztert megkérdeztük, hogy 2013-ban, amikor párizsi nagykövet volt, mondta-e neki Orbán Viktor, hogy az Alkotmánybíróságot a Kúriába kell olvasztani? Azért lett ismét igazságügyminiszter, mert itt a történelmi lehetőség az 1949-ben megszüntetett Közigazgatási Felsőbíróság felállítására. Nem cáfolta, hogy (a "bírságbajnok") Patyi András lehet az új bíróság elnöke, "kiváló közigazgatási jogász, a diákom volt" – mondta róla. Nyilvánvaló tévedés – válaszolt arra, hogy 5 milliós fizetése lenne.

Trócsányi: Az ügyvédi világból érkezem, ott nincsenek komcsik Fotó: atv.hu/Szabados Attila
Diadalmaskodhatnak a bevándorlás ellenzői a mai és a holnapi EU-csúcson, lekerülhet a napirendről a kötelező kvóta? Orbán Viktor és a V4-ek álláspontja érvényre juthat?

- A tagállamok közötti eltérő nézetek nem hiszem, hogy lehetővé teszik, hogy ma végleges döntések szülessenek. Így véleményem szerint a kötelező kvóta ügyében nem lehet döntés. Egyes nyugat-európai országok a kötelező szétosztásban érdekeltek, a visegrádi országok pedig ezt határozottan ellenzik. Az Európai Tanácsnak kell meghatároznia az EU általános politikai irányait és prioritásait. A migráció vonatkozásában a politikai irányok még nem határozhatóak meg, noha az EU külső határai védelmének kérdésében kezd konszenzus kialakulni. Ez azonban nem mondható el a kvóta ügyében. A rossz tapasztalatok arra is figyelmeztetnek, hogy amennyiben az Európai Tanácsnak nem sikerülne megállapodásra jutnia a migráció kérdésében, akkor a Juncker által vezetett Bizottság a belügyminiszterek tanácsi formációján keresztül, minősített többséggel érvényre juttathatja akaratát. Ez történt 2015-ben is, amikor júniusban az Európai Tanácson az állam és kormányfők az önkéntes kvótában tudtak megállapodni, de szeptemberben a belügyi tanácsülésen már kötelező kvótát fogadtak el. Ez az eljárás az én személyes véleményem szerint akkor is antidemokratikus volt és nagyon remélem, hogy mégegyszer nem próbálkoznak vele.

A Visegrádi országokat azzal vádolják, hogy nem szolidáriasak. Nem lehet cinikusan élvezni az EU-ban csak az előnyöket – hangoztatja rendre Merkel és Macron is.

-Nézze, a felelősség érzete egyfajta koncentrikus körökhöz hasonlítható. Mi elsősorban a nemzetünkért vagyunk felelősek, ezt követően a szomszédos országokért, majd a balkáni térségért. Szolidaritásunknak ezer módon adtunk és adunk bizonyságot, ezért erről kár is beszélni. Az egykori gyarmattartó országok ma szembesülnek azzal, hogy a folyamat megfordult, korábbi érdekövezeteikből a migránsok a volt gyarmatosító országok irányába indultak meg. Közép-és Kelet Európa országainak felelősségérzete ezen országok irányába nyilván más, mint az egyfajta lelkiismeret furdalással rendelkező nyugat-európai országoké. Mi a már említett koncentrikus körökben érezzük felelősségeinket.

A Merkel-Macron páros nyomást tud gyakorolni a V4-re, Budapestre? Orbán Viktor hamarosan Berlinbe utazik, Angela Merkel meghívására.



- A német-magyar politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatok kiválóak, azt is mondhatjuk, hogy prioritást élveznek. A migrációt illetően vannak véleménykülönbségek, a magas szintű politikai konzultációk hozzá tudnak járulni ahhoz, hogy előrelépés történjen a vitás kérdések feloldásában. De a magyar kormány senki részéről nem fogad el nyomásgyakorlást, szuverén ország vagyunk, alkotmányos önazonosságunk védelmezése most már alaptörvényi kötelezettségünk. Elvi kérdésekben nem szoktunk engedni.

A populizmus szitokszóvá vált
Stop Soros: Ön is úgy tudja, hogy visszakozik a kormány? Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke Strasbourgban nyilatkozta: tanulmányozni fogja a kormány a Velencei Bizottság frissen nyilvánosságra hozott állásfoglalását a Stop Sorossal kapcsolatban, és ha az tartalmaz olyan javaslatokat, melyeket fel lehet használni a jogszabályalkotás során, akkor megteszi.

- A magyar kormány mindig körültekintően jár el. Így tettünk akkor is, amikor a külföldről támogatott szervezetek pénzügyi támogatásáról fogadtunk el jogszabályt, bevártuk a Velencei Bizottság véleményét, sőt abból több ajánlást is el tudtunk fogadni. Visszakozásról biztos nem beszélhetünk, legfeljebb megfontolásokról.

fotó: atv.hu/szabados attilaFotó: atv.hu/Szabados Attila


A Velencei Bizottság erősen kritizálja a Stop Soros törvényt, Ön 2005-ben tagja volt a Bizottságnak. Mi a véleménye a testületről?

- A Velencei Bizottság egy nagyon érdekes szakértői testület. Amikor az 1990-es évek elején létrehozták, a cél az volt, hogy segítséget nyújtson a rendszerváltó országok számára egyfajta alkotmányjogi mérnökösödés révén. Nemzetközileg is jegyzett professzorok voltak a testület tagjai. Közel harminc évvel később ezen szervezet feladata megváltozott, és most már vegytiszta, steril viszonyok között mindenhol érvényre juttatandó elvárásokat kíván megfogalmazni. A nemzeti sajátosságok vagy a globális kihívásokra adandó speciális nemzeti válaszok háttérbe szorulnak. Az is nagyon figyelemreméltó, hogy a Velencei Bizottság döntő mértékben Közép-és Kelet Európa országainak jogszabályaival foglalkozik, és elvétve vannak jelentések nyugat-európai országok jogi normáiról. Ez azért sokat elárul. Különösen ma, amikor egyfajta vita alakult ki Európa különböző részei között. Közép- és Kelet-Európa országainak önálló hangja lett,számos kérdésben másként látják a világot, mint egyes nyugat-európai országok. A vegytiszta nemzetközi standardok a globális válság időszakában nem működnek megfelelően, az új kihívások innovatív gondolkodást, megoldásokat követelnek. Franciaországban a terrortámadások miatt hosszú hónapokon keresztül felfüggesztették az Emberi Jogok Európai Egyezményének alkalmazását és érdekes módon ez az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ingerküszöbét sem érte el. A migrációt támogató szervezetekkel szembeni elvárások megfogalmazása nem tekinthető magyar ügynek, miután ez ugyanígy aktuális a Földközi-tenger országainak esetében is. Nem véletlen, hogy magatartási kódexeket fogadnak el a nemzetközi NGO-k vonatkozásában. Az egyes megoldásokról természetesen lehetnek eltérő vélemények, különösen politikusok részéről. Erre utal Macron elnök legutóbbi nyilatkozata is...

A populizmus úgy terjed az Európai Unióban "mint a lepra"?

- Igen. A populizmus mára szitokszóvá vált, tartalma kiüresedett. Bármikor, bármely politikusra rásüthető, hogy populista, különösen ha a népet említi, vagy a népre hivatkozik, illetve a nép véleményére népszavazás megtartása útján kíváncsi.

Legyen szíves, válaszoljon egyértelműen: ha holnap a kormány által "Soros-szervezetnek" titulált Helsinki Bizottság ügyvédei, emberi-jogi aktivistái a szerb-magyar határzónában információs anyagot osztanak a határt átlépőknek, - arról például, hogy hogyan kell a menedékjogi kérelmet benyújtani -, őket elzárással fogják büntetni ? Vagy súlyosabb esetben börtön?

- Az ügyvédi tevékenység nem korlátozható. Ez történeti alkotmányunkból is következik. Nem tekinthető azonban jogi képviseleti tevékenységnek az, ha valaki, aktivistaként arról tájékoztatja a Magyarországra bejutni szándékozókat, hogy milyen, akár valótlan állításokkal könnyíthetik meg a menekült státusz megnyerését.

Azért nem "illegális bevándorlás" szerepel a Stop Sorosban, mert jogilag nincs értelme?

- Az illegálisról nekem az illegális kommunisták jutnak eszembe. Tehát jogellenes bevándorlás, ez a Btk.-tényállás.

A Stop Soros 25 százalékos büntető-illetékét miért szervezték ki az adótörvényekbe 25 százalékos "bevándorlási adó" címen? Hogy a Velencei Bizottság ne tudja támadni a Stop Sorost ?

- Bár az adótörvények elkészítése nem az Igazságügyi Minisztérium feladata, mindazonáltal a cél az, hogy a migrációt anyagilag támogatók járuljanak hozzá a határvédelem költségeihez is. Emlékezzünk vissza, amikor korábbiakban bevezettünk a különadókat, a cél az volt, hogy a költségvetési deficit csökkentésében ne csak az egyszerű állampolgárok vegyenek részt, hanem meghatározott gazdasági szektorok jelentős társaságai. Aki a migrációt jónak és azt anyagilag támogatandónak tartja, az jogosan fizethet be különadót a határvédelemre is. Ha lesz erről jogi vita, akkor azt, az illetékes fórumok előtt meg fogjuk vitatni.

Elképzelhető, hogy egy módosítóval kiveszik a 25 százalékos bevándorlási adót?

- Ezt valószínűtlennek tartom.

Apropó, visszakozás: Lesz megállapodás a CEU-val a nyáron, mit tud erről? Az új amerikai nagykövet, David Corrnstein megérkezése Budapestre előmozdíthatja az aláírást?

- A miniszterelnök úrnak a napokban az Országgyűlésben adott válaszát tartom ebben a kérdésben irányadónak. Az Igazságügyi Minisztérium képviseli a magyar államot a luxemburgi Európai Bíróság előtt e tárgyban folyó eljárás során, érdeklődéssel várjuk a jogi érvek csatájának alakulását.

"Számos komoly bírót ismerek, és nem komcsik"
Orbán Viktor 2013 május 27-én - amikor négyszemközt az alkotmányos hatalom korlátairól beszélgettek -, tényleg felvetette, hogy az Alkotmánybíróságot meg kellene szüntetni, pontosabban a Kúria legyen az AB? Ön akkor párizsi nagykövet volt, és visszaemlékezésében, a Párizsi Napló című könyvében, ami most áprilisban jelent meg, valami ilyesmit ír.

- Ez így soha nem hangzott el. Legfeljebb egyes szakmai körökben 2010-ben felvetődött, hogy a két testület akár össze is vonható. De ezt a koncepciót az élet túlhaladta.

fotó: atv.hu/szabados attilaFotó: atv.hu/Szabados Attila

És a Kúriát beolvasztják az Alkotmánybíróságba?

- Én ilyen tervről nem tudok.

Az ön személyes véleménye szerint?

- Az én személyes véleményem szerint nem. A két bíróság funkciója teljesen eltérő. A rendes bíróságok jogvitákat döntenek el, ezzel szemben az Alkotmánybíróság az alkotmányosság őre. A két bíróság között természetesen van kapcsolat, a rendes bíróság döntését alkotmányjogi panasszal lehet megtámadni az Alkotmánybíróság előtt. A magyar megoldás a német megoldást veszi alapul és jól is működik.

Budai Gyula emlékezetes megnyilatkozása: "a bírák mind komcsik".

- Már korábban is megkaptam ezt a kérdést. A válaszom: én az ügyvédi világból érkezem, ahol nincsenek komcsik. Számos nagyon komoly bírót is ismerek, aki szintén nem komcsi.

A miniszterelnök válasza viszont úgy hangzott: "a teljes bírói kar nem komcsi".

- A politikusok és a bírók között természetesek a viták, ezt párizsi nagyköveti éveim alatt is megtapasztalhattam. Később jó példa volt erre amikor Fillon köztársasági elnök jelölt választási esélyeit a bírók lehetetlenítették el. Majd ezt követően szép csendesen ellaposodott az ügy, és még ma sincs döntés arról, hogy Fillon felesége végzett-e munkát parlamenti asszisztensként vagy sem.

Orbán Viktor szerint a Kúrián a bírák "intellektuálisan nem nőttek fel a feladathoz". A miniszterelnök azzal vádolta a Kúriát, hogy súlyosan beavatkoztak a választásokba, a levélszavazatokról szóló döntéssel április 8-a után elvettek egy parlamenti mandátumot a Fidesztől.

- Miniszterelnök úr olvasta az Alkotmánybíróság döntését.

Az AB nem döntött az ügyben.

- Az Alkotmánybíróság döntésének indokolása e tárgyban egyértelmű volt, a miniszterelnök ezen indokolásra hivatkozott. A politikusok természetszerű, hogy véleményt nyilvánítanak egyes bírói döntésekről. Más a helyzet az igazságügyminiszter esetében. Neki nagyon óvatosnak kell lennie, hogy még a látszatát is kerülje annak, hogy beavatkozna az igazságszolgáltatás konkrét ítélkezésébe. Én a magam részéről ezért bírói döntést nem kommentálok. Egy kivétel van, a Biszku-ügyben megszólaltam, és azt mondtam, hogy úgy tűnik, az ügyet nem a bírák, hanem az élet fogja megoldani. Így is történt, Biszku meghalt a bírói ítélet előtt.

A kormánypárti sajtóban listázzák a Kúria bíráit...

- Én nem tudok ilyen listázásról.

Figyelő, Magyar Idők, Demokrata-cikkek össztüzet zúdítanak azokra a Kúria- bírákra, akik például a Laborcz-ügyben, vagy a már említett ügyben ítélkeztek. Darák Péter elnöknek pedig azt róják fel, hogy korábban meghívta a Kúriára előadást tartani a CEU egyik professzorát, Rév Istvánt, aki korábban a The New York Times-ban támadó cikket írt Orbán Viktorról.

- Én ezt az össztűzt nem érzem. A Kúria elismert bírókból álló testületként van számon tartva. Vannak vitatható döntések, amivel esetleg nem ért egyet egy politikus, legyen az akár kormánypárti vagy ellenzéki és ennek hangot is ad. A sajtóban a bírókról megjelentek pedig legfeljebb tényismertetések, melyekkel együtt kell élni. Az, hogy ez valakinek tetszik vagy sem, az egyéni ízlés dolga. Én például nagyon furcsállottam, amikor Franciaországban arról írtak a lapok, hogy egyes bírák mely politikushoz állnak közel.

A Handó Tünde vezette Országos Bírói Hivatalt be kell olvasztani az igazságügyi tárcába ?

- Erről nincs szó. Az igazságszolgáltatásnak a külső igazgatása bonyolult és összetett kérdés. Európában különböző modellek vannak. Miniszterelnök úr arra kért fel, hogy az Alaptörvényben foglalt bírósági igazgatási modell értékelését végezzem el. Ezt a feladatot tágabb összefüggésben értelmezem. A rendszerváltozás óta háromfajta igazgatási modell létezett és mindegyik alkotmányos volt. 1997-ig az igazságügyi minisztériumnak – hasonlóan a legtöbb nyugat-európai országokhoz - voltfeladata a bíróságok külső igazgatásában, de működtek bírósági önkormányzati szervek is. 1997-ben Solt Pál javaslatára az Országos Igazságszolgáltatási Tanács jött létre, amelynek élén a Kúria elnöke állt és az OIT hivatala játszott jelentős szerepet az igazgatás napi teendőinek ellátásában. 2011-től az Országos Bírói Hivatal és annak elnöke játszik meghatározó szerepet a bírósági igazgatást illetően és az Országos Bírói Tanácsnak vannak ellenőrzési jogosítványai. E három modell működésének tapasztalatiról fogunk jelentést készíteni. A jelenetés elkészítésében természetesen együttműködünk az OBH elnökével is.

Handó Tünde a Vasárnapi újságban lényegében hazaárulóknak nevezte az Országos Bírói Tanács ( OBT ) bíráit, akik Brüsszelbe "szaladnak" a tervezett közigazgatási bíróságok létrehozása miatt. Az Igazságügyi Tanácsok Európai Hálózatáról van szó, és a testület elnökéről, vele konzultáltak a bírák.

- A hálózat elnöke hozzám is bejelentkezett és fogok vele találkozni, a dialógusnak vagyok a híve. Azonban a hazai viták külföldre “exportálásának” magam se vagyok híve.

fotó: atv.hu/szabados attilaFotó: atv.hu/Szabados Attila

Patyi András kiváló jogász, a diákom volt
Mi a garancia arra, hogy a Közigazgatási Felsőbíróság nem Orbán Viktor különbírósága lesz ?

- Amit Ön megfogalmaz az önálló közigazgatási bíráskodás kapcsán az a jelenlegi ellenzéki narratíva. Az önálló közigazgatási bíráskodás bevezetését más célok vezérlik, amelyeket a magam részéről 2014. június 6-i kinevezésem óta hangoztatok.

Az OBH még tavaly készített egy értékelést, és üdvözlendőnek nevezték a Közigazgatási Felsőbíróság felállítását. De akkor 32 pontban aggályokat fogalmaztak meg: korrupciós, de "politikai faktort" is jelent szerintük, ha a végrehajtói hatalomból a bírói hatalomhoz átmenő lojális kormánytisztviselőkkel, államigazgatási szakemberrel...

- Ne is folytassa, mert ismerem az összes kérdést!

A hatalom számára fontos kérdések, közbeszerzések, médiaügyek, választási kérdések mind ezen az új bíróságon dőlnek majd el. Ha Mészáros Lőrinc nem fog nyerni például egy közbeszerzésen...

- Így nehéz, így nem fogunk tudni beszélgetni. Azért nem tudunk így beszélgetni, mert ez nem a jog nyelve. Bizonytalan politikai félelmekkel nem kívánok foglalkozni. Szakmai alapon dolgozom ebben a minisztériumban, és valamit elvállaltam 2014. június 6-án, és 2018-ban azt meg is fogom csinálni. 2018-ban azért is vállaltam el a felkérést az igazságügyminiszteri posztra, mert azt mondtam, hogy történelmi lehetőség az 1949-ben megszüntetett Közigazgatási Felsőbíróság ismételt felállítása. Nyilván tudja, 1949-ig Magyar Királyi Közigazgatási Bíróság működött. A munkát tisztességgel fogom elvégezni, nem foglalkozom a politikai taktikából származó sokszor sértő mondatokkal, feltételezgetésekkel. Egy komoly szakmai bizottság segít a munkámban, a bizottságot Kiss György akadémikus vezeti, tagjai között pedig bírók és egyetemi oktatók találhatóak. Élmény velük együtt dolgozni, érződik a szakmai felelősség.

A Közigazgatási Felsőbíróság bírói álláshelyeire úgy hogy lehet majd egyenlő eséllyel pályázni, ha az igazságügyminiszteri rendelet szerint ha egy bírósági titkár - aki 6-9 évet már eltöltött a bíróságon - 6 pontot kap, egy hatósági jogi előadó, aki szintén bíró akar lenni, a dupláját, azaz 12 pontot 6 év után?

- Tessék a megszerezhető összes pontot figyelembe venni. A cél az esélyegyenlőség megteremtése volt. A jelen pontozási rendszer ezt biztosítani tudja.

fotó: atv.hu/szabados attilaFotó: atv.hu/Szabados Attila

A Fővárosi Munkaügyi Bíróság elnöke, Kopinja Maria is kívülről, a NAV-tól jött, tehát az adóhatóságtól, de ő volt bírósági titkár is. A szakszerűség és a jogszerűség más és más...

- A közigazgatási bírósságok összetételénél az arányokra figyelni kell. Ausztriában a bírói létszám egyharmadának kell a közigazgatásból érkezni, Franciaországban is nagyszámban érkeznek a közigazgatásból. Nagyon sok országban egyetemi oktatók és ügyvédek is be tudnak kerülni a bíróságokra. Nagy Britanniában elismert ügyvédek gyakran kerülnek be a bírói karba. Mintha egy kicsit fetisizálnánk azt, hogy csak az lehet jó bíró, aki rögtön az egyetem után fogalmazóként kerül a bíróságra, majd titkár lesz és ezt követően bíró. Magam részéről azt a véleményt osztom ebben a kérdésben, hogy fontos a bíróságokon az életpálya modell, amely vonzóvá tesz egy egész életre szóló bírói karriert. Azonban a belterjesség kialakulásának megelőzése céljából, szellemileg frissítőileg hat a bíróságokra, ha a bíróságok különböző szintjeire korábban más szakterületeken dolgozó jó képességű jogászok is bekerülnek. Amiről ebben a kérdésben vitatkozni érdemes, az az arányok kérdése. Ez különösen igaz a közigazgatási bíráskodás esetében.

De a brit sztárügyvédek nyilván nem kormányalkalmazottak voltak.

- Nem. Ne becsüljük le a közigazgatási dolgozót. Mikor azt mondjuk, hogy minden közigazgatási ember pártkatona, akkor elnézést kérek, az sértés a számomra és számukra is, mert a közigazgatásban dolgozik több tízezer ember, akik tisztességesek, becsületesek és nagy szakmai alázattal és kvalitással dolgoznak. Az Igazságügyi Minisztériumban is nagyon sok komoly szaktudású jogász dolgozik, szerencsére.

A lojalitás nem alapfeltétel?

- A lojalitás számomra egy pozitív fogalom. Egy tisztességes szakember amikor bírói esküt tesz, akkor onnantól a lojalitásának tárgya a bírói függetlenség kell hogy legyen.

A közigazgatási bíróság 250 fős lesz, és körülbelül 40 százalék lesz, aki kívülről, a közigazgatásból érkezik ?

- Nem tudok és nem is akarok konkrét számokat mondani. A szakmai bizottság is tárgyalni fogja ezt a kérdést, hasonlóan más elvi kérdésekhez. Végleges álláspontomat a megfogalmazott szakmai javaslatok alapján fogom kialakítani.

Patyi András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke? Orbán Viktor a humoros kampányvideójában többször is "bírságbajnoknak" szólította Patyi Andrást, mert a választási bizottság elnökeként ő is megszavazta, hogy a miniszterelnök fizessen 300 ezer forintos büntetést, mert óvodában, óvodásokkal kampányolt.

- Patyi András kiváló közigazgatási jogász, volt diákom a Szegedi Tudományegyetemen. Arról, hogy ki lesz a Közigazgatási Felsőbíróság elnöke nem az igazságügyi miniszternek kell döntenie, az Alaptörvény értelmében a döntést az Országgyűlés fogja meghozni. Erről csak a törvény elfogadását követően érdemes beszélni. Addig maradnak a találgatások.

Tévedés az 5 milliós fizetés
A ciklus közepén már nem is valószínű, hogy Ön Budapesten lesz, azt hallani hogy Brüsszelbe kap feladatot, uniós intézményben, biztosi poszton vagy a luxemburgi bíróságon.

- Láthatja, hogy nagyon sok feladatom van, munkáimra koncentrálok. Nem mindegy, hogy a feladatoknak milyen színvonalon tudok eleget tenni. Munkám minősége egyrészt a magyar kormány presztízséről másrészt a saját presztízsemről is szól. Az más kérdés, hogy 2000-2004 között amikor Belgiumban nagykövet lehettem, nagyon sok barátra találtam ebben az országban. A Louvain-i Katolikus Egyetem professzoraival a mai napig szoros kapcsolatot ápolok, ők a Szegedi Egyetemen immáron nemzetközileg is jegyzett francia nyelvű mester képzés meghívott oktatói.

Tényleg 5 milliós lesz a miniszteri fizetése, Önnek egyedül ? Ez hangzott el egy hete, a Kormányinfón.

- Ez nyilvánvaló tévedés.

A miniszterelnök a parlamentben kijelentette, hazugság, hogy 5 milliós miniszteri fizetések lesznek. Később azt mondta, "ha odakerülünk, megfontolom".

- Ez elvi kérdés. Azt gondolom, hogy a társadalomban elfoglalt pozícióhoz, a presztízshez nyilván igazodni kell egy miniszteri fizetésnek. De ez nem lehet eltúlzott. Ugyanakkor a miniszteri fizetés összefüggésben áll az apparátusban dolgozók fizetésével is. Az államnak az az érdeke, hogy színvonalas, hozzáértő szakemberek dolgozzanak a minisztériumokban, akik képesek komoly feladatokat elvégezni. Egy minisztériumnak komoly szellemi műhelynek kell lennie. Ha túl nagy a fizetések közötti különbség a magánszektor és a közszektor relációjában, akkor nehéz megtartani a színvonalas munkaerőt a központi közigazgatásban. Ez számomra fontosabb kérdés, mint a miniszteri fizetés.

http://www.atv.hu/belfold/20180628-trocsanyi-interju/