Német bíróság vizsgálja az ECB kötvényvásárlásait

Figyelő Online - Csepi Lajos
A német alkotmánybíróság kedden vizsgálatot kezd az Európai Központi Bank (ECB) kötvényvásárlási programja ügyében. Azt kívánják megállapítani, hogy az ECB alapító okirata feljogosítja-e a bankot korlátlan mennyiségű államkötvény felvásárlására.
A vizsgálat éppen akkor indul, amikor az ECB kötvényvásárlási programjának további bővítésére készül.

Az OMT-t, a Közvetlen Pénzügyi Tranzakciók Programját 2012-ben, az eurozóna adósság-válságának tetőpontján, az ECB hatékony eszközeként vezették be,azzal a céllal, hogy a befektetőket elriasszák az államkötvényekkel történő spekulációtól. A program nem valósult meg, azóta pedig egy sokkal nagyobb volumenű kötvény-vásárlási program, a QE-nek nevezett gazdaság-élénkítő projekt váltotta fel, bár ennek célja nem a spekuláció megelőzése, hanem az infláció élénkítése.

A legmagasabb szintű német bíróság vizsgálata a mára már valószínűleg céltalanná vált intézkedésre irányul, a döntés azonban minden bizonnyal komoly hatással lesz az ECB folyamatban lévő, 1,1 trillió euró értékű, 2017 márciusáig lebonyolítani tervezett kötvényvásárlási programjára.

A program bírálói azt állítják: az ilyen intézkedések gyakorlatilag nem jelentenek mást, mint az államadósságok frissen nyomtatott pénzzel történő kifizetését.

Az OMT ellen eredetileg 2014-ben, 37 ezer euro-szkeptikus aláírásával kezdeményeztek eljárást a legfelsőbb német bírói fórum előtt. Az alkotmánybíróság akkor részlegesen egyetértett a kezdeményezők aggodalmaival. Állásfoglalásában úgy fogalmazott, hogy „lényeges indokok utalnak arra, hogy a program túlmutat az ECB pénzügy-politikai felhatalmazásán, sérti a tagállamok hatáskörét és ellentmond a költségvetési hiány finanszírozását tilalmazó előírásnak.” A végső döntés előtt azonban megküldte az ügyet a luxemburgi Európai Bíróságnak (ECJ).

Az ECJ a múlt év júniusában félresöpörte a német bíróság aggályait és kimondta, hogy a program összeegyeztethető az EU jogával.

A német alkotmánybíróságnak ennek ismeretében kell kimondania a végső döntést. Erre néhány hónapon belül aligha lehet számítani.

Az adósságtól irtózó Németország különösen bizalmatlan az ilyen kötvényvásárlási programok sikerét illetően. Az ország központi bankjának vezetője, Jens Weidmann mind az OMT, mind pedig a QE esetében nemmel szavazott. Weidmann nem titkolta ellenvéleményét az ECB rendszeres pénzügy-politikai ülésein sem, amikor a Bank főnöke, Mario Draghi a kötvényvásárlási program további bővítését javasolta.

A Commerzbank elemzője, Michael Schubert úgy véli, hogy a német bíróság „valószínűleg az ECJ döntése után sem fogja megváltoztatni korábbi döntését. Szerinte a német bírák „bizonyára megpróbálnak egy kompromisszumot keresni”. Ez azt jelentheti, hogy elfogadják az ECJ következtetéseit, de visszautasítják annak indoklását, vagy egyszerűen fenntartják maguknak a jogot, hogy az új fejlemények fényében a helyzet ismételten áttekintsék.

Egy sor ismert német közgazdász, közöttük az Ifo Intézetet vezető Clemens Fuest arra figyelmeztetett: ha a német bíróság egyetért az ECJ-vel, az további, unortodox módszerek alkalmazásának sorát indíthatja el. „Attól a perctől kezdve, hogy az ECB beavatkozik a válság megoldásába, fennáll annak a veszélye, hogy az eurozónát rossz irányba indítjuk el” mondta Fuest, rámutatva, hogy az adóssággal küzdő országok ebben az esetben nem kényszerülnek érdemi gazdasági reformok megvalósítására és egyszerűen megvárják, hogy az ECB kihúzza őket a csávából.

Mario Draghi már utalt arra, hogy az ECB első, idei pénzügy-politikai ülésén a Bank újabb ösztönző intézkedéseket fogadhat el és további, kamatcsökkentő lépést tehet, hogy az alacsony szinten ragadó inflációt feljebb lökdösse.
http://figyelo.hu/cikkek/429383-nemet-birosag-vizsgalja-az-ecb-kotvenyvasarlasait