G. Szabó Dániel
Jogellenesen váltották le Baka Andrást a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztségéből a strasbourgi bíróság keddi ítélete szerint. A testület megalapozottnak látta, hogy Bakát a kormány törvényeiről szóló véleményének kifejtése miatt mozdították el tisztségéből.
A véleményének kifejtése miatt váltották le Baka András főbírót a strasbourgi bíróság szerint. A testület kedd reggel közzétett ítélete szerint megalapozottnak látta Baka keresetét, amiben azt kifogásolta: 2011-ben azért váltották le Legfelsőbb Bíróság (a későbbí Kúria) elnöki tisztségéből, mert kifogásolta a kormánykoalíció egyes törvényeit.
Baka vagyoni kártérítést is kért, ennek összegéről még nem döntött a bíróság. A kormánynak és Bakának az ítélet véglegessé válásától számítva három hónapja van, hogy megegyezzen. Ennek hiányában a bíróság dönt majd a kártérítés pontos összegéről. Baka az elmaradt bére és más jogcímek alapján 224 millió forint vagyoni és 6 millió forint nem vagyoni kártérítést kért, valamint 46 millió forint ügyvédi munkadíjat.
Bakát úgy távolították el, hogy egy új feltételt támasztottak a Kúria elnökével szemben: azt, hogy ötéves bírói szolgálati jogviszonnyal kell rendelkeznie. Ebbe az öt évbe viszont nem számított bele a nemzetközi bíróságon eltöltött idő (Baka 17 évig volt bíró a strasbourgi bíróságon). Az elmozdításáról szóló szabályt az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénybe írták be. Ez biztosította, hogy az Alkotmánybíróságnál nem lehetett megtámadni a döntést, mert az átmeneti rendelkezések alkotmányi szintűek, így ezeket az AB nem vizsgálhatta. Az Alkotmánybíróság utóbb alkotmányellenesnek mondta ki az átmeneti rendelkezéseket, ez azonban Bakán már nem segített.
Mit bírált a bíró?
Baka András még főbíróként az Alkotmánybíróság előtt megtámadta a büntetőeljárási törvény kiemelt ügyekre vonatkozó módosítását, ami többek között lehetővé tette, hogy a kiemelt ügyekben a legfőbb ügyész válasszon bíróságot. Kifogásolta azt is, hogy az új törvény alapján 72 helyett 120 óráig tarthatott fogva a rendőrség valakit bírói döntés nélkül. A törvény szerint kiemelt ügyekben az ügyész megtilthatja a terhelt és a védő érintkezését az őrizet első negyvennyolc órájában, ami Baka szerint szintén alkotmányellenes. Később az AB döntése és az EU-s szervek felháborodása miatt a kormánykoalíció részben visszakozott és az ötödik alkotmánymódosítással enyhített a szabályokon.
Baka kifogásolta a bírók korai nyugdíjazását és a bírósági rendszer átalakítását is. A kormánykoalíció a bírók nyugdíjkorhatárát hetvenről hatvankét évre csökkentette, azzal indokolva a döntést, hogy az előző rendszerben ítélkező bírók mihamarabb nyugdíjba menjenek. A volt főbíró – és a teljes magyar bírói elit is – levélben tiltakozott a döntés ellen, mert szerinte ez politikai támadás a bírók függetlensége ellen. A levélben leírta, hogy a bírók 72 százalékát a rendszerváltás után nevezték ki, valamint „míg a korábbi időszak kormányzata nyíltan az ítélkezés jobboldali elfogultságát bírálta, az elmúlt mintegy két hónapban a jobboldali média egy része a volt diktatúra bíráiról beszél.” Az Indexnek adott későbbi interjújában Baka azt mondta, hogy az intézkedés célja a „a mostani adminisztráció által kinevezett vezetők helyzetbe hozása” volt.
EU-s botrányt is keltett a bírák idő előtti nyugdíjazása, később az Alkotmánybíróság és az EU bírósága is elkaszálta a szabályozást. A bírák nyugdíjkorhatára elvileg visszaállt ugyan, de a bírók nem kerültek automatikusan vissza a munkahelyükre. Így a továbbra is dolgozni akaró bíróknak külön pereket kellett indítania, tehát nagyrészt mégis érvényesült az Orbán-kormány eredeti szándéka: lecserélni a bírói kar egy részét.
Baka három éve, a leváltása idején azt mondta az Indexnek: „meggyőződésem, hogy a bírósági szervezet érdekében elmondott beszédem miatt született döntés az eltávolításomról.” A Legfelsőbb Bíróság volt elnöke azt kifogásolta, hogy az új Alaptörvény életbelépésével szerinte olyan rendszer alakult ki, ahol végső soron egyetlen ember, az Országos Bírósági Hivatal elnöke mondhatja meg, hogy ki lehet bíró és ki nem. Ennek a szervezetnek egyébként az a Handó Tünde az elnöke, aki Orbánékkal együtt lakott a legendássá vált Bibó István szakkollégiumban, majd a fideszes Szájer József felesége lett.
Baka azt a semmisségi törvényt is nyíltan támadta, ami alapján a 2006-os zavargások idején kizárólag rendőri jelentések alapján elítélt embereket rehabilitálták. Baka szerint a törvénnyel az Országgyűlés beleszólt a bíróságok munkájába, ami sérti a bírók szabad mérlegelési jogát. Az Alkotmánybíróság később nem találta alkotmányellenesnek a szabályt.
Ott dolgozott, ahol most döntöttek
Baka szerint a véleménynyilvánítását akarták elnyomni azzal, hogy miután kifogásolta a kormány törvényeit, egyfajta büntetésként távolították el. Kifogásolta, hogy nem volt lehetősége jogorvoslatra az elbocsátása ellen (hiszen arról alkotmányi szintű jogszabály rendelkezett, amit még az AB-nél sem lehetett megtámadni). A keresetében azt is leírta, hogy az idő előtti elbocsátása miatt kevesebb fizetést és juttatást (személyi védelem, lakhatás, titkárság) kapott. Baka a keresetét többek között a diszkrimináció tilalmára is alapította: míg őt leváltották, a többi bírót, vagy az Alkotmánybíróság elnökét változatlanul meghagyták a tisztségében.
A Sólyom László köztársasági elnök javaslatára, de csak harmadszori nekifutásra megválasztott volt főbíró egyébként kínosan ügyelt a függetlenségének a látszatára is. Paczolay Péterrel, az AB elnökével 2010 elejétől kezdve (a kilencvenes évek gyakorlatát újra felelevenítve) nem mentek el az állami ünnepségekre.
Az ügy furcsasága egyébként, hogy Baka az egykori munkahelyénél perelte be a magyar államot (máshol nem is tehette). A volt főbíró 1991 és 2008 között a strasbourgi bíróság magyar bírája volt. 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként lett a parlament tagja, erről a strasbourgi kinevezésekor mondott le.
http://index.hu/belfold/2014/05/27/baka_strasbourg/
2014. május 27., kedd
2014. május 24., szombat
Az európai parlamenti a világ egyik legigazságtalanabb választási rendszere
akiraly
A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án elég lesújtó ítéletet mondott az Európai Parlamentről. A lisszaboni szerződést értékelő ítéletükben azt írták, az EU “strukturális demokráciadeficitjének” két legfőbb oka is az Európai Parlament:
Egyrészt azért, mert bár pont a lisszaboni szerződés adott olyan jogosítványokat az EP-nek, amivel az ma már több egy gittegyletnél, még mindig alárendelt olyan, nem demokratikusan választott intézményeknek, mint az Európai Bizottság vagy a Tanács.
Másrészt teljesen aránytalan a választópolgárok képviselete, a kis tagállamok polgárai sokszorosan felülreprezentáltak.
De még mennyire.
Bár a 751 európai képviselőhelyet a lakosságszámot figyelembe véve osztották szét a tagállamok között, arányosnak semmiképp nem nevezhető a rendszer.
Például hatvanezer máltait ugyanúgy egy ember képvisel, mint hétszázezer németet. Magyarán, 12 német szava ér annyit, mint egy máltaié.
A probléma Magyarországról is ismerős lehet, itt részben azért volt szükség a magyar országgyűlési választókörzetek újrarajzolására, mert az utolsó választáson már 2,5-szeres volt az eltérés a legkisebb és a legnagyobb népességű választókerületek között. De ez is eltörpül az európai aránytalanságok mellett – márpedig a demokratikus képviselet egyik alapja, hogy a szavazatok is egyenlőek.
Nicolas Véron grafikonján is jól látszik, hogy a tagországok egy részét aránytalanul sokan képviselik az EP-ben. Forrás: Bruegel.org
A rendszer egyértelműen a kisebb tagállamok javára torzít. A legnagyobb nyertes a legkisebb tagállam, Málta:
A négyszázezer máltait hatan képviselik,
ahogy 1,3 millió észtet hatan,
a 2,3 millió lettet nyolcan,
a 82,5 millió németet pedig 96-an.
Az arányos képviselet alapján minden 550 ezer választópolgárra kéne jusson egy EP-képviselő, de a tagállamok jelentős részében ennél kevesebb ember választ egyet – Luxemburgban és Máltán összesen nem élnek ennyien.
Magyarország számára egyébként inkább kedvező a rendszer, mert itt kb. 400 ezer választópolgárra jut egy képviselő.
(Via Bruegel.org)
A német alkotmánybíróság 2009. június 30-án elég lesújtó ítéletet mondott az Európai Parlamentről. A lisszaboni szerződést értékelő ítéletükben azt írták, az EU “strukturális demokráciadeficitjének” két legfőbb oka is az Európai Parlament:
Egyrészt azért, mert bár pont a lisszaboni szerződés adott olyan jogosítványokat az EP-nek, amivel az ma már több egy gittegyletnél, még mindig alárendelt olyan, nem demokratikusan választott intézményeknek, mint az Európai Bizottság vagy a Tanács.
Másrészt teljesen aránytalan a választópolgárok képviselete, a kis tagállamok polgárai sokszorosan felülreprezentáltak.
De még mennyire.
Bár a 751 európai képviselőhelyet a lakosságszámot figyelembe véve osztották szét a tagállamok között, arányosnak semmiképp nem nevezhető a rendszer.
Például hatvanezer máltait ugyanúgy egy ember képvisel, mint hétszázezer németet. Magyarán, 12 német szava ér annyit, mint egy máltaié.
A probléma Magyarországról is ismerős lehet, itt részben azért volt szükség a magyar országgyűlési választókörzetek újrarajzolására, mert az utolsó választáson már 2,5-szeres volt az eltérés a legkisebb és a legnagyobb népességű választókerületek között. De ez is eltörpül az európai aránytalanságok mellett – márpedig a demokratikus képviselet egyik alapja, hogy a szavazatok is egyenlőek.
A rendszer egyértelműen a kisebb tagállamok javára torzít. A legnagyobb nyertes a legkisebb tagállam, Málta:
A négyszázezer máltait hatan képviselik,
ahogy 1,3 millió észtet hatan,
a 2,3 millió lettet nyolcan,
a 82,5 millió németet pedig 96-an.
Az arányos képviselet alapján minden 550 ezer választópolgárra kéne jusson egy EP-képviselő, de a tagállamok jelentős részében ennél kevesebb ember választ egyet – Luxemburgban és Máltán összesen nem élnek ennyien.
Magyarország számára egyébként inkább kedvező a rendszer, mert itt kb. 400 ezer választópolgárra jut egy képviselő.
(Via Bruegel.org)
2014. május 20., kedd
Orbán: Felháborító a strasbourgi döntés
KaG
Forrás: Hír TV
Embertelen és megalázó a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés – ezzel az indokkal marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést.
Megalázó a gyilkosok tényleges életfogytiglani ítélete – ezt mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület azért marasztalta el Magyarországot, mert hiányolja, hogy nincs lehetőség az ítéletek felülvizsgálatára 20-25 évente. Ha Magyarország ez alapján változtat a büntető törvénykönyvön, a roma-gyilkosságok három elkövetőjének ítéletét is felül kellene vizsgálni később. Ők ugyanis első fokon szintén tényleges életfogytiglant kaptak.
Magyar Lászlót 2010-ben ítélték el jogerősen gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyúttal kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből is. A férfi arra hivatkozva fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az ítélet embertelen és megalázó bánásmódként értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az ellene folyó eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig, nyolc évig tartott. Mindezért 65 ezer euró kártérítést kért. Strasbourg végül kétezer euró nem vagyoni kártérítést és 4150 euró költségtérítést ítélt meg. Kimondták azt is: Magyarországnak át kellene tekinteni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozást. „Én úgy gondolom, hogy ez egy előremutató döntés, a tényleges életfogytiglan intézménye súlyosan jogsértő, ugyanakkor már rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy nagyon sok félreértés szokott lenni, sok indulatot szokott kiváltani ez a téma, tehát hangsúlyozandó, hogy senki nem fog kijönni a börtönből a folyományaként. Strasbourg semmilyen elítélést nem vizsgált felül, mindösszesen azt írta elő, hogy azokat, akiket tényleges életfogytiglanra ítélnek súlyos bűncselekmények elkövetéséért, azoknak a büntetésük indokoltságát egy bizonyos idő után megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárások keretében felül kell vizsgálni. Aztán, hogy ezek az emberek kijönnek vagy nem, ez annak a függvénye, a független bíróságnak a döntése lesz” – mondta Karsai Dániel, Magyar László ügyvédje.
Strasbourg szerint a magyar szabályozás sérti az Emberi jogok európai egyezményét, amikor az elítéltet kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége alól. Ugyancsak a szabályozás hiányának róják fel, hogy nincs olyan gyakorlat, amely követné ezeknek az elítélteknek a személyiségében bekövetkezett változásokat.
Orbán: Felháborító
A miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést. Orbán Viktor körmendi EP-választási rendezvényén azt mondta: az ítéletet a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erő a bűnözőknek. „Ezt én személyesen felháborítónak tartom, és egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban, a bűnt elkövető embereknek a jogait az ártatlan emberek és áldozatok érdeke elé helyezek. Ez elfogadhatatlan, ez az egyik ok, amiért Európában nagyon sokan nem szeretik ma sem Brüsszelt sem pedig az Európai Bíróságot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Gulyás: A magyar kormány ragaszkodik az életfogytiglanhoz
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól. „Az intézmény lényegét illető törvénymódosítást semmilyen emberi jogi bírósági módosítás alapján nem tudunk elfogadni. Azt én nagyon fontosnak tartom – egyébként ez sem élvezi a társadalom többségének támogatását –, hogy halálbüntetés nincs és Magyarországon ne is legyen soha, ugyanakkor azt meg indokoltnak tartom, hogy ha valaki ilyen súlyos bűncselekményeket követ el – másokat megöl, meggyilkol –, nagyon fontos a társadalom védelme érdekében, hogy akár élethossziglan börtönben maradhasson” – mondta Gulyás Gergely.
Forrás: Hír TV
Embertelen és megalázó a tényleges életfogytiglani börtönbüntetés – ezzel az indokkal marasztalta el az Emberi Jogok Európai Bírósága Magyarországot. Orbán Viktor miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést.
Megalázó a gyilkosok tényleges életfogytiglani ítélete – ezt mondta ki ma az Emberi Jogok Európai Bírósága. A testület azért marasztalta el Magyarországot, mert hiányolja, hogy nincs lehetőség az ítéletek felülvizsgálatára 20-25 évente. Ha Magyarország ez alapján változtat a büntető törvénykönyvön, a roma-gyilkosságok három elkövetőjének ítéletét is felül kellene vizsgálni később. Ők ugyanis első fokon szintén tényleges életfogytiglant kaptak.
Magyar Lászlót 2010-ben ítélték el jogerősen gyilkosságokért és más bűncselekményekért életfogytig tartó szabadságvesztésre. Egyúttal kizárták a feltételes szabadlábra helyezésből is. A férfi arra hivatkozva fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához, hogy az ítélet embertelen és megalázó bánásmódként értékelhető. Sérelmezte azt is, hogy az ellene folyó eljárás ésszerűtlenül hosszú ideig, nyolc évig tartott. Mindezért 65 ezer euró kártérítést kért. Strasbourg végül kétezer euró nem vagyoni kártérítést és 4150 euró költségtérítést ítélt meg. Kimondták azt is: Magyarországnak át kellene tekinteni a tényleges életfogytiglani szabadságvesztéssel kapcsolatos szabályozást. „Én úgy gondolom, hogy ez egy előremutató döntés, a tényleges életfogytiglan intézménye súlyosan jogsértő, ugyanakkor már rögtön az elején hangsúlyoznám, hogy nagyon sok félreértés szokott lenni, sok indulatot szokott kiváltani ez a téma, tehát hangsúlyozandó, hogy senki nem fog kijönni a börtönből a folyományaként. Strasbourg semmilyen elítélést nem vizsgált felül, mindösszesen azt írta elő, hogy azokat, akiket tényleges életfogytiglanra ítélnek súlyos bűncselekmények elkövetéséért, azoknak a büntetésük indokoltságát egy bizonyos idő után megfelelő garanciákkal körülbástyázott eljárások keretében felül kell vizsgálni. Aztán, hogy ezek az emberek kijönnek vagy nem, ez annak a függvénye, a független bíróságnak a döntése lesz” – mondta Karsai Dániel, Magyar László ügyvédje.
Strasbourg szerint a magyar szabályozás sérti az Emberi jogok európai egyezményét, amikor az elítéltet kizárja a feltételes szabadlábra helyezés lehetősége alól. Ugyancsak a szabályozás hiányának róják fel, hogy nincs olyan gyakorlat, amely követné ezeknek az elítélteknek a személyiségében bekövetkezett változásokat.
Orbán: Felháborító
A miniszterelnök felháborítónak nevezte a strasbourgi döntést. Orbán Viktor körmendi EP-választási rendezvényén azt mondta: az ítéletet a kormány nevében a leghatározottabban vissza kell utasítani és meg kell védeni az életfogytig tartó szabadságvesztés intézményét, amely jelentős visszatartó erő a bűnözőknek. „Ezt én személyesen felháborítónak tartom, és egy újabb bizonyíték arra, hogy úgy tűnik, hogy Brüsszelben és Strasbourgban, tehát az Európai Unióban, a bűnt elkövető embereknek a jogait az ártatlan emberek és áldozatok érdeke elé helyezek. Ez elfogadhatatlan, ez az egyik ok, amiért Európában nagyon sokan nem szeretik ma sem Brüsszelt sem pedig az Európai Bíróságot” – fogalmazott Orbán Viktor miniszterelnök.
Gulyás: A magyar kormány ragaszkodik az életfogytiglanhoz
A magyar kormány a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetőivel szemben továbbra is ragaszkodni fog a tényleges életfogytiglani büntetéshez – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában az Országgyűlés alelnöke. Gulyás Gergely hangsúlyozta: Magyarországon az elnöki kegyelem lehetősége mindenki számára adott. Vagyis elviekben akár a tényleges életfogytiglanra ítélt személy is szabadulhat a büntetés végrehajtása alól. „Az intézmény lényegét illető törvénymódosítást semmilyen emberi jogi bírósági módosítás alapján nem tudunk elfogadni. Azt én nagyon fontosnak tartom – egyébként ez sem élvezi a társadalom többségének támogatását –, hogy halálbüntetés nincs és Magyarországon ne is legyen soha, ugyanakkor azt meg indokoltnak tartom, hogy ha valaki ilyen súlyos bűncselekményeket követ el – másokat megöl, meggyilkol –, nagyon fontos a társadalom védelme érdekében, hogy akár élethossziglan börtönben maradhasson” – mondta Gulyás Gergely.
2014. május 18., vasárnap
hvg.hu: Stumpf nagyon jó üzletet csinált az FHB elnökével
Közvetlenül Stumpf István alkotmánybíróvá választása előtt a cége négymillióért vette meg az FHB-elnök Spéder Zoltán kft-jét, ami valójában százmilliót ért – írja a hvg.hu. A portál azt is kiderítette, hogy a Takarékbank – FHB-n keresztüli – államosítása ügyében rövidesen döntő Alkotmánybíróság tagjai közül Szívós Mária FHB-részvényekkel rendelkezik, Stumpf pedig ott tartja a megtakarításait.
Stumpf István cége, a Faktum 57 Kft. 2010 júniusában, nem sokkal Stumpf alkotmánybíróvá választása előtt megvette az FHB elnök Spéder Zoltán, és volt apósa, Petróczki László cégét, az Aleria Kft.-t. Az ügylet a hvg.hu szerint azért érdekes, mert Stumpf és cége csak négymillió forintot fizettek az Aleria Kft.-ért, amely viszont a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért. Az Aleria Kft. tulajdonosa volt egy rózsadombi luxusvillának is, amit évek óta Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. bérelt.
A portál rámutat: az adásvétel után az Aleria Kft. – korábbi tulajdonosok által felhalmozott – 84 millió forintos tőketartalékához Stumpf és a cége juthatna hozzá, ha megszüntetnék a céget – anélkül, hogy adóznia kellene utána. A szintén a korábbi tulajdonosok által befizetett 14 milliós eredménytartalék is könnyen kivehető a cégből osztalékként, adó megfizetése mellett.
A hvg.hu Spédert és Petróczkit is megkérdezte, hogy miért adták ilyen olcsón a céget, de nem kaptak választ. Stumpf István viszont azt írta a portálnak, hogy állításaik valótlanok.
A hvg.hu arról is ír, hogy több alkotmánybíró elfogultsága vetődik fel a Takarékbank államosítása ügyében, amelynek eldöntése jelenleg a testületre vár. A Takarékbankot az FHB-n keresztül államosították, amelyben Szívós Mária alkotmánybírónak részvényei, Stumpf Istvánnak pedig megtakarítása van. Ennek ellenére egyikük sem jelentett elfogultságot.
http://mandiner.hu/cikk/20140516_hvg_hu_stumpf_nagyon_jo_uzletet_csinalt_az_fhb_elnokevel
Stumpf István cége, a Faktum 57 Kft. 2010 júniusában, nem sokkal Stumpf alkotmánybíróvá választása előtt megvette az FHB elnök Spéder Zoltán, és volt apósa, Petróczki László cégét, az Aleria Kft.-t. Az ügylet a hvg.hu szerint azért érdekes, mert Stumpf és cége csak négymillió forintot fizettek az Aleria Kft.-ért, amely viszont a cégadatbázisban fellelhető mérlegei alapján legalább 100 millió forintot ért. Az Aleria Kft. tulajdonosa volt egy rózsadombi luxusvillának is, amit évek óta Stumpf és cége, a Faktum 57 Kft. bérelt.
A portál rámutat: az adásvétel után az Aleria Kft. – korábbi tulajdonosok által felhalmozott – 84 millió forintos tőketartalékához Stumpf és a cége juthatna hozzá, ha megszüntetnék a céget – anélkül, hogy adóznia kellene utána. A szintén a korábbi tulajdonosok által befizetett 14 milliós eredménytartalék is könnyen kivehető a cégből osztalékként, adó megfizetése mellett.
A hvg.hu Spédert és Petróczkit is megkérdezte, hogy miért adták ilyen olcsón a céget, de nem kaptak választ. Stumpf István viszont azt írta a portálnak, hogy állításaik valótlanok.
A hvg.hu arról is ír, hogy több alkotmánybíró elfogultsága vetődik fel a Takarékbank államosítása ügyében, amelynek eldöntése jelenleg a testületre vár. A Takarékbankot az FHB-n keresztül államosították, amelyben Szívós Mária alkotmánybírónak részvényei, Stumpf Istvánnak pedig megtakarítása van. Ennek ellenére egyikük sem jelentett elfogultságot.
http://mandiner.hu/cikk/20140516_hvg_hu_stumpf_nagyon_jo_uzletet_csinalt_az_fhb_elnokevel
2014. május 10., szombat
Katolikus pap is bírálja a Szabadság téri emlékművet
Dávid Katalin művészettörténész, a Magyar Művészeti Akadémia tagja után újabb jeles - a kormánnyal nem ellenséges - személyiség bírálja a Szabadság térre tervezett német megszállási emlékművet. Ezúttal Jelenits István piarista szerzetes, Budapest új díszpolgára szólalt meg a témában.
„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák" - írja a Heti Válasz csütörtöki számában Jelenits István, miért kifogásolja a Szabadság térre tervezett emlékmű „A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. A piarista szerzetes Borókai Gábor korábbi vezércikkére reagál ezzel, melyben a főszerkesztő értelmezi és magyarázza az alkotás üzenetét.
„Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!" - írja Jelenits.
A szerzetes ezután azt taglalja, mennyire nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe a zsidó és a katolikus hagyományban, majd a magyar államalapításról és Szent István koronájáról szólva megállapítja: aligha remélhető, hogy e történelmi utalás az emlékmű eljövendő szemlélői előtt megjelenjék.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot" - fogalmaz Jelenits.
Heti Válasz május 8-i szám
„A II. világháborúnak áldozatai voltak az angolok által lebombázott német városok lakosai is, de a Magyarországon elesett szovjet katonák is, azok a németek is, akik a budai várat védték, aztán megpróbáltak kiszökni onnan, de elfogták és halomra lőtték őket a szovjet katonák" - írja a Heti Válasz csütörtöki számában Jelenits István, miért kifogásolja a Szabadság térre tervezett emlékmű „A II. világháború áldozatainak emlékére" feliratát. A piarista szerzetes Borókai Gábor korábbi vezércikkére reagál ezzel, melyben a főszerkesztő értelmezi és magyarázza az alkotás üzenetét.
„Cikkének második oszlopában ezt olvasom: »A szoborállító kormányzat nem látszik mást tenni, csak emlékeztetni, hogy 1944. március 19-én Magyarország elvesztette a szuverenitását, így állami szervei döntési szabadságukban és cselekvőképességükben korlátozottakká váltak«. Nos, ezt a mondanivalót az említett felirat egyáltalában nem fejezi ki. Terveznek talán valami más, hosszabb feliratot is a készülő műre, vagy az ön által ilyen gondosan/pontosan megfogalmazott szándék kifejezését teljesen a szobrászra bízták? Szobrász legyen a talpán, aki néma alakokkal egy ilyen konkrét és bonyolult mondanivalót valóban közérthetően ki tud fejezni!" - írja Jelenits.
A szerzetes ezután azt taglalja, mennyire nem egyértelmű Gábriel arkangyal szerepe a zsidó és a katolikus hagyományban, majd a magyar államalapításról és Szent István koronájáról szólva megállapítja: aligha remélhető, hogy e történelmi utalás az emlékmű eljövendő szemlélői előtt megjelenjék.
„Ha a szoborállítóknak valóban az a mondanivalójuk, amit ön olyan szépen és körültekintően megfogalmazott, akkor ennek a bonyolult mondanivalónak kifejezésére aligha lehet szobrot alkotni. Legföljebb egy nonfiguratív alkotásra rá lehet írni az említett mondatot" - fogalmaz Jelenits.
Heti Válasz május 8-i szám
2014. május 9., péntek
67 év lesz a lengyel nyugdíjkorhatár
Összhangban áll az alkotmánnyal a nyugdíjkorhatár felemelése Lengyelországban - döntött a lengyel alkotmánybíróság.
A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. A kormányjavaslatot a szejm 2012 májusában fogadta el. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. Az emelést 2013-tól fokozatosan vezetik be, a nőknél 2040-ben, a férfiaknál 2020-ban lép hatályba az új korhatár.
A nyugdíjkorhatár felemelése hatalmas felzúdulást keltett Lengyelországban, a szakszervezetek több ízben nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, és követelték a döntés visszavonását, illetőleg konzultációt a korhatáremelésről, mindhiába.
Az alkotmányossági vizsgálatot a Szolidaritás szakszervezet, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt és az OPZZ szakszervezet kérte.
Az alkotmánybíróság ítélete szerint a korhatáremelés megfelel a lengyel alkotmánynak és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseinek.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/12005/
A lengyel kormány 2012-ben határozott a nyugdíjkorhatár felemeléséről, elsősorban a kedvezőtlen demográfiai tendenciák miatt. A kormányjavaslatot a szejm 2012 májusában fogadta el. Korábban a korhatár a férfiak számára 65, a nők számára pedig 60 év volt. Ezt emelték meg egységesen 67 évre. Az emelést 2013-tól fokozatosan vezetik be, a nőknél 2040-ben, a férfiaknál 2020-ban lép hatályba az új korhatár.
A nyugdíjkorhatár felemelése hatalmas felzúdulást keltett Lengyelországban, a szakszervezetek több ízben nagyszabású tiltakozó megmozdulásokat szerveztek, és követelték a döntés visszavonását, illetőleg konzultációt a korhatáremelésről, mindhiába.
Az alkotmányossági vizsgálatot a Szolidaritás szakszervezet, az ellenzéki Jog és Igazságosság párt és az OPZZ szakszervezet kérte.
Az alkotmánybíróság ítélete szerint a korhatáremelés megfelel a lengyel alkotmánynak és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet rendelkezéseinek.
http://www.napigazdasag.hu/cikk/12005/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)