Több mint 140 francia parlamenti képviselő fordult az alkotmánybíróság szerepét betöltő alkotmánytanácshoz amiatt a törvénymódosítás miatt, amely a holokauszt mellett immár az örmény népirtás tagadását is tiltja.
A francia elemzők most azt találgatják, milyen döntést hoz majd a média által gyakran "bölcseknek" nevezett testület, melynek egykori politikusokból, kabinetfőnökökből és más tanácsadókból álló tagjait egyenlő arányban az államfő, a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei nevezik ki, de hivatalból a volt köztársasági elnökök is helyet kapnak benne.
Továbbra sem csillapodnak a kedélyek Franciaországban az örmények ellen elkövetett népirtás tagadását is tiltó törvénymódosítás elfogadása óta. A januári szenátusi végszavazást követően ugyan egy év börtön- és 45 ezer eurós, mintegy 14 millió forintnak megfelelő pénzbüntetéssel sújthatók az Oszmán Birodalom által 1915 és 1917 között elkövetett örmény mészárlás tagadói, a törvény hatályba lépését azonban kormánypárti és ellenzéki honatyák egy jelentős csoportja most azzal próbálja megakadályozni, hogy alkotmányossági felülvizsgálatot kérnek a kérdésben az alkotmánytanácstól.
A török kormány örömmel üdvözölte a kezdeményezést, hangsúlyozva, hogy ezzel oldódhatnak a két ország között a törvénymódosítás miatt kialakult feszültségek, az alkotmánytanács pedig többek szerint nem kizárt, hogy elsősorban nem jogi, hanem politikai döntést hoz majd az ügyben. Ez azért lehetséges forgatókönyv, mert a testület összetétele lényegesen eltér például a német vagy a magyar alkotmánybíróságétól.
A francia alkotmánytanács tagjainak kinevezése ugyanis elsősorban politikai aktus. Három tagját, köztük az elnököt a mindenkori államfő nevezi ki, további három-három tagról pedig a Szenátus és a Nemzetgyűlés elnökei döntenek. Mivel a testületnek hivatalból a volt köztársasági elnökök is tagjai, ezért jelenleg tizenegyen székelnek az Alkotmánytanácsban.
A tagok végzettségét vizsgálva észrevehető, bár nem előírás, a jelölők figyeltek arra, hogy a bölcsek rendelkezzenek jogi végzettséggel. Igaz, Jacques Chirac és Valéry Giscard d'Estaing egykori államfők mindössze közigazgatási egyetemet végeztek, és a kilenc professzionálisnak tekinthető tag közül csupán ketten rendelkeznek bírói képesítéssel is.
A többieknek ugyan van jogi diplomájuk, sőt Jean-Louis Debré, az alkotmánytanács elnöke a doktori fokozatot is megszerezte, legfőbb vonásuk mégis az, hogy valamely párt színeiben politizáltak vagy miniszterek mellett töltöttek be kabinetfőnöki vagy más szakértői funkciókat.
A már említett Debré elsősorban jobboldali politikusként ismert, 1995 és 1997 között belügyminiszter volt, 2002 és 2007 között pedig a parlament alsóházának elnöki tisztét töltötte be.
S. Ráduly János, Franciaország
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése