A Stasi-törvény a téma Németországban

Németországban tovább folyik a vita az egykori keletnémet állambiztonsági szolgálat (Stasi) iratállományáról és a szolgálattal fenntartott kapcsolat átvilágításával foglalkozó törvényről, amelynek első változata pontosan húsz éve lépett életbe, módosítása pedig újévkor lép hatályba, de az ellenzéki szociáldemokraták szerint egy paragrafus miatt megbukhat az alkotmánybíróságon. A vitatott rendelkezés Roland Jahnnak, a Stasi iratanyagát kezelő hivatal vezetőjének kezdeményezésére került a jogszabályba, és kimondja, hogy a hivatalnál dolgozó egykori Stasi-alkalmazottakat át kell helyezni más állami munkahelyre. A szociáldemokraták szerint ez a rendelkezés ütközik a munkajogi szabályokkal és az alkotmánnyal is, az egykori Stasi-alkalmazottak így munkajogi perekkel vagy az alkotmánybírósághoz fordulva egyetlen paragrafus megtámadásával az egész törvényt megbuktathatják. Kedden kifejtette álláspontját Joachim Gauck, a hivatal első vezetője is, aki az n-tv hírtelevíziónak nyilatkozva rossz döntésnek nevezte a Stasi-múlttal terhelt munkatársak eltávolítását. "Ezek az emberek 20 éven át a jogállamot szolgálták, most pedig úgy teszünk, mintha közvetlenül a diktatúrából vettük volna át őket" - mondta Joachim Gauck, aki 1990-től 2000-ig vezette a hivatalt. Hozzátette: sajnálatos, hogy 20 év után megszűnt a konszenzus a törvényhozás frakciói között a Stasi-múlt feldolgozásáról. Joachim Gauck elmondta: az érintettek közül többen az ő idején kerültek a hivatalhoz, alkalmazásukat pedig alapos ellenőrzés előzte meg. Csak olyan egykori Stasi-alkalmazottakat választottak be a szolgálat történetét, tevékenységét feldolgozó intézmény állományába, akik titkon támogattak ellenzékieket. "Ismertük a múltjukat, és szükségünk volt a szaktudásukra, hogy a hivatal jobban elláthassa a feladatát. Az áldozatok érdekében a Stasi specialistáival is együtt kell működni" - mondta Joachim Gauck. Roland Jahn arra hivatkozva kezdeményezte a mintegy 40-45 fő áthelyezését, hogy további foglalkoztatásuk a Stasi-áldozatok arcul csapását jelentené. Az ellenzéki Zöldek és a szociáldemokraták a törvény megszavazása után Christian Wulff államfőhöz fordultak, szorgalmazva, hogy ne írja alá a jogszabályt, hanem küldje vissza a törvényhozásnak átdolgozásra. Az államfő azonban karácsony előtt aláírta a törvényt, amely így január 1-jén hatályba lép. Keddi német lapjelentések szerint a szociáldemokraták továbbra is fenntartják kifogásukat. A volt Stasi-alkalmazottak "igen jó esélyekkel támadhatják meg a jogszabályt" - vélte Dieter Wiefelspütz, az SPD szakpolitikusa. Az első Stasi-törvény 1991. december 29-én lépett hatályba. A bő 110 ezer folyóméternyi iratanyagot kezelő hivatalhoz két évtized alatt nagyjából 1,7 millió megkeresés érkezett közalkalmazottak, közhivatalt betöltő személyek átvilágítására, több millióan pedig, akiket a Stasi megfigyelt, betekintést kértek a rájuk vonatkozó dokumentumokba. Az érdeklődés húsz évvel a rendszerváltás után sem hagyott alább, az idén 76 ezer állampolgári megkeresés érkezett a hivatalhoz. A parlament az idén kiterjesztette azon pozíciók körét, amelyek betöltése előtt az állásra kiválasztott személy életútját meg kell vizsgálni abból a szempontból, hogy együttműködött-e a Stasival. A törvényhozás egyben úgy határozott, hogy 2011 vége helyett egészen 2019-ig, a berlini fal jelképes leomlásának 30. évfordulójáig végezhető ilyen típusú átvilágítás. Ez az új törvény rendelkezik arról, hogy a hivatalnál dolgozó volt Stasi-alkalmazottakat át kell helyezni más állami intézményhez. Forrás: MTI