Külföldi lapok az AB-döntésről és a Klubrádióról

Az Alkotmánybíróság médiaszabályozási határozatáról írt csütörtökön a Neue Zürcher Zeitung című svájci, a Die Welt, a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a Berliner Zeitung és a Tagesspiegel című német, a Der Standard és a Die Presse című osztrák lap, a Klubrádióval kapcsolatos döntéssel foglalkozott a La Libre Belgique című belga és a Der Spiegel című német hetilap online kiadása. „Örömmel, de bírálattal is fogadták az (alkotmánybírósági) határozatot Magyarországon” – írta a Neue Zürcher Zeitung című svájci lapban Kathrin Lauer tudósító. Idézte Mong Attilát, az origo.hu munkatársát, aki szerint az Ab döntése nem foglalkozott a lényegi kérdéssel, vagyis hogy „az állam dönti el, mi a jó újságírás”. A tudósító szerint szakértők, Mong és a Népszabadság szerkesztői is üdvözölték, hogy az információforrások védelme javul, a médiahatóság nem vizsgálódhat úgy, mint egy ügyészség, és nem kötelezhet bírósági ítélet nélkül médiavállalkozásokat üzleti adatok átadására. „A Fidesz higgadtan fogadta a döntést és kisebbítette annak jelentőségét” – írta az NZZ. Lázár János frakcióvezető üdvözölte, hogy a határozat alapvetően zöld utat adott az audiovizuális média tartalomszabályozásának, és kijelentette, hogy a megsemmisített rendelkezések csak részletkérdések voltak – olvasható a lapban. A Die Presse című osztrák konzervatív napilapban Marc Vecsey, a Bécsi Közgazdasági Egyetem összehasonlító gazdasági jogi intézetének munkatársa annak a nézetének adott hangot, hogy a magyarországi osztrák tudósítások „torzítanak és kioktató hangneműek”. „Sok tudósítás úgy mutatja be Magyarországot, mint egy olyan országot, amely a diktatúra küszöbén áll. Aggályos a kritika kioktató hangneme is. Mintha Ausztriában nem lehetne mit kifogásolni” – írta. Tévednek a tudósítások abban, hogy kiegyensúlyozatlan tudósítás miatt meg lehet büntetni újságírókat és hogy az alkotmánybíróság elfogult – írta. Kifejtette: a magyar jogvédelem határozottabban kifejlődött, mint az osztrák. Az osztrák szövetségi elnökkel ellenétben a magyar államfő az Alkotmánybíróság elé utalhat törvényeket az aláírásuk előtt. „Kétségkívül a magyar kormány is követ el hibákat. De az igazán problematikus intézkedések Magyarország médiában való szapulása során elsikkadnak. Akinél valóban a jó ügyről van szó, annak a magyar álláspontot is meg kell hallgatnia, ügyelnie a tényekre, saját helyzetére is reflektálnia és szerényen fogalmazni” – írta. A Die Pressében Steven Ellis, a Nemzetközi Sajtóintézet munkatársa reménykeltőnek nevezte az alkotmánybírósági határozatot. Kifejtette, reményt ébresztőnek tartja önmagában a tényt, hogy az Ab kifogásolta és részben alkotmányellenesnek nyilvánította a médiatörvényt. A Klubrádió frekvenciájáról a cikkben egyebek között az áll, „az egyetlen ellenzéki rádióállomásnak meg kell szüntetnie az adását”. „A pályázatot úgy írták ki, hogy a Klubrádiónak nem volt esélye (többek között a magyar zene erőteljes előnyben részesítéséről szóló előírás miatt)” – írták a cikkben. A La Libre Belgique című belga lap Elhallgattatott ellenzék címmel közölt cikket a Klubrádióval kapcsolatban. A cikk alcímében azt írták, „az ellenzék egyetlen országos rádiója” veszítette el a frekvenciáját. A cikk szerint a döntéssel a magyar rádiózás pluralizmusa került veszélybe. A sajtó felügyeletére hivatott hatóságot a döntés miatt „ismét élénk bírálatok érték gyakorlatilag minden nemzetközi intézmény részéről” – áll a cikkben. Az újság idézte Isabelle Durant-t, az Európai Parlament zöld párti alelnökét, aki „rendkívül nyugtalanítónak” nevezte a döntést. Úgy vélte, „ezek a sodródások a médiában szembemennek az unió demokratikus alapelveivel”. A Die Welt című konzervatív lapban Pirruszi győzelem Magyarországon címmel Dietrich Alexander „Az Alkotmánybíróság megdönti a médiatörvényt, de hamarosan saját magát is megdöntheti” alcímmel megjelent kommentárjában ismertette a médiaszabályozásra és az egyházi törvényre vonatkozó döntéseket, majd megjegyezte: „ezek a jó hírek”. „A rossz az, hogy az ítélet a jogállamiság utolsó rángásának bizonyulhat. Január 1-jén ugyanis hatályba lép egy új alkotmány, amely a mostani ítéleteket papírhulladékká változtathatja.” A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív lap arról írt, hogy az Európai Bizottság közölte: megvizsgálja a médiaszabályozásra vonatkozó alkotmánybírósági ítéletet. A magyar médiatörvény részben alkotmányellenes című írásban emlékeztettek arra, hogy „a sietősen és rögtönzésekkel megalkotott törvénycsomag” bírálatokat váltott ki belföldön és külföldön is. Most pedig szakmai szervezetek, például a német újságíró szövetség (DJV) attól tart, hogy az alkotmánybírósági ítélet „az eredetileg január 1-jén életbe léptetni tervezett új alkotmány miatt” időben korlátozott érvényű lehet, mert a testület a jelenlegi alkotmány alapján ítélkezett. A Berliner Zeitung című baloldali lap kommentárjában Frank Herold azt írta: „Magyarországon még működnek demokratikus intézmények. Ezzel kapcsolatban jó okkal támadtak kétségek az utóbbi hónapokban. Elég volt csak nézni, hogy micsoda tempóban építi át autokráciává az országot a jobboldali konzervatív kétharmados parlamenti többség”. A Der Tagesspiegel című liberális újság Ítélet Orbán ellen címmel számolt be az alkotmánybírósági döntésről. Paul Flückiger és Maris Hubschmid cikke szerint a döntés ellenére "Orbán miniszterelnök ellenlábasai nem számítanak az irányvonal változására. A győzelem túl későn érkezett”. A magyarországi újságírók és jogvédők azonban „fellélegezhetnek”, mert az ítélet azt mutatja, hogy „a jogállam még működik Magyarországon”. A lap azt írja, hogy a DJV is üdvözölte a döntést, hangsúlyozta viszont, hogy a sajtószabadság győzelméről nem lehet beszélni, mert az új alkotmány szakít a hatalmi ágak elválasztásának elvével. „Ennyiben kérdéses, hogy az ítélet fennmarad-e január 1-je után is” – írta a lap a DJV egy szóvivőjének véleményét idézve. Kétségeinek adott hangot Jan Philipp Albrecht, a Zöldek európai parlamenti képviselője is, Anja Viohl, a Riporterek Határok Nélkül nevű szervezet német tagszervezetének referense pedig úgy vélte, hogy a döntés „már régóta esedékes volt”. A szervezet szorosan nyomon követi majd a törvénymódosítási munkálatokat, azt vizsgálja, hogy az átdolgozott jogszabály megfelelő védelmet nyújt-e a független újságírás számára – írta a Der Tagesspiegel. A Spiegel Online a Klubrádióval kapcsolatos hatósági döntésről közölt cikket szerdán Sajtószabadság Magyarországon – Megszűntetik az egyetlen ellenzéki rádióadót címmel. A lap szerint „a lépés nem volt váratlan”, hiszen a hatóságnál a „Fidesz bizalmasai” dolgoznak, és a pályázatot olyan módon írta ki a hatóság, hogy a Klubrádiónak „kevés esélye maradt” a frekvencia megszerzésére. Az alkotmánybíróság óvása a médiaszabályozás egyes részei ellen a legújabb a visszalépések sorozatában, amelyeket Orbán Viktor miniszterelnöknek el kellett könyvelnie – írta a vezető osztrák liberális napilap, a Der Standard hasábjain Működésbe léptek az Orbán-fékek című írásában Josef Kirchengast. A szerző a sorozathoz sorolta többek között az IMF-tárgyalások felvételét. A „Canossa-járással” Orbánnak be kellett ismernie, hogy az általa meghirdetett költségvetés-politikai függetlenség álomkép – írta. A sorozatban említette Csurka István intendánsi kinevezésének visszavonását is, Élő Gábor és Papp Dániel felmentését a Lomniczi-ügy miatt. „A kormány által létrehozott központi hírszerkesztőségek két vezetőjét – egyikük szintén szélsőjobboldali hátterű – menesztették egy televíziós bejátszás manipulálása miatt” – fogalmazott. A Fideszben „több tucat polgármester zúgolódik” a takarékossági kurzus miatt – írta. Felidézte az is, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a vitatott egyházi törvényt. „Létezik tehát Magyarországon olyasmi, hogy Orbán-fék” – fogalmazott a cikkíró. Az alkotmányban szereplő fék az új alaptörvény hatályba lépésével erősen veszít az erejéből, de másokat a miniszterelnök „hatalompolitikai masírozásának tempójával” saját maga hozott működésbe – írja a Der Standard. Forrás: MTI http://www.emasa.hu/cikk.php?id=9164