Erősebb jogokat kapott az alkotmánybíróságtól a német parlament

A karsruhei bírói testület pénteken kimondta, hogy az euroövezeti támogatásokkal kapcsolatban nincs helye gyorsított eljárásnak. Az alkotmánybíróság ezzel ideiglenesen hatályon kívül helyezett egy, a kormány kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt elfogadott törvényt. Ez arról rendelkezett, hogy az euróövezeti mentőalappal, az úgynevezett EFSF felhasználásával kapcsolatban rendkívüli esetekben egy, mindössze kilenc fős testület dönthet. A törvényi rendelkezést két szociáldemokrata honatya támadta meg az alkotmánybíróság előtt, azzal érvelve, hogy az eljárással csorbulnak a képviselők jogai. A bíróság határozatában az ellenzéki panaszosoknak adott igazat, leszögezve, hogy a jövőben minden ilyen esetben szükség van legalább a költségvetési bizottság jóváhagyására. A testület ugyanakkor kimondta azt is, hogy az EFSF-alapot érintő, nagyobb horderejű intézkedések esetében az egész Bundestagnak kell döntenie. Az alkotmánybíróság pénteki határozata semmilyen módon nem befolyásolja a brüsszeli európai uniós csúcson elfogadott megállapodásokat, ugyanakkor a jövőre vonatkozóan lassítja a kormány cselekvőképességét. A koalíció célja ugyanis a korábbi törvénnyel az volt, hogy az EFSF alkalmazásával kapcsolatban szükség esetén gyorsan reagálhasson, illetve gyors döntéseket hozhasson. Az említett kilenc fős parlamenti testületet ebből a célból, illetve a nagyobb rugalmasság érdekében hozták létre, ezt azonban a karlsruhei bíróság most megtorpedózta. A legfelsőbb német bírói testület az utóbbi időszakban az euróválsággal kapcsolatban több határozatot is hozott a parlament jogainak megerősítésére. Így szeptember közepén kimondta, hogy az uniós megállapodások Németország által történő elfogadása előtt szükség van vagy a költségvetési bizottság vagy az egész Bundestag előzetes jóváhagyására. Ezt történt a mostani, csütörtök hajnalban véget ért csúcstalálkozó előtt is, amikor a parlament Merkel kancellárt széles körű felhatalmazással látta el. Több euróövezeti tagállam ugyanakkor bírálta a német parlamenti gyakorlatot, sérelmezve, hogy az lelassítja az uniós határozathozatalt. A pénteki újabb alkotmánybírósági határozat nyomán szakértők szerint várható, hogy ezek a bírálatok tovább erősödnek majd. MTI