Rejtett aknák a salátatörvényben

Jogszabályi csapdákat rejtett a Fidesz az alaptörvény átmeneti rendelkezési közé. Az MSZMP bűneiért a szocialista pártot büntetni kívánó passzusok mellett a salátatörvény lehetővé tenné, hogy extra adót vessen ki a kormány például arra az esetre, ha az Európai Bíróság döntése nyomán a költségvetésnek kellene helytállnia a mindenkori kormányok "unortodox" gazdasági lépéseiért. Ide rejtették azt a passzust is, amely végleg elvenné az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési kérdésekben. Mintha csupán "elterelő hadművelet" lett volna, hogy a januártól életbe lépő alaptörvény úgynevezett átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabálycsomag első fejezte hosszan taglalja az egykori állampárt "bűneit" és azokért az MSZP-t teszi felelőssé. A javaslat kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A szöveg kitér arra is, hogy a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, valamint a régi és az új pártot összefűző, "személyi folytonosság okán" is osztozik az egykori állampárt felelősségében. Ezzel akaratlanul is kiosztanának néhány "kokit és sallert" a jelenleg is az Orbán-kormányban továbbá a Fidesz környékén szerepet vállaló egykori MSZMP-tagoknak is. Az Orbán-kormányból az egykori állampárt tagja volt Fónagy János államtitkár, Matolcsy György gazdasági-, Martonyi János külügy-, Pintér Sándor belügyminiszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az alkotmányozást pedig Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagja segítette, ő korábban tagja volt Orbán Viktor úgynevezett konzultációs testületének is. A javaslatot Mesterházy Attila tegnap bűnbakképzésnek nevezte. Az MSZP elnök-frakcióvezetője megbélyegzőnek és "agymenésének" minősítette az abszurd ötletet, amely a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvéből indul ki, de valójában nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól. Kijelentette, azért nyújtották be a parlamentnek a javaslatot, mert a kormányoldal az MSZP-t tekinti valódi kihívójának, nem a Jobbikot. Ezért akarják a szocialista pártot jogi és adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni - tette hozzá. Az időzítés sem véletlen - mondta Mesterházy. Úgy vélte, a kormány gazdaságpolitikája összeomlott, ezért ültek le Orbánék a bankokkal illetve az IMF-fel tárgyalni. Pedig a kormányfő napokkal korábban még azt hangoztatta, ha az IMF jön, ő el! De Mesterházy szerint Orbán nem vonta le a következtetéseket, ezért van szüksége a szimbolikus politizálásra. Több jogszabályi aknát ugyanakkor csak a salátatörvény későbbi fejezeteiben, kevésbé hangsúlyosnak tűnő, néhány mondatos passzusokban rejtettek el. Csak aki figyelmesen tovább olvassa a salátatörvényt, az bukkan rá például arra a kitételre, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák. Ilyen lehet például az egyösszegű végtörlesztés miatt a bankokat ért veszteség - erre szakemberek már a kezdetekkor figyelmeztettek, de az összes, az Orbán-kormány által bevezetett ágazati különadó is újabb terhet jelenthet majd az adófizetőknek. Az MSZP szerint a Fidesz az egész országra kivetett különadókkal fizettetné meg "a matolcsyzmus nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseinek árát". Az ár pedig akár több százmilliárd forintos összeg is lehet. A törvényszöveg a hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégző képesség esetén pedig megszüntethető, a jövő év végéig alkalmazná. Mesterházy ezzel kapcsolatban tegnap azt közölte: név szerinti szavazást kérnek majd a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló kormányjavaslatról. Hozzátette: az MSZP nem támogatja, hogy a nyugdíjemelés módját megváltoztassák, kizárva, hogy - 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén - a nyugdíjak reálértéke emelkedjen. A salátatörvény azt az alkotmányos passzust, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, csak 2013. december 31-ig tartaná hatályba. Sőt, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken - legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. NÉPSZAVA-információ /