A főbíró Orbánék reformjáról: teljesen hiányoznak a fékek

Nem lassúak a bíróságok, a gazdasági és polgári perekben a magyar törvényszékek gyorsabbak még a svédországiaknál is. Viszont az igazgatás központosítása és tologatása nem segít a magyar bíróságok évtizedes, évszázados bajain, különösen akkor nem, ha egy teljesen kontrollálatlan, ellensúlyok nélküli hivatal kerül a bírói önkormányzat helyére. A Legfelsőbb Bíróság elnöke nem érti, hogy a kormány miért nem kérte ki a bírósági testületek véleményét az új törvény megalkotásakor, miközben az ügyészséget és az Alkotmánybíróságot megkérdezték. Interjú Baka Andrással.

hvg.hu: A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium október 12-én nyilvánosságra hozott, a bíróságok igazgatásról szóló törvénytervezete szerint januártól megszűnik a bíróságok legfőbb önkormányzati szerve, az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT), melynek ön az elnöke, ugyanakkor a Legfelsőbb Bíróság neve is megváltozik. A Népszabadságnak júniusban azt nyilatkozta, határozott álláspontja, hogy a bírósági önigazgatás európai alapérték. Nem merült fel önben, hogy januári hatállyal lemond?

Baka András: Nem tervezem a lemondásomat.

hvg.hu: Mit szól az OIT megszüntetéséhez?

B. A.: Indokolatlannak tartom. A legfőbb kérdés az, hogy a bírósági szervezet meglévő problémáira születik-e a törvényjavaslatban adekvát válasz. Megválasztásomkor a parlamenti meghallgatásomon sorra vettem a legfőbb nehézségeket és gondokat, hosszan elemeztem ezeket a kérdéseket az országgyűlési képviselők előtt. Akkor egyértelműen leszögeztem – és ezt azóta is tartom –, hogy a bírósági szervezet problémáit nem az igazgatás ide-oda tételével, 10-13 évenkénti átalakításával kell megoldani, hanem következetes igazságszolgáltatási és kormányzati politikával. Az igazgatás mikéntjét tized- vagy századrangú kérdésnek tartom, mert nem lehet vele évtizedes vagy évszázados problémákat megoldani. Az igazgatás arra való, hogy a napi munka zökkenőmentes, gördülékeny legyen, önmagában nem képes strukturális gondokat megoldani.

hvg.hu: Milyen strukturális problémákra gondol?

B. A.: A 111 helyi bíróság kis kivétellel ugyanott van, ahol a kiegyezés után, illetve a múlt század 20-as, 30-as éveiben létrehozták őket, pedig azóta nagyon sok minden történt. Volt Trianon, országrészek tűntek el, van olyan település, amely szinte elnéptelenedett, mégis többfős bírósága van. Ugyanakkor van olyan város, ahol az utóbbi évtizedekben 40 ezer fölé emelkedett a lakosság száma, de még mindig nincs bírósága. Ilyen például Érd, miközben Zircen egyszemélyes bíróság működik. A társadalmi-gazdasági változásokat nem követte a bírósági szervezet átalakulása. A pártállami időszak központosítási törekvéseinek elképesztő következményeit sem kezeltük a rendszerváltozás óta: Magyarország működteti Európa legnagyobb bíróságát, a 741 fős Fővárosi Bíróságot. Tehát nem az a kérdés, hogy ki vezeti a bírósági igazgatást, hanem az, hogy a fentiekből következő súlyos aránytalanságokra kínál-e a jelenlegi bírósági reformnak tartott törvénytervezet jogállami megoldást.

hvg.hu: Kínál?

B. A.: Véleményem szerint nem. Pontosan azért, amit az előbb mondtam: az igazgatás arra szolgál, hogy a napi működést hatékonnyá tegye. Az említett több évtizedes gondokért nem a bírósági önigazgatás a felelős, és egyedül megoldani sem tudja ezeket.

hvg.hu: A főbíróvá választása előtt adott interjúiban ön is bírálta az OIT-ot, amely 2008-ban ellenezte az ön megválasztását, mert tartott az ön által javasolt reformoktól.

B. A.: Így van. Azt hiszem, nálam élesebb kritikát kevesen fogalmaztak meg az akkori bírósági önigazgatásról. A parlamenti meghallgatásomon el is mondtam, hogy belterjesnek tartom. Az volt a véleményem, hogy nem eléggé transzparens, elmossa a felelősséget. Bíráltam az OIT-et, amiért tagjai főként bírósági elnökök voltak. Magam tettem javaslatot az igazgatási rendszer korrekciójára, ennek nagy része meg is valósult. A jelenlegi, 2009-ben újjáalakult OIT már nem az elnökök testülete, kiszorultak a sokat bírált szakmai klikkek, érdekcsoportok Ma az ország területét arányosan lefedő, különböző szintű bírósági képviseletét jelentő szervezet az OIT, amelyben a bírósági elnökök kisebbségben vannak. Ez egy tudatos politika következménye. Úgy gondolom, hogy az átalakított bírósági önigazgatás már alkalmas arra – azokkal a jogszabályi felhatalmazásokkal, amelyeket éppen a mi javaslatainkat követve a 2010-es év végi törvények megteremtettek –, hogy hatékonyan, az európai tendenciáknak megfelelően működjön. Európában a 27 uniós tagállamból 19-ben különböző kompetenciával, de magukat igazgatják a bíróságok. Emellett vannak országok, ahol az igazságügyi minisztérium alá tartozik az igazságszolgáltatás igazgatása, de a bírósági vezetők kinevezésére, a személyi ügyekre a bíróknak ott is döntő befolyásuk van. A sok szempontból nálunk modellként emlegetett Németországban például éppen a személyzeti kérdésekben döntő kompetenciával felruházott bírói tanács létrehozatala van napirenden.

hvg.hu: A januártól működő Országos Bírói Hivatal (OBH) elnökét is a bírák közül választják majd ki, és ahogy eddig a főbírót, őt is kétharmados többséggel, az államfő javaslatára választja a parlament.

B. A.: Nézze, elfogadom, hogy többféle igazgatási megoldás lehetséges. Csak azt mondom, hogy a tervezet olyan új kétharmados tisztséget hoz létre, amely nagy valószínűséggel az OBH elnökét gyakorlatilag a pályája végéig az igazgatás vezetőjévé teszi.

hvg.hu: Hogyhogy a pályája végéig? A tervezet szerint 9 évre szól a megbízása.

B. A.: A javaslat szerint mindaddig a hivatalában marad, amíg az utódját a parlament kétharmados többséggel meg nem választja. Mivel a kétharmad nagyon ritka a politikában, így megbízatása után is hosszú évekre a posztján maradhat az, akit decemberben az OBH elnökének megválasztanak. A törvényjavaslat szerint ráadásul akár előbb megszűnhet a bírói szolgálati viszonya, mint elnöki mandátuma.

hvg.hu: Bár csak második nekifutásra, de az ön esetében is összejött végül a minősített többség.

B. A.: Az én esetem azt mutatja, hogy a kétharmados tisztségeket korlátozni kellene. Ezek később pártpolitikai alkukra adnak lehetőséget, ami a szakértelem rovására mehet.

hvg.hu: Ha feles többséggel választanák, akkor meg az a vád érhetné, hogy valamelyik politikai oldal embere ül az OBH élén.

B. A.: Nem azt mondtam, hogy minden tisztséget feles többségűvé kell tenni, csak azt, hogy véleményem szerint szakmailag nem indokolt a kétharmados posztok számát növelni.

hvg.hu: A bírói társadalom szűk közösség; lehet már tudni, hogy ki fog pályázni a posztra?

B. A.: Lehet hallani neveket, a sajtó is találgat, de nem ez foglalkoztat, a szisztéma érdekel. Akárki lesz is a hivatal vezetője, tipikusan külső igazgatást valósít majd meg. Teljesen hiányoznak jogkörénél a fékek és ellensúlyok.

hvg.hu: Az OBH-nak lesz egy ellenőrző testülete, az Országos Bírói Tanács (OBT), melynek a Kúriává átnevezett Legfelsőbb Bíróság elnöke, azaz ön is tagja lesz.

B. A.: Tény, hogy az OBH elnökének csak utólagos indokolási és tájékoztatási kötelezettsége lesz az OBT-vel szemben. Gyakorlatilag korlátozás nélkül dönthet a bírói szervezet minden lényeges gazdasági, személyi, pénzügyi kérdésében, mert az OBT-nak nincs semmiféle lényeges jogosítványa. A Tanács évente négyszer fog ülésezni, ahol utólag tájékoztatást kapnak majd a tagok a döntésekről, de arra nem lesz joguk, hogy ezeket a döntéseket, bármilyenek legyenek is, érdemben befolyásolják, vagy semmissé tegyék.

hvg.hu: A tavaly év végén elfogadott, idén márciusban hatályba lépett – az OIT javaslatait befogadó –„gyorsító törvénycsomag” hasonló jogosítványokkal ruházta fel az OIT elnökét, ön pedig nem tiltakozott.

B. A.: A jogosítványok körét össze sem lehet hasonlítani, az OBH elnökének tervezett jogosítványai messze meghaladják az OIT elnökének márciusban megszavazott jogosítványait. Többek között nem kevesebbet tartalmaznak, mint azt, hogy a következő minimum 9 évben az OBH elnöke egy személyben határozhatja meg, hogy ki lehet bíró és bírósági vezető Magyarországon. Különbség a most tervezett és a korábbi jogkör között az is, hogy ha ma az OIT elnöke nem fogadja el a bírói szakmai testületek javaslatát, akkor a bírói és bírói vezetői kinevezési jogkör nem marad nála, hanem a testületre száll. A tervezetben ilyen szabály nincs. Az is fontos, hogy a mai OIT havi gyakorisággal ülésezik, minden ülésen beszámoltatja az elnökét. Megjegyzem, hogy az új jogköreim alapján én egyetlen bírósági vezetőt sem neveztem ki, mert a bírói állások betöltésére vonatkozó moratórium parlamenti bevezetésével ezeket a jogköröket szinte azonnal elvették. A Nemzetközi Bírói Egyesület egyébként már áprilisban tiltakozott a korlátlan egyszemélyi kinevezési jogkörök miatt.

hvg.hu: Mint említette, a „gyorsító csomag” kidolgozásakor több javaslatukat befogadta a kormány. A mostani tervezet kidolgozásakor volt egyeztetés a bírói testületekkel?

B. A.: Nem volt egyeztetés. Míg más szervezetek, az Alkotmánybíróság, az ügyészség vagy maga készítette vagy részt vehetett a rá vonatkozó tervezet kidolgozásában, a bírósági törvényjavaslatok előkészítésénél sem az OIT-ot, sem az elnökét nem kereste meg senki. Amikor Áder János megkapta a megbízást a koncepció kidolgozására, felhívtam telefonon és kezdeményeztem egy beszélgetést. Ezt követően a bírói szervezetet nem keresték, bár egyes bírókkal folyt megbeszélés.

hvg.hu: Kikkel?

B. A.: Nem mondok neveket. A Magyar Bírói Egyesület véleményét kikérték, de mint érdekvédő szervezetnek, az egyesületnek igazgatási kérdésekben nincs jogköre.

hvg.hu: A KIM államtitkára, Répássy Róbert október közepén azt mondta, hogy ön nem teljesítette a megválasztásakor tett ígéreteit, és a kormány elégedetlen a teljesítményével.

B. A.: Úgy gondolom, hogy két évvel a hivatalba lépésem után elégedett lehetek azzal, ami a bírósági szervezetben megvalósult. A parlamenti meghallgatásomon megfogalmaztam a célokat. Azt mondtam, hogy az ügyhátralék ledolgozása érdekében a bírósági titkároknak nagyobb szerepet kell adni – ez megvalósult, már ők is pulpitusra ülhetnek. Hangsúlyoztam, hogy a minőség javítása érdekében kötelező képzést kell bevezetni – folynak a képzések. Javasoltam, hogy hozzunk létre Szolgálati Bíróságot – létrejött. Leszögeztem, hogy bizonyos elvek szerint gyökeresen át kell alakítani az Országos Igazságszolgáltatási Tanácsot, ez már a 2009-es választások alkalmával megtörtént. Az OIT tevékenysége nyilvános, döntései, munkája, dokumentumai a honlapon elérhetők. Átalakult a bírósági tájékoztatás egész rendszere. Felvetettem, hogy a számonkérésnek következetesnek kell lennie – azt hiszem, olyan átfogó vizsgálatra a bírósági szervezetben még nem került sor, amilyen a Fővárosi Bíróságon folyt 2011 elején. Javasoltam, hogy a bírók munkáját a pályájuk végéig ellenőrizzük – ez elindult. Semmi szégyenkeznivalóm nincs, amit megtehettem, megtettem. A bírósági szervezet átalakítása 2011 márciusáig az én koncepcióm szerint folyt.

hvg.hu: A KIM tervezetének indoklása szerint azért kell átalakítani a bírósági igazgatást, mert az igazságszolgáltatás nem képes megbirkózni a hatalmas ügyhátralékkal. Ez az elmúlt két évben hogyan változott?

B. A.: Ez az állítás nem a valódi ok. Magyarországon az elsőfokú ügyek 87 százaléka egy év alatt lezárul, és további 8 százalékuk másodfokon két éven belül befejeződik. Mindössze az ügyek 5 százaléka tart ennél tovább, amin természetesen lehet és kell javítani. 17 évig voltam a strasbourgi bíróság tagja, így egészen pontos képem van arról, hogy állnak az egyes államok bíróságai az ügyhátralékkal. Magyarország minden híresztelés ellenére egyáltalán nem áll rosszul Európában. Sajnos elhúzódó, 6-8 vagy akár még több évig tartó ügyek mindenhol előfordulnak.

hvg.hu: Az embereknek mégis az a benyomásuk, hogy a bíróságok lassan ítélkeznek.

B. A.: Persze, ha más, közigazgatási eljárásokkal vetik össze a munkánkat, akkor a bíróságok valóban lassúbbak, mert ez nem egy ablak, ahol beadják a kérvényüket, majd napokon vagy heteken belül el van intézve az ügyük. A bírósági eljárás a legidőigényesebb, legdrágább eljárás, és ha egy ügy elhúzódik, az az esetek túlnyomó többségében nem a bírón múlik. Hadd idézzem az általam nagyra becsült Isépy Tamás kereszténydemokrata politikust, aki néhány évvel ezelőtt azt mondta a parlamentben, hogy „a legkevésbé a szegény bíró a felelős a perek elhúzódásáért. A felperes nem terjeszti elő a bizonyítási indítványt, a vádlottat és tanúkat alig lehet összeszedni, a szakértői vélemények késedelme, az ügyek egyre bonyolultabb jellege teljes mértékben hozzájárul ahhoz, hogy az időszerűség követelményét nem lehetett teljesíteni”. Az Igazságszolgáltatás Hatékonyságának Európai Bizottsága 2011. márciusi jelentése szerint az elsőfokú polgári és kereskedelmi ügyekben Európában az átlagos elintézési idő 286,6 nap, Magyarországon ez 170. Máltán 889, Olaszországban 533, Portugáliában 430, sőt Svédországnál és a legtöbb nyugat-európai államnál is jobban teljesítünk. Persze, ha egy ügy elhúzódik, oda kell figyelni, meg kell gyorsítani. De mindezzel semmiképpen sem lehet indokolni a törvényjavaslat szélsőségesen centralizáló jellegét, kivételes jogköröket biztosító rendelkezéseit.

hvg.hu: A bíró nyugdíjkorhatár 70 évről 62-re csökkentése, a 274 bíró nyugdíjazása mennyiben hátráltatja az ügyeket?

B. A.: Ezen nagyon keveset enyhít az, hogy a parlament lehetővé tette 129 bírói álláspályázat előrehozatalát. Ez tűzoltás. Ugyanis hozzávetőlegesen 40 ezer ügyet kell átszignálni. Az is gond, hogy a 274 bírói állás betöltése láncreakciót indít el, hiszen a felsőbb bíróságokról távozó bíró posztjára alsóbb fokú bírók, az ő helyükre titkárok, míg az ő helyükre fogalmazók kerülhetnek, azaz feljebblépők posztjának betöltéséről, és bírák és a titkárok által vitt ügyek átszignálásáról is dönteni kell. A bírósági titkárokat nehéz lesz pótolni, mert a bírói pályát a fiatalok a jogásztúltermelés és a válság ellenére sem választják élethivatásnak. A kényszernyugdíjazás mellett a nyáron elfogadott, a kiemelt ügyek kategóriáját bevezető törvénymódosítás is súlyos nehézségeket okoz. Kötelező soron kívül tárgyalni őket, így más ügyeket hátrébb kell sorolni. Idén mintegy 1200 a kiemelt ügyek száma, amiket zömében az egyébként is túlterhelt központi régióban tárgyalnak. A gazdasági perek tekintetében kirívóan magas az arány. 184 ügyből 146-ot itt kell tárgyalni. Volt már arra is példa, hogy nem találtak szabad tárgyalótermet az egyik, soron kívüliséget élvező kiemelt ügy perének kiírásakor, és másik városban kellett tárgyalót keríteni.

hvg.hu: Augusztusban az Alkotmánybíróságon támadta meg a Büntetőeljárási törvény módosítását, amely lehetővé tette, hogy az ügyész válassza meg a bíróságot, ahol a kiemelt ügyet tárgyalni akarja. A KIM tervezete mintha figyelembe vette volna a kifogásait, ugyanis leszögezi, hogy – még ha ki is kell kérnie a legfőbb ügyész véleményét – az OBH elnöke jelöli majd ki a bíróságot.

B. A.: Egyik megoldás sem jó, ráadásul a kettő nem is zárja ki egymást, hiszen a Büntetőeljárási törvényben benne marad, hogy a legfőbb ügyész is áttehet kiemelt ügyet egy másik bíróságra. Európában nincs olyan állam, ahol akár ügyész, akár bírósági igazgatási vezető az időszerűségre hivatkozva ügyet áttehet az egyik bíróságról egy másik bíróságra. Ez ugyanis meghatározóan sérti egyrészt a törvényes bíróhoz való jogot, másrészt az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. cikkét, amely kimondja, hogy a bíróságokat törvény hozza létre, fontos attribútumait, hatáskörüket és az illetékességüket törvény állapítja meg. Ez nem véletlenül van így, ez garanciális eleme a jogrendszer stabilitásának. A törvényjavaslat 8. szakasza is kimondja, hogy senki nem vonható el a törvényes bírájától. Ez egy olyan évszázados alkotmányos alapelv, amelyet áthágni nem lehet, ráadásul nemzetközi kötelezettségeinkbe is ütközik. Mindebből az következik, hogy ilyen jogkör nem adható sem igazgatási vezetőnek, sem ügyésznek.

Én viszonylag ritkán szólalok meg, de mindig szólok, amikor úgy látom, hogy a vonatkozó intézkedések vagy jogszabályok sértik a bírósági szervezet függetlenségét, nemzetközi vagy alkotmányossági elvekkel szembe mennek. Ezért fordultam a Büntetőeljárási törvény módosítása miatt is az Alkotmánybírósághoz.
HVG