Választás: mindent vinne a Fidesz

Még a választói akaratot is felülírná a Fidesz választási koncepciója. A javaslat szinte minden eleme a mai kormánypártnak kedvez; a legproblematikusabb pontok a győztes egyéni mandátum után járó kompenzáció, illetve az új választókerületi térkép. A tervezett szisztéma általában is bünteti a kis pártokat és aránytalanul jutalmazza a nagyobbakat. Semmiben sem engedett a Fidesz az ellenzéki pártoknak, az új választási törvényben (is) kizárólag a saját pillanatnyi érdekei vezérlik. A Lázár János frakcióvezető által jegyzett javaslat a hatályos rendszer módosítását szorgalmazó elképzelésekhez képest drámaian torz választási eredményeket hozna létre, míg a valós problémákat nem kezeli. A tervezet alapján a választás a jövőben már csak egyfordulós lesz, ráadásul nem lesz eredményességi küszöb, azaz nem lesz szükséges a választók rögzített - ma 50 százalékos - arányának részvétele a szavazáson. Az eredetileg tervezett 200 helyett 199 fős lesz a parlament, aminek oka az lehet, hogy páratlan számú képviselővel könnyebb elkerülni az esetleges szavazategyenlőséget. Összesen 106 egyéni képviselői, és 93 listás mandátumot lehet majd elnyerni az országgyűlési választásokon. A tervezet szerint az esetleges nemzetiségi képviselők nem növelnék a parlament létszámát, ahány nemzetiség képviselője kedvezményes mandátumot szerez, annyival kevesebb listás helyet osztanak ki. Ahogy az már korábban kiderült, a területi listák megszűnnek, országos listát pedig az a párt állíthat majd, amely minimum 27 egyéni választókerületben - azaz legalább 9 megyében és Budapesten - önállóan jelöltet állít. Ehhez választókerületenként 1500 ajánlószelvényt kell majd gyűjteni, azaz kétszer annyit, mint a hatályos szabályok szerint, noha bő másfélszer nagyobb választókerületekben. Csakhogy, míg ma 35 nap alatt csak 750 szelvény szükséges, a benyújtott indítvány nem rendezi, hogy a jövőben mennyi idő áll rendelkezésre a gyűjtéshez. Korábban lehetett arról hallani, hogy az LMP kérésére a Fidesz enged az ajánlószelvények számából, ám úgy tűnik, a kormánypárt nagyon komoly szűrővé teszi a szakértők szerint a korrupciót eleve magában hordozó rendszert. A koncepció egyik legproblémásabb része, hogy a Fidesz más pártok bevonása nélkül rajzolt teljesen új választási térképet. A javaslat szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok ne lépjék át a megyék, valamint a főváros határát; összefüggő területet alkossanak, valamint a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen, nagyjából mindenhol 75 ezer. A választókerületek beosztását jelenleg egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, amelyet ez év végi hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisített, így a határokat még idén törvényben kell meghatározni. Nem tudni, a Fidesz - a lakosságszámon kívül - milyen szempontok alapján döntött a 106 egyéni választókerület kialakításáról. Például a fővárosban 32-ről 18-ra csökken a választókerületek száma, a jövőben egy körzethez tartozik majd az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével együtt. Az új választókerületi határokat valószínűleg az előző három országgyűlési választás szavazóköri adatai alapján alakították ki, ezek viszont két és fél év múlva nem biztos, hogy tükrözik majd a pártok helyi támogatottságát - mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital elemzője szerint a körzethatárokkal való manipulációra inkább a nagyobb városokban és Budapesten van mozgástér, de ezek is csak szorosabb választási helyzetben lehetnek döntőek. Míg a legtöbb érintett nagyvárost (például Miskolcot, Szegedet, Pécset) úgy osztották több kerületre, hogy mindegyikhez hozzácsaptak agglomerációs településeket is (hol többet, hol kevesebbet), addig Debrecenből vagy Székesfehérvárból olyan kerületeket is sikerült kivágni, amelyek mentesek a kistelepülésektől. "A térképrajzolók ceruzáját itt már akár az elmúlt választások szavazóköri lebontású adatbázisa is mozgathatta" - fogalmazott László, aki szerint miután 12 megyében mindössze 2-4 egyéni kerület lesz, a Fidesznek meglehetősen kevés lehetősége maradt a körzethatárokkal való érdemi manipulációra, "Budapesten és a nagyvárosokban azonban már bőven van játéktér". Erről árulkodik például a fővárosi XIII. kerület északi részének a IV. kerülethez csatolása is. "A feltűnően girbegurba határvonal megoldaná, hogy a 2010-es eredmények mellett ne két, hanem csak egy szocialista egyéni mandátum szülessen" - figyelmeztetett a szakértő. A kerülethatárok mellett a koncepció másik elképesztő ötlete, hogy a győztes egyéni mandátum után is járna kompenzáció, azaz "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám." Ma az egyéniben győztes képviselők az arányosság elve miatt nem viszik tovább szavazataikat a kompenzációs listára, ezentúl kivonnák a győztes eredményéből a második legtöbb szavazatot szerző jelölt voksainak számát, és a maradékot a győztes párt listáján számolnák be. Például, ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a már mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat is járna pártjának az országos listán. A példabeli második helyezett pártja pedig kevesebb töredékszavazatot - 19.999-et - kapna, mint a győztes. Bebiztosíthatja-e magát a Fidesz a most javasolt választási körzethatárokkal? László Róbert, a Political Capital választási szakértője: Nem biztosíthatja, de ez a szándéka. Látszik, hogy a Fidesz kedvezni igyekszik magának, de a politikai erőviszonyok sokat változhatnak 2014-ig. A javaslat bizonyos részei, például az új kompenzációs rendszer könnyen visszafelé sülhetnek el a párt számára, mivel a Fidesz népszerűsége folyamatosan csökken, a Jobbiké pedig - különösen Kelet-Magyarországon - emelkedik, illetve a ma még nem látható balközép ellenzéki jelöltek is sok körzetben esélyesek lehetnek a győzelemre. MSZP: vonják vissza Szélsőségesen aránytalan a Fidesz választási rendszere - mondta Molnár Zsolt. Az MSZP szervezési igazgatója úgy vélte, a törvénytervezet az egypárti diktatúrát tükrözi, a választói akaratot azonban nem. Ha ennek alapján tartották volna a tavalyi országgyűlési választást, a Fidesz 53 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok legalább 80-85 százalékát megszerezte volna meg. Abszurdnak nevezte, hogy a javaslat a győztest jutalmazná. Molnár kijelentette, a választási rendszerekben a kompenzáció hagyományosan a veszteseket segíti, a fideszes módosítás viszont olyan, mintha "a bankigazgatóknak adnának szociális segélyt". Szerinte a tervezet az egyenlő választójog elvét is sérti, mivel a lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok csak pártlistára adhatnák le szavazatukat, egyéni jelöltre nem. A nemzetiségek pedig az országos pártlisták helyett csupán a nemzetiségi listákra voksolhatnának. Beszélt arról, hogy a javaslat nem rendelkezik a regisztrációról, nem mondja ki, hogy a választói névjegyzékbe való felvétel automatikus, így azt később előzetes kérelemhez köthetik. Támogathatónak nevezete, hogy továbbra is titkos választást akar a Fidesz, helyesnek tartotta az Országgyűlés létszámának csökkentését, a parlamentbe jutási küszöböt, az ajánlási rendszert és az egyfordulós választást is. A tervezett választókerületi beosztást azonban pártja nevében elutasította, példaként hozva, hogy egy körzetet alkotna a fővárosban az I. és V. kerület a szociokulturális értelemben rendkívül különböző VIII. és IX. kerület egy részével. Miután a tervezettel a Fidesz a hatalmát igyekszik bebetonozni, a szocialisták visszavonására szólították fel a kormánypártot. Molnár újra tárgyalná a koncepciót a parlamenti pártokkal - szakértők bevonásával. A beadott javaslatot ugyanis módosító indítványokkal nem lehet javítani. Megismételte, hogy a szocialisták egyfordulós arányos, listás választási rendszert szorgalmaznak, amely pontosan tükrözi a választói akaratot. NÉPSZAVA-összeállítás /