presshelsinki
SZABADSÁG
június 10., péntek 15:29
168
Kik vagyunk?
Üvegzseb
Támogass
1989–1990
Kalendárium
Koronavírus
A szerdán elfogadott 4. felhatalmazási törvény kiiktatja a parlamenti
kontroll maradékát is: az egyes veszélyhelyzeti rendeleteket nem kell külön
megerősítenie az Országgyűlésnek. Sőt, a jövőben megalkotandó rendeletek
kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány. A kormányerő uralta állam
tovább erősödik, a polgárok jogai pedig tovább gyengülnek.
Emlékeznek arra, amikor előbb az Antall-kormány háborús
veszélyhelyzetet rendelt el és rendeleti kormányzást vezetett be, majd a
Boross-, a Horn- és az első Orbán-kormány is éveken át fenntartotta mindezt,
mert déli határainktól macskaugrásnyira véres háború dúlt, ráadásul délszláv és
magyar menekülők tízezrei voltak hazánkban?
Nem emlékeznek? Biztos azért nem, mert ez valójában nem történt meg.
Pedig akkor még 9 éven át NATO-légibázis is működött itt, mégpedig Taszáron.
Innen szálltak fel például a Predator robotrepülőgépek, és a délszláv háborúban
részt vevő NATO-erők kiképzése is itt történt. Nem is kellett volna sok, hogy
hadviselőknek tekintsenek minket a szerbek.
Miért van mégis az, hogy most Magyarországon az Ukrajnában dúló
háborúra hivatkozással veszélyhelyzetet vezettek be és rendeleti kormányzást?
Annyival rosszabb lenne a helyzet, mint az 1990-es években, a délszláv háborúk
idején volt?
Nem, a helyzet bizonyos értelemben sokkal jobb. Országunk azóta már a
NATO és az Európai Unió tagja, így szövetségeseinknek kötelességük, hogy
segítsenek, ha bajba kerülnénk.
Abból a szempontból viszont sokkal rosszabb a helyzet, hogy a mostani
illiberális kormányerő gátlástalanul kihasználja hatalmi helyzetét, és még több
hatalmat akar magának.
Az Alaptörvényt májusban immár tizedik alkalommal módosította a
kormánytöbbség, hogy egyáltalán ki tudja hirdetni a kormány az újabb, „háborús”
veszélyhelyzetet. A szerdán elfogadott negyedik felhatalmazási törvény pedig
kiiktatja a parlamenti kontroll és a parlamenti nyilvánosság maradékát is: az
egyes veszélyhelyzeti rendeleteket (az Alaptörvény szabályait megkerülve) nem
kell külön megerősítenie az Országgyűlésnek, a jövőben megalkotandó, jelenleg
ismeretlen tartamú rendeletek kapcsán is biankó felhatalmazást kap a kormány.
Nem honfitársaink vagy a menekülők megvédése a cél a veszélyhelyzet
kihirdetésével és az újabb felhatalmazási törvénnyel, hiszen az Országgyűlés
most sincs korlátozva ebben. Eszközei megvannak a jelenlegi helyzet
kezeléséhez. Olyan szempontból sincs megkötve a keze, hogy akár pár nap alatt
képes törvényt alkotni. Legutóbb éppen a felhatalmazási törvénnyel bizonyította
mindezt: a kormány pénteken nyújtotta be a törvényjavaslatot, és szerdán már el
is fogadták. De ha muszáj, pár nap alatt fabrikálhat bármilyen új törvényt.
A sok millió ukrajnai menekülőből pedig eddig mindösszesen 25 ezer kért
itt védelmet. Sok, sok, de nem megoldhatatlan feladat, és nincs szükség hozzá a
rendeleti kormányzásra.
2020. március 11., a veszélyhelyzet első kihirdetése óta eltelt 821
napból csak 99 volt olyan, amikor nem volt „különleges jogrend” országunkban.
Előbb a koronavírus-járvány volt a hivatkozási alap, most az ukrajnai háború.
Mindkettő súlyos probléma, de nem a korlátlan a hatalom az orvosság egyikre
sem.
A kormányerő célja az újabb, immár háborús veszélyhelyzettel és a
rendeleti kormányzással egyszerű: a hatalom demokratikus és parlamentáris
ellenőrzésének teljes kiiktatása. A tartalmi kontroll eddig is inkább csak
formális volt, most már kifejezetten „szünetel” is. Ha hagyjuk, sokáig így is
fog maradni.
Szükségtelenül elrendelt veszélyhelyzetben és az alkotmányos korlátok
kiiktatásával a kormányerő uralta állam tovább erősödik, a polgárok jogai pedig
tovább gyengülnek. A Magyar Helsinki Bizottság éppen ezeket az alapjogokat
védelmezi az önkényesen hosszúra nyújtott veszélyhelyzetben is – a te jogod a
mi hivatásunk.
https://helsinkifigyelo.444.hu/2022/06/10/a-kulonleges-jogrend-722-napjan-a-magyar-ugaron
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése