Nem kér az európai ítélkezésből a lengyel alkotmánybíróság

 Magyar Nemzet

A lengyel alaptörvénybe ütközőnek találta szerdán a varsói alkotmánybíróság azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megvizsgálta és kétségbe vonta a lengyel alkotmánybírák megválasztásának jogszerűségét. A lengyel testület Zbigniew Ziobro főügyész, igazságügyi miniszter kezdeményezésére tűzte napirendre a témát. Ziobro annak felülvizsgálatát kérte, hogy az EJEB a lengyel alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény egyik előírását. Egy hozzá benyújtott ügy kapcsán az EJEB ugyanis éppen az említett előírásra hivatkozva májusban kétségbe vonta az egyik lengyel alkotmánybíró megválasztását, ennek nyomán pedig Lengyelország számára kedvezőtlen ítéletet hozott.

Szerdai ítéletében a varsói alkotmánybíróság úgy találta: az EJEB nem jogosult az alkotmánybírák függetlenségének vizsgálatára.

Lengyelország, az európai emberi jogi egyezményhez csatlakozva, lehetővé tette az alacsonyabb szintű bíróságok és a legfelsőbb bíróság döntéseinek esetleges felülvizsgálatát, az alkotmánybíróság szervezését és ítélethozatalát illetően azonban nem vállalt ilyen kötelezettséget – indokolta meg az ítéletet Wojciech Sych, az ügyben döntő öt bíró egyike.

Az alkotmánybírák függetlenségét kizárólag a lengyel alkotmány és a vonatkozó törvények alapján lehet értékelni.

Függetlenségük ráadásul nem a megválasztásuk módján múlik, hanem azon, független módon járnak-e el hivataluk betöltése során – hangsúlyozta Sych.

A szerdai ítélettel a varsói taláros testület ismételten a lengyel alkotmány előírásainak elsőbbségét mondta ki a nemzetközi bíróságok ítéleteivel szemben. Október elején a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely korábban az Európai Unió Bírósága bizonyos, a lengyel igazságügyi reformot érintő ítéleteiben jelent meg.

Borítókép: Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart Varsóban 2021. október 18-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek)

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/11/nem-ker-az-europai-itelkezesbol-a-lengyel-alkotmanybirosag

HVG Domány András

A lengyel alkotmánybírók szerint Strasbourgnak semmi köze hozzá, hogy tagjai függetlenek és pártatlanok-e

A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a kisebbik, radikális jobboldali lengyel kormánypárt elnöke – Andrzej Duda köztársasági elnök támogatását is élvezve – nyáron tett panaszt az alkotmánybíróságnál az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyik ítélete ellen. Ez ugyanis – amelynek nincs köze az Európai Unióhoz, hanem a 47 tagú Európa Tanács strasbourgi székhelyű intézménye – a közelmúltban céges és személyes jogvitákkal kapcsolatban három ügyben is elmarasztalta a lengyel igazságszolgáltatást. Az ítélet szerint a lengyel bíróságok nem kellően függetlenek, számos bíró kinevezése hibás volt, sőt az Alkotmánybíróságnak is vannak szabálytalanul kinevezett tagjai.

Az egyezmény, amely 1950-ben született, Magyarországon pedig a rendszerváltozás után, az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdették ki, ezt mondja: Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.” A strasbourgi bíróság egyebek közt egy olyan varsói alkotmánybírósági döntést tartott e követelménnyel ellentétesnek, amelynek meghozatalában részt vett egy szabálytalanul – a korábbi összetételű alkotmánybíróság (végre nem hajtott) határozata szerint alkotmánysértően – kinevezett alkotmánybíró is.

Az érintett testület most megállapította:

ő maga alkotmánybíróságként nem az igazságszolgáltatás része, tehát az EJEB nem vizsgálhatja, hogy független és pártatlan-e, illetve hogy tagjait szabályosan választották-e.

A fentebb idézett pont ottani értelmezése ellentétes a lengyel alkotmánnyal, tehát nem kell figyelembe venni. Nem szabad eltorzítani az emberi jogi egyezmény eredeti szándékát – érvelt Ziobro képviselője, helyettese pedig „a jogállam és a szuverenitás szép napjának” nevezte a mait. Igaz, az előadó bíró azért a vitatott pontot leszámítva méltatta is az EJEB szerepét az emberi jogok érvényesítésében.

Az Európa Tanácsnak Belarusz, Koszovó és a földrajzilag Európához sorolt Kazahsztán, valamint a csak megfigyelő Szentszék kivételével minden európai állam tagja. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy tiszteletben tartják a strasbourgi bíróság ítéleteit – ez esetben ez még egyértelműbb, mint az Európai Uniónál, ahol a közösségi jog elsőbbségét bonyolultabb érveléssel bizonyítják. Ezen a szerdai varsói alkotmánybírósági határozat nem tud változtatni, csak még jobban szembeállítja az országot azokkal az államokkal, amelyek a jogállamiságot alapvető kérdésnek tartják.

https://hvg.hu/vilag/20211124_lengyelorszag_alkotmanybirosag_varso_ejeb