Nem alkotmányellenesek a németek alapjogait korlátozó járványügyi szabályok

 

Az alkotmánybíróság elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat.

MTI-Népszava

Összefér a német alaptörvénnyel a koronavírus-járvány harmadik hullámának feltartóztatására Németországban tavasszal ideiglenesen bevezetett szabályozás, amely korlátozta egyes alapvető jogok gyakorlását - közölte kedden a szövetségi alkotmánybíróság Karlsruhében. A testület elutasította az úgynevezett szövetségi vészfékrendszerről szóló jogszabály ellen beadott panaszokat, kimondva, hogy járványügyi vészhelyzetben elfogadható az alapjogok ideiglenes korlátozása.

A fertőző betegségek elleni védekezés szabályait rögzítő szövetségi szintű törvény módosításaként bevezetett rendszer április 24-től június végéig működött, vagyis már öt hónapja nem hatályos. Az alkotmánybíróság ítéletének mégis kiemelt jelentőséget tulajdonítanak a döntéshozók. Úgy értelmezik, hogy a testület az ítélettel a jövőre vonatkozóan is kijelöli a járvány lassítását szolgáló szabályozás alakításnak határait.

Ezt jelzi, hogy az ügyvezető szövetségi kormány és a várhatóan december elején megalakuló új kormány vezetői kedd délután telefonkonferenciát tartanak a járványügyi védekezés gyakorlati megvalósításáért felelős tartományi kormányok vezetőivel arról, hogy az alkotmánybíróság ítélete után mit lehet tenni az első háromnál sokkal erősebb negyedik hullám ellen.

A vészfékrendszer az összes tartományban egyformán kötelező szabályokat írt elő a járvány erősödésének esetére. A többi között rögzítette, hogy korlátozni kell az éjszakai kijárást és az emberek fertőzésveszéllyel járó közvetlen érintkezését, a jelenléti oktatást pedig fel kell függeszteni minden tartományban, járásban vagy városban, ahol tartósan - egymás után három nap - száz fölött van az úgynevezett hétnapi fertőzésgyakoriság, vagyis a megelőző hét napon regisztrált új fertőződések százezer lakosra vetített száma.

A panaszosok között volt a kormányzásra készülő Szabad Demokrata Párt (FDP) is, amely aránytalanul szigorúnak és az egyéni szabadságjogokat alkotmánysértő módon korlátozónak értékelte a vészfékrendszer előírásait. A jobbközép irányultságú liberális párt egyebek mellett arra hivatkozott, hogy nincs szükség az alapjogok általános korlátozására, mert mindenkinek elérhető az új típusú koronavírus (SARS-CoV-2) okozta betegség (Covid-19) ellen védő oltás, és a beoltottak nem terjesztik a kórokozót.

Időközben kiderült, hogy az oltottak is fertőzhetnek, bár kevésbé, mint a nem beoltott vírushordozók. Azonban az FDP a negyedik hullám erősödésével párhuzamosan folytatott koalíciós tárgyalásokon is ellenezte az első három hullám idején alkalmazott szigorú korlátozásokat, lezárásokat. Így a fertőző betegségek elleni védekezésről szóló törvény új, októberben - a következő kormány megalakítására készülő koalíció, azaz a szociáldemokraták (SPD), a Zöldek és az FDP képviselőinek szavazataival - elfogadott módosítása más felfogást tükröz, a mindenkire egyformán vonatkozó korlátozások helyett az oltatlanok elszigetelésére összpontosít.

A negyedik hullám erejét jelzi, hogy a hétnapi fertőzésgyakoriság sokszorosan meghaladja a vészfékrendszerben rögzített százas határt, a Robert Koch országos közegészségügyi intézet (RKI) keddi adatai szerint 452,2-en áll. Az viszont nem várható, hogy a súlyos járványhelyzet és az alkotmánybírósági ítélet együttes hatására azonnali fordulat történik a védekezésben. Erre utal az ügyvezető kormány kancelláriaminisztere, Helge Braun egy keddi nyilatkozata, miszerint nem várhatók konkrét döntések, határozatok a szövetségi kormány és a tartományi kormányok vezetőinek tanácskozásán.

https://nepszava.hu/3139421_nem-alkotmanyellenesek-a-nemetek-alapjogait-korlatozo-jarvanyugyi-szabalyok

Nem kér az európai ítélkezésből a lengyel alkotmánybíróság

 Magyar Nemzet

A lengyel alaptörvénybe ütközőnek találta szerdán a varsói alkotmánybíróság azt, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) megvizsgálta és kétségbe vonta a lengyel alkotmánybírák megválasztásának jogszerűségét. A lengyel testület Zbigniew Ziobro főügyész, igazságügyi miniszter kezdeményezésére tűzte napirendre a témát. Ziobro annak felülvizsgálatát kérte, hogy az EJEB a lengyel alaptörvénnyel összhangban értelmezte-e az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény egyik előírását. Egy hozzá benyújtott ügy kapcsán az EJEB ugyanis éppen az említett előírásra hivatkozva májusban kétségbe vonta az egyik lengyel alkotmánybíró megválasztását, ennek nyomán pedig Lengyelország számára kedvezőtlen ítéletet hozott.

Szerdai ítéletében a varsói alkotmánybíróság úgy találta: az EJEB nem jogosult az alkotmánybírák függetlenségének vizsgálatára.

Lengyelország, az európai emberi jogi egyezményhez csatlakozva, lehetővé tette az alacsonyabb szintű bíróságok és a legfelsőbb bíróság döntéseinek esetleges felülvizsgálatát, az alkotmánybíróság szervezését és ítélethozatalát illetően azonban nem vállalt ilyen kötelezettséget – indokolta meg az ítéletet Wojciech Sych, az ügyben döntő öt bíró egyike.

Az alkotmánybírák függetlenségét kizárólag a lengyel alkotmány és a vonatkozó törvények alapján lehet értékelni.

Függetlenségük ráadásul nem a megválasztásuk módján múlik, hanem azon, független módon járnak-e el hivataluk betöltése során – hangsúlyozta Sych.

A szerdai ítélettel a varsói taláros testület ismételten a lengyel alkotmány előírásainak elsőbbségét mondta ki a nemzetközi bíróságok ítéleteivel szemben. Október elején a lengyel joggal összeegyeztethetetlennek minősítette az uniós alapszerződés egyes előírásainak azon értelmezését, amely korábban az Európai Unió Bírósága bizonyos, a lengyel igazságügyi reformot érintő ítéleteiben jelent meg.

Borítókép: Zbigniew Ziobro lengyel igazságügyi miniszter sajtótájékoztatót tart Varsóban 2021. október 18-án (Fotó: MTI/EPA/PAP/Mateusz Marek)

https://magyarnemzet.hu/kulfold/2021/11/nem-ker-az-europai-itelkezesbol-a-lengyel-alkotmanybirosag

HVG Domány András

A lengyel alkotmánybírók szerint Strasbourgnak semmi köze hozzá, hogy tagjai függetlenek és pártatlanok-e

A varsói testület azt mondta ki, hogy rá nem vonatkozik a tisztességes eljárás kötelezettsége. Ezzel az Európai Unió után az Európa Tanácsnak is hadat üzent. Durva gesztus, de érdemi jelentősége nem sok.

Zbigniew Ziobro igazságügyi miniszter, a kisebbik, radikális jobboldali lengyel kormánypárt elnöke – Andrzej Duda köztársasági elnök támogatását is élvezve – nyáron tett panaszt az alkotmánybíróságnál az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) egyik ítélete ellen. Ez ugyanis – amelynek nincs köze az Európai Unióhoz, hanem a 47 tagú Európa Tanács strasbourgi székhelyű intézménye – a közelmúltban céges és személyes jogvitákkal kapcsolatban három ügyben is elmarasztalta a lengyel igazságszolgáltatást. Az ítélet szerint a lengyel bíróságok nem kellően függetlenek, számos bíró kinevezése hibás volt, sőt az Alkotmánybíróságnak is vannak szabálytalanul kinevezett tagjai.

Az egyezmény, amely 1950-ben született, Magyarországon pedig a rendszerváltozás után, az 1993. évi XXXI. törvénnyel hirdették ki, ezt mondja: Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és észszerű időn belül tárgyalja.” A strasbourgi bíróság egyebek közt egy olyan varsói alkotmánybírósági döntést tartott e követelménnyel ellentétesnek, amelynek meghozatalában részt vett egy szabálytalanul – a korábbi összetételű alkotmánybíróság (végre nem hajtott) határozata szerint alkotmánysértően – kinevezett alkotmánybíró is.

Az érintett testület most megállapította:

ő maga alkotmánybíróságként nem az igazságszolgáltatás része, tehát az EJEB nem vizsgálhatja, hogy független és pártatlan-e, illetve hogy tagjait szabályosan választották-e.

A fentebb idézett pont ottani értelmezése ellentétes a lengyel alkotmánnyal, tehát nem kell figyelembe venni. Nem szabad eltorzítani az emberi jogi egyezmény eredeti szándékát – érvelt Ziobro képviselője, helyettese pedig „a jogállam és a szuverenitás szép napjának” nevezte a mait. Igaz, az előadó bíró azért a vitatott pontot leszámítva méltatta is az EJEB szerepét az emberi jogok érvényesítésében.

Az Európa Tanácsnak Belarusz, Koszovó és a földrajzilag Európához sorolt Kazahsztán, valamint a csak megfigyelő Szentszék kivételével minden európai állam tagja. Az egyezmény aláírói vállalták, hogy tiszteletben tartják a strasbourgi bíróság ítéleteit – ez esetben ez még egyértelműbb, mint az Európai Uniónál, ahol a közösségi jog elsőbbségét bonyolultabb érveléssel bizonyítják. Ezen a szerdai varsói alkotmánybírósági határozat nem tud változtatni, csak még jobban szembeállítja az országot azokkal az államokkal, amelyek a jogállamiságot alapvető kérdésnek tartják.

https://hvg.hu/vilag/20211124_lengyelorszag_alkotmanybirosag_varso_ejeb

Megsértette az uniós jogot a Kúria és a legfőbb ügyész

 -KD-

A Kúria és Polt Péter legfőbb ügyész egyebek között azzal sértette meg az uniós jogot, hogy fegyelmi eljárást indítottak Vasvári Csaba, a Pesti Központi Kerületi Bíróság bírója ellen, miután egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében szakmai kérdésekkel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB) még 2019-ben.

A bíró arról kérte ki az EUB véleményét, hogy vajon csorbát szenvedett-e annak a svéd gyanúsítottnak a védekezéshez való joga, akinek a magyar hatóságok nem biztosítottak tolmácsot. Csakhogy Vasvári Csaba az ügy apropóján más kérdéseket is feltett a Luxembourgban székelő testületnek – emlékeztet az EUrologus.

Vasvári arra is kíváncsi volt, összeegyeztethető-e a bírói függetlenség követelményével, ha a bírók előmenetelére és munkakörülményeire jelentős befolyással rendelkező bírósági elnököket önkényesen nevezheti ki egy, az Országgyűlés által választott és csak az Országgyűlés által számonkérhető személy.

A magyar bíró azt is aggályosnak tartotta, hogy a bírói fizetések jelentősen alacsonyabbak, mint amit az összevethető tapasztalattal rendelkező ügyészek kapnak, sőt a bírósági vezetők szabad kezet kapnak annak eldöntésében, hogy ezt az alacsony illetményt kinél egészítik ki jutalmazással.

Ez már sok volt Polt Péternek, és közbelépett. Megtámadta Vasvárit a Kúrián, a bíróság pedig a legfőbb ügyésznek adott igazat, kimondva: „az ügy eldöntése szempontjából nem releváns, az ügy kimenetelét nem érintő kérdéseket tett fel”.

A Kúria megállapította, hogy a bírói függetlenséggel kapcsolatos kérdéseket nem tartják olyannak, mint amelyek megválaszolása egy jogvita eldöntéséhez szükségesek. Sőt fegyelmi eljárást indítottak Vasvári Csaba ellen, amelyet időközben visszavontak.

Az Európai Unió Bírósága azonban pont a Kúriát marasztalta el. Megállapítása szerint

AZ UNIÓS RENDELKEZÉSEKKEL ELLENTÉTES, HA EGY NEMZETI LEGFELSŐBB BÍRÓSÁG EGY ALACSONYABB FOKÚ BÍRÓSÁGNAK AZ UNIÓS BÍRÓSÁG FELÉ ELŐTERJESZTETT KÉRELMÉT AZON AZ ALAPON TÖRVÉNYSÉRTŐNEK MINŐSÍTI, HOGY AZ ELŐTERJESZTETT KÉRDÉSEK NEM RELEVÁNSAK ÉS SZÜKSÉGESEK AZ ALAPJOGVITA ELDÖNTÉSE SZEMPONTJÁBÓL.

Ennek fényében Luxembourgban megállapították:

VASVÁRI FIGYELMEN KÍVÜL HAGYHATJA A KÚRIAI DÖNTÉST, HISZEN AZ SÉRTI AZ UNIÓS JOGOT.

A fegyelmi eljárásra kitérve az Európai Unió Bírósága arra a döntésre jutott, hogy az sértheti a bírói függetlenséget, ráadásul „a fegyelmi eljárás alkalmas arra, hogy valamennyi nemzeti bíróságot visszatartsa előzetes döntéshozatal iránti kérelmek benyújtásától, ami veszélyeztethetné az uniós jog egységes alkalmazását”.

Ami magát az alapügyet illeti: az Európai Unió Bírósága osztja Vasvári Csaba aggodalmait a tolmácsolás hiányosságai kapcsán, és egyetért azzal, hogy amennyiben a tárgyalást a vádlott távollétében tartják meg, az sérti az uniós jogot.

(EUrologus)

https://index.hu/kulfold/2021/11/23/megsertette-az-unios-jogot-a-kuria-es-a-legfobb-ugyesz/

Reynders: Elfogadhatatlan, hogy az EU Bíróságának döntéseit figyelmen kívül hagyják

 

Magyari Péter

EU

november 15., hétfő 5:56

5

Didier Reynders az EU jogérvényesülésért felelős biztosa, és ilyen minőségében egyik kulcsfigurája a Magyarország elleni, jogállamisági témákat érintő uniós eljárásoknak.

A belga politikus húsz évig volt hazájában miniszter, vezette a pénzügyi, a külügyi és a védelmi tárcát is, összesen hat miniszterelnök kormányaiban.

Az ő felügyeletével készíti tavaly óta a Bizottság az úgynevezett jogállamisági jelentéseket, amelyeket minden tagállam megkap, benne az igazságügyi rendszer, a sajtószabadság, a korrupció elleni küzdelem, és a fékek és ellensúlyok intézményi helyzetének értékelésével.

A második jelentés megállapításairól tárgyalt két napon át Budapesten. Találkozott a magyar bíróságok vezetőivel, Varga Judit igazságügyi miniszterrel, Karácsony Gergely főpolgármesterrel, kormánypárti és ellenzéki képviselőkkel, kormánypárti és független civil szervezetekkel, és együtt vacsorázott csütörtökön Márki-Zay Péterrel, az ellenzék miniszterelnök-jelöltjével.

Péntek délután, nem sokkal elutazása előtt beszélgettünk vele a Bizottság jogállamiságot illető küzdelméről. Elmondta, hogy miben különbözik a lengyelekkel folytatott vita a magyarokkal vívotthoz képest, hogy mikor jut el a Bizottság odáig, hogy pénzbírságot kérjen egy kormány ellen, és hogy miért nem hagyták jóvá a magyar újjáépítési tervet eddig Brüsszelben.

HIRDETÉS

 

        Pénteken bejelentette az Európai Bizottság, hogy pénzbüntetés kiszabását kéri az EU Bíróságától a magyar kormányra, mert nem hajtott végre egy tavalyi ítéletet, ami alapján a menekültügyi törvényt kellett volna módosítani. Sőt, Varga Judit igazságügyi miniszter az Alkotmánybírósághoz fordult, hogy megtudja, tényleg végre kell-e hajtani az EU-s bíróság döntését. Ön csütörtökön tárgyalt a magyar Alkotmánybíróság elnökével és Varga Judit miniszterrel is. Ha a megbeszélései jobban sikerülnek, akkor másnap nem megy bíróságra a Bizottság?

 

Minden esetben a párbeszédet részesítjük előnyben, amikor az EU szerződéseinek betartását igyekszünk elérni. Úgyhogy nemcsak tegnap tárgyaltam erről (az interjú pénteken készült - szerk.), hanem már előtte is, számos alkalommal. Azt tegnap is világossá tettem, hogy a Bizottság számára elfogadhatatlan, hogy az EU Bíróságának döntéseit figyelmen kívül hagyják. Mindenképpen módosítani kell a törvényt, ha ezt írta elő az EU Bírósága. Ezt semmilyen nemzeti bíróság sem írhatja felül. Később azon vitatkozhatunk még, hogy a módosítás megfelelő volt-e.

Úgyhogy világossá tettem, ha nem történik semmi, akkor a Bizottság lépni fog, hiszen ez egy kötelezően végrehajtandó ítélet volt.

Ez a lépés most azt jelentette, hogy az EU Bíróságához fordultunk, hogy vessen ki naponta fizetendő pénzbüntetést. Ez az utolsó lehetőségünk, ha a tárgyalások teljesen eredménytelenek.

Nemrégiben ugyanerre jutottunk Lengyelország esetében is, hasonló helyzetben, és az EU Bírósága napi egymillió euró bírságot szabott ki akkor a lengyel kormányra.

 

 Didier Reynders, az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa.  Fotó: botost/444.hu

        Egy nappal ezelőtt még nyitott volt a pénzbüntetés kérdése? Mondhatott volna önnek olyat Varga Judit, aminek nyomán nem kérte volna a Bizottság pénzbüntetés kiszabását?

Természetesen. Ha a magyar kormány azt mondja, hogy teljesíti a Bíróság korábbi döntését, akkor nem kellene kérnünk a büntetés kiszabását. Nem azért vagyunk, hogy szankciókat vessünk ki, vagy hogy bíróságra járkáljunk, nem azért csináljuk, mert annyira akarjuk.

Van azonban két elv, amit mindenképpen be kell tartatnunk: az EU-s jog elsőbbségének elismertetése; illetve annak elismertetése, hogy az EU-s jog értelmezése kizárólag az EU bíróságának a kompetenciájába tartozik. Vagyis ha az EU Bírósága kimond valamit, akkor azt végre kell hajtani.

Tárgyaltunk tegnap az úgynevezett "gyermekvédelmi törvényről" is, amelyről meggyőződésünk, hogy egy diszkriminatív törvény, mert egyeseket szexuális orientációjuk alapján hátrányosan megkülönböztet. De elmondtam, hogy szerintünk lehetséges volna a törvényt úgy módosítani, hogy ne legyen kirekesztő, ha például a könyvekhez és bizonyos szolgáltatásokhoz való hozzáférést nem korlátoznák benne. Elmondtam, hogyha a szükséges módosítások megtörténnek, akkor ezzel a törvénnyel nem megyünk a bíróságra.

        Ön szerint a lengyel és a magyar kormányok általában vívnak háborút az Európai Bizottsággal, amikor nem hajtják végre az EU Bíróságának a határozatait, vagy pedig ezek a konkrét ügyek tényleg annyira fontosak a számukra, hogy napi egymillió eurót is megér nekik az ellenállás?

Lengyelország esetében egy nagyon jól körülhatárolható, speciális témáról van szó: az igazságszolgáltatási rendszer függetlenségéről. Ez a vita a lengyel kormánnyal már az előző (2019 előtti - szerk.) Bizottság idején megkezdődött, számos eljárás indult az ügyben már akkor, többek között a hetes cikkely szerinti eljárás is.

A lengyel bíróságok függetlenségének védelmében több esetben is az EU Bíróságához fordultunk már, számos per indult, amelyek végső soron mind ugyanerről szólnak. A problémát egyébként nemcsak mi érzékeljük, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága is kimondta már, hogy Lengyelországban sérül a bírák függetlensége.

Ez a vita nemrégiben újabb fordulatot vett, amikor a lengyel alkotmánybíróság kihívást intézett az EU alapszerződése ellen. Korábban sosem fordult elő, hogy egy bíróság kimondja, hogy a nemzeti jog a szerződés felett áll.

A többi tagállammal viszont, így Magyarországgal is, különféle törvényekről vannak vitáink, amelyeket ha nem sikerül megoldanunk, akkor az EU Bíróságához fordulunk. Ezek egy része a jogállamisági ügyekhez kapcsolódik. Ilyen volt a civil szervezetek külföldi támogatásának korlátozása, vagy a külföldi egyetemek alapításának korlátozása (lex CEU - szerk.). Ezekben az ügyekben sikerült valamiféle megoldást találnunk. Az említett két példa esetében az EU bíróságának a döntése nyomán a magyar parlament módosította a kifogásolt törvényeket, és most elemezzük, hogy e módosítások megfelelnek-e az EU-s jognak, illetve a bírósági határozatnak. Összességében ezeket az eseteket pozitív kimenetelűnek tartjuk. Csak akkor kell tovább mennünk a büntetés irányába, ha nem történik semmilyen előrelépés sem, mint most a menekültügyi törvény esetében.

 

 Didier Reynders az Európai Bizottság jogérvényesülésért felelős biztosa.  Fotó: botost/444.hu

Jogállamisági ügyekben az összes tagállamban előfordulnak problémák. Az igazi gondot az jelenti, ha teljes ellenállásba ütközünk, és nem tudjuk elismertetni a fent említett, az EU-s jog elsőbbségét rögzítő két alapelvet.

Amikor tavaly kiadtuk az első jogállamisági jelentésünket, akkor a tagállamok nagy többsége javaslatokat, akcióterveket, reformokat készített, hogy javítsanak a feltárt problémákon. Csak akkor keresünk más eszközöket a beavatkozáshoz, ha a párbeszéd semmit sem halad.

        Sok szó van mostanában Magyarországon a Pegasus-ügyről. Ön arról beszélt a budapesti sajtótájékoztatóján, hogy tudnak arról, hogy a magyar kormány használta a kémszoftvert. Honnan tudtak erről?

Láttuk az interjút, amit a magyar parlamentben adott erről egy kormánypárti képviselő. Azt mondta, hogy a belügyminisztérium teljesen törvényesen használta a programot. Úgyhogy mi arról tárgyaltunk mindegyik oldal képviselőivel, hogy most meg kell várnunk a magyar adatvédelmi hatóság vizsgálatát. Ezt mint a GDPR-t felügyelő biztos, magam is érdeklődéssel várom. Úgy tudom, hogy már augusztus elején elindult ez a vizsgálat, úgyhogy jöhetnének már az eredmények, hogy kiderüljön, valóban törvényes volt-e a szoftver használata.

        Hogyan értékeli a jogállamisághoz kötődő, úgynevezett feltételességi mechanizmus történetét? Tavaly nyáron a Tanácsban eldőlt, hogy lesz ilyen, elvehetik a támogatást attól az országtól, ahol sérül a demokrácia. Aztán a német elnökség készített egy konkrét javaslatot, amit az EP nagyon gyengének talált, úgyhogy lett őszre egy szigorúbb változat, amit aztán magyar-lengyel nyomásra megint gyengítettek, sőt elhalasztották a bevezetését. De közben most a magyar kormány azt mondja, hogy mégis használják ellenünk, mert nem jön pénz az EU újjáépítési alapjából. Mit gondol erről a folyamatról?

Először is, szögezzük le, hogy a mechanizmus ötlete még 2018-ból, a Bizottságtól származik. A mostani Bizottság megalakulása óta két eszközt tettünk hozzá a jogállamisági eljárásokhoz:

Az egyik a minden tagállamról évente készülő jogállamisági jelentés, aminek a második kiadásának megbeszélése végett vagyok éppen Magyarországon. Ez egy nagyon hatékony eszköz, és fontos párbeszédeket indított el.

A másik pedig a feltételességi mechanizmus. Utóbbi létrejöttéhez szükség volt az Európai Parlament és az Európai Tanács megegyezésére 2020 végén. A döntés értelmében a mechanizmus érinti az újjáépítési alapot, és minden további kifizetést is.

Hogy gyengébb lett, mint az eredeti javaslat? Szerintem csak egyetlen tekintetben gyengült, a minősített többség használatának módjában. A Bizottság és a Parlament azt javasolták, hogy a mechanizmus során kivetett szankciókat a Tanácsban a tagállamok minősített többséggel blokkolhassák, ha akarják. Ehelyett azonban a szankció kivetéséhez kell a minősített többség. De ez még így is jobb, mint a hetes cikkely szerinti eljárás (ahol a szankcióhoz teljes egyetértés kell - szerk), könnyebb így döntésre jutni.

A mechanizmus hatályba lépett idén január elsején. Azóta vizsgáljuk, hogy a költségvetéshez kapcsolódóan szükséges-e intézkednünk jogállamisági problémák miatt. Ugyanakkor a tavaly decemberi tanácsülésen az is eldőlt, hogy intézkedés nem történik, amíg az EU Bírósága el nem bírálja a mechanizmus jogszerűségét.

Az szerintem egy nagyon fontos fejlemény, hogy a magyar és a lengyel kormány kikérte ebben az ügyben az EU Bíróságának a véleményét, mert ez azt mutatja, hogy bíznak a Bíróságban. A mechanizmusról szóló döntést éppen úgy be kell majd tartania minden EU-s intézménynek, ahogy Magyarországnak is be kell tartania a menekültügyi törvényről hozott döntését.

Az újjáépítési alap jelenlegi helyzete azonban egy másik történet. Ott eleve az a döntés született, hogy a tagállamoknak terveket kell benyújtaniuk a pénz elköltéséről, és e terveknek 11 kritériumnak kell megfelelniük. Ezek között van, hogy a pénzből mennyit kell klímavédelmi célokra vagy éppen digitalizációra költeni, és az a feltételek között van még, hogy olyan reformokra is költeni kell belőle, amelyek az országspecifikus ajánlásokban szerepelnek. Ezeket az ajánlásokat minden tagállam minden évben megkapja.

 

 Didier Reynders  Fotó: botost/444.hu

Sőt, a tervek jóváhagyása után mérföldköveket fektetünk le, minden ország esetében, amelyeket el kell érniük ahhoz, hogy az alapból történő kifizetések folytatódjanak. Így mérjük, hogy a megígért reformok haladnak-e.

A múlt héten Olaszországban jártam, ahol komoly vitánk van a kormánnyal, hogyan állnak a bíróságok hatékonyságának növelését célzó mérföldkő elérésével. Ott már a tervet jóváhagytuk, előleghez is hozzájutottak, de folyamatosan vizsgáljuk a kifizetések folytatásának lehetőségeit.

Magyarország esetén ott tartunk, hogy szeretnénk, ha a tervbe bekerülnének azok a reformok, amelyeket az OLAF javasolt a korrupció-ellenes fellépés érdekében, és az EU-s alapok rossz felhasználásának elkerülésére. Ilyen értelemben az alap kifizetéseinek és a jogállamisági kritériumoknak van közük egymáshoz Magyarország esetében, de ez nem az új mechanizmus miatt van, hanem ez egy évek óta tartó folyamatból következik, ami kiolvasható a korábbi, Magyarország felé megfogalmazott országspecifikus ajánlásokból. Ez is mutatja, hogy az Európai Bizottság milyen sokféleképpen foglalkozik a jogállamisággal, az új mechanizmuson kívül is.

A mechanizmus alkalmazásához ráadásul nem lenne elég az EU Bíróságának jóváhagyása sem, hiszen ha szankciót akarnánk kivetni, akkor ahhoz az Európai Tanács minősített többségének támogatása is kellene. Ha ott nincs támogatás, akkor úgy járunk, mint a hetes cikkely szerinti eljárással, hogy csak politikai nyomást tudnánk kifejteni. Éppen ezért nagyon szilárd bizonyítékokat kell felmutatnunk, ha úgy véljük, hogy egy tagállammal szemben fel kell lépnünk, főleg annak tudatában, hogy az EU intézményei közül éppen a Tanácsot a legnehezebb rávenni arra, hogy fordítson figyelmet a jogállamisági ügyekre.

        Miért ilyen fontos a Bizottságnak a jogállamisági téma, hogy újabb eszközöket kell kitalálnia, jelentéseket írnia, bizonyítékokat gyűjtenie az utóbbi években? Kifejezetten a magyar és a lengyel kormány miatt lett ez ennyire fontos?

Nem kifejezetten miattuk, sok megoldandó ügyet látunk számos tagállamban.

Sok figyelmet szenteltünk eddig a tagállami költségvetések helyzetére, a strukturális reformjaikra, de az uniós szerződések őreként a gazdasági szempontokon túl a politikaiakra is figyelnünk kell. Nem elég csak a maastrichti szerződést betartatni, a koppenhágait is be kell (előbbi 1992-ben elsősorban gazdasági, utóbbi 1993-ban jogállamisági kritériumokat írt elő a tagállamoknak - szerk.).

Az utóbbi években láttunk bizonyos feszültségeket a jogállamiság körül, és ez felerősítette a törekvésünket, hogy védjük meg polgáraink alapvető jogait.

A jogállamiság érvényesülésének első és legfontosabb kritériuma az igazságszolgáltatási rendszer függetlensége. Ez konkrétan benne van az EU alapszerződésében, azaz ezt a tagállamok maguk nyilvánították ki. Az EU-ba való belépés feltétele volt ennek elfogadása.

A szabadságjogokat csak akkor lehet érvényesíteni, ha minden állampolgárnak egyforma lehetősége van elfogulatlan bíró elé kerülni. Ha egy másik polgárral, üzleti partnerrel vagy egy hatósággal problémád van, és nem bízol a bíróságban, akkor tehetetlenné válsz. A független igazságszolgáltatás a legfontosabb értéke Európának, és ezért ennyire fontos számunkra a lengyel ügy megoldása. A jövő héten Varsóba utazom, és nagyon remélem, hogy sikerül előrelépnünk, bár ennek egyelőre csak halvány jeleit látom.

        El tudja képzelni, hogy az EU fejlődése új irányt vegyen, úgy, ahogy azt Orbán Viktor idén nyáron javasolta, hogy oszlassák fel az Európai Parlamentet, illetve csökkentsék az Európai Bizottság hatalmát?

Teljesen megértem, hogy sok probléma van a szabályozások elfogadtatásával kapcsolatban. Például látszik, hogy mennyire nehéz közös szabályokat alkotni a migrációról, nagyon nehezen haladunk ezzel és más ügyekkel is. De nem tisztességes e nehézségek miatt a Bizottságot hibáztatni, hiszen mi csak a meglévő szabályokat tartatjuk be. Ha valaki ezeket a szabályokat szeretné megváltoztatni, az forduljon a kollégáihoz a Tanácsban és a Parlamentben.

De hogy mit hoz a jövő, azt nem tudhatjuk. Nemrégiben indítottuk az Európa jövőjéről szóló konferencia-sorozatot, ahol nagyon sokféleképpen lehet alakítani az EU jövőjét. Felszólítottuk tehát az európai polgárokat, hogy álljanak elő a javaslataikkal.

Egyelőre azt látjuk, hogy őket kevésbé foglalkoztatják az intézményi reformok, a többséget inkább a klímaváltozás, a közös értékek és persze a járvány elleni védekezés érdekli. De természetesen Orbán úr is megteheti a javaslatait, és próbálhat többséget teremteni melléjük, bár úgy látom, hogy az ellenkező irányba tartó javaslatok is szép számmal érkeznek, amelyek éppen az Európai Parlament megerősítésének igényével fogalmazódtak meg. Van például olyan elképzelés is, ami valódi föderációvá alakítaná az EU-t, ahol a közvetlenül választott Európai Parlament töltené be az alsóház, míg a tagállamok kormányait tömörítő Tanács a szenátus szerepét. Szóval sokféle javaslat van, kérdés az, hogy a többség melyiket támogatja majd.

https://444.hu/2021/11/15/reynders-elfogadhatatlan-hogy-az-eu-birosaganak-donteseit-figyelmen-kivul-hagyjak