Egy újabb apró NER-manőver a bíróságok bedarálására

BIRÓ MARIANNA
Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén.
Az Alkotmánybíróság 15 mai tagjai közül csak négyen voltak ítélkező bírók alkotmánybíróvá válásuk előtt, de Áder János most mégis rendes bírónak nevezett ki nyolc Ab-tagot, pályáztatás nélkül. A politikai kinevezések példátlanok a magyar bírósági szervezetben, az viszont nem lesz teljesen az, ha az ítélkezési gyakorlattal nem rendelkező Varga Zs. András – Polt Péter korábbi helyettese – veszi át a Kúria elnöki posztját év végén.

Év végén lejár Darák Péter, a Kúria elnökének 9 éves mandátuma, a Fidesz-KDNP pedig alaposan előkészítette a legfelsőbb bírói fórum vezetőjének utódlását, ahogyan a kormányoldalról sokat bírált kúriai ítélkezései gyakorlat "reformját" is.

KAPCSOLÓDÓ
Orbán kapott egy töltényt, amivel nekimehet a bíróságoknak
Rég látott keménységgel támadja a Fidesz a legfelsőbb bírósági szervet. Maga Orbán Viktor üzente meg a felháborodását azon, hogy szerinte a Kúria beavatkozott a választásokba. A Kúria egyik, parlamenti mandátumot befolyásoló döntése adott okot a háborúra, ami csak most kezdődik.

Emlékezetes, a Legfelsőbb Bíróság átnevezésével Kúriává tett legfőbb bírói szerv egyes döntéseit rengeteg kormányzati kritika érte már, és az is szinte köztudott, hogy Darák Péter biztosan távozik a szervezet éléről év végével. Azt is rebesgetik, hogy a kormányoldalon különféle forgatókönyvek mentén alakítanák át, vagy éppen tovább a bírósági szervezetet, elsősorban a nekik nem tetsző, gyakran kritizált kúriai ítéletek számának minimalizálása érdekében.

Darák Pétert 2011. december 13-án választotta meg az Országgyűlés a Kúria elnökévé, posztját 2012. január 1-jén foglalta el kilenc évre. Azaz az Országgyűlés várhatóan az őszi ülésszakon szavaz majd az új főbíró személyéről, amelyre egyébként formálisan a köztársasági elnök tesz javaslatot (még a hivatalban lévő Kúria-elnök mandátumának lejárta előtt).

Darák Péter
Fotó: Bődey János / Index
A Kúria elnökét a határozatlan időre kinevezett és legalább 5 éves bírói szolgálati viszonnyal rendelkező bírák közül választja az Országgyűlés, kétharmados többséggel, kilenc évre. Mindez kizárná, hogy ítélkezési tapasztalattal nem, csak bírói kinevezéssel rendelkező személy kerüljön a főbírói posztra, ám azt tavaly decemberben fontosnak tartották rögzíteni a szabályok között, hogy

a bírói szolgálati jogviszony számításakor a nemzetközi igazságszolgáltatási szervezetben bíróként, főtanácsadóként, valamint az alkotmánybíróként, illetve az Alkotmánybíróság Hivatalában főtanácsadói munkakörben szerzett tapasztalatot is figyelembe kell venni.

Érdekesség azonban, hogy 2011-ben Navracsics Tibor még az igazságszolgáltatás első reformja idején még éppen azzal érvelt amellett, hogy a kormány mandátuma lejárta előtt eltávolította posztjáról a Legfelsőbb Bíróság akkori elnökét, Baka Andrást, hogy:

Baka András nem lehet a január 1-jén a Legfelsőbb Bíróság helyébe lépő Kúria elnöke, mivel nem felel meg annak az új törvényi szabályozásban rögzített kritériumnak, amely ehhez öt év magyarországi bírói gyakorlatot ír elő.

Az akkori miniszterelnök-helyettes ezt helyes előírásnak nevezte, kiemelve, hogy

ANNAK HIÁNYÁBAN ÍTÉLKEZÉSI GYAKORLAT NÉLKÜLI VEZETŐJE IS LEHETNE A KÚRIÁNAK, AMI A KORMÁNY SZÁMÁRA 2011-BEN MÉG ELFOGADHATATLAN LETT VOLNA.
QP | Quality Placement

Tavaly év végén azonban a kormányoldal, szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal egy 200 oldalas salátatörvény-javaslat részeként lehetővé tette, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) tagja lehessen egyidejűleg bíró is, az új szabályok értelmében az Ab-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérheti bíróvá történő kinevezését.

KAPCSOLÓDÓ
Amnesty: Mégis szétverné a bíróságok függetlenségét az Orbán-kormány
Handó Tünde akár a Kúria-elnöki poszton találhatja magát. Az Alkotmánybíróságra oszthatják a közigazgatási bíróság szerepét.

Szintén az új szabályok szerint az Ab-tagokat mandátumuk lejárta után, vagy akár ha lemondanak még mandátumuk lejárta előtt

KÉRÉSÜKRE A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK „A KINEVEZÉSI FELTÉTELEK VIZSGÁLATA ÉS PÁLYÁZAT KIÍRÁSA NÉLKÜL” KINEVEZI A KÚRIA BÍRÁJÁNAK.

KAPCSOLÓDÓ
Alkotmánybíróvá választja Handó Tündét a Fidesz
Két perccel az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság ülése előtt jelentették be. Stumpf István helyére érkezik az OBH éléről.

Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez utóbbi Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) volt elnöke esetében állt fenn, hiszen ezzel megteremtették a lehetőségét, hogy Handó alkotmánybírói posztja esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként, és szolgálati viszonya jelenleg is tart, csak alvóbíróként.

MINDEZEK ALAPJÁN AKÁR HANDÓ ELJÖVENDŐ FŐBÍRÓI KINEVEZÉSÉRE IS SZÁMÍTANI LEHETNE, DE MÁS FORRÁSOK SZERINT, ÉS A LÁTHATÓ TÖRVÉNYMÓDOSÍTÁSOK ALAPJÁN NEM, VAGY NEM CSAK VELE KALKULÁL A KORMÁNY.
Az Ab-nek 15 tagja van, mára mindegyiküket a Fidesz-KDNP jelölte és parlamenti többségével ők is választották meg ezeket az alkotmánybírókat. Ugyanakkor közülük jelenleg mindössze 4-en rendelkeznek bírói tapasztalattal: a már nyugdíjaskorú Szívós Mária, Handó Tünde volt OBH-elnök, Czine Ágnes, aki a Fővárosi Ítélőtábla büntető kollégiumának vezetője volt megválasztásáig, illetve Hörcherné Marosi Ildikó, aki már dolgozott a Kúrián is, és több évtizedes bírói tapasztalata van. Utóbbi két alkotmánybíró a törvénymódosítás hatályba lépése után természetesen kérvényezte is, hogy állítsák helyre bírói jogviszonyukat, ebben nincs meglepetés.

Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, alkotmánybíró-jelölt a meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén 2019. október 29-én.
Fotó: Ajpek Orsi / Index
Áder János államfő ugyanis július 3-án megjelent határozataival meg is tette ezt, sőt, ennél sokkal többet:

ÖSSZESEN NYOLC ALKOTMÁNYBÍRÓT NEVEZETT KI BÍRÓVÁ AZ ÚJ SZABÁLYOK ALAPJÁN, KÉRELMÜKRE, PONTOSABBAN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK KÉRELMÉRE.

Mindezzel a következő alkotmánybírók lettek formálisan rendes, de Ab-mandátumuk lejártáig "alvóbírók" június végétől:

Czine Ágnes
Juhász Imre
Hörcherné Marosi Ildikó
Schanda Balázs Tibor
Sulyok Tamás
Szabó Marcel
Szalay Péter
Varga Zsolt András
Handó, Czine Ágnes és Marosi Ildikó esetében a majdani kúriai kinevezés akár még értelmezhető is, bár ők sem kell, hogy pályáznak a legfelsőbb bírósági presztízshelyekre. Csakhogy az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de

A BÍRÓVÁ VÁLÁSHOZ SZÜKSÉGES A BÍRÓI, BÍRÓSÁGI TITKÁRI VAGY EGYÉB JOGÁSZKÉNT VÉGZETT SZAKMAI JOGGYAKORLAT IS A TÖRVÉNY HATÁLYOS SZÖVEGE SZERINT, RÁADÁSUL MINDEN EGYES BÍRÓI TISZTSÉGÉRT KOMOLY PÁLYÁZTATÁSI PROCEDÚRÁN KELL ÁTMENNI, FŐKÉNT EGY BEFOLYÁSOS KÚRIAI POZÍCIÓÉRT.

Alkotmánybíróként azonban ezeknek a személyeknek ilyet nem kell igazolni, és nem kell a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal sem versenyezniük például egy kúriai tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak, hiszen ez számukra az új szabályok szerint ez "automatikusan jár". Már csak ezért is érdekes:

Juhász Imre például sosem volt bíró, európai szakjogászként és egyetemi oktatóként dolgozott, 1991-től 2013-ig (alkotmánybíróvá választásáig) ügyvédként is tevékenykedett, miközben a 2006-os őszi tömeges emberi jogsértések okainak feltárására létrehozott Civil Jogász Bizottság (CJB) alapító tagja volt.
Az Ab-elnök Sulyok Tamás 1991-től alkotmánybíróvá választásáig ügyvéd volt, 2000 és 2014 között osztrák tiszteletbeli konzulként volt ismert.
Schanda Balázs Tibor 1993-tól 1999-ig az Alkotmánybíróság munkatársa volt. 1999-től 2002-ig a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában az Egyházi Tájékoztatási és Koordinációs Főosztályt vezette. 2003-tól 2007-ig ismét az Alkotmánybíróságon dolgozott, majd szintén a jogoktatásban vett részt.
Szabó Marcel is elismert jogász volt, de nem bíró. Ő 1993-1994 közt a Külügyminisztérium Nemzetközi Jogi Főosztályának munkatársa, később jogi tanácsadója, majd vezetője, majd 2012 októberétől 2016 novemberéig az alapvető jogok biztosának a jövő nemzedékek érdekeinek védelmét ellátó helyettese volt, eközben pedig egyetemeken oktatott.
Szalay Pétert ismert ügyvédként jelölte, majd választotta alkotmánybíróvá a Fidesz-KDNP. 1987-1988-ban az Igazságügyi Minisztérium Törvényelőkészítő Főosztályán előadó, 1988-1990-ben Pozsgay Imre államminiszter Titkárságán kormánytanácsos, majd kormányfőtanácsos, 1990-1992-ben a Miniszterelnöki Hivatalban, közelebbről a Miniszterelnöki Kabinetben a parlamenti ügyekért felelős kormányfőtanácsos, 1993-1998-ig a Pénzintézeti Központ (később Pénzintézeti Központ Rt., Pénzintézeti Központ Bank Rt.) jogi igazgatója, 1998-tól a Jutasi és Társai Ügyvédi Iroda tagja, ügyvéd.
Végül, de egyáltalán nem utolsó sorban Varga Zs. András, aki szintén nem járt tárgyalóteremben bíróként. Ő 1995 és 2000 között az országgyűlési biztos hivatalában dolgozott, 1999-től 2000-ig hivatalvezetőként. 2000-től 2006-ig és 2010-től 2013-ig a legfőbb ügyész helyettese, 2006 és 2010 között címzetes főtanácsos ügyész, 2013 után címzetes főügyész a Legfőbb Ügyészségen. Varga Zs. tehát Polt Péter helyettese volt.
INFORMÁCIÓINK SZERINT ELŐFORDULHAT, HOGY Ő NEMCSAK A LEGFŐBB BÍRÓI FÓRUM BÍRÁJA, HANEM A KÚRIA ELNÖKE IS Ő LESZ, BÍRÓI TAPASZTALAT NÉLKÜL. TEHÁT NEMCSAK TAGJAI, HANEM AKÁR OLYAN ELNÖKE IS LEHET A LEGFŐBB BÍRÓI FÓRUMNAK, AKI TÁRGYALÓTEREMBEN SOSEM ÍTÉLKEZETT.

Varga Zs. András alkotmánybíró-jelölt meghallgatásán az Országgyűlés igazságügyi bizottságának ülésén az Országházban 2014. szeptember 22-én.
Fotó: Huszti István / Index
KAPCSOLÓDÓ
Orbán elkezdte a bírók ellen hangolni a közvéleményt
A miniszterelnök bírósági ítéleteket érintő kijelentései a közvélemény formálására alkalmasak lehetnek, a kormánynak azonban leginkább saját törvényeivel, nem pedig a bírókkal lehet baja. A minta ezúttal lengyelországi, ott is ugyanez zajlik.

A Kúria elbírálja – törvényben meghatározott ügyekben – a törvényszékek, továbbá az ítélőtáblák határozata ellen előterjesztett jogorvoslatokat, az úgynevezett felülvizsgálati kérelmeket – azaz a Kúria mondja ki a végső szót a magyar bírósági struktúrában. De a Kúria emellett a bíróságokra kötelező jogegységi határozatokat is hoz, elbírálja a jogegységi panaszokat (amivel éppen december óta még inkább kordában tarthatja a bírók elvileg szabad mérlegelését), és dönt az önkormányzati rendelet más jogszabályba ütközéséről és megsemmisítéséről, továbbá egyéb fontos ügyekben is hozhat ítéletet. Magyarán alapjaiban befolyásolhatja az ítélkezést.

EGY ÚJ FŐBÍRÓ PEDIG AKÁR VALAMENNYI, AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL A KÚRIÁRA KERÜLT JOGÁSZT RÖGTÖN TANÁCSELNÖKKÉ TEHET, EZZEL VÉGÉRVÉNYESEN BEFOLYÁSOLVA AZ ÍTÉLKEZÉST.
Nyilván ezért fontos a főbíró személye is, ahogyan néhány olyan, most még alvóbíró, akik később biztosíthatják azt, hogy olyan esetek többé ne történhessenek, amit Orbán Viktor úgy élt meg:

a Kúria intellektuálisan nem nőtt fel a feladatához.
https://index.hu/belfold/2020/07/15/ader_janos_ab_tagjai_biroi_kinevezes_hando_tunde_varga_zs_andras/