POWER NAGYKÖVET BESZÉDE AZ ENSZ BT UKRAJNÁRÓL SZÓLÓ ÜLÉSÉN

http://ircblog.usembassy.hu/2014/08/29/power-nagykovet-beszede-az-ensz-bt-ukrajnarol-szolo-ulesen/

Posted on August 29, 2014 by admin
Samantha Power nagykövet az Egyesült Államok állandó képviselője az ENSZ-ben. Alábbi beszéde a Biztonsági Tanács 2014. augusztus 28-ai ülésén hangzott el.
Elnök úr és e Tanács képviselői! Immár huszonnegyedszer ülünk össze azért, hogy megpróbáljuk megfékezni Oroszország Ukrajnai elleni erőszakos cselekményeit. Minden egyes ülés egyhangúlag elfogadott és egyértelmű üzenetet küldött: Oroszország, vess véget a konfliktusnak! De Oroszország nem hallgatott rá.
Ezt mondtuk, amikor Oroszország a nemzetközi jog nyílt megsértésével megszállta a Krím-félszigetet. Ezt mondtuk a maláj légitársaság 17-es járatának döbbenetes lelövése után, amely 11 ország polgárainak—ártatlan férfiaknak, nőknek, csecsemőknek és gyermekeknek az életébe került. És ezt mondjuk ma is, amikor orosz katonák, tankok, légvédelem és tüzérség támogatja a szeparatistákat, s harcol velük együtt, amint újabb frontot nyitnak az oroszok gerjesztette és fűtötte válságban.
De Oroszország nem hallgat rá!
Ahelyett, hogy hallgatna rá, ahelyett, hogy figyelembe venné a nemzetközi közösség követeléseit és a nemzetközi rendet, Oroszország minden egyes alkalommal úgy járul e Tanács elé, hogy mindent mond, csak igazat nem. Manipulál. Elkeni a tényeket. Simán hazudik. Így megtanultuk, hogy Oroszországot ne a szavai, hanem a tettei alapján ítéljük meg.
Az utóbbi 48 órában Oroszország cselekedetei igen sokat elárulnak.
Augusztus 26-án—csak most kedden—Putyin elnök, miután Minszkben találkozott Porosenko ukrán elnökkel, arról beszélt, hogy – idézem -: „a lehető leghamarabb véget kell vetni a vérengzésnek”. Idézet vége. S mégis, ugyanazon a napon a műholdfelvételek orosz harci egységeket – harci egységeket (!) – mutattak Kelet-Ukrajnában, Donyecktől délkeletre. Ugyanezen a napon az ukrajnai Luhanszkban ténylegesen az orosz hadsereg 9. dandárjába tartozó katonákat vettek őrizetbe.
Válaszul Oroszország azt állította, hogy a katonák „tévedésből” kerültek ukrán területre. Tették ezt válságidőszakban, a világ egyik legjobban őrzött határa mentén!
A tárgyalásokat követő napon Oroszországból indított Grad rakétákkal lőtték az novoazovszki ukrán hadállásokat, majd két oszlopban orosz páncélozott járművekkel és tankokkal támadtak. A város szélén jelen pillanatban is, míg mi itt beszélgetünk, ott állnak az orosz páncélozott járművek és az Uragan rakéta-sorozatvetők.
Az eddigi legnagyobb orosz haderő van jelen a határ mentén, amióta májusban elkezdték itt a csapattelepítést, s jelentős számú harci repülőgép és helikopter is van. Pilóta nélküli orosz légi járművek rutinszerűen haladnak át az ukrán légtéren.
Az ide telepített orosz eszközök között vannak az ukránok leltárában nem szereplő fejlett tüzérségi és légvédelmi rendszerek is. A közelmúltbeli szeparatista ellentámadás során ilyen tüzérségi rendszerekkel zúdítottak rakéta- és aknatüzet a Luhanszk körüli ukrán harcállásokra.
Az oroszok felfegyverzésével és támogatásával működő szakadárok egyik vezetője nyíltan megmondta, hogy négy- vagy ötezer orosz katona csatlakozott az ügyükhöz. Azonnal hozzátette, hogy ezek szabadságon lévő katonák. De egy orosz katona akkor is orosz katona, amikor a nyári szabadsága alatt éppen Ukrajnában harcol! A páncélozott orosz katonai jármű pedig nem a saját autója.
Eközben Oroszországban temetnek az orosz családok, akiknek szerettei elestek az ukrajnai harcokban. Tudni akarják, hogy hogyan haltak meg. Fegyveresek zaklatják és fenyegetik az újságírókat, akik a temetésekről próbálnak tudósítani. Az orosz kormány szerint azonban ezek a katonák sohasem voltak ott. A Krímben sem voltak mindaddig, amíg az oroszok be nem jelentették, hogy a soha ott nem volt katonák elcsatolták a Krím-félszigetet.
Az utóbbi 48 óra jól beleillik a bejáratott orosz sémába. Minden lépés utat nyit a következőhöz. Ukrajna pedig még e felháborító cselekmények ellenére is folyamatosan politikai lehetőséget keres a válság megoldására. Ismételten a feszültség csökkentésével próbálkozik. Az ismert séma ellenére Porosenko elnök elment Minszkbe, hogy találkozzon Putyin elnökkel. Vele ellentétben Putyin elnök még ekkor sem volt hajlandó elismerni a már ismert alapvető tényeket: azt, hogy Oroszország fegyvert és felszerelést adott, s most még csatlakozott is az illegális szakadár harcokhoz Ukrajnában. Komoly tárgyalásokra van szükség, s igen sürgősen! Oroszországnak viszont abba kell hagynia a hazudozást és a válság szítását.
Lehullóban van az álarc! E cselekedetek—ezek a mostani cselekedetek—igaz valóságában mutatják meg Oroszország viselkedését: egy másik szuverén ország területén tudatosan támogatja az ottani illegális szeparatistákat, s most még együtt is harcol velük.
Oroszország most azt állítja, hogy Ukrajnának nem fontos a tűzszünet. Beszéljünk világosan: nekünk nagyon is fontos, amint az ukránoknak is, amennyiben tényleges tűzszünetről van szó. Az orosz szeparatistáknak azonban nem fontos a tűzszünet, sőt, cinikusan arra használják, hogy újra felfegyverkezzenek, s az orosz határon átáramló újabb katonákra és felszerelésre várjanak.
E mélységesen riasztó cselekményekkel szemben számunkra most nem az a legfontosabb, hogy mit mondjunk Oroszországnak. A legfontosabb az, hogy miként bírjuk rá, hogy végre odafigyeljen.
Az Egyesült Államok e válság során európai partnereivel, az EU-val, a G7 országokkal együtt mindvégig célirányos, hatékony nyomást gyakorolt annak érdekében, hogy átmenjen az üzenete: Oroszország a válság szítása helyett térjen át annak csillapítására, hogy elfogadhassák és megvalósíthassák Porosenko elnök ésszerű béketervét.
És annak tükrében, hogy Oroszország folyamatos agressziót gyakorol és durván semmibe veszi az ENSZ Alapokmányát, a Helsinki Záróokmányt, továbbra is szorosan együttműködünk a G7 országokkal és európai partnereinkkel abban, hogy súlyosbítsuk az Oroszországra háruló következményeket.
Nos, tudom, hogy ha egy ország kormánya így tesz, akkor az adott ország polgáraira is hárulhatnak tényleges költségek. A kistermelő farmergazdaságoktól a nagy gyárakig anyagi veszteségeket szenvednek azok, akik Oroszországgal kereskednek és az orosz piacra szállítanak. Ezek jelentős költségek és nem szabad félvállról venni őket.
De fogalmazzunk világosan: ha nem foglalkozunk vele, sokkal-sokkal nagyobb károkkal járhat, hogy Oroszország durván semmibe veszi a nemzetközi rendet. A nemzedékek során kialakult elvek és szabályok páratlan áldozatok árán születtek: számtalan életet követelt a létrehozásuk és a védelmük. S mindannyiunknak saját személyes érdeke, hogy megvédjük őket. Bármi, ami a rendet–a nemzetközi rendet–fenyegeti, mindannyiunk békéjét és biztonságát veszélyezteti.
Oroszország ezeket a szabályokat veszi semmibe, amikor szomszédos országokban illegálisan területet foglal, illegális csoportokat fegyverez és szerel fel, s azokkal együtt harcol.
Ukrajna csak egy az Oroszországgal határos talán egy tucat ország közül. Befejezésül hadd tegyek fel két kérdést: Az Oroszországgal határos többi ország hogyan láthatja biztosnak saját békéjét és szuverenitását, ha nem értetjük meg az Ukrajnával kapcsolatos üzenetünket? Miért higgyék, hogy másképpen fog történni, ha Putyin elnök holnap úgy határoz, hogy az ő országukban kezd fegyveres szakadárokat támogatni és „szabadságos” katonákat küld oda harcolni? És egy éppen ennyire fontos kérdés: milyen üzenetet küldünk a hasonlóan riasztó törekvésekre hajlamos országoknak szerte a világban, ha érdemleges következmények nélkül hagyjuk, hogy az oroszok megsértik e szabályokat? E veszély tükrében elfogadhatatlan árat követelne a tétlenség.
Köszönöm.
Forrás: Remarks at a Security Council Session on Ukraine |Samantha Power, U.S. Permanent Representative to the United Nations | New York, NY | August 28, 2014 | As delivered