Új csúcsokat ostromol az államadósság: június végén a GDP 85,1 százalékán állt, a három hónappal korábbi 84,4 és a múlt év végi 79,4 százalékkal szemben – ez derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hétfőn közzétett előzetes pénzügyi számláinak adataiból.
Az adósság GDP-arányos szintje 2010 közepe óta először emelkedett a 85 százalékos szint fölé, akkor 85,6 százalékon tetőzött – akkor az emlékezetes Kósa-Szijjártó nyilatkozatok után tört ilyen magasra.
Az adósság mértéke hétfőn derült ki, és kedden már maga Orbán Viktor magyarázta el az Index riporterének a fertőrákosi Páneurópai Piknik Emlékparkban, hogy valójában miért nem magas az államadósság:
"Nem magas. Ki kell vonni a nettóból a tartalékokat, és úgy már nem magas!"
A miniszterelnök talányos szavait ebben a cikkben próbáltuk értelmezni, az NGM viszont nem merült el Orbán szavaiban, hanem új trükkökön kezdett el agyalni, hogy az év végére 80 százalék alá tudja csökkenteni az államadósságot.
Ha ez elmarad, az Európai Bizottság újraindíthatja ellenünk azt a túlzottdeficit-eljárást, amely alól még csak nemrég kerültünk ki. Az mindenesetre legalább jó hír, hogy az állam mostanában elképesztően olcsón kap pénzt a piactól, így most tényleg érdemes magasabbra nyomni az adósságszintet.
Jó kérdés, hogy ez meddig marad így, hiszen ha az amerikai jegybank, a Fed tényleg a tervezettnél korábban kezd kamatot emelni, véget érhet az a nagy pénzbőség a világgazdaságban, amiben jelenleg a magyar állam is lubickol, és aminek az olcsó hiteleket is köszönheti.
3,3 millió szegény országa lettünk
Orbán Viktor nem csak az államadósságról beszélt a páneurópai pikniken, hanem a bérekről is. A miniszterelnök azt mondta, hogy az uniós átlagbéreket a magyar „hamarosan”, illetve „belátható időn belül el fogja érni, hogy ha a mostani gazdaságpolitika folytatódhat”. Igaz, azt is megemlítette, hogy pontos dátumot nem mondana, mert az felelőtlen ígérgetés lenne. Amit a bérekről most tudunk: 154 ezer forint az átlagbér, ami több, mint tavaly ilyenkor, de 310-es árfolyamon számolva 497 eurónak felel meg – az unióban ennél csak a román és a bolgár havi nettó kevesebb (mindkettő 400 euró alatt volt tavaly), a környékünkön a visegrádi államokban 680-705 euró között változik, míg Szlovéniában eléri az 1000 eurót.
Nem csoda, hogy az is kiderült a héten, hogy a szegény emberek számát tekintve nagyon gyatrán állunk: a számok a módszertantól függően változhatnak, de a Tárki szerint a magyarok 17 százaléka élt 2012-ben a szegénységi küszöb alatt, míg az Eurostat adatai alapján tavaly 3,285 millió ember kevesebb mint 65 ezer forintból élt havonta. ...
http://index.hu/gazdasag/2014/08/24/hig/
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése