Újabb EU-s eljárások indulhatnak Magyarország ellen

Bruxinfo.eu
A kétharmados törvények túlzott használatát, az alaptörvény „folyamatos pártpolitikai célú módosítását”, az Alkotmánybíróság ítéleteinek kikerülését és az alkotmány elfogadásának módját rója fel az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé terjesztett jelentés, amellyel a megfigyelési eljárás megindítását kezdeményezi a strasbourgi székhelyű szervezet Monitoring Bizottsága.
hirdetés

Elfogadta az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Monitoring Bizottsága csütörtökön azt a jelentést, amely hosszas kutatómunka, helyszíni szemle és jogszabályi vizsgálat után több ponton is aggályosnak nevezte a Magyarországon a közelmúltban kialakult politikai helyzetet. Jóllehet, az MTI-nek nyilatkozó források szerint nem 18-17 arányban fogadta el a Monitoring Bizottság a jelentést, hanem 18-18-as szavazategyenlőség alakult ki, de a strasbourgi székhelyű szervezet sajtóosztálya arról tájékoztatta a BruxInfót, hogy a testület elfogadta a dokumentumot.

A 41 oldalas jelentés arra a következtetésre jut, hogy az Európa Tanácsnak meg kell indítania a megfigyelési eljárást Magyarországgal szemben „a demokratikus fékek és ellensúlyok rendszerének lebontásával kapcsolatos súlyos aggodalmak miatt”.

A cseh konzervatív Jana Fischerová és a svéd liberális Kerstin Lundgren által jegyzett dokumentum így az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése elé kerül. Az ügyet ugyanakkor bonyolítja az, hogy a cseh konzervatív képviselő – noha az aláírása ott szerepel a jelentésen – a szavazás előtt lemondott a társrapportőri tisztségéről, a részben saját maga által írt értékelő dokumentum egyoldalúsága miatt.

A csütörtök délután nyilvánosságra hozott dokumentum lényegében a már korábban megismert nemzetközi aggályokat ismétli meg, némi hangsúlyeltolódással.

A jelentés szerint problémákat vet fel, hogy az Országgyűlés az alkotmányt és a hozzá kapcsolódó sarkalatos törvényeket elhamarkodottan és nem átlátszó módon fogadta el, és a jogszabályok „nem az elérhető legszélesebb társadalmi támogatottságon alapulnak”.

A Monitoring Bizottság szerint aggályos az is, hogy a magyar jogrend túl széles körben alkalmazza a kétharmados többséget igénylő sarkalatos törvényeket, amely a testület szerint ellentmond a demokratikus elveknek.

„A kormányzó koalíció arra használta a kétharmados parlamenti többségét, hogy megkerülje az Alkotmánybíróság döntéseit” – olvasható az elfogadott jelentésben, emellett kifogásolja a Monitoring Bizottság azt is, hogy „szűk pártpolitikai érdekek mentén módosítja folyamatosan a kormány az alaptörvényt”. A jelentés készítői szerint ez aláássa az alkotmányos kerettől elvárt stabilitást.

A Monitoring Bizottság által elfogadott vélemény szerint súlyos és tartós aggályok vetődnek fel a demokrácia, az emberi jogok és a jogállamiság legmagasabb szintű előírásaival összefüggésben, valamint azzal kapcsolatban, hogy Magyarország mennyire teljesíti az Európa Tanács tagjaként vállalt kötelezettségeket.

A testület sajnálja, hogy az Országgyűlés a közelmúltban megszavazta az alaptörvény negyedik módosítását „Magyarország nemzetközi partnereinek kifejezett tanácsa ellenére”, és elfogadhatatlannak találja, hogy ennek rendelkezéseit az Alkotmánybíróság korábban alaptörvénybe ütközőnek minősítette.

A jelentés készítői megjegyzik azt is, hogy a vitatott intézkedések külön-külön is olyan súlyúak, hogy indokolt lenne a Monitoring Bizottság vizsgálata, de „ami a jelen helyzetben igazán drámai, az a közelmúltbéli reformok puszta tömege, amelyek mind a legfontosabb intézmények politikai ellenőrzésének megteremtését, és ezzel párhuzamosan a fékek és ellensúlyok rendszerének gyengítését célozzák” – olvasható a dokumentumban.

A Monitoring Bizottságnak az a feladata, hogy figyelemmel kísérje, hogy az Európa Tanács tagállamai betartják-e a szervezet alapokmányában, és az Emberi Jogok Európai Egyezményében foglaltakat. Ha ezzel összefüggésben kétségek vannak, akkor – a politikai és földrajzi egyensúly figyelembe vételével kiválasztott – két közgyűlési képviselőnek jelentést kell készítenie az érintett országról, a jelentés pedig juthat olyan következtetésre, hogy folyamatos monitorozásra van szükség.

A Monitoring Bizottság csütörtöki javaslatát júniusi plenáris ülésén vitathatja meg az Európa Tanács parlamenti közgyűlése. Szakértők szerint a közvetlen következményén túl az esetlegesen elinduló eljárásnak politikai jelentősége lehet, hiszen korábban eddig egyetlen uniós tagállam ellen sem indult ilyen eljárás.

Jelenleg Albániával, Örményországgal, Azerbajdzsánnal, Bosznia-Hercegovinával, Grúziával, Moldovával, Montenegróval, Oroszországgal, Szerbiával és Ukrajnával szemben folyik hasonló eljárás.