Semmisnek nyilvánította az alkotmánybíróság a volt guatemalai diktátor népirtási perét

José Efrain Ríos Montt ellen egyebek mellett népirtás volt a vád.

Megszüntette az alkotmánybíróság Guatemalában azt a jogi eljárást, amely emberi jogi alapon kívánta felelősségre vonni egykori tevékenységéért José Efrain Ríos Montt ex-diktátort.

A 86 éves volt vezető ellen egyebek között népirtás a vád. Azért a véres hadműveletért kell felelnie, amelynek során 1982-ben és 1983-ban 1771, a diktatúra ellen felkelő maja (ixil) indiánt öltek meg. Montt ugyanis katonai főparancsnok is volt az érintett időszakban, és vádlói szerint szemet hunyt az indiánok ellen elkövetett súlyos bűnök (köztük gyilkosság, nemi erőszak, kínzás) fölött.

Montt ellen még tavaly év elején kezdeményeztek bírósági eljárást, de védői - akik ártatlanságát hangoztatják - fellebbezésekkel és más eszközökkel többször sikeresen elérték a per halogatását. Az eljárás végül idén megkezdődött, és már majdnem el is jutott a záró vád- és védőbeszédekig.

A keddi alkotmánybírósági döntés értelmében viszont az ügy visszakerül ahhoz a bírónőhöz, Carol Patricia Floreshez, aki eredetileg foglalkozott vele, de tavaly év elején a védelem kezdeményezésére leváltották. A legfelsőbb bírói szerv egyúttal semmisnek nyilvánította mindazt, ami Flores távozása után történt az ügyben. Mint az alkotmánybíróság egy szóvivője elmondta, az eljárás így visszakerül egy olyan szakaszba, amikor a népirtás vádja még nem került szóba.

Montt lenne az első volt vezető Latin-Amerikában, akinek ezért a súlyos vádért is felelnie kell bírái előtt. Kedden az ENSZ egyik illetékese - még az alkotmánybíróság döntése előtt - azt sürgette, hogy az ügyben szolgáltassanak igazságot. Ixil indiánok egy csoportja ugyanakkor Montt mellett tüntetett, azt hangoztatva: hazugság, hogy a történteket népirtásnak minősítik.

A latin-amerikai országban 1960 és 1996 között folyt véres polgárháború, amelynek 200 ezer halálos áldozata és eltűntje volt. Ríos Montt 1982-ben puccsal került hatalomra. Egy, a múlt évszázad végén készült ENSZ-jelentés szerint a polgárháborús emberi jogsértések 90 százalékát 1978 és 1984 között követték el.
MTI