Eltávolodhat az Alkotmánybíróság a napi politikától

WL
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.

A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.

Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.

Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>

A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.

Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".

Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.

Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.

Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO