... Az Alkotmánybíróság minden kétséget kizáróan őrzi magas tekintélyét s pártokfelettiségét az új tagok kinevezésével együtt is. Az új összetételű testület is szigorúan csak alkotmányossági szempontok szerint dönt az elé kerülő ügyekben, s sorozatban foglalt állást az Orbán-kormány jogalkotásával szemben is, és semmisített meg törvényeket. Bár működésének jogszabályi környezetét és hatáskörét megváltoztatta a kormány, az utóbbi esetben szűkítve azokat, ám eddig egyetlen esetben sem igazolódott, hogy elfogult döntést hozott volna a testület. Az AB egyik készülő döntésének a kormány felé való kiszivárogtatása - az AB egyébként egyházügyben épp megsemmisítette a Fidesz törvényét - volt eddig a legsúlyosabb vád az új tagok felé. Az esetet az AB elnöke, Paczolay Péter veszélyesnek, jogellenesnek és börtönnel büntetendőnek nevezte egy interjúban. A nagy tekintélyű jogtudós ezzel is üzent a kormányszolga kiszivárogtató bírónak, hogy nem tűri e magatartást a független, pusztán alkotmányosságot őrző taláros testületben, ami ezt követően többet nem fordult elő más határozatok kapcsán. Vagyis a közpolitikai pretorianizmus vádja e testületnél sem igazolódott. ...
Demokrata, Zárug Péter Farkas
2012.05.30.
http://www.demokrata.hu/ujsagcikk/tortenelmi_sodrasban_kik_tamadjak_magyarorszagot_es_miert_ii_resz/
2012. május 29., kedd
2012. május 26., szombat
Finomhangolást szeretne az igazságszolgáltatásban a főbíró
MTI|2012. 05. 26., 17:48|
Érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok, és az igazságszolgáltatás átalakításánál a jogalkotó hallgassa meg a bírói testületek véleményét - a többi között erről beszélt Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A főbíró kijelentette azt is, hogy az igazságszolgáltatási reformnál a gyorsaság helyett most már finomhangolásra lenne szükség.
A gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, történjen meg a megalkotott új intézmények felülvizsgálata - jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A Magyar Jogász Egylet szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg május 24. és 26. között Balatonalmádiban a magyar jogásztársadalom országos szakmai fórumát jelentő konferenciát.
A gyűlést elnöklő Darák Péter hangsúlyozta: egy jelentős alkotmányos intézményi reformokat eredményező kormányzati ciklus első fele eltelt. "A törvények abból a politikai megfontolásból születtek meg, hogy a gyorsaság a válságkezelés miatt prioritást kellett, hogy élvezzen" - mondta Darák, aki kiemelte, hogy a jogászgyűlésen elhangzott előadásokból egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy a gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, és "a nyugodtabb körülmények között a minőségi követelmények következetesen érvényesüljenek".
A Kúria elnöke szerint a "jó állam egyik jelét" akkor adja a jogalkotás, amikor a gazdasági válság egyes következményei alól jogi kiutakat keres. Példaként az eladósodott devizahitelesek, az elszegényedett rétegek lakhatási gondjainak megoldását célzó szabályozást említette. A jó állammal szemben a másik oldalról megfogalmazódó szempontok között az áttekinthetőség, átláthatóság, közbizalom és hitelesség kérdését említették a konferencia előadói, illetve megfogalmazták, hogy a jó állam kialakítása közben is érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok - mondta, hozzátéve, hogy ezekhez hozzátartozik a megfontolt jogalkotás is.
Vegyék figyelembe a bírók véleményét
A tanácskozás zárásaként elmondott összegzésében Darák Péter azt mondta: 2008 óta a világ és Magyarország is nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, és ez a válság kiváltja a jelentősebb állami szerepvállalást. A válsághelyzetben másként merül fel a köztulajdon, a költségvetési hiány, a jogbiztonság és a közrend problematikája is.
Azt javasolta, hogy az elkövetkező időszakban kapjanak még nagyobb hangsúlyt a jogállami elvek a válságkezelés jogintézményeinek megalkotásakor. Példaként az Alkotmánybíróság (Ab) helyzetét említette. "A konferencia ajánlásaként fogalmazható meg az, hogy fontolja meg a jogalkotó az Ab hatáskörét átmenetileg korlátozó szabály időbeli hatályát meghatározott időponthoz kösse" - fogalmazott Darák Péter. A hatékony igazságszolgáltatás esetében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a további átalakításnál a bírói testületek szakmai véleményét "meghatározó módon" vegyék figyelembe.
Érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok, és az igazságszolgáltatás átalakításánál a jogalkotó hallgassa meg a bírói testületek véleményét - a többi között erről beszélt Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A főbíró kijelentette azt is, hogy az igazságszolgáltatási reformnál a gyorsaság helyett most már finomhangolásra lenne szükség.
A gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, történjen meg a megalkotott új intézmények felülvizsgálata - jelentette ki Darák Péter, a Kúria elnöke a XI. Magyar Jogászgyűlésen szombaton Balatonalmádiban. A Magyar Jogász Egylet szervezésében tizenegyedik alkalommal tartották meg május 24. és 26. között Balatonalmádiban a magyar jogásztársadalom országos szakmai fórumát jelentő konferenciát.
A gyűlést elnöklő Darák Péter hangsúlyozta: egy jelentős alkotmányos intézményi reformokat eredményező kormányzati ciklus első fele eltelt. "A törvények abból a politikai megfontolásból születtek meg, hogy a gyorsaság a válságkezelés miatt prioritást kellett, hogy élvezzen" - mondta Darák, aki kiemelte, hogy a jogászgyűlésen elhangzott előadásokból egyértelműen megfogalmazódott az az igény, hogy a gyorsaságot váltsa fel a finomhangolás, és "a nyugodtabb körülmények között a minőségi követelmények következetesen érvényesüljenek".
A Kúria elnöke szerint a "jó állam egyik jelét" akkor adja a jogalkotás, amikor a gazdasági válság egyes következményei alól jogi kiutakat keres. Példaként az eladósodott devizahitelesek, az elszegényedett rétegek lakhatási gondjainak megoldását célzó szabályozást említette. A jó állammal szemben a másik oldalról megfogalmazódó szempontok között az áttekinthetőség, átláthatóság, közbizalom és hitelesség kérdését említették a konferencia előadói, illetve megfogalmazták, hogy a jó állam kialakítása közben is érvényesüljenek az alkotmányos fékek és ellensúlyok - mondta, hozzátéve, hogy ezekhez hozzátartozik a megfontolt jogalkotás is.
Vegyék figyelembe a bírók véleményét
A tanácskozás zárásaként elmondott összegzésében Darák Péter azt mondta: 2008 óta a világ és Magyarország is nagyon nehéz gazdasági helyzetben van, és ez a válság kiváltja a jelentősebb állami szerepvállalást. A válsághelyzetben másként merül fel a köztulajdon, a költségvetési hiány, a jogbiztonság és a közrend problematikája is.
Azt javasolta, hogy az elkövetkező időszakban kapjanak még nagyobb hangsúlyt a jogállami elvek a válságkezelés jogintézményeinek megalkotásakor. Példaként az Alkotmánybíróság (Ab) helyzetét említette. "A konferencia ajánlásaként fogalmazható meg az, hogy fontolja meg a jogalkotó az Ab hatáskörét átmenetileg korlátozó szabály időbeli hatályát meghatározott időponthoz kösse" - fogalmazott Darák Péter. A hatékony igazságszolgáltatás esetében azt az ajánlást fogalmazta meg, hogy a további átalakításnál a bírói testületek szakmai véleményét "meghatározó módon" vegyék figyelembe.
Tempót váltott az Alkotmánybíróság!
Bihari Mihályt helyettesítik. A Gyurcsány-párt ügyvédi képviseletet is biztosít azoknak, akik a Taláros Testülethez fordulnak. Soha ennyi döntést ily rövid idő alatt még nem hoztak. Íme a legfrissebbek.
2012. május 26. 10:47
Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke a tartósan akadályozott Bihari Mihály alkotmánybírónak, a 3. számú öttagú tanács tagjának helyettesítésére – a tanács négy tagjának javaslatára – az akadályoztatás időtartamára Balogh Elemér alkotmánybírót jelölte ki. Bihari Mihály a 3. számú öttagú tanács tanácsvezetőjének helyettesítésére – a tanács tagjainak javaslatára – pedig az akadályoztatás időtartalmára Lenkovics Barnabás alkotmánybírót jelölte ki.
Paczolay Péter az akadályoztatás és a helyettesítések megszűnéséről – ha aktuális lesz - külön elnöki utasításban rendelkezik.
2012. május 26. 10:47
Paczolay Péter az Alkotmánybíróság elnöke a tartósan akadályozott Bihari Mihály alkotmánybírónak, a 3. számú öttagú tanács tagjának helyettesítésére – a tanács négy tagjának javaslatára – az akadályoztatás időtartamára Balogh Elemér alkotmánybírót jelölte ki. Bihari Mihály a 3. számú öttagú tanács tanácsvezetőjének helyettesítésére – a tanács tagjainak javaslatára – pedig az akadályoztatás időtartalmára Lenkovics Barnabás alkotmánybírót jelölte ki.
Paczolay Péter az akadályoztatás és a helyettesítések megszűnéséről – ha aktuális lesz - külön elnöki utasításban rendelkezik.
2012. május 24., csütörtök
Paczolay: ezekben a hetekben dolgozza ki az Ab a panaszok szűrőrendszerét
Balatonalmádi, 2012. május 24., csütörtök (MTI) – Ezekben a hetekben dolgozza ki az Alkotmánybíróság (Ab) az alkotmányjogi panaszok szűrésének rendszerét – mondta Paloczay Péter, az Ab elnöke csütörtökön a XI. Magyar Jogászgyűlésen, Balatonalmádiban.
Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.
Az elnök szólt arról, hogy ezeket a változtatásokat a kétharmados parlamenti többség tette lehetővé, mint ahogy az Ab tagjai és a testület elnöke megválasztásának megváltoztatását is, valamint az Ab hatásköreinek “durva korlátozását”, például azt, hogy a költségvetési törvényeket az alkotmányossági kontroll alól – néhány kivételtől eltekintve – kivonták. Az alaptörvény e korábbi változásokat és a hatáskör-korlátozásokat fenntartotta – tette hozzá.
Paczolay Péter részletezte az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat.
Leszögezte: az Ab-nek tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad az Ab-nek annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e – állapította meg.
Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra: a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel megbirkózik.
Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját – magyarázta.
Paczolay Péter kiemelte, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét.
Mint mondta, szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Ab-nek van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Paczolay Péter összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe; ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával – tette hozzá az Ab elnöke.
- MTI -
Paczolay Péter előadásában leszögezte: az Alkotmánybíróságot érintő változások eredményeként a testület munkája depolitizálódott, valamint az egyéni jogsérelmek orvoslásának irányába mozdult el; az Ab ugyanakkor továbbra is a törvényhozás kontrollja maradt.
Az elnök szólt arról, hogy ezeket a változtatásokat a kétharmados parlamenti többség tette lehetővé, mint ahogy az Ab tagjai és a testület elnöke megválasztásának megváltoztatását is, valamint az Ab hatásköreinek “durva korlátozását”, például azt, hogy a költségvetési törvényeket az alkotmányossági kontroll alól – néhány kivételtől eltekintve – kivonták. Az alaptörvény e korábbi változásokat és a hatáskör-korlátozásokat fenntartotta – tette hozzá.
Paczolay Péter részletezte az alkotmányjogi panaszok fajtáit, az ezekhez fűződő eljárásokat, valamint szankciókat.
Leszögezte: az Ab-nek tiszteletben kell tartania a bíróságok szakmai függetlenségét, a testület szigorúan csak alkotmányossági kérdésekben léphet fel. Régi vitát döntött el viszont a jogalkotó azzal, hogy lehetőséget ad az Ab-nek annak vizsgálatára, hogy a jogegységi határozatok az alaptörvénnyel és a nemzetközi törvényekkel összhangban vannak-e – állapította meg.
Fontosnak nevezte, hogy az Alkotmánybíróságnak legyen lehetősége arra: a beadványokat gyakorlati tapasztalatok alapján előzetesen mennyiségi szűrés alá vegye, egy olyan szintre, amivel megbirkózik.
Hozzáfűzte: a szűrés nem azt jelenti, hogy a beadvány alkotmányjogi bírálat nélkül marad. A szűrésre azért van szükség, mert az ügyáradat ellehetetleníti a testület munkáját – magyarázta.
Paczolay Péter kiemelte, az új szabályozás lehetővé teszi, hogy csak súlyos egyéni jogsérelmekkel és az alapvető alkotmányi kérdésekkel foglalkozzon a testület: ezekben a hetekben dolgozzák ki a panaszbefogadás elvrendszerét.
Mint mondta, szakmai szempontból fontos, hogy 22 év után az Ab-nek van ügyrendje, mely konkrét határidőket szab az ügyek tárgyalására, egyes eljárási szakaszok befejezésére.
Paczolay Péter összegzése szerint a hatásköri változások nyomán az Alkotmánybíróság tevékenységében új egyensúly jött létre. Az actio popularis (a törvények egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos alkotmányossági felülvizsgálata) megszüntetésével radikálisan szűkült az utólagos normakontroll absztrakt, sokszor átpolitizált formájának szerepe, míg az alkotmányjogi panasz lehetőségének kibővítése két újfajta panasz megjelenésével a mindennapi jogsérelmek orvoslását állította előtérbe; ez a hangsúlyeltolódás összhangban áll az európai alkotmánybíráskodás fő irányával – tette hozzá az Ab elnöke.
- MTI -
2012. május 23., szerda
Az Ab elutasította az Orbánék egyeduralmától tartó beadványt
2012. május 22., kedd, 18:40
Szerző: MTI
Elutasította az Alkotmánybíróság a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden formai és tartalmi okokból elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
A végzés indokolása tartalmazza azt is, hogy "amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának" - tudatta közleményében a taláros testület.
A Szabadság és Reform Intézet (a Demokratikus Koalíció nevű párt háttérintézménye) az alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Ab a panaszt kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert az nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet. A testület által egyhangúlag meghozott végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én "alkotmányos blokádot" hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. Molnár Csaba, a DK alelnöke áprilisban jelezte, hogy tüntetéseik békések, tiszteletteljesek, törvényesek lesznek, a rendőrség is tudomásul vette azokat. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem az a céljuk, hogy sugallják, milyen döntést várnak az Ab-tól, csak azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány egyes sarkalatos törvényekkel, személyi döntésekkel a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Molnár Csaba áprilisban arról is tájékoztatott, hogy a beadványt az Ab korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az intézet újból benyújtotta azt.
Egy feljelentés alapján az ügyészség is foglalkozott az Ab-hoz meghirdetett demonstrációk ügyével, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az "alkotmányos blokád" sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.
Szerző: MTI
Elutasította az Alkotmánybíróság a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
Az Alkotmánybíróság (Ab) kedden formai és tartalmi okokból elutasította a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amelyben több jogszabály alkotmányos vizsgálatát kérte, mert álláspontja szerint az Orbán-kormány a hatalom kizárólagos megragadására törekszik.
A végzés indokolása tartalmazza azt is, hogy "amennyiben az indítványozó az általa vitatott rendelkezések vonatkozásában a törvényben meghatározott formai és tartalmi feltételeknek megfelelő beadványt nyújt be, úgy az alapjául szolgálhat az Alkotmánybíróság érdemi eljárásának" - tudatta közleményében a taláros testület.
A Szabadság és Reform Intézet (a Demokratikus Koalíció nevű párt háttérintézménye) az alkotmányjogi panaszában többek között a jegybanktörvény, a médiatörvény, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény, a bírósági szervezeti törvény, az alkotmánybírósági törvény, a gazdasági stabilitásról szóló törvény, valamint az alaptörvény és az alaptörvény átmeneti rendelkezései egyes részeivel összefüggésben az alaptörvény-ellenesség megállapítását és a kifogásolt rendelkezések megsemmisítését kérte.
Az Ab a panaszt kedden egyhangú döntéssel visszautasította, mert az nem felel meg az alkotmánybírósági törvényben rögzített formai és tartalmi követelményeknek. Az indítvánnyal támadott konkrét rendelkezések tekintetében ugyanis nem állapítható meg az indítványozó személyes, közvetlen és tényleges érintettsége, ezért a beadvány alkotmányjogi panaszként nem bírálható el. Tartalmát illetően a benyújtott panasz absztrakt utólagos normakontrollra irányuló kérelem, amellyel azonban csak a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede és az alapvető jogok biztosa élhet. A testület által egyhangúlag meghozott végzéshez Kiss László alkotmánybíró párhuzamos indokolást fűzött.
Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció (DK) elnöke, volt szocialista miniszterelnök március 15-én "alkotmányos blokádot" hirdetett arra az esetre, ha az Ab harminc napon belül nem dönt a Szabadság és Reform Intézet beadványának megtárgyalásáról. Molnár Csaba, a DK alelnöke áprilisban jelezte, hogy tüntetéseik békések, tiszteletteljesek, törvényesek lesznek, a rendőrség is tudomásul vette azokat. A tüntetéssorozatot nem nyomásgyakorlásnak, hanem figyelemfelhívásnak szánják, nem az a céljuk, hogy sugallják, milyen döntést várnak az Ab-tól, csak azt kérik, tárgyalják meg a Szabadság és Reform Intézet beadványát, amely szerint a kormány egyes sarkalatos törvényekkel, személyi döntésekkel a hatalom kizárólagos megragadására törekszik, ami nemcsak a korábbi alkotmánnyal, hanem az új alaptörvénnyel is ellentétes. Molnár Csaba áprilisban arról is tájékoztatott, hogy a beadványt az Ab korábban már formai okok miatt, érdemi vizsgálat nélkül elutasította, ezért az intézet újból benyújtotta azt.
Egy feljelentés alapján az ügyészség is foglalkozott az Ab-hoz meghirdetett demonstrációk ügyével, de arra az álláspontra helyezkedett, hogy a feljelentésben hivatkozott cselekmények nem minősülnek bűncselekménynek. Az "alkotmányos blokád" sem személy elleni erőszakos, sem közveszélyt okozó, sem fegyverrel kapcsolatos bűncselekmény elkövetésével való fenyegetésként nem értékelhető.
A Szabadság és Reform Intézet megalakulását 2011. április 21-én jelentette be Bokros Lajos, aki az intézetet fenntartó alapítvány kuratóriumi elnöke lett. Bokros Lajos 2009 nyarán, az európai parlamenti választásokon az MDF listájának éléről került az EP-be, a 2010-es választásokon az MDF miniszterelnök-jelöltje volt, ám a párt nem szerzett parlamenti mandátumot. A konzervatív és szabadelvű nézeteket valló, közpolitikai kutatásokkal foglalkozó alapítvány ügyvezető igazgatója egy volt MDF-es politikus, Kerék-Bárczy Szabolcs.
Korlátozzák az alkotmánybíróság hatáskörét (Romániában)
A román alkotmánybíróság a jövőben csak a törvények és a házszabályok alkotmányosságát ellenőrizhetné, a képviselők és a szenátorok által elfogadott határozatokét nem – ha elfogadják a kormánypárti képviselők frissen benyújtott törvénytervezetét.
Szőcs Levente, Bukarest| NOL| 2012. május 23.
A kezdeményezők előterjesztésük indoklásában arra hivatkoznak, hogy a taláros testület túlságosan gyakran játssza a döntőbíró szerepét az állam intézményei között, miközben a parlament határozatainak alkotmányossági vizsgálata túlzottan megterheli az alkotmánybíróságot. Valójában a Romániában tavaly alkotmányossági vizsgálatra került 1636 jogszabály közt mindössze négy parlamenti határozat volt, azokból is egy az előző évről maradt.
A valódi tét az Európai Tanácson való részvétel lehet. Victor Ponta miniszterelnök hétfőn kérte a parlamenttől, hogy döntse el: az elnöknek vagy a kormányfőnek kell képviselnie az országot az uniós csúcstalálkozókon? Ponta tarthat attól, hogy a parlamenti többség – vagyis a kormánypártok – ilyen irányú határozatát az alkotmánybíróság elmeszeli. A taláros testület elnöke ugyanis már korábban az államfő részvétele mellett foglalt állást.
A kormánypártok egy másik törvénytervezete megkönnyítené az államfő menesztését. Az e célból kiírandó referendumon mindössze a résztvevők többségének szavazatára lesz szükség az elnök eltávolításához.
Szőcs Levente, Bukarest| NOL| 2012. május 23.
A kezdeményezők előterjesztésük indoklásában arra hivatkoznak, hogy a taláros testület túlságosan gyakran játssza a döntőbíró szerepét az állam intézményei között, miközben a parlament határozatainak alkotmányossági vizsgálata túlzottan megterheli az alkotmánybíróságot. Valójában a Romániában tavaly alkotmányossági vizsgálatra került 1636 jogszabály közt mindössze négy parlamenti határozat volt, azokból is egy az előző évről maradt.
A valódi tét az Európai Tanácson való részvétel lehet. Victor Ponta miniszterelnök hétfőn kérte a parlamenttől, hogy döntse el: az elnöknek vagy a kormányfőnek kell képviselnie az országot az uniós csúcstalálkozókon? Ponta tarthat attól, hogy a parlamenti többség – vagyis a kormánypártok – ilyen irányú határozatát az alkotmánybíróság elmeszeli. A taláros testület elnöke ugyanis már korábban az államfő részvétele mellett foglalt állást.
A kormánypártok egy másik törvénytervezete megkönnyítené az államfő menesztését. Az e célból kiírandó referendumon mindössze a résztvevők többségének szavazatára lesz szükség az elnök eltávolításához.
2012. május 18., péntek
Megsemmisített az Ab egy alapítványmegszüntetési passzust - A KIM figyelembe veszi a döntést
MTI
Alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a törvényi passzust, amely szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie az állami alapítványokat, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány feladatát más szervezet hatékonyabban tudja végezni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) erre reagálva azt közölte: a kormány figyelmet fordít a döntésben foglaltakra.
Az Ab határozatára reagálva a KIM az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta: a kabinet tudomásul veszi a testület döntését, amelyre a jövőben az alapítványi átalakításokkal kapcsolatos intézkedései és döntései során kiemelt figyelmet fordít majd.
A tárca emlékeztet, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az alapítványok és közalapítványok még jogerősen le nem zárt megszüntetési eljárásai során nem alkalmazható a törvény megsemmisített bekezdése.
A kabinet 2010 decemberében határozta meg azoknak az alapítványoknak a körét, amelyek egy része megszűnik, átszerveződik, vagy változatlan formában működik tovább.
A kormány a mostani Ab-döntés által érintett jogszabály rendelkezései alapján, a Magyary-program keretében - idézik fel - 39, jelentős részben költségvetési forrásból alapított és működtetett alapítvány és közalapítvány megszüntetéséről vagy nonprofit gazdasági társasággá alakításáról döntött. "Ennek következtében több mint 80 milliárd forintot vont vissza az állami közfeladatellátás rendszerébe, és gondoskodott annak további hatékonyabb felhasználásáról" - írta a KIM.
Alaptörvény-ellenesnek minősítette, ezért megsemmisítette az Alkotmánybíróság (Ab) azt a törvényi passzust, amely szerint a bíróságnak meg kell szüntetnie az állami alapítványokat, ha az alapító ezt arra hivatkozással kéri, hogy az alapítvány feladatát más szervezet hatékonyabban tudja végezni.
A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) erre reagálva azt közölte: a kormány figyelmet fordít a döntésben foglaltakra.
Az Ab határozatára reagálva a KIM az MTI-hez csütörtökön eljuttatott közleményben azt írta: a kabinet tudomásul veszi a testület döntését, amelyre a jövőben az alapítványi átalakításokkal kapcsolatos intézkedései és döntései során kiemelt figyelmet fordít majd.
A tárca emlékeztet, hogy az alkotmánybírósági határozat értelmében az alapítványok és közalapítványok még jogerősen le nem zárt megszüntetési eljárásai során nem alkalmazható a törvény megsemmisített bekezdése.
A kabinet 2010 decemberében határozta meg azoknak az alapítványoknak a körét, amelyek egy része megszűnik, átszerveződik, vagy változatlan formában működik tovább.
A kormány a mostani Ab-döntés által érintett jogszabály rendelkezései alapján, a Magyary-program keretében - idézik fel - 39, jelentős részben költségvetési forrásból alapított és működtetett alapítvány és közalapítvány megszüntetéséről vagy nonprofit gazdasági társasággá alakításáról döntött. "Ennek következtében több mint 80 milliárd forintot vont vissza az állami közfeladatellátás rendszerébe, és gondoskodott annak további hatékonyabb felhasználásáról" - írta a KIM.
Oroszország - Az alkotmánybíróság szerint nem büntethető, ha a vártnál többen tüntetnek
MTI 2012. május 18., péntek 22:04
Az orosz alkotmánybíróság álláspontja szerint nem büntethetőek a szervezők pusztán azért, mert a bejelentettnél többen jönnek el egy nyilvános rendezvényre.
A taláros testület honlapján pénteken közzétett határozat szerint a szervezőket csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha az adott esemény résztvevőinek száma oly mértékben lépi túl a bejelentettet, hogy az már valós veszélyt jelent a közrendre, a résztvevők és/vagy a járókelők biztonságára, valamint a jogi és magánszemélyek vagyonára. Emellett a felelősségre vonáshoz feltétlenül be kell bizonyítani, hogy úgymond a szervezők a hibásak a túl nagy tömeg megjelenéséért.
Szergej Katkov tulai lakos fordult az alkotmánybírósághoz, és kérte a tüntetésekről szóló törvény és a szabálysértési kódex alkotmányossági vizsgálatát, mert a két jogszabály alapján gyakran bírságolják meg a tüntetések szervezőit a bejelentett létszám túllépéséért. Katkovot is megbírságolták, mert 2010 novemberében felvonulást szervezett, de a bejelentett 150 fő helyett kétszer annyian voltak a rendezvényen.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is, hogy a nyilvános események szervezőinek reálisan kell megbecsülniük a résztvevők várható számát, amikor engedélyt kérnek a hatóságoktól. "Ellenkező esetben a hatóságok nem tudják megítélni, hogy a tervezett helyszín megfelelő-e, illetve nem tudják megtenni a közbiztonság garantálásához szükséges intézkedéseket" - közölte Valerij Zorkin alkotmánybíró.
Az orosz parlament pénteken elhalasztotta a vitát a tüntetők és a szervezők által elkövetett jogsértésekért kiszabható bírság mértékének növeléséről. A politikusok nagyobb összegű bírságokat szorgalmaztak, miután az utóbbi két hétben ellenzéki csoportok engedély nélkül tartottak tüntetéseket Moszkvában, s egyes megmozdulások összecsapásokba torkollottak.
http://rusyappi.ru/povestka-dnja/2838-konstitutsionnyj-sud-zapretil-shtrafovat-za-prevyshenie-chisla-mitingujuschih
Az orosz alkotmánybíróság álláspontja szerint nem büntethetőek a szervezők pusztán azért, mert a bejelentettnél többen jönnek el egy nyilvános rendezvényre.
A taláros testület honlapján pénteken közzétett határozat szerint a szervezőket csak abban az esetben lehet felelősségre vonni, ha az adott esemény résztvevőinek száma oly mértékben lépi túl a bejelentettet, hogy az már valós veszélyt jelent a közrendre, a résztvevők és/vagy a járókelők biztonságára, valamint a jogi és magánszemélyek vagyonára. Emellett a felelősségre vonáshoz feltétlenül be kell bizonyítani, hogy úgymond a szervezők a hibásak a túl nagy tömeg megjelenéséért.
Szergej Katkov tulai lakos fordult az alkotmánybírósághoz, és kérte a tüntetésekről szóló törvény és a szabálysértési kódex alkotmányossági vizsgálatát, mert a két jogszabály alapján gyakran bírságolják meg a tüntetések szervezőit a bejelentett létszám túllépéséért. Katkovot is megbírságolták, mert 2010 novemberében felvonulást szervezett, de a bejelentett 150 fő helyett kétszer annyian voltak a rendezvényen.
Az alkotmánybíróság ugyanakkor kimondta azt is, hogy a nyilvános események szervezőinek reálisan kell megbecsülniük a résztvevők várható számát, amikor engedélyt kérnek a hatóságoktól. "Ellenkező esetben a hatóságok nem tudják megítélni, hogy a tervezett helyszín megfelelő-e, illetve nem tudják megtenni a közbiztonság garantálásához szükséges intézkedéseket" - közölte Valerij Zorkin alkotmánybíró.
Az orosz parlament pénteken elhalasztotta a vitát a tüntetők és a szervezők által elkövetett jogsértésekért kiszabható bírság mértékének növeléséről. A politikusok nagyobb összegű bírságokat szorgalmaztak, miután az utóbbi két hétben ellenzéki csoportok engedély nélkül tartottak tüntetéseket Moszkvában, s egyes megmozdulások összecsapásokba torkollottak.
http://rusyappi.ru/povestka-dnja/2838-konstitutsionnyj-sud-zapretil-shtrafovat-za-prevyshenie-chisla-mitingujuschih
2012. május 10., csütörtök
Új kiegyezést sürgetett beiktatásán Áder János
Csütörtökön hivatalba lépett Áder János köztársasági elnök, a Sándor-palota előtt rendezett ceremónián az új államfő arról beszélt, hogy Magyarországnak új kiegyezésre van szüksége. Képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit – mondta ünnepi beszédében Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke.
A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter.
A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.
Áder: új kiegyezésre van szükség
Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta. Az államfő szerint az 1956-os forradalommal, a vasfüggöny lebontásával, a szabadság békés kivívásával Magyarország gyakran példát mutatott a kontinens népeinek.
Beszédében az új államfő kitért arra, hogy eddigi pályája során megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki.
Paczolay: Áder képes kifejezni a nemzet egységét
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/aderjanos20120510.html
A katonai tiszteletadás mellett megrendezett rendezvényen jelen voltak jelenlegi és volt közjogi méltóságok, köztük például Schmitt Pál és Sólyom László volt köztársasági elnökök és Boross Péter korábbi kormányfő. A meghívottak között ott volt többek között a legfőbb ügyész, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank és a Magyar Tudományos Akadémia elnöke is. Az ünnepségre meghívást kapott valamennyi országgyűlési képviselő és miniszter.
A beiktatási ceremónia a Himnusz közös eléneklésével kezdődött, majd Tiba István, az Országgyűlés jegyzője ismertette az Áder Jánost köztársasági elnökké választó parlamenti határozatot. Ezt követően Blaskó Péter színművész szavalta el József Attila A Dunánál című versét, a négy történelmi egyház vezetője pedig közösen kért áldást Magyarországra. Az ünnepség Áder János beiktatási beszédét követően a Szózattal zárult.
Áder: új kiegyezésre van szükség
Áder János szerint Deák Ferenc korához hasonlóan ma is szükség van kiegyezésre, amelynek ezúttal arról kell szólnia, hogy "mi magyarok kiegyezzünk végre önmagunkkal". Az Országgyűlés által május 2-án államfővé választott politikus erről köztársasági elnöki hivatalba lépése alkalmából, a Sándor-palota előtt elmondott beszédében szólt.
Áder János úgy fogalmazott, a belső békét megteremtő kiegyezéshez egyikünknek sem kell erejét meghaladó nagy tetteket véghezvinnie. "Elég, ha egyenlő mércével mérünk. Elég, ha tisztelettel viseltetünk egymás iránt. Ha megbecsüljük, és követendő példának tekintjük a teljesítményt, amit sohasem valami elérhetetlen ideálhoz, hanem mindig kinek-kinek a személyes képességeihez viszonyítunk" - fejtette ki Magyarország új, ötödik államfője, hangsúlyozva egyúttal: készen áll az előtte álló feladatra, arra, hogy a magyarok érdekeit és értékeit képviselje.
Szerinte az új magyar kiegyezésnek ez a XXI. századi útja szolgálja "hazánk nyugatos polgárosodását". Úgy értékelte, elsősorban a magyarok jóra való nyitottsága tette a magyar népet államalkotó, és államiságát megtartó politikai nemzetté. "Ez élteti kultúránkat, ez gondolkodásunk alapja, ez tehetségünk és változtatni akarásunk forrása" - mondta. Az államfő szerint az 1956-os forradalommal, a vasfüggöny lebontásával, a szabadság békés kivívásával Magyarország gyakran példát mutatott a kontinens népeinek.
Beszédében az új államfő kitért arra, hogy eddigi pályája során megismerte a kétkezi munkát, a tudományos műhelyek világát, a hazai és az európai politikát. Mint mondta, tanulni számára annyit jelent, mint megérteni önmagunkat és a körülöttünk lévő világot. "Felfogni és elfogadni, hogy bár szabadon gondolkodhatunk és cselekedhetünk, még sem élhetünk kizárólag saját törvényeink szerint" - fejtette ki.
Paczolay: Áder képes kifejezni a nemzet egységét
Áder János ezután Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László házelnök társaságában a Sándor-palota Tükörtermébe vonult, ahol Magyarország új köztársasági elnöke a Magyar Érdemrend nagykeresztje a lánccal és az arany sugaras csillaggal kitüntetést vette át az Országgyűlés elnökétől. A meghívottak ezalatt a Sándor-palota kertjében rendezett fogadásra érkeztek, ahol - Áder János csatlakozása után - az Alkotmánybíróság elnöke mondott köszöntőt. Paczolay Péter hangsúlyozta, meggyőződése, hogy Áder János személyében kiváló államfője lesz Magyarországnak, olyan, aki feladatainak megfelelően képes lesz kifejezni a nemzet egységét, továbbá megvédeni az államszervezet demokratikus működését és a jogállam értékeit. Az Alkotmánybíróság elnöke beszéde végén szerdai születésnapja alkalmából is köszöntette az új államfőt.
https://hirkozpont.magyarorszag.hu/hirek/aderjanos20120510.html
2012. május 9., szerda
Ragaszkodnak az alkotmánybírák Sólyom László elveihez
Kovács Áron|2012. 05. 09., 18:08|
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelmen kívül hagyni a régi alapelveket.
Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.
Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.
Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".
Érvényes a láthatatlan alkotmány
Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."
A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.
Kétharmados a fiskális paktum
Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.
Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.
A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.
A kormány alaptörvény-értelmezési kérelme adott lehetőséget az Alkotmánybíróságnak, hogy kimondja: továbbra is érvényesek és használni kell a régi alkotmány alapján hozott határozatokat. A testület szerint meg kell vizsgálni, tartalmilag azonosak-e az alaptörvény és a régi alkotmány rendelkezései, és ha igen, csak külön indoklással lehet figyelmen kívül hagyni a régi alapelveket.
Továbbra is érvényesnek tekinti és használja az Alkotmánybíróság (AB) a jelenlegi alaptörvény hatályba lépése előtt, a régi alkotmány alapján született határozatainak zömét - derül ki a testület kedden meghozott határozatának indoklásából. Az AB kimondta, hogy az 1989 óta született nagyszámú határozat közül minden érvényes marad, ami olyan alapelvekre és intézményekre vonatkozik, amely a korábbi alkotmányhoz képest nem változott meg alapvetően.
Ezzel az alkotmánybíróság kimondta, hogy az új alaptörvény hatályba lépése ellenére is folytonos az 1989 óta tartó tevékenysége, nem nyitnak tiszta lapot 2012. január 1-jénél. "Ez azonban nem jelenti az előző Alkotmányon alapuló határozatokban kifejtettek vizsgálódás nélküli, mechanikus átvételét" - áll a határozat indoklásában. E szerint össze kell vetni az alkotmány és az alaptörvény szabályait, és ha a szabályozás "változatlan vagy jelentős mértékben hasonló", nincs akadálya a korábbi határozatok használatának.
Az AB kimondta azt is, hogy "a megfelelő rendelkezések tartalmi egyezősége esetén" nem csak lehetőség a korábbi határozatokban jogelvek határozatok alkalmazása, hanem éppen azt kell külön indokolni, ha figyelmen kívül akarják hagyni azokat. A legalapvetőbb jogok megfogalmazását szó szerint vette át az új alaptörvény a régi alkotmányból: védi az életet és az emberi méltóságot, illetve rögzíti, hogy Magyarország "független, demokratikus jogállam".
Érvényes a láthatatlan alkotmány
Az új alaptörvény, illetve az annak átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály nem rendelkezett arról, hogy mi legyen az 1989 óta felgyülemlett, hatalmas mennyiségű határozat sorsa. Pedig a testület korábban rendszeresen használta ezeket, saját precedensjogot alkotott a régebbi határozatokból. Bár volt már rá példa, hogy az Ab változtatott korábbi gyakorlatán, a legtöbb határozat - főként a nagyobb nyilvánosságot nem kapó, napi ügyek - szinte automatikusan a korábbiak alapján születtek.
Az Alkotmánybíróság keddi döntésével tovább alkalmazza a testület első elnöke, Sólyom László által lefektetett úgynevezett láthatatlan alkotmány elvét. Ezt Sólyom még 1989-ben, a halálbüntetés eltörléséről szóló határozat párhuzamos indoklásában fogalmazta meg: "Az Alkotmánybíróságnak folytatnia kell azt a munkáját, hogy értelmezéseiben megfogalmazza az alkotmány és a benne foglalt jogok elvi alapjait, és ítéleteivel koherens rendszert alkot."
A láthatatlan alkotmány egyik legnagyobb kritikusa Pokol Béla egyetemi tanár volt, aki ma már alkotmánybíró, és maga is megszavazta a keddi határozatot. Pokol 2010 augusztusában azt írta a Magyar Nemzetben megjelent cikkében, hogy "ha komolyan alkotmányozni akar az Országgyűlés, akkor valamilyen módon meg kell törnie a régi döntési anyag hatályban tartását", vagyis nem lenne szabad engedni, hogy az új rendszerben is használják a régi határozatokat.
Kétharmados a fiskális paktum
Az AB a kormány kérésére értelmezte az új, január 1-től hatályba lépett alaptörvény EU-s szerződésekre vonatkozó rendelkezéseit, az úgynevezett fiskális paktummal kapcsolatban. Az alaptörvény kimondja, hogy Magyarország egyes jogait "a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja", de azt is kiköti, hogy az erről szóló nemzetközi szerződés "kötelező hatályának elismerésére" az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség.
Az Ab megállapította, hogy a kért értelmezés közvetlenül levezethető az alaptörvényből, ezért az indítványt érdemben megválaszolta. A határozat kimondja, hogy a kétharmadosság követelménye nem csak a csatlakozási szerződésre és az alapító szerződésekre vagy ezek módosítására vonatkozik, hanem minden olyan szerződésre, amelynek kidolgozásában Magyarország már tagállamként vesz részt - így tehát a fiskális paktumra is. Nem szükséges ugyanakkor kétharmados többség, ha egy nemzetközi szerződés nem von el alaptörvényben rögzített jogokat a magyar államtól.
A kormány az értelmezést kérő indítványban maga utalt arra, hogy az AB korábban már értelmezett az alaptörvény kérdéses cikkéhez hasonló alkotmányos előírást. Ez adott alkalmat az Alkotmánybíróságnak, hogy kifejtse, hogyan tekint a jövőben a korábbi, még a régi alkotmány alapján hozott határozataira.
Paczolay: a jogállamon kívül csak diktatúra létezik
A válságból nem lehet kijutni a jogállami kritériumok mellőzésével - mondta Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke kedden Budapesten.
Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette, hogy a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A május 9-e, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
MTI
Az ifjúság jövője - trendek és remények elnevezésű, az Európa-nap alkalmából szervezett rendezvényen tartott előadásában Paczolay Péter kifejtette, hogy a korábbi és a jelenlegi alaptörvényben egyaránt rögzített jogállamiság fogalma az Ab két évtizeddel ezelőtti, de ma is érvényes megfogalmazása szerint egyszerre leíró és előíró jellegű, azaz fennálló tény és megvalósítandó program egyaránt.
A jogállamiság formálisan joghoz kötött állami működést, tartalmilag pedig alapjogi követelményeket, erkölcsi megfontolásokat fejez ki, mint például a szabadság, az egyenlőség és az emberi méltóság és autonómia - mondta a jogtudós, aki arra is felhívta a figyelmet: az európai hagyományban a jogállamiság hordozza többi között a törvényesség és az átlátható, számon kérhető, demokratikus jogalkotás követelményét, az önkényesség és a diszkrimináció tilalmát, illetve a független, pártatlan igazságszolgáltatást. Egy jogállamban a jog határt szab a politikának - jelentette ki Paczolay Péter.
A jogtudós megjegyezte: manapság kihívások érik a jogállamot. Az egyik a "hatékony állam sürgetői" részéről, akik szerint például az Ab a többségi demokrácia akaratával szemben hátráltatja a jól működő állam kiépítését. Ám az Ab elnöke szerint például a jogalkotás olyan gyorsítása, amely lemond a széles körű társadalmi, sőt még a parlamenti vitáról is, plurális demokráciában nem hozhat időtálló eredményeket, sérti a résztvevők jogait és a tisztességes eljárás követelményét.
A jogállamot a gazdasági válsággal összefüggésben érő kritikákkal kapcsolatban Paczolay Péter kifejtette: egyesek szerint ilyen körülmények között nincs idő a jogállami követelmények tiszteletben tartására, totális felhatalmazásra van szükség, amit nem egyszer a kiszolgáltatott tömegek is vonzónak tartanak. Az Ab elnöke szerint azonban kérdéses, hogy születhetnek-e így időtálló jogalkotási eredmények, megszilárdulhat-e az állam működésébe vetett bizalom.
A globális biztonsági kihívások jogállamra gyakorolt hatását illetően az Ab elnöke Benjamin Franklint, a XVIII. század végének nagy amerikai gondolkodóját idézve úgy fogalmazott: aki kész feláldozni szabadságát a biztonságért, előbb-utóbb mindkettőt elveszíti. A jogállamon kívül csak a diktatúrák önkényuralmi hatalomgyakorlása létezik, aki ez utóbbit elutasítja, annak számára csak a jogállam lehet követendő - hangsúlyozta az Ab elnöke.
Paczolay Péter arra is figyelmeztetett: a jogállamiság programjának sikere kulturális feltételeken is múlik. A jogállam nincs sikerre ítélve, sorsa ráutalt mindazokra, akik működtetik, és ha intézményei meggyengülnek, a belé vetett bizalom megrendül, az állam a tekintélyuralmi kísérletek táptalajává válhat. Az Alpbach Magyarország rendezésében tartott konferencián mások mellett felszólalt Martonyi János külügyminiszter, illetve Balázs Péter egyetemi tanár, volt külügyminiszter is.
Az Alpbach Magyarországot, az 1945-ben alakult Európai Alpbach Fórum tagszervezetét az egységes Európa, a demokrácia, valamint a szabad piacgazdaság gondolata iránt elkötelezett fiatalok hozták létre 2011-ben, azzal a céllal, hogy hozzájáruljanak ezen eszmék terjesztéséhez Magyarországon és a határon túli magyarok lakta településeken. A május 9-e, az Európa-nap alkalmából szervezett konferencia középpontjában a fiatalokat érintő kihívások és az Európai Unió által kínált lehetőségek álltak. Az Európa-napot annak emlékére ünneplik az Európai Unió tagországaiban, hogy Robert Schuman egykori francia külügyminiszter 1950-ben ezen a napon vetette fel a mai EU elődjének tekinthető nemzetközi szervezet létrehozását.
MTI
2012. május 7., hétfő
Eltávolodhat az Alkotmánybíróság a napi politikától
WL
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.
A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.
Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.
Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".
Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.
Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.
Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO
Forrás: MTI
2012. május 07., hétfő 19:37
Az úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz intézménye eltávolítja az Alkotmánybíróságot a napi politikától, és a politikamentes, semleges bírói szervezetek irányába mozdítja el a testületet – fejtette ki az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke hétfőn a németországi Potsdamban.
A potsdami egyetem jogtudományi kara, a szegedi tudományegyetem és a berlini magyar nagykövetség közös rendezésű tudományos tanácskozásán Paczolay Péter elmondta: az úgynevezett actio popularis – az egyéni érintettség nélkül, bárki által megindítható utólagos normakontroll – megszüntetésével csökken az utólagos normakontroll „gyakran átpolitizált” formájának a jelentősége, az alkotmányjogi panasz lehetőségeinek bővülésével pedig a mindennapi egyéni jogsérelmek orvoslása kerül előtérbe.
Utólagos normakontrollt csak a kormány, a parlamenti képviselők egynegyede és az ombudsman kezdeményezhet, ugyanakkor a saját ügyével összefüggésben mindenki kérheti törvények felülvizsgálatát, és bírói döntés megsemmisítésére is irányulhat az eljárás. Ezek a lehetőségek az Ab javaslatára nyíltak meg.
Az új alaptörvény következtében beállt legnagyobb változás, hogy a valódi alkotmányjogi panasz alapján már nemcsak az adott jogszabály alkotmányosságát, de a bírói döntés alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja az Ab, és az alkotmányellenesség megállapítása esetén meg is semmisítheti - fejtette ki.
Az alkotmányozás a 2006 óta tartó válság meghaladását szolgálta, de csak hosszabb távon derülhet ki, hogy a lakosság elfogadja-e az új alaptörvényt – fejtette ki Trócsányi László volt alkotmánybíró, Magyarország franciaországi nagykövete hétfőn a Potsdamban tartott konferencián. Bővebben>>>
A konferencián, amelyen nagyjából 100 fős - többnyire német jogászokból és újságírókból álló - közönség jelent meg, az alkotmánybíráskodás és bíráskodás kérdéseit tárgyaló szekcióban az előadások után kibontakozott beszélgetés során Paczolay elmondta: az Ab a valódi alkotmányjogi panasz alapján bírósági ítélettel kapcsolatban egyelőre nem hozott döntést, de már 200 olyan ügy került eléje, amely az általa javasolt új jogintézmény révén keletkezett. Az eljárási rend a beérkező ügyek alapján formálódik, egyelőre minden üggyel a teljes, 15 fős testület foglalkozik.
Kérdésre válaszolva Paczolay szorgalmazta a pénzügyi, gazdasági jellegű törvényekre vonatkozó hatásköri korlátozások megszüntetését. Mint mondta, „mozgástér most is van", hiszen az Ab az emberi méltóság sérelmére hivatkozva is meg tudta semmisíteni a 2005-2009. közötti időszakban szerzett bevételeket terhelő 98 százalékos különadót, de „az alkotmányos megoldás mégiscsak a korlátozások eltörlése lenne".
Az Ab elnöke után felszólaló Darák Péter, a Kúria elnöke előadásában kifejtette: pozitív fejlemény a valódi alkotmányossági panasz megjelenése, egyebek mellett azért, mert az ilyen panaszok elbírálása nyomán adódó tennivalók révén a bírák nemcsak a szokásos jogi normákat, de az alaptörvényt is napi szinten alkalmazzák.
Darák hangsúlyozta: a Kúria nemcsak a régi nevét kapta vissza, hanem új hatáskörökkel is felruházták, így például megsemmisíthet magasabb jogszabályokba ütköző helyi önkormányzati rendeleteket, dönt arról, hogy az önkormányzatok eleget tettek-e rendeletalkotási kötelezettségeiknek, és a referendumok ügyében benyújtott jogorvoslati kérelmekről is dönt.
Herbert Küpper, a kelet-európai joggal foglalkozó müncheni kutatóintézet (Institut für Ostrecht), a budapesti Andrássy Gyula Német Nyelvű Egyetem oktatója előadásában egyebek között aláhúzta: a magyar alaptörvény korántsem hibátlan, „de sokkal rosszabb a sajtója, mint amit megérdemel”. Az Ab-t például felszabadítja sok „értelmetlen teher alól”, és ugyancsak pozitív, hogy az Ab immár bírósági ítéletek alkotmányosságát is vizsgálhatja az alkotmány felhatalmazása alapján. Negatívumként szólt viszont az Ab személyi összetételéről, mondván, hogy a testület nem maga választja meg elnökét, a tagokat pedig a kormány javaslatára választják meg.
Feladatkörének átalakítását követően a korábbi elvont szerep helyett a való élethez került közelebb az Alkotmánybíróság munkája – jelentette ki Paczolay Péter csütörtökön Szegeden. Bővebben>>>
MNO
2012. május 1., kedd
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
HVG.HU \ HVG HETILAP \ 2012\17. SZÁM
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
2012. május 01., kedd
Szerző: Babus Endre
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
Életjelet adott átszervezése után három és fél hónappal az Alkotmánybíróság (AB): a médiabiztos ügyében a múlt héten közzétett határozat ugyanazon a nyomvonalon halad, mint a testület 2010 előtt hozott sok száz ítélete. Nyoma sincs benne tehát holmi félelemnek vagy taktikázásnak, pedig a jelenlegi koalíció köztudottan többször is térdre kényszerítette már a bíróságot, amelynek egy ideig az önállósága, sőt a puszta léte is veszélyben látszott lenni.
Ehhez képest az AB most pontosan ugyanúgy visszadobta a labdát a kabinetnek, mint régen, amikor a korábbi kormányok akarták kicsikarni belőle az alkotmány valamelyik rendelkezésének előzetes értelmezését. A testület mindig is megszorítóan alkalmazta alkotmányértelmezési hatáskörét, olvasható az új határozatban, „mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések annak a veszélyével fenyegetnek, hogy az AB magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki” – emlékeztette sokat idézett 1990. decemberi szentenciájára a testület a kabinetet. Röviden és kevésbé elegánsan ezt alighanem úgy kell lefordítani, hogy a bíróság továbbra sem óhajt a kormány tanácsadó szerve lenni.
A mostani döntés előzménye a Donáti utcai ítélőszék egyik tavaly karácsonyi verdiktje volt, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény néhány pontját. Például azt, amelyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) alárendelve állami sajtóombudsman, úgynevezett média- és hírközlési biztos munkába állítását írta elő Magyarországon. Az AB úgy látta, hogy az írott és az elektronikus sajtó működését felügyelő, a kormányváltás után életre hívott NMHH-val párhuzamosan külön ombudsman foglalkoztatása óhatatlanul a sajtószabadság indokolatlan korlátozásához vezetne. A bírák ezért 2012. május 31-ei dátummal megsemmisítették az időközben médiaszószólóvá már ki is nevezett exügyvéd, Bodonovich Jenő státusát.
A kormány azonban tovább próbálkozik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter március elején az alaptörvény sajtószabadságot deklaráló IX. cikkének újabb értelmezését kérte a bíráktól. Navracsics Tibor azt tudakolta, hogy az eredetileg tervezettnél szűkebb felhatalmazással vajon hivatalban maradhatna-e az állam médiabiztosnak titulált hivatalnoka. E kérdésre az AB akár kategorikus „nemmel” is válaszolhatott volna, ehelyett azonban inkább a már idézett dodonai határozatot hozta.
Mindez nem okvetlenül jelenti azt, hogy az AB tagjai passzív rezisztenciára kívánnának berendezkedni. A Donáti utcai ítélőszék, amely alkotmányossági ügyekben voltaképpen ötödfokú bírósággá lépett elő (a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseit is jogosult immár felülvizsgálni), az utóbbi hónapokban – az új feladatokra tekintettel – alaposan átalakította belső szervezetét. A mai AB-elnök és még alkotmánybíró elődeinek vezetésével három ötfős tanácsot állított fel a konkrét jogsértések, például az úgynevezett alkotmányjogi panaszok elbírálására. E kis grémiumok közül a Holló András vezette tanácsban a baloldal által jelölt bírák vannak 3:2 arányban többségben, míg a Paczolay Péter, illetve a Bihari Mihály-féle testületeket 5:0, illetve 4:1 arányban a jelenlegi koalíció által delegált tagok uralják. Hogy a három tanács ítélkezési gyakorlata a későbbiekben lehetőleg ne kerüljön szembe egymással, az új ügyrend kimondja: az egyes ítéletek tervezetét minden bíró köteles előzetesen 14 kollégája rendelkezésére bocsátani. A 15 tagú teljes ülés pedig bármelyik ügy elbírálását magához vonja, ha azt az elnök vagy legalább öt bíró indítványozza. Az ötfős tanácsok összetétele egyébként háromévente, a tanácselnökök személye pedig évente változik; az ítélkezési hierarchia túlzott megmerevedése ellen itt is szervezeti biztosítékokkal próbál védekezni tehát az AB.
Az alkotmányvédelem legfontosabb jogorvoslati fóruma persze továbbra is az AB 15 fős „nagytanácsa” marad, amely ezentúl (a kistanácsokhoz hasonlóan) kvázi bírósági tárgyalásokat is jogosult tartani. A teljes ülésnek kell majd állást foglalnia előbb vagy utóbb például arról, hogy a tavaly áprilisban kihirdetett új alaptörvénynek részét képezi-e a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (ÁR) című, 2011 decemberében megszavazott jogszabály. Az Orbán-kormány által a helyén hagyott egyetlen önálló parlamenti ombudsman, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa formai okokra hivatkozva élénken vitatja ezt. Az AB-hoz intézett beadványa szerint az ÁR pusztán önmagáról állítja, hogy integráns része a hatályos alaptörvénynek, ezt azonban az utóbbinak kellene deklarálnia. Súlyos közjogi érvénytelenségben szenved a szószóló szerint az inkriminált jogszabály azért is, mert szerkezete és szóhasználata nem illeszkedik az alaptörvény normaszövegéhez sem.
Szabó észrevételei láthatóan aggodalmat keltettek a kabineten belül. Az MSZP-t „bűnöző szervezetté” minősítő karácsonyi „pótalaptörvény” formai fogyatékosságait a kormány most utólag próbálja reparálni, módosítva az alig száz napja hatályba lépett közjogi alapdokumentumot. E kapkodó kiegészítés ódiumát a kormányfő jobbkeze, a közgazdász Matolcsy György volt hajlandó a jelek szerint magára vállalni (formálisan ő nyújtotta be az alaptörvény első módosításának tervezetét), holott a 11 fős kormányban nem kevesebb mint hat jogász miniszter ül.
Mozgásba próbálja hozni az AB lelassult gépezetét a parlament legkisebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is. A Gyurcsány Ferenc vezette alakulat az alaptörvény ellenállási jogot deklaráló C/2 cikke alapján azt állítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége a hatalom kizárólag birtoklására irányul, amivel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Még március 15-én a DK vezére egy hónapot adott az AB-nak arra, hogy állást foglaljon a kormányt a hatalom monopolizálásával vádoló beadvány ügyében, amit a Bokros Lajos-féle Szabadság és Reform Intézet (SZRI) nyújtott be a Donáti utcai testületnek. A Gyurcsány által meghirdetett alkotmányos blokád új politikai műfaj idehaza. Az AB székháza előtt kedden már tüntető DK azonban bejelentette: nem óhajtja azt sugallni, milyen döntést hozzanak a bírák, csupán azt várja el, hogy a testület tárgyalja meg az SZRI beadványát.
BABUS ENDRE
Életjelet adott magáról az Alkotmánybíróság
2012. május 01., kedd
Szerző: Babus Endre
A hatalom kizárólagos birtoklására irányuló kormányzás címén a hónapokon át önmagával elfoglalt Alkotmánybíróság aktivizálódását kívánja elérni Gyurcsány Ferenc pártja.
Életjelet adott átszervezése után három és fél hónappal az Alkotmánybíróság (AB): a médiabiztos ügyében a múlt héten közzétett határozat ugyanazon a nyomvonalon halad, mint a testület 2010 előtt hozott sok száz ítélete. Nyoma sincs benne tehát holmi félelemnek vagy taktikázásnak, pedig a jelenlegi koalíció köztudottan többször is térdre kényszerítette már a bíróságot, amelynek egy ideig az önállósága, sőt a puszta léte is veszélyben látszott lenni.
Ehhez képest az AB most pontosan ugyanúgy visszadobta a labdát a kabinetnek, mint régen, amikor a korábbi kormányok akarták kicsikarni belőle az alkotmány valamelyik rendelkezésének előzetes értelmezését. A testület mindig is megszorítóan alkalmazta alkotmányértelmezési hatáskörét, olvasható az új határozatban, „mert úgy ítélte meg, hogy a jogalkotást megelőző alkotmányértelmezések annak a veszélyével fenyegetnek, hogy az AB magára vállalja a törvényhozó, sőt a végrehajtó hatalom felelősségét is, és ezáltal (...) egyfajta alkotmánybírósági kormányzás alakulna ki” – emlékeztette sokat idézett 1990. decemberi szentenciájára a testület a kabinetet. Röviden és kevésbé elegánsan ezt alighanem úgy kell lefordítani, hogy a bíróság továbbra sem óhajt a kormány tanácsadó szerve lenni.
A mostani döntés előzménye a Donáti utcai ítélőszék egyik tavaly karácsonyi verdiktje volt, amely alkotmányellenesnek nyilvánította a médiaszolgáltatásokról és a tömegkommunikációról szóló 2010. évi CLXXXV. törvény néhány pontját. Például azt, amelyik a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóságnak (NMHH) alárendelve állami sajtóombudsman, úgynevezett média- és hírközlési biztos munkába állítását írta elő Magyarországon. Az AB úgy látta, hogy az írott és az elektronikus sajtó működését felügyelő, a kormányváltás után életre hívott NMHH-val párhuzamosan külön ombudsman foglalkoztatása óhatatlanul a sajtószabadság indokolatlan korlátozásához vezetne. A bírák ezért 2012. május 31-ei dátummal megsemmisítették az időközben médiaszószólóvá már ki is nevezett exügyvéd, Bodonovich Jenő státusát.
A kormány azonban tovább próbálkozik. A közigazgatási és igazságügyi miniszter március elején az alaptörvény sajtószabadságot deklaráló IX. cikkének újabb értelmezését kérte a bíráktól. Navracsics Tibor azt tudakolta, hogy az eredetileg tervezettnél szűkebb felhatalmazással vajon hivatalban maradhatna-e az állam médiabiztosnak titulált hivatalnoka. E kérdésre az AB akár kategorikus „nemmel” is válaszolhatott volna, ehelyett azonban inkább a már idézett dodonai határozatot hozta.
Mindez nem okvetlenül jelenti azt, hogy az AB tagjai passzív rezisztenciára kívánnának berendezkedni. A Donáti utcai ítélőszék, amely alkotmányossági ügyekben voltaképpen ötödfokú bírósággá lépett elő (a Kúria egyedi ügyekben hozott döntéseit is jogosult immár felülvizsgálni), az utóbbi hónapokban – az új feladatokra tekintettel – alaposan átalakította belső szervezetét. A mai AB-elnök és még alkotmánybíró elődeinek vezetésével három ötfős tanácsot állított fel a konkrét jogsértések, például az úgynevezett alkotmányjogi panaszok elbírálására. E kis grémiumok közül a Holló András vezette tanácsban a baloldal által jelölt bírák vannak 3:2 arányban többségben, míg a Paczolay Péter, illetve a Bihari Mihály-féle testületeket 5:0, illetve 4:1 arányban a jelenlegi koalíció által delegált tagok uralják. Hogy a három tanács ítélkezési gyakorlata a későbbiekben lehetőleg ne kerüljön szembe egymással, az új ügyrend kimondja: az egyes ítéletek tervezetét minden bíró köteles előzetesen 14 kollégája rendelkezésére bocsátani. A 15 tagú teljes ülés pedig bármelyik ügy elbírálását magához vonja, ha azt az elnök vagy legalább öt bíró indítványozza. Az ötfős tanácsok összetétele egyébként háromévente, a tanácselnökök személye pedig évente változik; az ítélkezési hierarchia túlzott megmerevedése ellen itt is szervezeti biztosítékokkal próbál védekezni tehát az AB.
Az alkotmányvédelem legfontosabb jogorvoslati fóruma persze továbbra is az AB 15 fős „nagytanácsa” marad, amely ezentúl (a kistanácsokhoz hasonlóan) kvázi bírósági tárgyalásokat is jogosult tartani. A teljes ülésnek kell majd állást foglalnia előbb vagy utóbb például arról, hogy a tavaly áprilisban kihirdetett új alaptörvénynek részét képezi-e a Magyarország Alaptörvényének átmeneti rendelkezései (ÁR) című, 2011 decemberében megszavazott jogszabály. Az Orbán-kormány által a helyén hagyott egyetlen önálló parlamenti ombudsman, Szabó Máté, az alapvető jogok biztosa formai okokra hivatkozva élénken vitatja ezt. Az AB-hoz intézett beadványa szerint az ÁR pusztán önmagáról állítja, hogy integráns része a hatályos alaptörvénynek, ezt azonban az utóbbinak kellene deklarálnia. Súlyos közjogi érvénytelenségben szenved a szószóló szerint az inkriminált jogszabály azért is, mert szerkezete és szóhasználata nem illeszkedik az alaptörvény normaszövegéhez sem.
Szabó észrevételei láthatóan aggodalmat keltettek a kabineten belül. Az MSZP-t „bűnöző szervezetté” minősítő karácsonyi „pótalaptörvény” formai fogyatékosságait a kormány most utólag próbálja reparálni, módosítva az alig száz napja hatályba lépett közjogi alapdokumentumot. E kapkodó kiegészítés ódiumát a kormányfő jobbkeze, a közgazdász Matolcsy György volt hajlandó a jelek szerint magára vállalni (formálisan ő nyújtotta be az alaptörvény első módosításának tervezetét), holott a 11 fős kormányban nem kevesebb mint hat jogász miniszter ül.
Mozgásba próbálja hozni az AB lelassult gépezetét a parlament legkisebb pártja, a Demokratikus Koalíció (DK) is. A Gyurcsány Ferenc vezette alakulat az alaptörvény ellenállási jogot deklaráló C/2 cikke alapján azt állítja, hogy a jelenlegi kormánykoalíció tevékenysége a hatalom kizárólag birtoklására irányul, amivel szemben „törvényes úton mindenki jogosult és köteles fellépni”. Még március 15-én a DK vezére egy hónapot adott az AB-nak arra, hogy állást foglaljon a kormányt a hatalom monopolizálásával vádoló beadvány ügyében, amit a Bokros Lajos-féle Szabadság és Reform Intézet (SZRI) nyújtott be a Donáti utcai testületnek. A Gyurcsány által meghirdetett alkotmányos blokád új politikai műfaj idehaza. Az AB székháza előtt kedden már tüntető DK azonban bejelentette: nem óhajtja azt sugallni, milyen döntést hozzanak a bírák, csupán azt várja el, hogy a testület tárgyalja meg az SZRI beadványát.
BABUS ENDRE
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)