Pénz csak 2016-ban

Az Alkotmánybíróság jogerősen elutasította a Szociálliberális Unió (SZLU) keresetét, amelyben kifogásolta, hogy a közalkalmazottak csak 2016-ban kapják meg a bíróságon visszanyert pénzüket. Az SZLU azt nehezményezte, hogy a sürgősségi kormányrendelet korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés jogát, és sérti a magántulajdont. A jelenlegi törvény szerint a közalkalmazottak pénzük öt százalékát jövőre, tízet 2013-ban, 25–25 százalékát 2014-ben és 2015-ben, a maradék 35 százalékot pedig 2016-ban kapnák meg. A kormány szerint azért van szükség a kifizetések elodázására, mert különben nem tartható a megállapított költségvetési hiánycél. http://www.3szek.ro/load/cikk/44548

Bolgár lusztráció

... Érdekesség, hogy az Alkotmánybíróság időközben elkaszálta a kormány törvénytervezetét, mely megtiltotta volna a kommunista rezsim titkosszolgálatának (DSz) dolgozó ügynökök számára diplomáciai tisztségek betöltését. Nem meglepő az Alkotmánybíróság döntése, ugyanis idáig minden lusztrációs törekvést megakadályozott. A döntés ellenére a kormány lehet a nyertes, ugyanis a mindenkori köztársasági elnök joga, hogy kinevezze vagy visszahívja a külföldön dolgozó tisztségviselőket. A január 22-ig tisztségben lévő Georgi Parvanov államfőt, aki maga is titkos ügynöki múlttal rendelkezik, a kormánypárti Roszen Plevneliev követi a poszton. ... http://kitekinto.hu/europa/2011/11/26/szocialis_reformok_es_vasutassztrajk_bulgariaban/

Közjogi méltósággá emelik a legfőbb ügyészt

Jelentősen növeli a legfőbb ügyész hatalmát és méltóságát az új ügyészségi törvény. A legfőbb ügyész még a Legfelsőbb Bíróságról Kúriára keresztelt bíróság ülésein is részt vehet, ami már csak azért is furcsa, mert a bíróság az ügyészség indítványairól dönt. A legfőbb ügyész részt vehet a Kúria ülésein és kiemelt ügyekben eldöntheti, az ügyészség mely bíróságon emel vádat - rögzíti az ügyészségről szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályt 258 igen szavazattal, 99 nem ellenében hagyta jóvá a parlament, majd elfogadta az ügyészek jogállásáról, illetve az ügyészi életpályáról szóló törvényjavaslatot is. Bár régóta újra és újra felmerül, hogy az ügyészséget a nyugati demokráciák gyakorlatához hasonlóan a kormány alá kéne rendelni, az új ügyészségi törvény még fokozza is az ügyészség szovjet mintára kialakított függetlenségét. A most elfogadott törvény önálló alkotmányos szervként definiálja az ügyészséget, így a legfőbb ügyész státusában a főbíróval egyenértékű közjogi méltóság lehet. A törvény alapján a legfőbb ügyész kiemelten védett vezetőnek minősül, hivatalos és magánprogramjain is védelemre jogosult. Nem csak ebben hasonlít majd az öt legfőbb közjogi méltóság közé sorolt főbíróhoz, hanem abban is, hogy tanácskozási joggal részt vehet a Kúria ülésein - ami azért különös, mert a bíróságok feladata épp az ügyészségek által összeállított vádiratok elbírálása. Érdekessége a törvénynek, hogy az eredeti tervezetet maguk az ügyészek írták - talán ezért is javasoltak eredetileg még a bíráknál is magasabb fizetést maguknak. Ez a végleges változatban már módosult, nem lesz jobb a fizetésük. A törvény másik sajátossága, hogy a Velencei Bizottság ajánlásával szemben a legfőbb ügyész kiválasztásában nincs szerepük a szakmai szervezeteknek, nem ők tesznek javaslatot személyére. A legfőbb ügyészt ugyan kétharmados többséggel kell választani, ám mivel ez most a Fidesznek önmagában is megvolt, így saját jelöltjét választhatta meg a posztra 12 évre. Amennyiben megbízatása lejárta után nem sikerül kétharmaddal új legfőbb ügyészt választani, Polt továbbra is legfőbb ügyész maradhat, így a kétharmados szabállyal most gyakorlatilag bebetonozták posztjára. A legfőbb ügyész az új törvény szerint is az ügyészség mindenható ura, nem tisztázták az ügyészek felvételének és előléptetésének normatív kritériumrendszerét. Fontos újítása a törvénynek, hogy felszámolja az önálló katonai ügyészséget, mely szervezetileg beolvad az ügyészségbe. A kiemelt ügyek vizsgálatára külön nyomozóügyészséget hoznak létre - kiemelt ügyekben pedig az ügyészségnek a büntetőeljárásról szóló törvény szerint joga van magának kiválasztania az eljáró bíróságot. Index

Pártkatonát jelöltek alkotmánybírónak

Hideg zuhany: Ismét a saját emberét tette pozícióba a kormány Nem meglepő, ám sokak számára elfogadhatatlan döntés született Németországban. A német Szövetségi Alkotmánybíróságban ugyanis Udo Di Fabio bonni közjogászt nem egy hasonlóan elismert szaktekintély, hanem egy pártpolitikus fogja váltani. A német Bundesrat egyhangúlag szavazta be az alkotmánybíróság második szenátusába Peter Müllert, Saarvidék korábbi kereszténydemokrata miniszterelnökét. A német gyakorlat szerint a pártok tehetnek javaslatot az alkotmánybírák személyére, akiket a Bundestag és a Bundesrat együttesen választ tizenkét évre. A mandátum – éppen, hogy a bírák függetlensége garantált legyen – nem hosszabbítható meg. Udo Di Fabioról közismert volt, hogy konzervatív nézeteket vall – a bonni professzor számos államelméleti könyvében fejtette ki ezeket –, de egyetlen párthoz sem tartozott, szakmai tudása pedig megkérdőjelezhetetlen. Ezzel szemben Peter Müller CDU-párttag – Németország nem tilos, hogy egy alkotmánybíró párttag legyen –, tudományos munkát sohasem végzett, és bíróságon is csak nagyon rövid ideig dolgozott. Ugyan a bírói feladatok ellátásához szükséges ún. második államvizsgát letette, de valójában mindig is politikusként tevékenykedett, így többen mind a szakmai rátermettségét, mint a politikai függetlenségét megkérdőjelezik. Ettől függetlenül valamennyi párt támogatta Müller alkotmánybíróvá jelölését, és csak a parlamenten kívüli Kalózpárt tiltakozott az új bíró személye ellen. Heti Válasz, T. P.

Tüntetések a sajtószabadság korlátozása miatt Dél-Afrikában

Drákói szigorral büntetik a titkos információk nyilvánosságra hozatalát Polgárjogi harcosok, szakszervezeti aktivisták és újságírók tüntettek a Dél-afrikai Köztársaságban a kedden elfogadott új tájékoztatási törvény ellen. A fokvárosi parlament a kormányzó Afrikai Nemzeti Kongresszus (ANC) nagy többségével fogadta el kedden a délutáni órákban a törvényt, amely drákói szigorral bünteti a bizalmas és titkos információk nyilvánosságra hozatalát. Az "állami információk védelméről szóló törvényt" bírálói a sajtószabadság durva megsértésének tekintik. A jövőben a média nem leplezheti le büntetlenül a kormány vagy egyéb állami intézmények által elkövetett korrupciós és más botrányos ügyeket bizalmas értesülések segítségével. A törvény "az alkotmányban rögzített sajtószabadság végének kezdetét" jelentené - hirdeti a Dél-afrikai Köztársaság 15 legfontosabb újságában kedden megjelent tiltakozás. "Szomorú napja ez Dél-Afrikának" - mondta Fokváros polgármestere, Patricia de Lille, aki az ellenzéki Demokratikus Szövetség (DA) tagjaként csatlakozott a több száz tüntetőhöz. Az újságírók szövetségének felhívására a résztvevők feketébe öltözve jelentek meg a tömegdemonstráción. Hasonló megmozdulások voltak Johannesburgban, Durbanben, Pretoriában és más városokban is. Ellenzéki csoportok már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságon támadják meg a törvényt. A tiltakozókhoz csatlakozott Desmond Tutu Nobel-békedíjas egykori érsek és az irodalmi Nobel-díjjal kitüntetett Nadine Gordimer, valamint a szintén Nobel-békedíjas Nelson Mandela volt elnök hivatala is közleményben fejezte ki nemtetszését. MTI

Választás: mindent vinne a Fidesz

Még a választói akaratot is felülírná a Fidesz választási koncepciója. A javaslat szinte minden eleme a mai kormánypártnak kedvez; a legproblematikusabb pontok a győztes egyéni mandátum után járó kompenzáció, illetve az új választókerületi térkép. A tervezett szisztéma általában is bünteti a kis pártokat és aránytalanul jutalmazza a nagyobbakat. Semmiben sem engedett a Fidesz az ellenzéki pártoknak, az új választási törvényben (is) kizárólag a saját pillanatnyi érdekei vezérlik. A Lázár János frakcióvezető által jegyzett javaslat a hatályos rendszer módosítását szorgalmazó elképzelésekhez képest drámaian torz választási eredményeket hozna létre, míg a valós problémákat nem kezeli. A tervezet alapján a választás a jövőben már csak egyfordulós lesz, ráadásul nem lesz eredményességi küszöb, azaz nem lesz szükséges a választók rögzített - ma 50 százalékos - arányának részvétele a szavazáson. Az eredetileg tervezett 200 helyett 199 fős lesz a parlament, aminek oka az lehet, hogy páratlan számú képviselővel könnyebb elkerülni az esetleges szavazategyenlőséget. Összesen 106 egyéni képviselői, és 93 listás mandátumot lehet majd elnyerni az országgyűlési választásokon. A tervezet szerint az esetleges nemzetiségi képviselők nem növelnék a parlament létszámát, ahány nemzetiség képviselője kedvezményes mandátumot szerez, annyival kevesebb listás helyet osztanak ki. Ahogy az már korábban kiderült, a területi listák megszűnnek, országos listát pedig az a párt állíthat majd, amely minimum 27 egyéni választókerületben - azaz legalább 9 megyében és Budapesten - önállóan jelöltet állít. Ehhez választókerületenként 1500 ajánlószelvényt kell majd gyűjteni, azaz kétszer annyit, mint a hatályos szabályok szerint, noha bő másfélszer nagyobb választókerületekben. Csakhogy, míg ma 35 nap alatt csak 750 szelvény szükséges, a benyújtott indítvány nem rendezi, hogy a jövőben mennyi idő áll rendelkezésre a gyűjtéshez. Korábban lehetett arról hallani, hogy az LMP kérésére a Fidesz enged az ajánlószelvények számából, ám úgy tűnik, a kormánypárt nagyon komoly szűrővé teszi a szakértők szerint a korrupciót eleve magában hordozó rendszert. A koncepció egyik legproblémásabb része, hogy a Fidesz más pártok bevonása nélkül rajzolt teljesen új választási térképet. A javaslat szerint az egyéni választókerületeket úgy kell kialakítani, hogy azok ne lépjék át a megyék, valamint a főváros határát; összefüggő területet alkossanak, valamint a választásra jogosultak száma megközelítően azonos legyen, nagyjából mindenhol 75 ezer. A választókerületek beosztását jelenleg egy minisztertanácsi rendelet szabályozza, amelyet ez év végi hatállyal az Alkotmánybíróság megsemmisített, így a határokat még idén törvényben kell meghatározni. Nem tudni, a Fidesz - a lakosságszámon kívül - milyen szempontok alapján döntött a 106 egyéni választókerület kialakításáról. Például a fővárosban 32-ről 18-ra csökken a választókerületek száma, a jövőben egy körzethez tartozik majd az I. és az V. kerület a VIII. és a IX. kerület egy részével együtt. Az új választókerületi határokat valószínűleg az előző három országgyűlési választás szavazóköri adatai alapján alakították ki, ezek viszont két és fél év múlva nem biztos, hogy tükrözik majd a pártok helyi támogatottságát - mondta lapunknak László Róbert. A Political Capital elemzője szerint a körzethatárokkal való manipulációra inkább a nagyobb városokban és Budapesten van mozgástér, de ezek is csak szorosabb választási helyzetben lehetnek döntőek. Míg a legtöbb érintett nagyvárost (például Miskolcot, Szegedet, Pécset) úgy osztották több kerületre, hogy mindegyikhez hozzácsaptak agglomerációs településeket is (hol többet, hol kevesebbet), addig Debrecenből vagy Székesfehérvárból olyan kerületeket is sikerült kivágni, amelyek mentesek a kistelepülésektől. "A térképrajzolók ceruzáját itt már akár az elmúlt választások szavazóköri lebontású adatbázisa is mozgathatta" - fogalmazott László, aki szerint miután 12 megyében mindössze 2-4 egyéni kerület lesz, a Fidesznek meglehetősen kevés lehetősége maradt a körzethatárokkal való érdemi manipulációra, "Budapesten és a nagyvárosokban azonban már bőven van játéktér". Erről árulkodik például a fővárosi XIII. kerület északi részének a IV. kerülethez csatolása is. "A feltűnően girbegurba határvonal megoldaná, hogy a 2010-es eredmények mellett ne két, hanem csak egy szocialista egyéni mandátum szülessen" - figyelmeztetett a szakértő. A kerülethatárok mellett a koncepció másik elképesztő ötlete, hogy a győztes egyéni mandátum után is járna kompenzáció, azaz "a mandátumot szerző jelölt szavazataiból a második legtöbb szavazatot elérő jelölt eggyel növelt szavazatainak kivonása után fennmaradó szavazatszám." Ma az egyéniben győztes képviselők az arányosság elve miatt nem viszik tovább szavazataikat a kompenzációs listára, ezentúl kivonnák a győztes eredményéből a második legtöbb szavazatot szerző jelölt voksainak számát, és a maradékot a győztes párt listáján számolnák be. Például, ha a győztesre 40 ezren, a második helyezettre pedig 19.999-en szavaztak az egyéni választókerületben, akkor a már mandátumot szerző politikus után 20 ezer töredékszavazat is járna pártjának az országos listán. A példabeli második helyezett pártja pedig kevesebb töredékszavazatot - 19.999-et - kapna, mint a győztes. Bebiztosíthatja-e magát a Fidesz a most javasolt választási körzethatárokkal? László Róbert, a Political Capital választási szakértője: Nem biztosíthatja, de ez a szándéka. Látszik, hogy a Fidesz kedvezni igyekszik magának, de a politikai erőviszonyok sokat változhatnak 2014-ig. A javaslat bizonyos részei, például az új kompenzációs rendszer könnyen visszafelé sülhetnek el a párt számára, mivel a Fidesz népszerűsége folyamatosan csökken, a Jobbiké pedig - különösen Kelet-Magyarországon - emelkedik, illetve a ma még nem látható balközép ellenzéki jelöltek is sok körzetben esélyesek lehetnek a győzelemre. MSZP: vonják vissza Szélsőségesen aránytalan a Fidesz választási rendszere - mondta Molnár Zsolt. Az MSZP szervezési igazgatója úgy vélte, a törvénytervezet az egypárti diktatúrát tükrözi, a választói akaratot azonban nem. Ha ennek alapján tartották volna a tavalyi országgyűlési választást, a Fidesz 53 százalékos szavazati aránnyal a mandátumok legalább 80-85 százalékát megszerezte volna meg. Abszurdnak nevezte, hogy a javaslat a győztest jutalmazná. Molnár kijelentette, a választási rendszerekben a kompenzáció hagyományosan a veszteseket segíti, a fideszes módosítás viszont olyan, mintha "a bankigazgatóknak adnának szociális segélyt". Szerinte a tervezet az egyenlő választójog elvét is sérti, mivel a lakóhellyel nem rendelkező határon túli magyarok csak pártlistára adhatnák le szavazatukat, egyéni jelöltre nem. A nemzetiségek pedig az országos pártlisták helyett csupán a nemzetiségi listákra voksolhatnának. Beszélt arról, hogy a javaslat nem rendelkezik a regisztrációról, nem mondja ki, hogy a választói névjegyzékbe való felvétel automatikus, így azt később előzetes kérelemhez köthetik. Támogathatónak nevezete, hogy továbbra is titkos választást akar a Fidesz, helyesnek tartotta az Országgyűlés létszámának csökkentését, a parlamentbe jutási küszöböt, az ajánlási rendszert és az egyfordulós választást is. A tervezett választókerületi beosztást azonban pártja nevében elutasította, példaként hozva, hogy egy körzetet alkotna a fővárosban az I. és V. kerület a szociokulturális értelemben rendkívül különböző VIII. és IX. kerület egy részével. Miután a tervezettel a Fidesz a hatalmát igyekszik bebetonozni, a szocialisták visszavonására szólították fel a kormánypártot. Molnár újra tárgyalná a koncepciót a parlamenti pártokkal - szakértők bevonásával. A beadott javaslatot ugyanis módosító indítványokkal nem lehet javítani. Megismételte, hogy a szocialisták egyfordulós arányos, listás választási rendszert szorgalmaznak, amely pontosan tükrözi a választói akaratot. NÉPSZAVA-összeállítás /

Rejtett aknák a salátatörvényben

Jogszabályi csapdákat rejtett a Fidesz az alaptörvény átmeneti rendelkezési közé. Az MSZMP bűneiért a szocialista pártot büntetni kívánó passzusok mellett a salátatörvény lehetővé tenné, hogy extra adót vessen ki a kormány például arra az esetre, ha az Európai Bíróság döntése nyomán a költségvetésnek kellene helytállnia a mindenkori kormányok "unortodox" gazdasági lépéseiért. Ide rejtették azt a passzust is, amely végleg elvenné az Alkotmánybíróság jogkörét költségvetési kérdésekben. Mintha csupán "elterelő hadművelet" lett volna, hogy a januártól életbe lépő alaptörvény úgynevezett átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabálycsomag első fejezte hosszan taglalja az egykori állampárt "bűneit" és azokért az MSZP-t teszi felelőssé. A javaslat kimondja, hogy az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető. A szöveg kitér arra is, hogy a szocialista párt az MSZMP jogutódaként, valamint a régi és az új pártot összefűző, "személyi folytonosság okán" is osztozik az egykori állampárt felelősségében. Ezzel akaratlanul is kiosztanának néhány "kokit és sallert" a jelenleg is az Orbán-kormányban továbbá a Fidesz környékén szerepet vállaló egykori MSZMP-tagoknak is. Az Orbán-kormányból az egykori állampárt tagja volt Fónagy János államtitkár, Matolcsy György gazdasági-, Martonyi János külügy-, Pintér Sándor belügyminiszter és Hoffmann Rózsa oktatási államtitkár. Az alkotmányozást pedig Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának volt tagja segítette, ő korábban tagja volt Orbán Viktor úgynevezett konzultációs testületének is. A javaslatot Mesterházy Attila tegnap bűnbakképzésnek nevezte. Az MSZP elnök-frakcióvezetője megbélyegzőnek és "agymenésének" minősítette az abszurd ötletet, amely a kollektív bűnösség elfogadhatatlan elvéből indul ki, de valójában nem a múltról, hanem a jelenről és a jövőről szól. Kijelentette, azért nyújtották be a parlamentnek a javaslatot, mert a kormányoldal az MSZP-t tekinti valódi kihívójának, nem a Jobbikot. Ezért akarják a szocialista pártot jogi és adminisztratív eszközökkel ellehetetleníteni - tette hozzá. Az időzítés sem véletlen - mondta Mesterházy. Úgy vélte, a kormány gazdaságpolitikája összeomlott, ezért ültek le Orbánék a bankokkal illetve az IMF-fel tárgyalni. Pedig a kormányfő napokkal korábban még azt hangoztatta, ha az IMF jön, ő el! De Mesterházy szerint Orbán nem vonta le a következtetéseket, ezért van szüksége a szimbolikus politizálásra. Több jogszabályi aknát ugyanakkor csak a salátatörvény későbbi fejezeteiben, kevésbé hangsúlyosnak tűnő, néhány mondatos passzusokban rejtettek el. Csak aki figyelmesen tovább olvassa a salátatörvényt, az bukkan rá például arra a kitételre, amely lehetővé tenné a kormánynak, hogy extra adót vethessen ki azoknak a váratlan kötelezettségeknek a megfizetésére, melyek az Alkotmánybíróság vagy az Európai Bíróság döntése miatt a költségvetést sújtanák. Ilyen lehet például az egyösszegű végtörlesztés miatt a bankokat ért veszteség - erre szakemberek már a kezdetekkor figyelmeztettek, de az összes, az Orbán-kormány által bevezetett ágazati különadó is újabb terhet jelenthet majd az adófizetőknek. Az MSZP szerint a Fidesz az egész országra kivetett különadókkal fizettetné meg "a matolcsyzmus nem szokványos gazdaságpolitikai lépéseinek árát". Az ár pedig akár több százmilliárd forintos összeg is lehet. A törvényszöveg a hatályos alkotmánynak azt a mondatát, amely szerint az általános öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőzően folyósított nyugellátás törvényben meghatározottak szerint csökkenthető és szociális ellátássá alakítható, munkavégző képesség esetén pedig megszüntethető, a jövő év végéig alkalmazná. Mesterházy ezzel kapcsolatban tegnap azt közölte: név szerinti szavazást kérnek majd a korhatár előtti nyugdíjak megszüntetéséről szóló kormányjavaslatról. Hozzátette: az MSZP nem támogatja, hogy a nyugdíjemelés módját megváltoztassák, kizárva, hogy - 3 százalék feletti gazdasági növekedés esetén - a nyugdíjak reálértéke emelkedjen. A salátatörvény azt az alkotmányos passzust, hogy helyi önkormányzati tulajdon az államnak vagy más helyi önkormányzatnak ingyenesen átadható, csak 2013. december 31-ig tartaná hatályba. Sőt, a javaslat szerint az Alkotmánybíróság akkor sem kaphatná vissza jogköreit költségvetési ügyekben, ha közben az államadósság a teljes hazai össztermék felére csökken - legalábbis azokat a hatályos törvényeket, amelyeket még ezt megelőzően hirdettek ki, semmiképpen sem tárgyalhatnák. NÉPSZAVA-információ /

Adóemelés az EU-s büntetésekre is?

Amennyiben a gazdasági szabadságharc győztes csatáit jogellenesnek minősítené az EU, az ebből fakadó büntetésekre, visszafizetési kötelezettségekre különadókat vethetne ki a kormány – derül ki egy, a kommunizmus alatti bűnök jogkövetkezményeiről szóló, az alkotmányhoz benyújtott módosítóból. A kormány alkotmánymódosítási javaslatot nyújtott be, amely szerint ha az EU vagy az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítél egy törvényt, és emiatt az államnak bármit is fizetni kell, akkor ennek érdekében különadókat vethet ki. Teheti ezt addig, amíg az államadósságunk a GDP 50 százaléka fölött van, ám attól nem kell félnünk, hogy ez még nyolc-tíz évig ne maradna így. Mindez lazán kapcsolódik a kommunizmus alatt elkövetett bűnök jogkövetkezményivel foglalkozó „Magyarország Alaptörvényének Átmeneti Rendelkezései [1]” nevű javaslathoz, aminek a 28. cikkelyében az egész elbújt. A Lázár János (Fidesz) és Harrach Péter (KDNP) által beadott alkotmánymódosító lehet az egyik legnagyobb mértékű nem tankönyvbe illő gazdaságpolitikai húzás. Ha végignézzük, csak a folyamatban lévő ügyek több, mint 1000 milliárd forinttal terhelnék meg az elkövetkező évek költségvetéseit. A most elveszített áfaperben [2] a NAV adatai szerint nagyjából 270 milliárd forintot kell visszaadni a cégeknek, ennek a legnagyobb része valószínűleg már idén esedékes. A szektorális válságadók közül az évi 61 milliárdos telekomadó ügye a legveszélyesebb – Brüsszel már kérte [3] a módosítást, a magyar kormány viszont jelezte, áll a per elébe [4], ez újabb százmilliárdos tétel lehet. A végtörlesztés ügyében az Európai Bizottság éppen most kért magyarázatot a kormánytól [5], ha azt nem fogadják el, és jogsértőnek ítélik a törvényt, pert indíthatnak. A bankok teljes vesztesége a végtörlesztés kapcsán, és így a lehetséges kártérítés szintén százmilliárdos tétel lehet. Ide kapcsolódhat még az évek során a Malévnek juttatott körülbelül 100 milliárd forintnyi tiltott támogatás is. A közlekedésfejlesztésre szánt uniós pénzek [6] helytelen felhasználása az előző kormány hagyatéka, ez nagyjából 300 milliárd forintot érint, és két eljárásban már alulmaradtunk Brüsszellel szemben. Összességében tehát akár ezer milliárd forint közeli összege is rúghat az új „adóalap”. A nagyságrendek érzékeltetéséhez: ez több mint 80 új Fradi-stadion [7] ára. A mostani adóemelések nyomán a kormány 700-750 milliárd forintot vér, az idei teljes szja-bevétel 1300 milliárd forint, a sokat vitatott sorsú evából még – az átlagos évi 180 milliárdos bevétellel számolva – ötévnyire lenne szükség, ha minden ügyben bukunk. Index

Még idén leváltják Baka Andrást

Alkotmánymódosítással még az idén új főbírót választana a Fidesz. Az igazságszolgáltatási reform részeként hétfőn elfogadandó bírósági törvény alapján a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Baka András mandátuma megszűnik a bíróság Kúriává alakításával. Az alkotmánymódosítással pedig az is eldől, hogy az új elnököt még december 31-ig meg kell választani. "Bakának mennie kell?" - tettük fel a kérdést a bíróságok átalakításáról szóló törvény beterjesztésekor, és egyre valószínűbb, hogy a válasz igen. Pénteken a fideszes Gulyás Gergely, az új alaptörvény egyik megfogalmazója pénteken módosítást nyújtott be az év végéig hatályos alkotmányhoz, melynek értelmében 2011. december 31-ig meg kell választani a Kúriára átkeresztelt Legfelsőbb Bíróság elnökét. A javaslat indoklása szerint az új alaptörvény és az átmeneti rendelkezések értelmében biztosítani kell a Kúria feladatainak folytonos ellátását és a gördülékeny átmenetet, ezért a Kúria január 1-én hivatalba lépő elnökét 2011. december 31-ig meg kell választani. hirdetés Az új bírósági törvény egyik sajátossága, hogy szinte valamennyi bíró kinevezését meghosszabítja, kivéve a Legfelsőbb Bíróság elnökéét, akinek a megbízása a Kúriává alakulással lejár. Baka Andrást régóta támadják a Fideszben, nem véletlen, hogy ő volt a bírósági reform egyik legfőbb kritikusa is. Baka András 2009. júniusában, Sólyom László javaslatára harmadik nekifutásra választotta főbírónak, pedig másodjára a Fidesz és az MSZP is támogatásáról biztosította. Baka 1990-ben az MDF színeiben, de pártonkívüliként parlamenti mandátumot nyert. Képviselőségéről 1991-ben mondott le, amikor a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának bírájává választották. 2008-ig volt európai bíró, helyét Sajó András vette át. Ezután a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája lett. Király András

Alkotmányos adósságféket vezethetnek be Ausztriában

Ausztriában alkotmányos szinten szabályoznák az államháztartási hiány felső határát, és csökkentik az államadósságot – erről állapodott meg kedden az osztrák kormánykoalíció. Az osztrák kormány Németország példáját követve döntött arról, hogy a strukturális deficit 2017-ig fokozatosan csökken, és ettől az évtől nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 0,35 százalékát. A GDP-arányos államadósságot 2020-21-re az euróövezeti előírás, vagyis 60 százalék alá csökkentik, de ezt a strukturális deficittel ellentétben nem rögzítik számszerűsítve a jogszabályban. A kormány javaslata szerint az "adósságféknek" is nevezett előírás teljesítése alól a parlament adhat majd felmentést a képviselők többségének szavazatával, gazdasági válság vagy természeti katasztrófa esetén. Ekkor a kormány túllépheti a hiánycélt, de csak átmenetileg. A két kormánypárt, az Osztrák Néppárt és az Osztrák Szociáldemokrata Párt együtt többséggel rendelkezik a parlamentben, de alkotmányos törvény megszavazásához kétharmados többségre, így legalább egy ellenzéki párt támogatására van szükség. Az első reakciók alapján az ellenzék feltételekkel támogatná az előterjesztést. A pénzügyminisztérium eredetileg a 60 százalékos államadósság-határ alkotmányba iktatását javasolta. A számszerű meghatározás helyett a közös javaslatba végül az került bele, a szövetségi állam, a tartományok és a települések kötelesek biztosítani, hogy Ausztria ne szegje meg az Európai Unió államháztartási fegyelemre vonatkozó előírásait. Bernhard Felderer osztrák közgazdász, az IHS bécsi kutatóintézet vezetője múlt héten ugyancsak az államadósság rögzítését szorgalmazta. A közgazdász úgy vélte: veszélybe kerülhet a kiváló ("Aaa" minősítésű) osztrák adósbesorolás az olaszországi problémák miatt, és egy "adósságfék" jelzés lenne a pénzügyi piacok felé. Maria Fekter pénzügyminiszter visszautasította, hogy Ausztriát leminősítés veszélyeztetné. A Die Presse című osztrák lap értesülése szerint a következő hetekben Ausztriába látogatnak a Moody's és a Standard and Poors hitelminősítő intézet munkatársai is, egy figyelmeztetés nélküli leminősítés azonban nagyon valószínűtlen. Az "adósságfék" további takarékoskodást követel meg az államtól - mondta Werner Faymann kancellár (SPÖ) a keddi kormányülés után. A megtakarításokat az államigazgatásban és az előre hozott nyugdíjak területén akarják megvalósítani. Az SPÖ emellett továbbra is javasolja a vagyonadó bevezetését. A 0,35 százalék feletti esetleges többletet külön számlán tartják nyilván. Ha meghaladja a küszöbértéket a strukturális hiány, akkor az alkotmánybíróság kimondhatja, hogy a költségvetési törvény alkotmányba ütközik. Várhatóan ellenállásba ütközik majd a javaslatnak az a része, amely szerint a tartományoknak és a települési önkormányzatoknak is kiegyenlített gazdálkodást kell folytatniuk. A kormány egyúttal az úgynevezett "stabilitási paktum" újratárgyalását javasolta már 2012-ben, vagyis várhatóan további takarékosságra akarja kényszeríteni a tartományokat. A szövetségi állam, a kilenc tartomány és a települések közötti, gazdálkodásuk sarokszámait és a szövetségi források felhasználását szabályozó megállapodás eredetileg 2014-ben járna le. Az Osztrák Nemzeti Bank üdvözölte a tervezett intézkedést. A javaslat hozzájárul a tartós államháztartási stabilitás megteremtéséhez és a költségvetési politika hitelességéhez - vélte Ewald Nowotny a jegybank kormányzója. Nowotny döntő fontosságúnak nevezte, hogy a tartományok és a települések is részt vegyenek benne. Hangsúlyozta: minél előbb el kell fogadnia a parlamentnek az alkotmányos törvényt, hogy biztosított legyen a pénzügyi piacok bizalma. A nemzeti bank vezetője "strukturális reformokra" is kérte a kormányt. MTI

Átalakul az Alkotmánybíróság hatásköre

Az új alaptörvény rendelkezéseihez igazodik az Alkotmánybíróságról (Ab) szóló sarkalatos törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A jogszabályok utólagos vizsgálatára irányuló Ab-eljárások nagy része megszűnik január 1-jén. A 252 igen szavazattal, 105 nem ellenében elfogadott jogszabály a 2012. január 1-jén hatályba lépő új alkotmánynak megfelelően alakítja az Ab hatáskörét. A legnagyobb változás, hogy az Ab alkotmányjogi panasz alapján az egyedi ügyben alkalmazott jogszabály mellett a bírói döntések alaptörvénnyel való összhangját is vizsgálhatja majd. Szintén hatáskörébe tartozik januártól, hogy bírói kezdeményezésre megítélje az egyedi ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát. Az utólagos normakontroll ma mindenki előtt nyitva álló lehetőségét az új alaptörvény csak a kormánynak, a parlamenti képviselők negyedének és az alapvető jogok biztosának tartja fenn, azaz véget ér az a gyakorlat, hogy bárki jogi érdek nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhat. A Ház arról is döntött, hogy megszűnnek az Ab jövő év január 1-jén folyamatban lévő eljárásai, ha a kifogásolt jogszabály utólagos vizsgálatát nem a kabinet, a képviselők negyede vagy az ombudsman kezdeményezte. Ugyanakkor az így megszűnő eljárás indítványozói egyes esetekben alkotmányjogi panaszt nyújthatnak be a testületnek 2012. március 31-ig. MTI

Döntött az Alkotmánybíróság a MÁV biztosító ügyfeleiről

Az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában felszólította az Országgyűlést, hogy 2012. június 30-ig jogszabályban rendezze a MÁV Általános Biztosítási Egyesületnél (ÁBE) biztosítottak ügyét. A testület szerint az Országgyűlés mulasztásban megnyilvánuló alkotmányellenességet idézett elő azzal, hogy nem szabályozta a 2010. január 1-je előtt felszámolás alá került biztosítóval kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésen alapuló kártérítési igényeknek a kockázatközösség elvén alapuló érvényesíthetőségét. Az Ab kedden hozott határozatot a MÁV biztosítási egyesületnél kötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítások ügyével kapcsolatban. E szerint ugyan nem alkotmányellenes, hogy a Kártalanítási Alap nem rendezi visszaható hatállyal egy fizetésképtelenné vált biztosító ügyfelei által okozott károkat, de a károsultaknak és a károkozóknak hatékony jogvédelemben kell részesülniük. A testület úgy vélte: a biztosítókra és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabályok megalkotásával, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőrzési és felügyeleti jogosítványainak megteremtésével a jogalkotó eleget tett a jogbiztonság követelményének. Önmagában az, hogy ezek az eszközök nem bizonyultak elegendőnek egy biztosító egyesület fizetésképtelenségének elkerüléséhez, nem minősíthető alkotmányellenes súlyú mulasztásnak. Az Ab ezért elutasította a Kártalanítási Alap visszamenőleges hatályát hiányoló indítványt. Az Ab ugyanakkor a konkrét esetben a MÁV ÁBE-nél biztosított károkozók és az általuk okozott károkkal érintett károsultak szempontjait külön mérlegelte a határozat meghozatalakor. Hivatalból eljárva kimondta: a gépjármű-felelősségbiztosítás kötelező jellege miatt a biztosítottak alapos okkal számíthattak arra, hogy a károkat nem nekik, hanem a biztosítónak kell megtérítenie. Emellett a közlekedés minden résztvevője - így a károsultak is - bízhattak abban, hogy baleset esetén a biztosítók megtérítik a kárukat. Az okozott kár megtérítése nem függhet a károkozó vagyoni helyzetétől, a kötelező felelősségbiztosítás zárt rendszere éppen ennek az elkerülésére hivatott - olvasható a közleményben. Az Ab hangsúlyozta, hogy amikor a jogalkotó több millió üzemben tartót érintő szerződéskötési kötelezettséget ír elő, akkor a jogbiztonság követelményéből fakadóan olyan szabályozást kell alkotnia, amely kellő törvényi garanciákat tartalmaz egy biztosító fizetésképtelenné válása esetére is. Minderre tekintettel az Ab megállapította, hogy ebben a konkrét esetben a jog utólag sem nyújtott kellően hatékony védelmet a károsultaknak és a károkozóknak. Ezért a testület hivatalból eljárva a jogalkotó mulasztását állapította meg, és felhívta az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2012. június 30-ig tegyen eleget. Ezzel összefüggésben az Ab rámutatott arra, hogy a jogalkotó többféle módon is orvosolhatja a mulasztást: például egy, a felelősségbiztosítók által erre az esetre képzett másik pénzalapból kielégítést lehetővé tevő szabályozással, vagy valamennyi volt MÁV ÁBE-biztosított számára előírt pótbefizetési kötelezettséggel, avagy saját elhatározása alapján az állam közvetlen helytállása útján, esetleg ezeket kombinálva. A határozathoz Bragyova András alkotmánybíró párhuzamos indokolást, míg Balsai István, Holló András, Lévay Miklós és Pokol Béla alkotmánybíró különvéleményt fűzött. HVG

Szociális adó: üzenet az Alkotmánybíróságnak?

A 27%-os szociális adót akár üzenetként is értelmezhetik az alkotmánybírák, akik 11 hónapja döntésképtelenek a 100 ezer magánnyugdíjpénztárnál maradó tag állami nyugdíjának ügyében. Az adóbevételek után ugyanis nem járna automatikusan járadék minden befizetőnek. Nomen est omen Az egészségbiztosítási járulék, a munkaerő-piaci járulék és a nyugdíj-hozzájárulás helyét a Rogán Antal által benyújtott módosítóindítvány értelmében egy 27%-os szociális adó veheti át a jövőben. Csakhogy ennek a 27%-nak megfelelő terhet jelent az előző 3 adónem is, így tehát pusztán átnevezésről is beszélhetnénk - a háttérben azonban ennél többről van szó. A szociális adó egyik nagy előnye lehet a kormányzat számára, hogy elnevezésében véletlenül sem utal arra, hogy az valamiféle járulék lenne - mint eddig. A három részből összeálló adó két eleme járulék volt eddig is, a harmadik, a nyugdíj-hozzájárulás pedig egy keresztelőn már átesett. És pont ez a lényeg. A nyugdíjrendszer átalakításakor a nyugdíjjárulékból nyugdíj-hozzájárulás lett hirtelen, ez pedig azért volt fontos, mert a magánnyugdíjpénztáraknál maradó nagyjából 100 ezer tag járadékát a kormány így vissza tudja tartani. Vagyis ezek a tagok fizetik továbbra is a hozzájárulást, de abból járadékot később nem kapnak, hiszen, akik a pénztáruknál maradtak, azoknak 2011 után nem bővül a szolgálati ideje. Vagyis 100 ezren továbbra is fizetnek a nyugdíjkasszába, de onnan pénzt nem fognak majd látni. Járulékkal ezt nem lehetett volna kivitelezni, hiszen az alapból járadékfizetést von maga után. Egy szolidaritáson nyugvó adóra viszont bármikor mondhatja a jogalkotó, hogy abból kifizetés (vagyis járadékszerű ellátás) nem jár automatikusan az összes befizetőnek. Sőt, a félreértések elkerülése végett a Rogán Antal által jegyzet módosító erre külön is felhívja a figyelmet (az eredeti salátatörvény-tervezetben is volt erre utalás). Az indítvány így fogalmaz: "a törvény a társadalombiztosítás pénzügyi alapjainak költségvetését egészben vagy részben megillető olyan fizetési kötelezettséget is megállapíthat, amelynek megfizetése társadalombiztosítási ellátásra való jogot nem keletkeztet". Tehát a befizetés után nem jár automatikusan kifizetés - ez főleg az egykori nyugdíjjárulék, vagyis a nyugdíj-hozzájárulás miatt érdekes. Üzenet az Alkotmánybíróságnak? Továbbra is az Alkotmánybíróság előtt van ugyanis több olyan beadvány - többek között a Stabilitás Pénztárszövetségé -, amely azt kifogásolja, hogy az egykori járulék átnevezése nem jelenti azt, hogy annak "járulék" minősége megszűnt. Magyarul, azok a pénztártagoknak is kapniuk kellene állami nyugdíjat, akik nem léptek vissza a tb-be. Az új adótörvények azonban megágyazhatnak annak a jogi háttérnek, ami alapján a kormány még jobban bebiztosíthatja magát, hogy ne kelljen 100 ezer embernek később járadékot fizetnie. A kormányzat eddig is azon az állásponton volt, hogy a kérdéses 100 ezer pénztártag "kiírta magát" az állami nyugdíj rendszeréből. A pénztártagok, vagyis a "maradók" befizetése alacsonyabb, mint az állami rendszerbe visszalépőké, de összességében hatalmas terhet jelenthet a költségvetésnek, ha a jövőben nekik is nyugdíjat kellene fizetniük. Most pedig épp a nyugdíjkassza két lábra állításának idejét éljük - sőt, Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter szerint a következő év lesz az első, amikor a nyugdíjkasszát sikerül bezárni: vagyis annak bevételeiből tudják majd finanszírozni a kiadásokat. Ehhez persze kellett egy kis "fazonigazítás" is, hiszen a kabinet a korhatár előtti kifizetéseket a jövőben nem tekinti nyugdíjszerű ellátásnak, vagyis nem a nyugdíjalapból fogja azokat finanszírozni. Ugyanakkor a költségvetés tervezetéből az is kitűnik, hogy a kormányzat a különböző nagy ellátórendszerek mögötti kasszákat szeretné letisztítani, így átláthatóbb lenne az Egészségügyi Alap és például a nyugdíjkassza működése is. Az elv pedig pofon egyszerű volt: a kiadásokat összekötötték a bevételekkel. Az átláthatóság azonban nyilván sérül, ha egy közös, 27%-os adóból fedeznek több fajta célt: legalább is játékteret enged a kormánynak, hogy bizonyos célterületekre elvonjon összegeket, vagy hozzáadjon bizonyos kasszákhoz. Az E-Alapnak erre jövőre akár szüksége is lehet, hiszen a mostani tervek szerint annak csak 70%-a lesz "önellátó", vagyis a maradékot a költségvetésből kell majd kipótolni. Könnyen meglehet tehát, hogy a kormány üzenetet rejtett a módosító javaslatokba, ugyanis ha a Ház elfogadja Rogán szociális adóját, akkor az nagy nyomás alá helyezheti az Alkotmánybíróságot, amely már 11 hónapja ül az említett beadványokon. Információink szerint a taláros testület nyár végén igen közel volt hozzá, hogy alkotmányellenesnek mondja ki, hogy a hozzájárulást fizetők nem kapnak később állami nyugdíjat. A régi összetételű testület végül mégis meghátrált és a döntést a már 15 főre kiegészülő Ab-re hagyta. http://www.privatbankar.hu/cikk/ongondoskodas_biztositas/szocialis_ado_uzenet_az_alkotmanybirosagnak_45992

Erősebb jogokat kapott az alkotmánybíróságtól a német parlament

A karsruhei bírói testület pénteken kimondta, hogy az euroövezeti támogatásokkal kapcsolatban nincs helye gyorsított eljárásnak. Az alkotmánybíróság ezzel ideiglenesen hatályon kívül helyezett egy, a kormány kezdeményezésére néhány héttel ezelőtt elfogadott törvényt. Ez arról rendelkezett, hogy az euróövezeti mentőalappal, az úgynevezett EFSF felhasználásával kapcsolatban rendkívüli esetekben egy, mindössze kilenc fős testület dönthet. A törvényi rendelkezést két szociáldemokrata honatya támadta meg az alkotmánybíróság előtt, azzal érvelve, hogy az eljárással csorbulnak a képviselők jogai. A bíróság határozatában az ellenzéki panaszosoknak adott igazat, leszögezve, hogy a jövőben minden ilyen esetben szükség van legalább a költségvetési bizottság jóváhagyására. A testület ugyanakkor kimondta azt is, hogy az EFSF-alapot érintő, nagyobb horderejű intézkedések esetében az egész Bundestagnak kell döntenie. Az alkotmánybíróság pénteki határozata semmilyen módon nem befolyásolja a brüsszeli európai uniós csúcson elfogadott megállapodásokat, ugyanakkor a jövőre vonatkozóan lassítja a kormány cselekvőképességét. A koalíció célja ugyanis a korábbi törvénnyel az volt, hogy az EFSF alkalmazásával kapcsolatban szükség esetén gyorsan reagálhasson, illetve gyors döntéseket hozhasson. Az említett kilenc fős parlamenti testületet ebből a célból, illetve a nagyobb rugalmasság érdekében hozták létre, ezt azonban a karlsruhei bíróság most megtorpedózta. A legfelsőbb német bírói testület az utóbbi időszakban az euróválsággal kapcsolatban több határozatot is hozott a parlament jogainak megerősítésére. Így szeptember közepén kimondta, hogy az uniós megállapodások Németország által történő elfogadása előtt szükség van vagy a költségvetési bizottság vagy az egész Bundestag előzetes jóváhagyására. Ezt történt a mostani, csütörtök hajnalban véget ért csúcstalálkozó előtt is, amikor a parlament Merkel kancellárt széles körű felhatalmazással látta el. Több euróövezeti tagállam ugyanakkor bírálta a német parlamenti gyakorlatot, sérelmezve, hogy az lelassítja az uniós határozathozatalt. A pénteki újabb alkotmánybírósági határozat nyomán szakértők szerint várható, hogy ezek a bírálatok tovább erősödnek majd. MTI