Sokan kaphatnak kevesebb nyugdíjat

Sötét jövő rajzolódik ki az idősek előtt FOTÓ VAJDA JÓZSEF
Továbbra sem tudni biztosat az alapnyugdíj bevezetéséről és a tervezett nyugdij-átalakításról, pedig a kérdés csaknem 3 millió embert érint. Hiába érdeklődtünk a Miniszterelnökségen, nem kaptunk választ a kérdéseinkre. A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik a korábban megállapított ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Ezzel a 100 ezer forint feletti ellátásból élők veszítenek. Akik nem dolgoztak 20 évet, egyáltalán nem kapnak pénzt, a 100 ezer forintnál kevesebből élők viszont néhány ezer forintot nyernek.
Egy másik nyugdíj szakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy 20l2-től bevezethető-e az új rendszer, szerinte ugyanis a nyugdíjas új adatainak kiszámítására és feldolgozására nincs meg a kellő apparátus. Azt viszont elképzelhetőnek tartja, hogy egy-két éven belül eszerint alakítják át a rendszert.
Az szinte biztos, hogy a jelenleg aktív korúak már nem kapnak munkanyugdíjat, csak az egyéni számlájukon fölhalmozott összeg alapján kapnak majd ellátást.
CIKKÜNK A 3. OLDALON
Egyelőre nincs válasz a kormánytól az alapnyugdíj bevezetése és a tervezett nyugdíj-átalakítás ügyében, noha a kérdés csaknem 3 millió embert érint.
A lapunk által megkérdezett közgazdász úgy tudja, jövő januártól 20 százalékkal csökkentik az ellátásokat, igaz, mindenki kapna 20 ezer forint alapnyugdíjat. Egy másik nyugdíjszakértő ugyanakkor kérdésesnek nevezte, hogy januártól bevezethető-e az új rendszer.

Nem tudja elképzelni, hogy az alapnyugdíjat már jövő januártól bevezesse a kormány - mondta lapunknak egy névtelenséget kérő szakértő. A 2,7 millió nyugdíjas ellátásának újraszámolása szerinte "túlmegy azon a határon, amit a fiúk produkálni képesek". Ám lehet, hogy egy-két éven belül átalakítják a rendszert. Elképzelhetőnek tartja azt is, sarkalatos törvényben rögzítik, hogy folyamatosan vagy ahogy a Fidesz szokta: egy csapásra - megszüntetik a munkanyugdíjat, és az állam csak alapnyugdíjat fizet. Míg a munkanyugdíj azt jelenti, hogy a munkával töltött évek és a befizetett járulék alapján állapítják meg az ellátás mértékét, az alapnyugdíj értéke független a tényleges életpálya-keresettől, összegét az állam határozza meg. A megélhetésre elég nyugdíjat tehát nem az államtól kapnák az idősek, hanem abból a felhalmozott tőkéből, amit munkavállalóként az egyéni számlájukra befizetettek. Ez a svéd nyugdíjmodell, amelyről a fideszes Varga Mihály még a kormányváltás előtt beszélt. Vannak, akik szerint a Fídesz ezzel a nyilatkozattal tesztelte a társadalom tűrőképességét. Szerettünk volna részleteket megtudni a Miniszterelnökségtől, de nem kaptunk választ arra, hogy az alapnyugdíj bevezetését mikortól tervezik, és kikre vonatkozna az ellátás módosítása.
Így csak a Nemzeti Erőforrás Minisztérium által készített Nemzeti Nyugdíjpolitikai Koncepcióra hagyatkoztunk. Aszerint az állami nyugdíjrendszerben csak az egyéni járulékbefizetések után járna nyugdíj, a munkáltató által befizetett járulékot leválasztanák, abból a később nyugdíjasokká válók már semmit nem kapnak. Ebből a pénzből finanszíroznák a mai öregségi ellátásokat, a pénzügyi és demográfiai deficitből eredő többletkifizetéseket, az árvaellátást és az ideiglenes özvegyi ellátást fizetnék.
Van egy furcsa csavar a javaslatban, a foglalkoztatók - az eddigitől eltérően - nem járulékot, hanem hozzájárulást fizetnének. Ez nemcsak technikai jellegű változtatás, hiszen a hozzájárulás után az államnak nem lesz nyugdíjfizetési kötelezettsége. Így fordulhat elő, hogy az özvegyi nyugdíj nem jár majd alanyi jogon, hanem valamilyen feltételek alapján adhatóvá válik. Az egyéni számlára tehát csak a munkavállalók fizetnének, a járulék 20 százalék lenne, szemben a jelenlegi 10-zel. A későbbi nyugdíjat az egyenleg és a várható élettartam alapján határoznák meg.
Az egyéni számlákon felhalmozott összeg örökölhető lenne. Válás esetén az egyéni számlák egyenlegének azt a részét, amelyet a házasság alatt szereztek a felek, egyenlő arányban kellene elosztani. Ez azt jelenti, hogy ha az egyik fél a házasság alatt egyáltalán nem dolgozott, megkaphatja a másik fél házasság alatt szerzett számlaegyenlegének a felét.
Az egyéni számlákkal kapcsolatban van egy újabb elképzelés is. A már említett nyugdíjszámítás annyiban módosulna, hogy az azon összegyűlt tőke alapján számított nyugdíjnak csak 80 százalékát kapnák meg a majdani idősek. A változásból a jelenlegi nyugdíjasok sem maradnának ki. Ellátásukat 20 százalékkal csökkentenék, a maradék 80 százalék mellé 20 ezer forintos alapnyugdíjat kapnának a legalább 20 szolgálati évvel rendelkezők.
Az, akinek 100 ezer forint alatt van a nyugdíja, a rendszer nyertese lenne. Kimaradnának viszont, akik 20 évnél kevesebb ideig dolgoztak, és rosszul járnának a magasabb nyugdíjjal rendelkezők. A lapunk által korábban megkérdezett szakértő szerint akár elfogadható lenne ez a szisztéma is, ha csak felmenő rendszerben vezetnék be a tervezett alap és arányos nyugdíjrendszert, azaz csak az új nyugdíjasokra vonatkozna. De Simonovits András szerint ennek ellentmond, hogy 2012 januárjától már (az együttes munkáltatói és munkavállalói) 34 százalékos nyugdíjjárulékból 7 százalék, vagyis a teljes járulék ötöde az alapnyugdíjat fedezné. A most alkalmazott felosztó-kirovó rendszer logikája szerint minden nyugdíjasnak kellene kapnia alapnyugdíjat, vagyis az ellátás módosítása is érint mindenkit. Ez az, amit a másik, lapunk által megkérdezett szakértő nem tart elképzelhetőnek. Ő úgy gondolja, ehhez túl rövid az idő.
M.J.
Népszava, 2011. szeptember 21., szerda, 138. évf., 221. szám