Paczolay: végül "úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog"

Az Alkotmánybíróság elnöke szerint az általa vezetett testületen és a bíróságokon múlik majd az új alaptörvény értelmezése. Paczolay Péter erről egy, az új alaptörvényt elemző könyv keddi budapesti bemutatóján beszélt.

"Az, hogy az alaptörvény miként fog a mindennapokban élni, az elsősorban a bíróságok és az Ab értelmezésén fog múlni", és végül "úgyis az alkotmánybírók mondják meg, hogy mi a jog" – mondta az Ab elnöke. Paczolay Péter jelezte: az alkotmányértelmezési munkát segíti majd Jakab András alkotmányjogász e témában most megjelent könyve is. Az Ab elnöke a Pázmány Péter Katolikus Egyetem jogi karán – jelenlegi és korábbi alkotmánybírák, alkotmányjogászok, valamint politikusok előtt – tartott könyvbemutatón méltatta Jakab András munkáját. Mint mondta, a szerző a jelenleg hatályos alkotmány és az új alaptörvény közötti különbségeket és azonosságokat próbálja meg kimutatni, valamint azt: az új dokumentum mennyire jelent új alkotmányos korszakot.

Tölgyessy Péter alkotmányjogász az Ab elnökével egyetértve ugyancsak azt hangoztatta, "majd a jogalkalmazó fogja megmondani, hogy Magyarországon mit jelent az új alkotmány, és nem a jogalkotó". A mintegy 380 oldalas kötetet elemezve arról beszélt, Jakab András egyebek mellett bemutatja, "hogyan kellett volna alkotmányozni", valamint hogy mit jelent az új alkotmány a magyar és az Európai Unióban szokványos jogi kultúra alapján. Az új alaptörvényről azt mondta: az a félelme, hogy hallatlanul meg fogja osztani a magyar politikai közösséget, és rosszabb lesz a helyzet a politikai legitimációt illetően, mint az 1989-es alkotmány elfogadása után. "Ezt az alkotmányt a politikai közösség fele (...) nem fogadja el (...) isten tudja, milyen bajok lesznek még ebből" – fűzte hozzá.

A kötet értékeként emelte ki, hogy a szerző nem politikai koncepciók alapján elemzi a szöveget, hanem jogászként nyúl hozzá, "magát a szöveget" nézi, és a mű egy része lényegében az alaptörvény kommentárja. Véleménye szerint Jakab András "néha igen bátor értelmezést" adott, ám – mint mondta – az mélyen beleillik mind a magyarországi alkotmányos kultúrába, mind pedig az európai szokásokba. Tölgyessy Péter arra is rámutatott: a műben "ki nem mondottan benne van az a szándék, hogy felül fogja írni adott esetben a jogalkotónak az akaratát – azon az elven, amit Paczolay Péter mondott –, hogy majd a jogalkalmazó fogja úgyis megmondani a valóságos tartalmát az (új) alkotmánynak".

Zlinszky János volt alkotmánybíró az új alkotmány kidolgozásával kapcsolatban arról beszélt: a jogalkotás során "kár volt nem jobban kihasználni" a jogtudomány által felkínált "jóindulatú és érdeklődő segítséget", és "egy kicsit mintha kapkodó" lett volna a munka. A könyvről szólva elmondta, munkájában Jakab András azt mutatja ki, hogy a jelenlegi alkotmány és az új alaptörvény "jól összeilleszthető". Ezt úgy érzékeltette: nem arról van szó, hogy valami egész más korszak kezdődött, hanem arról, hogy továbbmegyünk azon az úton, amelyen eddig kicsit döcögve haladtunk. Zlinszky János reményét fejezte ki, hogy az új alaptörvény – "azzal, amit hoz és amit nem hoz" – megindíthat egy alkotmányossági gondolkodást és vitát, ami hiányzott az eddigi alkotmány mellől.

A szerző, Jakab András arról beszélt, hogy a könyv megírásával kettős célja volt; egyrészt az eddigi diskurzust akarta lezárni arról, hogy milyen alkotmány lenne az ideális, ugyanakkor új párbeszédet is akar indítani arról, hogy az új szöveget miként kellene értelmezni. Úgy véli, a jogászok, a jogtudósok fő feladata most a fogalmirendszer-építés lesz. Mint fogalmazott, a jogászoknak a normaszöveget kiindulópontnak kell tekinteniük, és "abból a lehető legtöbbet" kell kihozniuk. Hozzátette: könyvét azzal az ambícióval írta, hogy az alaptörvényről induló diskurzust meghatározza, annak kiindulópontja legyen.
http://hvg.hu/itthon/20110913_paczolay_alkotmany