Orosz Alkotmánybíróság

Mint a kommunizmusban: két alkotmánybíró is különös módon távozott
Véglegesen alárendelődött az orosz alkotmánybíróság a hatalomnak?
Anton Bendarzsevszkij
2009. december 10., csütörtök
A múlt héten röppent fel a hír: egyszerre két orosz alkotmánybíró is kilép az Alkotmánybíróság kötelékéből. Az egyik alkotmánybíró – Vlagyimir Jaroszlavcev azonnali hatállyal kilépett az alkotmánybírók tanácsából, másikuk – Anatolij Kononov pedig bejelentette, hogy idő előtt, 2010 január 1-től visszavonul. Az Alkotmánybíróságból nem szoktak csak úgy kilépni a bírák, ráadásul mindketten egyszerre. Utánajártunk, mi lehet a háttérben.
December másodikán a nagyobb orosz hírügynökségek csupán rövidhírben tudósítottak: Vlagyimir Jaroszlavcev azonnali hatállyal kilép az Alkotmánybíróság kötelékéből, „ismeretlen okokból”, írta az Interfax. Néhány órára rá, egy másik néhány soros hír is felbukkant: egy másik alkotmánybíró is visszavonul, Anatolij Kononov, bár ő nem azonnal, hanem 2010 január 1-től, hivatalos indoklás szerint „egészségügyi okokból”. Az „előzetes visszavonulást” pedig valóban „előzetesként” kell értelmezni, hiszen az orosz alkotmány szerint hivatala 2017 júniusáig tartott volna.
Másnap, tehát december harmadikán a Ria hírügynökség két interjút is közölt a visszavonuló alkotmánybírók ügyében: az egyik, Alekszandr Torsin, a parlament elnök-helyettese a hírügynökségnek elmondta, hogy „teljesen egyetért” a lemondásokkal, mert szerinte az említett két személy a „bírói erkölcsöt” sértette meg. Ugyanezen a véleményen volt az igazságügyi szervek közösségi felügyeletéért felelős bizottság elnöke, Anatolij Kucserena. Az ő véleménye szerint az alkotmánybíróknak „egyéni véleményük miatt” kellett lemondaniuk, mert fellépéseikkel „kárt okoztak az orosz igazságszolgáltatási rendszernek”.
„Ha egy alkotmánybíró valamivel nem ért egyet, valami nem tetszik neki, akkor vonuljon vissza, és akkor egyszerű orosz állampolgárként, vagy valamilyen szakértőként mondhat véleményt egyes kérdésekben” – mondta Kucserena.
A kérdés itt az, hogy nem-e azért van az alkotmánybíróság intézménye, hogy önálló véleményt alkosson az orosz törvényhozással és alkotmánysértésekkel kapcsolatban, és ne azt a véleményt mondja vissza, amit a hatalom elvár tőle.
A két interjú már eltérést mutatott az előző napi hivatalos állásponttól, amikor az Alkotmánybíróság vezetője, Valerij Zorkin bejelentette, hogy Kononov kizárólag egészségügyi okokból vonul vissza, és ez semmilyen kapcsolatban nincs „az állítólagos represszív szankciókkal a karhatalom részéről” a sorozatos különvéleményei miatt.
A Lenta.ru és a Kommerszant ennél tovább ment, és azt írták, hogy alkotmánybíró kollégáik nyomására kellett mennie Jaroszlavcevnek és Kononovnak. Valójában az Alkotmánybíróságnak nincs joga, hogy valamelyik bíróját menessze hivatalából, az csakis önként történhet. Valószínűleg – írta a Lenta.ru – a két alkotmánybírónak a bíróság tanácsán „javasolták”, hogy hagyják ott az igazságügyi szervet, mert jelenlegi nézeteik mellett nem képviselhetik az Alkotmánybíróságot. De nézzük sorjában, milyen "etikai kihágásaik" voltak Jaroszlavcevnek és Kanonovnak.

Vlagyimir Jaroszlavcev jelenleg 57 éves, tehát alkotmánybírói megbízatása 2022-ben járt volna le. 1995 óta alkotmánybíró. Az Alkotmánybíróság nemzetközi kapcsolati bizottságát vezeti.
Több mint 10 különvéleményt nyújtott be a bíróságra alkotmánybírói karrierje során. Többek között nem értett egyet az igazságszolgáltatás 2001-es reformjával és a 2005-ös kormányzói választások megszüntetésével.
2009. augusztus 31-én a spanyol El Pais újságnak adott interjút, amely hangzatos címet viselte: „Oroszországban a nemzetbiztonsági szervek vezetik az országot, mint a szovjet időkben”. Ebben azon nézeteit fejtette ki a széles nyilvánosság előtt, miszerint Vlagyimir Putyin és Dmitrij Medvegyev elnöksége alatt „az orosz igazságszolgáltatás eszköz lett a végrehajtó hatalom szolgálatában”. A döntéseket pedig nem a bírók, hanem az elnöki adminisztráció hozza. A cikkben továbbá Jaroszlavcev az alkotmánybíróság egy döntését vetette erős kritika alá, amelyben a New Times magazin újságírója, Natalia Morari panaszát utasították vissza. Natalia Morari moldovai újságírónőt az FSZB korábban kitiltotta az országból, ez ellen mind Jaroszlavcev, mind Kononov tiltakozott. Morari 2002 és 2007 között dolgozott Oroszországban és főleg az oroszországi korrupcióról írt a hatalom minden szintjén. „A nemzetbiztonsági szervek azt csinálnak, amit akarnak, a bíróságok pedig csak megerősítik az ő döntéseiket” – írta Jaroszlavcev, és azt is hozzátette, hogy „az igazságszolgáltatás romjai között érzem magam”.
Továbbá Jaroszlavcev kritika alá vetette a kormányzói választások megszüntetését, az elnöki újraválaszthatósági idő meghosszabbítását, és az igazságszolgáltatás fölött megvalósuló egyre erősebb állami kontrollt.
Az El Pais –nak adott interjú idején a többi alkotmánybíró szabadságát töltötte, ezért fordulhat elő, hogy csak most hallunk az ügyről – írja a Kommerszant. Visszatérésük után, az októberben összehívott tanácson beszélték meg Jaroszlavcev magatartását. Ám ezzel az ügy nem ért véget, ugyanis fordulatot hozott benne Anatolij Kononov fellépése.

A 62 éves Anatolij Kononov az egyik legrégebben hivatalban lévő orosz alkotmánybíró – azóta tölti be a posztot, mióta 1991-ben az újjáalakuló orosz állam megalapította az orosz Alkotmánybíróságot. Több mint 40 tudományos munkája és könyve jelent meg a büntetőjogról, kriminalisztikáról, állam és jogelméletről.
Különvéleményeinek számában abszolút rekorder: több mint 50-szer lépett fel más véleménnyel, mint amilyen döntést az Alkotmánybíróság hozott. Így pl. 1993-ban bírálta az Alkotmánybíróság döntését, miszerint Jelcin rendeletét a parlament feloszlatásáról alkotmányellenesnek minősítette, 2005-ben pedig illegitimnek tartotta a kormányzók megválasztásának a megszüntetését. 2009-ben három különvéleménnyel is fellépett: egyrészt az oroszok gyülekezési és tüntetési szabadsága mellett lépett fel, másrészt a már említett moldovai újságírónő, Natalia Morari pozícióját védte. Júliusban nem fogadta el az Alkotmánybíróság azon döntését, amelyben az visszautasította Mihail Hodorkovszkij panaszát az újabb ellene felhozott vádakkal szemben.
Ráadásul a Kommerszant orosz napilap szerint Kononov gyakran kemény kritikával illette a bíróság döntéseit. Nemegyszer nevezte kollégái okfejtéseit hibásaknak és alaptalanoknak és panaszkodott a „pontatlan, nem teljes és primitív” ügyvezetésért, amelyben a panasszal élők pozícióját fejtették ki. Továbbá a józan ész, a logika és a moralitás hiányával vádolta a kollégáit.
A Kommerszant szerint Kononov „feldühítette” a kormányt, miután élesen fellépett az Alkotmánybíróságban bevezetett módosítások ellen: 2009-től az Alkotmánybíróság vezetőjét az orosz elnök javaslatára választják. Ezt Kononov „tiszteletlennek és antidemokratikusnak” tartotta.
Valószínűleg az utolsó cseppet a pohárban az jelentette, amikor 2009. október végén a „Szobeszednik”című lapban kollégája, Jaroszlavcev védelmére kelt. Ebben megvédte alkotmánybíró kollégája nézeteit és értékeléseit és bejelentette, hogy Jaroszlavcevet már megbüntették az Alkotmánybíróság tanácsán és antidemokratikusnak minősítette a jelenlegi helyzetet.
Az alkotmánybírói kollégium újra összeült, immár Kononov ügyét tárgyalva, és „javaslatot” tettek a lemondására. Mivel a botrányt nem akarták nyilvánosságra hozni, addig valóban nem beszélt róla senki, ám december 2-án a Kommerszant kiszivárogtatta a két bíró visszavonulásának a hírét (ami egyébként azóta sem lett túl publikus az orosz sajtóban: az Interfax pl. két néhány soros rövidhír erejéig foglalkozott vele, a Vesti egy rövidebb cikket szentelt neki, a Ria hírügynökség pedig 2 rövidhírben és 3 interjúban tálalta az ügyet, amelyben a kormány álláspontját jelentették meg, miszerint a két alkotmánybírónak abszolút jogosan kellett mennie).
A Kommerszant orosz napilap szerint egyébként a helyzet az Alkotmánybíróságon drasztikusan éppen az új törvénymódosítás után változott meg, amely szerint az Alkotmánybíróság elnökét az orosz államfő javasolja. A lap statisztikai adatai szerint, amíg 2008-ban az Alkotmánybíróság az állampolgárok és az állam közötti peres ügyekben a legtöbb esetben az állampolgároknak adott igazat, addig 2009 májusától a legfontosabb kérdésekben a Kreml számára hozott kedvező döntést.
Ráadásul az is motiválhatta az alkotmánybírói kollégiumot, hogy a „Vlaszti”-ban nemrég felröppent a hír, hogy a Kreml az Alkotmánybíróság jogainak a megnyirbálását készíti elő. Így a két leginkább ellenzékinek tekinthető alkotmánybíró kizárása azt a célt szolgálhatta, hogy megmutassák, a bírói kollégium saját maga is fenn tudja tartani a megfelelő fegyelmet és nincs szükség a megregulázásukra.
Más elemzők szerint az igazságszolgáltatás végleg alárendelődött a végrehajtó hatalomnak Oroszországban.
© Kitek Média Kft. 2007-2009

http://kitekinto.hu/europa/2009/12/10/a_nemzetbiztonsagi_szervek_vezetik_az_orszagot_mint_a_kommunizmusban&s=hs