Az alkotmánybíróság torpedózta meg a bevándorlási törvényt, áll a bál Portugáliában

 A portugál alkotmánybíróság elutasította a jobboldali parlamenti többség által elfogadott bevándorlást korlátozó törvényjavaslatot, mivel az akadályozza a legálisan Portugáliában tartózkodó bevándorlók családtagjainak egyesítését – számolt be a Reuters.

A pénteki döntést követően Marcelo Rebelo de Sousa elnök azonnal visszaküldte a törvényjavaslatot a parlamentnek, amely szeptember végéig szünetel.

Az elnök korábban az alkotmánybírósághoz fordult, hogy vizsgálja meg a dokumentumot az egyenlőség, arányosság és jogbiztonság elveinek esetleges megsértése miatt.

A törvényjavaslat értelmében a Portugáliában legálisan tartózkodó bevándorlóknak két évet kellett volna várniuk, mielőtt kérvényezhették volna közvetlen családtagjaik beutazását. Ez alól csak a magasan képzett munkavállalók és a különleges tartózkodási engedéllyel rendelkező befektetők kaptak volna mentességet.

Az alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy a javaslat "valószínűleg a családtagok szétválasztásához vezetne", ami a Portugáliában legálisan tartózkodó külföldi állampolgárok esetében "az alkotmányban rögzített jogok megsértését" jelentené.

A törvényjavaslatot július 16-án fogadta el a parlament a jobbközép kormánykoalíció és a szélsőjobboldali Chega párt támogatásával, amely a májusi választásokon a második legnagyobb parlamenti erővé vált.

A baloldali ellenzéki pártok bírálták a kormányt az általuk embertelennek nevezett törvényjavaslat miatt, és azért, hogy lehetővé tették a Chega számára, hogy bevándorlásellenes programját rákényszerítse a kisebbségi kormányra. A kormány tagadja ezeket a vádakat, és már jelezte, hogy a bíróság kifogásainak megfelelően módosítani kívánja a törvényjavaslatot.

Forrás: Reuters

https://www.portfolio.hu/global/20250809/az-alkotmanybirosag-torpedozta-meg-a-bevandorlasi-torvenyt-all-a-bal-portugaliaban-779133

Magyarország miatt lesz az EU-nak alkotmánybírósága?

 Szabó Attila

Vajon csak szép szavak az „emberi méltóság” és a „jogállamiság”, vagy valóban jogi kötelezettségekkel járnak az EU tagállamaiban? Ez az egyik legfontosabb kérdés az Európai Unió Bírósága (EUB) számára a magyar LMBTQ-ellenes törvény uniós jogi megítéléséről szóló, C-769/22. számú ügyben.

Az ügy arról szól, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben a 2021-ben elfogadott, gyermekvédelminek nevezett, valójában homofób törvény miatt, ami megtiltja, hogy 18 éven aluliaknak a homoszexualitásról vagy a nemváltásról szóló információkat lehessen elérhetővé tenni. Emiatt a jogszabály miatt kell a könyvesboltoknak a mai napig lefóliázniuk a homoszexualitást megjelenítő műveket.

A tét túlmutat a törvény diszkriminatív rendelkezésein: a döntés precedenst teremthet arra, hogy az Európai Unió valódi bírósági kontrollt gyakoroljon a tagállamok által megsértett közös uniós alapértékek felett. A döntés tehát elvezethet ahhoz, hogy az EU-nak végül mégis legyen egy alkotmányos szabálya, amit aztán az Európai Unió Bírósága kvázi alkotmánybíróságként ellenőrizhet. Ez fontos lépés lehet a föderálisabbá váló Európa irányába.

Miért, nincs az EU-nak alkotmánya?

Az unió alkotmányozásának története nagyjából akkor kezdődött, amikor a második világháború után az európai országok béke és szorosabb együttműködés érdekében különböző intézményeket hoztak létre. Az első jelentős szervezet az 1951-ben alapított Európai Szén- és Acélközösség volt, amit az Európai Gazdasági Közösség 1957-es létrehozása követett. Ezek a lépések a gazdasági együttműködés erősítését célozták, kifejezetten azért, hogy megelőzzék a nemzetek közötti háborúkat, és elősegítsék a kontinens békéjét és egységét.

Az alkotmányozási folyamat egyik legjelentősebb mérföldköve az a Laekenben 2001-ben meghozott döntés volt, amely szerint az EU alapvető szerződéseinek problémáit megoldó alkotmányos szöveget kell kidolgozni. Erre a munkára hozták létre az Európai Konventet, amely 2002-ben kezdte munkáját a korábbi francia köztársasági elnök, Valéry Giscard d'Estaing vezetésével. Az eredmény az Európai Alkotmányos Szerződés volt, amely négy részből állt, magában foglalva az EU céljait, az alapjogokat, az irányvonalakat és az intézményeket, valamint az alkotmánymódosítás szabályait. Az alkotmányozás célja az volt, hogy egységes és modern jogi keretet adjon az EU működésének, de néhány tagállamban történtek olyan elutasító népszavazások, amelyek miatt ez a dokumentum végül nem lépett hatályba.

2007-ben viszont az összes tagállam elfogadta az Európai Unióról szóló szerződést és az alapjogokat rögzítő úgynevezett Alapjogi Chartát. Ez utóbbi azonban csak az uniós intézményekre, szervekre, hivatalokra vonatkozik, magukra a tagállamokra csak akkor, amikor azok a közös, uniós jogot hajtják végre. Az Európai Unió Bírósága tehát alapvető jogokat csak akkor tud a tagállamokon számon kérni, amikor azok éppen az uniós jogot alkalmazzák. Ez pedig azt jelenti, hogy a tagállamok polgárai a közhatalmat érintő esetek nagy részében csak a saját alkotmányukra és alkotmánybíróságukra számíthatnak az államukkal szemben. Az Európai Uniónak a mai napig nincs alkotmánya.

Középpontban a magyar kormány homofóbiája

A cikk innentől csak a Qubit+ előfizetőinek elérhető. Csatlakozz, és olvass tovább!

https://qubit.hu/2025/08/06/magyarorszag-miatt-lesz-az-eu-nak-alkotmanybirosaga

Megbolondult a banki rendszer, tízezreknek tűntek el pénzek a számláikról

2025. augusztus 08., péntek

11:31 

Dupla terhelések bénították meg a banki rendszereket – központi hiba áll a háttérben.

Csütörtök délelőtt több magyar bank ügyfelei is meglepve tapasztalták, hogy egyes kártyás vásárlásaik, utalásaik vagy csoportos beszedéseik kétszer is megjelentek számlájuk terhelési listájában.

A jelenség az OTP Banknál és az Erste Banknál is tömegesen előfordult, de a pénzintézetek hangsúlyozták: a probléma nem a saját rendszereikben keletkezett.

Az Index információi szerint a fennakadás oka az Országos Fizetési Szolgáltató (OFSZ) hibás adatbázisa volt. A központi rendszer tévesen újra elküldött bizonyos tranzakciós adatokat a bankoknak, amelyek így azokat ismételten feldolgozták.

Ez a technikai hiba több tízezer ügyfelet érinthetett, de a pontos számot sem az OFSZ, sem a bankok nem közölték.

A banki rendszerek érzékenyen reagálnak a központi adatforgalomra, és biztonsági okokból minden beérkező tranzakciót teljesítenek. Emiatt a hibás adatküldés automatikusan új terheléseket indított el, függetlenül attól, hogy a művelet már korábban teljesült. A legtöbb esetben az érintett összegek a vásárlások vagy csoportos beszedések duplikált levonásaként jelentek meg.

Az OFSZ csak az esti órákban adott ki hivatalos közleményt, amelyben elismerte a hibát, és jelezte, hogy a téves tranzakciók jóváírását haladéktalanul megkezdték. A szervezet közlése szerint a jóváírás automatikusan történik, az ügyfeleknek nincs szükségük külön bejelentésre vagy reklamációra. A helyreállítás várhatóan egy-két munkanapot vesz igénybe, de nagyobb összegű vagy külföldi tranzakciók esetében ez hosszabb is lehet.

A bankok a közösségi médiában és saját honlapjukon keresztül próbálták megnyugtatni ügyfeleiket, kiemelve, hogy a pénz nem tűnt el, és minden érintett összeget visszakapnak.

https://www.atv.hu/belfold/20250808/bank-rendszer-hiba-terheles/