2023. november 28., kedd
2023. november 19., vasárnap
„Ahol a politika, a politikai döntés befolyásolja a jogi döntést, ott meg kell kongatni a vészharangot”
2023. november 10.
Exterde Tibor interjúja az Alkotmánybíróság elnökével az Inforádió Aréna című műsorában a többi között az uniós jog és a nemzeti jog viszonyáról, az Alkotmánybíróság döntéseinek helyéről és szerepéről a magyar jogban.
„Az Európai
Unió jelenlegi fejlettségi fokán az úgynevezett kollíziós helyzetekben nincs
olyanfajta megoldás, ami egyértelmű. Nincsen hierarchia sem a jogrendszerek,
sem a bírói fórumok között. Tehát nem lehet azt mondani, hogy az európai
bíróság az egy magasabb rendű bíróság mint mondjuk a holland legfelsőbb bíróság
vagy a magyar alkotmánybíróság. Kollíziós kérdésekben eddig egy megoldást
talált ki a jogtudomány vagy a gyakorlat: párbeszédet, hogy a bírói fórumok
egymással dialógusban döntsék el a kollíziós ügyeket.” – fejtette ki Sulyok
Tamás a beszélgetésben.
Arra a
kérdésre, hogy „Mit kezdjünk az olyan jelenségekkel mint például amikor az
Európai Unió Bírósága a legutóbb a román alkotmánybírósággal kapcsolatban
mondta ki, hogy az európai uniós jognak alkalmazási elsőbbsége van a nemzeti
joggal szemben, akár még alkotmánybírósági döntésekkel szemben is?” Sulyok
Tamás azt felelte: „Az, hogy az Európai Unió jogának alkalmazási elsőbbsége van
– idáig ez a tétel helyes és igaz. Itt az a kérdés, hogy minden, tehát mondjuk
az alkotmányokból, tagállami alkotmányokból levezethető minden kérdéssel
szemben is elsőbbsége van-e, mert ha ez így van, akkor tulajdonképpen egy
birodalomban élünk és nem abban az Európai Unióban, amelyet az alapszerződések
jelen pillanatban jogi szempontból meghatároznak.”
Az interjút az
Inforádió YouTube csatornáján az alábbi linken >> hallgathatják és
tekinthetik meg.
https://www.youtube.com/watch?v=_G2RnO2PQl8&t=826s
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/ahol-a-politika-a-politikai-dontes-befolyasolja-a-jogi-dontest-ott-meg-kell-kongatni-a-veszharangot/
2023. november 16., csütörtök
Rácsapott az alkotmánybíróság a német kormány kezére, nem szórhatják bármire a közpénzt
Trükkös módon költötték a közpénzt a Zöldek klímacéljaira, de alkotmányt sértettek vele.
Kohán Mátyás
Súlyos döntést hozott a karlsruhei székhelyű német alkotmánybíróság: alkotmányellenesnek ítéltek és megsemmisítettek egy tavalyi költségvetés-módosítást, ezzel bezárták a képzelt kiskaput a kormánykoalíció, azon belül is a végtelen költekezést pártoló Zöldek pénzszórása előtt.
Erről szól az ügy dióhéjban
2021-ben, a covid-válság alatt a német törvényhozás, a Bundestag még Angela Merkel kereszténydemokrata-szociáldemokrata kormánya alatt egy költségvetés-módosítással 60 milliárd eurós hitelfelvételről döntött. A 22,6 ezer milliárd forintra rúgó összeg valamelyest meghaladja a magyar költségvetés kiadási főösszegének felét, így német viszonylatban is óriási pénzről van szó. Jelentős részben ebből kívánták finanszírozni azokat a lakosság és a vállalkozások felé folyósított covid-segélyeket, melyekkel sikerült elkerülni a német gazdaság teljes összeroppanását.
A német alkotmány 2009 óta úgynevezett adósságfékkel korlátozza Németország eladósodását: a 16 tartomány kormányai számára teljesen tilos új hitelt felvenni, a szövetségi költségvetés pedig legfeljebb a nominális GDP 0,35 százalékát nem meghaladó mértékben adósodhat el évente. A 60 milliárd euró a GDP 0,35 százalékát természetesen messze meghaladja; erre a hitelfelvételre csak azért volt lehetőség, mert az adósságféket válság esetén nem kötelező alkalmazni.
Igen ám, de ezt a pénzt aztán nem a covid-segélyekre ment el: 2022-ben az új, Olaf Scholz vezette szociáldemokrata-zöld-liberális kormány úgy döntött, hogy a covid-válság elmúltával a pénzt inkább betenné a „klíma- és átalakulási alapba”, s ezt meg is szavazta a Bundestag. Ezen teljesen kiakadt a Kereszténydemokrata Unió (CDU), mert szerintük ezzel a kormány megkerülte az adósságféket: a hitelt egy válságos évben a válság leküzdésére vették fel az adósságfék kivételeire hivatkozva, majd az eredetitől teljesen eltérő célokra használták fel egy nem válságos évben, amikor az adósságfék alól már nem volt kivétel. Ezért beadvánnyal fordultak az alkotmánybírósághoz, amely most úgy határozott: szép próbálkozás, de ez az adósságfék alkotmánysértő megkerülése, nem lehet csak úgy szórni mindenfelé a válságkezelésre szánt közpénzt.
Mi lesz ebből?
Úgy tűnik, a kormánypártok sejthették, hogy tilosban járnak – legalábbis erre utal Katja Mast, a legnagyobb kormánypárt, a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD) parlamenti ügyvivőjének reakciója, aki szerint „készültek erre a forgatókönyvre”, így ez nem fogja borítani a következő évi költségvetés elfogadásának folyamatát.
Ennyire ugyanakkor nem ígérkezik egyszerűnek a helyzet. Bár a 60 milliárd euró valószínűleg még nem fogyott el teljesen, a következő évi költségvetést már enélkül a pénz nélkül kell megtervezni. Ennél pedig még fontosabb a precedensérték: Németország a továbbiakban nem teremthet magának pénzügyi mozgásteret úgy, hogy az alkotmányos adósságféket megkerülve mindenféle alapokat hoz létre, majd megváltoztatja azok felhasználásának célját.
Ez kihathat a német bel- és külpolitikára egyaránt. A Németországot kormányzó koalícióban súlyos ellentét feszül a Németország hitelképessége és gazdasági stabilitása érdekében az adósságfékhez ragaszkodó Szabad Demokrata Párt (FDP) és a hatalmas klímaköltekezést pártoló Zöldek között. Előbbi párt elnöke, Christian Lindner pénzügyminiszterként őrzi a kassza kulcsát; a gazdasági minisztérium ugyanakkor a zöld alkancellár, Robert Habeck kezében van. Az, hogy az adósságféket formailag betartották, de tartalmilag megkerülték, jó kompromisszum volt kettejük között – de ilyet többet nem csinálhatnak, új megegyezést kell találniuk.
S magától értetődik, hogy mindez kihat az európai politikára is: ha a számlát mindig mindenért álló Németország, a „Zahlmeister” kifogy a pénzből, erősen
kérdésessé válik mind az, hogy miből támogatnák majd Ukrajnát,
mind az, hogy mit mondanak az Európai Bizottságnak, amely a költségvetés felülvizsgálatának keretében több pénzt kér az uniós tagállamoktól – elsősorban tőlük.
https://mandiner.hu/kulfold/2023/11/racsapott-az-alkotmanybirosag-a-nemet-kormany-kezere-nem-szorhatjak-barmire-a-kozpenzt?utm_=
Kitört a botrány Lengyelországban, a bukott kormánypárt idején kinevezett alkotmánybírókat rúgnák ki
Az októberi parlamenti választások nyomán megalakult új parlamenti alsóház (szejm) nem válthatja le az alkotmánybíróság tagjait - jelentette ki Piotr Müller lengyel kormányszóvivő, az előző választási ciklusban ellenzékben lévő, most többségbe került pártok terveit kommentálva.
A
kormányszóvivőt a Radio Zet kereskedelmi rádióban kérdezték azokról a
bejelentésekről, hogy a szejm új többsége a közeljövőben határozatokat fogadhat
el a 15 tagú alkotmánybíróság három tagjának leváltásáról. Azokról a 2015 végén
Andrzej Duda elnök által beiktatott bírákról van szó, akik kinevezését az előző
parlamenti ciklusban az ellenzék nem ismerte el.
Piotr Müller a
válaszában úgy ítélte meg: a tervezett parlamenti határozatnak nem lesz jogi
hatálya, mert a szejm által megválasztott bírákat az államfő nevezte ki.
"Lehetetlen a szejm határozatával visszavonni az elnök által adott
megbízást" - húzta alá a szóvivő.
A hétfőn
megalakult 460 fős szejmben az eddig kormányzó Jog és Igazságosság (PiS)
pártnak van a legtöbb, 194 mandátuma, de nem rendelkezik többséggel. Négy, az
előző ciklusban ellenzéki tömörülésből álló parlamenti koalíciónak együttesen
248 mandátuma van.
Borys Budka
volt igazságügyi miniszter, a második legnagyobb alsóházi frakció, a Polgári
Koalíció képviselője kedden a TVN24 kereskedelmi hírtelevízióban bejelentette a
PiS által az előző években részben megreformált igazságügy
"javítását". Első lépésnek Budka az említett három alkotmánybíró
leváltását nevezte.
A szejm
határozata a lengyel hivatalos közlönyben történő megjelenéssel válik
hatályossá. Erről viszont az eddigi PiS-kormány élén álló Mateusz Morawiecki
dönt. Budka ebben az összefüggésben kijelentette: a szóban forgó határozatok
nem szorulnak közzétételre, mert "nem jogalkotó jellegűek, csak
megállapítják, hogy a szejm 2015-ben alkotmányt sértett".
A lengyel
alkotmánybíróság körüli vita 2015 őszén kezdődött. Röviddel a PiS győzelmét
hozó parlamenti választások előtt a szejm - amelyben a Polgári Platform (PO) és
a Lengyel Parasztpárt (PSL) koalíciója volt többségben - öt új alkotmánybírót
választott meg. Az alkotmánybíróság utólag, 2015 decemberében hármuk
megválasztásáról mondta ki, hogy összhangban volt az alaptörvénnyel.
A PiS, miután
2015 októberében parlamenti többséget szerzett, érvénytelenítette a szejmben
mind az öt bíró megválasztását, és újakat választott helyettük, az államfő
pedig beiktatta őket. Az ellenzék a 2015. decemberi alkotmánybírósági döntésre
hivatkozva most a PO-PSL által megválasztott három bíró beiktatását követeli a
PiS által megválasztottak helyébe.
Julia
Przylebska, az alkotmánybíróság 2016-ban beiktatott elnöke nemrég hangsúlyozta:
az alkotmánybírák státuszának megkérdőjelezésére tett minden kísérlet
"sérti a szejm és az államfő jogosultságát, valamint a hatalmi ágak
szétválasztásának alkotmányos elvét".
Andrzej Duda a
parlament hétfői alakuló ülésén mondott beszédében leszögezte: elutasít az
államfő alkotmányos jogosultságainak korlátozására, megkérdőjelezésére vagy
kétségbe vonására tett bármilyen próbálkozást.
Az
alkotmánybíróság egyes döntéseit, valamint a PiS igazságügyi reformját európai
uniós szervek is bírálták. (MTI)
https://piacesprofit.hu/cikkek/tarsadalom/kitort-a-botrany-lengyelorszagban-a-bukott-kormanypart-idejen-kinevezett-alkotmanybirokat-rugnak-ki.html
Megpróbáltak eljutni az Orosz Hírek propagandaoldal készítőiig
Bozzay Balázs
Az Orosz Hírek nevű oldal kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtónak ez láthatóan nem probléma: a Magyar Hírlap például idén eszméletlenül sok külpolitikai cikket írt a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. A Lakmusz cikke szerint digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
A közel másfél évtizede létező oldal tavaly, Oroszország Ukrajna elleni inváziójának idején futott fel igazán. Eddig azonban nem lehetett tudni, kik állnak a névtelenségbe burkolózó oldal mögött.
Az oldal 180 ezres követőtábora nagyon aktív a közösségi médiában, cikkeik pedig a kormánypárti sajtótermékekben (Magyar Hírlap, Demokrata, ORIGO, Mandiner, Pesti Srácok, Magyar Nemzet, megyei lapok) is megjelennek, nem ritkán félrevezető vagy hamis információkat terjesztve. A Lakmusz megjegyzi, hogy a névtelenül működtetett, nem bejegyzett internetes hírportálok úgy vesznek részt a nyilvánosság formálásában, hogy nem vállalnak szerkesztői felelősséget az általuk közölt anyagokért.
Az oldal 2009-2010-ben még hobbiprojektként indulhatott: 4-5 naponta hoztak le egy cikket, amelyek például Putyin új kiskutyájáról vagy Amerika-ellenes összeesküvésekről számoltak be. Később az Orosz Hírek anyagait számos szélsőbaloldali, oroszbarát, EU- és NATO-ellenes, később pedig kormánypárti oldal és csoport is terjesztette a közösségi médiában.
A kezdeti időszakban, 2011 és 2013 tavasza között az Impresszum rovatban név szerint felsorolt négy közreműködőt:
- Bontovics Attila szerkesztőt,
- Herceg Károly politológust, „biztonságpolitikai- és külügyi szakelemzőt”,
- Nyikolaj Muratov „külügyi szakértőt” és
- Imran Zakhaevet.
A két utóbbi álnév lehet. Bontovics Attila esetében viszont egészen a közelmúltig az ő személyes érintettségére utalt több nyom is: az Orosz Hírek orosz közösségi médiás, VKontakte (VK) oldalán, egy másodlagos e-mail címen és a YouTube-on is. Ezek a digitális lábnyomok egészen 2023 november elejéig voltak elérhetők – addig, amíg Bontovicsot a Lakmusz meg nem kereste e-mailben, hogy kommentálja az Orosz Hírekhez fűződő kapcsolatára utaló nyomokat. Röviddel ezután a Lakmusz minden újságíróját kitiltották az Orosz Hírek oldalról és töröltek minden, Bontovics személyére utaló információt.
Bontovics az életrajza szerint az elmúlt 10 évben banki alkalmazottként is dolgozhatott. Legalább egyszer személyesen is ellátogatott Oroszországba, erről árulkodik a 2014 októberében feltöltött profilképe a VK-n, amelyen a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház előtt látható.
Amikor Bontovicsnak a Lakmusz e-mailben elküldte a hozzá köthető bizonyítékokat az Orosz Hírekkel való kapcsolatára, válaszul perrel fenyegetett, emellett annyit válaszolt, hogy 2014 óta nem írt az oldalra. A jelenlegi szerkesztők kilétét nem árulta el.
Az Orosz Hírek cikkszáma a korábbi évek napi 1 cikkéről 2022-ben átlagosan napi 10-re, majd 2023-ban 16-ra emelkedett – írja a Lakmusz, ami az Orosz Hírek dezinformációs törekvéseit, és azt is bemutatja, kik lehetnek az oldal finanszírozói.
https://telex.hu/belfold/2023/11/16/media-propaganda-orosz-hirek
ANONIM BLOGKÉNT INDULT, MÁRA NAGYÜZEMBEN CSATORNÁZZA AZ OROSZ DEZINFORMÁCIÓT A KORMÁNYMÉDIÁBA
- OROSZ-UKRÁN HÁBORÚ
- 2023/11/15
Az Orosz Hírek kritika nélkül közvetíti az orosz propagandát, köztük a betiltott Russia Today anyagait. A kormánysajtó nem bánja: a Magyar Hírlap idén több mint 1500-szor írt külpolitikai cikket a névtelenségbe burkolózó oldal alapján. Digitális nyomok vezetnek az anonim szerzőkhöz.
“Oroszország hírei magyarul” - ez az egyszerű bemutatkozás áll az Orosz Hírek Facebook-oldalán. A közel másfél évtizede létező oldal 2022-ben, Oroszország Ukrajna ellen indított inváziójának idején futott fel igazán, a Kreml-párti felületek “zászlóshajójaként" is emlegetik. Eddig azonban nem derült fény arra, kik állnak a névtelenségbe burkolózó oldal mögött.
Oroszpárti hangokból nincs hiány a fősodratú, kormánypárti médiában sem, fideszes megmondóemberek állnak ki nyíltan Oroszország mellett és szakértői pozícióból terjesztenek hamis információkat. A média szürkezónájában elhelyezkedő, anonim Orosz Hírek ezek mellett is nagy népszerűségre tett szert, és fontos szerepet játszik a Kreml hangjának magyarországi közvetítésében:
- az EU-s tiltást megkerülve, kritika nélkül veszi át az orosz állami hírszolgáltatók, például a Russia Today vagy a Ria Novosztyi anyagait;
- rendszeresen közöl hamis információkat tartalmazó, az orosz háborús bűnöket tagadó írásokat (ezeknek az ellenőrzésével a Lakmuszon több cikkben is foglalkoztunk);
- több mint 180 ezres követőtábora kifejezetten aktív a közösségi médiában;
- cikkei azonban nemcsak egy szűk, oroszbarát közönséghez jutnak el, hanem gyakran hivatkoznak rájuk mainstream, kormánypárti sajtótermékekben is.
Korábban bemutattuk, hogy a kormánypárti médiumok az Orosz Hírekről vették át hamis színben az ENSZ háborús bűnökről szóló jelentését (Oroszország helyett Ukrajna felelősségét hangsúlyozva). A Political Capital kutatása szerint az Orosz Hírek volt a magyarországi kiindulópontja annak a Kreml-párti hamis narratívának is, hogy az ukránok népirtás követtek el az országban élő orosz kisebbség ellen. Sőt, volt olyan eset, amikor az Orosz Hírek nemzetközi szinten is kiemelkedett: 2022-ben Vlagyimir Putyin győzelem napi propagandaműsorát - 11 vizsgált nyelv közül - magyarul terjesztették a legtöbben, a legnépszerűbb poszt az Orosz Hírek magyar feliratos közvetítése volt, amely a kutatás idején 800 ezer megtekintést ért el.
Ebben a cikkben annak járunk utána, hogy:
- hogyan vált az oldal lelkes önkéntesek hobbiprojektjéből teljes munkaidős elfoglaltsággá,
- kiket lehet beazonosítani az oldal működtetői közül, és
milyen típusú hírekkel és módszerekkel vonja magára a hírolvasók figyelmét.
Az információgyűjtéshez felhasználtuk az Orosz Híreken megjelent (és a Wayback Machine adatbázisában található) cikkeket, a közösségi médiában megjelent nyilvános bejegyzéseket és a cégnyilvántartás adatait.
A kezdetek
Az oroszhirek.hu webcímet 2009. április 8-án jegyezte be egy meg nem nevezett természetes személy. A Facebook-oldalt bő egy évvel később, 2010 augusztusában hozták létre, ehhez tartozóan az adminisztrátorok két helyszínt tüntettek fel: Németországot és Magyarországot.
Az Orosz Hírek felhívása nem ígért pénzt, azt viszont állította, hogy “fizetség az érdem”. Többek közt fordítási munkára kerestek olyan embereket, akik szeretnék “magyar nyelven beszélő honfitársaikat a mainstream médiától idegen valódi vagy legalább „alternatív forrású” hírtartalommal informálni”.
Az oldal 2009-2010-ben még hobbiprojektként indulhatott: a szerkesztők nagyjából 4-5 naponta hoztak le egy cikket, amelyek például a szocsi olimpia előkészületeiről, Putyin új kiskutyájáról vagy Amerika-ellenes összeesküvésekről számoltak be. A keményebb politikai hírek mellett ekkor még inkább előtérbe tudott kerülni Oroszország mint turisztikai látványosság, az oldalon lehetett virtuális képeslapot küldeni, és az olvasók ajándéktárgyat is nyerhettek (2013-ban például az oldal 1000. lájkolója egy pólót kapott).
A 2010-es évek során az Orosz Hírek beállt egy állandó működésre, ami átlagosan napi egy cikket jelentett. Az ukrajnai Majdan, a Krím-félsziget orosz annektálása, a donbasszi háború, valamint Oroszország beavatkozása a szíriai polgárháborúba megemelte az oldal ismertségét, amihez az is hozzájárult, hogy az Orosz Hírek anyagait számos szélsőbaloldali, oroszbarát, EU- és NATO-ellenes, később pedig kormánypárti oldal és csoport is terjesztette a közösségi médiában.
Az oldal szerkesztői oroszbarát szimpátiatüntetéseket is támogattak - így Putyin 2015-ös magyarországi látogatását kísérő “szimpátia demonstráció” eseményét is megosztották saját oldalukon.
Korábban még névvel vállalták
Az Oroszországot nyíltan támogató hazai blogok és barkácsoldalak jellemzően névtelenségbe burkolóznak - cikkeiket vagy álnéven hozzák le, vagy figyelnek arra, hogy egyetlen azonosítható személyt se lehessen az oldalhoz kötni. Jelenleg az Orosz Hírek is anonim módon üzemel: a cikkek szerzőiről, szerkesztőiről vagy az oldal üzemeltetőjéről az olvasók nem kapnak információt.
Ez azonban nem mindig volt így: a webszájtokat archiváló Wayback Machine mentése szerint
az Orosz Hírek a kezdeti időszakban, 2011 és 2013 tavasza között az Impresszum rovatban név szerint felsorolt négy közreműködőt:
- Bontovics Attila szerkesztőt,
- Herceg Károly politológust, “biztonságpolitikai- és külügyi szakelemzőt”,
- Nyikolaj Muratov “külügyi szakértőt” és
Imran Zakhaevet.
Az utóbbi két név esetében nem tudtuk beazonosítani, hogy kiket takarnak. Az orosz hangzású Nyikolaj Muratovról nem találtunk releváns információt, Imran Zakhaev pedig nagy valószínűséggel álnév lehet (a Call of Duty: Modern Warfare elnevezésű videójáték egyik karakterét hívják így).
Bontovics Attila és Herceg Károly esetében azonban nem álneveket használtak.
Az impresszumban felsorolt nevek közül Herceg Károly az egyetlen, akiről egy hosszas bemutatkozás is olvasható az oldal egy korábbi, 2010-es cikkében. Ebben Herceg ünnepélyesen jelenti be, hogy - miután fél éven keresztül nem jelentkezett cikkekkel - ezentúl ismét "elfoglalja az oroszhirek.hu vezércikk-helyeit, illetőleg a mindig aktuális címlapot.”
A bemutatkozásában többek közt azt árulta el magáról, hogy (2010-ben) 28 éves volt, Budapesten élt, politológus végzettséggel rendelkezik, diplomáját 2010 májusában szerezte a Miskolci Egyetemen, biztonságpolitikai szakirányon. Diplomamunkáját a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete “működéséről, felépítéséről és katonai erejéről” készítette. (A KBSZSZ a volt szovjet tagállamok orosz dominanciájú katonai szövetsége, amelyre gyakran “keleti NATO”-ként hivatkoznak.)
Ezek az életrajzi adatok stimmelnek. Kérdésünkre az egyetem Alkalmazott Társadalomtudományok Intézete megerősítette, hogy valóban volt ilyen nevű diákjuk, és kérésünkre a szakdolgozatának egy részletét is elküldték nekünk.
Az első Herceg által jegyzett cikket, amely a Vlagyimir Putyin a legnépszerűbb Oroszországban címet viseli, 2009 decemberéből őrizte meg a Wayback Machine. Az általa írt véleménycikkeknek – kisebb megszakításokkal – körülbelül 2013-ig biztosított helyet az oldal – pontos dátumot azonban az archiváló program hiányos adatbázisa miatt nehéz mondani. Arról, hogy Herceg jelenleg mivel foglalkozik, nem találtunk információt. A honlapon megadott e-mail címe (herceg.karoly@oroszhirek.hu) ma már nem él.
Herceg Károly mellett Bontovics Attila nevével találkozhattunk több helyen az Orosz Hírek oldallal kapcsolatban. Nem csak több cikket írt alá és szerepelt a korábbi impresszumban a közreműködők között, hanem egészen a közelmúltig az ő személyes érintettségére utalt számos nyom: az Orosz Hírek orosz közösségi médiás, VKontakte (VK) oldalán, egy másodlagos e-mail címen és a YouTube-on is.
Ezek a digitális lábnyomok egészen 2023 november elejéig voltak elérhetők - addig, amíg Bontovics Attilát meg nem kerestük e-mailben, hogy kommentálja az Orosz Hírekhez fűződő jelenlegi kapcsolatára utaló bizonyítékokat. Röviddel ezután azonban a Lakmusz minden újságíróját kitiltották az Orosz Hírek oldalról és töröltek minden, Bontovics személyére utaló információt (így az e-mailes megkeresésünk előtt készített, archivált változatokat mutatjuk be a továbbiakban).
Banki munka mellett írta Oroszország híreit
Bontovics a LinkedInre feltöltött életrajza szerint az elmúlt 10 évben - kisebb megszakítással, 2022-ig - banki alkalmazottként dolgozott.
Oroszország iránti érdeklődését az elsősorban szakmai kapcsolatépítésre használt felületen is világossá tette: a Gazprom orosz gázipari óriásvállalattól az európai piacokról 2022-ben kivonult orosz Sberbankig számos orosz érdekeltségű céget jelölt meg az érdeklődési körébe tartozó oldalak között. Bontovics legalább egyszer személyesen is ellátogatott Oroszországba, erről árulkodik a 2014 októberében feltöltött profilképe a VK-n, amelyen a moszkvai Megváltó Krisztus-székesegyház előtt látható.
Banki pályafutása alatt (és azután is, egészen e-mailes megkeresésünkig) az alábbi digitális nyomok utaltak az Orosz Hírekkel való kapcsolatára:
1. Bontovics volt megadva kapcsolatként az Orosz Hírek VK oldalán
Az Orosz Hírek viszont már 2011 óta jelen van az orosz közösségi médiás felületen, a Vkontaktén (VK-n), a közelmúltig pedig az is látható volt, ki hozta létre az oldalt. A felületen az oldal létrehozója és kezelője jobbra lent, a “Kapcsolat” menü alatt volt látható, aki az Orosz Hírek esetében egy “Bontovich Attila” nevű felhasználó. Jól látszik, hogy Bontovics kétféle írásmóddal használja a vezetéknevét: a személyes VK fiókján ch-vel és cs-vel szerepel a neve, de az oroszhirek.hu weblapot itt, a személyes oldalán is feltüntette.
2. Az Orosz Hírek másodlagos e-mail címe
A hírportál három ma is aktív elérhetősége közül a gmailes postafiók (oroszhirek@gmail.com) egy olyan e-mail címmel van összekötve, amely nagy valószínűséggel Bontovics Attilához tartozik.
3. Személyes YouTube-csatorna
A hírportál videós anyagait a 2011-ben regisztrált, ma alig több mint hatezer követővel rendelkező YouTube-csatornájára tölti fel. Míg a jelenlegi fiók tartalmaiból nem következtethetünk a tulajdonos személyére, a YouTube-on egészen a közelmúltig elérhető volt egy 2008-ban alapított, Russia Online elnevezésű csatorna, amelynek kínálatában Bontovics személyes tartalmai és az “OroszHirek.hu” vízjellel ellátott videók együtt szerepelnek. (A russiaonline.hu 2007 és 2009 között működött, szintén Oroszország híreit magyar nyelven közvetítő weboldal volt. Az oldalhoz rendelt, ma is élő e-mail cím, az online.russia@gmail.com ugyanahhoz a személyes postafiókhoz kapcsolódik, mint az Orosz Híreké).
A digitális lábnyomok mellett egy neve elhallgatását kérő, egykor több oroszbarát közösségi média oldalt kezelő forrásunk is megerősítette Bontovics Orosz Hírekhez fűződő kapcsolatát. Forrásunk 2015 körül kapta azt a feladatot az online térben hálózatot építő szervezettől, aminek tagja volt, hogy “őt [Bontovicsot] is állítsa be szerkesztőnek az oldalakra és osztani fogja rendszeresen az Orosz Hírek cikkeit.”
Amikor Bontovicsnak e-mailben elküldtük a fent részletezett bizonyítékokat az Orosz Hírekkel való kapcsolatára, válaszul perrel fenyegetett, emellett csak annyit válaszolt, hogy 2014 óta nem írt az oldalra. A jelenlegi szerkesztők kilétét nem árulta el.
Bontovics idén októberben egy céget is alapított, amelynek főtevékenysége "Csomagküldő, interenetes kiskereskedelem", de
számítógépes programozás, világháló-portál szolgáltatás, hírügynökségi tevékenység és médiareklám is szerepel a cég szolgáltatási palettáján.
Bontovics kérdésünkre nem árulta el, hogy a hírügynökségi tevékenységet is megjelölő cégnek van-e bármi köze az Orosz Hírekhez.
Több mint hobbiprojekt
Az Orosz Hírek impresszuma utoljára 2013 tavaszán volt elérhető, így nem tudjuk pontosan, hogy az akkor megnevezett emberek meddig járultak hozzá az oldal működéséhez. Bár Bontovics az e-maijében azt írta, hogy 2014 óta nem írt az oldalra, a neve még 2016-ban is felbukkant. Egy napra ugyanis - feltehetően egy technikai váltás következtében - ismét láthatóvá váltak az Orosz Hírek cikkeinek szerzői: 2016. június 28-án összesen négy cikk jelent meg az oldalon “Nyikolaj Muratov”, három pedig Bontovics Attila nevével. Ezt követően az oldal átláthatóság szempontjából sötétbe borult - miközben tartalmilag és technikailag látványos fejlődésnek indult.
Az Orosz Hírek 2018-ban saját mobilapplikációval állt elő, egy évvel később pedig magyar nyelvű videós tartalmakkal jelentkeztek a YouTube-on. A hírportál életében a legnagyobb változást az orosz-ukrán háború kiszélesedése okozta: az Orosz Hírek ekkor emelkedett ki az oroszpárti blogok mezőnyéből - mint az egyik legnagyobb elérésű, orosz dezinformációt rendszeresen megosztó szürkezónás médium.
Az Orosz Híreken publikált cikkek száma 2021 októberétől fokozatosan emelkedett: a havi cikkszám bő fél év alatt hatszorosára nőtt, 2021 októberében még kevesebb mint 50, 2022 májusában már több mint havi 300 cikket publikáltak.
Az éves cikkszám a korábbi évek napi 1 cikkéről 2022-ben átlagosan napi 10-re, majd 2023-ban 16-ra emelkedett.
Az orosz invázió óta az oldal több szempontból is megközelíti egy professzionális sajtótermék működését:
- a webszájtra feltöltött anyagaik rendszeresen, naponta reggel 7 és este 9 óra között jelennek meg (ez alól a hétvége vagy az ünnepnapok sem kivétel),
- tartalmaikat 5 közösségi média oldalon (TikTokon, Telegramon, X-en, Facebookon és Vkontaktén), valamint 2 videómegosztó felületen (YouTube-on és Rumble-ön) népszerűsítik,
- írott anyagaikat audio formájában is lehet fogyasztani, valamint
cikkeik és videós anyagaik egyre többször vállalkoznak a fordításoknál és puszta átvételeknél idő- és erőforrásigényesebb percről percre tudósításokra és (utólag magyar felirattal is ellátott) élő közvetítésekre.
A webszájt Facebook-oldalának elemzéséből az is kiderül, hogy cikkeik sikeresen ragadták meg a közösségimédia-felhasználók figyelmét: tavaly április és december, majd idén február és augusztus között bejegyzéseik több interakciót váltottak ki, mint az országgyűlési választásokkal oroszpárti hangvételre váltó, mainstream-kormánypárti Origóé.
Az Orosz Hírekről egyenesen a kormánypárti sajtóba
Az Orosz Hírek háború óta megugró népszerűségéhez az is hozzájárult, hogy hiteles sajtótermékként kezdtek rá hivatkozni a fősodratú médiában. Cikkeiket a kormánypárti online napilapok (Magyar Hírlap, Demokrata, ORIGO, Mandiner, Pesti Srácok, Magyar Nemzet), a Mediaworks alá tartozó megyei lapok oldalai (teol.hu) és a bulvársajtó (Ripost, Metropol) is átvették, ezáltal pedig a brand az olvasók szélesebb tömegei számára vált ismertté.
Az internetes hírszájt leginkább a Magyar Hírlapnak akadt be: a Széles Gábor résztulajdonában lévő lap idén január és november között 1544 alkalommal hozott le az Orosz Hírek információi alapján külpolitikai cikkeket.
Mivel az Orosz Hírek ebben az időszakban összesen 4990 cikket írt, ez azt jelenti, hogy a Magyar Hírlapnál a webszájt minden harmadik tartalma megjelent.
Ilyen mennyiségben pedig még a legolvasottabb kormánypárti hírportáltól sem vettek át anyagot: az Origo.hu cikkeit ebben az időszakban mindössze 1061 alkalommal szemlézték.
A Magyar Hírlap oldalán például - az Orosz Hírekre hivatkozva - kommentár nélkül jelent meg az egykori orosz elnök, Dmitrij Medvegyev Telegram-posztja, amelyben “Zelenszkijt kokainbandájáról” értekezik, vagy Dmitrij Peszkov bejelentése az orosz légitámadások célpontjairól - amelyek a Kreml szóvivője szerint mindig elkerülik a civil infrastruktúrát és a műemlékvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű épületeket. Az ilyen kijelentéseket azonban – ahogy az odesszai bombázásokról írt tényellenőrző cikk is mutatja - érdemes fenntartásokkal kezelni.
Egy Magyar Hírlap-átvétel pedig ugródeszkaként szolgálhat a nagyobb elérésű kormánypárti lapokhoz: az Origo november 3-i “Óriási katasztrófa jön Európára” című cikke például a Magyar Hírlap szemléje alapján idézte az Orosz Híreket, amely pedig Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes szankciókról szóló gazdasági értékelését foglalta össze.
A Magyar Hírlap külpolitikai rovatától e-mailben érdeklődtünk, hogy az Orosz Hírek cikkeire való nagy számú hivatkozás azt jelenti-e, hogy a két lap között valamilyen együttműködés áll fenn. Szigeti Krisztina főszerkesztő azt válaszolta, hogy a magyarhirlap.hu nem áll szerződéses kapcsolatban az Orosz Hírekkel. Válaszából az is kiderült, hogy az Orosz Híreket - annak ellenére, hogy az NMHH-nál nincs bejegyezve - a Magyar Hírlap sajtótermékként kezeli: “Nevezett portál cikkeit forrásanyagként szemlézzük, ahogy más sajtótermékeket is” - írta Szigeti.
Dezinformációs gépezet
Ha a háborúval kapcsolatban teljeskörűen szeretnénk tájékozódni, ha szeretnénk ismerni a szembenálló felek céljait és indokait, nem lehet figyelmen kívül hagyni az orosz vezetés álláspontját sem.
Olvasóként első ránézésre úgy tűnhet, hogy az Orosz Hírek háborús tudósításaiban – neve ellenére is - viszonylagos kiegyensúlyozottságra törekszik: az orosz állami média anyagai mellett a szerzők ugyanis egyaránt szemlézik a nyugati, független médiumok, sőt oroszellenesnek tételezett ukrán és lengyel lapok írásait.
A szövegek közelebbi elemzéséből azonban hamar kiderül, hogy
az Orosz Hírek a nyugati médiumok beszámolóit jelentősen átdolgozza, az orosz forrásokat és nyilatkozatokat jellemzően kritika nélkül veszi át, olyan esetben is, amikor azok dezinformációt tartalmaznak.
A nyugati médiumok cikkeit “rendszerkonform” módon fordítja a portál: Ukrajna orosz invázióját rendere különleges katonai műveletre javítják, az ukrán kormányra - a putyini retorikával összehangban - kijevi rezsimként hivatkoznak. Bevett taktika a Moszkvának kényelmetlen tények elhallgatása is: a cikkekből csak az orosz álláspontot alátámasztó részeket ollózzák ki, a kiragadott idézeteket pedig más kontextusba helyezik. (A lengyel Bankier cikke alapján például a hírportál beszámolt az Egyesült Államok háborús kiadásairól, az oroszok civil objektumokat célzó hadviseléséről viszont már nem. Az ukrán Kyiv Independent Francois Hollande egykori francia államfővel készült interjújából pedig csak pár sort emeltek ki, majd a cikk mondanivalóját megtűzdelték Putyin helyzetértékelésével).
Függetlenül attól, miről szól vagy kit idéznek, az Orosz Hírek rendszeresen háborús propagandaelemek ismétlésével zárja cikkeket, mint ez a bekezdés:
Míg a nyugati médiumok cikkeit átírják, az Kreml üzeneteinek sima utat engednek a magyar nyilvánosságba: a portál az uniós szabályozást megkerülve közvetíti a dezinformációs tevékenységük miatt betiltott orosz állami hírszolgáltatók, például a Russia Today, Ria Novosztyi és a Rosszija 1 anyagait. (Az orosz műsorszolgáltatókat érintő EU-s szankció egyébként a mai napig az egyik legmegosztóbb téma az európai nyilvánosságban: a kritikák közt a szólásszabadság elvének megsértése és a szabályozás könnyű kijátszhatósága is szerepel.) Az Orosz Hírek YouTube-csatornáján sugárzott élő közvetítéseket és mozgóképes felvételeket a mai napig az orosz hírügynökségi partnerük, a Ruptly szolgáltatja.
Az Oroszországgal kapcsolatos beszámolókat akkor is kritika nélkül veszi át az Orosz Hírek, ha azok dezinformációt tartalmaznak. Az Orosz Hírek legfelkapottabb cikkei is ezt a sémát mutatják a többezer megosztással a közösségi médiában vírusként végigfutó tartalmaik szinte egytől egyig hamis képet festenek a szomszédban dúló háborúról.
A toplistába olyan anyagok jutottak, amelyek
- tényként közölték a donbaszi népirtást, annak ellenére, hogy semmilyen bizonyíték nincs arra, hogy a térségben bárki, bármikor nemzetiségi alapon rendelt volna el támadást a lakosság bármely csoportja ellen,
- Bucsában a civilek elleni gyilkosságok kapcsán kétségbe vonták, hogy megtörténtek, vagy hogy azokat az orosz fél követte el. Az ebben a témában írt második cikkük idején viszont már drónfelvételek és lehallgatott orosz katonai kommunikáció is rendelkezésre állt, amelyek ezek ellenkezőjét bizonyították.
azt állították, hogy a mariupoli Azovstal acélgyárban rekedt civilek evakuálását a “neonáci” Azov-ezred fegyveresei akadályozták, Oroszország pedig több alkalommal is humanitárius folyosót nyitott a lakosság mentésére. Valójában azonban a tavaly május 1-ji mentés előtt nem született erről kétoldalú megállapodás a felek között, a humanitárius folyosókat pedig Oroszország előtte több alkalommal is támadta.
Kik pénzelik az oroszpárti híreket?
Az Orosz Hírek honlapját szinte lehetetlen úgy megnyitni, hogy ne jönnének szembe tucatjával reklámhirdetések. A cikk írásakor az oldal éppen autóra szerelhető tetősátort, lakberendezési tárgyakat, harminc százalékos Rossmann vásárlási kedvezményt, ürömi villaparki lakásokat és saját YouTube-csatornáját hirdeti, amelyek reklámbevételeivel saját működését fedezi.
A reklámok többsége Google-hirdetésként jelenik meg a felhasználóknak (olyan egyedi felhasználói adatok alapján, mint hogy melyik napszakban, hol és milyen nyelvi környezetből értjük el az oldalt). Emiatt közvetve olyan szervezetek is az Orosz Hírek finanszírozóivá válhatnak, amelyek agendája szembemegy a propagandalap céljaival: legutóbb például az európai demokrácia mellett elkötelezett non-profit egyesület (az ECAS) egyik hirdetése jött velünk szembe.
https://www.lakmusz.hu/anonim-blogkent-indult-mara-nagyuzemben-csatornazza-az-orosz-dezinformaciot-a-kormanymediaba/