Megrendítő pofon az EKB-nak, államcsőd Olaszországnak?

2020. május 8.

Petrus Szabolcs (Németország)

A német Alkotmánybírság részben jogellenesnek találta az európai kötvényvásárlási programot. Az Európai Központi Bank (EKB) pénzpiaci intervenciója nélkül Itáliát az államcsőd fenyegeti. A vezető olasz napilap, a Corriere della Sera helyzetértékelését foglalta össze munkatársunk.

A EU és az euró történetének legkritikusabb pillanatait éljük – kezdődik vészjóslóan a szerkesztőségi cikk. Rendkívüli események sokasága: minden idők legnagyobb gazdasági válsága, soha nem látott GDP visszaesés, rekordot döntő államadósság, vita az eurókötvényekről és a német alkotmánybíróság döntése. Az ítélet határt szab a legnagyobb európai gazdasága és egyben az EU-költségvetés, valamint a segélyprogramok legnagyobb finanszírozója, Németország mozgásterének. Egyúttal veszélyezteti az EKB hitelességét és likviditását.

A döntés
A német bírósági döntés az EKB kötvényvásárlási programjáról szól. A PSPP (Public Sector Purchase Programme) keretében az európai jegybank 2008 óta 2.600 milliárd euróért vásárolt a tagországok piacon forgó állampapírjaiból. Legtöbbet az olaszból, hogy kordában tartsa a kamatokat amivel biztosította az államadósság refinanszírozhatóságát.

Az ügy 2015 óta van a német Alkotmánybíróság előtt. Európai jogot kellett értelmezése, ezért a bírák először megkeresték az ebben kizárólagos hatáskörű Európai Bíróságot (EB). Luxemburg 2018-ban jogkonformnak ítélte a PSPP-t. A német bírák mostani ítéletükben maguk is értelmezték az uniós jogot és más eredményre jutottak.

Az első eset, hogy egy tagállami bíróság nem akceptálja az EB kizárólagos hatáskörét – jegyzi meg a cikkíró.

A német jegybanknak három hónapos türelmi idő után meg kell szakítaniuk a közreműködését a PSPP-ben, amennyiben az EKB nem bizonyítja, hogy az megfelelnek az arányosság követelményének.

A Corriere szerint a német bírók megelőlegezték a véleményüket. Az EKB aránytalanul megosztva és aránytalanul sokat vásárol. A francia, spanyol és leglinkebb az olasz papírokból az országok gazdasági súlyánál és finanszírozási hozzájárulásánál jóval többet. Utóbbiból aránytalanul sokat is, 700 milliárdnyit, az összes adósságjegy 30 százalékát tarja magánál – áll az ítéletben.


A német alkotmánybíróság megakadályozhatja az olasz államadósság finanszírozását Kép/Forrás: REUTERS/Kai Pfaffenbach
„Nem lesz könnyű rábírni a bírókat álláspontjuk megváltoztatására” – jövendöli az olasz lap.

A következmények
A Corriere szerint az egyértelmű szavak látszata ellenére a döntés a gyakorlati következményei nem világosak. Az EKB a koronaválságra tekintettel bejelentette, hogy a PSPP-hez hasonló új programot indít. A PEPP (Pandemic Emergency Purchase Programme) volumene 750 milliárd euró.

Karlsruhe a PSPP-ről ítélkezett. A PEPP-ben tehát nincs akadálya a német részvételnek – véli sok elemzőhöz hasonlóan a cikkíró is. Az ítéletben azonban szerepel, hogy a kötvényvásárlás semmiképpen sem arányos, ha az EKB egy ország állampapírjainak több, mint 33 százalékot magánál tartják. Ez a jelenlegi vásárlási ütem mellett Itália esetében 18 hónap múlva bekövetkezik.

Az ítélet értelmében legkésőbb jövő őszre fel kellene függeszteni az olasz állampapírok vásárlását vagy a német részvételt.

A piaci reakciók
Az ítélet jogi következményeinél sokkal kiszámíthatóbb a pénzpiacok reakciója. Megkérdőjeleződött az EKB-elnök szavahihetősége.


Christine Lagarde, azaz az EKB a német támogatást nem nélkülözheti
„A PEPP felülről nyitott. Abból, akkor és annyi papírt fogunk venni, amennyi szükséges a tagállamok és az euróövezet stabilitásának megőrzéséhez” – mondta Christine Lagarde a program indulásakor. A piacok kételkedni kezdtek, hogy az EKB-nak lesz-e elegendő likviditása az ígérte betartásához.

A 10 éves lejáratú olasz állampapír kamata az ítélet kihirdetése után néhány óra alatt 1,7-ről 1,8 százalékra nőtt. Ez a milánói újság szerint bizonyítja, hogy „hiába finanszírozná az össze többi jegybank a PEPP-t, a németek nélkül az EKB félkarú óriás a piacok szemében”. A kicsinek tűnő hozamfelár is komoly probléma Itáliának. A következő hónapokban sok milliárd euró értékben kell állampapírt a piacra dobnia a GDP 160 százalékára rúgó államadóssága refinanszírozásához.

Az olasz gazdasági miniszter ennek ellenére sem lát okot a nyugtalanságra. „A döntés a PSPP-ről szól. Semmilyen formában nem érinti a PEPP-t, nem gátolja az EKB cselekvőképességét.” A cikk szerint Roberto Gualtierinak elméletben igaza van. A gyakorlatban viszont Európa politikai és gazdasági stabilitásának és az euró megbízhatósága kulcsállamának tartott Németország esetleges kivonulása az EKB programjaiból pánikot okozhat.

Alapvető ellentétek

Kép/Forrás: business insider
A német-olasz viszony a politika és a pénzügyi szakértők szintjén is feszült. Az olaszok több pénzügyi szolidaritást várnak a gazdaságilag és járványügyi szempontból is sokkal jobb helyzetben lévő északiaktól. Az euró-, illetve koronakötvények váltak az elvárt szolidaritás szinonimájául. A közös európai adósságjegyekkel látják csak finanszírozhatónak a cégek, a munkahelyek és a családok megóvását a sosem látott népegészségügyi és abból kinőtt gazdasági válság hatásaitól. Az eurókötvényeket leginkább Ausztria, Finnország Hollandia és – a Corriere szavaival élve – természetesen a németek opponálják. Elvetik az államadósság mindenfajta szocializálását. Mint az euróválság idején, most is attól tartanak, hogy ez felelőtlen költekezésre ösztönözné a délieket, amiért az északi adófizetőknek kellenen helytállniuk. Az sem tetszik az olaszoknak, hogy az északi államok az európai gazdaságélénkítő csomagokkal elsősorban hiteleket adnának. A déliek vissza nem térítendő támogatásokat várnak.

Harcra fel!
Lagard nem tekinti magára nézve kötelezőnek a döntést. „Az EKB tevékenységének megítélése az EB kizárólagos joga.” Harcolni fog a PEPP-ért.


Albert Füracker: pofont kapott az EKB
„Méretes pofon az EB-nak” – idézi a konzervatív lap a bajor pénzügyminiszter, Albert Füracker szavait.

A lap emlékeztet, hogy Merkel kancellár egyelőre nem nyilatkozott. A cikk szerint nehéz döntés előtt áll. „Ha hagyja az euró alapját aláásni, országa euró-szkeptikusait és nacionalistáit erősíti.” Az újság szerint ezek egyik ideológiai vezetője a legelismertebb német gazdaságkutató intézetek közé tartozó Ifo vezetője, a Müncheni Egyetem közgazdász professzora, Clemens Fuest.


Clemens Fuest: erősödtek a tagállamok
Szerinte „Karlsruhe nyomás alá helyezte az EU-t és erősítette a tagállamokat”. A Corriere nem osztja a professzor közgazdasági nézeteit, de helyzetértékelésével egyetért: „A német bíróság döntésével Itália még inkább a piaci figyelem középpontjába került.” A gazdasági fókuszú lap szerint Merkel elbizonytalanodásának, az EKB meggyengült pozíciójának és Lagarde eltökéltségnek egyenletéből bármilyen eredmény születhet.

„Ad hoc döntések fogják megmutatni, Európa miként segít Itálián és mi saját magunkon.”
https://azuzlet.hu/megrendito-pofon-az-ekb-nak-allamcsod-olaszorszagnak/