Soros csápjai az Alkotmánybíróság főtitkárságáig érnek

2020-12-08 PILHÁL TAMÁS

Miközben az ideiglenesen Magyarországon állomásozó ellenzék idestova tíz éve a „fékek-ellensúlyok” lebontása, illetőleg Soros György – állítólag nem létező – hálózatának üldöztetése miatt aggódik, addig a PestiSrácok.hu egy újabb gyöngyszemre bukkant. Nagyon úgy fest, hogy a magyar Alkotmánybíróságig érnek a jóságos filantróp csápjai. Sőt, ezek a csápok akár olyan döntésekben is szerepet játszhatnak, mely beadványok ne kerüljenek az alkotmánybírók elé… 

A PestiSrácok.hu államigazgatási forrásból úgy értesült: immár az Alkotmánybíróság Főtitkárságán dolgozik Sepsi-Keyha Emese liberális adatvédelmi jogász, aki előzőleg a Soros-féle Magyar Helsinki Bizottság farvizén mozgott. 2016-ban és 2017-ben például társszerzője volt a Helsinki Bizottság kiadványainak, amelyek a hivatalos személyek által elkövetett bántalmazások európai összehasonlítását elemezték.

 Sepsi-Keyha Emese a Gyurcsány-kormány időszakában több mint öt évig dolgozott az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumban, ahol jogszabályelőkészítéssel, ezen belül a jogszabálytervezetek alapjogi szempontú vizsgálatával foglalkozott, valamint rendszeresen részt vett a rendőrséget és a büntetés-végrehajtást érintő minisztériumi tervezetek előkészítésében. Ezután az Európai Unió Bíróságán is megfordult jogász-nyelvészként.

 Sepsi-Keyha Emese családi vonalon is kapcsolódik a Soros-poliphoz. Férje, Sepsi Tibor Lajos ugyanis 2014 óta résztulajdonosa az Átlátszó.hu Közhasznú Nonprofit Kft.-nek, és cikkeket is ír a sorosista oldalra. Mint közismert, az Átlátszó a Soros-birodalom egyik bőkezűen támogatott ékköve. Bár elvileg sajtótermék, működése inkább egy magánnyomozóirodára emlékeztet, hiszen például drónokkal figyeltetik Orbán Viktort és Mészáros Lőrincet. A Tűzfalcsoport tavaly kiszúrta: Sepsi – Baranyi Krisztina oldalán – részt vett a Ferencvárosi Polgármesteri Hivatalban a hatalomátadáson, ami jól jelzi ellenzéki beágyazottságát. Sepsi egy másik cége korábban milliós politikai megbízást kapott az LMP-től.

 Sepsi Tibor Lajos, az Átlátszó.hu társtulajdonosa már a hatalomátvételre is elkísérte Baranyi Krisztinát (Forrás: Baranyi Krisztina Facebook-oldala)

 Visszatérve Sepsi-Keyha Emesére: új munkahelye, az Alkotmánybíróság Főtitkársága jelentős hatalommal rendelkezik,  hiszen érdemi befolyása van az Ab-ra érkező indítványok, beadványok elemzésére, sőt azok befogadására is. A hivatalos definíció szerint a Főtitkárság „elősegíti az Alkotmánybíróság Hivatalának érdemi szakmai munkáját”, és részt vesz az esetlegesen létrehozott munkacsoportok tevékenységében is.

 A valóságban a Főtitkárság az, amely gondosan „megszűri” a jogkereső, egyszeri állampolgárok és jogi képviselőik beadványait. Vannak olyan beadványok, amelyek azért nem kerülhetnek az alkotmánybírák asztalára, mert a Főtitkárságon szorgos kezek megfelelő jogi magyarázattal (ürüggyel) „kigyomlálták” azokat. E szorgos kezek egyike tehát a korábban a Magyar Helsinki Bizottság vidékén mozgó Sepsi-Keyha Emese.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy a Soros-hálózat létezne, hiszen okos, komoly ellenzéki politikusok és véleményvezérek többször és igen határozottan leszögezték: efféle hálózatnak a létezése semmivel sem bizonyítottabb, mint a szíriuszi Jézus meséje. Vagyis vegyük tudomásul, hogy Soros-hálózat nincs! Az pedig, hogy Soros (Szeplőtelen) György világjobbító filantróp több tucat itteni szervezetet pénzel, és egy hangfelvétel tanúsága szerint kétezer embert mozgat Magyarországon, nem jelent semmit…

 Érdekes adalék: az Alkotmánybíróság főtitkárságát 2011 óta vezető Bitskey Botond Sólyom László egykori államfő hivatalvezető-helyettese volt a Köztársasági Elnöki Hivatalban 2010-ig. A Sólyom embereként számon tartott Bitskey az emberi jogi diskurzus klasszikusan libertariánus vonalát képviseli. A 2000-es évek elején annak a hágai T.M.C. Asser Instituut nevű intézetnek a posztgraduális képzésein is részt vett, amelynek a nevét időnként megtalálhatjuk a Soros-féle Open Society Foundations eseményein a vendégszervezetek között…

 Nem véletlen, hogy a jogász társadalom számos közismert tagja úgy véli: a mai Alkotmánybíróságon a főtitkárság jelenti a Sólyom–Soros-világ utolsó védőbástyáját, amely „lángként őrzi a nyitott társadalom szabadnak láttatott, azonban a nemzeti- keresztény ideált foglyul ejteni kívánó emberi jogi eszményét”. Ennyit tehát az állítólag megszűnt „fékekről és ellensúlyokról”, valamint az ellenzéki mítoszok szerint Fidesz által „megszállt Alkotmánybíróságról”…

 

Az ügyben telefonon kértük az Alkotmánybíróság szóvivőjének állásfoglalását, amennyiben megkapjuk, természetesen rögtön közzétesszük. Szeretnénk hangsúlyozni, hogy az Ab főtitkárságának függetlenségét kritizáló írásunkkal semmiféle értékítéletet nem kívántunk mondani az egyes alkotmánybírák tevékenységéről és pártatlanságáról. (A szerkesztőség.)

https://pestisracok.hu/soros-csapjai-az-alkotmanybirosagig-ernek/

Megengedte az orosz alkotmánybíróság Moszkvának, hogy ne fizessen ki 57 milliárd dollárt a Jukosz részvényeseinek

 

2020. december 28. – 11:57 (frissítve: 2020. december 28. – 12:47) – NYILAS GERGELY

Nem kell kifizetnie Oroszországnak 57 milliárd dollárt az egykor legnagyobb orosz olajvállalat, a Jukosz megrövidített részvényesei felé – mondta ki az orosz alkotmánybíróság 10 hónappal a Hágai Állandó Választottbíróság döntése után. A Kreml korábban is jelezte, hogy nem tartja illetékesnek a nemzetközi testületet az ítélkezésre, mert Oroszország ugyan aláírta – méghozzá 26 éve – , de nem ratifikálta az Energia Charta Egyezményt, amely szabályozza a szektor külföldi befektetéseinek védelmét is. A múlt heti döntés alapján tehát alkotmánnyal ellentétes lenne, ha Oroszország alávetné magát az ítéletnek – derült ki a RT cikkéből.

 

A jogalapot a Hágai Állandó Választottbíróság szerint az adta, hogy az orosz alkotmánybíróság 2012-ben hozzájárult, hogy Oroszország alkalmazza az aláírt nem ratifikált Energia Charta Egyezményt – ez akkor Moszkva érdeke volt, mivel életre akarták kelteni az orosz-kazah-belarusz együttműködéssel indult Vámszövetséget (TSZ). A nemzetközi értelmezés szerint ez a döntés a Charta egészére – így a nemzetközi bírósági illetékességre is – vonatkozott, az alkotmánybíróság pénteken publikált döntése szerint azonban arra a 2012-es döntés nem terjedt ki.

 

Dönteni ilyen ügyekben tehát csak orosz bíróság dönthet, nemzetközi csak akkor, ha ehhez az orosz fél is hozzájárul. A kamatokkal 57 milliárd dollárt a Hágai Állandó Választottbíróság azért szabta ki az orosz államra, mert 2003-tól célirányosan bekebelezte az akkor Mihail Hodorkovszkij vezette Jukoszt, amely egykor az orosz olajtermelés ötödét adta. Az olajvállalat részvényesei pedig ennek a lépésnek a következtében elvesztették befektetéseik értékét. (Hodorkovszkij többek között adócsalásért ezután 10 évet börtönben ült, a vitatható bírósági ítélet nyomán. A ma 57 éves üzletember a demokratikus ellenzék aktív tagja lett, börtönéből rendszeresen politikai leveleket publikált. Néhány hónappal előbb, 2013 decemberében szabadult, Svájcban telepedett le.)

 

De akkor miért voltak ott az oroszok a bíróságon?

Jogos a kérdés, hogy a jogi illetékesség hiánya miért csak a kedvezőtlen döntés után ötlött fel az orosz kormányban. Valójában Moszka már korábban is vitatta az illetékességet, egy korábbi hágai döntést sikerült is megfellebbezni, ám 2016-ban ismét kimondta a bíróság, hogy a nemzetközi bíróság illetékes az ügyben. A kormány persze megtehette volna, hogy nem vesz részt a tárgyaláson, ám a hivatalos magyarázat szerint Oroszországban is érvényesül a hatalommegosztás elve, a bíróságok függetlenek, így a kormány nem tehetett mást, minthogy jelen van a perben, amíg az orosz alkotmánybíróság nem dönt. Erre most került sor.

https://telex.hu/gazdasag/2020/12/28/megengedte-az-orosz-alkotmanybirosag-moszkvanak-hogy-ne-fizessen-ki-57-milliard-dollart-a-jukosz-reszvenyeseinek

Az ukrán elnök ideiglenesen felfüggesztette hivatalából az alkotmánybíróság elnökét

 

2020-12-29

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kedden kiadott rendeletével két hónapra felfüggesztette hivatalából Olekszandr Tupickijt, az alkotmánybíróság elnökét. Az elnöki iroda közleménye szerint a döntést az államfő azután hozta meg, hogy a főügyészi hivatal erre vonatkozó kérelmet nyújtott be, és Zelenszkij ily módon kívánja megszüntetni a keletkezett alkotmányos válságot.

Fegyir Venyiszlavszkij, az államfő képviselője az alkotmánybíróságban a következőképpen érvelt a döntés mellett: ez nem elbocsátás, nem megszüntetése Tupickij bírói hatáskörének; ez ideiglenes intézkedés, amelyet Ukrajna büntetőtörvénykönyvének 154. cikke ír elő.

 

Az elnök Ukrajna alkotmánya szerint járt el. A 154. cikk szerint ugyanis az elnök által kinevezett személy az előzetes vizsgálat során ideiglenesen legfeljebb két hónapos időtartamra felfüggeszthető

 

– idézte az Ukrajinszka Pravda hírportál az illetékest. Tupickijt tanú megvesztegetésével és a bíróság félrevezetésével gyanúsítják. 2006 és 2010 között Donyeckben volt bíró, a sajtóban kiszivárgott értesülések szerint ekkor hozzájárult egy üzem lefoglalásához, és valószínűleg részesedést kapott az ügyletből. Később az alkotmánybíróság helyettes vezetőjeként rábeszélt egy donyecki üzletembert, hogy ne tegyen vallomást egy, az energetikai művek körüli tulajdonjogváltás részleteiről, amelyben szintén szerepet játszott. Hétfőn a főügyészség hivatalosan is gyanúsítotti értesítést küldött ki Tupickijnak, miután nem jelent meg az ügyében folyó bírósági meghallgatáson.

 

Forrás: MTI; Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

https://pestisracok.hu/az-ukran-elnok-ideiglenesen-felfuggesztette-hivatalabol-az-alkotmanybirosag-elnoket/

„Szükségszerű volt a Kúria modernizálása”

Darák Péter: Több mint száz ügyben sikerült az elmúlt években kimondani, hogy koncepciós perekben ítéltek el ártatlan polgárokat, hogy ezek semmisek, így megadtuk az erkölcsi elégtételt meghurcolt honfitársainknak

Kochan Krisztina

2020. DECEMBER 29. KEDD. 5:05

FRISSÍTVE: 2020. DECEMBER 30. 10:05

Kilenc évvel ezelőtt több változás is történt az igazságszolgáltatás terén. Kettévált a Legfelsőbb Bíróság. Az Országos Bírósági Hivatal vezetője Handó Tünde, míg a Kúria elnöke Darák Péter lett. A Kúria elnöke értékelte lapunknak az elmúlt kilenc évet.

 

Elnökként az Alaptörvényben rögzített feladatokat kellett elsősorban megoldanom – mondta Darák Péter

Fotó: MH/Papajcsik Péter

– Mi a lényege a 2012-ben életbe lépett új rendszernek?

– Kicsit korábbról kezdeném. A rendszerváltozást követően markáns pillanat volt 1997, amikor egy kétharmaddal bíró kormány teljesen elszakította az igazságügyi rendszert a demokratikus politikai rendszertől. Bár a világon példaértékű önkormányzatiságot valósított meg, a változtatás később azzal járt, hogy a bírói szervezet befelé fordult, és a modernizáció, az inspiráció nem tudta elérni a szervezetet. Ezen változtatott a 2011-es reform. A bírói szervezettel szemben nem csak az volt az elvárás, hogy független és pártatlan legyen, hanem az is, hogy a jelentős értéket jelentő igazságszolgálati alapelvek a mindennapokban megvalósuljanak. Létrejött az Országos Bírósági Hivatal mint igazgatási szervezet, és megerősödött a bírók szakmai munkáját koordináló szakmai vezetés, a Kúria szerepe.

– Milyen előnyökkel kezdhette meg a munkát a Kúria elnökeként?

– Belülről láttam a Legfelsőbb Bíróság működését, hiszen akkor már tizenkét éve legfelsőbb bírósági bíró voltam. Voltak komoly tapasztalataim nemzetközi téren is. A kilencvenes évek elejétől hónapokat töltöttem nyugat-európai legfelsőbb bíróságokon, ahol az ottani szervezeti struktúrát és bírói gyakorlatot tanulmányozhattam.

– Mi volt a legfontosabb célja?

–Az egyik legfontosabb az volt, hogy visszavezessem a magyar felsőbb bíráskodást az euró­pai kultúrkörbe, és új lendületet adjak a nélkülözhetetlen szakmai kapcsolatoknak. Ezek a törekvések találkoztak a Kúria bíráinak azon szándékával, hogy legyenek összehasonlítási pontjaink Franciaországgal, Németországgal, az Egyesült Királysággal. Ennélfogva egyfajta világszínvonalú megközelítés érvényesülhetett a sokszor nagyon partikuláris jogvitákban is.

– Ez miért fontos?

– A jog világa univerzálódik. Magyarországon a rendszerváltás után láthattuk, hogy a korábbi évtizedekre jellemző, a jogszabályok nyelvtani értelmezésén alapuló bíráskodás mellett megjelent az elvszerű ítélkezés iránti igény. Ez az igény az Alaptörvényben konkrétan megjelent, a megvalósításában az Alkotmánybíróság játszott komoly szerepet. A másik lényeges változás 2011-ben az volt, hogy az Alkotmánybíróság felhatalmazást kapott arra, hogy bírósági ügyekben vizsgálja az alkotmányos elveknek megfelelő ítélkezést. Így 2012-ben, amikor az elnöki székbe kerültem, a modernizálás, a kitekintésre való lehetőség megteremtése mellett a legfontosabb feladatom az volt, hogy nyitottá tegyem a szervezetet az alkotmányos elvek érvényesíthetőségére. Ezen három alkotmánybírósági elnökkel rengeteget dolgoztunk.

– Mikor látszott először a változás?

– Az alkotmányos párbeszéd gyümölcse az elmúlt években érett be, amikor tizenhárom magyar kutatócsoport vizsgálta a valódi alkotmányjogi panasz első öt évének gyakorlatát. Vaskos, négykötetes tanulmánysorozat született, amelyből a magyar jogtudósok, ügyvédek, bírák tájékozódhatnak, milyen irányba megy a jogrendszerünk. Egy másik mérföldkő, amely leginkább a Kúria büntetőbíráinak és a Legfőbb Ügyészségnek köszönhető, az igazságtétel volt. A 2010-es évekre az igazságtétel tetszhalotti állapotba került azzal, hogy nem maradtak olyan hozzátartozói az 1956 utáni megtorlások elítéltjeinek, akik kezdeményezhették volna a korábbi törvénysértő ítéletek megsemmisítését. Ezért törvénymódosítást kezdeményeztünk, amelynek eredményeként a Legfőbb Ügyészség jogosulttá vált ilyen indítványok Kúria elé terjesztésére. Több mint száz ügyben sikerült az elmúlt években kimondani, hogy koncepciós perekben ítéltek el ártatlan polgárokat, hogy ezek semmisek, így megadtuk az erkölcsi elégtételt meghurcolt honfitársainknak.

– Mennyire borította fel a járvány a megszokott életet?

– A bíróság működésének legfontosabb alapelve a közvetlenség. Minden magyar állampolgár jogosult szembenézni a bírájával, ennek nem csak szimbolikus jelentősége van. Nekünk személyünkben is meg kell győzni a polgárokat arról, hogy az ügyeiket teljes pártatlansággal és az igazság megkeresésével bíráljuk el. A járvány megjelenésekor felvetődött a kérdés, hogy a veszélyhelyzetben szükség van-e a bíróságok munkájára? Amikor először szembesültünk ezzel, az igazságügyi miniszter asszonnyal való konzultáció keretében Senyei György elnök úrral leszögeztük, ameddig csak lehet, a bíróságokat működésben kell tartani. Ennek az egyik oka az, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy újra hátralékok halmozódjanak fel, hiszen évtizedekig ez volt az a probléma, amellyel leginkább küszködött a bírósági rendszer.

– Ez mennyire fontos a lakosság számára?

– A polgárok sok esetben annak mentén alkotnak véleményt az igazságszolgáltatásról, hogy mennyi ideig tartanak a perek. Ebben van rögzült előítélet még a Kádár-rendszerből. Akármilyen gyorsak vagyunk, az soha nem elég. Ugyanakkor, ha összevetjük a számokat a nyugat-európaiakkal, azt látjuk, hogy Magyarország élen jár az eljárások rövidségé­ben. A másik szempont az, ha valóban nagy baj van, akkor a bíróságok a társadalmi béke fenntartásának a legfontosabb eszközei. Nem engedhetjük meg, hogy a bíróságok ne álljanak készen a társadalmi rendünk, az ország békéje megőrzésére. Még olyan áldozat árán is, hogy bizonyos eljárásokban a közvetlenség elvét fel kellett adnunk és sajátos megoldásokhoz kellett folyamodnunk. Például polgári és közigazgatási ügyekben megkérdeztük a peres feleket, hogy ragaszkodnak-e a tárgyaláshoz, mert ha nem, akkor nyilvános tárgyaláson kívül el fogjuk dönteni az ügyüket néhány héten belül. Ha kérik a tárgyalást, akkor meg kell várniuk a veszélyhelyzet végét. Az eredmény lehengerlő. Több száz ügyből egyetlen egyben kérték csak a peres felek, hogy napoljuk el a határozathozatalt. Ez számomra azt jelenti, hogy megbíznak az emberek a Kúria működésében, bíráiban és színvonalában. Ez talán a legfontosabb visszajelzés, amelyet az elmúlt kilenc évben kaptam.

– Az elmúlt időszakot a vírus okozta nehéz­ségek határozták meg a Kúrián?

– A járványhelyzet miatt ezt az évet nevezhetjük a biztonság és a megújulás évének. Hangsúlyosabb a biztonság jelző, hiszen a bíróságok működését át kellett alakítani, a bírákat és a feleket is meg kell óvni a fertőzéstől. Informatikai szempontból a bíróságok felkészültek voltak arra, hogy a virtuális térben folytatódjanak perek. Működnek azok az Országos Bírósági Hivatal által elvégzett fejlesztések, amelyek az elektronikus bírósági munkára vonatkoznak, és zökkenőmentes az ügyfelek elektronikus értesítése is.

– Csak a tárgyalások tartásában történtek változások?

– A bírói tanácskozások mindenféle probléma nélkül zajlanak a virtuális térben. Azt gondolom, radikális változásokat eredményezett a járványhelyzet a működésben, ugyanakkor ezeknek meg tudtunk felelni. Ez a siker annak köszönhető, hogy a bírói szervezet együtt volt az elmúlt időszakban, ismerjük egymás gondolkodását olyan mélységig, hogy ezek a kapcsolatok el tudták viselni a virtualizálódást.

– Hogy élte meg azt az új feladatot, amely a Kúria elnöki pozícióját jelentette?

– Kreatív kilenc évet tudhatok magam mögött. Ha visszaolvassa valaki a 2011. december 13-án, a megválasztásom után megtartott sajtótájékoztatón mondott gondolataimat, semmiben sem tértem el az ott megfogalmazott céloktól. Úgy érzem, szükségszerű volt a Kúria modernizálása, amelyhez a nyugat-európai tapasztalatok és a húsz év bíróként eltöltött időszak adta meg a muníciót. Ebben a kilenc évben az elképzeléseim javarészt megvalósultak.

– Min kellett változtatnia?

– Arra rá kellett jönnöm, hogy az olyan elképzelésekről, amelyeket a bíró kollégáim nem támogatnak, jobb lemondani. Megtapasztaltam, hogy elindult egy projekt, amelyet az első időszakban én vezettem, aztán amint kiléptem belőle és kerestem egy helyettest, abban a pillanatban megtorpant. Ezekről a terveimről lemondtam, mert tudomásul kell venni, hogy a bíróságon alapvetően ítélkezünk, és minden más, ami e mellett vagy e mögött van, csak másodlagos.

– Kúriai elnökként az elismerések mellett kereszttűzbe is kerülhet. Hogy tudta kezelni ezeket a helyzeteket?

– Magánemberként nehezebben fogadtam volna ezeket a megnyilvánulásokat. Az azonban, hogy a Kúriát képviselem, sokat jelent a kihívást jelentő helyzetekben. A Kúria elnöke személyében példát kell mutatnia a tekintetben, hogy toleráns a nyilvánossággal szemben. Ha én nem fogadok el egy kritikát, bármilyen módon fogalmazták is azt meg, akkor hogy várhatok el ilyen viszonyulást az egész igazságszolgáltatástól? A Kúria elnöke valóban reflektorfényben van ebből a szempontból. Egy vezetőnek tudnia kell, hogy a leg-értékesebb a bíráló vélemény. A dicséretekből nem lehet építkezni, fegyvert kovácsolni, a kritikából annál inkább.

– Mit érez: jó lenne folytatni vagy inkább új kihívásokra vágyik?

– Az elnöki ciklust lezártam. Úgy gondolom, ilyen tisztségben kilenc évnek elégnek kell lennie arra, hogy valaki megvalósíthassa az elképzeléseit. Nincsenek olyan újak, amelyek további kilenc évet kitöltenének az intézmény élén. Ugyanakkor az elnökség visszavetett más ambícióimban. Nevezetesen az egyetemi oktatás és a konkrét ügyekben való ítélkezés terén. Ezért az elmúlt időszakban nagy örömmel vetettem magam bele újra az ítélkezésbe.

– Mi az, amire a legbüszkébb?

– Elnökként az Alaptörvényben rögzített feladatokat kellett megoldanom. Ilyen törvényi kötelezettség, hogy a Kúria az ítélkezés mellett joggyakorlat-elemzést folytat. Óriási fejlemény az egész magyar jogrendszert illetően, hogy végre van egy olyan szervezet, amely professzionális módon elemzi a jogalkalmazást. A Kúria évente felméri, hogy működik-e a magyar jogrendszer, vannak-e olyan szegmensei, amelyeken javítani kellene. Évente nyolc-kilenc csoportban, adott jogterületre vonatkozóan ügyvédek, ügyészek, professzorok, bírák vizsgálják, hogy például a büntetés-végrehajtási jog érvényesülése megfelel-e a társadalmi elvárásoknak. Ha valamire büszke lehetek, akkor az az, hogy a Kúria honlapján ott sorakoznak az elmúlt kilenc évből ezeknek a joggyakorlat-elemző csoportoknak a jelentései, amelyek szakmai és tudományos szempontból is megállják a helyüket.

– Volt sok olyan per, ami miatt nagy volt a nyomás a Kúrián, mint például a devizahitelesek pere?

– Egyik elődöm mondta azt, hogy ennek az épületnek vastagok a falai, nem szűrődik át rajtuk a zaj. Az indulatokat, érzelmeket távol kell tartani, mert hosszútávon a helyüket megálló megoldásokat csak elfogulatlan nézőpontból lehet hozni. Valóban óriási volt a jog­gyakorlatban a bizonytalanság a devizahiteles ügyek megítélését illetően a ciklusom elején. A Kúria azonban pontról pontra tisztázta a vitás kérdéseket és a szakmai szempontokat, amelyeket érvényesített.

– Az igazságszolgáltatás lehet független a politikától?

– Magyarországon különösen érzékenyek vagyunk a függetlenség kérdésére. Azt valóban tudomásul kell venni, hogy a bírák ugyan személyükben függetlenek, de törvényeket alkalmaznak és a törvényekben jogalkotói szándékok, politikai célok olvashatók. Az igazságszolgáltatás nem függetlenítheti magát a demokratikusan megválasztott törvényalkotók szándékától. A mi feladatunk az, hogy a törvények alkalmazása során megőrizzük személyi függetlenségünket, ami annak a garanciája, hogy mindenki bízhasson abban, hogy az előre ismert jogi rendelkezések alapján az ő ügyét elfogulatlanul, pártatlanul fogják eldönteni. A függetlenség tehát ilyen nézőpontból érvényes. A függetlenségért akkor érdemes kiállni, hogyha a nyilvánosság vagy a közéleti szereplők a bírónak ezt a személyében való független döntéshozatalát fenyegetik. Ez fordul elő akkor, amikor folyamatban lévő konkrét ügyekben szólalnak meg közszereplők. Ilyenkor egyértelművé kell tenni, hogy a politikusoknak ugyan jelentős szerepük van a törvények megalkotásában, de egy adott bírósági ügy eldöntése a bírákra tartozik.

– Kilenc év után jöhet egy kis szabadság?

– Tudatosan készülök a váltásra. Az elmúlt fél évben már kerestem magamnak olyan új feladatot, amely az elnöki teendők helyére tud lépni. Másrészt a váltás nem teljes, hiszen az elmúlt kilenc évben is folyamatosan tárgyaltam adóügyeket. Kifejezetten motivál, hogy ezt most nagyobb intenzitással végezhetem.

https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20201229-szuksegszeru-volt-a-kuria-modernizalasa

Alkotmányellenes Ausztriában a kötelező iskolai maszkviselés

 Az osztrák Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek talált két helyi járványellenes intézkedést. Az egyik a kötelező iskolai maszkviselés, a másik az iskolai tanulók osztott távtanítása volt.

Utóbbi úgy működött, hogy az osztályokat megfelezték, és voltak, akik adott héten csak hétfőn és kedden jártak be az iskolába, mások pedig a többi hétköznapon. A többi nap otthonról tanultak.

A kötelező maszkviselés az iskolai épületekre vonatkozott mindenki számára, a tanítási időt leszámítva.

Az alkotmánybíróság elé úgy jutott az ügy, hogy két tanuló szülei beperelték az osztrák államot, mert szerintük ezekkel sérült a magánélethez való joguk és az egyenlő oktatáshoz való hozzáférés lehetősége is.

Az Alkotmánybíróság ítéletében mindkét rendelkezést alkotmányelllenesnek minősítette azért,

mert a szabályozó minisztérium nem indokolta meg elég alaposan,

hogy miért tartja ezeket a lépéseket szükségesnek, hiába szólította fel őket erre az Alkotmánybíróság.

Az oktatási minisztérium közleményben tudatta, hogy vizsgálják az Alkotmánybíróság indoklását.

https://www.szabadeuropa.hu/a/ausztria-covid-iskola-alkotmanybirosag/31015759.html

Sok az újdonság az új EU-s büdzsében

 Az Európai Parlament szerdán jóváhagyta az Európai Unió következő hétéves, 2021 és 2027 közötti, összesen 1,8 ezer milliárd euró összértékű költségvetését. Ez az EU történetének legmagasabb összegű büdzséje, de nemcsak ebben különbözik a korábbi költségvetésektől.

A digitalizáció, a környezetvédelem, a nemek közti egyenlőség, illetve a járvány hatásainak kezelése az EU költségvetésének négy fő témája. Hosszú távon csökken a kevésbé fejlett régióknak uniós támogatások mértéke, új oktatási és egészségügyi programok indulnak, emellett új bevételi forrásokat vezethet be az Unió, amelyek elsősorban a kevésbé klímasemleges gazdaságokat terhelik majd.

Munkahelyteremtés és hitelek

Az 1,8 billiós költségvetésből az elsők között a rövidtávú válságkezelést támogató csomagot osztják szét. A 750 milliárd eurós NextGenerationEU nevű csomag célja, hogy a járványügyi válság közvetlen hatásainak ellensúlyozhassák vele a tagállamok.

EHHEZ KAPCSOLÓDÓAN:

EP: jogszerűen nem hajtható végre a vétózókkal kötött alku

Ahhoz, hogy elegendő forrás álljon rendelkezésre a válságkezelő csomag számára, az EU az uniós költségvetés saját forrásainak felső határát ideiglenesen a bruttó nemzeti jövedelmek 2 százalékára emelte. (Eddig ez nagyából 1,2 % volt.) Ez lehetővé tette az Európai Bizottság számára, hogy erős hitelminősítésével 750 milliárd euró összegű hitelt vegyen fel a pénzügyi piacokon, ebből fedezik a NextGenerationEU csomagot.

A válságkezelő források elosztása már a jövő év elején elindul, és 2023-ban ér véget. Ennek része többek között az 560 millió eurós összértékű Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz, amely a beruházásokhoz és a reformokhoz, például zöld és digitális fejlesztéseket célzó állami pályázatokhoz nyújt segítséget.

Szintén az államok kapnak plusz forrásokat az 55 milliárdos, munkahelyteremtést támogató REACT-EU kezdeményezés keretében, a klímasemlegesség elérését segítő, 40 milliárdos Méltányos Átállást Támogató Alapból, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap 15 milliárd euróval történő megemelése révén. A program fele-fele arányban tartalmaz uniós hitelt és vissza nem térítendő támogatást.

80 milliárdos innovációs program

A hosszútávú (vagyis a NextGenerationEU nélküli) büdzsén belül a legnagyobb mértékben az „új és megerősített prioritások” súlya emelkedett, ezek adják a költségvetés második legnagyobb tételét az agrártámogatások után. Az új és megerősített prioritások alatt elsősorban a digitális átállást és a fenntarhatóság támogatását értjük.

Ennek része például a 80 milliárdos „Európai horizont” elnevezésű program, az EU eddigi legnagyobb kutatási és innovációs projektje, egyben az egyik legnagyobb önálló tétel az új költségvetésben. Ugyanennek a folyamatnak a részeként emelkedik az Erasmus+ ösztöndíjak és az európai űrprogram támogatása, és elindult több új, az innovációt támogató program, például a Digital Europe (6,8 milliárd) és az EU4Health egészségügyfejlesztési projekt (5,07 milliárd).

Csökkennek a felzárkóztató források

Kissé csökkennek (89,5-ről 70,8 milliárdra), de még mindig jelentős tételt jelentenek az EU szomszédos régióknak nyújtott támogatásai (ebben nincs benne a humanitárius segítségnyújtás, amely kissé emelkedik a következő ciklusban).

A kohéziós támogatások teljes összege szintén csökken, a legutóbbi költésgvetési ciklushoz képest több mint 40 milliárd euróval (346,5-ről 304 milliárdra). A legnagyobb veszteséget ezen belül a gazdaságilag kevésbé fejlett régiók felzárkóztatását szolgáló Regionális Fejlesztési Alap szenvedte el, ennek összege az előző ciklusban 277 milliárd euró volt, a következőben csak 200,4 milliárd lesz. Szintén csökken a Magyarország és más régiós országok egyik fontos bevételi forrásának, a Kohéziós Alapnak nyújtott támogatás, 63,4 milliárdról 42,6 milliárdra.

Megemelt klímacélok

Az uniós költségvetési törvény szerint célkitűzés a klímasemleges gazdaság kiemelt támogatása. Bár ez egyelőre nem látható önálló költségvetési tételként, a különböző támogatási programokba ágyazva hangsúlyosan jelenik majd meg a fenntarthatóság. A büdzsé előírásai alapján ezek mintegy 30 százaléka valamilyen formában a gazdaság zöldítését és a környezetvédelmet szolgálja majd.

Ez az eddigi legmagasabb arány, amely összefügg az uniós klímacélokkal, amelyeket szintén a napokban fogadtak el a döntéshozók. A múlt pénteken elfogadott határozat alapján az Európai Unióban az 1990-es szint 55 százalékára kell csökkenteni az üvegházgáz-kibocsátást 2030-ig – ez magasabb, mint a korábbi célkitűzés, ami 40 százalékos kibocsátáscsökkenétst írt elő.

A környezetvédelmi politika része az is, hogy az éves kiadásoknak 2024-től 7,5 százalékát, 2026-tól pedig 10 százalékát a biodiverzitási célokra kell fordítani. Ennek ellenőrzésére egy hatékonyabb éghajlat- és biodiverzitás-megfigyelő szempontrendszert alkalmaznak majd, amelynek részleteit jövőre dolgozzák majd ki.

A környezetvédelem mellett a költségvetés átfogó prioritása lett a nemek közötti egyenlőség biztosítása is, amelyet a programok nemekre gyakorolt hatásának előzetes felmérésével és nyomon követésével valósítanak meg.

A kiadásokon kívül átalakul az EU bevételi forrásainak rendszere is. A már említett egyéves pluszforrás-bevonás és hitelfelvétel mellett az Európai Unió új befizetési kötelezettségeket írhat elő a tagállamoknak.

Jövőre az EU plusz bevételhez jut az egyes tagállamokban az újra nem hasznosított műanyagok mennyiségétől függően kivetett adóból, 2023-tól az európai kibocsátáskereskedelmi rendszeren (ETS), és valószínűleg a széndioxid-kibocsátás határokon történő kiigazítását célzó mechanizmuson, valamint egy új digitális díjon keresztül. 2026-tól pedig a pénzügyi tranzakciós adóból, valamint vagy a vállalati szektortól származó pénzügyi hozzájárulásból vagy egy új egységes társaságiadó-alapból lesz több bevétel.

https://www.szabadeuropa.hu/a/eu-koltsegevetes/31006150.html 

Jóváhagyta a kóser vágás tilalmát az Európai Bíróság

 Szurovecz Illés

Belgiumban egy 2017-ben elfogadott törvény értelmében tilos rituális módon, kábítás nélkül levágni az állatokat, mert a flamand és a vallon törvényhozás szerint ez állatkínzás. Zsidó és muszlim szervezetek az Európai Bírósághoz fordultak, mert álláspontjuk szerint az intézkedés sérti a vallásgyakorláshoz fűződő jogaikat, ám nem jártak sikerrel.

A csütörtökön nyilvánosságra hozott ítélet szerint a kábítást előíró tövény megfelelő egyensúlyt biztosít az állatok jólléte, valamint a zsidó és muszlim hívők szabad vallásgyakorlása között, írja a Jerusalem Post. A bíróság kiemelte, hogy a szabályozás nem magát a vágást, hanem a rítus egyetlen elemét érinti, így nem avatkozik be a vallásos gyakorlatba. 

Nem fogadták el azt az érvelést sem, hogy kulturális és sporteseményeken a törvény engedi állatok kábítás nélküli leölését. Az indoklás szerint az ilyen eseményeket a legritkább esetben követi húsfeldolgozás, ezért külön kell kezelni őket. 

Egy franciaországi kóser vágás előkészületei 2016-banFotó: FREDERICK FLORIN/AFP

A Qubit korábbi cikkében idézett szakértő szerint „a sechita néven is ismert kóser vágás egyértelműen elutasít bármiféle kábítást vagy bódítást a vágás előtt, a halal metódus azonban már nem ennyire egyértelmű, csak azt köti ki, hogy a kábításnak visszafordíthatónak kell lennie, a beavatkozás után a vágóállat keringésének épnek kell maradnia”.

Menachem Margolin, az Európai Zsidó Szövetség elnöke a neokohn.hu szerint azt mondta, ez egy „szomorú nap az európai zsidóság számára”. 

„A mai ítélet az állatjólétet a vallásszabadság alapvető joga fölé helyezi. Egyszerűen fogalmazva: az állatot részesíti előnyben az emberrel szemben.”

https://444.hu/2020/12/17/jovahagyta-a-koser-vagas-tilalmat-az-europai-birosag

Az Európai Bíróság döntése szerint Magyarország menekültügyi eljárása jogellenes

Mészáros Juli

Jogellenes a külföldiek tömeges visszakényszerítése a szerb-magyar határon az Európai Unió Bírósága szerint, írja közleményében a Magyar Helsinki Bizottság.

Az Európai Unió Bírósága ma hirdetett ítéletet a 2015 decemberében indult kötelezettségszegési eljárás lezárásaként. Az Európai Bizottság a hazai menekültügyi szabályozás több eleme miatt döntött az eljárás megindítása mellett: a tranzitzónákban kötelező jelleggel történő korlátlan elhelyezés, a potenciális menedékkérők szerb–magyar határon zajló tömeges rendőri visszakényszerítése, valamint amiért a magyar szabályozás nem teszi egyértelműen lehetővé, hogy a menedékkérők az esetleges felülvizsgálati eljárás ideje alatt is jogszerűen Magyarországon tartózkodhassanak. A tranzitzónában történő kötelező elhelyezést már májusban jogellenesnek ítélte az uniós bíróság a Magyar Helsinki Bizottság ügyfelei perében.

A mai ítélet szerint pedig a 2016 júliusában bevezetett és 2017 márciusában az egész ország területére kiterjesztett úgynevezett visszakényszerítések is az uniós jogba ütköznek. Négy és fél év alatt a rendőrség adatai szerint közel ötvenezer embert kényszerítettek Szerbiába, sokszor erőszakot alkalmazva.

https://444.hu/2020/12/17/az-europai-birosag-dontese-szerint-magyarorszag-menekultugyi-eljarasa-jogellenes

Róna Péter: A devizahitel meg sem felelt a hitel fogalmának

https://index.hu/gazdasag/2020/11/19/rona_peter_interju_devizahitel_monetaris_politika/

Róna Péter: A devizahitel meg sem felelt a hitel fogalmának

Károly Gábor

KÁROLY GÁBOR

2020.11.19. 06:20

 

A hatályos jogszabályok alapján a devizahitel meg sem felelt a hitel fogalmának – mondta az Indexnek adott interjúban Róna Péter. A közgazdász szerint az akkori magyar gazdaságpolitika – Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Simor András jegybankelnökkel az élen – olyan monetáris és gazdaságpolitikát folytatott, amely megágyazott a devizahitelezés elterjedésének. Az elmúlt években a magyar társadalomban a gazdagok és a szegények közötti olló kinyílása folytatódott, és ennek tetejébe jött a koronavírus okozta válság, így Róna Péter számításai szerint egy nagyon nagy méretű, elszegényedett, nyomorban élő réteggel kell számolni. Interjú.

Miért terjedt el a devizahitelezés Magyarországon?

Mit tehetett volna a jegybank?

A magyar lakosság legalább harmada az év végére már mély nyomorban fog élni.

Mikor közpénz a közpénz?

Gazdaságpolitikai szempontból a kormány hogyan kezeli a járvány elleni védekezést?

Mi a legfontosabb magyar erőforrás?

KAPCSOLÓDÓ

Százezrek kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól

Százezrek kaphatnak vissza pénzt a bankjuktól

Ön devizakárosult? Akkor most figyeljen!

 

Jövő év elején hozhat döntést az Európai Unió Bírósága egy devizahiteles ügyben, ami majd befolyással lehet az itthoni szerződésekre is, de kezdjük az elején! Mi a véleménye a devizahitelezésről?

 

Alapjában véve a kérdés nagyon egyszerű: a devizahitel nem felel meg a hitel fogalmának.

 

Miért nem?

 

Az 1959-es Polgári Törvénykönyv, ami a devizahitelezés kezdetekor érvényben volt, azt írja elő az 523. cikkelyben, hogy „kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni”. Tehát az a kérdés, mi volt az a pénzösszeg, amit a pénzintézet az adós rendelkezésére bocsátott.

 

QP | Quality Placement

 

Ez eleve forintösszeg volt.

 

Igen, ami rendelkezésre lett bocsátva, az egy forintösszeg volt. És mit kellett az adósnak visszafizetnie? Azt az összeget, amit a rendelkezésére bocsátottak. Tehát a bankok, a pénzintézetek csak a Ptk. által előírt tételek szerint hitelezhetnek. A Ptk. az 523. bekezdésben meghatározza, miből áll egy és mit kell tartalmaznia egy kölcsönszerződésnek. A kölcsönszerződés abból áll, hogy a pénzintézet egy meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsát, amely meghatározott pénzösszeget az adós köteles a szerződésben rögzítettek szerint visszafizetni. Benne van a kamat, az ütemezés és így tovább, tehát itt nincs helye annak, hogy valaki felvesz egy bizonyos összeget forintban, amit majd nem forintban, hanem valami más fizetőeszközben kell visszafizetni, erre nincs lehetőség. Ez a mechanizmus viszont nem létezik a kölcsön fogalmában. Ez egy magyar sajátosság, ilyet semmilyen más országban nem hoztak létre.

 

Honnan jöhetett az ötlet?

 

A devizahitelezés történetének a háttere, eredete az, hogy a Liechtenstein és Ausztria határa mentén lakó osztrákok átjártak dolgozni Liechtensteinbe, ahol a fizetésüket svájci frankban kapták. Így ezek az alkalmazottak mentek a bankjukhoz, hogy svájci frankban kapják a fizetésüket, és svájci frankban szeretnék törleszteni az adósságukat. Erre az osztrák bankok azt mondták, hogy jó, adnak svájci frank hitelt, amit majd svájci frankban kell törleszteni.

 

A svájci frank kamatán.

 

Igen. Ezt a svájci frank hitelt átváltják schillingre, és az már egy másik dolog, a szerződésük vonatkozó részeit is svájci frankban fogalmazták meg.

 

EZ VOLT AZ A SABLON, AMIT A FÉLMŰVELT MAGYAR BANKÁROK ÉS PÉNZÜGYESEK FELHASZNÁLTAK A DEVIZAHITELEZÉS BEVEZETÉSÉRE.

 

Akkor mindenki azt hitte, hogy „hű, a magyarok már megint milyen ügyesek és okosak, hogy ezt kitalálták”, hiszen az akkori magyar kamatszint, a reálkamat 8-9 százalék körül mozgott, a kamatszintünk pedig 13-14 százalék volt. Kitaláltuk a spanyolviaszt, hogy hogyan lehet kölcsönt felvenni 3-4 százalékos kamat mellett – devizahitelben.

 

Kikhez köthető mindez?

 

Ennek az egésznek a háttere az, hogy az akkori magyar gazdaságpolitika – Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel és Simor András jegybankelnökkel az élen – olyan monetáris és gazdaságpolitikát folytatott, ami párosította a rendkívül laza költségvetést egy szadista monetáris politikával, ami a forintkamatokat 13-14 százalék környékére emelte, hogy ezzel az óriási kamattal valahogy a laza fiskális politikából származó inflációs veszélyeket kordában tudja tartani. Ez volt az elmélet. Egy feltörekvő, felzárkózási pályára lépő ország esetében az alap gazdasági recept a rendkívül fegyelmezett költségvetés párosítva egy enyhén laza monetáris politikával. Ugyanis a nagyon fegyelmezett költségvetés kizárja az infláció elszabadulását, de a laza, enyhén laza monetáris politika viszont megakadályozza az ebből fakadó felértékelődést a fizetőeszközökre, amely felértékelődés aztán komoly versenyképesség-veszteséget okoz, mert nagyon erős lesz a forint – erős is lett.

 

Ami az exportnak már nem volt jó.

 

Az exportnak nem volt jó, ömlött az import, a külker-mérleg pedig a padló alá került. Erre jött a gazdaságpolitika válasza, hogy legyen akkor devizahitel, és ebből fogjuk pótolni azt a hitelképesség-veszteséget, amit az erős forint okozott.

 

13-14 SZÁZALÉKOS KAMAT MELLETT HOL VOLT OLYAN MAGYAR VÁLLALKOZÁS, AMELY HITELRE VOLT ÉRDEMES? NEM VOLT, MERT NEM TUDTÁK KITERMELNI. ERRE TALÁLTÁK KI A DEVIZAHITELEZÉST.

 

Király Júlia – aki 2007-től 2013-ig volt a jegybank alelnöke – írhat és mondhat, amit akar, egy elszúrt, elcseszett monetáris politika belehajtotta őket ebbe ahelyett, hogy rendbe hozták volna a költségvetést, amire Gyurcsány képtelen volt, ami aztán lehetővé tette volna, hogy a monetáris politika normális mederbe térjen.

 

Ekkoriban szinte mindenki devizahitelben adósodott el, magánszemélyek, vállalatok, önkormányzatok. Az volt a mondás, hogy nem szabadulhat el az árfolyam annyira, legfeljebb a svájci frank elmegy 160-ról 180-ig.

 

A svájci frank árfolyam pontosan azt a kamatkülönbözetet tükrözte, ami a svájci frank és a forint között fennállt. Tehát a forintkamat 13-14 százalék, a svájci frank 2, akkor ennek a kamatkülönbözetnek a hatása az árfolyamra micsoda?

 

TRAL4863

Fotó: Trenka Attila / Index

Gyengülni fog a forint.

 

Majd valamikor gyengülni fog, persze. Előbb-utóbb a magyar nemzetgazdaság arra kényszerül, hogy gyengülni engedi a forintot, hagyni fogja, hogy leértékelődjön. Mert az ilyen kamatszint megfojtja a nemzetgazdaságot, és ha elengedi, akkor ott van a forint leértékelődése. És kész. Ez volt a helyzet.

 

Akkor a devizahitelezés innentől kezdve spekuláció az árfolyamokkal?

 

Az a gondolat, hogy felveszek hitelt egy bizonyos fizetőeszközben és azt egy másik fizetőeszközben fizetem vissza, az nem kölcsön.

 

EZ EGY SPEKULATÍV TRANZAKCIÓ, AMI AZ ÁRFOLYAMRA ALAPUL.

 

Ott volt a Ptk. teljesen helyes, teljesen hagyományos meghatározása a kölcsönnek, amit a Legfelsőbb Bíróság, a Kúria, a magyar bíróságok, a magyar jogásztársadalom nem is vett figyelembe!

 

Ez hogyan lehetséges?

 

Hogyan lehetséges, ugye? Nem vette figyelembe! A Magyar Nemzeti Bank sem vette figyelembe! Az MNB-nek minden lehetősége megvolt arra, hogy megmondja a bankoknak, ezt nem lehet, mert mi, mint magyar bankfelügyelet, ezt leállítjuk, ilyen hitelt nem szabad adni, mert nem felel meg a Polgári Törvénykönyv 523. bekezdésének. Slussz! Na most a bankokon belül volt némi csatározás, Csányi Sándor OTP elnök-vezérigazgató javára legyen mondva, hogy egy ideig ellenállt.

 

Az OTP kezdetben egy jó ideig nem is nyújtott devizahitelt.

 

Nekik ez nem tetszett. Amikor ez a devizahitelezés elkezdődött, felhívtam a Citibank akkori igazgatóságának az elnökét, Sir Winfried Bischofft – régi kollégám, én akkoriban a J. Henry Schroders banknak voltam a vezérigazgatója –, hogy „figyelj, itt folyik egy őrület, úgy hívják, hogy devizahitelezés, elmondtam neki, hogy néz ez ki, mire ő azt mondta, hogy „Jézus Mária, ezeknek elment az eszük!” Csak azért mondtam el neki, hogy talán jobb lenne, ha ebbe nem mennének bele, mert ebből baj lesz.

 

Hogy értette, hogy baj lesz?

 

Úgy, hogy nem fogják tudni visszafizetni ezeket a hiteleket. Ő is utánanézett ennek, majd a Citibank kivonult Magyarországról. Azért vonult ki, mert úgy döntött az igazgatóság, hogy

 

HA A MAGYAROK ILYEN MARHASÁGRA KÉPESEK, AKKOR SOK MÁS MARHASÁGRA IS KÉPESEK LESZNEK.

 

Visszatérve a jogi oldalára a dolgoknak, miért nem hivatkoztak a magyar bíróságok, jogászok a Ptk.-ra? Miért nem mondták ki azt, hogy ezek a szerződések érvénytelenek?

 

Egyrészt nem kívántak ujjat húzni a magyar bankokkal. Akkoriban Magyarország pénzügyi állapota meglehetősen rozoga volt, és nem volt szükségük arra, hogy több száz milliárd forintnyi hitelállományt érvénytelenítsenek. Ez volt az egyik oldalról a motiváció, és ez befolyásolta a Kúriát. A másik oldalról nézve, a devizaadósokat képviselő ügyvédek attól tartottak, hogy ha tényleg alkalmazzák az 523. cikkelyt, akkor annak az lesz az eredménye, hogy a felvett hitelt egy összegben vissza kell fizetni. Mert az adós a pénzhez egy érvénytelen szerződéssel jutott, és ha a szerződés érvénytelen, akkor régi római jogi kifejezéssel élve restitutio in integrum (jogokba való visszahelyezés), tehát az eredeti állapotot kellett volna helyreállítani.

 

Az eredeti állapothoz egy összegben kellett volna visszafizetni a hitelt.

 

Erre nem lettek volna képesek az adósok, mert felvették a hitelt, megépítették belőle a házukat, befektettek valamibe, és nem találtak egy olyan megbízható utat, amivel ezt jogilag kezelni lehetett volna. És akkor elkezdtek, olyanokat mondani, hogy ez erőfölénnyel való visszaélés, ilyen suta elméletekkel, ami megtartja a hitelt forintban. Én ezt értem, ez valóban egy kockázat volt, amire megint az MNB beavatkozására lett volna szükség.

 

DSC08129

Fotó: Trenka Attila / Index

Hogyan tudott volna beavatkozni a jegybank?

 

Utasíthatta volna a bankokat, hogy ezt hogyan kell visszafizetni. Ugyanis ennek más volt a dinamikája. Ha a bankok azt mondják, hogy ok, ha érvénytelen szerződés, tessék visszafizetni! Viszont ha az adósok nem tudnak fizetni, akkor a bankok mit csinálnak? Emiatt ezt nem tudták megcsinálni, mert ekkorra már a devizahitel-állomány a bankok tőkéjének több mint a háromszorosa volt. Tehát

 

A HELYZET AZ VOLT, HOGY A BANKOKNAK VOLT EGY ROSSZ HITELÁLLOMÁNYUK, AMIT HA AZ ADÓSOK NEM TUDNAK VISSZAFIZETNI, A BANKOK LEHÚZHATTÁK VOLNA A ROLÓT.

 

Ezt nem akarta az MNB se.

 

Senki se akarta. Megoldást kellett találni, és ez az, hogy forintosítjuk a hitelt, visszaállítjuk az eredeti összeget, visszaállítjuk a kamatrendszert, és megyünk tovább.

 

És jogilag ez volt a helyes megoldás?

 

A jogi mechanizmus a következő lett volna: ez a forintszerződés érvénytelen, nem felel meg a Ptk. 523. bekezdésének. Vissza kell fizetni az eredeti összeget. Jó, én, mint bank kölcsönadom neked az eredeti összeget, új feltételek mellett, amivel te a korábbi kölcsönt visszafizeted.

 

Tiszta sor. Eleve forintba kapta a hitelt is.

 

Kap egy forintkölcsönt, a forintkölcsönből visszafizeti a korábbi devizahitelt, és onnantól neki forint tartozása van.

 

De nem mindegy, hogy milyen kamattal. Ha érvénytelen az eredeti devizahitel-szerződés, akkor az abban kikötött kamatok is érvénytelenek.

 

Persze! Akkor neki forintkamattal kell törlesztenie, ami eredetileg magas, de kinyílik a kapu arra, hogy a magyar gazdaságpolitika a helyes útra lépjen és elkezdje csökkenteni a forintkamatot.

 

AMI AZ EGÉSZ HÁTTERÉBEN VAN, AZ A RADIKÁLISAN ELHIBÁZOTT FISKÁLIS ÉS MONETÁRIS POLITIKA.

 

Ide kellett egy felismerés, hogy a költségvetést rendbe kell rakni! Az a nyakló nélküli pénzszórás, amit Gyurcsányék csináltak, ezt felejtsük el, ezt rendbe kell rakni, a jegybanknak viszont el kell kezdenie kamatot csökkentenie! Az adósoknak egy 6-9 hónapos laufot, moratóriumot kell adni – nem kellett volna fizetniük 6-9 hónapon át –, akkor ez alatt az idő alatt a fiskális és monetáris politika rendbe rakódik, és el kezdenek csökkenni a kamatok.

 

Lett volna lehetőség akkoriban ilyen jelentős kamatcsökkentésre?

 

Igen, lett volna tér. Még Matolcsy György kinevezése előtt, Simor utolsó hónapjaiban a monetáris tanács „fellázadt”, és elkezdetett kamatot csökkenteni.

 

Csak ez már későn történt.

 

Nagyon későn, és gyengén. Negyedecskékkel próbáltak valamit elérni. Én a magyar közgazdász-társadalomban egy embert találtam, aki egyetértett velem: ő Kopits György volt, aki szerint ezt így kellett volna csinálni.

 

Milyen hatása volt a devizahitelezésnek a monetáris politikára?

 

Alapvető jelentőségű, hogy a devizahitel, mint konstrukció elfogadhatatlan. Mert azon túlmenően, hogy milyen instabilitásokat hoz létre az adós és a hitelezők között, maga a bank mérlege instabillá válik, így az egész pénzügyi rendszert aláássa ez a konstrukció. Továbbá aláássa a monetáris politika mozgásterét is. Ugyanis a Magyar Nemzeti Bank monetáris politikája a forintra vonatkozik. Ha én eladósítom az országot devizában, akkor arra az adóssághalmazra nekem nincs hatásom, mert én csak a forint kamatszerkezetével tudok foglalkozni. A svájci frank kamatára a svájci nemzeti banknak van hatása, és az nem aszerint hozza a döntéseit, hogy mi a jó a magyaroknak. Tehát

 

ITT A NEMZETI BANK VISELKEDÉSE EGY KETTŐS ÁRULÁS VOLT: FELADTA A MONETÁRIS POLITIKA FELETTI ELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGÉT, ÉS FELADTA A BANKSTABILITÁS FÖLÖTTI ELLENŐRZÉS LEHETŐSÉGÉT.

 

Instabil bankrendszert hozott létre, és hatástalanította a monetáris politikát, beszűkítette a mozgásterét. Ez Simor András jegybankelnök, Király Júlia és Karvalits Ferenc jegybankalelnökök politikájának a következménye.

 

Mi a véleménye a Matolcsy György-vezette jegybank monetáris politikájáról?

 

Matolcsy György monetáris politikáját támogattam, egészen 2018 végéig. Az történt a '18-as választások előtt, hogy a nemzeti bank, mint a nemzeti bankok világszerte, hajlamosak, nem feltétlenül teszik meg, de hajlamosak a kormánynak, a hatalmon lévő kurzusnak besegíteni azzal, hogy fűtik a gazdaságot.

 

TRAL4819

Fotó: Trenka Attila / Index

Ez baj?

 

Azt a körülmények határozzák meg, hogy baj-e. Lehet, hogy baj, lehet, hogy nem baj, a fűtés mértékétől, szerkezetétől is függ, hogy baj-e. Ez egy komplikált kérdés. Mindenesetre a választás előtt általában a nemzeti bankok egy kicsit vagy nagyon befűtenek a gazdaságnak. Ezt csinálta Matolcsy is. És akkor a választás után a nemzeti bankok visszahúzzák a gyeplőt, kiszedik a túlzott likviditást a rendszerből, csökkentik a likviditást, esetleg emelik a kamatot, tehát megteszik a szükséges lépéseket.

 

ÉN AZT MONDTAM EGÉSZEN 2018-IG, HOGY TELJESEN RENDBEN VAN, AMIT CSINÁLNAK,

 

egy kicsit túlzottnak tartottam, amit a választás előtt csinálnak, de vártam, mi történik majd a választás után. Nem húztak vissza semmit, és akkor azt mondták nekem, hogy nem húznak vissza, mert ősszel jönnek az önkormányzati választások, majd utána. Hát jó, mondtam, de akkor már kezdtem egy kicsit prüszkölni, mert láttam a jeleit az inflációnak. Kezd kialakulni egy inflációs helyzet, és ezzel illene foglalkozni és nem hátradőlni, és azt mondani, hogy majd, majd. Lement az önkormányzati választás is, és sehol semmi. Nem húzzák vissza, továbbra is tüzelik a gazdaságot. Akkor azt mondtam, ebből baj lesz, ebből infláció lesz, ebből komoly forintleértékelődés lesz. Lett is. Ez a kialakult helyzet szerintem nagyon nehezen orvosolható és gondokat vet fel.

 

Például?

 

Elsősorban arról van szó, hogy hol, milyen termékcsoport, melyik gazdasági tevékenység, mi az, ami inflálódik. Elsősorban az élelmiszerárakról van szó és az energiaárakról, ami import alapú, és függ az árfolyamtól. Ez viszont a szerényebb életkörülmények között élőket érinti a legérzékenyebben, tehát folytatódik a magyar társadalomban a gazdagok és a szegények közötti olló további kinyílása, és most ennek tetejébe jött a koronavírus okozta válság, úgyhogy egy nagyon nagy méretű, elszegényedett, nyomorban élő réteggel kell számolni.

 

SZÁMÍTÁSAIM SZERINT A MAGYAR LAKOSSÁG LEGALÁBB HARMADA, 3 MILLIÓ EMBER AZ ÉV VÉGÉRE MÁR MÉLY NYOMORBAN FOG ÉLNI.

 

Ez erős állítás, ahhoz képest ami a KSH különböző adataiból, például a kereseti adataiból kiolvasható.

 

A KSH is és a kormány is az adatokat átlag-alapon számítja. Gondoljon bele, hogy a 180 ezer forintból élő alkalmazottnak a jövedelmének a fele élelmiszerre megy el. Tehát egy normális embernek – két-három fős család esetében – kell minimum 70-80 ezer forint havonta ennivalóra, Egy vezérigazgatónak a 80 ezer forint a fizetésének még a tíz százalékát se éri el. A nyomorban élőnek a fele. Ez az összeg 20-25-30 százalékkal inflálódott az idén.

 

A bére pedig nem nőtt ennyivel, a statisztikák szerint körülbelül 10 százalékkal nőttek az átlagkeresetek az idén.

 

Ő 15-20 százalékos nettó vesztese az inflációnak, az ő keresetének a vásárlóereje ennyivel romlott. A KSH adatai azt nem tükrözik, hogy melyik jövedelmi rétegnek a keresetek hány százaléka megy mire. És itt van a kutya elásva. Az is sokat mondó, hogy már nem mérik a létminimum szintjét sem.

 

Az Országgyűlés előtt van egy alaptörvény-módosító javaslat, amely szerint újradefiniálják, szűkítik a közpénz fogalmát. Ha újrafogalmazzák, mit kell érteni a közpénzen, a sajtó se fog hozzájutni azokhoz az információkhoz, amikhez eddig azért – sokszor a bíróságok segítségével – hozzá tudott jutni. Lát különbségeket a közpénz fogalmán, például Nagy-Britanniában mit értenek közpénzen?

 

Ez az új definíció, amivel előállt Semjén Zsolt és Varga Judit, a közpénz fogalmát kizárólag a bevételre és a kiadásra szorítja. Másutt – például Nagy-Britanniában és az USA-ban – a közpénz fogalma minden állami vagyonra vonatkozik, illetve minden állami tartozásra. Ugye én annak idején – mint a jegybank felügyelőbizottságának egyik tagja – belekeveredtem ebbe a Matolcsy-féle alapítványi műveletbe, és azt mondtam rá, hogy az közpénz. Mire jött a debreceni képviselő, Kósa Lajos, és azt mondta, hogy itt arról van szó, hogy a közpénz magánpénzzé vált.

 

Elvesztette közpénz jellegét...

 

Igen. És akkor most alaptörvénybe iktatják Matolcsyék tevékenységének törvényszerűségét. Ez még mindig ott lógott a levegőben. Az európai jegybanknak ez nagyon nem tetszett.

 

És mit tud tenni az európai jegybank?

 

Sokat, ha akar vele foglalkozni.

 

És akar?

 

Nem nagyon, mással van elfoglalva.

 

DSC08004

Fotó: Trenka Attila / Index

Gazdaságpolitikai szempontból a kormány hogyan kezeli a járvány elleni védekezést?

 

Itt az a gond, hogy szerintem a magyar nemzetgazdasági paradigma nagyon régóta tévúton jár, és ez vonatkozik a baloldalra és a jobboldalra egyaránt. A paradigma lényege az, hogy Magyarország egy tőkeszegény ország, amit úgy tudunk felvirágoztatni, hogy ha becsalogatjuk a külföldi tőkét, ami létrehoz olyan exportkapacitást, amiből aztán mi majd jól megélünk.

 

EZ A MAGYAR GAZDASÁGPOLITIKA AZ OSZTRÁK–MAGYAR MONARCHIA ÓTA.

 

Kádárék is ezt csinálták, és azóta, a rendszerváltás óta minden kormány alapvetően ezt a paradigmát követte. Tehát nem bízik abban, nem hiszik el, hogy Magyarországnak lenne lehetősége egy saját gazdasági kapacitás kiépítésére, felvirágoztatására. Ami nem függ a külföldi tőkétől. Annak ellenére, hogy van egy kormány, ami nagyon kemény nacionalista hangot üt meg külpolitikájában, nem tett semmit annak érdekében, hogy egy ilyen termelőképesség létrejöjjön. Ennek következtében a magyar nemzetgazdaság nem épül az ország természetes erejére, hanem arra épül, hogy hogyan tudja kielégíteni a külföldi tőke igényeit.

 

Ez a kényelmesebb út.

 

Persze. Hogyan lehet a külföldi tőke igényeit kielégíteni? A Munka törvénykönyve, adóztatás, támogatások, szabályozások minden formája eszerint alakul. Csakhogy a külföldi tőke igényének a jellege más, mint ahogy azt a magyarok gondolják. Ugyanis a külföldi tőke – nem csak Magyarország esetében, hanem minden kevésbé fejlett országba történő külföldi beruházás esetében – olyan technológiákat visz ezekbe az országokba, amely technológiák náluk már az alkonyukat élik.

 

Ezeket hívjuk mi összeszerelő üzemeknek.

 

Igen. Világos, hogy a kőolajra épített járműiparnak vége és jön helyette egy más technológia. Még van benne valami, de húsz évvel ezelőtt már látták, tudták, hogy ez egy véges dolog és más irányba fog menni a járműipar. Mit csináljunk ezekkel? Azt csináljuk, hogy kihelyezzük ezt a munkakört Bulgáriába, Romániába, Törökországba, Magyarországra, ahova tudjuk, és tart, amíg tart.

 

Olcsó munkaerő.

 

Igen és az olcsó munkaerőből fakadó extraprofitot kezeljük, közben eszeveszetten kutatunk, fejlesztünk. Mi magyarok ebben nem rúgunk labdába, ez van. Mi nem fogjuk megmondani az Audinak, hogy milyen technológiát hozzon Győrbe. Hozza, amit hoz, kész. A klímaváltozás, a környezeti változás problémái óriási hatással vannak a világgazdaságra. És ez végigmegy az egész világgazdaság szerkezetén, átalakítja azt. Gondoljon bele, mik történnek! A Covid elleni vakcinának a felfedezője egy török házaspár, amelynek a vállalata, a Pfizer ma magasabb kapitalizációval rendelkezik, mint a Deutsche Bank.

 

Mi az a legfontosabb magyar erőforrás, amire az imént utalt?

 

A víz. Magyarország olyan mint egy kád, ide befolyik a víz, a Kárpátokból, a Duna vízgyűjtő helyeiről. Amikor a világot jártam, Magyarországgal kapcsolatban két dolgot említettek mindig: az egyik Puskás volt, a másik a VITUKI (Vízgazdálkodási Tudományos Kutató Intézet), aztán később jött még a Rubik-kocka. A klímaváltozás következtében a víz lesz az úr. A mediterrán országok nagyon komoly szárazságveszéllyel küzdenek, ebből aztán kialakulnak a lekülönbözőbb vírusok, baktériumok, kórokozók a növényekre.

 

MAGYARORSZÁGNAK MEG LENNE A LEHETŐSÉGE, HOGY EGY VÍZGAZDÁLKODÁSRA ALAPOZOTT ÉLELMISZERIPART HOZZON LÉTRE, A TELJES SKÁLÁN.

 

Ez komoly víztározó rendszerek felépítésére és öntözőrendszerek kiépítésére, olyan öntöző technológia felépítésére vonatkozna, ami talán még jobb, mint ami Észak-Olaszországban jött létre a '70-as, '80-as években, és Izraelben valamivel korábban. Ez nagyon-nagyon fontos lenne és meg is tudnánk csinálni.

 

Nincs napirenden semmi ilyesmi.

 

Nincs. Nekünk minden lehetőségünk meg lenne arra, hogy ne csak a versenybe szálljunk be, hanem legyőzzük a hollandokat. Csak hát Hollandiának az öntözés alatt álló területe nagyobb mint a Dunántúl, noha az egész ország kisebb, mint Magyarország.

 

Borítókép: Trenka Attila / Index

  

https://index.hu/gazdasag/2020/11/19/rona_peter_interju_devizahitel_monetaris_politika/