Máshol nem annyira kényes téma a bírói függetlenség

A német alkotmánybíróság szerint a bírák számára még megengedett a politikai véleménykinyilvánítása, Finnországban pedig szabad az igazságügyi tárca alá tartozni
Baranya Róbert
2019. JÚLIUS 17. SZERDA. 2:07
FRISSÍTVE: 2019. JÚLIUS 17. 3:22
ă79ć
Míg Magyarországon tiltott a bírák politikai tevékenysége, más országokban kifejezetten segíti az előmenetelt.

Máshol nem annyira kényes téma a bírói függetlenség
Az elmúlt időszakban többször is felmerült a bírói függetlenség kérdése. Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) ennek kapcsán több ország gyakorlatát is górcső alá vette. Ahogy az OBH a Birosag.hu-n megjelent cikkeiben hangsúlyozza: Magyarországon történelmi vívmányként tekintünk arra, hogy a bírák számára tilalmazott a politikai tevékenység. Az összeférhetetlenségi szabályt a bírói hatalomról szóló 1869. évi IV. törvénycikk fogalmazta meg először. Ez a tilalom azonban az Európai Unió több országában nem érvényesül, sőt kifejezetten segíti a bírói előmenetelt, ha a politikai hovatartozás a párttagság, vagy párttisztség viselésében is megjelenik. Ebből a szempontból érdekes a német bírósági fogalmazók versenydolgozata, amelyből kiderül, hogy Saar-vidék szövetségi tartományának egykori miniszterelnöke, igazságügyi minisztere a né­met alkotmánybíróságon folytathatta munkáját. Ellenkező példaként hozzák fel a büntető ügyekben szigorúan ítélkező, népszerű bírót, aki lemondása után politikai pártot alapított. A közvélemény akkoriban még kifogásolta ezeket az eseteket, de 2018 őszén már nem volt ilyen felzúdulás, amikor CDU/CSU frakció második vezetője – most az elnöki szék várományosa – az alkotmánybíróságra került, s néhány napon belül elnökhelyettessé választották. A német Alkotmánybíróság maga is foglalkozott a bírák politikai megnyilvánulásaival. Döntése szerint a bírák számára megengedett a politikai véleménynyilvánítás, ha az nem sérti a pártatlanság látszatát. A dolgozat szerint a gyakorlatban a magasabb szintű bíróságokra való kiválasztásnál a politikai elkötelezettségnek jelentősége van. A bírók ezért érezhetik azt, hogy karrierútjuk szempontjából előnyös, ha tagjai valamely politikai pártnak.

A politizálás Svédországban is megengedett a bíróknak. Két olyan miniszterelnökük is volt, aki korábban bíróként tevékenykedett. Olaszországban nem tiltott, hogy a bíró akár parlamenti képviselő is legyen. Svájcban határozott időre választják a bírókat és a politikai párttagságnak meghatározó jelentősége van. Svájcban külön érdekesség, hogy szövetségi szinten, de a kantonok nagyobbik részében sem törvényi feltétele a kinevezésnek a jogi diploma megléte, bár a gyakorlatban ezzel általában rendelkeznek a bírók. Ennél nagyobb jelentősége van annak, hogy a bírójelölt melyik politikai pártnak a tagja, s hogy a pártja támogatja-e a jelölését. Finnország azon kevés európai uniós ország egyike, ahol – hazánkkal ellentétben – a bíróságok központi igazgatása az Igazságügyi Minisztériumhoz tartozik.
https://www.magyarhirlap.hu/belfold/20190717-mashol-nem-annyira-kenyes-tema-a-biroi-fuggetlenseg