Ha Tarlós nyer, Orbán teljesen átírja az alkotmányt

FÁBIÁN TAMÁS
A munkavállalók jogaitól a végrehajtó hatalom szerkezetén át az azonos neműek örökbe fogadásáig, a kormányfőnek konkrét tervei vannak arról, hogy mit változtatna meg az Alaptörvényben. A Fideszben nem mindenki érzi az alkotmányrevízió szükségét, azonban Finkelstein halálával és Habony kiszorításával Orbánnak nem maradt egyenrangú vitapartnere a pártban. Az alkotmánymódosításhoz erős legitimáció kell a kormányfőnek, ehhez Tarlósnak nyernie kellene ősszel, a Fidesz belső kutatásai szerint azonban necces lesz a főpolgármester-választás.
Bár a kormánypárt politikusai egy éve nem beszélnek nyilvánosan az alkotmányrevízióról, Szájer József vezetésével szűk körében folyamatosan zajlik az Alaptörvény felülvizsgálata. Orbán Viktor 10-15 témakörben jelentős változásokat szeretne, a miniszterelnök elképzelései olyannyira kiforrottak, hogy konkrét szövegvázlatokat is írt már - értesült fideszes forrásokból az Index.

A kormányfő tervei szerint módosulhatnak a munkavállalók és a munkaadók viszonyát szabályozó részek (XVII. cikk), méghozzá a munkaadók javára, valamint Orbán szeretné, ha az Alaptörvény kimondaná, hogy azonos nemű párok semmilyen körülmények között ne fogadhassanak örökbe gyereket.

Orbán alkotmányrevíziója érintené a teljes igazságszolgáltatást az ügyészségtől az alkotmánybíróságig, és a kormánypárti sajtóban ellenzékinek elkönyvelt Országos Bírói Tanács jogkörei is változnának. A rendszerváltás óta rendkívül erős végrehajtói hatalom struktúrájának módosítása is terítéken van, beleértve a központi kormányzat felépítését is. Az alkotmányrevízió eddig megismert irányából egyértelmű, hogy

ORBÁN TOVÁBB LÉPNE A RENDSZERÉPÍTÉSBEN A MÉG CENTRALIZÁLTABB HATALOMGYAKORLÁS FELÉ.

902A5530
Fotó: Ajpek Orsi / Index
Cikkünk megjelenése előtt megkerestük Orbán Viktor sajtófőnökét, az Igazságügyi Minisztérium sajtóosztályát valamint Szájer Józsefet. Arra voltunk kíváncsiak, hogyan áll az alkotmányozó testület munkája, milyen területeket, témákat érinthet az alkotmányrevízió, és mikor várható, hogy ezzel kapcsolatos módosító javaslat a parlament elé kerül. Cikkünk megjelenéséig egyiküktől sem kaptunk választ.

Levették Németh Szilárdot
Orbán a 2018-as áprilisi, harmadik Fidesz-kétharmadot jelentő választás után két fontos bejelentést is tett. Először a parlamenti beszédében közölte, hogy 2030-ig tervez, majd pedig az állami rádióban mondta el, hogy "szeretnénk valamikor az ősszel megindítani egy egy-másfél éves alkotmányrevíziót", amelyet majd egy "nagyobb ívű alkotmánymódosítás" követ.

A terveiről egyelőre nyilvánosan semmit sem árult el, csak annyit mondott, hogy "átnézzük, hogy mi az, ami bevált, mi az, ami beválhatott volna, mi az, amit az alkotmány szabályozott, de nem igazodott hozzá az alacsonyabb jogszabályoknak a világa, és hol maradtak esetleg olyan szabályozási rések, amiket új alkotmányos szövegekkel kell áthidalni vagy kitölteni".

A kormányfő rádióbeszéde után megjelent a sajtóban, hogy az egykori rezsibiztos, ma már honvédelmi államtitkár és Birkózó Szövetség elnöki tisztségét is betöltő Németh Szilárd is tagja lesz az alkotmányozó testületnek. A politikus akkor magabiztosan elismerte, hogy ő is benne van a csapatban ("hogyne vennék benne részt?"), azonban nemsokkal később levették a feladatról. Az indok: a Fidesz első vonalaiban általános megrökönyödést keltett, hogy Németh ilyen fontos területen kaphat beleszólást.

Más személyi változások is voltak az Alaptörvényt felülvizsgáló csapatban. A koordinációért kezdetben Trócsányi László és Szájer József felelt, előbbi helyét Varga Judit, leendő igazságügyi miniszter veszi át, akitől elődjéhez képest kevesebben várjak a Fideszben, hogy ellensúlyt képezhet, kritikát fogalmazhat meg az orbáni-szájeri iránnyal szemben.

Nincs intellektuális partner
A belső kritika kérdése azért is lényeges, mert az alkotmányozás kérdésében elhivatott Orbánnak Arthur Finkelstein halála óta többek szerint "nincs intellektuális partnere a kormányzás irányát illetően". Volt olyan fideszes beszélgetőpartnerünk, aki szerint

A VÍZIÓKÉPZÉS TEKINTETÉBEN HABONY ÁRPÁD IS HIÁNYZIK ORBÁN MELLŐL, A NEM HIVATALOS TANÁCSADÓT TÖBBEK SZERINT KISZORÍTOTTA ROGÁN ANTAL.

Forrásaink szerint Finkelstein halálával és Habony háttérbe szorításával "vonalvezetési probléma lépett fel azzal kapcsolatban, hogy merre kellene menni, és mit kellene csinálni", nincs senki a párt elnökségében, aki vitázni merne, vagy tudna a kormányfővel, többek szerint Orbán környezetéből egyedül Kövér László lehet kivétel, ha "megrázza magát".

Habony Árpád és Orbán Viktor 2016-ban
Habony Árpád és Orbán Viktor 2016-ban
Fotó: Miniszterelnökség / Facebook
A folyamatban lévő alkotmány-felülvizsgálat azt mutatja, hogy ebben a kérdésben Kövér nem szállt vitába Orbánnal, vagy nem sikerült meggyőznie, ugyanis a házelnök tavaly nyáron még azt mondta az Atv.hu-nak, hogy "a magam részéről olyan nagyon nagy szükségét nem látom a módosításoknak".

Amíg megvan a kétharmad
Orbán tavaly ősztől kezdődő egy-másfél éves alkotmányozást jelentett be, vagyis eredeti tervei szerint 2019 végén, 2020 elején szeretné tető alá hozni a nagyszabású Alaptörvény-módosítást. Amikor év elején megkérdeztük a miniszterelnököt a felülvizsgálatról, azt mondta, hogy "kezdetlegesen" állnak, "lassan" haladnak, és "néhány hónappal később" fognak végezni, majd mosolyogva megjegyezte, hogy "nagy baj azért nincsen".

Pillanatnyilag a miniszterelnöknek valóban nincs oka kapkodni, kétharmaddal bármikor módosíthatja az alkotmányt. Forrásaink szerint ugyanakkor benne van a lehetőség, hogy még idén beeshet 133 fő alá a Fidesz-KDNP frakció létszáma, ami a kétharmad elvesztését jelentené. Többek szerint a költségvetési csalással gyanúsított Simonka György napjai "meg vannak számlálva" parlamenti képviselőként, illetve az is kérdés, hogy Lázár János elindul-e Hódmezővásárhely polgármesteri posztjáért.

Ha Simonka kiesne, Lázár pedig kiszállna a parlamentből, akkor mindkét esetben időközi választást kellene kiírni. Ezeken az ellenzék egy jelöltet indítva hagyományosan jól szerepelt az előző ciklusban, emiatt Orbán még addig szeretné kihasználni az alkotmányozás lehetőségét, amíg megvan a kétharmad.

Orbán varázsa a tét
A kétharmad bár szükséges, önmagában nem elégséges feltétel az Alaptörvény-módosításhoz. Forrásaink szerint Orbán a nagyszabású átalakításnak csak az önkormányzati választások után futna neki, a revízió szempontjából pedig nagyon sok múlik azon, milyen eredmény születik az önkormányzati választásokon. A 3200 település nagyobb részét behúzza majd a Fidesz, és a pártban úgy számolnak, hogy 23 megyei jogú városból is többet nyerhetnek meg, mint amennyit elhódíthat az ellenzék.

A legfontosabb kérdés azonban, hogy a Fidesznek sikerül-e megtartania Budapestet vagy sem. Ha Tarlós István nyer, akkor Orbán belevág az alkotmánymódosításba, ha veszít, akkor ennek az esélye minimálisra csökken.

Ha Tarlós kikap, akkor megtörik Orbán varázsa, a kormányzati cselekvés első számú forrása pedig a varázs, a mi vagyunk a győztesek érzés

- mondta egyik magas rangú fideszes beszélgetőpartnerünk. Természetesen fontosak a megyei jogú városokban és a budapesti kerületekben elért eredmények is, de a főpolgármesterség megszerzésétől függ, hogy a kormánypártok vagy az ellenzék hirdetheti-e magát győztesnek október 12. után.

Orbán Viktor és Tarlós István a budapesti sajtótájékoztatón 2018. október 10-én
Orbán Viktor és Tarlós István a budapesti sajtótájékoztatón 2018. október 10-én
Fotó: Huszti István / Index
Tarlós győzelmét pedig nem veszik készpénznek a Fidesz vezérkarában, nem véletlenül beszélt arról Kocsis Máté is, hogy "nagy harcra" számítanak. Különösen azért, mert a kormánypártok belső mérései szerint már nem igaz Tarlós Istvánnal kapcsolatban, hogy 5-10 százalékot hozzá tud tenni a Fidesz budapesti népszerűségéhez, a jelenlegi főpolgármester és a kormánypártok népszerűsége ma már közel azonos szinten mozog a fővárosban.

A kormánypártok esélyeit tovább csökkentheti, hogy míg a Fidesz Tarlós István karakterére és az elmúlt ciklusok eredményeire fogja építeni a kampányát, az ellenzéki oldalon nagyobb mozgósítóerővel bírhat, ha a főpolgármester-választást - az isztambulihoz hasonlóan - egy Orbán Viktorról szóló népszavazássá képesek emelni.

A Fideszben úgy látják, hogy ha elbukják Budapestet, akkor jelentősen csökkenni fog a kormányzat mozgástere, "hosszú hideg napok jönnek", és ugyan Orbán Viktor vezető szerepe ettől még nem kérdőjeleződhet meg, a párt elnöksége a következő tisztújításon egész biztosan átalakulna.

(Borítókép: Huszti István / Index)
https://index.hu/belfold/2019/07/03/orban_alkotmanymodositas_onkormanyzati_valasztas_tarlos_istvan_karacsony_gergely/