Szerző: Petróczi Rafael
2019. december 26. csütörtök, 18:33
A török alkotmánybíróság szerint jogsértő volt, hogy a hatóságok blokkolták a Wikipédiát, de egyhamar aligha lesz még elérhető az oldal.
Több, mint két és fél éve, 2017 áprilisa óta elérhetetlen Törökországban a Wikipédia. Ez azonban hamarosan megváltozhat annak köszönhetően, hogy
a török alkotmánybíróság december 26-án kimondta: a Wikipédia blokkolása megsértette a véleménynyilvánítás szabadságát.
De miért is blokkolták egyáltalán Erdoğanék a Wikipédiát?
A konfliktus eredője, hogy a török államnak nagyon nem tetszettek azok a 2017-es Wikipédia-szócikkek, amikben a szíriai polgárháború kapcsán kijelentették: Törökország államilag szervezett módon támogatja az Iszlám Állam terrorszervezetet. (Egyik oldalról logikusnak hathat, hogy Törökország informálisan segítse a közös ellenség, a kurdok ellen is harcoló dzsihadistákat, a másik oldalról viszont Wikipédia-szócikket tényleg bárki írhat, akár valótlan tartalommal is.)
Válaszul a média- és hírközlési hatóság török megfelelője
2017. április 29-én országszerte elrendelte a Wikipédia blokkolását egy olyan törvényre hivatkozva, amely engedélyezi az internetes oldalak blokkolását, ha azok obszcén vagy nemzetbiztonsági szempontból veszélyt jelentő tartalommal bírnak.
(Nyilván a Wikipédia esetében az utóbbi volt a hivatkozási alap.) A hatóság tettét szentesítette egy ankarai bírósági ítlélet is, ami kimondta, hogy a Wikipédia blokkolható a törvény alapján.
A Wikipédia elutasította, hogy a török fél által kifogásolt tartalmat eltávolítsa felületeiről, és miután minden egyéb jogi lehetőséget kimerített, 2017. május 9-én a Wikipédiát tulajdonló Wikimédia Alapítvány – a török alkotmánnyal összhangban – be is adta egyéni kérelmét a török alkotmánybírósághoz, hogy vizsgálja meg az ügyet.
Erre egy 2010-es alkotmánymódosítás adta meg a lehetőséget, amitől akkor még azt remélték, hogy közelebb viszi az országot az EU-s csatlakozáshoz, és aminek értelmében mindenki egyénileg fordulhat a török alkotmánybírósághoz jogorvoslatért, ha az azt kérő szerint az állami szervek megsértették a Törökország által 1954-ben aláírt Emberi Jogok Európai Egyezményében garantált valamely alapvető jogot vagy szabadságot.
A „mindenki” alatt természetes és jogi személyeket is lehet érteni, de nyilván nem lehet ukmukfukk terhelni az alkotmánybíróságot: külföldi állampolgár csak olyan, személyes érintettségű esetekben fordulhat a török alkotmánybírósághoz, ha például a gyülekezési jogát sértették meg a hatóságok. És persze bármilyen egyéni kérelem csak akkor adható be, ha minden más, alsóbb jogorvoslati lehetőséget kimerített a kérelmező – legyen az természetes vagy jogi személy.
Ez a jogi procedúra ért a végére december 26-án.
Nem holnaptól fognak a törökök Wikipédiát bújni
A véleménynyilvánítás megsértéséről szóló határozatot azért nem egyhangúan hozta meg a taláros testület, de a döntéshez szükséges abszolút többség így is meglett: az illetékes tíz alkotmánybíróból hatan szavazták meg, hogy jogsértés történt.
A jogsértés megállapításával együtt az alkotmánybíróság elrendelte, hogy a Wikipédiát ne blokkolják a továbbiakban. Bár az alkotmánybíróság döntése végleges, ellene fellebbezésnek helye nincs, azért
Erdoğanéknak nem kell megijedniük: az alkotmány értelmében az egyéni kérelmekben született döntést szem előtt tartó jogi változásokat a döntés meghozatalától számított két éven belül kell csak meghozni.
Azaz 2021. év végéig könnyen lehet, senki nem fog Wikipédiát bújni Törökországban.
MONTÁZS: Petróczi Rafael / Azonnali via Wikimedia Commons
http://azonnali.hu/cikk/20191226_ujra-lehet-majd-hasznalni-a-wikipediat-torokorszagban
2019. december 26., csütörtök
2019. december 18., szerda
Belső vizsgálat indul az ítélkező törvényszéknél a Szeviép-ügy miatt
INSZ
Igazgatási vizsgálat lefolytatására és az erről szóló jelentés elkészítésére kötelezte Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Szegedi Törvényszéket, miután a Pestisrácok.hu nemrég azzal állt elő: a Szeviép-ügy felmentő ítéleteit hozó bírói tanács egyik tagjának, Nové Ágnesnek az építőiparban van családi vállalkozása, és akárcsak a Szeviép, az ő vállalkozása is kapott önkormányzati megbízásokat, írja a Magyar Nemzet. Az Éptáker Kft. az elmúlt években három munkát is végzett szegedi közpénzből, ezek közül az egyik egy 750 millió forintos zöldberuházás, amit egy konzorciummal közösen vállaltak.
Az érintett bíró nemcsak a másodfokon felmentéssel lezárult Szeviép-, hanem a Czeglédy-per bírói tanácsának is tagja. A lap időközben arról is beszámolt, hogy a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírája, Kovalcsik Éva 2015-ben 12,4 millió forintért vehetett meg egy 100 négyzetméteres belvárosi, polgári lakást a szegedi önkormányzattól. A lakás a sétálóutca műemlék épületében, a Wagner-palotában van. A bírónő mindössze 8 napig volt a lakás tulajdonosa, ezután továbbértékesítette.
A megjelent cikkekre Szeged hivatalos oldalán reagált a városvezetés, többek között felsorolják az Éptáker Kft. 2014 és 2019 között elnyert pályázatait, ami azt mutatja, a cég nemcsak a szegedi önkormányzatnak dolgozott, hanem:
Baksnak, nyolc beruházással 546 millió 887 ezer 402 forintot kerestek,
Algyőnek, itt egy beruházással 26 millió 545 ezer 700 forintot szereztek,
a Honvédelmi Minisztériumnak, egy beruházásért 9 millió 226 ezer 2 forintot kaptak,
Mórahalomnak, egy beruházással 52 millió 292 ezer 373 forintot kerestek,
Balástyának, itt meg egy beruházással 140 millió 216 ezer 580 forintot kaptak,
Domaszéknek, ahol egy beruházással 33 millió 331 ezer 660 forintot szereztek,
Szegeden pedig két beruházásról írnak, amikért összesen 788 millió 386 ezer 700 forint járt nekik ellentételezésként.
A Szegedi Törvényszék december közepén mentette fel másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait, bizonyíték hiányában. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
KAPCSOLÓDÓ
Kemény börtönbüntetések a Szeviép-ügy vádlottjainak
Az építőipari cég vezetői gyanús kölcsönökbe buktak bele. Az ítélet nem jogerős.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
https://index.hu/belfold/2019/12/18/belso_vizsgalat_indul_az_itelkezo_torvenyszeknel_a_szeviep-ugy_miatt/
Szóra sem méltatják Soros jogvédői a Szeviép-ügy bíráinak felháborító ügyét
https://www.origo.hu/itthon/20200103-szeviepugy-itelet.html
Igazgatási vizsgálat lefolytatására és az erről szóló jelentés elkészítésére kötelezte Senyei György, az Országos Bírósági Hivatal elnöke a Szegedi Törvényszéket, miután a Pestisrácok.hu nemrég azzal állt elő: a Szeviép-ügy felmentő ítéleteit hozó bírói tanács egyik tagjának, Nové Ágnesnek az építőiparban van családi vállalkozása, és akárcsak a Szeviép, az ő vállalkozása is kapott önkormányzati megbízásokat, írja a Magyar Nemzet. Az Éptáker Kft. az elmúlt években három munkát is végzett szegedi közpénzből, ezek közül az egyik egy 750 millió forintos zöldberuházás, amit egy konzorciummal közösen vállaltak.
Az érintett bíró nemcsak a másodfokon felmentéssel lezárult Szeviép-, hanem a Czeglédy-per bírói tanácsának is tagja. A lap időközben arról is beszámolt, hogy a Szegedi Törvényszék tanácsvezető bírája, Kovalcsik Éva 2015-ben 12,4 millió forintért vehetett meg egy 100 négyzetméteres belvárosi, polgári lakást a szegedi önkormányzattól. A lakás a sétálóutca műemlék épületében, a Wagner-palotában van. A bírónő mindössze 8 napig volt a lakás tulajdonosa, ezután továbbértékesítette.
A megjelent cikkekre Szeged hivatalos oldalán reagált a városvezetés, többek között felsorolják az Éptáker Kft. 2014 és 2019 között elnyert pályázatait, ami azt mutatja, a cég nemcsak a szegedi önkormányzatnak dolgozott, hanem:
Baksnak, nyolc beruházással 546 millió 887 ezer 402 forintot kerestek,
Algyőnek, itt egy beruházással 26 millió 545 ezer 700 forintot szereztek,
a Honvédelmi Minisztériumnak, egy beruházásért 9 millió 226 ezer 2 forintot kaptak,
Mórahalomnak, egy beruházással 52 millió 292 ezer 373 forintot kerestek,
Balástyának, itt meg egy beruházással 140 millió 216 ezer 580 forintot kaptak,
Domaszéknek, ahol egy beruházással 33 millió 331 ezer 660 forintot szereztek,
Szegeden pedig két beruházásról írnak, amikért összesen 788 millió 386 ezer 700 forint járt nekik ellentételezésként.
A Szegedi Törvényszék december közepén mentette fel másodfokon a Szeviép-ügy vádlottjait, bizonyíték hiányában. Az útépítéssel, vízépítési létesítmények kivitelezésével és magasépítéssel is foglalkozó - már felszámolás alatt álló - Szeviép Zrt. egykori vezetőit az első fokon eljáró Szegedi Járásbíróság tavaly novemberben a hitelezők kielégítésének meghiúsításával elkövetett, különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntettben mondta ki bűnösnek. Az elsőrendű vádlottat ekkor öt év két hónap fogház-, a másodrendű vádlottat hat év börtön-, a harmadrendű vádlottat öt év két hónap börtönbüntetéssel sújtotta a járásbíróság.
KAPCSOLÓDÓ
Kemény börtönbüntetések a Szeviép-ügy vádlottjainak
Az építőipari cég vezetői gyanús kölcsönökbe buktak bele. Az ítélet nem jogerős.
A törvényszék helybenhagyta a járásbíróság azon döntését, amely a hitelezők és a magyar állam a per során bejelentette polgári jogi igényét egyéb törvényes útra utasította, azzal, hogy további két hónapra fenntartotta a vádlottak vagyonának zár alá vételét.
A három férfi volt a vezetője a milliárdos forgalmat lebonyolító gazdasági társaságnak. A részvénytársaság legkésőbb 2009 elejére fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetbe került. A cég április 18-án fizetésképtelenné vált, júniusban pedig csődeljárás indult ellene. A hitelezők között nem jött létre csődegyezség, ezért a bíróság 2010 augusztusában csődeljárás során elrendelte a társaság felszámolását. A felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6,5 milliárd forint hitelezői igényt vettek nyilvántartásba.
A vádirat szerint a jelentős vagyonvesztést az okozta, hogy a vádlottak igazgatósági tagként egyhangú döntéseikkel 2007-től rendszeresen és nagy összegben nyújtottak kölcsönöket az ésszerű gazdálkodás követelményeivel ellentétes módon a teljes egészben, vagy részben a Zrt. tulajdonában álló gazdasági társaságoknak, illetve magánszemélyeknek - köztük az egyik vádlottnak -, sportszervezeteknek. A vád szerint az igazgatósági tagok a hitelnyújtásról hozott döntéseikkel a vállalkozás vagyonát 1,45 milliárd forinttal csökkentették.
Kovalcsik Éva tanácsvezető bíró azonban az ítélet indoklása során kifejtette, a rendelkezésre álló bizonyítékok alapján kétséget kizárólag nem lehetett megállapítani, hogy a vádlottak elkövették volna a terhükre rótt bűncselekményt, és azt sem, hogy tevékenységük okozta a Szeviép Zrt. fizetésképtelenségét, illetve ésszerűtlen gazdasági döntést hoztak volna.
A Szerkezet- és Vízépítő Zrt. (Szeviép) csődjéről, és az ahhoz fűződő vádakról egy korábbi cikkünkben írtunk.
https://index.hu/belfold/2019/12/18/belso_vizsgalat_indul_az_itelkezo_torvenyszeknel_a_szeviep-ugy_miatt/
Szóra sem méltatják Soros jogvédői a Szeviép-ügy bíráinak felháborító ügyét
https://www.origo.hu/itthon/20200103-szeviepugy-itelet.html
Дом на Рублёвке и элитная квартира. У главного судьи России нашли недвижимость на 220 млн рублей
У председателя Верховного суда Вячеслава Лебедева нашли недвижимость на общую сумму 220 млн рублей, сообщил «Проект». Лебедев занимает свой пост уже 30 лет — с июля 1989 года.
Прослушать новость
Источник: РИА "Новости"
Главный судья России задекларировал участок в 41 сотку, на котором расположены дом площадью 583,7 кв. м и две постройки по 80,5 и 102 кв. м. По данным Росреестра, участок с такими параметрами связан только с одним объектом — особняком в посёлке Успенские Дачи на Рублёвке в Подмосковье.
Новость
Высокопоставленное неравенство. Что задекларировали богатейшие семьи Кремля и правительства
Поместье оценивается в 127 млн рублей, Лебедев получил его в 2001 году от государства. Соседом верховного судьи по Рублёвке является генпрокурор Юрий Чайка.
Кроме того, Лебедев задекларировал квартиру площадью 232 кв. м. Журналисты выяснили, что она находится в Москве на улице Академика Зелинского. Рыночная стоимость квартиры — около 97 млн рублей.
В 2018 году Лебедев заработал 11,4 млн рублей. Журналисты отметили, что этого недостаточно, чтобы позволить себе по рыночным ценам купить всю недвижимость, имеющуюся у семьи.
В сентябре 2002 года Лебедев получил ещё 15 соток в Барвихе — через год после сделки земля оценивалась в $2 млн. На следующий день Лебедев переоформил участок на начальника хозуправления Верховного суда Владимира Ширяева. А ещё через две недели земля перешла к семье одесского криминального авторитета Валерия Томаля, рассказал «Проект».
Анатолий Круглов
https://news.mail.ru/economics/39914266/
Прослушать новость
Источник: РИА "Новости"
Главный судья России задекларировал участок в 41 сотку, на котором расположены дом площадью 583,7 кв. м и две постройки по 80,5 и 102 кв. м. По данным Росреестра, участок с такими параметрами связан только с одним объектом — особняком в посёлке Успенские Дачи на Рублёвке в Подмосковье.
Новость
Высокопоставленное неравенство. Что задекларировали богатейшие семьи Кремля и правительства
Поместье оценивается в 127 млн рублей, Лебедев получил его в 2001 году от государства. Соседом верховного судьи по Рублёвке является генпрокурор Юрий Чайка.
Кроме того, Лебедев задекларировал квартиру площадью 232 кв. м. Журналисты выяснили, что она находится в Москве на улице Академика Зелинского. Рыночная стоимость квартиры — около 97 млн рублей.
В 2018 году Лебедев заработал 11,4 млн рублей. Журналисты отметили, что этого недостаточно, чтобы позволить себе по рыночным ценам купить всю недвижимость, имеющуюся у семьи.
В сентябре 2002 года Лебедев получил ещё 15 соток в Барвихе — через год после сделки земля оценивалась в $2 млн. На следующий день Лебедев переоформил участок на начальника хозуправления Верховного суда Владимира Ширяева. А ещё через две недели земля перешла к семье одесского криминального авторитета Валерия Томаля, рассказал «Проект».
Анатолий Круглов
https://news.mail.ru/economics/39914266/
2019. december 16., hétfő
Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és jön a jogegységi panasz
Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2019. december 6.
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek…
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz.
A fórumrendszer változása
Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek érdekében a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította a jogalkotó: fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Rendelkezik ugyanakkor az Ákr. arról is, hogy fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője hozta. A jogalkotó a módosításban ezen a területen egyfokú hatósági eljárási modellt kíván kialakítani.
Az indokolásban kifejti, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonysága és időszerűsége biztosítása érdekében – perelhárító, illetve permegelőző eljárási eszközként – biztosítja a felügyeleti szerv (a korábbi másodfokú hatáskörrel is rendelkező kormányhivatal) számára a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A jelenlegi rendszer szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB) jár el első fokon, Fővárosi Törvényszék első és másodfokon, a Kúria másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon. Egyes választási ügyekben járásbíróságok, valamint az ítélőtáblák járnak el első és végső fokon. Ehelyett a Javaslat egy kétszintű (a nyolc kiemelt KMB helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria eljárásával) közigazgatási bíráskodást valósít meg. A Javaslat 2020. március 31-ével megszünteti a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét. Munkaügyi perekben másodfokon az ítélőtáblák járnak el.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A meghatározott törvényszékeken és a Kúrián önálló közigazgatási kollégiumok működnek. A munkaügyi bíráskodás a jövőben első fokon a törvényszéken, másodfokon az ítélőtáblákon történik. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek azzal, hogy a törvényszéki munkaügyi kollégium összevonható más, a törvényben meghatározott kollégiummal. A járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik (a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településen). A törvénykezési hellyel működő járásbíróságok és az ott működő bírák helyzete speciális a tekintetben, hogy a bírák a tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végzik.
Az átmenet jegyében a Javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. Megmarad azoknak is a bírói státusza, akik a határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot. Őket a törvényszék elnöke a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be, és a bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.
A jogegységi panasz
A Javaslat rögzíti, hogy a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás). A korábbi határozatok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak. A korábbi döntésektől indokolt esetben, racionális érveléssel el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók: a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a korábbi döntésében megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától nem alkalmazza; a hallgatólagos felülbírálat esetében pedig a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le. A szakirodalom szerint az eltérés okai jellemzően a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban. Az indokolás szerint a Kúria közzétett határozatai így speciális szerepet kaphatnak, mivel a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is.
A Javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ez azonban nem sértheti az ítélkező bírók (eljáró tanácsok) személyes függetlenségét. Ennek biztosítása érdekében lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró (tanács) köteles külön indokolni. Kiemeli, hogy az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (például, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól) új jogorvoslati eszközként kerül bevezetésre a jogegységi panasz.
A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni. Jogegységi panasznak van helye a Kúria
a) felülvizsgálati kérelem vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
b) felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
c) felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata
ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.
Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor. A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult.
Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és jogegységi eljárás kezdeményezésére utasítja. Ha azt állapítja meg, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Fontos kiemelni, hogy mind a jogegységi panaszt visszautasító, mind az elutasító döntés alkotmányjogi panasszal megtámadható.
Az alkotmánybíró is bíró
A Javaslat újdonsága, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi bírói tisztségüket. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem választhatóak újra, ezért az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának ideje alatt a bírói szolgálati viszony szünetel, erre tekintettel összeférhetetlenség sem áll fenn. Az az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy, aki a megválasztását megelőzően nem viselt bírói tisztséget, kérheti a köztársasági elnöktől bíróvá történő kinevezését, ha megfelel a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek és megválasztását követően erre vonatkozó kérelmet nyújt be. A megválasztás nem eredményez automatikus bírói kinevezést, ez az Alkotmánybíróság megválasztott tagjának kérelmétől függ. A szünetelést követően a bírót a Kúria elnöke a Kúriára osztja be.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közhatalmat gyakorló szervek is élhetnek alkotmányjogi panaszjog gyakorlásával, ha a bíróság döntése az Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. Ilyen jog lehet a tulajdonhoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, egyes kommunikációs alapjogok, és valamennyi olyan alapjog (Alaptörvényben biztosított jog), mely természeténél fogva nem csak a természetes személyeket illeti meg. A szabályozás szerint közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.
https://jogaszvilag.hu/szakma/megszunnek-a-kozigazgatasi-es-munkaugyi-birosagok-es-jon-a-jogegysegi-panasz/
Dátum: 2019. december 6.
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek…
A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz.
A fórumrendszer változása
Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek érdekében a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította a jogalkotó: fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Rendelkezik ugyanakkor az Ákr. arról is, hogy fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője hozta. A jogalkotó a módosításban ezen a területen egyfokú hatósági eljárási modellt kíván kialakítani.
Az indokolásban kifejti, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonysága és időszerűsége biztosítása érdekében – perelhárító, illetve permegelőző eljárási eszközként – biztosítja a felügyeleti szerv (a korábbi másodfokú hatáskörrel is rendelkező kormányhivatal) számára a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A jelenlegi rendszer szerint a Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság (KMB) jár el első fokon, Fővárosi Törvényszék első és másodfokon, a Kúria másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon. Egyes választási ügyekben járásbíróságok, valamint az ítélőtáblák járnak el első és végső fokon. Ehelyett a Javaslat egy kétszintű (a nyolc kiemelt KMB helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű törvényszékek, másodfokon, felülvizsgálati eljárásban, illetve szűk körben első és végső fokon pedig a Kúria eljárásával) közigazgatási bíráskodást valósít meg. A Javaslat 2020. március 31-ével megszünteti a közigazgatási és munkaügyi bíróságokat, létrehozzák a járásbíróság törvénykezési helyét, mint a járásbíróság szervezeti egységét. Munkaügyi perekben másodfokon az ítélőtáblák járnak el.
A közigazgatási és munkaügyi bíróságok megszűnésével a közigazgatási perben és az egyéb közigazgatási bírósági eljárásban eddig eljáró nyolc kiemelt közigazgatási és munkaügyi bíróság helyett első fokon az azokkal megegyező székhelyű és illetékességi területű nyolc törvényszék, másodfokon és felülvizsgálati eljárásban pedig a Kúria jár el. A meghatározott törvényszékeken és a Kúrián önálló közigazgatási kollégiumok működnek. A munkaügyi bíráskodás a jövőben első fokon a törvényszéken, másodfokon az ítélőtáblákon történik. Munkaügyi kollégiumok mind a törvényszékeken, mind az ítélőtáblákon működnek azzal, hogy a törvényszéki munkaügyi kollégium összevonható más, a törvényben meghatározott kollégiummal. A járásbíróság szervezeti egységeként törvénykezési hely működik (a járásbíróság székhelyén kívüli, de a járásbíróság illetékességi területéhez tartozó településen). A törvénykezési hellyel működő járásbíróságok és az ott működő bírák helyzete speciális a tekintetben, hogy a bírák a tevékenységüket mind a járásbíróság székhelyén, mind a törvénykezési helyen végzik.
Az átmenet jegyében a Javaslat biztosítja, hogy a közigazgatási és munkaügyi regionális kollégium tagjai, ha azt kérik, pályázat nélkül, a törvény erejénél fogva átkerülhessenek arra a közigazgatási ügyben eljáró törvényszékre, amelynek törvény szerinti illetékességi területe magában foglalja a bíró álláshelye szerinti bíróság illetékességi területét. Megmarad azoknak is a bírói státusza, akik a határidőn belül nem tesznek nyilatkozatot. Őket a törvényszék elnöke a korábbi álláshelye szerinti törvényszékre osztja be, és a bíró a beosztása szerinti kollégium tagjává válik.
A jogegységi panasz
A Javaslat rögzíti, hogy a precedensbíráskodás stabilitást, kiszámíthatóságot és a jog egységét biztosítja, és ezáltal az önkényes (az egyedi esetről egyedi esetre történő) döntéshozatal lehetőségét csökkenti, mivel igazolási kötelezettséget ró a bíróságra. Az igazolási kötelezettség miatt a bíróságnak számot kell vetnie a korábbi gyakorlatában kialakított szabályokkal, és meg kell indokolnia, ha nem, vagy eltérő módon alkalmazza azokat (horizontális hatás). A korábbi határozatok kötőerejéről való döntés során számos, sok esetben egymással versengő megfontolások között kell dönteni, és figyelembe kell venni azokat az eltérő jogi és tényleges (de facto) körülményeket, amelyek az egyes esetek kontextusával változnak. A korábbi döntésektől indokolt esetben, racionális érveléssel el lehet térni, és így a régebbi jogtételek megújíthatók: a nyílt felülbírálat esetén a bíróság kifejezésre juttatja, hogy a korábbi döntésében megfogalmazott szabályt a döntés meghozatalától nem alkalmazza; a hallgatólagos felülbírálat esetében pedig a korábbi szabályt direkt konfrontáció nélkül rontja le. A szakirodalom szerint az eltérés okai jellemzően a következők lehetnek: a konkrét ügy elbírálásakor olyan új történeti körülmény vagy ismeret merül fel, amely kétségeket ébreszt a korábbi szabály alkalmazhatóságával szemben; olyan új gazdasági és politikai feltételek állnak fenn, amelyek a szabály további, folyamatos alkalmazását lehetetlenné teszik; a tények megváltoztak a korábbi döntés meghozatalától eltelt időszakban. Az indokolás szerint a Kúria közzétett határozatai így speciális szerepet kaphatnak, mivel a korábbi határozatok alkalmazása a kiszámíthatóság következtében hozzájárulhat a jogbiztonság növeléséhez is.
A Javaslat értelmében a bíróságok kötelesek a Kúria jogértelmezését követni, ez azonban nem sértheti az ítélkező bírók (eljáró tanácsok) személyes függetlenségét. Ennek biztosítása érdekében lehetővé teszi az eltérést a Kúria jogértelmezésétől, ha az az ügy körülményei vagy az Alaptörvénnyel való összhang érdekében szükséges. Az eltérést az eljáró bíró (tanács) köteles külön indokolni. Kiemeli, hogy az eltérés megalapozottságának vitatását lehetővé kell tenni a felek számára, amire elsősorban a büntető, polgári és közigazgatási perrendtartásról szóló törvényekben biztosított rendes és rendkívüli jogorvoslati eszközök alkalmasak. Arra az esetre, ha a feleknek már nem áll rendelkezésére jogorvoslati eszköz, mert azokat már kimerítette, vagy ilyen eszköz igénybevétele kizárt (például, ha a Kúria tanácsa tért el a joggyakorlattól) új jogorvoslati eszközként kerül bevezetésre a jogegységi panasz.
A jogegységi panaszt a jogegységi panasz tanács bírálja el. A jogegységi panasz tanácsot a Kúria elnöke vagy elnökhelyettese vezeti. A jogegységi panasz tanács az elnökből és további 8 tagból áll, a tagokat az elnök a Kúria kollégiumaiból jelöli ki úgy, hogy minden kollégiumból legalább 1-1 tagot ki kell jelölni. Jogegységi panasznak van helye a Kúria
a) felülvizsgálati kérelem vagy a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján fellebbezés alaptalansága esetén a megtámadott határozatot hatályában fenntartó határozata,
b) felülvizsgálatot a polgári perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata,
c) felülvizsgálati kérelem befogadását a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény alapján megtagadó határozata
ellen, feltéve hogy a felülvizsgálati kérelemben a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérésre hivatkoztak.
Jogegységi panasznak van helye akkor is, ha a Kúria ítélkező tanácsa jogkérdésben – jogegységi eljárás kezdeményezése nélkül – úgy tér el a Kúria közzétett határozatától, hogy az adott eltérésre az alsóbb fokú bíróságok határozatában nem került sor. A jogegységi panaszt a határozat közlésétől számított 30 napon belül a Kúriánál terjesztheti elő az, aki az eljárási törvények alapján felülvizsgálati kérelem előterjesztésére jogosult.
Ha a jogegységi panasz tanács megállapítja a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben való eltérést, a panasszal támadott határozatot hatályon kívül helyezi, és a jogegységi panasz alapjául szolgáló határozatot hozó bíróságot új eljárásra és jogegységi eljárás kezdeményezésére utasítja. Ha azt állapítja meg, hogy a Kúria közzétett határozatától jogkérdésben nem történt eltérés, a jogegységi panaszt elutasítja. Fontos kiemelni, hogy mind a jogegységi panaszt visszautasító, mind az elutasító döntés alkotmányjogi panasszal megtámadható.
Az alkotmánybíró is bíró
A Javaslat újdonsága, hogy lehetőséget teremt arra, hogy az Alkotmánybíróság tagjai megválasztásuk esetén ne veszítsék el korábbi bírói tisztségüket. Ennek indoka, hogy az Alkotmánybíróság tagjai nem választhatóak újra, ezért az Alkotmánybíróság tagja megbízatásának ideje alatt a bírói szolgálati viszony szünetel, erre tekintettel összeférhetetlenség sem áll fenn. Az az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott személy, aki a megválasztását megelőzően nem viselt bírói tisztséget, kérheti a köztársasági elnöktől bíróvá történő kinevezését, ha megfelel a bírói kinevezéshez megállapított követelményeknek és megválasztását követően erre vonatkozó kérelmet nyújt be. A megválasztás nem eredményez automatikus bírói kinevezést, ez az Alkotmánybíróság megválasztott tagjának kérelmétől függ. A szünetelést követően a bírót a Kúria elnöke a Kúriára osztja be.
A Javaslat egyértelművé teszi, hogy a közhatalmat gyakorló szervek is élhetnek alkotmányjogi panaszjog gyakorlásával, ha a bíróság döntése az Alaptörvényben biztosított jogát sérti vagy hatáskörét az Alaptörvénybe ütközően korlátozza. Ilyen jog lehet a tulajdonhoz való jog, tisztességes eljáráshoz való jog, egyes kommunikációs alapjogok, és valamennyi olyan alapjog (Alaptörvényben biztosított jog), mely természeténél fogva nem csak a természetes személyeket illeti meg. A szabályozás szerint közhatalmat gyakorló indítványozó hatásköre korlátozását kifogásoló indítványának érdemi elbírálására csak akkor kerül sor, ha a támadott döntés az indítványozó működésének súlyos zavarát eredményezi, vagy valamely, Alaptörvényben foglalt hatáskörét sérti.
https://jogaszvilag.hu/szakma/megszunnek-a-kozigazgatasi-es-munkaugyi-birosagok-es-jon-a-jogegysegi-panasz/
2019. december 7., szombat
Varga Zs. András lett a Velencei Bizottság alkotmánybírósági bizottságának alelnöke
Tbg
Varga Zs. András alkotmánybírót választották szombaton a Velencei Bizottság alkotmánybírósági albizottságának (Sub-commission for Constitutional Justice) alelnökévé.
Varga Zs. András 2017-től a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - nemzetközi jogi albizottságának alelnöke volt. Új pozíciójáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, több elfoglaltsággal, több munkával jár majd, és nagyobb rálátást jelent az alkotmánybírósági vegyes tanács intézményének működésére is.
A Velencei Bizottságnak több albizottsága van, az alkotmánybírósági albizottságnak zömmel jelenlegi vagy korábbi alkotmánybírók, illetve legfelsőbb bírósági bírók a tagjai.
Mivel az alkotmánybírósági működésre a Velencei Bizottság kiemelten figyel, létrehozott egy alkotmánybírósági vegyes tanácsot is, amelybe az Európa Tanács tagállamai úgynevezett összekötőket is küldenek. Ennek célja az alkotmánybírósági információcsere, azaz az alkotmányos párbeszéd összehangolása. A vegyes tanácsnak az összekötők mellett tagjai az alkotmánybírósági albizottság tagjai is.
Az albizottsági alelnöki posztról Varga Zs. András azt mondta, alapvetően a testület működésének kialakításában vesz majd részt. Az albizottságok készítik elő a Velencei Bizottság nagy ülésszakainak anyagait. Az ülésszakokat megelőzően az albizottságokban vitatják meg a tervezeteket, alakítják a végleges szövegeket.
Megjegyezte, a Velencei Bizottság tagjai saját országuk ügyében nem járhatnak el, ez albizottsági alelnökként rá is vonatkozik. Varga Zs. András 2013 októbere óta tagja a Velencei Bizottságnak. (MTI)
https://444.hu/2019/12/07/varga-zs-andras-lett-a-velencei-bizottsaganak-alkotmanybirosagi-bizottsaganak-alelnoke
Varga Zs. András alkotmánybírót választották szombaton a Velencei Bizottság alkotmánybírósági albizottságának (Sub-commission for Constitutional Justice) alelnökévé.
Varga Zs. András 2017-től a Velencei Bizottság - az Európa Tanács alkotmányjogi szakértői testülete - nemzetközi jogi albizottságának alelnöke volt. Új pozíciójáról az MTI-nek nyilatkozva azt mondta, több elfoglaltsággal, több munkával jár majd, és nagyobb rálátást jelent az alkotmánybírósági vegyes tanács intézményének működésére is.
A Velencei Bizottságnak több albizottsága van, az alkotmánybírósági albizottságnak zömmel jelenlegi vagy korábbi alkotmánybírók, illetve legfelsőbb bírósági bírók a tagjai.
Mivel az alkotmánybírósági működésre a Velencei Bizottság kiemelten figyel, létrehozott egy alkotmánybírósági vegyes tanácsot is, amelybe az Európa Tanács tagállamai úgynevezett összekötőket is küldenek. Ennek célja az alkotmánybírósági információcsere, azaz az alkotmányos párbeszéd összehangolása. A vegyes tanácsnak az összekötők mellett tagjai az alkotmánybírósági albizottság tagjai is.
Az albizottsági alelnöki posztról Varga Zs. András azt mondta, alapvetően a testület működésének kialakításában vesz majd részt. Az albizottságok készítik elő a Velencei Bizottság nagy ülésszakainak anyagait. Az ülésszakokat megelőzően az albizottságokban vitatják meg a tervezeteket, alakítják a végleges szövegeket.
Megjegyezte, a Velencei Bizottság tagjai saját országuk ügyében nem járhatnak el, ez albizottsági alelnökként rá is vonatkozik. Varga Zs. András 2013 októbere óta tagja a Velencei Bizottságnak. (MTI)
https://444.hu/2019/12/07/varga-zs-andras-lett-a-velencei-bizottsaganak-alkotmanybirosagi-bizottsaganak-alelnoke
2019. november 21., csütörtök
Egy volt SZDSZ-esre bíznák a kasszákat
BODNÁR ZOLTÁN KEZELHETI A VI. KERÜLET VAGYONÁT IS
Magyar Nemzet
A Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is meghallgatott Bodnár Zoltánt nevezhetik ki ma a VI. kerület vagyonkezelőjének igazgatójává. A javaslatot Soproni Tamás (Momentum) polgármester tette a korábban még az MSZMP Központi Bizottságának szakértői tisztségét is betöltő Bodnárra, akit a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés szintén a fővárosi vagyonkezelő felügyeletével bízott meg.
Szinte bizonyos, hogy az a Bodnár Zoltán kerül a terézvárosi vagyonkezelő élére, akinek a neve a Kulcsár Attila-féle 2002-es brókerbotrány felgöngyölítése során is felmerült. A korábbi SZDSZ-es politikus – aki 2014-ben a liberálisok főpolgármester-jelöltje is volt – egyedüli jelöltként szerepel a témában benyújtott előterjesztésen, amelyről ma szavaz a VI. kerületi képviselő-testület.
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere lapunk kérdésére megerősítette: az ő javaslatára jelölték Bodnárt. Érdemes megjegyezni, hogy a VI. kerületi önkormányzatot tekintélyes – közel 15 milliárd forintos – többlettel adta át az előző, Hassay Zsófia (Fidesz) nevével fémjelzett vezetés, amelynek teljesítményét egyébként Schiffer András, az LMP alapítója és korábbi társelnöke is méltatta egy Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A Kulcsár-ügyben is meghallgatták a liberális politikust Fotó: MTI Fotó: Marjai János
Az említett összeg nagy része ráadásul nincs még előirányozva konkrét beruházásokra, tehát a Bodnárnak átadni tervezett pozíció stratégiai jelentőségű. Az SZDSZ összeomlása után az utódpártban – a Liberálisoknál – alelnöki tisztséget is viselt Bodnár, ám 2016-os távozását követően a rendszerváltás előtti időkre visszanyúló szocialista kapcsolatait melegítette fel az egykori szabad demokrata.
Az MSZMP Központi Bizottságának egykori szakértőjét, aki az Eximbank vezérigazgatója és az MNB alelnöke is volt, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén már az MSZP kezdeményezésére választották be a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságába.
Bodnár kétszer tett tanúvallomást a 2002-es brókerbotrányban, s mindvégig magabiztosan vallotta, hogy nincs köze hozzá. Ám Hajdu Lászlónak, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori gazdasági vezérigazgató-helyettesének az ügyben felvett egyik tanúvallomása szerint Bodnár – aki akkor az előbbi cég elnöke, a Nemzeti Autópálya Rt.-nek pedig vezérigazgatója volt – személyesen adott Hajdunak utasítást arra, hogy utaljon 13 milliárd forintot a K&H Equitiesnek, amelynek történetesen Kulcsár Attila volt az üzletágvezető brókere.
Figyelemre méltó körülmény, hogy Hajdu tanúvallomása szerint a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterével, László Csabával egyeztetett telefonon, mielőtt a 13 milliárd forint átutalását kérte.
https://magyarnemzet.hu/belfold/egy-volt-szdsz-esre-biznak-a-kasszakat-7513982/
Magyar Nemzet
A Kulcsár Attila-féle brókerbotrányban is meghallgatott Bodnár Zoltánt nevezhetik ki ma a VI. kerület vagyonkezelőjének igazgatójává. A javaslatot Soproni Tamás (Momentum) polgármester tette a korábban még az MSZMP Központi Bizottságának szakértői tisztségét is betöltő Bodnárra, akit a Karácsony Gergely vezette Fővárosi Közgyűlés szintén a fővárosi vagyonkezelő felügyeletével bízott meg.
Szinte bizonyos, hogy az a Bodnár Zoltán kerül a terézvárosi vagyonkezelő élére, akinek a neve a Kulcsár Attila-féle 2002-es brókerbotrány felgöngyölítése során is felmerült. A korábbi SZDSZ-es politikus – aki 2014-ben a liberálisok főpolgármester-jelöltje is volt – egyedüli jelöltként szerepel a témában benyújtott előterjesztésen, amelyről ma szavaz a VI. kerületi képviselő-testület.
Soproni Tamás, Terézváros momentumos polgármestere lapunk kérdésére megerősítette: az ő javaslatára jelölték Bodnárt. Érdemes megjegyezni, hogy a VI. kerületi önkormányzatot tekintélyes – közel 15 milliárd forintos – többlettel adta át az előző, Hassay Zsófia (Fidesz) nevével fémjelzett vezetés, amelynek teljesítményét egyébként Schiffer András, az LMP alapítója és korábbi társelnöke is méltatta egy Magyar Nemzetnek adott interjúban.
A Kulcsár-ügyben is meghallgatták a liberális politikust Fotó: MTI Fotó: Marjai János
Az említett összeg nagy része ráadásul nincs még előirányozva konkrét beruházásokra, tehát a Bodnárnak átadni tervezett pozíció stratégiai jelentőségű. Az SZDSZ összeomlása után az utódpártban – a Liberálisoknál – alelnöki tisztséget is viselt Bodnár, ám 2016-os távozását követően a rendszerváltás előtti időkre visszanyúló szocialista kapcsolatait melegítette fel az egykori szabad demokrata.
Az MSZMP Központi Bizottságának egykori szakértőjét, aki az Eximbank vezérigazgatója és az MNB alelnöke is volt, a Karácsony Gergely (Párbeszéd) vezette Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén már az MSZP kezdeményezésére választották be a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központ Zrt. felügyelőbizottságába.
Bodnár kétszer tett tanúvallomást a 2002-es brókerbotrányban, s mindvégig magabiztosan vallotta, hogy nincs köze hozzá. Ám Hajdu Lászlónak, az Állami Autópálya-kezelő Rt. egykori gazdasági vezérigazgató-helyettesének az ügyben felvett egyik tanúvallomása szerint Bodnár – aki akkor az előbbi cég elnöke, a Nemzeti Autópálya Rt.-nek pedig vezérigazgatója volt – személyesen adott Hajdunak utasítást arra, hogy utaljon 13 milliárd forintot a K&H Equitiesnek, amelynek történetesen Kulcsár Attila volt az üzletágvezető brókere.
Figyelemre méltó körülmény, hogy Hajdu tanúvallomása szerint a Medgyessy-kormány pénzügyminiszterével, László Csabával egyeztetett telefonon, mielőtt a 13 milliárd forint átutalását kérte.
https://magyarnemzet.hu/belfold/egy-volt-szdsz-esre-biznak-a-kasszakat-7513982/
2019. november 15., péntek
Amnesty: Mégis szétverné a bíróságok függetlenségét az Orbán-kormány
Biró Marianna
Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország Index számára eljuttatott elemzésében arról a jogszabály-tervezetről, amely meglepetésszerűen, érdekegyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé.
Kutya nem vette észre ugyanis, hogy a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó terveit. Most, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától.
A TÖRVÉNYJAVASLAT TÖBBEK KÖZÖTT MÓDOSÍTJA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL (AB), A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉRŐL ÉS IGAZGATÁSÁRÓL, VALAMINT A BÍRÁK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ SARKALATOS TÖRVÉNYEKET IS.
A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Annak ellenére sem, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy, a bírói kar pacifikálására tett javaslatot ígért. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a javaslatban foglaltaknak milyen hatásuk lesz az állampolgárokra. Például hogyan érinti őket a járási hivatali eljárás egyfokúvá tétele és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jog korlátozása. De az Amnesty szerint nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
A szervezet készített ugyanakkor egy elemzést, amely a törvényjavaslat bírósági rendszerre vonatkozó legfontosabb elemeit mutatja be.
Kormányzati befolyás alá kerülő Alkotmánybíróság
A jövőben a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog.
Ezáltal viszont előállhatna az a helyzet, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be. Ez pedig az Amnesty szerint megnyitja a lehetőségét annak, hogy a politikailag kényes ügyekben a szervezetek a kormányzati befolyás alatt álló Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Ez lenne a lex Handó?
KAPCSOLÓDÓ
Két perccel az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság ülése előtt jelentették be. Stumpf István helyére érkezik az OBH éléről.
Szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal, ezentúl az Alkotmánybíróság tagja lehet egy időben bíró is, hiszen az AB-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérhetné bíróvá történő kinevezését. Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez az eset Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddigi elnöke esetében áll fenn jelenleg, vagyis Handó Tünde alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként.
Ezentúl ugyanis az AB-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének. Ez azért lehet nagyon aggályos, mert az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de a bíróvá váláshoz szükséges a bírói, bírósági titkári vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat is a törvény hatályos szövege szerint. Alkotmánybíróként ilyet nem kell igazolni, és nem kell majd más, mint a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal „versenyezni” a nagy presztízzsel bíró tanácselnöki tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak.
ENNEK EGYIK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYE PÉLDÁUL, HOGY A KORÁBBAN BÍRÓSÁGI GYAKORLATOT NEM SZERZETT ALKOTMÁNYBÍRÁK IS SZEREPELHESSENEK AZOK KÖZÖTT, AKIK KÖZÜL 2020 FOLYAMÁN DARÁK PÉTER JELENLEGI KÚRIAI ELNÖK UTÓDJÁT MEGVÁLASZTJÁK
– hívta fel a figyelmet az Amnesty.
Újabb bírákat világítanának át
A javaslat értelmében a korábbiakhoz képest jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. Bár bizonyos pozíciójú bírák esetében természetes indokolt az átvilágítás, az nem derül ki, hogy hirtelen miért kellene átvilágítani például a törvényszékek és ítélőtáblák vezetői, legalábbis a kormány javaslata értelmében.
Bár csak néhány hét telt el azóta, hogy a kormány bejelentette, végleg letesz a közigazgatási különbíróságok bevezetéséről, a közigazgatási bírók ismét bizonytalan helyzetben találhatják magukat, írják a civil jogvédők. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyanis 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, ez pedig nem feltétlenül ott van, ahol eddig dolgoztak. A közigazgatási különbíróságok bevezetésével kapcsolatban eddig tapasztalt bizonytalanság és félelem után tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák, írják az Amnesty elemzésében.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
Tovább csorbul a függetlenség
A mostani előterjesztésben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztőként a jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását.
EZ A MEGOLDÁS UGYANIS LEHETŐVÉ TENNÉ, HOGY HA A KÚRIA EGYIK TANÁCSA ELTÉRŐ JOGI KÖVETKEZTETÉSRE JUT PÉLDÁUL A JOGÁLLAMISÁGRA VONATKOZÓ ALAPELVEK ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉSÉVEL, AKKOR EZT A JOGEGYSÉGI PANASZ ELJÁRÁSBAN MEG LEHESSEN TÁMADNI.
Erre máris példa lehet az, amit a Kúria törvénysértés kimondására vonatkozó állásfoglalása egy konkrét bíró fegyelmi ügyében jelent meg, de az Amnesty szerint ennél is komolyabb beavatkozást jelent az ítélkező bíró függetlenségébe, hogy a Polgári Perrendtartás módosításával:
KAPCSOLÓDÓ
Súlyosan veszélyezteti a bírói függetlenséget, ha egy bírót egy konkrét ügyben hozott határozata miatt retorzió érheti, írták.
A JAVASLAT INDOKLÁSI KÖTELEZETTSÉGET ÍR ELŐ AZ ÍTÉLKEZŐ BÍRÓ SZÁMÁRA, HA ELTÉR A KORÁBBI KÚRIAI GYAKORLATTÓL.
Ennek elmulasztása hatással lehet a bíró értékelésére, így szakmai előmenetelére is, mint ahogyan ezt éppen az Index által is feltárt ügyben, azaz a Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárásban – még törvényesség nélkül – tapasztalhatja a bírói kar.
Az Amnesty úgy látja mindezek alapján, hogy új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, és dermesztő hatással járhatnak a bírók szempontjából, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt. A javaslat elfogadása az Országgyűlés 2019. december 9–11. közötti ülésén várható.
https://index.hu/belfold/2019/11/15/igazsagugy_modosito_hando_tunde_kozigazgatsi_birosag/
Kedden a kormány benyújtott egy olyan 200 oldalas salátatörvény-javaslatot az Országgyűlésnek, amely tovább erősítheti a bíróságok feletti kormányzati befolyást, és biztosíthatja, hogy a különbíróságok felállítása nélkül is a kormánynak kedvező döntések születhessenek a politikailag kényes ügyekben – áll az Amnesty International Magyarország Index számára eljuttatott elemzésében arról a jogszabály-tervezetről, amely meglepetésszerűen, érdekegyeztetést nélkülözve került az Országgyűlés elé.
Kutya nem vette észre ugyanis, hogy a kormány egy több tucat más jogszabályt is módosító csomagban rejtette el a bíróságokra vonatkozó terveit. Most, hogy Handó Tünde eddigi Országos Bírósági Hivatal-elnök alkotmánybíróvá választása után visszalépett a közigazgatási bíróságok létrehozásától.
A TÖRVÉNYJAVASLAT TÖBBEK KÖZÖTT MÓDOSÍTJA AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁGRÓL (AB), A BÍRÓSÁGOK SZERVEZETÉRŐL ÉS IGAZGATÁSÁRÓL, VALAMINT A BÍRÁK JOGÁLLÁSÁRÓL SZÓLÓ SARKALATOS TÖRVÉNYEKET IS.
A tervezet nem volt benne az őszi törvényalkotási programban, és bár a jogalkotásra vonatkozó törvény szerint kötelező lett volna, nem végezték el az általános egyeztetést sem. Annak ellenére sem, hogy Varga Judit igazságügyi miniszter egy, a bírói kar pacifikálására tett javaslatot ígért. Nem tettek közzé hatásvizsgálatot, így nem világos, hogy a javaslatban foglaltaknak milyen hatásuk lesz az állampolgárokra. Például hogyan érinti őket a járási hivatali eljárás egyfokúvá tétele és az ehhez kapcsolódó jogorvoslati jog korlátozása. De az Amnesty szerint nem látható az sem, hogy milyen terhet ró a bíróságokra a közigazgatási bíráskodás újbóli átszervezésének terve.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
A szervezet készített ugyanakkor egy elemzést, amely a törvényjavaslat bírósági rendszerre vonatkozó legfontosabb elemeit mutatja be.
Kormányzati befolyás alá kerülő Alkotmánybíróság
A jövőben a közhatalmat gyakorló szervezetek alkotmányjogi panasszal fordulhatnának az Alkotmánybírósághoz, vagyis maga a szervezet is lehetne az alapjogvédelem alanya, például megilletné a tisztességes eljáráshoz való jog.
Ezáltal viszont előállhatna az a helyzet, hogy ha a rendes bíróság nem a közigazgatási szerv javára dönt egy jogvitában (például választási, gyülekezési, rendőrségi, menekültügyi kérdésekben), akkor az a tisztességes eljáráshoz való jogának sérelmére hivatkozva alkotmányjogi panaszt nyújt be. Ez pedig az Amnesty szerint megnyitja a lehetőségét annak, hogy a politikailag kényes ügyekben a szervezetek a kormányzati befolyás alatt álló Alkotmánybírósághoz forduljanak.
Ez lenne a lex Handó?
KAPCSOLÓDÓ
Két perccel az Alkotmánybíróság tagjait jelölő eseti bizottság ülése előtt jelentették be. Stumpf István helyére érkezik az OBH éléről.
Szakítva a korábbi összeférhetetlenségi szabályokkal, ezentúl az Alkotmánybíróság tagja lehet egy időben bíró is, hiszen az AB-taggá megválasztását követő 30 napon belül kérhetné bíróvá történő kinevezését. Ha már valakit az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjává megválasztott, de a javaslat hatálybalépésekor még nem lépett hivatalba, a hivatalba lépésétől szünetel a bírói szolgálati jogviszonya. Ez az eset Handó Tünde, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) eddigi elnöke esetében áll fenn jelenleg, vagyis Handó Tünde alkotmánybírói tagsága esetleges megszűnésé után rögtön a Kúriára kerülhetne bíróként.
Ezentúl ugyanis az AB-tagokat mandátumuk lejárta után, kérésükre a köztársasági elnök „a kinevezési feltételek vizsgálata és pályázat kiírása nélkül” kinevezné a Kúria tanácselnökének. Ez azért lehet nagyon aggályos, mert az alkotmánybíróvá és a bíróvá váláshoz alapesetben különféle képességeket követel meg a törvény. Alkotmánybíró lehet valaki például kiemelkedő tudású elméleti jogászként, de a bíróvá váláshoz szükséges a bírói, bírósági titkári vagy egyéb jogászként végzett szakmai joggyakorlat is a törvény hatályos szövege szerint. Alkotmánybíróként ilyet nem kell igazolni, és nem kell majd más, mint a sokéves bírói gyakorlattal és tudással rendelkező pályázókkal „versenyezni” a nagy presztízzsel bíró tanácselnöki tisztségért azoknak, akiket eleve a kormányoldal jelölt és választott meg alkotmánybírónak.
ENNEK EGYIK LEHETSÉGES KÖVETKEZMÉNYE PÉLDÁUL, HOGY A KORÁBBAN BÍRÓSÁGI GYAKORLATOT NEM SZERZETT ALKOTMÁNYBÍRÁK IS SZEREPELHESSENEK AZOK KÖZÖTT, AKIK KÖZÜL 2020 FOLYAMÁN DARÁK PÉTER JELENLEGI KÚRIAI ELNÖK UTÓDJÁT MEGVÁLASZTJÁK
– hívta fel a figyelmet az Amnesty.
Újabb bírákat világítanának át
A javaslat értelmében a korábbiakhoz képest jelentősen bővül azoknak a bíráknak a köre, akiknek nemzetbiztonsági átvilágításon kell átesniük. Bár bizonyos pozíciójú bírák esetében természetes indokolt az átvilágítás, az nem derül ki, hogy hirtelen miért kellene átvilágítani például a törvényszékek és ítélőtáblák vezetői, legalábbis a kormány javaslata értelmében.
Bár csak néhány hét telt el azóta, hogy a kormány bejelentette, végleg letesz a közigazgatási különbíróságok bevezetéséről, a közigazgatási bírók ismét bizonytalan helyzetben találhatják magukat, írják a civil jogvédők. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok ugyanis 2020. március 31-én megszűnnének, a bírók pedig február 20-ig kérhetnék az áthelyezésüket a jövőben a közigazgatási ügyekben eljáró törvényszékekre, ez pedig nem feltétlenül ott van, ahol eddig dolgoztak. A közigazgatási különbíróságok bevezetésével kapcsolatban eddig tapasztalt bizonytalanság és félelem után tehát ismét egy kiszolgáltatott döntéskényszerbe kerülhetnek a bírák, írják az Amnesty elemzésében.
KAPCSOLÓDÓ
Varga Judit bejelentette: komoly szakmai vitát követően a kormány úgy látja, hogy a bíróságot meg kell óvni a felesleges vitáktól, ezért megtartaná az egységes bírósági rendszert, nem lesz önálló közigazgatási bírósági szervezet.
Tovább csorbul a függetlenség
A mostani előterjesztésben Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, illetve Varga Judit igazságügyi miniszter előterjesztőként a jogegységi panasz eljárás bevezetésével megkötné a bírák kezét a korábbi bírói gyakorlattól való eltérésben, ami különösen a jogállamiság alapelveinek bírói jogalkalmazásában jelentheti az ítélkezés függetlenségének csorbítását.
EZ A MEGOLDÁS UGYANIS LEHETŐVÉ TENNÉ, HOGY HA A KÚRIA EGYIK TANÁCSA ELTÉRŐ JOGI KÖVETKEZTETÉSRE JUT PÉLDÁUL A JOGÁLLAMISÁGRA VONATKOZÓ ALAPELVEK ELTÉRŐ ÉRTELMEZÉSÉVEL, AKKOR EZT A JOGEGYSÉGI PANASZ ELJÁRÁSBAN MEG LEHESSEN TÁMADNI.
Erre máris példa lehet az, amit a Kúria törvénysértés kimondására vonatkozó állásfoglalása egy konkrét bíró fegyelmi ügyében jelent meg, de az Amnesty szerint ennél is komolyabb beavatkozást jelent az ítélkező bíró függetlenségébe, hogy a Polgári Perrendtartás módosításával:
KAPCSOLÓDÓ
Súlyosan veszélyezteti a bírói függetlenséget, ha egy bírót egy konkrét ügyben hozott határozata miatt retorzió érheti, írták.
A JAVASLAT INDOKLÁSI KÖTELEZETTSÉGET ÍR ELŐ AZ ÍTÉLKEZŐ BÍRÓ SZÁMÁRA, HA ELTÉR A KORÁBBI KÚRIAI GYAKORLATTÓL.
Ennek elmulasztása hatással lehet a bíró értékelésére, így szakmai előmenetelére is, mint ahogyan ezt éppen az Index által is feltárt ügyben, azaz a Vasvári Csaba ellen indított fegyelmi eljárásban – még törvényesség nélkül – tapasztalhatja a bírói kar.
Az Amnesty úgy látja mindezek alapján, hogy új szabályok az önálló és független bírói mérlegelés korlátozását jelentik, és dermesztő hatással járhatnak a bírók szempontjából, hiszen negatív következményekhez kötik az önálló és független bírói érvelést és döntéshozatalt. A javaslat elfogadása az Országgyűlés 2019. december 9–11. közötti ülésén várható.
https://index.hu/belfold/2019/11/15/igazsagugy_modosito_hando_tunde_kozigazgatsi_birosag/
2019. október 9., szerda
„ERKÖLCS ÉS JOG” – RENDHAGYÓ SZAKMAI KONFERENCIA A KÚRIÁN AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKÉNEK RÉSZVÉTELÉVEL
2019. október 3.
„Két oka van annak, hogy az alapjogok lényegi magját erkölcsi minőségnek kell tételeznünk.” – szögezte le Sulyok Tamás a számos neves résztvevővel életre hívott konferencián tartott előadásában.
Egyrészt az alapjogok azt határozzák meg, hogy az államnak miképp kell a polgáraihoz viszonyulnia – fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke -, másrészt a polgárok egymás közötti viszonyainak alapvető struktúráját is megrajzolja. Az erkölcs pedig épp arra a kérdésre ad választ, hogy miképpen kell embertársainkkal szemben viselkednünk. Kiemelte a XX. század történelmének tanulságait, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy csakis az embereket tekintetbe vevő, embereknek alkotott, ezért erkölcsi tartással bíró jog lehet az a keret, amelyben a XXI. század társadalmi fejlődése számunkra itt, Európa középső részén élő polgárok számára elképzelhető. Sulyok Tamás hozzátette: „Alkotmánybíróként számomra az alapjogok mindig egyfajta erkölcsi minimumot testesítettek meg.”
Az Alkotmánybíróság elnökének és a rendezvény többi előadójának beszéde, illetve az elhangzottakról készült összefoglaló a konferenciát szervező, és annak helyet adó Kúria honlapján található >>
Erkölcs és jog – rendhagyó szakmai konferenciát rendezett a Kúria
Dátum:
2019. október 2.
Milyen a viszonyrendszer az erkölcs és a jog között? Mi rejlik a jog mögött? Miben érhető tetten a jog erkölcsi alapállása? – Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kúrián tartott szakmai konferencia. A legfőbb bírói fórum “Erkölcs és jog” címmel rendezett tanácskozást 2019. október 2-án, Budapesten.
A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.
A 21. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Erdő Péter, bíboros, prímás. Esztergom-Budapest érseke előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. Az magyar egyházfő ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni.
Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.
Köves Slomó, „Jog és erkölcs a zsidó-(keresztény) etika tükrében” című előadásban elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Ugyanakkor az erkölcs fundamentuma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és erkölcs több esetben, akár a történelem során is, összeütközésbe kerülnek egymással. A zsidó-keresztény kultúra a módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává teszi az erkölcsöt.
A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.
A konferencián az alábbi neves előadók ismertették gondolataikat:
Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke
Dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Prof. Dr. Harmathy Attila – az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja
Prof. Dr. Fazakas Sándor – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára
Dr. Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke
Köves Slomó – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
Prof. Dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter – a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
A konferencia a tanulságok összegzésével zárult.
Budapest, 2019. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága
Audió ikon Darák Péter köszöntője
Audió ikon Erdő Péter előadása
Audió ikon Harmathy Attila előadása
Audió ikon Fazekas Sándor előadása
Audió ikon Sulyok Tamás előadása
Audió ikon Köves Slomó előadása
Audió ikon Miskolczi Bodnár Péter előadása
A témában megjelent tudósítások:
PDF ikon Az MTI összefoglalója
Audió ikon Darák Péterrel készült interjú az InfoRádióban
„Két oka van annak, hogy az alapjogok lényegi magját erkölcsi minőségnek kell tételeznünk.” – szögezte le Sulyok Tamás a számos neves résztvevővel életre hívott konferencián tartott előadásában.
Egyrészt az alapjogok azt határozzák meg, hogy az államnak miképp kell a polgáraihoz viszonyulnia – fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke -, másrészt a polgárok egymás közötti viszonyainak alapvető struktúráját is megrajzolja. Az erkölcs pedig épp arra a kérdésre ad választ, hogy miképpen kell embertársainkkal szemben viselkednünk. Kiemelte a XX. század történelmének tanulságait, amelyek egyértelműen rávilágítanak arra, hogy csakis az embereket tekintetbe vevő, embereknek alkotott, ezért erkölcsi tartással bíró jog lehet az a keret, amelyben a XXI. század társadalmi fejlődése számunkra itt, Európa középső részén élő polgárok számára elképzelhető. Sulyok Tamás hozzátette: „Alkotmánybíróként számomra az alapjogok mindig egyfajta erkölcsi minimumot testesítettek meg.”
Az Alkotmánybíróság elnökének és a rendezvény többi előadójának beszéde, illetve az elhangzottakról készült összefoglaló a konferenciát szervező, és annak helyet adó Kúria honlapján található >>
Erkölcs és jog – rendhagyó szakmai konferenciát rendezett a Kúria
Dátum:
2019. október 2.
Milyen a viszonyrendszer az erkölcs és a jog között? Mi rejlik a jog mögött? Miben érhető tetten a jog erkölcsi alapállása? – Ezekre a kérdésekre is kereste a választ a Kúrián tartott szakmai konferencia. A legfőbb bírói fórum “Erkölcs és jog” címmel rendezett tanácskozást 2019. október 2-án, Budapesten.
A bírói gyakorlat mintha szégyenlősen közelítene az erkölcsi kérdésekhez – mondta köszöntőjében a Kúria elnöke. Dr. Darák Péter kúriai bírói döntéseket elemezve kifejtette, a bírói gyakorlat megpróbálja háttérszabályként alkalmazni a jó erkölcsbe ütközés előírásait. Ugyanakkor azt is látni, hogy szinte minden jogterületen találkozunk olyan döntésekkel, amelyek erkölcsi alapokra hivatkoznak. A legfőbb bírói fórum vezetője felvetette, hogy az alapvető erkölcs és a jog viszonyával összefüggő kérdésekre a joggyakorlat nem ad egyértelmű választ, mintha az erkölcsi megfontolásokat csak kiegészítő jelleggel alkalmazná. Emiatt szervezte meg a Kúria a konferenciát.
A 21. században az a tendencia látszik kirajzolódni, hogy a társadalmi viselkedést lehet szabályozni jog és erkölcs nélkül – hívta fel a figyelmet dr. Erdő Péter, bíboros, prímás. Esztergom-Budapest érseke előadásában a média, a közösségi média, a globális gazdasági manipuláció hatásait hozta fel példaként. Rámutatott, a terjedő manipulatív technikák megkerülik az ember szabad döntését. Az emberi méltóság ugyanis tudatos és szabad döntésen alapszik, ezért könnyen sérülhet e tendenciák következtében. Az magyar egyházfő ugyanakkor aláhúzta, van alapja az objektív valóságon alapuló erkölcsnek: ha működik az embernek ezen erkölcsi képessége, akkor minderre lehet jó jogszabályokat alapozni.
Az erkölcsös jog keret és célkitűzés is lehet egyszerre – világított rá előadásában az Alkotmánybíróság elnöke. Dr. Sulyok Tamás kiemelte, az alapjogok leképezik a társadalom erkölcsi tartását. A jogalkotók az alapvető jogok lefektetésével kötelező korlátokat állítanak fel. Rámutatott, az alapjogok szükségszerű erkölcsi minősége a sérthetetlen emberi méltóságra vezethető vissza. Szerinte ugyanis csak az emberi méltóságot őrző erkölcsös jog lehet igazodási pont az emberiség számára.
Köves Slomó, „Jog és erkölcs a zsidó-(keresztény) etika tükrében” című előadásban elmondta, a jog és a törvény fundamentuma egyfajta közmegállapodás, tere pedig az emberi közösség. Ugyanakkor az erkölcs fundamentuma az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija szerint a lelkiismeret, tere pedig az ember belső lelki világa. Mindazonáltal a jog és erkölcs több esetben, akár a történelem során is, összeütközésbe kerülnek egymással. A zsidó-keresztény kultúra a módon kapcsolja össze a két fogalmat, hogy a jog fundamentumává teszi az erkölcsöt.
A konferencia kapcsolódott a 2020-ban Budapesten megrendezésre kerülő 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz. A kúriai tudományos tanácskozáson az érdeklődők három szekcióban hallgathattak előadásokat. Szó volt az erkölcs és a jog kapcsolatának elméleti alapjairól, a jogalkotás erkölcsi megalapozottságáról, valamint az erkölcs jogalkalmazásban betöltött szerepéről.
A konferencián az alábbi neves előadók ismertették gondolataikat:
Dr. Darák Péter – a Kúria elnöke
Dr. Erdő Péter – bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek
Prof. Dr. Harmathy Attila – az ELTE Állam-és Jogtudományi Karának professor emeritusa, az MTA köztestületi tagja
Prof. Dr. Fazakas Sándor – a Debreceni Református Hittudományi Egyetem egyetemi tanára
Dr. Sulyok Tamás – az Alkotmánybíróság elnöke
Köves Slomó – az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija
Prof. Dr. habil. Miskolczi Bodnár Péter – a Károli Gáspár Református Egyetem Állam-és Jogtudományi Karának dékánja.
A konferencia a tanulságok összegzésével zárult.
Budapest, 2019. október 2.
A Kúria Sajtótitkársága
Audió ikon Darák Péter köszöntője
Audió ikon Erdő Péter előadása
Audió ikon Harmathy Attila előadása
Audió ikon Fazekas Sándor előadása
Audió ikon Sulyok Tamás előadása
Audió ikon Köves Slomó előadása
Audió ikon Miskolczi Bodnár Péter előadása
A témában megjelent tudósítások:
PDF ikon Az MTI összefoglalója
Audió ikon Darák Péterrel készült interjú az InfoRádióban
2019. szeptember 29., vasárnap
Szabó Tímea: A képviselői irodaházban készültek a Karácsony-hanganyagok
Német Tamás
NÉMET TAMÁS
KÖVETÉS
2019.09.29. 12:09
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője és társelnöke a Képviselői Irodaház előtt tart sajtótájékoztatót "Mi van a kazettán?" címmel, a csütörtökön nyilvánosságra került Karácsony Gergelyes hangfelvétellel kapcsolatban.
Szabó a sajtótájékoztatón elmondta, elemezték a felvételt, többen, többször, egymástól függetlenül meghallgatták a pártban, és mindannyian arra jutottak, hogy
A FELVÉTELEK A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBAN KÉSZÜLTEK, A PÁRT ELNÖKSÉGI ÜLÉSEIN.
A politikus azt is mondta, manipulált, megvágott anyag került ki, ami nem egyetlen alkalommal felvett anyagból készülhetett. A politikus szerint egyértelmű, sokszor a kérdés után egy másik kérdésre adott választ vágtak be. A felvételen hallatszik egy gyerekhang, ő pedig Szabó Tímea gyermeke, akit sokszor vitt magával elnökségi ülésekre.
"ÚGY TŰNIK, HOGY VALAKI, VAGY VALAKIK RENDSZERESEN HALLGATJÁK A PÁRBESZÉD ÜLÉSEIT, ÉS RÖGZÍTIK AZT, ÉS VISSZAÉLÉSSZERŰEN NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK, AMI BŰNCSELEKMÉNY"
- mondta. Hozzátette, a mai napon, vasárnap
ISMERETLEN TETTES ELLEN TETT FELJELENTÉST TILTOTT ADATSZERZÉS MIATT,
amiért a BTK szerint 3, vagy akár 5 év börtön is járhat, mondta.
Hogy kik követték el, nem tudják, majd a nyomozóhatóság kideríti, de azt tudja, kinek állt érdekében, és az pedig a Fidesz, mondta. Szabó a HVG kérdésére elmondta, ők nem szoktak felvételt készíteni az elnökségi üléseikről, csak jegyzőkönyvet. Illetve azt is, hogy pártja elnökségéből senkinek nem lenne érdeke egy ilyet kiszivárogtatni.
Szabó szerint "ez a magyar Watergate-botrány", a XXI. századi magyar politika legdurvább botránya, ahol egy nemzetbiztonságilag védett intézményben képviselőket hallgatnak le, készítenek felvételeket, és hozzák azt nyilvánosságra.
Karácsony Gergely egy kiszivárgott felvételen beszélt többek között a szocialista korrupcióról, szövetségesei alkalmasságáról és családja megfenyegetéséről. A megvágott felvétel bejárta a sajtót, Karácsony pedig egy aznapi sajtótájékoztatóján úgy reagált, "már titkosszolgálati eszközöket is bevetnek, de engem nem tudnak megfélemlíteni", majd bejelentette, feljelentést tesz a hangfelvétel miatt.
Sőt, azoknak üzenve, akik megpróbálják őt megfélemlíteni úgy fogalmazott: "kivágom őket, mint macskát szarni". Csütörtök este az ATV Egyenes Beszéd című műsorának volt vendége, ahol mondott pár mondatot a felvétel kapcsán. Többek között úgy fogalmazott, azon nem mondott mást, mint amit korábban már elmondott, csak más stílusban.
KAPCSOLÓDÓ
Karácsony: Aki fenyeget, azt kivágom, mint macskát szarni!
Karácsony: Aki fenyeget, azt kivágom, mint macskát szarni!
Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje sajtótájékoztatót tartott, ahol mindenki arra volt kíváncsi: mi volt ez a hangfelvétel?
A hangfelvétel alapján úgy tűnik, hogy a kérdező Tóth Csabára, az MSZP zuglói elnökére, a választókerület egyéni országgyűlési képviselőjére kérdez rá, akiről Karácsony azt mondja, hogy mindig is mérges viszonyban álltak, majd az a párbeszéd hallatszik, hogy "Igaz, hogy megfenyegette a családodat?" - "Ne viccelj. Többször.". Ezt azonban tagadta Karácsony, azt mondta, a felvétel itt egyértelműen megvágott. Ezután most szombaton Karácsony a Facebook-oldalára tett fel egy közös fényképet Tóth Csabával, mondván, barátságuk sziklaszilárd.
KAPCSOLÓDÓ
Karácsony a hangfelvétel szerint a családját fenyegető MSZP-st ölelgeti, barátságuk sziklaszilárd
Karácsony a hangfelvétel szerint a családját fenyegető MSZP-st ölelgeti, barátságuk sziklaszilárd
Kőkemény történetek: a hangfelvétel kikerülése után Karácsony együtt pózol a helyi MSZP-s nagyemberrel, szétlopásról szó sincs.
https://index.hu/belfold/2019/09/29/karacsony_gergely_hangfelvetel_lehallgatas_onkormanyzati_kampany_2019/
NÉMET TAMÁS
KÖVETÉS
2019.09.29. 12:09
Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője és társelnöke a Képviselői Irodaház előtt tart sajtótájékoztatót "Mi van a kazettán?" címmel, a csütörtökön nyilvánosságra került Karácsony Gergelyes hangfelvétellel kapcsolatban.
Szabó a sajtótájékoztatón elmondta, elemezték a felvételt, többen, többször, egymástól függetlenül meghallgatták a pártban, és mindannyian arra jutottak, hogy
A FELVÉTELEK A KÉPVISELŐI IRODAHÁZBAN KÉSZÜLTEK, A PÁRT ELNÖKSÉGI ÜLÉSEIN.
A politikus azt is mondta, manipulált, megvágott anyag került ki, ami nem egyetlen alkalommal felvett anyagból készülhetett. A politikus szerint egyértelmű, sokszor a kérdés után egy másik kérdésre adott választ vágtak be. A felvételen hallatszik egy gyerekhang, ő pedig Szabó Tímea gyermeke, akit sokszor vitt magával elnökségi ülésekre.
"ÚGY TŰNIK, HOGY VALAKI, VAGY VALAKIK RENDSZERESEN HALLGATJÁK A PÁRBESZÉD ÜLÉSEIT, ÉS RÖGZÍTIK AZT, ÉS VISSZAÉLÉSSZERŰEN NYILVÁNOSSÁGRA HOZZÁK, AMI BŰNCSELEKMÉNY"
- mondta. Hozzátette, a mai napon, vasárnap
ISMERETLEN TETTES ELLEN TETT FELJELENTÉST TILTOTT ADATSZERZÉS MIATT,
amiért a BTK szerint 3, vagy akár 5 év börtön is járhat, mondta.
Hogy kik követték el, nem tudják, majd a nyomozóhatóság kideríti, de azt tudja, kinek állt érdekében, és az pedig a Fidesz, mondta. Szabó a HVG kérdésére elmondta, ők nem szoktak felvételt készíteni az elnökségi üléseikről, csak jegyzőkönyvet. Illetve azt is, hogy pártja elnökségéből senkinek nem lenne érdeke egy ilyet kiszivárogtatni.
Szabó szerint "ez a magyar Watergate-botrány", a XXI. századi magyar politika legdurvább botránya, ahol egy nemzetbiztonságilag védett intézményben képviselőket hallgatnak le, készítenek felvételeket, és hozzák azt nyilvánosságra.
Karácsony Gergely egy kiszivárgott felvételen beszélt többek között a szocialista korrupcióról, szövetségesei alkalmasságáról és családja megfenyegetéséről. A megvágott felvétel bejárta a sajtót, Karácsony pedig egy aznapi sajtótájékoztatóján úgy reagált, "már titkosszolgálati eszközöket is bevetnek, de engem nem tudnak megfélemlíteni", majd bejelentette, feljelentést tesz a hangfelvétel miatt.
Sőt, azoknak üzenve, akik megpróbálják őt megfélemlíteni úgy fogalmazott: "kivágom őket, mint macskát szarni". Csütörtök este az ATV Egyenes Beszéd című műsorának volt vendége, ahol mondott pár mondatot a felvétel kapcsán. Többek között úgy fogalmazott, azon nem mondott mást, mint amit korábban már elmondott, csak más stílusban.
KAPCSOLÓDÓ
Karácsony: Aki fenyeget, azt kivágom, mint macskát szarni!
Karácsony: Aki fenyeget, azt kivágom, mint macskát szarni!
Karácsony Gergely, az ellenzék főpolgármester-jelöltje sajtótájékoztatót tartott, ahol mindenki arra volt kíváncsi: mi volt ez a hangfelvétel?
A hangfelvétel alapján úgy tűnik, hogy a kérdező Tóth Csabára, az MSZP zuglói elnökére, a választókerület egyéni országgyűlési képviselőjére kérdez rá, akiről Karácsony azt mondja, hogy mindig is mérges viszonyban álltak, majd az a párbeszéd hallatszik, hogy "Igaz, hogy megfenyegette a családodat?" - "Ne viccelj. Többször.". Ezt azonban tagadta Karácsony, azt mondta, a felvétel itt egyértelműen megvágott. Ezután most szombaton Karácsony a Facebook-oldalára tett fel egy közös fényképet Tóth Csabával, mondván, barátságuk sziklaszilárd.
KAPCSOLÓDÓ
Karácsony a hangfelvétel szerint a családját fenyegető MSZP-st ölelgeti, barátságuk sziklaszilárd
Karácsony a hangfelvétel szerint a családját fenyegető MSZP-st ölelgeti, barátságuk sziklaszilárd
Kőkemény történetek: a hangfelvétel kikerülése után Karácsony együtt pózol a helyi MSZP-s nagyemberrel, szétlopásról szó sincs.
https://index.hu/belfold/2019/09/29/karacsony_gergely_hangfelvetel_lehallgatas_onkormanyzati_kampany_2019/
Az eutanázia jogi engedélyezése ellen foglalt állást az olasz püspöki kar
A társadalom elveszítette józan gondolkodását Stefano Russo püspök, az olasz püspöki kar (Cei) titkára szerint, aki így kommentálta csütörtökön az olasz alkotmánybíróság előző napi felmentő ítéletét egy támogatott öngyilkossági ügyben.
Stefano Russo kijelentette: nem érti, hogyan lehet a kegyes halál esetében “szabadságról beszélni, amikor ez a halál kultúráját alapozza meg”. Hozzátette, hogy a társadalom elveszítette józan gondolkodását. Az olasz püspöki kar titkára többek között figyelmeztetett, hogy az emberi élet önkéntes vagy támogatott megszakítása oda vezethet, hogy a beteg, magatehetetlen személyek szenvedésükben inkább ezt az utat választják, csak hogy ne legyenek például családtagjaik terhére. Az olasz egyház képviselője az orvosok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartását szorgalmazta. Angelo Becciu bíboros, a vatikáni szentté avatási kongregáció prefektusa hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés olyan szemléletet terjeszthet el, amelyben az emberélet könnyen megszakíthatóvá válik.
Az olasz alkotmánybíróság a 2017-ben egy svájci klinikán elhunyt olasz állampolgár – a balesetben teljesen megbénult – Fabiano Antoniani, művésznevén Dj Fabo ügyében döntött, és felmentette az eutanázia-aktivista Marco Cappatót, aki a beteg Antonianit elkísérte utolsó útjára. Cappato, az olasz Radikális Párt politikusa önként jelentette fel magát az olasz hatóságoknak. Az olasz jogszabályok szerint akár 12 év börtönt kockáztatott, az olasz alkotmánybíróság azonban felülvizsgálva a korábbi bírósági döntéseket, úgy határozott, hogy nem áll fenn a támogatott vagy előidézett öngyilkosság bűncselekménye. Ez az első alkalom, hogy olasz bírói testület felmentő végzést hoz egy eutanázia-ügyben.
Az olasz katolikus orvosok egyesülete (Amci) emlékeztetett, hogy az olasz orvosok több, mint 80 százaléka kész lelkiismereti okokból megtagadni az eutanáziát vagy bármilyen más életmegszakító beavatkozást. Az olasz orvosok országos szövetsége még az ítélet előtt hangsúlyozta, hogy az orvosok számára tilos az öngyilkosság bármilyen formájú támogatása. A szervezet az olasz parlamenttől sürgette a kérdés jogi rendezését.
Forrás: MTI; Fotó: BBC
https://pestisracok.hu/az-eutanazia-jogi-engedelyezese-ellen-foglalt-allast-az-olasz-puspoki-kar/
Stefano Russo kijelentette: nem érti, hogyan lehet a kegyes halál esetében “szabadságról beszélni, amikor ez a halál kultúráját alapozza meg”. Hozzátette, hogy a társadalom elveszítette józan gondolkodását. Az olasz püspöki kar titkára többek között figyelmeztetett, hogy az emberi élet önkéntes vagy támogatott megszakítása oda vezethet, hogy a beteg, magatehetetlen személyek szenvedésükben inkább ezt az utat választják, csak hogy ne legyenek például családtagjaik terhére. Az olasz egyház képviselője az orvosok lelkiismereti szabadságának tiszteletben tartását szorgalmazta. Angelo Becciu bíboros, a vatikáni szentté avatási kongregáció prefektusa hangsúlyozta, hogy a bírósági döntés olyan szemléletet terjeszthet el, amelyben az emberélet könnyen megszakíthatóvá válik.
Az olasz alkotmánybíróság a 2017-ben egy svájci klinikán elhunyt olasz állampolgár – a balesetben teljesen megbénult – Fabiano Antoniani, művésznevén Dj Fabo ügyében döntött, és felmentette az eutanázia-aktivista Marco Cappatót, aki a beteg Antonianit elkísérte utolsó útjára. Cappato, az olasz Radikális Párt politikusa önként jelentette fel magát az olasz hatóságoknak. Az olasz jogszabályok szerint akár 12 év börtönt kockáztatott, az olasz alkotmánybíróság azonban felülvizsgálva a korábbi bírósági döntéseket, úgy határozott, hogy nem áll fenn a támogatott vagy előidézett öngyilkosság bűncselekménye. Ez az első alkalom, hogy olasz bírói testület felmentő végzést hoz egy eutanázia-ügyben.
Az olasz katolikus orvosok egyesülete (Amci) emlékeztetett, hogy az olasz orvosok több, mint 80 százaléka kész lelkiismereti okokból megtagadni az eutanáziát vagy bármilyen más életmegszakító beavatkozást. Az olasz orvosok országos szövetsége még az ítélet előtt hangsúlyozta, hogy az orvosok számára tilos az öngyilkosság bármilyen formájú támogatása. A szervezet az olasz parlamenttől sürgette a kérdés jogi rendezését.
Forrás: MTI; Fotó: BBC
https://pestisracok.hu/az-eutanazia-jogi-engedelyezese-ellen-foglalt-allast-az-olasz-puspoki-kar/
2019. szeptember 27., péntek
FOLYAMATOS ÉS PÉLDAÉRTÉKŰ A PÁRBESZÉD AZ EMBERI JOGOK EURÓPAI BÍRÓSÁGA ÉS A MAGYAR ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG KÖZÖTT
Magyarországra érkezett az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) elnökhelyettese, aki először jár Budapesten, és elsőként az Alkotmánybíróságot (AB) kereste fel. Róbert Ragnar Spanót elkísérte a strasbourgi székhelyű testület magyar tagja, Paczolay Péter, az AB korábbi elnöke is. Látogatásuk során aktuális jogértelmezési kérdésekről egyeztettek Sulyok Tamással, az Alkotmánybíróság elnökével, aki egyben az intézmény működését is bemutatta az EJEB elnökhelyettesének.
Az izlandi és olasz felmenőkkel rendelkező Robert Spano számos Magyarországgal kapcsolatos döntésben részt vett már. Az első magyar ügy, amelynek eldöntésében Spano strasbourgi bíróként közreműködött, a Beverly kontra Magyarország elfogadhatósági határozathozatala volt. Ebben az ügyben egy ausztrál asszony a magyar ingatlan-nyilvántartással szembeni kártérítési ügyében fordult az EJEB-hez, mivel azonban a jogorvoslati kérelme határidőn túl érkezett, az érdemi vizsgálatot az EJEB elutasította.
A legutóbbi magyar ítélet, amelynek meghozatalában ad hoc – azaz kijelölt – bíróként (a magyar nemzetisége okán érintett Paczolay Péter helyetteseként) részt vett, a Repcevirág kontra Magyarország 2019. április 30-i ügyében volt. Az ügy kérelmezője, az aranyosgadányi székhelyű Repcevirág Szövetkezet, nagy értékű mezőgazdasági gépeket vásárolt, amelyeket saját szövetkezeti tagjainak (jellemzően gazdasági társaságoknak) ingyenesen átadott üzemeltetésre. A hatályos szabályozás alapján úgy vélte, hogy élhet az előzetesen felszámított áfalevonási jogával, és így csökkentheti adófizetési kötelezettségét. Az ügyben elsőként közigazgatási határozat született, amelyben az adólevonást az eljáró Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem találta jogszerűnek, ezért adóbírsággal sújtotta, és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a kérelmezőt. A szövetkezet bírság kiszabása elleni jogorvoslati kérelmét a Baranya Megyei Bíróság elutasította. Több lépcsőfokot követően az ügy a Kúriára került, amely szintén elutasító döntést hozott. Ekkor a szövetkezet az Alkotmánybíróságnál indítványozta, hogy vizsgálja felül a Kúria döntését, és egyben forduljon az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatalt kezdeményezve. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezése az ügyben eljáró rendes bíróság hatásköre. Ekkor fordult újabb jogorvoslati kérelemmel a Repcevirág Szövetkezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az EJEB az ügyben hozott döntésében nem vitatta a magyar Alkotmánybíróság álláspontját, mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a a kérelmező számára az Alkotmánybíróságnál ilyen előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését nem teszi lehetővé.
Az Alkotmánybíróságon tartott hatszemközti megbeszélésen – Robert Spano, Sulyok Tamás és Paczolay Péter részvételével – számos téma mellett szó esett a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi döntésről, amely az elmúlt esztendő egyik legfontosabb mérföldköve volt a magyar Alkotmánybíróság életében, és egyben lényeges sarokköve az AB és az EJEB együttműködésének. A konkrét ügyben egy budapesti szórakozóhely volt tulajdonosa azért nyújtott be indítványt a strasbourgi bíróságra, mert álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz azt megelőzően, hogy a strasbourgi szervhez fordult volna. Ez év márciusában ezért a strasbourgi bíróság kimondta: az EJEB akkor járhat el, ha a kérelmező kimeríti az összes úgynevezett hatékony jogorvoslati lehetőséget saját hazájában. A Szalontay kontra Magyarország ügyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasztípus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak lett volna tekinthető az EJEB szempontjából, ezért a kérelmezőnek ki kellett volna merítenie. Mindez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy az indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/folyamatos-es-peldaerteku-a-parbeszed-az-emberi-jogok-europai-birosaga-es-a-magyar-alkotmanybirosag-kozott/
Megbeszélést folytatott az Ab elnökével a strasbourgi bíróság elnökhelyettese
http://propeller.hu/itthon/3460286-megbeszelest-folytatott-ab-elnokevel-strasbourgi-birosag-elnokhelyettese
Az izlandi és olasz felmenőkkel rendelkező Robert Spano számos Magyarországgal kapcsolatos döntésben részt vett már. Az első magyar ügy, amelynek eldöntésében Spano strasbourgi bíróként közreműködött, a Beverly kontra Magyarország elfogadhatósági határozathozatala volt. Ebben az ügyben egy ausztrál asszony a magyar ingatlan-nyilvántartással szembeni kártérítési ügyében fordult az EJEB-hez, mivel azonban a jogorvoslati kérelme határidőn túl érkezett, az érdemi vizsgálatot az EJEB elutasította.
A legutóbbi magyar ítélet, amelynek meghozatalában ad hoc – azaz kijelölt – bíróként (a magyar nemzetisége okán érintett Paczolay Péter helyetteseként) részt vett, a Repcevirág kontra Magyarország 2019. április 30-i ügyében volt. Az ügy kérelmezője, az aranyosgadányi székhelyű Repcevirág Szövetkezet, nagy értékű mezőgazdasági gépeket vásárolt, amelyeket saját szövetkezeti tagjainak (jellemzően gazdasági társaságoknak) ingyenesen átadott üzemeltetésre. A hatályos szabályozás alapján úgy vélte, hogy élhet az előzetesen felszámított áfalevonási jogával, és így csökkentheti adófizetési kötelezettségét. Az ügyben elsőként közigazgatási határozat született, amelyben az adólevonást az eljáró Adó-és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal nem találta jogszerűnek, ezért adóbírsággal sújtotta, és késedelmi kamat megfizetésére kötelezte a kérelmezőt. A szövetkezet bírság kiszabása elleni jogorvoslati kérelmét a Baranya Megyei Bíróság elutasította. Több lépcsőfokot követően az ügy a Kúriára került, amely szintén elutasító döntést hozott. Ekkor a szövetkezet az Alkotmánybíróságnál indítványozta, hogy vizsgálja felül a Kúria döntését, és egyben forduljon az Európai Unió Bíróságához előzetes döntéshozatalt kezdeményezve. Az Alkotmánybíróság határozatában kimondta, hogy az előzetes döntéshozatal kezdeményezése az ügyben eljáró rendes bíróság hatásköre. Ekkor fordult újabb jogorvoslati kérelemmel a Repcevirág Szövetkezet az Emberi Jogok Európai Bíróságához. Az EJEB az ügyben hozott döntésében nem vitatta a magyar Alkotmánybíróság álláspontját, mivel az Alkotmánybíróságról szóló törvény 27. §-a a kérelmező számára az Alkotmánybíróságnál ilyen előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezését nem teszi lehetővé.
Az Alkotmánybíróságon tartott hatszemközti megbeszélésen – Robert Spano, Sulyok Tamás és Paczolay Péter részvételével – számos téma mellett szó esett a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott strasbourgi döntésről, amely az elmúlt esztendő egyik legfontosabb mérföldköve volt a magyar Alkotmánybíróság életében, és egyben lényeges sarokköve az AB és az EJEB együttműködésének. A konkrét ügyben egy budapesti szórakozóhely volt tulajdonosa azért nyújtott be indítványt a strasbourgi bíróságra, mert álláspontja szerint a magyar hatóságok megsértették a tisztességes eljáráshoz való jogát. Az EJEB nem találta érdemben elbírálhatónak a beadványt, mivel a kérelmező az ügyben nem nyújtott be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz azt megelőzően, hogy a strasbourgi szervhez fordult volna. Ez év márciusában ezért a strasbourgi bíróság kimondta: az EJEB akkor járhat el, ha a kérelmező kimeríti az összes úgynevezett hatékony jogorvoslati lehetőséget saját hazájában. A Szalontay kontra Magyarország ügyben az Alkotmánybíróságról szóló törvény 26. § (1) bekezdése és a 27. §-a szerinti alkotmányjogi panasztípus, vagyis az alaptörvény-ellenes bírói ítéletet támadó alkotmányjogi panasz is hatékony jogorvoslatnak lett volna tekinthető az EJEB szempontjából, ezért a kérelmezőnek ki kellett volna merítenie. Mindez azt jelenti, hogy ha egy ügyben az alkotmányjogi panasz alkalmas eszköz a jogsérelem orvoslására, akkor az Alkotmánybíróság előzetes eljárása a feltétele annak, hogy az indítványozó az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulhasson.
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/folyamatos-es-peldaerteku-a-parbeszed-az-emberi-jogok-europai-birosaga-es-a-magyar-alkotmanybirosag-kozott/
Megbeszélést folytatott az Ab elnökével a strasbourgi bíróság elnökhelyettese
http://propeller.hu/itthon/3460286-megbeszelest-folytatott-ab-elnokevel-strasbourgi-birosag-elnokhelyettese
2019. szeptember 24., kedd
Törvénytelen volt a brit parlament felfüggesztése
NYG
2019.09.24. 11:52
Törvénytelennek ítélte meg a brit legfelsőbb bíróság az Egyesült Királyság parlamentjének felfüggesztését – írta a BBC. A döntéssel még nehezebb helyzetbe került a parlamenti többséget korábban már elvesztett Boris Johnson kormányfő, aki a parlament öt hetes felfüggesztésének kezdeményezője volt.
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
Fotó: Tolga Akmen / AFP
A legfelsőbb bíróság szerint a demokrácia alapjait érintette a felfüggesztés terve, amely azért is törvénytelen, mert megakadályozza a törvényhozást abban, hogy „ellássa alkotmányos feladatát, érdemi indok nélkül” – közölte a Brenda Marjorie Hale, a legfelső bíróság elnöke, megjegyezve, hogy ez a brexit közelgő határideje előtt történik. Johnson célja épp az volt, hogy a parlamentnek minél kevesebb ideje legyen az egyelőre megállapodás nélküli brexitet jelentő október 31. előtt, elsősorban arra, hogy valami módon mégis megakadályozza a kemény brexitet – ha már a rendezett brexitben sehogyan sem születik egyezség a parlamentben.
Johnson a kezdeményezése benyújtásakor arra hivatkozott, hogy új ülésszakot kell kezdeni, a leendő fontos reformokat akarják bejelenteni, a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez.
Ennek azonban kevesen adtak hitelt, nyilvánvaló volt, hogy a valódi cél a brexit végigvitele bármi áron, ha kell a parlament kiiktatásával.
Az alsóház elnöke üdvözölte a legfelső bíróság döntését. John Bercow szerint a parlamentet késedelem nélkül össze kell hívni. Ezt követelte a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is – írta a Guardian. Corbyn szerint Johnsonnak le kell mondania, így ő lesz a brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. (Ez egyébként szigorúan véve nem igaz, a legrövidebb ideig Arthur Wellesley volt miniszterelnök, 1834 november 17. és december 9. között. Johnson már épp két hónapja van hivatalban.)
Johnson azonnali lemondására szólított fel a Skót Nemzeti Párt és a walesi párt (Plaid Cymru) parlamenti vezetője is. Szerintük a legfelső bíróság döntése is bizonyítja, hogy Johnson semmibe veszi a jogállamot és a demokratikus berendezkedést.
Átírta volna az íratlant
A BBC elemzője szerint igazi politikai bomba robbant a döntéssel, hiszen lényegében kimondta: a brexit jelentette politikai válság közepette a kormányfő törvénytelenül akarta felfüggeszteni az alkotmányos berendezkedés egyik pillérének működését, azaz az íratlan alkotmányt akarta felülírni. Clive Coleman szerint a döntésből egyértelműen következik, hogy a parlamenti képviselők azonnal folytathatják munkájukat.
KAPCSOLÓDÓ
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
A kormányfő a parlament öthetes felfüggesztését kérte október 14-ig. Toryk és az ellenzék is háborog. Szeptember első hete mozgalmas lehet a brit politikában.
A legfelső bíróság döntése szerint Johnsonnak már arra sem volt meg a törvényi alapja, hogy a parlament felfüggesztésének jóváhagyására kérje a királynőt. II. Erzsébet ugyan jóváhagyta, ám ez formalitás, mert az uralkodó azt az elvet követte, hogy nem avatkozik bele a politikai ügyekbe.
https://index.hu/kulfold/2019/09/24/parlament_felfuggesztese_torvenytelen_volt_a_brit_legfelsobb_birosag_szerint/
2019.09.24. 11:52
Törvénytelennek ítélte meg a brit legfelsőbb bíróság az Egyesült Királyság parlamentjének felfüggesztését – írta a BBC. A döntéssel még nehezebb helyzetbe került a parlamenti többséget korábban már elvesztett Boris Johnson kormányfő, aki a parlament öt hetes felfüggesztésének kezdeményezője volt.
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
A brit parlament újranyitása mellett tüntetők a londoni legfelsőbb bíróság épületénél
Fotó: Tolga Akmen / AFP
A legfelsőbb bíróság szerint a demokrácia alapjait érintette a felfüggesztés terve, amely azért is törvénytelen, mert megakadályozza a törvényhozást abban, hogy „ellássa alkotmányos feladatát, érdemi indok nélkül” – közölte a Brenda Marjorie Hale, a legfelső bíróság elnöke, megjegyezve, hogy ez a brexit közelgő határideje előtt történik. Johnson célja épp az volt, hogy a parlamentnek minél kevesebb ideje legyen az egyelőre megállapodás nélküli brexitet jelentő október 31. előtt, elsősorban arra, hogy valami módon mégis megakadályozza a kemény brexitet – ha már a rendezett brexitben sehogyan sem születik egyezség a parlamentben.
Johnson a kezdeményezése benyújtásakor arra hivatkozott, hogy új ülésszakot kell kezdeni, a leendő fontos reformokat akarják bejelenteni, a döntésnek nincs köze a brexit október 31-i határidejéhez.
Ennek azonban kevesen adtak hitelt, nyilvánvaló volt, hogy a valódi cél a brexit végigvitele bármi áron, ha kell a parlament kiiktatásával.
Az alsóház elnöke üdvözölte a legfelső bíróság döntését. John Bercow szerint a parlamentet késedelem nélkül össze kell hívni. Ezt követelte a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn is – írta a Guardian. Corbyn szerint Johnsonnak le kell mondania, így ő lesz a brit történelem legrövidebb ideig hivatalban lévő miniszterelnöke. (Ez egyébként szigorúan véve nem igaz, a legrövidebb ideig Arthur Wellesley volt miniszterelnök, 1834 november 17. és december 9. között. Johnson már épp két hónapja van hivatalban.)
Johnson azonnali lemondására szólított fel a Skót Nemzeti Párt és a walesi párt (Plaid Cymru) parlamenti vezetője is. Szerintük a legfelső bíróság döntése is bizonyítja, hogy Johnson semmibe veszi a jogállamot és a demokratikus berendezkedést.
Átírta volna az íratlant
A BBC elemzője szerint igazi politikai bomba robbant a döntéssel, hiszen lényegében kimondta: a brexit jelentette politikai válság közepette a kormányfő törvénytelenül akarta felfüggeszteni az alkotmányos berendezkedés egyik pillérének működését, azaz az íratlan alkotmányt akarta felülírni. Clive Coleman szerint a döntésből egyértelműen következik, hogy a parlamenti képviselők azonnal folytathatják munkájukat.
KAPCSOLÓDÓ
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
Boris Johnson a brit parlament felfüggesztését kérte, a királynő jóváhagyta
A kormányfő a parlament öthetes felfüggesztését kérte október 14-ig. Toryk és az ellenzék is háborog. Szeptember első hete mozgalmas lehet a brit politikában.
A legfelső bíróság döntése szerint Johnsonnak már arra sem volt meg a törvényi alapja, hogy a parlament felfüggesztésének jóváhagyására kérje a királynőt. II. Erzsébet ugyan jóváhagyta, ám ez formalitás, mert az uralkodó azt az elvet követte, hogy nem avatkozik bele a politikai ügyekbe.
https://index.hu/kulfold/2019/09/24/parlament_felfuggesztese_torvenytelen_volt_a_brit_legfelsobb_birosag_szerint/
2019. szeptember 18., szerda
NEMZETKÖZI FIGYELEM A MAGYAR ALAPJOGOKNAK
2019. szeptember 18.
Az alkotmányos párbeszéd, a nemzetközi kapcsolatok ápolása alapvető fontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. Magyarország Alkotmánybírósága volt az egyik első alkotmánybíróság, amely ezt az elképzelést megfogalmazta az Európai Unióban. A dialógus fenntartása és bővítése volt a fő célja annak az eseménynek, amelyet immár harmadik alkalommal hívott életre az Alkotmánybíróság a magyarországi diplomáciai testületek képviselőinek részvételével. A Hagyományok Házában tartott rendezvényen 45 Budapestre akkreditált nagykövetség képviseltette magát.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában összegezte az elmúlt év legfontosabb döntéseit, eseményeit. A többi között szólt arról, hogy a magyar Alkotmánybíróság folyamatosan dolgozik az Európai Bíróságokkal és a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd fenntartásán és folytatásán. Tájékoztatta a diplomatákat az intézmény erőfeszítéseiről, amelyet a szélesebb körű nemzetközi vonzerejű rendezvények megszervezése és az azokban való részvétel érdekében tesz, és bemutatta az e téren elért eredményeket, valamint ismertetett néhány olyan ügyet, amelyek nemzetközi jelentőségű jogi kérdésekkel foglalkoznak.
„Magyarország Alkotmánybírósága mindig is jó kapcsolatot ápolt az Európai Emberi Jogi Bírósággal és a Velencei Bizottsággal, amelyhez hazánk 1992-ben csatlakozott.” – szögezte le az elnök. Sulyok Tamás az együttműködés példájaként említette, hogy a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Varga Zs. András alkotmánybíró tagja a Bizottságnak, mindemellett Az Alkotmánybíróság egy kijelölt munkatárs közreműködésével folyamatos szakmai kapcsolatban áll a Velencei Bizottsággal és a társ-alkotmánybíróságokkal.
Ennek keretében évi három alkalommal összefoglalót küld az időszakban hozott legfontosabb döntéseiről a Velencei Bizottság által fenntartott – egyébként nyilvános – CODICES adatbázisba. Ezen gyűjtemény nagymértékben hozzájárul az európai szintű szakmai együttműködéshez és párbeszédhez, megismerhetővé és kereshetővé teszi az európai alkotmánybíróságok joggyakorlatát.
Az Alkotmánybíróság elnöke beszámolt arról is, hogy az intézmény az elmúlt időszakban erősítette, fokozta szerepét az Európai Unión belüli párbeszédben, kétoldalú találkozókat szervez a szakmai kapcsolatok és az emberi kapcsolatok megerősítése, illetve más alkotmánybíróságok döntéseinek, munkájának megismerése céljából. Bilaterális találkozón vitatott meg a magyar Alkotmánybíróság különböző alapjogi kérdéseket Szerbia, Románia, Csehország és Ausztria társszerveivel, de számos többoldalú egyeztetésen, konferencián is képviseltette magát az intézmény az elmúlt esztendőben; így Varsóban, Pozsonyban, Kassán, Szentpéterváron, Bukarestben, Rigában, Prágában, Bakuban, Andorra la Vellában, Szöulban és Madridban.
Az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt egy év rendkívül fontos kilométerköveként összegezte a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott határozat eredményeit. Ennek nyomán az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) csak valamennyi hazai, a jogsérelem orvoslására alkalmas – hatékony – jogorvoslati lehetőség kimerítése után lehet fordulni. Az EJEB – különböző okokból – hosszabb ideig nem tekintette az Alkotmánybíróság eljárását hatékony jogorvoslatnak. Ugyanakkor a bírósági ítéletek ellen benyújtható, az egyéni jogsérelem orvoslására hivatott, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével ennek az álláspontnak a megváltoztatása csak idő kérdése volt.
Az EJEB a Szalontay kontra Magyarország ügyben expressis verbis kimondta: „nem látta akadályát annak, hogy a kérelmező az Alkotmánybírósághoz fordulhasson jogsérelmének sikeres orvoslása érdekében”. Vagyis: az Alkotmánybíróság eljárása hatékony jogorvoslati lehetőség, amit ki kell meríteni az EJEB-hez fordulás előtt.
Sulyok Tamás zárszóként kiemelte: „Prioritásunk és közös célunk az alapvető jogok védelme kell, hogy legyen. Ugyanis az alapvető jogok hatékony védelme nem lehetséges a tagállamok nemzeti identitásának megőrzése nélkül. Elengedhetetlen kötelességünk folyamatos párbeszédet folytatni az alapvető jogok és nemzeti identitásunk védelme érdekében.”
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/nemzetkozi-figyelem-a-magyar-alapjogoknak/
Az alkotmányos párbeszéd, a nemzetközi kapcsolatok ápolása alapvető fontosságú a nemzeti identitás megőrzéséhez. Magyarország Alkotmánybírósága volt az egyik első alkotmánybíróság, amely ezt az elképzelést megfogalmazta az Európai Unióban. A dialógus fenntartása és bővítése volt a fő célja annak az eseménynek, amelyet immár harmadik alkalommal hívott életre az Alkotmánybíróság a magyarországi diplomáciai testületek képviselőinek részvételével. A Hagyományok Házában tartott rendezvényen 45 Budapestre akkreditált nagykövetség képviseltette magát.
Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke előadásában összegezte az elmúlt év legfontosabb döntéseit, eseményeit. A többi között szólt arról, hogy a magyar Alkotmánybíróság folyamatosan dolgozik az Európai Bíróságokkal és a Velencei Bizottsággal folytatott párbeszéd fenntartásán és folytatásán. Tájékoztatta a diplomatákat az intézmény erőfeszítéseiről, amelyet a szélesebb körű nemzetközi vonzerejű rendezvények megszervezése és az azokban való részvétel érdekében tesz, és bemutatta az e téren elért eredményeket, valamint ismertetett néhány olyan ügyet, amelyek nemzetközi jelentőségű jogi kérdésekkel foglalkoznak.
„Magyarország Alkotmánybírósága mindig is jó kapcsolatot ápolt az Európai Emberi Jogi Bírósággal és a Velencei Bizottsággal, amelyhez hazánk 1992-ben csatlakozott.” – szögezte le az elnök. Sulyok Tamás az együttműködés példájaként említette, hogy a Velencei Bizottság tiszteletbeli elnöke Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke; Varga Zs. András alkotmánybíró tagja a Bizottságnak, mindemellett Az Alkotmánybíróság egy kijelölt munkatárs közreműködésével folyamatos szakmai kapcsolatban áll a Velencei Bizottsággal és a társ-alkotmánybíróságokkal.
Ennek keretében évi három alkalommal összefoglalót küld az időszakban hozott legfontosabb döntéseiről a Velencei Bizottság által fenntartott – egyébként nyilvános – CODICES adatbázisba. Ezen gyűjtemény nagymértékben hozzájárul az európai szintű szakmai együttműködéshez és párbeszédhez, megismerhetővé és kereshetővé teszi az európai alkotmánybíróságok joggyakorlatát.
Az Alkotmánybíróság elnöke beszámolt arról is, hogy az intézmény az elmúlt időszakban erősítette, fokozta szerepét az Európai Unión belüli párbeszédben, kétoldalú találkozókat szervez a szakmai kapcsolatok és az emberi kapcsolatok megerősítése, illetve más alkotmánybíróságok döntéseinek, munkájának megismerése céljából. Bilaterális találkozón vitatott meg a magyar Alkotmánybíróság különböző alapjogi kérdéseket Szerbia, Románia, Csehország és Ausztria társszerveivel, de számos többoldalú egyeztetésen, konferencián is képviseltette magát az intézmény az elmúlt esztendőben; így Varsóban, Pozsonyban, Kassán, Szentpéterváron, Bukarestben, Rigában, Prágában, Bakuban, Andorra la Vellában, Szöulban és Madridban.
Az Alkotmánybíróság elnöke az elmúlt egy év rendkívül fontos kilométerköveként összegezte a Szalontay kontra Magyarország ügyben hozott határozat eredményeit. Ennek nyomán az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) csak valamennyi hazai, a jogsérelem orvoslására alkalmas – hatékony – jogorvoslati lehetőség kimerítése után lehet fordulni. Az EJEB – különböző okokból – hosszabb ideig nem tekintette az Alkotmánybíróság eljárását hatékony jogorvoslatnak. Ugyanakkor a bírósági ítéletek ellen benyújtható, az egyéni jogsérelem orvoslására hivatott, úgynevezett valódi alkotmányjogi panasz bevezetésével ennek az álláspontnak a megváltoztatása csak idő kérdése volt.
Az EJEB a Szalontay kontra Magyarország ügyben expressis verbis kimondta: „nem látta akadályát annak, hogy a kérelmező az Alkotmánybírósághoz fordulhasson jogsérelmének sikeres orvoslása érdekében”. Vagyis: az Alkotmánybíróság eljárása hatékony jogorvoslati lehetőség, amit ki kell meríteni az EJEB-hez fordulás előtt.
Sulyok Tamás zárszóként kiemelte: „Prioritásunk és közös célunk az alapvető jogok védelme kell, hogy legyen. Ugyanis az alapvető jogok hatékony védelme nem lehetséges a tagállamok nemzeti identitásának megőrzése nélkül. Elengedhetetlen kötelességünk folyamatos párbeszédet folytatni az alapvető jogok és nemzeti identitásunk védelme érdekében.”
https://alkotmanybirosag.hu/kozlemeny/nemzetkozi-figyelem-a-magyar-alapjogoknak/
2019. szeptember 14., szombat
Jóváhagyta Trump egyik bevándorlásellenes intézkedését az amerikai legfelsőbb bíróság
Forisek Ádám
2019.09.12. 07:00
Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, szerdán este hozott döntésével jóváhagyta a Trump-kormányzat egyik migrációt korlátozó intézkedését.
A kormányrendelet értelmében azok a migránsok, akik egy úgynevezett biztonságos országon keresztül érkeznek az Egyesült Államok határaihoz, nem jogosultak menedékkérelem benyújtására. A korlátozó intézkedés elsősorban a közép-amerikai államokból érkezőket sújtja.
A legfelsőbb bírósági döntés törvényesnek és jogszerűnek nyilvánította a kormányzati rendeletet, amely előírja, hogy a migránsoknak – mielőtt az Egyesült Államok határaihoz érnek –, először az útjukba eső harmadik országban kell menedéket kérniük.
A kormány intézkedése azonnali hatállyal életbe léphet, s még akkor is végrehajtható, ha alsóbb rendű bíróságon megtámadják. A kilenctagú alkotmánybíróság két liberális bírája, Sonia Sotomayor és Ruth Bader Ginsburg nem értett egyet a döntéssel. Közös állásfoglalásában Sotomayor és Ginsburg úgy fogalmazott: „a végrehajtó hatalom ismét olyan döntést hozott, amely felborítja az üldözés elől menekülőket védő régi gyakorlatot”.
A kormányrendelet egyébként júliusban lépett életbe, de nyolc nappal ezt követően egy kaliforniai szövetségi bíró az egész országra kiterjedően felfüggesztette. Azóta jogi huzavona folyt, mert a bíró rendelkezését egy magasabb rendű bíróság megváltoztatta, és a tiltást csak Arizonára és Kaliforniára mondta ki érvényesnek, ám e hét elején a bíró ismét az egész országra kiterjesztette a felfüggesztést.
A kormányzat sikereként értékelhető alkotmánybírósági döntést Donald Trump elnök a Twitteren „nagy győzelemnek” minősítette.
https://888.hu/amerika-london-parizs/jovahagyta-trump-egyik-bevandorlasellenes-intezkedeset-az-amerikai-legfelsobb-birosag-4201953/
2019.09.12. 07:00
Az amerikai szövetségi legfelsőbb bíróság, amely az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét tölti be, szerdán este hozott döntésével jóváhagyta a Trump-kormányzat egyik migrációt korlátozó intézkedését.
A kormányrendelet értelmében azok a migránsok, akik egy úgynevezett biztonságos országon keresztül érkeznek az Egyesült Államok határaihoz, nem jogosultak menedékkérelem benyújtására. A korlátozó intézkedés elsősorban a közép-amerikai államokból érkezőket sújtja.
A legfelsőbb bírósági döntés törvényesnek és jogszerűnek nyilvánította a kormányzati rendeletet, amely előírja, hogy a migránsoknak – mielőtt az Egyesült Államok határaihoz érnek –, először az útjukba eső harmadik országban kell menedéket kérniük.
A kormány intézkedése azonnali hatállyal életbe léphet, s még akkor is végrehajtható, ha alsóbb rendű bíróságon megtámadják. A kilenctagú alkotmánybíróság két liberális bírája, Sonia Sotomayor és Ruth Bader Ginsburg nem értett egyet a döntéssel. Közös állásfoglalásában Sotomayor és Ginsburg úgy fogalmazott: „a végrehajtó hatalom ismét olyan döntést hozott, amely felborítja az üldözés elől menekülőket védő régi gyakorlatot”.
A kormányrendelet egyébként júliusban lépett életbe, de nyolc nappal ezt követően egy kaliforniai szövetségi bíró az egész országra kiterjedően felfüggesztette. Azóta jogi huzavona folyt, mert a bíró rendelkezését egy magasabb rendű bíróság megváltoztatta, és a tiltást csak Arizonára és Kaliforniára mondta ki érvényesnek, ám e hét elején a bíró ismét az egész országra kiterjesztette a felfüggesztést.
A kormányzat sikereként értékelhető alkotmánybírósági döntést Donald Trump elnök a Twitteren „nagy győzelemnek” minősítette.
https://888.hu/amerika-london-parizs/jovahagyta-trump-egyik-bevandorlasellenes-intezkedeset-az-amerikai-legfelsobb-birosag-4201953/
2019. szeptember 11., szerda
Oroszországban 220 319 törvényt érvénytelenítenek az év végéig
LovasG
2019.09.11. 19:15
Utasításba adta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerdán a kormányzati apparátusnak, hogy szakértők bevonásával 2020 elejéig érvénytelenítsen 220 319, még a Szovjetunióban és Szovjet-Oroszországban meghozott jogszabályt.
Ezt maga a kormányfő jelentette be a Rosszija 24 hírtelevízió élő adásában. Konsztantyin Csujcsenko, a szabályozási guillotine elnevezést kapott reform végrehajtásáért felelős miniszterelnök-helyettes a csatornának elmondta, hogy Medvegyev ezzel az intézkedésével rekordot állított fel, mert
AZ ELTÖRLENDŐ 220 319 TÖRVÉNYNEK CSAK A FELSOROLÁSA 1992 OLDAL.
A törvényekben szerepel többek között Szovjet-Oroszország népbiztosainak 1917-ben a nyolcórás munkaidő bevezetéséről kiadott dekrétumát és a szovjet-orosz minisztertanácsnak a főttkolbász-készítés, illetve a szárnyas- és nyúlhúsfeldolgozás műszaki feltételeiről szóló határozatát.
Dmitrij Medvegyev
Dmitrij Medvegyev
Fotó: Sputnik / Reuters
Medvegyev az intézkedést azzal indokolta, hogy a jogszabályok gátolják az ország fejlődését, és korlátozzák a gazdaság működését. Ugyanakkor arra a figyelmeztetett, hogy el kell kerülni az olyan helyzetet, hogy valamely terület, ahol erre szükség van, szabályozás nélkül maradjon.
(MTI)
https://index.hu/kulfold/2019/09/11/az_ev_vegeig_ervenytelenitik_a_meg_eletben_levo_szovjet_torvenyeket/
2019.09.11. 19:15
Utasításba adta Dmitrij Medvegyev orosz miniszterelnök szerdán a kormányzati apparátusnak, hogy szakértők bevonásával 2020 elejéig érvénytelenítsen 220 319, még a Szovjetunióban és Szovjet-Oroszországban meghozott jogszabályt.
Ezt maga a kormányfő jelentette be a Rosszija 24 hírtelevízió élő adásában. Konsztantyin Csujcsenko, a szabályozási guillotine elnevezést kapott reform végrehajtásáért felelős miniszterelnök-helyettes a csatornának elmondta, hogy Medvegyev ezzel az intézkedésével rekordot állított fel, mert
AZ ELTÖRLENDŐ 220 319 TÖRVÉNYNEK CSAK A FELSOROLÁSA 1992 OLDAL.
A törvényekben szerepel többek között Szovjet-Oroszország népbiztosainak 1917-ben a nyolcórás munkaidő bevezetéséről kiadott dekrétumát és a szovjet-orosz minisztertanácsnak a főttkolbász-készítés, illetve a szárnyas- és nyúlhúsfeldolgozás műszaki feltételeiről szóló határozatát.
Dmitrij Medvegyev
Dmitrij Medvegyev
Fotó: Sputnik / Reuters
Medvegyev az intézkedést azzal indokolta, hogy a jogszabályok gátolják az ország fejlődését, és korlátozzák a gazdaság működését. Ugyanakkor arra a figyelmeztetett, hogy el kell kerülni az olyan helyzetet, hogy valamely terület, ahol erre szükség van, szabályozás nélkül maradjon.
(MTI)
https://index.hu/kulfold/2019/09/11/az_ev_vegeig_ervenytelenitik_a_meg_eletben_levo_szovjet_torvenyeket/
2019. szeptember 10., kedd
A bírák felveszik a kesztyűt, uniós szinten a boksz
presshelsinki
2019. szeptember 9., hétfő 10:45 |
Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy Lengyelországban hogyan próbálta meg átalakítani a kormány az igazságügyi rendszert. Ebben a részben arról lesz szó, hogy a változásokra hogyan reagáltak a lengyel bírók, milyen kreatív jogi eszközökkel küzdenek a függetlenségüket veszélyeztető szabályok ellen. Ezek az uniós jogot használó módszerek Magyarországon is érdekesek lehetnek, hiszen a bírók függetlensége itthon is veszélyben van.
lengyel5.jpg
A bírósági rendszer átalakítása ellen tüntető lengyelek a Legfelsőbb Bíróság előtt 2018 júliusában. © AP Forrás: /bit.ly/31FCJZg
Ahogyan sorozatunk első részében megírtuk, a lengyel kormánytöbbség 2017 júliusában a rendesbíróságokról szóló törvény módosításával a bírák nyugdíjkorhatárát az egységes 67 évről férfi bírák esetében 65 évre, a női bírák tekintetében pedig 60 évre szállította le. Még ugyanazon év decemberében a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez is hozzányúltak, a csúcsbíróság bíráira nézve egységesen 65 évben meghatározva a nyugdíjkorhatárt.
A bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban a lengyel miniszterelnöki kancellária által kiadott fehér könyv a nyugdíjkorhatár leszállítását a bírósági szervezetrendszer megfiatalításával és a kommunista rendszerrel kollaboráns bírók elszámoltatásának korábbi elmaradásával indokolta (96. bekezdés).
Az intézkedések heves belföldi és nemzetközi tiltakozást váltottak ki: számos tömegtüntetés szerveződött a jogállamiság garanciáit fenyegető átalakítás ellen, amelyeken a nyugdíjkorhatárral érintett legfelsőbb bírósági elnök, Malgorzata Gersdorf is felszólalt. Az Európai Parlament valamennyi vezető pártcsaládja is aggodalmát fejezte ki az ügyben.
Az elmozdíthatatlanságukat ért támadás ellen a lengyel bírák is felvették a harcot, egy kreatív eszközzel: előzetes döntéshozatalt kértek az Európai Unió Bíróságától.
A lengyel bíró európai bíró
A Legfelsőbb Bíróságnak egy előtte folyamatban lévő ügyben egy lengyel állampolgár szociális juttatásaival kapcsolatos jogvitában kellett döntenie, aki Szlovákiában munkavállalóként, Lengyelországban pedig vállalkozóként tevékenykedett. Az ügy közösségi jogi aspektusát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazása jelentette.
A lengyel eljárási szabályok szerint a bonyolult ügyeket az alapesetben eljáró háromfős tanács egy hét bíróból álló nagytanács elé utalhatja. E hét bíróból álló tanács két tagját azonban érintette a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása, így a tanács az ügy érdemi elbírálása előtt annak az előkérdésnek a tisztázását látta szükségesnek, hogy a közösségi jog alapján maga a hétfős tanács független bíróságnak tekinthető-e. Az Associação Sindical dos Juízes Portugueses-ügy szerint ugyanis „az uniós jogrendből eredő jogok hatékony bírói védelmét az [Európai Unióról szóló szerződés] 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően főszabály szerint a nemzeti bíróságok biztosítják. E bíróságok feladata, hogy e jogvédelmet a függetlenség és pártatlanság [az Európai Unió Alapjogi Chartája] 47. cikkében kimondott elveinek tiszteletben tartása mellett megvalósítsák”. A fenti ügyben született ítélet a egy korábbi ügyre hivatkozva kimondta, hogy az „annak értékeléséhez tekintetbe vett tényezők sorában, hogy valamely szerv a »bíróság« jellemzőivel rendelkezik‑e, szerepel az, hogy a szerv [...] független‑e”.
lengyel6.jpg
Tüntetők a Legfelsőbb Bíróság épületénél. Az ikonikus „Konstytucja” szimbólumot Luka Rayski tervezte. A szó jelentése alkotmány, a kiemelt „ty” a „te”, míg a „ja” az „én” kifejezések lengyel megfelelője. Forrás.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletből eredő jogok érvényesítésére tehát a hétfős tanács csak akkor alkalmas, ha független, amely követelmény fontos eleme az elmozdíthatatlanság. E megfontolások alapján a Legfelsőbb Bíróság tanácsa felfüggesztette az eljárást, és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatalt kérve öt kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Öt kérdés a bírói függetlenségről
Az első kérdés arra vonatkozik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 2. cikke, a 4. cikk (3) bekezdés, a 19. cikk (1) bekezdés második mondata és az Alapjogi Charta 47. cikke alapján közösségi jogba ütközik-e a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 65 évre való leszállítása úgy, hogy az a már szolgálatban lévő bírákat is érinti.
A második kérdés arra vonatkozik, hogy a jogállamiság és a hatékony bírói jogvédelem elvével összefér-e, ha a nyugdíjba küldött bírók továbbfoglalkoztatásáról diszkrecionális jogkörben lehet dönteni.
A harmadik kérdés a nyugdíjazás diszkriminatív jellegét veti fel a diszkriminációt tiltó 2000/78/EK tanácsi irányelv fényében. A lengyel bíróság e körben utalt a Magyarországon bevezetett bírói kényszernyugdíjazást közösségi jogba ütközőnek minősítő Európai Bizottság kontra Magyarország ügyre is.
lengyel7.jpg
Az Európai Unió Bíróságának épülete. Forrás: bit.ly/31KFisU
A negyedik és ötödik kérdés arról szól, hogy a lengyel bíróságok megtagadhatják-e a nyugdíjazást előíró lengyel törvény végrehajtását, ha az az EU-s jogba ütközik, vagyis hogy a nyugdíjba küldött bírók tovább dolgozhatnak-e akkor is, hogyha ez a lengyel törvényekbe ütközik.
2018. szeptember 26-án az EUB végzésében helyt adott a lengyel bírók kérésének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálja. Az indokolás kifejti, hogy az ügyben a lengyel Legfelsőbb Bíróság kérdései a nemzeti bíróság alapvető működésével kapcsolatban kérik a közösségi jog értelmezését, amelyek az európai igazságügyi együttműködésre is kihatnak. A közösségi jogban is kiemelt szereppel bíró nemzeti legfelsőbb bíróságok (az EUB szóhasználatában a tagállamok végső fokon eljáró bíróságai) függetlensége ezen együttműködés sarokkövét jelenti. Minderre tekintettel a bizonytalanság feloldását a döntés szerint indokolt gyorsított eljárásban elintézni.
A lengyel Legfelsőbb Bíróság a kérdések eldöntéséig ideiglenes intézkedésben felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 65 éves nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.
A lengyel kormány menekülni próbál
Az ügyben további csavar, hogy az alapul fekvő, szociális juttatásokkal kapcsolatos jogvitában a felperes lengyel társadalombiztosítási intézet (Zakład Ubezpieczeń Społecznych, ZUS) időközben visszavonta a keresetét, ami a Pohotovos-ügyre tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás folytatását is veszélyeztette, mert „az EUMSZ 267. cikk szövegéből is és rendszeréből is az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita”.
lengyel8.jpg
A lengyel társadalombiztosítási intézet (ZUS) székháza. Inkább elálltak a pertől. Forrás: bit.ly/31FkhjD
A Legfelsőbb Bíróság annak érdekében, hogy a kérdésekre mindenképpen választ kapjon, a fent ismertetett kérdésekkel tartalmilag azonos négy kérdést egy másik ügyben is az EUB elé vitt. Ebben az ügyben a jogvita tárgya egy magánszemély (B. P.) és az Uniparts SARL vállalat közötti foglalkoztatási viszony fennállása és B. P. bérigénye volt. A referáló bíróság kérte az augusztusi üggyel való egyesítést és a gyorsított eljárásban való elbírálást. Előbbi tekintetében még nem született döntés, a gyorsított eljárást azonban 2018. december 11-én kelt végzésével az EUB elrendelte.
Milyen esélyei vannak a kérdéseknek?
A kérdéseket még nem bírálta el az EUB, az esélyeket a Verfassungsblogon elemezte két lengyel szakértő. Az EUB korábban is vizsgált már tagállami bíróságok függetlenségét érintő jogszabályokat előzetes döntéshozatal keretében. A fent idézett portugál ügyben a bírák fizetésének csökkentését vizsgálta meg, és úgy döntött, hogy az megfelelt az EU-s jognak. A sajtóban megjelent információk alapján a lengyel kormány a Falciola-ügyre hivatkozik majd, amelyben az EUB az olasz bírák függetlenségének kérdését elbírálásra alkalmatlannak találta. Abban az ügyben viszont néhány jogszabálymódosításnak a bírák lelkiállapotára gyakorolt hatása volt a kérdés, a vizsgált lengyel ügyben pedig az eljáró tanács legitimitása, bírósági minősége kérdéses.
Az EUB akkor válaszolja meg a kérdéseket, ha azok valóban relevánsak a konkrét ügyben, így a kérdés nem lehet hipotetikus, vagyis olyan, aminek valójában nincs köze az alapul fekvő jogvitához. Az is feltétel, hogy az EUB-nak rendelkezésére álljon az összes szükséges információ. A szakértők szerint az Európai Unió alapértékeinek fényében, figyelemmel arra, hogy a közösségi jogot a tagállami bíróságok is alkalmazzák, ezek összetétele, legitimitása és függetlensége tekintetében megállapítható a közösségi jogi relevancia. Az eljáró, uniós jogot alkalmazó tanács jogi státuszának tisztázása ugyanis előfeltétele a döntésnek, azaz az uniós jog hatékony érvényesítésének. Erre tekintettel valószínűnek tűnik, hogy az EUB érdemben meg fogja válaszolni a kérdéseket.
Cikksorozatunk következő részében a Lengyelországban újonnan bevezetett fegyelmi eljárással kapcsolatos bírói előzetes döntéshozatalra irányuló kezdeményezéseket és az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárását mutatjuk be.
Gönczi Gergely
https://cimlap.blog.hu/#http://helsinkifigyelo.blog.hu/2019/09/09/a_birak_felveszik_a_kesztyut
2019. szeptember 9., hétfő 10:45 |
Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy Lengyelországban hogyan próbálta meg átalakítani a kormány az igazságügyi rendszert. Ebben a részben arról lesz szó, hogy a változásokra hogyan reagáltak a lengyel bírók, milyen kreatív jogi eszközökkel küzdenek a függetlenségüket veszélyeztető szabályok ellen. Ezek az uniós jogot használó módszerek Magyarországon is érdekesek lehetnek, hiszen a bírók függetlensége itthon is veszélyben van.
lengyel5.jpg
A bírósági rendszer átalakítása ellen tüntető lengyelek a Legfelsőbb Bíróság előtt 2018 júliusában. © AP Forrás: /bit.ly/31FCJZg
Ahogyan sorozatunk első részében megírtuk, a lengyel kormánytöbbség 2017 júliusában a rendesbíróságokról szóló törvény módosításával a bírák nyugdíjkorhatárát az egységes 67 évről férfi bírák esetében 65 évre, a női bírák tekintetében pedig 60 évre szállította le. Még ugyanazon év decemberében a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez is hozzányúltak, a csúcsbíróság bíráira nézve egységesen 65 évben meghatározva a nyugdíjkorhatárt.
A bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban a lengyel miniszterelnöki kancellária által kiadott fehér könyv a nyugdíjkorhatár leszállítását a bírósági szervezetrendszer megfiatalításával és a kommunista rendszerrel kollaboráns bírók elszámoltatásának korábbi elmaradásával indokolta (96. bekezdés).
Az intézkedések heves belföldi és nemzetközi tiltakozást váltottak ki: számos tömegtüntetés szerveződött a jogállamiság garanciáit fenyegető átalakítás ellen, amelyeken a nyugdíjkorhatárral érintett legfelsőbb bírósági elnök, Malgorzata Gersdorf is felszólalt. Az Európai Parlament valamennyi vezető pártcsaládja is aggodalmát fejezte ki az ügyben.
Az elmozdíthatatlanságukat ért támadás ellen a lengyel bírák is felvették a harcot, egy kreatív eszközzel: előzetes döntéshozatalt kértek az Európai Unió Bíróságától.
A lengyel bíró európai bíró
A Legfelsőbb Bíróságnak egy előtte folyamatban lévő ügyben egy lengyel állampolgár szociális juttatásaival kapcsolatos jogvitában kellett döntenie, aki Szlovákiában munkavállalóként, Lengyelországban pedig vállalkozóként tevékenykedett. Az ügy közösségi jogi aspektusát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazása jelentette.
A lengyel eljárási szabályok szerint a bonyolult ügyeket az alapesetben eljáró háromfős tanács egy hét bíróból álló nagytanács elé utalhatja. E hét bíróból álló tanács két tagját azonban érintette a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása, így a tanács az ügy érdemi elbírálása előtt annak az előkérdésnek a tisztázását látta szükségesnek, hogy a közösségi jog alapján maga a hétfős tanács független bíróságnak tekinthető-e. Az Associação Sindical dos Juízes Portugueses-ügy szerint ugyanis „az uniós jogrendből eredő jogok hatékony bírói védelmét az [Európai Unióról szóló szerződés] 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően főszabály szerint a nemzeti bíróságok biztosítják. E bíróságok feladata, hogy e jogvédelmet a függetlenség és pártatlanság [az Európai Unió Alapjogi Chartája] 47. cikkében kimondott elveinek tiszteletben tartása mellett megvalósítsák”. A fenti ügyben született ítélet a egy korábbi ügyre hivatkozva kimondta, hogy az „annak értékeléséhez tekintetbe vett tényezők sorában, hogy valamely szerv a »bíróság« jellemzőivel rendelkezik‑e, szerepel az, hogy a szerv [...] független‑e”.
lengyel6.jpg
Tüntetők a Legfelsőbb Bíróság épületénél. Az ikonikus „Konstytucja” szimbólumot Luka Rayski tervezte. A szó jelentése alkotmány, a kiemelt „ty” a „te”, míg a „ja” az „én” kifejezések lengyel megfelelője. Forrás.
A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletből eredő jogok érvényesítésére tehát a hétfős tanács csak akkor alkalmas, ha független, amely követelmény fontos eleme az elmozdíthatatlanság. E megfontolások alapján a Legfelsőbb Bíróság tanácsa felfüggesztette az eljárást, és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatalt kérve öt kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB).
Öt kérdés a bírói függetlenségről
Az első kérdés arra vonatkozik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 2. cikke, a 4. cikk (3) bekezdés, a 19. cikk (1) bekezdés második mondata és az Alapjogi Charta 47. cikke alapján közösségi jogba ütközik-e a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 65 évre való leszállítása úgy, hogy az a már szolgálatban lévő bírákat is érinti.
A második kérdés arra vonatkozik, hogy a jogállamiság és a hatékony bírói jogvédelem elvével összefér-e, ha a nyugdíjba küldött bírók továbbfoglalkoztatásáról diszkrecionális jogkörben lehet dönteni.
A harmadik kérdés a nyugdíjazás diszkriminatív jellegét veti fel a diszkriminációt tiltó 2000/78/EK tanácsi irányelv fényében. A lengyel bíróság e körben utalt a Magyarországon bevezetett bírói kényszernyugdíjazást közösségi jogba ütközőnek minősítő Európai Bizottság kontra Magyarország ügyre is.
lengyel7.jpg
Az Európai Unió Bíróságának épülete. Forrás: bit.ly/31KFisU
A negyedik és ötödik kérdés arról szól, hogy a lengyel bíróságok megtagadhatják-e a nyugdíjazást előíró lengyel törvény végrehajtását, ha az az EU-s jogba ütközik, vagyis hogy a nyugdíjba küldött bírók tovább dolgozhatnak-e akkor is, hogyha ez a lengyel törvényekbe ütközik.
2018. szeptember 26-án az EUB végzésében helyt adott a lengyel bírók kérésének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálja. Az indokolás kifejti, hogy az ügyben a lengyel Legfelsőbb Bíróság kérdései a nemzeti bíróság alapvető működésével kapcsolatban kérik a közösségi jog értelmezését, amelyek az európai igazságügyi együttműködésre is kihatnak. A közösségi jogban is kiemelt szereppel bíró nemzeti legfelsőbb bíróságok (az EUB szóhasználatában a tagállamok végső fokon eljáró bíróságai) függetlensége ezen együttműködés sarokkövét jelenti. Minderre tekintettel a bizonytalanság feloldását a döntés szerint indokolt gyorsított eljárásban elintézni.
A lengyel Legfelsőbb Bíróság a kérdések eldöntéséig ideiglenes intézkedésben felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 65 éves nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.
A lengyel kormány menekülni próbál
Az ügyben további csavar, hogy az alapul fekvő, szociális juttatásokkal kapcsolatos jogvitában a felperes lengyel társadalombiztosítási intézet (Zakład Ubezpieczeń Społecznych, ZUS) időközben visszavonta a keresetét, ami a Pohotovos-ügyre tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás folytatását is veszélyeztette, mert „az EUMSZ 267. cikk szövegéből is és rendszeréből is az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita”.
lengyel8.jpg
A lengyel társadalombiztosítási intézet (ZUS) székháza. Inkább elálltak a pertől. Forrás: bit.ly/31FkhjD
A Legfelsőbb Bíróság annak érdekében, hogy a kérdésekre mindenképpen választ kapjon, a fent ismertetett kérdésekkel tartalmilag azonos négy kérdést egy másik ügyben is az EUB elé vitt. Ebben az ügyben a jogvita tárgya egy magánszemély (B. P.) és az Uniparts SARL vállalat közötti foglalkoztatási viszony fennállása és B. P. bérigénye volt. A referáló bíróság kérte az augusztusi üggyel való egyesítést és a gyorsított eljárásban való elbírálást. Előbbi tekintetében még nem született döntés, a gyorsított eljárást azonban 2018. december 11-én kelt végzésével az EUB elrendelte.
Milyen esélyei vannak a kérdéseknek?
A kérdéseket még nem bírálta el az EUB, az esélyeket a Verfassungsblogon elemezte két lengyel szakértő. Az EUB korábban is vizsgált már tagállami bíróságok függetlenségét érintő jogszabályokat előzetes döntéshozatal keretében. A fent idézett portugál ügyben a bírák fizetésének csökkentését vizsgálta meg, és úgy döntött, hogy az megfelelt az EU-s jognak. A sajtóban megjelent információk alapján a lengyel kormány a Falciola-ügyre hivatkozik majd, amelyben az EUB az olasz bírák függetlenségének kérdését elbírálásra alkalmatlannak találta. Abban az ügyben viszont néhány jogszabálymódosításnak a bírák lelkiállapotára gyakorolt hatása volt a kérdés, a vizsgált lengyel ügyben pedig az eljáró tanács legitimitása, bírósági minősége kérdéses.
Az EUB akkor válaszolja meg a kérdéseket, ha azok valóban relevánsak a konkrét ügyben, így a kérdés nem lehet hipotetikus, vagyis olyan, aminek valójában nincs köze az alapul fekvő jogvitához. Az is feltétel, hogy az EUB-nak rendelkezésére álljon az összes szükséges információ. A szakértők szerint az Európai Unió alapértékeinek fényében, figyelemmel arra, hogy a közösségi jogot a tagállami bíróságok is alkalmazzák, ezek összetétele, legitimitása és függetlensége tekintetében megállapítható a közösségi jogi relevancia. Az eljáró, uniós jogot alkalmazó tanács jogi státuszának tisztázása ugyanis előfeltétele a döntésnek, azaz az uniós jog hatékony érvényesítésének. Erre tekintettel valószínűnek tűnik, hogy az EUB érdemben meg fogja válaszolni a kérdéseket.
Cikksorozatunk következő részében a Lengyelországban újonnan bevezetett fegyelmi eljárással kapcsolatos bírói előzetes döntéshozatalra irányuló kezdeményezéseket és az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárását mutatjuk be.
Gönczi Gergely
https://cimlap.blog.hu/#http://helsinkifigyelo.blog.hu/2019/09/09/a_birak_felveszik_a_kesztyut
2019. szeptember 6., péntek
Az állam nem hagyhatja magukra a hajléktalanokat
AZ ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG ELNÖKE SZERINT A TÖRVÉNY AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS IRÁNYÁBA TERELI A BAJBAJUTOTTAKAT
Bácskai Balázs–Nagy Áron
2019. JÚNIUS 11. KEDD 06:30
Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.
– Nem a hajléktalan állapotot bünteti a jogalkotó, hanem abba az irányba tereli az ilyen helyzetbe került személyeket, hogy vegyék igénybe az ellátórendszert – fogalmazott lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület legújabb, múlt csütörtökön közzétett döntésére reagálva. E határozatban az alkotmánybírák kimondták: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.
– Ha valaki elindul egy olyan úton, amelynek végén kiszorul a társadalomból, és eljut oda, hogy már hajlékkal sem rendelkezik, az mindenki számára sorstragédia – hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: fontos kérdés, hogy ezt az egyéni sorstragédiát meghagyjuk-e az egyéni megoldás keretében vagy erre próbáljunk egy közösségi megoldást találni. A válasz csak a közös, felelős megoldás lehet – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy az ellátórendszer igénybevétele azért fontos, mert a hajléktalanság nem végleges állapot, az ugyanis megszüntethető. – Ehhez viszont egyénre szabott diagnózis kell, amit csak az ellátórendszerben tudnak felállítani, és a legtöbb esetben csak ennek a segítségével tud bárki is a hajléktalanlét borzalmaiból kitörni, és visszakapaszkodni a társadalomba – hangsúlyozta az AB elnöke.
Sulyok Tamás felidézte: az általa vezetett testülethez úgy került az ügy, hogy tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely szabálysértési szankcióval sújtja az életvitelszerűen közterületen tartózkodást. Ezt követően pedig több bíró is felfüggesztette ezeket a szabálysértési eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. – Ezen indítványokat együttesen vizsgáltuk meg – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás: A közterületet közcélra kell használni
Fotó: Kurucz Árpád
A testület vezetője emlékeztetett: az alaptörvény hetedik módosítása tiltja az életvitelszerűen való közterületen tartózkodást, amelyhez a törvényhozó szabálysértési szankciót kapcsolt. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ez alapján a testületnek felül kellett vizsgálnia korábbi álláspontját a hajléktalanságról. Ezt az is indokolta, hogy az alaptörvény másfajta emberképpel dolgozik, mint a korábbi alkotmány.
– A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben gyökereznek. A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből szorulnak ki, mivel az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt, ezt a kettőt nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a hajléktalanok.
– A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelezettségét. Ez az Alkotmánybíróság olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.
Hozzátette: átérzi ezeket a sorstragédiákat, és úgy véli, ezekre mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak. Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és -ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás.
Hozzátette: az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a hajléktalanellátásról.
– A válaszokból világossá vált, hogy olyan ellátórendszer van Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír – emelte ki a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: a jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.
– Ez is a gondoskodó államra utal. Az intézkedés lényege nem az, hogy büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat. Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal szemben is – fogalmazott az AB elnöke.
Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább egyéni jogvédelmet lát el a testület.
– Megvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. Ezért lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik, sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni. E szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.
https://magyarnemzet.hu/belfold/az-allam-nem-hagyhatja-magukra-a-hajlektalanokat-7003976/
Bácskai Balázs–Nagy Áron
2019. JÚNIUS 11. KEDD 06:30
Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó intézményrendszert tartson fenn. Magyarországon pedig több helyen többletkapacitás is van a hajléktalan-ellátásban — nyilatkozta lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke annak kapcsán, hogy az általa vezetett testület a múlt héten kimondta: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése. A testület vezetője szerint hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy a hajléktalanok bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak.
– Nem a hajléktalan állapotot bünteti a jogalkotó, hanem abba az irányba tereli az ilyen helyzetbe került személyeket, hogy vegyék igénybe az ellátórendszert – fogalmazott lapunknak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a testület legújabb, múlt csütörtökön közzétett döntésére reagálva. E határozatban az alkotmánybírák kimondták: nem alaptörvény-ellenes a szabálysértési törvénynek az életvitelszerű közterületen tartózkodás tilalmára vonatkozó rendelkezése.
– Ha valaki elindul egy olyan úton, amelynek végén kiszorul a társadalomból, és eljut oda, hogy már hajlékkal sem rendelkezik, az mindenki számára sorstragédia – hangsúlyozta a testület elnöke. Hozzátette: fontos kérdés, hogy ezt az egyéni sorstragédiát meghagyjuk-e az egyéni megoldás keretében vagy erre próbáljunk egy közösségi megoldást találni. A válasz csak a közös, felelős megoldás lehet – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás kiemelte, hogy az ellátórendszer igénybevétele azért fontos, mert a hajléktalanság nem végleges állapot, az ugyanis megszüntethető. – Ehhez viszont egyénre szabott diagnózis kell, amit csak az ellátórendszerben tudnak felállítani, és a legtöbb esetben csak ennek a segítségével tud bárki is a hajléktalanlét borzalmaiból kitörni, és visszakapaszkodni a társadalomba – hangsúlyozta az AB elnöke.
Sulyok Tamás felidézte: az általa vezetett testülethez úgy került az ügy, hogy tavaly ősszel fogadott el az Országgyűlés egy olyan jogszabályt, amely szabálysértési szankcióval sújtja az életvitelszerűen közterületen tartózkodást. Ezt követően pedig több bíró is felfüggesztette ezeket a szabálysértési eljárásokat, és az Alkotmánybírósághoz fordult. – Ezen indítványokat együttesen vizsgáltuk meg – mondta az AB elnöke.
Sulyok Tamás: A közterületet közcélra kell használni
Fotó: Kurucz Árpád
A testület vezetője emlékeztetett: az alaptörvény hetedik módosítása tiltja az életvitelszerűen való közterületen tartózkodást, amelyhez a törvényhozó szabálysértési szankciót kapcsolt. Sulyok Tamás hangsúlyozta, hogy ez alapján a testületnek felül kellett vizsgálnia korábbi álláspontját a hajléktalanságról. Ezt az is indokolta, hogy az alaptörvény másfajta emberképpel dolgozik, mint a korábbi alkotmány.
– A közösségi emberkép olyan ember képe, akinek a jogai is a közösségben gyökereznek. A hajléktalanok éppen ezekből a keretekből szorulnak ki, mivel az emberi boldogulásra az alaptörvényben meghatározott eszközöket nem tudják igénybe venni: a munkát és a szellemi teljesítményt, ezt a kettőt nevesíti az alaptörvény – fejtette ki Sulyok Tamás. Arra azonban felhívta a figyelmet, hogy emiatt az állami gondoskodásból nem szorulhatnak ki a hajléktalanok.
– A nemzeti hitvallásban azt olvashatjuk: valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelezettségét. Ez az Alkotmánybíróság olvasatában az ilyen élethelyzetbe került embertársaink védelmezését jelenti. Az állam nem hagyhatja magukra ezeket az embereket, akik többnyire önhibájukon kívül lettek fedél nélküliek, ám az Alkotmánybíróság az idevezető okokat nem tudja vizsgálni, csak alkotmányossági kérdésekkel foglalkozhat – emelte ki az AB elnöke.
Hozzátette: átérzi ezeket a sorstragédiákat, és úgy véli, ezekre mindenképpen reagálnia kell a társadalomnak. Egy gondoskodó államnak rendkívül fontos szerepe van abban, hogy megfelelő hajléktalangondozó és -ellátó intézményrendszert tartson fenn – mondta a Magyar Nemzetnek Sulyok Tamás.
Hozzátette: az AB megkereste a Belügyminisztériumot, az Emberi Erőforrások Minisztériumát, a Hajléktalanokért Közalapítványt, a Menhely Alapítványt és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatot, hogy a testület tájékoztatást kapjon a hajléktalanellátásról.
– A válaszokból világossá vált, hogy olyan ellátórendszer van Magyarországon, ami helyenként még többletkapacitással is bír – emelte ki a testület elnöke. – Az AB egy olyan alkotmányos követelményt fogalmazott meg a jogalkalmazókkal szemben, amely szerint az életvitelszerű közterületen tartózkodás miatti szabálysértési eljárásban a szankció alkalmazásánál minden esetben meg kell vizsgálni, hogy helyben van-e férőhely – mutatott rá Sulyok Tamás, aki további garanciákat is felsorolt: a jogkövetkezmény alkalmazása előtt három figyelmeztetésben kell részesülnie az életvitelszerűen közterületen tartózkodónak, valamint a rendőri intézkedés során egy szociális segítőnek is jelen kell lennie.
– Ez is a gondoskodó államra utal. Az intézkedés lényege nem az, hogy büntesse, hanem hogy az együttműködés irányába terelje a hajléktalanokat. Ezt az együttműködést követeli meg az ő és mindnyájunk társadalmi lény lényege, mert nem elszigetelt egyénként létezünk, hanem bizonyos kötelezettségünk és felelősségünk van önmagunkkal és a társadalommal szemben is – fogalmazott az AB elnöke.
Sulyok Tamás arra hívta fel a figyelmet, hogy az alaptörvény hatálybalépésével az AB szerepe is megváltozott, jelenleg sokkal inkább egyéni jogvédelmet lát el a testület.
– Megvizsgáltuk a hajléktalanok helyzetét, és arra jutottunk, szükségük van a támogatásra, önerejükből nem képesek változtatni a helyzetükön. Ezért lenne hiba az emberi méltóságukból levezetve megengedni, hogy bármeddig a közterületeken tartózkodhassanak. Ezzel sem az ő állapotuk nem változik, sem a közterület alaptörvénybe foglalt célja nem tud érvényesülni. E szerint ugyanis a közterületet közcélra kell használni. Az életvitelszerűen ott-tartózkodás viszont nem közcél, sőt akadályozza azt, hogy ez a funkció zavartalanul érvényesüljön – érvelt a testület elnöke.
https://magyarnemzet.hu/belfold/az-allam-nem-hagyhatja-magukra-a-hajlektalanokat-7003976/
2019. szeptember 3., kedd
Stumpf István: „Tartalmilag ez prezidenciális kormányzás, a miniszterelnök soha nem volt ilyen erős”
Teczár Szilárd
Forradalmi jogalkotásról, a kormány és az AB közötti konfliktusokról beszélt a leköszönő alkotmánybíró.
„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”
De Gaulle-konferencia 2016-banDe Gaulle-konferencia 2016-banFotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ezt Stumpf István mondta A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (az intézet – mint az összes többi - szeptember 1-től kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést, úgyhogy egyelőre mi is ennél maradunk). Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírósági mandátuma a nyáron járt le, most elsősorban az Alkotmánybíróság és a kormány konfliktusairól, a kormányzás 2010 utáni átalakulásáról beszélt.
Kiverték a biztosítékot
Stumpf szerint a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróság nagyon fontos szerepet játszott a jogállamiság alapjainak lefektetésében, amit az is jelzett, hogy az AB már hónapokkal az első szabad választások előtt létrejött. „A normavilágosság elve, a kellő felkészülési idő vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem volt benne az akkori alkotmányban, ezeket az AB vezette le a szöveg értelmezésével” – mondta Stumpf. Úgy látja, a létrejövő többpártrendszer szereplői között hamar megtört a bizalom, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni a Sólyom László nevével fémjelzett AB.
A 2010-es fülkeforradalom után azonban a forradalmi jogalkotás, az AB aktivizmusának megfékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása vált a második Orbán-kormány prioritásává. Stumpf úgy látja, ez valamennyire illeszkedett a nemzetközi vitákba, mert a gazdasági válság nyomán mindenhol újra kérdéses lett az állam szerepe és a hatalommegosztás megfelelő mértéke. „A megelőző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a mainstream, azonban egyre többen vetik fel, hogy a bírói felülvizsgálat mindenek fölé helyezése egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.”
Magyarországon Stumpf 2010-es alkotmánybíróvá választásával párhuzamosan „felerősödtek a konfliktusok az AB és az egyre inkább összeolvadó végrehajtó/törvényhozó hatalom között”. Stumpf szerint az verhette ki végleg a biztosítékot Orbánnál, amikor 2012 végén, 2013 elején előbb az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit semmisítették meg, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. „Bár a választási regisztrációról letettek, a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez” – mondta Stumpf.
A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánA Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánFotó: Illyés Tibor / MTI
Közben a kormánytöbbség saját jelöltjeivel töltötte fel a testületet, felemelte a létszámát, kivette az AB kezéből a gazdasági kérdéseket és megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát. Ezzel a kezdeti konfliktusok szép lassan elcsendesedtek, Stumpf szavaival „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”.
Problémák az udvartartásban
Stumpf István a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is elemezte. Mint mondta, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal még valóban a miniszterelnök szűken vett munkaszervezete volt. 2010 után miniszterelnök-helyettesként előbb Navracsics Tibor kapott fontos központosított jogköröket, majd először frakcióvezetőként, később a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”.
Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár Stumpf szerint Orbánt már első kormányzása alatt is inkább a távlatos ügyek érdekelték, nem a közigazgatás napi szintű problémái. „Úgy lehetett vele, hogy négy évig Stumpf kormányzott, négy évig Navracsics, négy évig Lázár, most már végre én jövök” – fejtegette a volt alkotmánybíró.
A magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de Stumpf szerint tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – mondta Stumpf.
Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstStumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstFotó: Mónus Márton / MTI
Szerinte az EU-s jogállamisági mechanizmus vagy a menekültkvótákról várható európai bírósági döntés élesen vetheti fel a közösségi jog és a magyar alkotmányos identitás viszonyát, bár kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar közpolitikai döntéseket nemcsak az EU tudja befolyásolni, hanem például a német gazdasági szereplők is. A belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek. „Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett/mellett az intézmény értékrendje is fontos” – mondta Stumpf.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy „politikailag forró kérdésekben” nehezebben tudja megtalálni az egyensúlyt az AB. Stumpf István a nagyrészt MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta: a beadvány ismerete nélkül is kevés esélyt lát arra, hogy az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal az Alkotmánybíróság.
https://magyarnarancs.hu/belpol/stumpf-istvan-eloadas-122670
Forradalmi jogalkotásról, a kormány és az AB közötti konfliktusokról beszélt a leköszönő alkotmánybíró.
„Magyarországon 2010 után simán előfordulhatott, hogy a kormányban pénteken kitaláltak valamit, hétfőn pedig már meg is hozták róla a jogszabályt vagy beleírták az alkotmányba. Nálunk lényegében semmi nem korlátozza a kétharmados hatalmat az alkotmánymódosításban, nincsen örökkévalósági klauzula vagy más garanciális szabály.”
De Gaulle-konferencia 2016-banDe Gaulle-konferencia 2016-banFotó: Koszticsák Szilárd / MTI
Ezt Stumpf István mondta A láthatatlan alkotmány trónfosztása avagy a politikai konstitucionalisták győzelme? címmel tartott előadásában az MTA Politikatudományi Intézetében (az intézet – mint az összes többi - szeptember 1-től kikerült az MTA felügyelete alól, de elvileg használhatja az MTA kiválósági intézet megnevezést, úgyhogy egyelőre mi is ennél maradunk). Az első Orbán-kormány kancelláriaminiszterének alkotmánybírósági mandátuma a nyáron járt le, most elsősorban az Alkotmánybíróság és a kormány konfliktusairól, a kormányzás 2010 utáni átalakulásáról beszélt.
Kiverték a biztosítékot
Stumpf szerint a rendszerváltozás után az Alkotmánybíróság nagyon fontos szerepet játszott a jogállamiság alapjainak lefektetésében, amit az is jelzett, hogy az AB már hónapokkal az első szabad választások előtt létrejött. „A normavilágosság elve, a kellő felkészülési idő vagy a visszaható hatályú jogalkotás tilalma nem volt benne az akkori alkotmányban, ezeket az AB vezette le a szöveg értelmezésével” – mondta Stumpf. Úgy látja, a létrejövő többpártrendszer szereplői között hamar megtört a bizalom, ebben a bizalmi vákuumban tudott megerősödni a Sólyom László nevével fémjelzett AB.
A 2010-es fülkeforradalom után azonban a forradalmi jogalkotás, az AB aktivizmusának megfékezése és az alkotmányértelmezések nyomán kialakult „láthatatlan alkotmány” trónfosztása vált a második Orbán-kormány prioritásává. Stumpf úgy látja, ez valamennyire illeszkedett a nemzetközi vitákba, mert a gazdasági válság nyomán mindenhol újra kérdéses lett az állam szerepe és a hatalommegosztás megfelelő mértéke. „A megelőző 30-40 évben az alapjogi fundamentalizmus és a jogi konstitucionalizmus volt a mainstream, azonban egyre többen vetik fel, hogy a bírói felülvizsgálat mindenek fölé helyezése egyfajta bírói vagy alkotmánybírói kormányzáshoz vezetett.”
Magyarországon Stumpf 2010-es alkotmánybíróvá választásával párhuzamosan „felerősödtek a konfliktusok az AB és az egyre inkább összeolvadó végrehajtó/törvényhozó hatalom között”. Stumpf szerint az verhette ki végleg a biztosítékot Orbánnál, amikor 2012 végén, 2013 elején előbb az Alaptörvény átmeneti rendelkezéseit semmisítették meg, majd a választási regisztrációt nyilvánították alkotmányellenessé. „Bár a választási regisztrációról letettek, a negyedik alaptörvény-módosítással az alkotmányba emeltek számos korábban alkotmányellenesnek mondott szabályt, amit a szakirodalom visszaélésszerű- vagy felülalkotmányozásnak nevez” – mondta Stumpf.
A Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánA Hungarian Business Leaders Forum 2018-as csúcstalálkozójánFotó: Illyés Tibor / MTI
Közben a kormánytöbbség saját jelöltjeivel töltötte fel a testületet, felemelte a létszámát, kivette az AB kezéből a gazdasági kérdéseket és megtiltotta az alkotmánymódosítások tartalmi felülvizsgálatát. Ezzel a kezdeti konfliktusok szép lassan elcsendesedtek, Stumpf szavaival „a parlamentáris szupremácia teljes győzelmet aratott”.
Problémák az udvartartásban
Stumpf István a kormányzás szerkezetét és intézményrendszerét is elemezte. Mint mondta, 1998 és 2002 között a Miniszterelnöki Hivatal még valóban a miniszterelnök szűken vett munkaszervezete volt. 2010 után miniszterelnök-helyettesként előbb Navracsics Tibor kapott fontos központosított jogköröket, majd először frakcióvezetőként, később a Miniszterelnökséget vezető miniszterként Lázár János vonta magához a közigazgatást. A Miniszterelnöki Kabinetiroda felállításával és Rogán Antal felemelésével „törésvonal keletkezett a hatalmi centrumban, problémák jelentkeztek az uralkodói udvartartásban, és ez a helyzet sokáig nem volt tartható”.
Stumpf úgy látja, 2018 után Orbán közvetlenül magához vonta az irányítást, elvileg ő felügyeli a közigazgatási államtitkárok munkáját is, bár Stumpf szerint Orbánt már első kormányzása alatt is inkább a távlatos ügyek érdekelték, nem a közigazgatás napi szintű problémái. „Úgy lehetett vele, hogy négy évig Stumpf kormányzott, négy évig Navracsics, négy évig Lázár, most már végre én jövök” – fejtegette a volt alkotmánybíró.
A magyar közjogi berendezkedésben továbbra is benne van egy félprezidenciális átalakulás lehetősége, de Stumpf szerint tartalmilag már ma is prezidenciális kormányzás folyik. „Míg korábban a parlament szavazott a kormányprogramról, ma a miniszterelnök mindenféle kontroll nélkül határozhatja meg a kormány politikáját. A rendszerváltoztatás után még sosem volt ilyen erős ez a pozíció” – mondta Stumpf.
Stumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstStumpf István átveszi a Magyar Érdemrend Középkereszt kitüntetéstFotó: Mónus Márton / MTI
Szerinte az EU-s jogállamisági mechanizmus vagy a menekültkvótákról várható európai bírósági döntés élesen vetheti fel a közösségi jog és a magyar alkotmányos identitás viszonyát, bár kérdésre válaszolva azt mondta, a magyar közpolitikai döntéseket nemcsak az EU tudja befolyásolni, hanem például a német gazdasági szereplők is. A belső ellensúlyokat sem látja teljesen elveszettnek. „Kívülről úgy tűnhet, hogy a viktoriánus hatalom mindent legyalult, de az intézményeknek van ellenálló képességük, az AB-ben is voltak belső mozgások, a lojalitás helyett/mellett az intézmény értékrendje is fontos” – mondta Stumpf.
Azt ugyanakkor elismerte, hogy „politikailag forró kérdésekben” nehezebben tudja megtalálni az egyensúlyt az AB. Stumpf István a nagyrészt MTA-s kutatókból álló közönségnek azt mondta: a beadvány ismerete nélkül is kevés esélyt lát arra, hogy az intézetek elcsatolása ügyében szembeforduljon a kormánnyal az Alkotmánybíróság.
https://magyarnarancs.hu/belpol/stumpf-istvan-eloadas-122670
2019. szeptember 1., vasárnap
Kilóra megvett igazságszolgáltatás: Bírókat, politikusokat és rendőröket tartott a markában az újságíró-gyilkosság megrendelője
PÁMER DÁVID
Egy befolyásos milliárdos nagyvállalkozó, Marian Kočner telefonüzenetei hetek óta borzolják a kedélyeket Szlovákiában, melyek alapjaiban rengethetik meg a szlovák igazságszolgáltatásba vetett hitet. A kirobbant botrány után elindított vizsgálat nemcsak Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának homályban lévő részleteire adhat választ, de leránthatja a leplet az egész országot behálózó, a politikai szféráig érő, a bíróságot, rendőrséget és az ügyészséget is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozatról.
Jan Kuciak szlovák újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi házukban lőtték agyon hidegvérrel. A kettős gyilkosságot profi módon, percek alatt hajtották végre: Kušnírovát szemből fejen lőtték, Kuciak pedig két lövedéket kapott a szívébe. A nyomozás adatai szerint a nő megölésére nem volt megbízása a végrehajtóknak, azonban Martina otthon volt a támadás idején, így vele is végezett támadója, aki az eddig ismert adatok szerint társaival egy magyarországi férfitól szerezte be a gyilkos fegyvert.
GYILKOSSÁGOK SORÁT KÖVETHETTÉK EL
Noha Kuciak a Szlovákiában gyökeret eresztő olasz maffiával, annak politikai és közéleti kapcsolataival is foglalkozott, egyre inkább úgy tűnik, nem ez okozta a halálát. Ez azután derült ki, hogy 2018. szeptemberében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai elfogták azt a négy személyt, akik a gyilkossággal gyanúsíthatóak. A nyomozók egy ideig azt feltételezték, hogy a volt rendőr, Sz. Tamás ölt, és Miroslav M. sofőrként vett részt a bűncselekményben, ám utóbbi később beismerte, hogy ő húzta meg a ravaszt. Segítségükre volt még A. Zoltán, az akciót szervező, a vérdíjat is fizető A. Zsuzsová pedig közvetítő lehetett az emberölésben. Erről a rácsok mögött megtörő A. Zoltán beszélt kihallgatóinak, aki szerint a nő összesen hetvenezer eurót fizetett a bérgyilkosoknak. Az asszonyt a nyomozó hatóság összefüggésbe hozta Molnár Péter gútai vállalkozó, illetve az MKP egykori ógyallai régiós politikusa, Basternák László 2010-es kivégzésével is, de ellene és társai ellen két ügyész és Daniel Lipsic volt belügyminiszter, későbbi ügyvéd meggyilkolásának az előkészítése miatt is eljárást indítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint a célszemélyek megfigyelésében rendőrök is részt vállaltak, emiatt a belügyminisztérium illetékesei is segítik a vizsgálódást.
ZSEBÉBEN VOLTAK A HATÓSÁGOK
Azt már a nyomozás elején is tudni lehetett, hogy nem A. Zsuzsová az utolsó láncszem az újságíró-gyilkosság elkövetői közül, hiszen neki nem volt személyes konfliktusa Kuciakkal. Fordulat márciusban következett be, amikor váltóhamisítás és adócsalás miatt egy évvel korábban letartóztatott milliárdos oligarchát, Marian Kočnert felbujtással gyanúsították meg az ügyben. A férfi többször megfenyegette a halála előtt Kuciakot, hogy hagyja abba a róla szóló cikkek írását, ám a hatóságok az újságíró feljelentése ellenére sem léptek. Ma már tudjuk, miért: Kočner egy kapcsolatán, Norbert Bödör nyitrai vállalkozón keresztül nyomozásokat akadályozhatott meg, hozzáférhetett a rendőrségi adatbázisokhoz, a lakosságnyilvántartáshoz, a róla író újságírók, vagy épp az ügyeiben eljáró ügyészek adataihoz. Az információáramlás azért folyhatott ennyire könnyen, mert Bödör a Kuciak-gyilkosság miatt lemondani kényszerült volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar rokona, ám Kočner más rendőröket, sőt, ügyészeket, bírákat és politikusokat is a markában tarthatott.
Robert Fico a Ján Kuciak-gyilkosság nyomravezetőjének felajánlott egymillió euróval. Fico később belebukott a botrányba. Fotó: AFP
TITKOS CSEVEGÉSEK
Legalábbis ezek a megdöbbentő információk körvonalazódnak ki a vállalkozó üzenetváltásaiból. Kočner a Threema nevű titkosított csevegőalkalmazáson kommunikált beszélgetőpartnereivel, az ehhez használt telefont pedig Peter Tóth egykori újságíró, a szlovák kémelhárítás volt vezetője adhatta oda a nyomozóknak. Tóth – aki tanúként szerepel az ügyben – sokáig Kočnernek dolgozott és az üzletember megbízásából másfél éven keresztül figyeltette Kuciakot és más újságírókat, országgyűlési képviselőket, valamint a szlovák közélet több fontos szereplőjét. Kočner kompromittáló anyagokat gyűjtött ezekről az emberekről, így garantálva a sérthetetlenségét. A politikusok és közéleti szereplők behálózásában nagy segítségére volt a modell külsejű A. Zsuzsová, akinél a gyanú szerint Marian Kočner megrendelte az oknyomozó újságíró halálát. A csaknem hatszáz oldalnyi Threema-üzenetek közül Zsuzsová és Kočner beszélgetései a legfontosabbak a nyomozás szempontjából, igaz, a konkrétumokat mindig személyesen, legtöbb esetben egy golfpályán beszélték meg. Az üzenetekből az is kiderül, a vállalkozó előre tudta, mikor fognak a cégénél razziázni a rendőrök, de valaki részletes információkkal látta el a Kuciak-gyilkosság ügyében zajló nyomozásról is. Kočner neve ugyanis már közvetlenül az emberölés után felmerült, a rendőrség ki is hallgatta, de akkor még elengedték. Kočner a titkosított alkalmazáson keresztül erről a kihallgatásról azt írta Zsuzsovának, hogy a rendőrök bocsánatot kértek tőle, amiért ki kell hallgatniuk, de ha nem tennék, a média meglincselné őket.
KÖZÖS NYARALÁS BUGÁRRAL
Örültek annak is, hogy a hatóság elsőként az „olasz szál” irányába indult el: „minden egyes pillanatban újabb meglepi. Ehhez képest a rólad szóló cikkek olyanok, mint a mákszem” – írta a nő az oligarchának, miután a gyilkosság után a sajtóban megjelent Kuciak utolsó cikke az olasz maffia szlovákiai embereinek és a botrányba belebukó Robert Fico kormányának összefonódásairól. Zsuzsová arról is említést tett, hogy várja, mikor fogják Olaszországban keresni a gyilkost. Erre Kočner úgy válaszolt: “kíváncsi vagyok, mivel állnak még elő. Hogy ki áll emögött. Lassan már nem marad más, csak Soros :)”. Később obszcén szavakkal gúnyolódtak Kuciak halálán és az emberölés miatt kibontakozó tüntetéshullám idején azon viccelődtek, hogy mikor avatják szentté az újságírót. Kočner arról is tájékoztatta ismerősét, hogy a Maldív-szigeteken találkozott Bugár Bélával, a Híd elnökével, miután ugyanabban a hotelban szálltak meg. A nagyvállalkozó azt állította, a kormányválság első heteiben tanácsokkal látta el a politikust. Bugár a kiszivárgott hírre először úgy reagált, hogy véletlenül, a reggelinél találkoztak, de csak köszöntek egymásnak, majd elismerte, a kétes hírű üzletember a szlovák közéletről érdeklődött nála.
LEFOGLALTÁK AZ IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR TELEFONJÁT
Mára már az is kiderült, nem Bugár volt az egyetlen szlovákiai politikus, aki összefüggésbe hozható a felbujtással gyanúsított férfival: a különleges ügyészség két ügyésze múlt héten beszélt egy rendkívüli sajtótájékoztatón arról, hogy egyes állami szervek képviselői is kapcsolatban álltak Marian Kočnerrel.
„Nem az a baj, hogy kommunikáltak vele, hanem az, amit mondtak neki, vagy amilyen információkat átadtak neki. Valóban azt ajánlom mindenkinek, akik ebben a kommunikációban érintettek, hogy még most, a nyomozásnak ebben a stádiumában jöjjenek el elmagyarázni tetteiket, mert később jelentős hátrányuk származhat a hallgatásból”
– nyilatkozta az egyik ügyész. Napokkal a sajtótájékoztató után végül több bíró és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Monika Jankovska mobiltelefonját is lefoglalta a rendőrség. A gyanú szerint az érintettek titkos üzeneteket válthattak Kočnerrel. Az üzletember a beszélgetések szerint csak „majmocskának” nevezte az államtitkárt, aki mindent elintéz neki, amire csak szüksége van. Ezzel összefüggésben vizsgálják azt is, hogy miért és kinek a kezdeményezésére hallgatták le a Kočner ellen indított nyomozások felügyeletét ellátó ügyészeket.
KIÁRUSÍTOTT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Zuzana Čaputová köztársasági elnök szintén megszólalt a kirobbant botránnyal kapcsolatban. Az államfő úgy véli, hogy az utóbbi években Szlovákiában az igazságszolgáltatás mindössze egy „termék” volt, melyet egyesek megvásárolhattak, ezért néhány személynek politikai és személyes felelősséget kell vállalnia:
„a bűnüldöző szerveket okkal érdekli egy államtitkár és egy olyan személy közötti kommunikáció, akit gyilkossággal gyanúsítanak, és más bűncselekmények elkövetésével is vádolnak. Emiatt elfogadhatatlan, hogy továbbra is az igazságügyi tárca egyik legfontosabb pozíciójában maradjon”
– fogalmazott Čaputová. Az elnökasszony az állampolgároktól azt kérte, hogy ne veszítsék el az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, hiszen az a társadalom, amelyből ez hiányzik, nem lehet demokratikus. A hatóság legújabb közlése szerint a Kuciak-nyomozás jelenleg olyan stádiumban van, hogy szeptemberben elküldhetik az ügy aktáit az érintett feleknek, és ősszel akár a vádemelésre is sor kerülhet.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
https://pestisracok.hu/kilora-megvett-igazsagszolgaltatas-birokat-politikusokat-es-rendoroket-tartott-a-markaban-az-ujsagiro-gyilkossag-megrendeloje/
Egy befolyásos milliárdos nagyvállalkozó, Marian Kočner telefonüzenetei hetek óta borzolják a kedélyeket Szlovákiában, melyek alapjaiban rengethetik meg a szlovák igazságszolgáltatásba vetett hitet. A kirobbant botrány után elindított vizsgálat nemcsak Jan Kuciak és menyasszonya meggyilkolásának homályban lévő részleteire adhat választ, de leránthatja a leplet az egész országot behálózó, a politikai szféráig érő, a bíróságot, rendőrséget és az ügyészséget is érintő korrupciós bűncselekmény-sorozatról.
Jan Kuciak szlovák újságírót és jegyesét, Martina Kušnírovát 2018. február 21-én nagymácsédi házukban lőtték agyon hidegvérrel. A kettős gyilkosságot profi módon, percek alatt hajtották végre: Kušnírovát szemből fejen lőtték, Kuciak pedig két lövedéket kapott a szívébe. A nyomozás adatai szerint a nő megölésére nem volt megbízása a végrehajtóknak, azonban Martina otthon volt a támadás idején, így vele is végezett támadója, aki az eddig ismert adatok szerint társaival egy magyarországi férfitól szerezte be a gyilkos fegyvert.
GYILKOSSÁGOK SORÁT KÖVETHETTÉK EL
Noha Kuciak a Szlovákiában gyökeret eresztő olasz maffiával, annak politikai és közéleti kapcsolataival is foglalkozott, egyre inkább úgy tűnik, nem ez okozta a halálát. Ez azután derült ki, hogy 2018. szeptemberében a Nemzeti Bűnüldözési Ügynökség (NAKA) munkatársai elfogták azt a négy személyt, akik a gyilkossággal gyanúsíthatóak. A nyomozók egy ideig azt feltételezték, hogy a volt rendőr, Sz. Tamás ölt, és Miroslav M. sofőrként vett részt a bűncselekményben, ám utóbbi később beismerte, hogy ő húzta meg a ravaszt. Segítségükre volt még A. Zoltán, az akciót szervező, a vérdíjat is fizető A. Zsuzsová pedig közvetítő lehetett az emberölésben. Erről a rácsok mögött megtörő A. Zoltán beszélt kihallgatóinak, aki szerint a nő összesen hetvenezer eurót fizetett a bérgyilkosoknak. Az asszonyt a nyomozó hatóság összefüggésbe hozta Molnár Péter gútai vállalkozó, illetve az MKP egykori ógyallai régiós politikusa, Basternák László 2010-es kivégzésével is, de ellene és társai ellen két ügyész és Daniel Lipsic volt belügyminiszter, későbbi ügyvéd meggyilkolásának az előkészítése miatt is eljárást indítottak. A rendelkezésre álló adatok szerint a célszemélyek megfigyelésében rendőrök is részt vállaltak, emiatt a belügyminisztérium illetékesei is segítik a vizsgálódást.
ZSEBÉBEN VOLTAK A HATÓSÁGOK
Azt már a nyomozás elején is tudni lehetett, hogy nem A. Zsuzsová az utolsó láncszem az újságíró-gyilkosság elkövetői közül, hiszen neki nem volt személyes konfliktusa Kuciakkal. Fordulat márciusban következett be, amikor váltóhamisítás és adócsalás miatt egy évvel korábban letartóztatott milliárdos oligarchát, Marian Kočnert felbujtással gyanúsították meg az ügyben. A férfi többször megfenyegette a halála előtt Kuciakot, hogy hagyja abba a róla szóló cikkek írását, ám a hatóságok az újságíró feljelentése ellenére sem léptek. Ma már tudjuk, miért: Kočner egy kapcsolatán, Norbert Bödör nyitrai vállalkozón keresztül nyomozásokat akadályozhatott meg, hozzáférhetett a rendőrségi adatbázisokhoz, a lakosságnyilvántartáshoz, a róla író újságírók, vagy épp az ügyeiben eljáró ügyészek adataihoz. Az információáramlás azért folyhatott ennyire könnyen, mert Bödör a Kuciak-gyilkosság miatt lemondani kényszerült volt országos rendőrfőkapitány, Tibor Gašpar rokona, ám Kočner más rendőröket, sőt, ügyészeket, bírákat és politikusokat is a markában tarthatott.
Robert Fico a Ján Kuciak-gyilkosság nyomravezetőjének felajánlott egymillió euróval. Fico később belebukott a botrányba. Fotó: AFP
TITKOS CSEVEGÉSEK
Legalábbis ezek a megdöbbentő információk körvonalazódnak ki a vállalkozó üzenetváltásaiból. Kočner a Threema nevű titkosított csevegőalkalmazáson kommunikált beszélgetőpartnereivel, az ehhez használt telefont pedig Peter Tóth egykori újságíró, a szlovák kémelhárítás volt vezetője adhatta oda a nyomozóknak. Tóth – aki tanúként szerepel az ügyben – sokáig Kočnernek dolgozott és az üzletember megbízásából másfél éven keresztül figyeltette Kuciakot és más újságírókat, országgyűlési képviselőket, valamint a szlovák közélet több fontos szereplőjét. Kočner kompromittáló anyagokat gyűjtött ezekről az emberekről, így garantálva a sérthetetlenségét. A politikusok és közéleti szereplők behálózásában nagy segítségére volt a modell külsejű A. Zsuzsová, akinél a gyanú szerint Marian Kočner megrendelte az oknyomozó újságíró halálát. A csaknem hatszáz oldalnyi Threema-üzenetek közül Zsuzsová és Kočner beszélgetései a legfontosabbak a nyomozás szempontjából, igaz, a konkrétumokat mindig személyesen, legtöbb esetben egy golfpályán beszélték meg. Az üzenetekből az is kiderül, a vállalkozó előre tudta, mikor fognak a cégénél razziázni a rendőrök, de valaki részletes információkkal látta el a Kuciak-gyilkosság ügyében zajló nyomozásról is. Kočner neve ugyanis már közvetlenül az emberölés után felmerült, a rendőrség ki is hallgatta, de akkor még elengedték. Kočner a titkosított alkalmazáson keresztül erről a kihallgatásról azt írta Zsuzsovának, hogy a rendőrök bocsánatot kértek tőle, amiért ki kell hallgatniuk, de ha nem tennék, a média meglincselné őket.
KÖZÖS NYARALÁS BUGÁRRAL
Örültek annak is, hogy a hatóság elsőként az „olasz szál” irányába indult el: „minden egyes pillanatban újabb meglepi. Ehhez képest a rólad szóló cikkek olyanok, mint a mákszem” – írta a nő az oligarchának, miután a gyilkosság után a sajtóban megjelent Kuciak utolsó cikke az olasz maffia szlovákiai embereinek és a botrányba belebukó Robert Fico kormányának összefonódásairól. Zsuzsová arról is említést tett, hogy várja, mikor fogják Olaszországban keresni a gyilkost. Erre Kočner úgy válaszolt: “kíváncsi vagyok, mivel állnak még elő. Hogy ki áll emögött. Lassan már nem marad más, csak Soros :)”. Később obszcén szavakkal gúnyolódtak Kuciak halálán és az emberölés miatt kibontakozó tüntetéshullám idején azon viccelődtek, hogy mikor avatják szentté az újságírót. Kočner arról is tájékoztatta ismerősét, hogy a Maldív-szigeteken találkozott Bugár Bélával, a Híd elnökével, miután ugyanabban a hotelban szálltak meg. A nagyvállalkozó azt állította, a kormányválság első heteiben tanácsokkal látta el a politikust. Bugár a kiszivárgott hírre először úgy reagált, hogy véletlenül, a reggelinél találkoztak, de csak köszöntek egymásnak, majd elismerte, a kétes hírű üzletember a szlovák közéletről érdeklődött nála.
LEFOGLALTÁK AZ IGAZSÁGÜGYI ÁLLAMTITKÁR TELEFONJÁT
Mára már az is kiderült, nem Bugár volt az egyetlen szlovákiai politikus, aki összefüggésbe hozható a felbujtással gyanúsított férfival: a különleges ügyészség két ügyésze múlt héten beszélt egy rendkívüli sajtótájékoztatón arról, hogy egyes állami szervek képviselői is kapcsolatban álltak Marian Kočnerrel.
„Nem az a baj, hogy kommunikáltak vele, hanem az, amit mondtak neki, vagy amilyen információkat átadtak neki. Valóban azt ajánlom mindenkinek, akik ebben a kommunikációban érintettek, hogy még most, a nyomozásnak ebben a stádiumában jöjjenek el elmagyarázni tetteiket, mert később jelentős hátrányuk származhat a hallgatásból”
– nyilatkozta az egyik ügyész. Napokkal a sajtótájékoztató után végül több bíró és az igazságügyi minisztérium államtitkára, Monika Jankovska mobiltelefonját is lefoglalta a rendőrség. A gyanú szerint az érintettek titkos üzeneteket válthattak Kočnerrel. Az üzletember a beszélgetések szerint csak „majmocskának” nevezte az államtitkárt, aki mindent elintéz neki, amire csak szüksége van. Ezzel összefüggésben vizsgálják azt is, hogy miért és kinek a kezdeményezésére hallgatták le a Kočner ellen indított nyomozások felügyeletét ellátó ügyészeket.
KIÁRUSÍTOTT IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS
Zuzana Čaputová köztársasági elnök szintén megszólalt a kirobbant botránnyal kapcsolatban. Az államfő úgy véli, hogy az utóbbi években Szlovákiában az igazságszolgáltatás mindössze egy „termék” volt, melyet egyesek megvásárolhattak, ezért néhány személynek politikai és személyes felelősséget kell vállalnia:
„a bűnüldöző szerveket okkal érdekli egy államtitkár és egy olyan személy közötti kommunikáció, akit gyilkossággal gyanúsítanak, és más bűncselekmények elkövetésével is vádolnak. Emiatt elfogadhatatlan, hogy továbbra is az igazságügyi tárca egyik legfontosabb pozíciójában maradjon”
– fogalmazott Čaputová. Az elnökasszony az állampolgároktól azt kérte, hogy ne veszítsék el az igazságszolgáltatásba vetett bizalmukat, hiszen az a társadalom, amelyből ez hiányzik, nem lehet demokratikus. A hatóság legújabb közlése szerint a Kuciak-nyomozás jelenleg olyan stádiumban van, hogy szeptemberben elküldhetik az ügy aktáit az érintett feleknek, és ősszel akár a vádemelésre is sor kerülhet.
A szerző írása a Magyar Nemzet szombati számában jelent meg.
https://pestisracok.hu/kilora-megvett-igazsagszolgaltatas-birokat-politikusokat-es-rendoroket-tartott-a-markaban-az-ujsagiro-gyilkossag-megrendeloje/
2019. július 31., szerda
Megfelel az európai uniós bankunió a német alaptörvénynek
Megfelel a bankunió a német alaptörvénynek - mondta ki a német szövetségi alkotmánybíróság kedden ismertetett ítéletében, elutasítva az európai uniós szintű bankfelügyeleti és bankszanálási rendszer németországi bevezetése elleni panaszokat.
Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunióval, és a rendszer szabályai nem érintik az úgynevezett alkotmányos identitást - emelte ki az alkotmánybíróság az ítéletről kiadott közleményében.
Az indoklásban rámutattak, hogy a bankok felügyelete nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek feletti hatóságként működő Európai Központi Bankhoz (EKB).
Hozzátették, hogy a bankszanálás szabályozásában is vannak elemek, amelyek "biztosítják a megfelelő demokratikus irányítást". Ugyanakkor a bankunió előírásait szűken értelmezve, szigorúan kell alkalmazni, így a többi között biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz.
A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, a 2009-ben elmélyült euróövezeti pénzügyi válság tanulságaképpen. Célja a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres felügyeleti ellenőrzésével, illetve az életképtelen pénzügyi intézmények szanálásával az úgynevezett Egységes Szanálási Alap révén, amelyet a bankszektor szereplői finanszíroznak.
A bankunió tagja valamennyi euróövezeti tagország, és azok az övezeten kívüli európai uniós tagállamok, amelyek a részvétel mellett döntenek. A német bankok közül 19 került az EKB keretében működő közös felügyelet ellenőrzése alá, az ágazat szereplőinek többségét így továbbra is a német pénzügyi felügyelet és a német nemzeti bank (Bafin, Bundesbank) ellenőrzi.
http://profitline.hu/Megfelel-az-europai-unios-bankunio-a-nemet-alaptorvenynek-396064
Az Európai Unió nem terjeszkedett túl a hatáskörén a bankunióval, és a rendszer szabályai nem érintik az úgynevezett alkotmányos identitást - emelte ki az alkotmánybíróság az ítéletről kiadott közleményében.
Az indoklásban rámutattak, hogy a bankok felügyelete nem került át teljes mértékben a nemzeti hatóságtól a nemzetek feletti hatóságként működő Európai Központi Bankhoz (EKB).
Hozzátették, hogy a bankszanálás szabályozásában is vannak elemek, amelyek "biztosítják a megfelelő demokratikus irányítást". Ugyanakkor a bankunió előírásait szűken értelmezve, szigorúan kell alkalmazni, így a többi között biztosítani kell, hogy a veszélybe került bankok szanálására szolgáló alapba ne kerüljön közpénz.
A bankuniót 2012-től kezdték kiépíteni, a 2009-ben elmélyült euróövezeti pénzügyi válság tanulságaképpen. Célja a pénzügyi szektor stabilitásának biztosítása a bankok állapotának rendszeres felügyeleti ellenőrzésével, illetve az életképtelen pénzügyi intézmények szanálásával az úgynevezett Egységes Szanálási Alap révén, amelyet a bankszektor szereplői finanszíroznak.
A bankunió tagja valamennyi euróövezeti tagország, és azok az övezeten kívüli európai uniós tagállamok, amelyek a részvétel mellett döntenek. A német bankok közül 19 került az EKB keretében működő közös felügyelet ellenőrzése alá, az ágazat szereplőinek többségét így továbbra is a német pénzügyi felügyelet és a német nemzeti bank (Bafin, Bundesbank) ellenőrzi.
http://profitline.hu/Megfelel-az-europai-unios-bankunio-a-nemet-alaptorvenynek-396064
2019. július 29., hétfő
A török Alkotmánybíróság szerint nem terrorizmus kiállni az emberi jogok mellett
BERNÁTH LACKÓ
július 27., 12:45
10 török akadémikus ügyében hozott ítéletet a török Alkotmánybíróság a hét második felében. A testület 8-8 arányban, az elnök szavazatával kijelentette, hogy a szólásszabadság megsértésének minősülnek az értelmiségiek ellen hozott büntetőítéletek. Az érintettek azután vitték az ügyet az Alkotmánybíróságra, hogy 2016-ban terrorizmust támogató propagandával vádolták, majd elítélték őket, a Nem veszek részt ebben a bűncselekményben című kiáltvány aláírásáért.
A kiáltványt – amelyet a török hadsereg Kurd Munkáspárt (PKK) által ellenőrzött területek elleni támadásai után készítettek – 2212 ember írta alá, köztük több, nemzetközileg ismert értelmiségi, mint például Noam Chomsky, filozófus, nyelvész, politikai aktivista is. A dokumentumban (elérhető ebben a cikkben, angol nyelven) többek között felszólították a török kormányt, hogy
„állítsa le a kurd és egyéb nemzetiségű emberek ellen folytatott szándékos mészárlást és deportálásokat a régióban [Délkelet-Törökország]. Követeljük továbbá az államtól, hogy szüntesse meg a kijárás tilalmat, vonja felelősségre az emberi jogsértések elkövetőit, és kompenzálja azokat az állampolgárokat, akik anyagi vagy pszichológiai károkat szenvedtek el.”
A török erők 2015 decemberében indítottak átfogó hadműveleteket az ország délkeleti, kurd területei ellen, miután közte és a Kurd Munkáspárt közötti fegyverszüneti tárgyalások összeomlottak. Utóbbi szervezetet a török állam hivatalosan terrorszervezetként tartja nyilván.
A dokumentum szerint az állam szándékosan követte el az emberi jogsértéseket, szervezetten és a nemzetközi egyezmények, intézmények figyelmen kívül hagyásával.
A török államfő, Recep Tayyip Erdogan a kiáltvány megszövegezése után erőteljesen vádaskodó hangnemben reagált, szerinte a kiáltvány aláírói egy „horda” aminek tagjai magukat „egyetemi tanároknak tartják”. A török elnök ezután a külföldi befolyásról elmélkedett egy sort, majd bosszút helyzett kilátásba, ami be is következett: összesen 784 értelmiségi ellen indult büntető eljárás „terrorizmus propagálása” miatt, közülük 195 egyetemi oktatót ítéltek börtönre.
A még folyó ügyekben ez a mostani alkotmánybírósági állásfoglalás mérvadó lehet, a vádlottak innentől számolhatnak felmentéssel, illetve a már meghozott ítéletek megsemmisítésével.
İsmet Akça-t, a Yıldız Műszaki Egyetem oktatóját 2 év 3 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korábban, az ő ügy is egyik volt annak a tíznek, amelynek kapcsán most ítéletet hirdetett az Alkotmánybíróság. Ennek kapcsán ezt nyilatkozta a Bianet-nek:
„Ezt mondjuk a legelejétől fogva. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a büntetőeljárásokat, mind a velünk szemben kiszabott börtönbüntetéseket. Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság 8-8 arányban hozta meg az ítéletét, mutatja, hogy mennyire jogszerűtlenek az eddig meghozott ítéletek [ebben az ügyben].”
A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytatja gerillaharcát a kurd területek függetlenségéért Törökországban, tevékenységét Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorizmusként tartja számon hivatalosan.
(MTI; Bianet)
(A borítóképen a török hadserek Afrín tartomány ellen felvonuló egységei láthatók)
https://merce.hu/2019/07/27/a-torok-alkotmanybirosag-szerint-nem-terrorizmus-kiallni-az-emberi-jogok-mellett/
július 27., 12:45
10 török akadémikus ügyében hozott ítéletet a török Alkotmánybíróság a hét második felében. A testület 8-8 arányban, az elnök szavazatával kijelentette, hogy a szólásszabadság megsértésének minősülnek az értelmiségiek ellen hozott büntetőítéletek. Az érintettek azután vitték az ügyet az Alkotmánybíróságra, hogy 2016-ban terrorizmust támogató propagandával vádolták, majd elítélték őket, a Nem veszek részt ebben a bűncselekményben című kiáltvány aláírásáért.
A kiáltványt – amelyet a török hadsereg Kurd Munkáspárt (PKK) által ellenőrzött területek elleni támadásai után készítettek – 2212 ember írta alá, köztük több, nemzetközileg ismert értelmiségi, mint például Noam Chomsky, filozófus, nyelvész, politikai aktivista is. A dokumentumban (elérhető ebben a cikkben, angol nyelven) többek között felszólították a török kormányt, hogy
„állítsa le a kurd és egyéb nemzetiségű emberek ellen folytatott szándékos mészárlást és deportálásokat a régióban [Délkelet-Törökország]. Követeljük továbbá az államtól, hogy szüntesse meg a kijárás tilalmat, vonja felelősségre az emberi jogsértések elkövetőit, és kompenzálja azokat az állampolgárokat, akik anyagi vagy pszichológiai károkat szenvedtek el.”
A török erők 2015 decemberében indítottak átfogó hadműveleteket az ország délkeleti, kurd területei ellen, miután közte és a Kurd Munkáspárt közötti fegyverszüneti tárgyalások összeomlottak. Utóbbi szervezetet a török állam hivatalosan terrorszervezetként tartja nyilván.
A dokumentum szerint az állam szándékosan követte el az emberi jogsértéseket, szervezetten és a nemzetközi egyezmények, intézmények figyelmen kívül hagyásával.
A török államfő, Recep Tayyip Erdogan a kiáltvány megszövegezése után erőteljesen vádaskodó hangnemben reagált, szerinte a kiáltvány aláírói egy „horda” aminek tagjai magukat „egyetemi tanároknak tartják”. A török elnök ezután a külföldi befolyásról elmélkedett egy sort, majd bosszút helyzett kilátásba, ami be is következett: összesen 784 értelmiségi ellen indult büntető eljárás „terrorizmus propagálása” miatt, közülük 195 egyetemi oktatót ítéltek börtönre.
A még folyó ügyekben ez a mostani alkotmánybírósági állásfoglalás mérvadó lehet, a vádlottak innentől számolhatnak felmentéssel, illetve a már meghozott ítéletek megsemmisítésével.
İsmet Akça-t, a Yıldız Műszaki Egyetem oktatóját 2 év 3 hónap letöltendő börtönbüntetésre ítéltek korábban, az ő ügy is egyik volt annak a tíznek, amelynek kapcsán most ítéletet hirdetett az Alkotmánybíróság. Ennek kapcsán ezt nyilatkozta a Bianet-nek:
„Ezt mondjuk a legelejétől fogva. Az Alkotmánybíróság megsemmisítette mind a büntetőeljárásokat, mind a velünk szemben kiszabott börtönbüntetéseket. Az a tény, hogy az Alkotmánybíróság 8-8 arányban hozta meg az ítéletét, mutatja, hogy mennyire jogszerűtlenek az eddig meghozott ítéletek [ebben az ügyben].”
A Kurdisztáni Munkáspárt 1984 óta folytatja gerillaharcát a kurd területek függetlenségéért Törökországban, tevékenységét Törökország mellett az Európai Unió és az Egyesült Államok is terrorizmusként tartja számon hivatalosan.
(MTI; Bianet)
(A borítóképen a török hadserek Afrín tartomány ellen felvonuló egységei láthatók)
https://merce.hu/2019/07/27/a-torok-alkotmanybirosag-szerint-nem-terrorizmus-kiallni-az-emberi-jogok-mellett/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)