A bírák felveszik a kesztyűt, uniós szinten a boksz

presshelsinki
2019. szeptember 9., hétfő 10:45 |
Sorozatunk első részében bemutattuk, hogy Lengyelországban hogyan próbálta meg átalakítani a kormány az igazságügyi rendszert. Ebben a részben arról lesz szó, hogy a változásokra hogyan reagáltak a lengyel bírók, milyen kreatív jogi eszközökkel küzdenek a függetlenségüket veszélyeztető szabályok ellen. Ezek az uniós jogot használó módszerek Magyarországon is érdekesek lehetnek, hiszen a bírók függetlensége itthon is veszélyben van.

lengyel5.jpg

A bírósági rendszer átalakítása ellen tüntető lengyelek a Legfelsőbb Bíróság előtt 2018 júliusában. © AP Forrás: /bit.ly/31FCJZg

Ahogyan sorozatunk első részében megírtuk, a lengyel kormánytöbbség 2017 júliusában a rendesbíróságokról szóló törvény módosításával a bírák nyugdíjkorhatárát az egységes 67 évről férfi bírák esetében 65 évre, a női bírák tekintetében pedig 60 évre szállította le. Még ugyanazon év decemberében a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvényhez is hozzányúltak, a csúcsbíróság bíráira nézve egységesen 65 évben meghatározva a nyugdíjkorhatárt.

A bírósági rendszer átalakításával kapcsolatban a lengyel miniszterelnöki kancellária által kiadott fehér könyv a nyugdíjkorhatár leszállítását a bírósági szervezetrendszer megfiatalításával és a kommunista rendszerrel kollaboráns bírók elszámoltatásának korábbi elmaradásával indokolta (96. bekezdés).

Az intézkedések heves belföldi és nemzetközi tiltakozást váltottak ki: számos tömegtüntetés szerveződött a jogállamiság garanciáit fenyegető átalakítás ellen, amelyeken a nyugdíjkorhatárral érintett legfelsőbb bírósági elnök, Malgorzata Gersdorf is felszólalt. Az Európai Parlament valamennyi vezető pártcsaládja is aggodalmát fejezte ki az ügyben.

Az elmozdíthatatlanságukat ért támadás ellen a lengyel bírák is felvették a harcot, egy kreatív eszközzel: előzetes döntéshozatalt kértek az Európai Unió Bíróságától.

A lengyel bíró európai bíró

A Legfelsőbb Bíróságnak egy előtte folyamatban lévő ügyben egy lengyel állampolgár szociális juttatásaival kapcsolatos jogvitában kellett döntenie, aki Szlovákiában munkavállalóként, Lengyelországban pedig vállalkozóként tevékenykedett. Az ügy közösségi jogi aspektusát a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK tanácsi rendelet alkalmazása jelentette.

A lengyel eljárási szabályok szerint a bonyolult ügyeket az alapesetben eljáró háromfős tanács egy hét bíróból álló nagytanács elé utalhatja. E hét bíróból álló tanács két tagját azonban érintette a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának leszállítása, így a tanács az ügy érdemi elbírálása előtt annak az előkérdésnek a tisztázását látta szükségesnek, hogy a közösségi jog alapján maga a hétfős tanács független bíróságnak tekinthető-e. Az Associação Sindical dos Juízes Portugueses-ügy szerint ugyanis „az uniós jogrendből eredő jogok hatékony bírói védelmét az [Európai Unióról szóló szerződés] 19. cikk (1) bekezdése második albekezdésének megfelelően főszabály szerint a nemzeti bíróságok biztosítják. E bíróságok feladata, hogy e jogvédelmet a függetlenség és pártatlanság [az Európai Unió Alapjogi Chartája] 47. cikkében kimondott elveinek tiszteletben tartása mellett megvalósítsák”. A fenti ügyben született ítélet a egy korábbi ügyre hivatkozva kimondta, hogy az „annak értékeléséhez tekintetbe vett tényezők sorában, hogy valamely szerv a »bíróság« jellemzőivel rendelkezik‑e, szerepel az, hogy a szerv [...] független‑e”.

lengyel6.jpg

Tüntetők a Legfelsőbb Bíróság épületénél. Az ikonikus „Konstytucja” szimbólumot Luka Rayski tervezte. A szó jelentése alkotmány, a kiemelt „ty” a „te”, míg a „ja” az „én” kifejezések lengyel megfelelője. Forrás.

A szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló rendeletből eredő jogok érvényesítésére tehát a hétfős tanács csak akkor alkalmas, ha független, amely követelmény fontos eleme az elmozdíthatatlanság. E megfontolások alapján a Legfelsőbb Bíróság tanácsa felfüggesztette az eljárást, és az Európai Unió Működéséről Szóló Szerződés (EUMSz) 267. cikke szerinti előzetes döntéshozatalt kérve öt kérdéssel fordult az Európai Unió Bíróságához (EUB).

Öt kérdés a bírói függetlenségről

Az első kérdés arra vonatkozik, hogy az Európai Unióról szóló szerződés (EUSz) 2. cikke, a 4. cikk (3) bekezdés, a 19. cikk (1) bekezdés második mondata és az Alapjogi Charta 47. cikke alapján közösségi jogba ütközik-e a legfelsőbb bírósági bírák nyugdíjkorhatárának 70 évről 65 évre való leszállítása úgy, hogy az a már szolgálatban lévő bírákat is érinti.

A második kérdés arra vonatkozik, hogy a jogállamiság és a hatékony bírói jogvédelem elvével összefér-e, ha a nyugdíjba küldött bírók továbbfoglalkoztatásáról diszkrecionális jogkörben lehet dönteni.

A harmadik kérdés a nyugdíjazás diszkriminatív jellegét veti fel a diszkriminációt tiltó 2000/78/EK tanácsi irányelv fényében. A lengyel bíróság e körben utalt a Magyarországon bevezetett bírói kényszernyugdíjazást közösségi jogba ütközőnek minősítő Európai Bizottság kontra Magyarország ügyre is.

lengyel7.jpg

Az Európai Unió Bíróságának épülete. Forrás: bit.ly/31KFisU

A negyedik és ötödik kérdés arról szól, hogy a lengyel bíróságok megtagadhatják-e a nyugdíjazást előíró lengyel törvény végrehajtását, ha az az EU-s jogba ütközik, vagyis hogy a nyugdíjba küldött bírók tovább dolgozhatnak-e akkor is, hogyha ez a lengyel törvényekbe ütközik.

2018. szeptember 26-án az EUB végzésében helyt adott a lengyel bírók kérésének, hogy az ügyet gyorsított eljárásban vizsgálja. Az indokolás kifejti, hogy az ügyben a lengyel Legfelsőbb Bíróság kérdései a nemzeti bíróság alapvető működésével kapcsolatban kérik a közösségi jog értelmezését, amelyek az európai igazságügyi együttműködésre is kihatnak. A közösségi jogban is kiemelt szereppel bíró nemzeti legfelsőbb bíróságok (az EUB szóhasználatában a tagállamok végső fokon eljáró bíróságai) függetlensége ezen együttműködés sarokkövét jelenti. Minderre tekintettel a bizonytalanság feloldását a döntés szerint indokolt gyorsított eljárásban elintézni.

A lengyel Legfelsőbb Bíróság a kérdések eldöntéséig ideiglenes intézkedésben felfüggesztette a Legfelsőbb Bíróságról szóló törvény 65 éves nyugdíjkorhatárra vonatkozó rendelkezéseit.

A lengyel kormány menekülni próbál

Az ügyben további csavar, hogy az alapul fekvő, szociális juttatásokkal kapcsolatos jogvitában a felperes lengyel társadalombiztosítási intézet (Zakład Ubezpieczeń Społecznych, ZUS) időközben visszavonta a keresetét, ami a Pohotovos-ügyre tekintettel az előzetes döntéshozatali eljárás folytatását is veszélyeztette, mert „az EUMSZ 267. cikk szövegéből is és rendszeréből is az következik, hogy az előzetes döntéshozatali eljárás előfeltétele a nemzeti bíróság előtt ténylegesen folyamatban lévő jogvita”.

lengyel8.jpg

A lengyel társadalombiztosítási intézet (ZUS) székháza. Inkább elálltak a pertől. Forrás: bit.ly/31FkhjD

A Legfelsőbb Bíróság annak érdekében, hogy a kérdésekre mindenképpen választ kapjon, a fent ismertetett kérdésekkel tartalmilag azonos négy kérdést egy másik ügyben is az EUB elé vitt. Ebben az ügyben a jogvita tárgya egy magánszemély (B. P.) és az Uniparts SARL vállalat közötti foglalkoztatási viszony fennállása és B. P. bérigénye volt. A referáló bíróság kérte az augusztusi üggyel való egyesítést és a gyorsított eljárásban való elbírálást. Előbbi tekintetében még nem született döntés, a gyorsított eljárást azonban 2018. december 11-én kelt végzésével az EUB elrendelte.

Milyen esélyei vannak a kérdéseknek?

A kérdéseket még nem bírálta el az EUB, az esélyeket a Verfassungsblogon elemezte két lengyel szakértő. Az EUB korábban is vizsgált már tagállami bíróságok függetlenségét érintő jogszabályokat előzetes döntéshozatal keretében. A fent idézett portugál ügyben a bírák fizetésének csökkentését vizsgálta meg, és úgy döntött, hogy az megfelelt az EU-s jognak. A sajtóban megjelent információk alapján a lengyel kormány a Falciola-ügyre hivatkozik majd, amelyben az EUB az olasz bírák függetlenségének kérdését elbírálásra alkalmatlannak találta. Abban az ügyben viszont néhány jogszabálymódosításnak a bírák lelkiállapotára gyakorolt hatása volt a kérdés, a vizsgált lengyel ügyben pedig az eljáró tanács legitimitása, bírósági minősége kérdéses.

Az EUB akkor válaszolja meg a kérdéseket, ha azok valóban relevánsak a konkrét ügyben, így a kérdés nem lehet hipotetikus, vagyis olyan, aminek valójában nincs köze az alapul fekvő jogvitához. Az is feltétel, hogy az EUB-nak rendelkezésére álljon az összes szükséges információ. A szakértők szerint az Európai Unió alapértékeinek fényében, figyelemmel arra, hogy a közösségi jogot a tagállami bíróságok is alkalmazzák, ezek összetétele, legitimitása és függetlensége tekintetében megállapítható a közösségi jogi relevancia. Az eljáró, uniós jogot alkalmazó tanács jogi státuszának tisztázása ugyanis előfeltétele a döntésnek, azaz az uniós jog hatékony érvényesítésének. Erre tekintettel valószínűnek tűnik, hogy az EUB érdemben meg fogja válaszolni a kérdéseket.

Cikksorozatunk következő részében a Lengyelországban újonnan bevezetett fegyelmi eljárással kapcsolatos bírói előzetes döntéshozatalra irányuló kezdeményezéseket és az Európai Bizottság Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárását mutatjuk be.

Gönczi Gergely
https://cimlap.blog.hu/#http://helsinkifigyelo.blog.hu/2019/09/09/a_birak_felveszik_a_kesztyut