Élesíthetik az atombombát az Európai Parlamentben – súlyos bírálatok Magyarországról

Végső soron akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az unión belül.
MTI, Címkép: Wikipédia
2018. április 12.

Súlyosan bírálják a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetében, amelyet csütörtök reggel ismertettek a testület brüsszeli ülésén.

A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása, aminek még az is lehet a következménye, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.

A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé,

amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.

A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.

Az Európai Parlament a következő területeken talált problémát: az alkotmányos rendszer működése, korrupció, az ügyészség és más állami szervek függetlensége, privátszféra és adatok védelme, szólásszabadság, az egyesülés szabadsága, akadémiai szabadság, vallásszabadság, egyenlő bánásmód, kisebbségi jogok, migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai. A jelentéstevők ezeket a problémákat már korábban is jelezték, de Magyarország az EP által javasolt intézkedéseket nem foganatosította - írja a 24.hu.

A jelentés komolyan bírálja az alaptörvényt: egyrészt azért, mert az alkotmányozási folyamatba nem vontak be fideszeseken kívül senkit, másrészt pedig, hogy az alaptörvény fokozatosan lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Úgy vélik, az április 8-i választás sem volt tisztességes, mert a kormányzati és a Fidesz-források nem voltak szétválasztva, és a médiahelyzetnek köszönhetően nem jutott el azonos mértékben a választókhoz minden párt üzenete. Továbbá a nemzeti konzultációt is bírálták, amiért szerintük tényszerű tévedések és félrevezető információk voltak benne.

A szociáldemokrata Ana Gomes szerint "átfogó és világos" a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban "súlyosan sérülnek" az emberi jogok, a jogállamiságot pedig "rendszerszintű veszély fenyegeti". A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait is.

Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint azonban alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, "minden országnak joga van védenie a szuverenitását", Magyarországot pedig "csak a kulturális különbségek miatt támadják".

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön arról beszélt az újságíróknak Dunakeszin, hogy szerdán megkeresték a LIBE-bizottságot, hogy a magyar kormány képviseltethesse magát, hogy kifejthessék az álláspontjukat, azonban a bizottság vezetői ezt a kérést visszautasították. Szerinte ezzel "leleplezték magukat": a LIBE-bizottság "súlyosan antidemokratikus" eljárást folytat az országgal szemben, hiszen "nem számít nekik a magyar emberek véleménye, akarata". Szerinte a magyarok "minden kétséget kizáró felhatalmazást adtak a bevándorlásellenes kormány számára", világos döntést hoztak az EU vagy az EP minden beavatkozási kísérletének dacára. Úgy véli, "ennek ellenére a politikai támadássorozatot Brüsszel folytatja Magyarországgal és a magyar emberekkel szemben".

"Aki ma a választás legitimitását kérdőjelezi meg, az a magyar emberek demokratikusan kifejezett akaratát veszi semmibe"

- mondta, majd kifejtette: ha nem az ellenzék nyer meg egy választást, "akkor már nincsen demokrácia", és jól láthatóan a nemzetközi liberális politika erre épül; "ha a liberálisnak nevezett erők nyernek, akkor van demokrácia, ha meg nem ők nyernek", akkor az már nem demokrácia.

Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója is megszólalt a különjelentés kapcsán, amelyet a Fidesz Soros-jelentésként említ. Elmondta, ez egy egyértelmű újabb politikai nyomásgyakorlás, amelyben rá akarják kényszeríteni Magyarországot arra, hogy befogadjon migránsokat. "Épp, hogy csak túl vagyunk a választásokon, de Soros brüsszeli emberei máris frontális támadást indítottak Magyarország ellen az Európai Parlamentben" - mondta.

A témában Gál Kinga fideszes EP-képviselő is megszólalt.

"Azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen" - véli.

Szerinte a szakbizottság eljárása a magyar ellenzék és sajtója, valamint a civil szervezetek segítségével a demokratikus választások teljes semmibevételét jelenti, holott a jogállamiság alapja a demokratikus választások eredményeinek elfogadása lenne. "Az EP szakbizottságának eljárása előre megkomponált koncepciós pernek néz ki, ahol előre eldöntött politikai döntés születik, ugyanis a tényszerűség teljes mértékben hiányzik a bemutatott jelentésből" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ep-jelentes-unios-ertekek-megsertese-alaptorveny/