Horváth Bence KÜLFÖLD ma 19:26 0
Emberiesség elleni bűncselekményekkel gyanúsítja a román katonai ügyészség Teodor Bratest, a román közszolgálati televízió (TVR) volt főszerkesztő-helyettesét, aki a vádhatóság szerint 1989 decemberében pánikkeltő álhírek terjesztésével járult hozzá egy emberek százainak halálát és ezreinek sebesülését eredményező katonai diverzióhoz.
A legfőbb ügyészség szerdai közleménye szerint a katonai ügyészek Bratest tartják a "terrorista pszichózist" tápláló álhírek legfőbb terjesztőjének a kommunista diktátor, Nicolae Ceausescu elmenekülése utáni órákban, és az 1989. december 22-t követő napokban. Az 1989-es romániai eseménysor az első élőben közvetített forradalomként vonult be a médiatörténetbe, a későbbi államfő, Ion Iliescu vezette reformkommunisták ugyanis gyakorlatilag a televízió elfoglalása révén ragadták magukhoz és gyakorolták a hatalmat.
A képernyőn szinte folyamatosan jelen lévő Brates a vádhatóság szerint a civil és katonai célpontok elleni terrortámadásokról, az ivóvíz megmérgezéséről, különböző épületek aláaknázásáról, az úgynevezett "terroristák" - a bukott diktátorhoz hű harcosoknak beállított titokzatos mesterlövészek - állítólagos rémtetteiről, páncélosok mozgásáról és légi támadásokról szóló álhírekkel igyekezett pánikot kelteni, az emiatt kialakult zűrzavar, az egymás ellen uszított fegyveres alakulatok napokig tartó lövöldözése pedig még sok száz emberéletet követelt.
Bratest szerdán már gyanúsítottként hallgatták ki az ügyészek, de szabadon távozhatott. Kedden Iliescu is gyanúsítottként jelent meg a vádhatóság előtt, miután múlt héten Klaus Iohannis államfő hozzájárult az ellene kezdeményezett bűnvádi eljárás lefolytatásához.
Romániát az Emberi Jogok Európai Bírósága kötelezte arra, hogy szolgáltasson igazságot az 1989-es események sebesültjeinek, az áldozatok hozzátartozóinak. A két éve újraindult nyomozás során a katonai ügyészség arra a következtetésre jutott: 1989 decemberében az új hatalom szervezett diverziót Ceausescu elmenekülése után, hogy egy nem létező ellenséget legyőzve, harci érdemeket szerezve igazolja hatalmát. (MTI, Balkan Insights)
https://444.hu/2018/04/18/a-vadak-szerint-terrorista-pszichozist-okozott-alhireivel-a-roman-kozteve-szerkesztoje-1989-ben
2018. április 18., szerda
Elmeszelte az amerikai alkotmánybíróság az illegális bevándorlók kitoloncolására vonatkozó egyik törvényi cikkelyt
Elemzők szerint a döntés nem jelenti azt, hogy Trumpéknak be kell fejezniük az illegálisan az Egyesült Államokba érkezettek letartóztatását és kitoloncolását.
Az Egyesült Államok szövetségi legfelsőbb bírósága kedden törölte az illegális bevándorlók kitoloncolására vonatkozó egyik törvényi cikkelyt.
Az alkotmánybíróság a szövetségi törvénynek azt a cikkelyét törölte, amely azoknak az illegális migránsoknak a kötelező kitoloncolását rendelte el, akiket valamilyen "erőszakos bűncselekmény" miatt elítéltek. A bírói testület indoklása szerint a törvénynek ez a megfogalmazása homályossága miatt alkotmányellenes.
A döntés alapjául szolgáló konkrét ügy nem újkeletű, a bíróság már korábban foglakozott vele, de mivel Antonin Scalia bíró elhunyt, a testület sokáig nem volt teljes létszámú, vagyis nem hozhatott döntést. Ezért amikor a már elnökké választott Donald Trump Neil Gorsuch személyében új alkotmánybírót jelölt, Gorsuch kinevezése utána a dossziét újranyitották.
A konzervatív Gorsuch a liberális főbírákkal együtt szavazott. Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy álláspontja várható is volt: lényegében a szintén konzervatív Scalia hagyományait folytatta, amikor alkotmányjogilag nem egyértelműen megfogalmazott szöveget bírált.
A konkrét ügy szereplője James Garcia Dimaya fülöp-szigeteki állampolgár, akit 1992-ben, 13 éves korában jogszerű állandó lakosként ismertek el az Egyesült Államokban. 2007-ben és 2009-ben lakásbetöréssel vádolták meg Kaliforniában, el is ismerte a vádakat. 2010-ben egy bevándorlási ügyekkel foglalkozó bíró úgy döntött: két bírósági vádemelés után Dimaya kitoloncolható az országból. A férfi ügyvédjei fellebbeztek a kitoloncolás ellen, azzal érvelve, hogy a kitoloncolásról szóló cikkely alkotmányjogilag nem egyértelmű, és különben is, védencük soha nem kapott bírósági értesítést arról, hogy bűncselekménye kitoloncoláshoz vezethet. Az egyik szövetségi kerületi bíróság az elítélt javára döntött, ezután került az ügy a legfelsőbb bíróságra.
Az alkotmánybíróság döntése azonban elemzők szerint nem azt jelenti, hogy a Trump-kormányzatnak be kell fejeznie az illegálisan az Egyesült Államokba érkezettek letartóztatását és kitoloncolását, hanem arra jelzés, hogy szigorúan tiszteletben kell tartania az eljárást és a törvényi érvelést.
http://hvg.hu/vilag/20180417_elmeszelte_az_amerikai_alkotmanybirosag_az_illegalis_bevandorlok_kitoloncolasara_vonatkozo_egyik_torvenyi_cikkelyt
Az Egyesült Államok szövetségi legfelsőbb bírósága kedden törölte az illegális bevándorlók kitoloncolására vonatkozó egyik törvényi cikkelyt.
Az alkotmánybíróság a szövetségi törvénynek azt a cikkelyét törölte, amely azoknak az illegális migránsoknak a kötelező kitoloncolását rendelte el, akiket valamilyen "erőszakos bűncselekmény" miatt elítéltek. A bírói testület indoklása szerint a törvénynek ez a megfogalmazása homályossága miatt alkotmányellenes.
A döntés alapjául szolgáló konkrét ügy nem újkeletű, a bíróság már korábban foglakozott vele, de mivel Antonin Scalia bíró elhunyt, a testület sokáig nem volt teljes létszámú, vagyis nem hozhatott döntést. Ezért amikor a már elnökké választott Donald Trump Neil Gorsuch személyében új alkotmánybírót jelölt, Gorsuch kinevezése utána a dossziét újranyitották.
A konzervatív Gorsuch a liberális főbírákkal együtt szavazott. Elemzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy álláspontja várható is volt: lényegében a szintén konzervatív Scalia hagyományait folytatta, amikor alkotmányjogilag nem egyértelműen megfogalmazott szöveget bírált.
A konkrét ügy szereplője James Garcia Dimaya fülöp-szigeteki állampolgár, akit 1992-ben, 13 éves korában jogszerű állandó lakosként ismertek el az Egyesült Államokban. 2007-ben és 2009-ben lakásbetöréssel vádolták meg Kaliforniában, el is ismerte a vádakat. 2010-ben egy bevándorlási ügyekkel foglalkozó bíró úgy döntött: két bírósági vádemelés után Dimaya kitoloncolható az országból. A férfi ügyvédjei fellebbeztek a kitoloncolás ellen, azzal érvelve, hogy a kitoloncolásról szóló cikkely alkotmányjogilag nem egyértelmű, és különben is, védencük soha nem kapott bírósági értesítést arról, hogy bűncselekménye kitoloncoláshoz vezethet. Az egyik szövetségi kerületi bíróság az elítélt javára döntött, ezután került az ügy a legfelsőbb bíróságra.
Az alkotmánybíróság döntése azonban elemzők szerint nem azt jelenti, hogy a Trump-kormányzatnak be kell fejeznie az illegálisan az Egyesült Államokba érkezettek letartóztatását és kitoloncolását, hanem arra jelzés, hogy szigorúan tiszteletben kell tartania az eljárást és a törvényi érvelést.
http://hvg.hu/vilag/20180417_elmeszelte_az_amerikai_alkotmanybirosag_az_illegalis_bevandorlok_kitoloncolasara_vonatkozo_egyik_torvenyi_cikkelyt
2018. április 17., kedd
Úgy tűnik, hetedjére is meghosszabbítják a rendkívüli állapotot Törökországban
A török ellenzék és a gazdasági élet egyes képviselői régóta követelik a rendkívüli állapot végét. Most Erdogan elnök rendeleti úton kormányozhat ugyanis, és ezeket a rendeleteket nem lehet megtámadni az alkotmánybíróság előtt.
A 2016. július 15-i török puccskísérlet után bevezetett rendkívüli állapot hetedik alkalommal történő meghosszabbítását javasolta a török nemzetbiztonsági tanács kedden – közölte az Anadolu állami hírügynökség. A nemzetbiztonsági tanács szerint minderre a terrorizmus elleni harc miatt van szükség.
A rendkívüli állapotot a 2016-os puccskísérlet után öt nappal, július 20-án vezették be Törökországban. Azóta eddig hat alkalommal hosszabbították meg: 2016 októberében, 2017 januárjában, áprilisában, júliusában, októberében és 2018 januárjában. A legutóbbi intézkedés időbeli hatálya csütörtökön jár le.
A három hónappal történő meghosszabbítást a kormánynak és a parlamentnek is jóvá kell hagynia. Ez azonban mindössze formalitásnak számít, hiszen a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja és a vele szövetséges nacionalista Nemzeti Cselekvés Pártja stabil többséggel rendelkezik.
Az intézkedés hatálya alatt az alapvető jogok gyakorlása erősen korlátozott, Recep Tayyip Erdogan államfő pedig továbbra is rendeleti úton kormányozhat, miközben ezeket a rendeleteket nem lehet megtámadni az alkotmánybíróság előtt.
A török ellenzék és a gazdasági élet egyes képviselői is régóta követelik a rendkívüli állapot végét. Hétfőn az ellenzéki kemalista Köztársasági Néppárt szervezett tüntetéseket az intézkedés ellen Isztambulban, Ankarában, de más török nagyvárosokban is.
Törökországban 2016. július 15. óta több mint 140 ezer embert vettek őrizetbe, legalább 55 ezret pedig előzetes letartóztatásba is helyeztek azzal a gyanúval, hogy közük lehet a hatalomátvételi kísérletért felelőssé tett Fethullah Gülen állítólagos nemzetközi hálózatához vagy más terrorszervezetekhez.
http://hvg.hu/vilag/20180417_ugy_tunik_hetedjere_is_meghosszabbitjak_a_rendkivuli_allapotot_torokorszagban
2018. április 14., szombat
Talán mégsem válik az ember parancsra szadistává
Molnár Csaba
2018.04.13. 20:27
Két kísérlet van a szociálpszichológia történetében, amelyek meghatározzák az ember született gonoszságáról alkotott nézeteinket: Philip Zimbardo börtönkísérlete és a Milgram-kísérlet. Utóbbiban a fáma szerint átlagos civileket sikerült néhány szóval rávenni arra, hogy ártatlan embereket kínozzanak áramütésekkel. Ez az eredmény fél évszázada sokként hatott a laikusokra, de az utóbbi időben kétségek merültek fel igazságtartalmával kapcsolatban. Ez igazából jó hír is lehet: talán mégsem képes mindegyikünk az elképzelhető legnagyobb gonoszságokra.
1961-ben a Moszad ügynökei elrabolták argentínai búvóhelyérõl a holokauszt megvalósításában központi szerepet játszó Adolf Eichmant, és Izraelbe csempészték. Eichman pere az elsõ bírósági eljárás volt a történelemben, amelyet szerte a világon élőben közvetítettek a televíziók. A náci háborús bűnös börtönnaplója, illetve a vele készített interjúk mind arra utaltak, hogy ő csak egy kis fogaskeréknek tartotta magát az államgépezetben. Nem tartotta magát morálisan felelősnek a történtekért, hiszen csak parancsot teljesített, engedelmeskedett a feljebbvalóinak. Eichman a híradóban egy szimpla könyvelőnek tűnt, aki mindössze lelkiismeretesen elvégezte a feladatot, amivel megbízták.
Adolf Eichmann a jeruzsálemi bíróságon 1961-ben
Fotó: Central Press / Getty Images Hungary
A pert családjával együtt nézte a tévében Stanley Milgram, akinek zsidó szülei az I. világháború idején vándoroltak ki Magyarországról és Romániából az Egyesült Államokba. A családban holokauszttúlélõk is voltak, a koncentrációs táborokból származó tetoválásokkal. A pszichológus Milgram tehát személyesen is érintett volt a vészkorszakban, és Eichmant nézve ötlött fel benne egy kísérlet ötlete. Vajon rá lehetne-e bírni átlagos amerikaiakat is arra, hogy egy felsőbb tekintély utasítására szörnyűségeket kövessen el embertársaikon? A Yale Egyetemen hamarosan meg is valósult a kísérlet. Alanyokat toboroztak, akiknek azt mondták,hogy négy dollárt fizetnek nekik azért, hogy egy memóriát és tanulást kutató vizsgálatban vegyenek részt. A résztvevők a „tanár” szerepét játszották a kísérletben, miközben volt egy tanuló is (pontosabban az emberek így tudták), aki egy másik szobában foglalt helyet. A fehér laborköpenyben lévő kísérletvezető szavakat olvasott fel egy listáról, amelyeket a tanulónak pontosan fel kellett idéznie. Ha hibázott, a kísérletvezető utasította a tanárt (a valódi alanyt), hogy egy gépet működtetve büntetésül egyre növekvő erejű áramütéseket adjon a tanulónak. A büntetett személyek (előre rögzített) kiáltásai, könyörgései jól hallatszottak, de a kísérletvezető biztosította az alanyokat, hogy minden a legnagyobb rendben, folytathatják a kísérletet.
Bennünk szunnyad a gonosz, és könnyű felébreszteni
A publikált eredmények megdöbbentőek voltak. Milgram állítása szerint az emberek 65 százaléka hajlandó volt a legerősebb, 450 voltos áramütést is kiosztani a hibázó tanulóknak, függetlenül azok könyörgésétől. A pszichológus cikkeiben folyamatosan párhuzamot vont a náci haláltáborok személyzetének viselkedése és a kísérleti alanyok magatartása között, azt hangoztatva, hogy ugyanaz a mechanizmus működött mindkét szituációban. A résztvevők követték a feljebbvalónak tekintett személy utasításait, és tettük morális következményeit, a felelősséget átruházták rá (tehát parancsot teljesítettek, így ők személyesen nem vádolhatók erkölcstelenséggel). A kísérlet hatalmas médiavisszhangot kapott, és az azóta eltelt 55 évben minden pszichológia-tankönyv kihagyhatatlan példája lett, mint a bennünk rejtező gonosz legnagyobb bizonyítéka.
Fél évszázadot ugrunk előre az időben, amikor Gina Perry, egy ausztrál pszichológus abból a célból érkezik a Yale Egyetemre, hogy Milgram csodálójaként újraelemezze a engedelmességi kísérlet frissen nyilvánossá tett dokumentációját. És ahogy egyre inkább beleássa magát az adatokba, annál jobban bizonytalanodik el afelől, hogy a kísérlet eredményeit helyesen értelmezték az elmúlt évtizedekben. Sőt maga Milgram (aki 1984-ben, 51 éves korában szívrohamban elhunyt) jóhiszeműsége is megkérdőjeleződött Perry számára. A kísérletek megvalósításával és a született eredmények publikálásával kapcsolatban ugyanis sok baj volt. Perry felfedezéseiről A sokkológép mögött címmel könyvet is írt, és most további (Milgramre nézvést kellemetlen) tényekre is fény derült.
Vagy mégsem?
A közvélemény korábban csak annyit tudott, hogy a kísérletekben mintegy 700 ember vett részt, és a kétharmaduk volt hajlandó a kínzásban elmenni a végsőkig. Csakhogy ez így komoly csúsztatás, és nagyon úgy tűnik, hogy magának Milgramnek sem volt ellenére, hogy a közvélemény félreértse e számokat. A legtöbben azt hiszik ugyanis, hogy csak egy Milgram-kísérlet volt, és mind a 700 ember (mely valóban egy szép nagy szám, az ez alapján kapott eredmények már igen nagy meggyőző erővel bírnának) ebben vett részt. Csakhogy ez nem igaz, valójában legalább 24-féle felállásban végezték a vizsgálatokat. Ezek egyikében, amelyben 40 ember vett rész, sikerült az emberek 65 százalékát (pontosan 26 résztvevőt) rábírni arra, hogy elmenjenek a végsőkig, és 450 voltos árammal sokkolják a szerencsétlent (aki valójában egy korábban sikoltozó színész volt).
Perry és munkatársai újraelemezték az összes kísérlet eredményeit, és úgy találták, hogy az eredmények éppen ellentétesek voltak a Milgram által hangoztatottakkal: valójában az emberek kétharmada a kísérlet egy pontján kiszállt, nem volt hajlandó tovább csinálni. Követelték, hogy láthassák a tanulót, hogy valóban jól van-e, illetve feldúltan kiviharzottak a laborból. Pedig a kísérletvezető tényleg mindent bevetett, hogy rábírja az alanyokat az engedelmeskedésre. A protokollban leírt négy egyszerű vezényszótól gyakran eltérve a kísérletvezető gyakran improvizált, és a legkülönfélébb módokon igyekezett befolyásolni a résztvevőt. Emiatt nemcsak a különféle kísérleti felállások között létesültek nagy különbségek, de az egyes alanyok kezelésében is, amely megkérdőjelezi az eredmények értelmezhetőségét.
Stanley Milgram
Még érdekesebbek és árulkodóbbak voltak az alanyokkal készített, kísérlet utáni interjúk, amelyek jó részét Milgram sohasem hozott nyilvánosságra. Ebben az engedelmes résztvevők többsége úgy nyilatkozott, hogy azért mentek bele a játékba, mert rájöttek, hogy csak színjáték az egész. Sokan egyszerűen nem hitték el, hogy az Egyesült Államok egyik legpatinásabb egyetemén engednének egy olyan kísérletet, amelyben valaki komolyan megsérül, így valójában nem okozott nekik erkölcsi dilemmát az áramütés bekapcsolása (hiszen tudták, hogy nincs is semmiféle áramütés). Mások a kísérletek közben vették észre a csalásra utaló jeleket. A „tanulót” játszó színésznek a kísérletvezető mindig ugyanazt a csekket adta át (mintha õ is új önkéntes lenne), de volt résztvevő, aki észrevette, hogy azt a csekket már vagy százszor használták. Mások felismerték, hogy a kiáltások hangszóróból jönnek, vagy a kísérletvezető tudta nélkül lecsavarták az áramerősséget, e a kiáltások ettől függetlenül erősödtek.
Az emberi engedelmesség és a tekintély parancsainak vak követését bizonyító klasszikus kísérletek szavahihetősége tehát megkérdőjeleződött.
Mindez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az állítólagos eredmények háttereként szolgáló elméletek teljes mértékben hibásak lennének. De ezek a kísérletek kevéssé bizonyítják azokat. Általában, ha egy alapvetőnek tekintett tudományos felfedezésről bebizonyosodik, hogy helytelen, az emberek sajnálkozni szoktak. Ebben az esetben azonban erre nincs feltétlenül ok. Hiszen a kísérletek valós eredményei épp azt mutatták, hogy az emberek többségénél jól működik a jót a rossztól megkülönböztető erkölcsi vészjelző rendszer. Ez pedig reménykedésre adhat okot mindnyájunknak.
https://index.hu/tudomany/2018/04/13/talan_megsem_valik_az_ember_parancsra_szadistava/
2018. április 13., péntek
Élesíthetik az atombombát az Európai Parlamentben – súlyos bírálatok Magyarországról
Végső soron akár az ország szavazati jogának felfüggesztésével is járhat az unión belül.
MTI, Címkép: Wikipédia
2018. április 12.
Súlyosan bírálják a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetében, amelyet csütörtök reggel ismertettek a testület brüsszeli ülésén.
A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása, aminek még az is lehet a következménye, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé,
amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.
Az Európai Parlament a következő területeken talált problémát: az alkotmányos rendszer működése, korrupció, az ügyészség és más állami szervek függetlensége, privátszféra és adatok védelme, szólásszabadság, az egyesülés szabadsága, akadémiai szabadság, vallásszabadság, egyenlő bánásmód, kisebbségi jogok, migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai. A jelentéstevők ezeket a problémákat már korábban is jelezték, de Magyarország az EP által javasolt intézkedéseket nem foganatosította - írja a 24.hu.
A jelentés komolyan bírálja az alaptörvényt: egyrészt azért, mert az alkotmányozási folyamatba nem vontak be fideszeseken kívül senkit, másrészt pedig, hogy az alaptörvény fokozatosan lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Úgy vélik, az április 8-i választás sem volt tisztességes, mert a kormányzati és a Fidesz-források nem voltak szétválasztva, és a médiahelyzetnek köszönhetően nem jutott el azonos mértékben a választókhoz minden párt üzenete. Továbbá a nemzeti konzultációt is bírálták, amiért szerintük tényszerű tévedések és félrevezető információk voltak benne.
A szociáldemokrata Ana Gomes szerint "átfogó és világos" a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban "súlyosan sérülnek" az emberi jogok, a jogállamiságot pedig "rendszerszintű veszély fenyegeti". A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait is.
Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint azonban alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, "minden országnak joga van védenie a szuverenitását", Magyarországot pedig "csak a kulturális különbségek miatt támadják".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön arról beszélt az újságíróknak Dunakeszin, hogy szerdán megkeresték a LIBE-bizottságot, hogy a magyar kormány képviseltethesse magát, hogy kifejthessék az álláspontjukat, azonban a bizottság vezetői ezt a kérést visszautasították. Szerinte ezzel "leleplezték magukat": a LIBE-bizottság "súlyosan antidemokratikus" eljárást folytat az országgal szemben, hiszen "nem számít nekik a magyar emberek véleménye, akarata". Szerinte a magyarok "minden kétséget kizáró felhatalmazást adtak a bevándorlásellenes kormány számára", világos döntést hoztak az EU vagy az EP minden beavatkozási kísérletének dacára. Úgy véli, "ennek ellenére a politikai támadássorozatot Brüsszel folytatja Magyarországgal és a magyar emberekkel szemben".
"Aki ma a választás legitimitását kérdőjelezi meg, az a magyar emberek demokratikusan kifejezett akaratát veszi semmibe"
- mondta, majd kifejtette: ha nem az ellenzék nyer meg egy választást, "akkor már nincsen demokrácia", és jól láthatóan a nemzetközi liberális politika erre épül; "ha a liberálisnak nevezett erők nyernek, akkor van demokrácia, ha meg nem ők nyernek", akkor az már nem demokrácia.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója is megszólalt a különjelentés kapcsán, amelyet a Fidesz Soros-jelentésként említ. Elmondta, ez egy egyértelmű újabb politikai nyomásgyakorlás, amelyben rá akarják kényszeríteni Magyarországot arra, hogy befogadjon migránsokat. "Épp, hogy csak túl vagyunk a választásokon, de Soros brüsszeli emberei máris frontális támadást indítottak Magyarország ellen az Európai Parlamentben" - mondta.
A témában Gál Kinga fideszes EP-képviselő is megszólalt.
"Azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen" - véli.
Szerinte a szakbizottság eljárása a magyar ellenzék és sajtója, valamint a civil szervezetek segítségével a demokratikus választások teljes semmibevételét jelenti, holott a jogállamiság alapja a demokratikus választások eredményeinek elfogadása lenne. "Az EP szakbizottságának eljárása előre megkomponált koncepciós pernek néz ki, ahol előre eldöntött politikai döntés születik, ugyanis a tényszerűség teljes mértékben hiányzik a bemutatott jelentésből" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ep-jelentes-unios-ertekek-megsertese-alaptorveny/
MTI, Címkép: Wikipédia
2018. április 12.
Súlyosan bírálják a magyarországi jogállamisági helyzetet az Európai Parlament belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságában (LIBE) készülő különjelentés tervezetében, amelyet csütörtök reggel ismertettek a testület brüsszeli ülésén.
A Judith Sargentini zöldpárti jelentéstevő által bemutatott tervezet szerint Magyarországon egyértelműen fennáll az uniós értékek súlyos megsértésének kockázata, ezért indokolt az alapszerződés hetes cikke szerinti eljárás megindítása, aminek még az is lehet a következménye, hogy megvonják Magyarország szavazati jogát az EU-ban.
A várhatóan júniusban szavazásra bocsátandó jelentés ősszel kerül majd az Európai Parlament plenáris ülése elé,
amely adott esetben ennek alapján kezdeményezheti az atomfegyverként is emlegetett eljárás megindítását Magyarországgal szemben a jogállamisági elvek megsértése miatt.
A képviselő egyebek mellett kitért arra, hogy Magyarországon korlátozták az alkotmánybíróság hatáskörét, csorbították a bírói függetlenséget, valamint romlott a sajtó- és a szólásszabadság helyzete is, és támadást indítottak a civil társadalom ellen.
Az Európai Parlament a következő területeken talált problémát: az alkotmányos rendszer működése, korrupció, az ügyészség és más állami szervek függetlensége, privátszféra és adatok védelme, szólásszabadság, az egyesülés szabadsága, akadémiai szabadság, vallásszabadság, egyenlő bánásmód, kisebbségi jogok, migránsok, menedékkérők és menekültek alapvető jogai. A jelentéstevők ezeket a problémákat már korábban is jelezték, de Magyarország az EP által javasolt intézkedéseket nem foganatosította - írja a 24.hu.
A jelentés komolyan bírálja az alaptörvényt: egyrészt azért, mert az alkotmányozási folyamatba nem vontak be fideszeseken kívül senkit, másrészt pedig, hogy az alaptörvény fokozatosan lebontotta a fékek és ellensúlyok rendszerét. Úgy vélik, az április 8-i választás sem volt tisztességes, mert a kormányzati és a Fidesz-források nem voltak szétválasztva, és a médiahelyzetnek köszönhetően nem jutott el azonos mértékben a választókhoz minden párt üzenete. Továbbá a nemzeti konzultációt is bírálták, amiért szerintük tényszerű tévedések és félrevezető információk voltak benne.
A szociáldemokrata Ana Gomes szerint "átfogó és világos" a jelentés, melyből jól látszik, hogy a magyar helyzet aggasztó és sokat romlott az elmúlt években, az országban "súlyosan sérülnek" az emberi jogok, a jogállamiságot pedig "rendszerszintű veszély fenyegeti". A képviselő érintette többek között a kisebbségi jogokat, a gyülekezési jogot, az egyetemi szabadságot, a korrupciót és a menedékkérők jogait is.
Marek Jurek, az Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR) frakció politikusa szerint azonban alaptalan vádak érik a magyar kormányt. Mint közölte, "minden országnak joga van védenie a szuverenitását", Magyarországot pedig "csak a kulturális különbségek miatt támadják".
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön arról beszélt az újságíróknak Dunakeszin, hogy szerdán megkeresték a LIBE-bizottságot, hogy a magyar kormány képviseltethesse magát, hogy kifejthessék az álláspontjukat, azonban a bizottság vezetői ezt a kérést visszautasították. Szerinte ezzel "leleplezték magukat": a LIBE-bizottság "súlyosan antidemokratikus" eljárást folytat az országgal szemben, hiszen "nem számít nekik a magyar emberek véleménye, akarata". Szerinte a magyarok "minden kétséget kizáró felhatalmazást adtak a bevándorlásellenes kormány számára", világos döntést hoztak az EU vagy az EP minden beavatkozási kísérletének dacára. Úgy véli, "ennek ellenére a politikai támadássorozatot Brüsszel folytatja Magyarországgal és a magyar emberekkel szemben".
"Aki ma a választás legitimitását kérdőjelezi meg, az a magyar emberek demokratikusan kifejezett akaratát veszi semmibe"
- mondta, majd kifejtette: ha nem az ellenzék nyer meg egy választást, "akkor már nincsen demokrácia", és jól láthatóan a nemzetközi liberális politika erre épül; "ha a liberálisnak nevezett erők nyernek, akkor van demokrácia, ha meg nem ők nyernek", akkor az már nem demokrácia.
Hidvéghi Balázs, a Fidesz kommunikációs igazgatója is megszólalt a különjelentés kapcsán, amelyet a Fidesz Soros-jelentésként említ. Elmondta, ez egy egyértelmű újabb politikai nyomásgyakorlás, amelyben rá akarják kényszeríteni Magyarországot arra, hogy befogadjon migránsokat. "Épp, hogy csak túl vagyunk a választásokon, de Soros brüsszeli emberei máris frontális támadást indítottak Magyarország ellen az Európai Parlamentben" - mondta.
A témában Gál Kinga fideszes EP-képviselő is megszólalt.
"Azért szapulják Magyarországot, mert nem áll be a sorba, hanem kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen" - véli.
Szerinte a szakbizottság eljárása a magyar ellenzék és sajtója, valamint a civil szervezetek segítségével a demokratikus választások teljes semmibevételét jelenti, holott a jogállamiság alapja a demokratikus választások eredményeinek elfogadása lenne. "Az EP szakbizottságának eljárása előre megkomponált koncepciós pernek néz ki, ahol előre eldöntött politikai döntés születik, ugyanis a tényszerűség teljes mértékben hiányzik a bemutatott jelentésből" - jelentette ki, hozzátéve, hogy Magyarország továbbra is kiáll a migránsok kötelező betelepítése ellen.
https://www.szeretlekmagyarorszag.hu/ep-jelentes-unios-ertekek-megsertese-alaptorveny/
Az Európai Bizottság nyomására felpuhult a tervezett lengyel igazságügyi reform
Megszavazta az Európai Bizottság által vitatott bírósági törvények egyes módosításait csütörtök este a lengyel szejm, a parlamenti többség szerint ezzel eleget tettek a brüsszeli ajánlások egy részének. A módosítások a bíróságok szervezetéről, az országos igazságügyi tanácsról, valamint a legfelsőbb bíróságról szóló törvényre vonatkoznak, változnak az alkotmánybíróságról szóló törvény végrehajtási előírásai is.
Az elsőként említett, júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek. A törvény korábbi változata az Európai Bizottság szerint a bíróságok függetlenségét veszélyeztette. Az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően enyhülnek a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. A hatvanöt éves korhatárt elért bírák további foglalkoztatásáról nem az államfő, hanem az országos igazságszolgáltatási tanács döntene, ez szintén lépést jelent a bírói függetlenség megerősítése irányában. A legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt hatvanöt évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait hatvan, a férfiakat pedig hatvanöt évesen nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére.
A nők esetében a hatvanöt éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően hatvan évesen is nyugdíjba vonulhatnak, ha úgy döntenek. Szerepel az elfogadott módosítások között az ellenzéki Polgári Plaform javaslata is, ez a legfelsőbb bíróságnál alkalmazandó ülnökökre vonatkozik. Őket az előbbi változat szerint nyílt, a módosítás után titkos szavazással választja meg a szenátus. Az alkotmánybíróságra vonatkozó módosítás lehetővé teszi, hogy közzétegyék a lengyel jogi közlönyben azt a három alkotmánybírósági döntést, amelyeket a korábbi, jórészt az előző kormány idején kialakult összetételű testület hozott. A kihirdetéskor megjegyezték, hogy a döntések törvénysértő módon születtek, és a már nem hatályos jogszabályokra vonatkoznak. A három említett döntés kihirdetése az Európai Bizottság ajánlásai között szerepelt. Az ellenzéki képviselők többsége a tervezetek ellen szavazott, miután a parlamenti vita során látszatváltozásnak minősítették a módosítások többségét. A jogszabályokat még a szenátusnak és az államfőnek kell jóváhagynia. Varsóban hétfőn tájékozódott a lengyel bírósági reformról az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter akkor leszögezte: Brüsszel és Varsó olyan konszenzusra törekszik, amely a Lengyelországgal szemben tavaly decemberben a 7. cikk szerint elindított eljárás lezárását célozza.
https://pestisracok.hu/az-europai-bizottsag-nyomasara-felpuhult-a-tervezett-lengyel-igazsagugyi-reform/
Az elsőként említett, júliusban elfogadott jogszabályban az eddigihez képest korlátoznák az igazságügyi miniszter szerepét a bírósági elnökök leváltásában, a leváltási folyamatot két fázisra bontanák, és nagyobb beleszólásuk lenne a bírói köröknek. A törvény korábbi változata az Európai Bizottság szerint a bíróságok függetlenségét veszélyeztette. Az Európai Bizottság ajánlásainak megfelelően enyhülnek a bírák nyugdíjkorhatárának csökkentésére vonatkozó előírások. A hatvanöt éves korhatárt elért bírák további foglalkoztatásáról nem az államfő, hanem az országos igazságszolgáltatási tanács döntene, ez szintén lépést jelent a bírói függetlenség megerősítése irányában. A legfelsőbb bíróság esetében pedig egyaránt hatvanöt évben határoznák meg a női és a férfi bírák jelenleg különböző nyugdíjkorhatárát. A vonatkozó törvényt tavaly decemberben fogadták el, ennek értelmében a legfelsőbb bíróság női tagjait hatvan, a férfiakat pedig hatvanöt évesen nyugdíjazták volna, az államfő viszont a szolgálati idő meghosszabbításáról dönthet az érintettek kérésére.
A nők esetében a hatvanöt éves kor nem lenne kötelező érvényű, ők a Lengyelországban hatályos általános szabályoknak megfelelően hatvan évesen is nyugdíjba vonulhatnak, ha úgy döntenek. Szerepel az elfogadott módosítások között az ellenzéki Polgári Plaform javaslata is, ez a legfelsőbb bíróságnál alkalmazandó ülnökökre vonatkozik. Őket az előbbi változat szerint nyílt, a módosítás után titkos szavazással választja meg a szenátus. Az alkotmánybíróságra vonatkozó módosítás lehetővé teszi, hogy közzétegyék a lengyel jogi közlönyben azt a három alkotmánybírósági döntést, amelyeket a korábbi, jórészt az előző kormány idején kialakult összetételű testület hozott. A kihirdetéskor megjegyezték, hogy a döntések törvénysértő módon születtek, és a már nem hatályos jogszabályokra vonatkoznak. A három említett döntés kihirdetése az Európai Bizottság ajánlásai között szerepelt. Az ellenzéki képviselők többsége a tervezetek ellen szavazott, miután a parlamenti vita során látszatváltozásnak minősítették a módosítások többségét. A jogszabályokat még a szenátusnak és az államfőnek kell jóváhagynia. Varsóban hétfőn tájékozódott a lengyel bírósági reformról az Európai Bizottság első alelnöke, Frans Timmermans. Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter akkor leszögezte: Brüsszel és Varsó olyan konszenzusra törekszik, amely a Lengyelországgal szemben tavaly decemberben a 7. cikk szerint elindított eljárás lezárását célozza.
https://pestisracok.hu/az-europai-bizottsag-nyomasara-felpuhult-a-tervezett-lengyel-igazsagugyi-reform/
2018. április 2., hétfő
A kisebbségi iskolákban is a többségi nyelven kell tanítani Lettországban
Uj Péter
Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskolákban bevezetik a lett tannyelvű oktatást – közölte hétfőn az államfő sajtószolgálata.
„A középiskolában a lett nyelven történő oktatás egyforma lehetőségeket biztosít az egész ifjúság számára a minőségi képzéshez és a lettországi élethez, hogy itt tanuljanak tovább és dolgozzanak. Ez egységesebbé teszi a társadalmat és erősebbé az államot" – vélekedett Raimonds Vejonis.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek a jövőben ugyanúgy lehetőségük lesz a nemzeti kisebbségekkel, azok önazonosságával és kultúrájával kapcsolatos tárgyakat az anyanyelvükön tanulni, támogatni a saját gyökereiket és sokoldalúan fejleszteni a személyiségüket. A jogszabályt a lett oktatási és tudományos minisztérium dolgozta ki, a kormány jóváhagyta, a parlament pedig elfogadta. A reform keretében a kisebbségi iskolák 2020-tól áttérnek a tárgyak többségének lett nyelvű oktatására. Orosz nyelven csak néhány tárgyat (orosz nyelv és irodalom), valamint a „kultúrával és a történelemmel összefüggő” tárgyakat tanítanak majd. A reform fokozatos bevezetése a szeptember 1-jével kezdődő tanévben indul.
A reform elégedetlenségi hullámot váltott ki az ország népességének mintegy 40 százalékát kitevő orosz kisebbség körében. Az orosz iskolák védelmezői több tüntetést tartottak, és civil szervezetek aláírásokat gyűjtenek a reform bevezetése ellen tiltakozva – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Lettországban a lett a hivatalos nyelv, az orosz külföldi nyelvnek számít. 2004-ben tömeges tüntetéseket tartottak a kisebbségi iskolákban folyó oktatás reformja ellen. A tüntetések hatására bevezették a kéttannyelvű oktatást, de az orosz iskolák felsőbb osztályaiban csak a tárgyak 40 százalékát lehet oroszul oktatni. (MTI)
https://444.hu/2018/04/02/a-kisebbsegi-iskolakban-is-a-tobbsegi-nyelven-kell-tanitani-lettorszagban
Raimonds Vejonis lett elnök aláírta az oktatási reformra vonatkozó jogszabályt, amelynek értelmében a kisebbségi iskolákban bevezetik a lett tannyelvű oktatást – közölte hétfőn az államfő sajtószolgálata.
„A középiskolában a lett nyelven történő oktatás egyforma lehetőségeket biztosít az egész ifjúság számára a minőségi képzéshez és a lettországi élethez, hogy itt tanuljanak tovább és dolgozzanak. Ez egységesebbé teszi a társadalmat és erősebbé az államot" – vélekedett Raimonds Vejonis.
Az államfő hangsúlyozta, hogy a gyermekeknek a jövőben ugyanúgy lehetőségük lesz a nemzeti kisebbségekkel, azok önazonosságával és kultúrájával kapcsolatos tárgyakat az anyanyelvükön tanulni, támogatni a saját gyökereiket és sokoldalúan fejleszteni a személyiségüket. A jogszabályt a lett oktatási és tudományos minisztérium dolgozta ki, a kormány jóváhagyta, a parlament pedig elfogadta. A reform keretében a kisebbségi iskolák 2020-tól áttérnek a tárgyak többségének lett nyelvű oktatására. Orosz nyelven csak néhány tárgyat (orosz nyelv és irodalom), valamint a „kultúrával és a történelemmel összefüggő” tárgyakat tanítanak majd. A reform fokozatos bevezetése a szeptember 1-jével kezdődő tanévben indul.
A reform elégedetlenségi hullámot váltott ki az ország népességének mintegy 40 százalékát kitevő orosz kisebbség körében. Az orosz iskolák védelmezői több tüntetést tartottak, és civil szervezetek aláírásokat gyűjtenek a reform bevezetése ellen tiltakozva – írta a TASZSZ orosz állami hírügynökség. Lettországban a lett a hivatalos nyelv, az orosz külföldi nyelvnek számít. 2004-ben tömeges tüntetéseket tartottak a kisebbségi iskolákban folyó oktatás reformja ellen. A tüntetések hatására bevezették a kéttannyelvű oktatást, de az orosz iskolák felsőbb osztályaiban csak a tárgyak 40 százalékát lehet oroszul oktatni. (MTI)
https://444.hu/2018/04/02/a-kisebbsegi-iskolakban-is-a-tobbsegi-nyelven-kell-tanitani-lettorszagban
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)