A tényeken vagy igazságon túli politika kifejezésre utaló "tényeken túli" postfaktisch lett az év szava Németországban, írja az MTI.
A német nyelvtudományi társaság (GfdS) pénteki közleménye szerint a döntéssel egy "mélyreható politikai átalakulásra", a tények szerepének változására hívják fel a figyelmet.
Az év szavának megválasztott kifejezés egy amerikai angol műszó, az igazság utáni, igazságon túli jelentésű post-truth német változata, azt jelzi, hogy a politikai és társadalmi vitákban egyre inkább az érzelmek kerülnek a középpontba, kiszorítva a tényeket.
Mind szélesebb körben jellemző, hogy az emberek a hatalmon lévőkkel szembeni ellenérzések hatására hajlandóak átsiklani a tények felett, "sőt készségesen elfogadni nyilvánvaló hazugságokat", így a "+tényeken túli korszakban+" nem az igazsághoz ragaszkodás, hanem a tények, érzelmek és spekulációk keveredése révén előálló vélelmezett, "+érzett igazság+" kimondása vezet sikerre - áll a közleményben.
A többi között hozzátették, hogy a tényeken túli politika példái közé tartozik a brit uniós tagság megszüntetéséért (Brexit) folytatott népszavazási kampány, és a tényeken túli politika eredménye Donald Trump győzelme az amerikai elnökválasztáson.
A GfdS elnökségéből és tudományos munkatársaiból álló zsűri először 1971-ben, 1977 óta pedig minden évben megvizsgálja a közbeszédben gyakran előforduló szavakat, kifejezéseket - régieket és új szóalkotásokat -, majd kiválasztja azt, amely szerinte a leginkább jellemző az adott évre, és összeállít egy listát a további legfontosabb szavakból.
Idén mintegy 2000 szót és kifejezést vizsgáltak meg a társaság saját gyűjtése és a beküldött javaslatok alapján. A tízes listán a második helyezett a Brexit, a harmadik pedig a szilveszteréj (Silvesternacht), amely a Kölnben szilveszterkor nők ellen többnyire észak-afrikai férfiak által tömegesen elkövetett szexuális zaklatásokra utal. Ezzel kapcsolatban a GfdS kiemelte, hogy a támadások révén széles társadalmi vita kezdődött a muzulmán vallású férfiak nőképéről, és szigorították a menekültügyi szabályokat.
A nyelvtudományi társaság listáján szerepel egyebek között a Trump-hatás (Trump-Effekt) kifejezés, amely Donald Trump választási győzelmének feltételezett - a tőzsdemutatók mozgásától a választói magatartás alakulásáig számos üggyel kapcsolatban megfogalmazott - európai hatásaira vonatkozik. Felkerült a listára a burkinitilalom (Burkiniverbot) kifejezés is, amely a test egészét fedő muzulmán női fürdőruha viselésére Franciaországban kivetett, majd visszavont tilalom révén a muzulmán női öltözékekről Németországban is megindult társadalmi, politikai vitára utal.
Tavaly a menekültek (Flüchtlinge) volt az év szava Németországban, 2014-ben a berlini fal ledöntésének 25. évfordulójára a német fővárosban készült látványos szabadtéri installáció címe, a Fényhatár (Lichtgrenze), 2013-ban, a jelenlegi kormány megalakulásának évében pedig a nagykoalíció jelentésű Grosse Koalition kifejezés rövidített változata, a GroKo.
http://index.hu/mindekozben/poszt/2016/12/09/megvan_a_nemet_ev_szava_is_es_nem_lettunk_tole_vidamak/
2016. december 12., hétfő
2016. december 10., szombat
A nép ellenségei?
Világjelenség, hogy a hatalom urai a „nép nevében” támadják az alkotmányosságot védő bíróságokat. Ám azok nem a demokrácia korlátai, hanem nélkülözhetetlen alkotóelemei. Nélkülük nem a nép önkormányzata lesz, hanem önkényuralom.
Nem hiszünk a szemünknek. A parlamenti demokrácia szülőföldjén egy bíróság úgy döntött, hogy nem Őfelsége Kormánya a szuverenitás letéteményese, ezért nem nyomhatja meg egyedül a Brexit gombot, hanem be kell vonni a nép képviselőit, az Egyesült Királyság szuverén Parlamentjét. Mi demokratikus, ha nem ez? – kérdezhetnénk. De miért gondoljuk, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a brit bulvársajtót és a Brexitet támogató keményvonalas kormánypárti képviselőket? A Daily Mail „A nép ellenségei” cím alatt közölte az ügyben ítélkező három bíró fényképét. A The Sun az európai elitet okolta agresszíven az ítélet miatt. Douglas Carswell képviselő a „bírák kontra nép” szöveggel kommentálta a döntést a Twitteren. David Davies ugyanott „néphatalmat” követelt a „nem választott bírák” helyett.
A nép ellenségei – Sztálin igazán szórakoztatónak tartotta volna, hogy így alakulnak a dolgok. De félretéve az 1930-as évek emlékezetét, túlzott leegyszerűsítésnek tűnik ezt a jelenséget pusztán a brit bulvársajtó és a Tory képviselők szégyenének minősíteni. Valami sokkal mélyrehatóbb történik itt. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem az alkotmányos demokrácia teljes nyugati zónájában.
Politikai bírák
Lengyelországban ma élőben és színesben láthatjuk, hirtelen mennyire bizonytalanná válhat a bíróság helyzete, ha igényt tart arra, hogy az alkotmányos rangú kérdéseket kivegye a politikai többség kezéből, és bírósági eljárásban, a jogi érvelés eszközeivel maga válaszolja meg azokat. A bírák bármikor „politikai szereplőnek” bélyegezhetők, akik egy elképzelt vagy akár valóságos elit tagjaiként megkövült hatalmi szerkezetet szolgálnak, ahelyett, hogy meghallanák és teljesítenék a nép igazi akaratát.
A bíráknak nagyon nehéz megvédeniük magukat ezzel a politikai vádaskodással szemben. Andrzej Rzepliński, a lengyel Alkotmánybíróság elnöke, aki elismerésre méltó bátorsággal és kitartással próbál érvelni, csak egyre mélyebbre ássa magát abban a gödörben, amelyet az ellenségei készítettek neki. Minden interjúban, felszólalásban csak megerősíti azt, amivel egyébként is vádolják: ez az ember harcot vív, de nem jogit, hanem politikait.
Az Egyesült Államokban évtizedek óta zajlik vita a bírói aktivizmusról és a Legfelső Bíróság politikai szerepéről. Az igazságszolgáltatás igyekszik körülbástyázni magát a bírói önkorlátozás eszközeivel és azzal, hogy a „politikai kérdés doktrínát” alkalmazva elhárítja magától a döntés felelősségét a politikai ügyek jó részében. Mégis mindenki tudja, kik a liberális és a konzervatív bírák, és ha Kennedy bíró nem szavazna hol az egyik, hol a másik táborral, akkor nagyon egyszerűen ki lehetne kalkulálni, milyen ítélettel zárul a hevesen vitatott politikai ügyek többsége. Ez a régóta tartó állapot nem növelte a Legfelső Bíróság elismertségét sem otthon, sem külföldön.
A választási kampány idején a vita színvonala még mélyebbre süllyedt. Republikánus szenátorok, köztük a tekintélyes „mérsékelt” John McCain, bejelentették, hogy ha Hillary Clinton nyerné meg a választást, akkor minden jelöltjét megvétóznák. Inkább hagyták volna üresen az egy éve meghalt Antonin Scalia bíró székét, mintsem engedték volna, hogy a demokrata elnök új bíró kinevezésével liberális irányba mozdítsa el a többséget. Többen meg egyenesen azt követelték, hogy egyáltalán ne nevezzenek ki új főbírákat, hanem csökkentsék kilencről hatra a számukat. A radikális republikánusokat egyáltalán sem zavarná, ha a bíróság elhallgatna egy időre.
Németországban a szövetségi Alkotmánybíróság elismertsége úgyszólván az alkotmányosság DNS-ének része. De mi sem vagyunk védettek a génmutációval szemben. Amikor a karlsruhei bírák visszautasították, hogy az EU és Kanada közötti gazdasági és kereskedelmi egyezmény gátjai legyenek, Katja Kipping, a Baloldali Párt vezetője nyilvánosan az „osztályérdekeknek alávetett igazságszolgáltatásról” kezdett hadoválni, majd hamar visszakozott. Jól tette, de üzenetét így is megértettük.
Igaz, az Alkotmánybíróság Második Szenátusa is veszélyes kötéltánc mutatványba kezdett, amikor az euroválság idején fórumként ajánlkozott a megosztó ügyek elbírálására, amivel teljesíthetetlen várakozásokat keltett azzal kapcsolatosan, hogy képes ex cathedra megválaszolni politikailag vitatott kérdéseket.
Homokvár áradás idején
Nemcsak az alkotmányos igazságszolgáltatás intézménye lett meggyengítve, hanem az alkotmányosság egésze. És ezzel együtt az a meggyőződés, hogy alkotmányjogi eszközök segítségével lehetséges biztosítani a békét és szabadságot.
Sok kollégámhoz hasonlóan meg vagyok győződve, hogy a politikai hatalomnak alkotmányos keretekre van szüksége – ez kölcsönöz formát és legitimitást, és biztosítja, hogy a hatalom nem tapossa el azokat, akik az útjában állnak. Meggyőződésem, hogy a népakarat zsarnokságba torkollik, ha nem korlátozza a jog, és érvényesülését nem jogi intézmények csatornái biztosítják. Az alkotmányjog nem a demokrácia korlátja, hanem nélkülözhetetlen alkotóeleme.
Most ezt e meggyőződést éri támadás világszerte. Az emberek frusztráltak, kiábrándultak és úgy látják – sokszor teljes joggal –, hogy a politikai rendszer nem azt nyújtja, amit nyújtania kellene, és a nyakatekert okoskodás tendenciózusan azt eredményezi, hogy a hatalmasok még hatalmasabbak, a hatalom nélküliek pedig még kiszolgáltatottabbak lesznek. A jogi korlátok a hibásak, mondják. Egyesek szerint az antidiszkriminációs jog és a szupranacionális szabályok. Mások szerint a szabadkereskedelmi egyezmények és a befektetésvédelmi normák. Ma már jóformán semmit sem lehet tenni anélkül, hogy ne bukkannának fel jogászok, akik elmagyarázzák, hogy amit szeretnének, az tilos és/vagy túl drága.
A politikai hatalom olyan birtokosai számára, mint Donald Trump, Theresa May vagy Jarosław Kaczyński, ez a népakarat a politikai tőke bőséges forrása. A nép kevesebb jogi kötöttséget akar? Hát, legyen! Különösen, ha a népakarat alanya nem kap jogi formázatot, hanem politikai céloknak megfelelően hajlítható. Aki „tematizál”, népszavazási kérdést fogalmaz, „tájékoztatja” a közvéleményt, egyúttal azt is meghatározza, milyen irányba változzon az aktuális „népakarat”. Ilyen módon nemcsak a bíróság, hanem bármelyik demokratikus intézmény félresöpörhető, ha kényelmetlenné válik: kinek kell parlament, ha a nép már kinyilvánította akaratát?
Az alkotmányos demokrácia állama csodálatos kastély, tele bástyákkal, tornyokkal, erős falakkal. Az építmény hosszú időn át ellenállt a „népakaratnak”, amit egy-egy párt próbált uralni. Ám még az olyan stabil demokráciában, mint Nagy-Britannia is megtörténhet, hogy egy nap azt vesszük észre: ahol előző este még egy ragyogó kastély állt, ott reggelre nem maradt más, mint egy kupac nedves homok.
Fordította: Tóth Gábor Attila
(Az írás a Verfassungsblogon jelent meg németül és angolul, szerkesztőségi cikként.)
http://verfassungsblog.de/enemy-of-the-people/
Maximilian Steinbeis
Nem hiszünk a szemünknek. A parlamenti demokrácia szülőföldjén egy bíróság úgy döntött, hogy nem Őfelsége Kormánya a szuverenitás letéteményese, ezért nem nyomhatja meg egyedül a Brexit gombot, hanem be kell vonni a nép képviselőit, az Egyesült Királyság szuverén Parlamentjét. Mi demokratikus, ha nem ez? – kérdezhetnénk. De miért gondoljuk, hogy figyelmen kívül hagyhatjuk a brit bulvársajtót és a Brexitet támogató keményvonalas kormánypárti képviselőket? A Daily Mail „A nép ellenségei” cím alatt közölte az ügyben ítélkező három bíró fényképét. A The Sun az európai elitet okolta agresszíven az ítélet miatt. Douglas Carswell képviselő a „bírák kontra nép” szöveggel kommentálta a döntést a Twitteren. David Davies ugyanott „néphatalmat” követelt a „nem választott bírák” helyett.
A nép ellenségei – Sztálin igazán szórakoztatónak tartotta volna, hogy így alakulnak a dolgok. De félretéve az 1930-as évek emlékezetét, túlzott leegyszerűsítésnek tűnik ezt a jelenséget pusztán a brit bulvársajtó és a Tory képviselők szégyenének minősíteni. Valami sokkal mélyrehatóbb történik itt. Nemcsak az Egyesült Királyságban, hanem az alkotmányos demokrácia teljes nyugati zónájában.
Politikai bírák
Lengyelországban ma élőben és színesben láthatjuk, hirtelen mennyire bizonytalanná válhat a bíróság helyzete, ha igényt tart arra, hogy az alkotmányos rangú kérdéseket kivegye a politikai többség kezéből, és bírósági eljárásban, a jogi érvelés eszközeivel maga válaszolja meg azokat. A bírák bármikor „politikai szereplőnek” bélyegezhetők, akik egy elképzelt vagy akár valóságos elit tagjaiként megkövült hatalmi szerkezetet szolgálnak, ahelyett, hogy meghallanák és teljesítenék a nép igazi akaratát.
A bíráknak nagyon nehéz megvédeniük magukat ezzel a politikai vádaskodással szemben. Andrzej Rzepliński, a lengyel Alkotmánybíróság elnöke, aki elismerésre méltó bátorsággal és kitartással próbál érvelni, csak egyre mélyebbre ássa magát abban a gödörben, amelyet az ellenségei készítettek neki. Minden interjúban, felszólalásban csak megerősíti azt, amivel egyébként is vádolják: ez az ember harcot vív, de nem jogit, hanem politikait.
Az Egyesült Államokban évtizedek óta zajlik vita a bírói aktivizmusról és a Legfelső Bíróság politikai szerepéről. Az igazságszolgáltatás igyekszik körülbástyázni magát a bírói önkorlátozás eszközeivel és azzal, hogy a „politikai kérdés doktrínát” alkalmazva elhárítja magától a döntés felelősségét a politikai ügyek jó részében. Mégis mindenki tudja, kik a liberális és a konzervatív bírák, és ha Kennedy bíró nem szavazna hol az egyik, hol a másik táborral, akkor nagyon egyszerűen ki lehetne kalkulálni, milyen ítélettel zárul a hevesen vitatott politikai ügyek többsége. Ez a régóta tartó állapot nem növelte a Legfelső Bíróság elismertségét sem otthon, sem külföldön.
A választási kampány idején a vita színvonala még mélyebbre süllyedt. Republikánus szenátorok, köztük a tekintélyes „mérsékelt” John McCain, bejelentették, hogy ha Hillary Clinton nyerné meg a választást, akkor minden jelöltjét megvétóznák. Inkább hagyták volna üresen az egy éve meghalt Antonin Scalia bíró székét, mintsem engedték volna, hogy a demokrata elnök új bíró kinevezésével liberális irányba mozdítsa el a többséget. Többen meg egyenesen azt követelték, hogy egyáltalán ne nevezzenek ki új főbírákat, hanem csökkentsék kilencről hatra a számukat. A radikális republikánusokat egyáltalán sem zavarná, ha a bíróság elhallgatna egy időre.
Németországban a szövetségi Alkotmánybíróság elismertsége úgyszólván az alkotmányosság DNS-ének része. De mi sem vagyunk védettek a génmutációval szemben. Amikor a karlsruhei bírák visszautasították, hogy az EU és Kanada közötti gazdasági és kereskedelmi egyezmény gátjai legyenek, Katja Kipping, a Baloldali Párt vezetője nyilvánosan az „osztályérdekeknek alávetett igazságszolgáltatásról” kezdett hadoválni, majd hamar visszakozott. Jól tette, de üzenetét így is megértettük.
Igaz, az Alkotmánybíróság Második Szenátusa is veszélyes kötéltánc mutatványba kezdett, amikor az euroválság idején fórumként ajánlkozott a megosztó ügyek elbírálására, amivel teljesíthetetlen várakozásokat keltett azzal kapcsolatosan, hogy képes ex cathedra megválaszolni politikailag vitatott kérdéseket.
Homokvár áradás idején
Nemcsak az alkotmányos igazságszolgáltatás intézménye lett meggyengítve, hanem az alkotmányosság egésze. És ezzel együtt az a meggyőződés, hogy alkotmányjogi eszközök segítségével lehetséges biztosítani a békét és szabadságot.
Sok kollégámhoz hasonlóan meg vagyok győződve, hogy a politikai hatalomnak alkotmányos keretekre van szüksége – ez kölcsönöz formát és legitimitást, és biztosítja, hogy a hatalom nem tapossa el azokat, akik az útjában állnak. Meggyőződésem, hogy a népakarat zsarnokságba torkollik, ha nem korlátozza a jog, és érvényesülését nem jogi intézmények csatornái biztosítják. Az alkotmányjog nem a demokrácia korlátja, hanem nélkülözhetetlen alkotóeleme.
Most ezt e meggyőződést éri támadás világszerte. Az emberek frusztráltak, kiábrándultak és úgy látják – sokszor teljes joggal –, hogy a politikai rendszer nem azt nyújtja, amit nyújtania kellene, és a nyakatekert okoskodás tendenciózusan azt eredményezi, hogy a hatalmasok még hatalmasabbak, a hatalom nélküliek pedig még kiszolgáltatottabbak lesznek. A jogi korlátok a hibásak, mondják. Egyesek szerint az antidiszkriminációs jog és a szupranacionális szabályok. Mások szerint a szabadkereskedelmi egyezmények és a befektetésvédelmi normák. Ma már jóformán semmit sem lehet tenni anélkül, hogy ne bukkannának fel jogászok, akik elmagyarázzák, hogy amit szeretnének, az tilos és/vagy túl drága.
A politikai hatalom olyan birtokosai számára, mint Donald Trump, Theresa May vagy Jarosław Kaczyński, ez a népakarat a politikai tőke bőséges forrása. A nép kevesebb jogi kötöttséget akar? Hát, legyen! Különösen, ha a népakarat alanya nem kap jogi formázatot, hanem politikai céloknak megfelelően hajlítható. Aki „tematizál”, népszavazási kérdést fogalmaz, „tájékoztatja” a közvéleményt, egyúttal azt is meghatározza, milyen irányba változzon az aktuális „népakarat”. Ilyen módon nemcsak a bíróság, hanem bármelyik demokratikus intézmény félresöpörhető, ha kényelmetlenné válik: kinek kell parlament, ha a nép már kinyilvánította akaratát?
Az alkotmányos demokrácia állama csodálatos kastély, tele bástyákkal, tornyokkal, erős falakkal. Az építmény hosszú időn át ellenállt a „népakaratnak”, amit egy-egy párt próbált uralni. Ám még az olyan stabil demokráciában, mint Nagy-Britannia is megtörténhet, hogy egy nap azt vesszük észre: ahol előző este még egy ragyogó kastély állt, ott reggelre nem maradt más, mint egy kupac nedves homok.
Fordította: Tóth Gábor Attila
(Az írás a Verfassungsblogon jelent meg németül és angolul, szerkesztőségi cikként.)
http://verfassungsblog.de/enemy-of-the-people/
Maximilian Steinbeis
2016. december 9., péntek
Szijjártóék visszaszóltak Amerikának Ahmed H. miatt
Szerda délelőtt reagált a Külgazdasági és Külügyminisztérium az Egyesült Államok külügyminisztériumának előző esti közleményére, amely arról szólt, hogy Amerikát aggasztja Ahmed H., a Magyarországon terrorcselekmény vádja miatt 10 év fegyházra ítélt szír férfi esete.
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál
- válaszolt Menczer Tamás, a minisztérium sajtófőnöke. Aztán azzal folytatta:
"furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába. Lehet, hogy mindez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az. Sőt, Magyarországon nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem igenis a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem.
Megtámadni a magyar határt, több órán keresztül támadást vezényelni a határt védő magyar rendőrök ellen, súlyos bűncselekmény, amiért súlyos büntetés jár. Egy dolgot azonban megígérhetünk: Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését."
Pár órával később az Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy - tárgyilagosabb hangvételű - válaszközleményt az amerikai külügyminisztériumnak. Ebben az áll, hogy:
"Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába.
A bírói függetlenség tiszteletben tartását elvárjuk a szövetséges országoktól, így az Egyesült Államoktól is.
Leszögezzük, hogy a washingtoni külügyminisztérium által idézett bírói döntés egy elsőfokú, nem jogerős ítélet. Magyarország Alaptörvénye pedig előírja a bírósági eljárásokkal kapcsolatban a tisztességes eljárás követelményét."
Egyébként a magyar kormánypártoktól, kormánypárti politikusoktól sem idegen, hogy véleményt nyilvánítsanak bírósági ítéletekről. Ahmed H. ügyéről például a Fidesz is kiadott közleményt múlt szerdán, üdvözölték a 10 éves büntetést, és azt írták, "minden migránsnak tudnia kell, hogy aki be akar lépni hazánk területére, annak tiszteletben kell tartani Magyarország törvényeit és a magyar hatóságokat".
2013-ban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetőjeként videóüzenettel tiltakozott a négy halálos áldozatot követelő balesetben vétkes Eva Rezešová házi őrizete ellen. Rogán magát az ítéletet nem minősítette, de azt felháborítónak nevezte, hogy a bíróság „rögtön, még a másodfokú eljárás előtt, luxuskörülmények közé" kihelyezte házi őrizetbe a nőt. 2012 májusában pedig Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter volt az, aki az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Cozma-ügy nyomán a Kúria elnökétől.
http://index.hu/belfold/2016/12/07/ahmed_h._amerikai_kulugy_velemeny_szijjarto_miniszteriuma_reakcio/
Felháborító és elfogadhatatlan, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériuma magyar bírósági ítéleteket kommentál
- válaszolt Menczer Tamás, a minisztérium sajtófőnöke. Aztán azzal folytatta:
"furcsa, hogy a világot a hatalmi ágak szétválasztásáról rendszeresen kioktató amerikai külügy most arra szólít fel egy kormányt, hogy avatkozzon be a bíróság dolgába. Lehet, hogy mindez az Egyesült Államokban lehetséges, de Magyarországon nem az. Sőt, Magyarországon nem is az úgynevezett civil szervezetek, hanem igenis a bíróság dönt azoknak a sorsáról, akik bűncselekményt követtek el, és ez így is marad, függetlenül attól, hogy az Egyesült Államok külügyminisztériumának ez tetszik vagy sem.
Megtámadni a magyar határt, több órán keresztül támadást vezényelni a határt védő magyar rendőrök ellen, súlyos bűncselekmény, amiért súlyos büntetés jár. Egy dolgot azonban megígérhetünk: Magyarország soha nem fogja számon kérni az amerikai bíróságokon az amerikai rendőröket megtámadó terroristák elítélését."
Pár órával később az Igazságügyi Minisztérium is kiadott egy - tárgyilagosabb hangvételű - válaszközleményt az amerikai külügyminisztériumnak. Ebben az áll, hogy:
"Magyarországon a bíróságok függetlenek, így a kormánynak nincs és nem is lehet beleszólása a bírósági ítéletek meghozatalába.
A bírói függetlenség tiszteletben tartását elvárjuk a szövetséges országoktól, így az Egyesült Államoktól is.
Leszögezzük, hogy a washingtoni külügyminisztérium által idézett bírói döntés egy elsőfokú, nem jogerős ítélet. Magyarország Alaptörvénye pedig előírja a bírósági eljárásokkal kapcsolatban a tisztességes eljárás követelményét."
Egyébként a magyar kormánypártoktól, kormánypárti politikusoktól sem idegen, hogy véleményt nyilvánítsanak bírósági ítéletekről. Ahmed H. ügyéről például a Fidesz is kiadott közleményt múlt szerdán, üdvözölték a 10 éves büntetést, és azt írták, "minden migránsnak tudnia kell, hogy aki be akar lépni hazánk területére, annak tiszteletben kell tartani Magyarország törvényeit és a magyar hatóságokat".
2013-ban Rogán Antal a Fidesz frakcióvezetőjeként videóüzenettel tiltakozott a négy halálos áldozatot követelő balesetben vétkes Eva Rezešová házi őrizete ellen. Rogán magát az ítéletet nem minősítette, de azt felháborítónak nevezte, hogy a bíróság „rögtön, még a másodfokú eljárás előtt, luxuskörülmények közé" kihelyezte házi őrizetbe a nőt. 2012 májusában pedig Navracsics Tibor, az akkori igazságügyi miniszter volt az, aki az ítélkezési gyakorlat felülvizsgálatát kérte a Cozma-ügy nyomán a Kúria elnökétől.
http://index.hu/belfold/2016/12/07/ahmed_h._amerikai_kulugy_velemeny_szijjarto_miniszteriuma_reakcio/
2016. december 6., kedd
Döntött az alkotmánybíróság: milliárdokat fizethet az állam
Kártérítésre jogosultak a németországi atomerőműveket üzemeltető vállalatok, miután a német alkotmánybíróság kedden kimondta, hogy a német kormány és parlament tulajdonosi jogokat sértett az atomerőművek bezárásának felgyorsításáról hozott döntésével.
A kormány és a törvényhozás alsóháza a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után döntötte el, hogy Németország szakít az atomenergia használatával. Az energiapolitikai fordulat jegyében 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárják. A három német szolgáltató Fukusima előtt együttesen 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig további egyet. Az RWE és az E.ON német energiipari konszern, valamint a svéd Wattenfall megtámadta a kormány döntését, azzal érvelve, hogy ez az intézkedés egyet jelent a kisajátítással.
Kártérítést kell fizetnie a német államnak az atomerőműveket üzemeltető cégeknek
A német alkotmánybíróság kimondta: a német kormánynak jogában állt a fukusimai atomkatasztrófát indoknak tekinteni arra, hogy felgyorsítsa a nukleáris erőművek bezárását. Az erőműveket működtető vállalatoknak viszont joga van "megfelelő" nagyságú kártérítést kérni a legrégibb reaktorok működésének beszüntetését elrendelő döntésért, mert "jóhiszeműen" végrehajtott befektetései kárba vesztek.
A bíróság nem jelölte meg a pontos összeget, de sajtóértesülések szerint 19 milliárd euróra rúg a vállalatok kompenzációs igénye. A kormánynak 2018. június 30-ig kell gondoskodnia arról, hogy új törvényben szabályozzák az atomerőművek bezárását. A német energiaipari konszerneknek kedvező hír hallatán a frankfurti tőzsdén jelentős emelkedésnek indult az érintett cégek árfolyama: az E.ON 5,75 százalékkal, a RWE pedig 4,58 százalékkal drágult.
http://www.origo.hu/gazdasag/20161206-dontott-az-alkotmanybirosag-milliardokat-fizethet-a-nemet-allam.html
A kormány és a törvényhozás alsóháza a 2011-es fukusimai atomkatasztrófa után döntötte el, hogy Németország szakít az atomenergia használatával. Az energiapolitikai fordulat jegyében 2022-ig valamennyi atomerőművet bezárják. A három német szolgáltató Fukusima előtt együttesen 16 atomerőművet üzemeltetett, a svéd Wattenfall pedig további egyet. Az RWE és az E.ON német energiipari konszern, valamint a svéd Wattenfall megtámadta a kormány döntését, azzal érvelve, hogy ez az intézkedés egyet jelent a kisajátítással.
Kártérítést kell fizetnie a német államnak az atomerőműveket üzemeltető cégeknek
A német alkotmánybíróság kimondta: a német kormánynak jogában állt a fukusimai atomkatasztrófát indoknak tekinteni arra, hogy felgyorsítsa a nukleáris erőművek bezárását. Az erőműveket működtető vállalatoknak viszont joga van "megfelelő" nagyságú kártérítést kérni a legrégibb reaktorok működésének beszüntetését elrendelő döntésért, mert "jóhiszeműen" végrehajtott befektetései kárba vesztek.
A bíróság nem jelölte meg a pontos összeget, de sajtóértesülések szerint 19 milliárd euróra rúg a vállalatok kompenzációs igénye. A kormánynak 2018. június 30-ig kell gondoskodnia arról, hogy új törvényben szabályozzák az atomerőművek bezárását. A német energiaipari konszerneknek kedvező hír hallatán a frankfurti tőzsdén jelentős emelkedésnek indult az érintett cégek árfolyama: az E.ON 5,75 százalékkal, a RWE pedig 4,58 százalékkal drágult.
http://www.origo.hu/gazdasag/20161206-dontott-az-alkotmanybirosag-milliardokat-fizethet-a-nemet-allam.html
2016. december 4., vasárnap
Megnyirbálták a németek az uniós bevándorlók szociális juttatásait
Németországban a szövetségi parlament (Bundestag) csütörtök este megszavazta a kormány javaslatát az uniós társállamokból érkező bevándorlók szociális ellátási jogosultságának korlátozásáról.
A szociális juttatások megszerzését célzó úgynevezett szegénységi bevándorlás elkerülését célzó új szabály szerint a nem német európai uniós állampolgárok csak akkor kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha öt éven keresztül a német állam segítsége nélkül gondoskodtak magukról.
Az elhelyezkedni nem tudó uniós bevándorlónak az öt év letelte előtt csupán úgynevezett áthidaló támogatás jár, de csak az alapvető szükségletek kielégítésére és mindössze egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.
A szabályozást a kormányoldal szavazataival fogadták el. A Bundestag ellenzéki pártjai elutasították a jogszabálytervezetet, és a Zöldek alternatív javaslatot nyújtottak be, amely szerint a társországok állampolgárai háromhavi németországi tartózkodással jogosultságot szereznek a szociális támogatásra vagy munkanélküli segélyre, ha igazolni tudják, hogy igyekeznek elhelyezkedni. A javaslatot a kormánypártok - a CDU/CSU jobboldali pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - képviselőinek szavazataival elvetették.
A kormány elsősorban a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós bevándorlók hat hónapi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra, függetlenül attól, hogy dolgoztak-e valaha Németországban.
Becslések szerint nagyjából 130 ezer munkakereső nem német uniós állampolgár élhet Németországban, szociális ellátásuk évente 800 millió euróba kerülne.
Andrea Nahles szövetségi munkaügyi miniszter októberben, amikor a kormány a Bundestag elé terjesztette a javaslatot, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban egy vendégkommentárban kiemelte: a munkavállalók szabad áramlásának alapelve nem azt jelenti, hogy az uniós bevándorlók munkavégzés nélkül, néhány hónap alatt jogosultságot szereznek a német szociális rendszer juttatásaira.
Az SPD-s politikus sürgette a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek összehangolását. Mint írta, be kell zárni a kiskapukat, amelyek megnehezítik az ellátórendszerek védelmét a visszaélésektől. Javaslata szerint egységes "szociális minimumszabályokat" szükséges kidolgozni a minimálbérről, a megélhetési minimum állami biztosításáról és a munkaerő mobilitásáról, különben az EU szétesése felé mutató, "végzetes következményekkel" fenyegető folyamatok indulhatnak el.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése után nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen.
"Aki csal, az repül" - hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/megnyirbaltak-a-nemetek-az-unios-bevandorlok-szocialis-juttatasait-478714
A szociális juttatások megszerzését célzó úgynevezett szegénységi bevándorlás elkerülését célzó új szabály szerint a nem német európai uniós állampolgárok csak akkor kaphatnak szociális vagy munkanélküli támogatást, ha öt éven keresztül a német állam segítsége nélkül gondoskodtak magukról.
Az elhelyezkedni nem tudó uniós bevándorlónak az öt év letelte előtt csupán úgynevezett áthidaló támogatás jár, de csak az alapvető szükségletek kielégítésére és mindössze egy hónapra, és kaphatnak hitelt is, amelyből viszont kizárólag hazautazásuk költségét fedezhetik.
A szabályozást a kormányoldal szavazataival fogadták el. A Bundestag ellenzéki pártjai elutasították a jogszabálytervezetet, és a Zöldek alternatív javaslatot nyújtottak be, amely szerint a társországok állampolgárai háromhavi németországi tartózkodással jogosultságot szereznek a szociális támogatásra vagy munkanélküli segélyre, ha igazolni tudják, hogy igyekeznek elhelyezkedni. A javaslatot a kormánypártok - a CDU/CSU jobboldali pártszövetség és a szociáldemokrata párt (SPD) - képviselőinek szavazataival elvetették.
A kormány elsősorban a szövetségi szociális bíróság tavaly év végi döntéseire reagál a szigorítással. A bíróság ítéletei alapján az uniós bevándorlók hat hónapi tartózkodás után jogosultságot szereznek szociális támogatásra, függetlenül attól, hogy dolgoztak-e valaha Németországban.
Becslések szerint nagyjából 130 ezer munkakereső nem német uniós állampolgár élhet Németországban, szociális ellátásuk évente 800 millió euróba kerülne.
Andrea Nahles szövetségi munkaügyi miniszter októberben, amikor a kormány a Bundestag elé terjesztette a javaslatot, a Frankfurter Allgemeine Zeitung című lapban egy vendégkommentárban kiemelte: a munkavállalók szabad áramlásának alapelve nem azt jelenti, hogy az uniós bevándorlók munkavégzés nélkül, néhány hónap alatt jogosultságot szereznek a német szociális rendszer juttatásaira.
Az SPD-s politikus sürgette a nemzeti társadalombiztosítási rendszerek összehangolását. Mint írta, be kell zárni a kiskapukat, amelyek megnehezítik az ellátórendszerek védelmét a visszaélésektől. Javaslata szerint egységes "szociális minimumszabályokat" szükséges kidolgozni a minimálbérről, a megélhetési minimum állami biztosításáról és a munkaerő mobilitásáról, különben az EU szétesése felé mutató, "végzetes következményekkel" fenyegető folyamatok indulhatnak el.
Németországban Nagy-Britanniához hasonlóan a román és bolgár állampolgárok munkavállalási korlátozásainak 2014. január 1-jei megszűnése után nagy vita bontakozott ki a munkaerő EU-n belüli szabad áramlásának elve és a szociális juttatások összefüggéseiről. A kisebbik jobbközép kormánypárt, a CSU szigorú fellépést sürgetett a szociális juttatásokkal visszaélő uniós migránsok ellen.
"Aki csal, az repül" - hangoztatták a bajor párt képviselői a Németországba bevándorló uniós állampolgárokkal kapcsolatban.
http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/megnyirbaltak-a-nemetek-az-unios-bevandorlok-szocialis-juttatasait-478714
2016. november 24., csütörtök
Orbánék amerikai csapdába sétálhattak bele, amikor beengedték Pharaont Magyarországra
2014 októberében vízumkérelmet adott be Magyarországra Ghaith Pharaon.
Aztán a terrorizmus finanszírozásával vádolt, körözött bankár lázasan üzletelni kezdett Tiborcz Istvánhoz és a magyar államhoz kötődő cégekkel.
Majd a magyar választók is megtudták, hogy Pharaon nagyon sötét figura, és Orbán elkezdte hajtogatni, hogy amerikai titkosszolgálati játszma zajlik a háttérben.
Az a durva, hogy még az is lehet, hogy Orbánnak igaza van.
Ha így van, akkor az amerikaiak ravasz csapdát állítottak Orbánéknak, Tiborcz István pedig úgy lépett bele, mintha nem lenne holnap.
Orbán Viktor még októberben azt mondta a parlamentben, hogy Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül
amerikai titkosszolgálati játszma zajlik.
A miniszterelnök egy MSZP-s kérdésre válaszolt így, és a téma azért jött fel, mert az FBI és az Interpol által is körözött Pharaon villát vásárolt Orbán XII. kerületi házával szemközt. A pénzmosással, terrorizmus támogatásával, vesztegetéssel, illegális bevándorlás elősegítésével és nukleáris technológiával való visszaéléssel is vádolt szaúdi bankár korábban bőszen üzletelt Tiborcz Istvánhoz köthető cégekkel és a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is.
Orbán és a kormány egy ideig ragaszkodott hozzá, hogy Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára, most viszont már úgy tűnik, mintha kihátráltak volna ebből, és csak annyit mondanak, hogy a bankár már nem tartózkodik Magyarországon.
De bármennyire is gyanús meg sötét figura is ez a Pharaon, és bármekkorát is hibáztak a magyar titkosszolgálatok, hogy a miniszterelnök és a családja közelébe engedték ezt az embert,
jó esély van arra is, hogy Orbán joggal emleget amerikai titkosszolgálati játszmát a háttérben.
A törvényen kívüli bank strómanja
Ghaith Pharaon a hetvenes években tűnt fel az Egyesült Államokban, amikor megvett két amerikai bankot. A sajtó gyakran foglalkozott vele, mert a szaúdi milliárdos kifejezetten érdekes figura: Pharaon volt az egyik első közel-keleti milliárdos, aki hivalkodó életmódjával az amerikaiaknak is bemutatta, milyen gazdag is az arab olajországok elitje.
A 90-es években azonban kiderült, hogy Ghaith Pharaon mesés gazdagsága egy BCCI nevű bankból érkezett. Pharaon ugyanis már a nyolcvanas években kiesett a szaúdi uralkodócsalád bizalmából, onnantól kezdve főleg a BCCI alapítójának, a pakisztáni Aga Hasszán Abedinek volt a legfontosabb strómanja. A bankárt Abedi mozgatta. Pharaon Abedi parancsára vette meg a két amerikai bankot is, és azokat nem ő, hanem a BCCI irányította. Egy 1988-as BCCI-s auditjelentés szerint Ghaith Pharaon és testvére, a nagy playboy hírében álló Wabel Pharaon legalább 228 millió dollárnyi személyi kölcsönt kaptak a BCCI-től mindenféle fedezet nélkül, és ezeket nem is törlesztették.
A BCCI-ről a kilencvenes évek elején kiderült, hogy igazából nem is bank, inkább egy nemzetközi bűnszervezet és a világ legnagyobb piramisjátéka. Vezetői fegyverkereskedelemben, nukleáris technológia kereskedelmében és drogkereskedelemben is érintettek voltak, és hogy ez ne derüljön ki, évtizedeken át amerikai, angol, pakisztáni, francia, luxemburgi, kajmán-szigeteki, panamai és koreai hivatalnokokat fizettek le. A több mint 70 országban, ahová a BCCI betette a lábát, többnyire vesztegetéssel tartotta távol magától a hatóságokat.
1988-ban egy Pablo Escobar elleni amerikai akció során kiderült, hogy a BCCI floridai fiókjai nyakig sárosak, nemcsak Escobar drogbevételeit kezelik, de Manuel Noriega, a szankciókkal sújtott panamai diktátor pénzét is mossák. Ráadásul a BCCI-vel kapcsolatba kerülő amerikai beépített ügynökök számára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a BCCI az egész világon hasonlóan sötét üzletekben utazik.
Mindenki nagy meglepetésére azonban az ügyből nem lett semmi, a BCCI néhány floridai vezetőjét lecsukták, de még a tárgyalást sem előzetesben kellett várniuk, hanem maradhattak a luxuslakásaikban. Később pedig az amerikai hatóságok
eltüntették a BCCI elleni bizonyítékokat.
1991-ben és 1992-ben végül a mindenre elszánt New York-i ügyészség, egy maroknyi bátor újságíró és az amerikai központi bank néhány ellenőre miatt mégis botrány kerekedett, és a BCCI lelepleződött. A bankot ekkor már Nagy-Britanniában is szorongatták, könyvvizsgálói jelentések ugyanis kiderítették, hogy több milliárd dollár hiányzik a BCCI könyveléséből, és hogy a bankon belül működött egy kifejezetten bűnözőknek fenntartott privátbanki részleg is.
Pakisztántól Washingtonig
De hogy miért kellett a floridai ügy után négy év ahhoz, hogy Amerikában kirobbanjon a BCCI-botrány, azt csak a BCCI történetének ismeretében lehet megérteni.
Aga Hasszán Abedi a hetvenes évek elején alapította a bankot, és kezdetben a BCCI kizárólag azért volt felelős, hogy a Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó pakisztáni munkások fizetését hazautalja. Abedi erre Abu-Dhabi emírjétől kapott megbízást, és mivel a BCCI-nek nem volt versenytársa ezen a piacon, a pakisztáni munkások pénzének féllegális kezelésével hamar komoly tőkét halmozott fel a bank.
Az igazi aranykor azonban a hetvenes évek végén jött el. Az iráni sah majd a 79-ben hatalomra kerülő forradalmi kormány egyre súlyosabban büntette a droggal kapcsolatos bűncselekményeket, ezért pedig az Afganisztánból induló drogcsempész-útvonalak többsége az afgán-irániról fokozatosan az afgán-pakisztáni határra helyeződött.
Ez nagyon jól jött Fazle Haq altábornagynak, aki Pakisztán észak-keleti határmenti régiójának kormányzójaként átvette az irányítást a fő csempészútvonalak fölött. Haq már a hetvenes évek közepén feltűnt Abedi mellett a BCCI irányítói között, a drogbevételek növekedése pedig csak kiterjesztette a befolyását. Természetesen a drogpénzek is a BCCI-be vándoroltak.
Az amerikai külügynél többen is elképedve figyelték Haq mesterkedéseit, de az USA a nyolcvanas éveben sem tett semmit a katonatiszt hatalmának megtörése érdekében.
Az altábornagy ugyanis a CIA embere volt.
Haq azért volt fontos az amerikaiaknak, mert a drog mellett ő felelt az Afganisztánba irányuló fegyvercsempészetért is, ezek a fegyvercsempész útvonalak pedig kulcsfontosságúak voltak az amerikaiaknak, akik fegyverrel látták el a megszálló szovjetek ellen harcoló afganisztáni mudzsahedeket. Ennek az akciónak végül nagy szerepe volt a szovjet hadsereg és a szovjet gazdaság kivéreztetésében, így pedig siettette a Szovjetunió összeomlását is. Az amerikaiak azonban csak Haq támogatásával tudtak fegyvert szállítani az afgán harcosoknak. Ezért a segítségért cserébe pedig szemet hunytak az altábornagy drogcsempész ügyei fölött.
Az így megerősödő BCCI aztán sorra nyitotta az irodáit szerte a világon, a bank titokzatossága, átláthatatlansága és a pénzügyi szabályok folyamatos áthágása pedig egyre több bűnöző számára tette vonzóvá a BCCI szolgáltatásait. De nemcsak bűnözők keresték a bankot, rengeteg titkosszolgálat is tartott pénzt a BCCI-ben, hogy észrevétlenül finanszírozhassa akcióit bárhol a világon.
A CIA a BCCI elleni vizsgálat idején nyíltan el is ismerte, hogy több nemzetközi titkos akcióját is a bankon keresztül intézte, de az is kiderült, hogy Izrael is a BCCI közvetítésével bonyolította az arab országokba irányuló, egyébként tiltott fegyvereladásait. Sőt, egy 1988-as Price Waterhouse jelentés szerint
még a Magyar Nemzeti Bank is komoly összeget parkoltatott a BCCI brit irodájánál,
igaz, sem a britek, sem az amerikaiak nem tudták kideríteni, hogy pontosan milyen kapcsolat volt a Magyar Népköztársaság kormánya és a BCCI vezetői között, és hogy az MNB mire használta a BCCI-nél tartott 15 millió dollárt.
A BCCI tehát legkésőbb Haq altábornagy feltűnésekor összefonódott a CIA-val, sőt
a bank alapítói körül is ott legyeskedett már 1972-ben a CIA szaúd-arábiai főnöke, egy Raymond Close nevű ügynök.
Annyi biztos, hogy a bank évtizedeken át segített elrejteni az amerikai kormányzat kínosabb üzleteit, többek közt azokat is, amiket Szaddám Husszein rendszerével vagy a nigériai kormánnyal bonyolítottak.
A BCCI vezetői nagy gondot fordítottak arra is, hogy az amerikai vezetők mindig szimpátiával viszonyuljanak a bankhoz. 1977-ben, amikor Jimmy Carter demokrata jelöltként megnyerte az elnökválasztást, sokan pletykáltak róla, hogy a Carter-kampány egyik fő finanszírozója a BCCI volt. Annyi biztos, hogy Carter beiktatása után, 1978 januárjában, Aga Hasszán Abedi, a BCCI alapítója fizette ki Carter elnök georgiai mogyorófarmjának adósságát a National Bank of Georgia felé. A National Bank of Georgiát pedig épp ekkor vette meg Carter egyik közeli üzlettársától Ghaith Pharaon.
Pharaon és Abedi abemesélték a Carter-adminisztráció hatóságainak, hogy a National Bank of Georgia teljesen függetlenül működik majd a BCCI-től, de 1991-ben kiderült, hogy Pharaon már ekkor sem a maga nevében járt el, hanem Abedi parancsára, BCCI-s hitelből vette a bankot, amit aztán teljes egészében a BCCI irányítása alá vontak.
Abedi és Pharaon közel kerültek a Carter-adminisztráció több fontos hivatalnokához is, lényegében akkor kezdték el teljesen behálózni a Demokrata Pártot.
Carter elnökhöz köthető szervezetek összesen több mint 10 millió dollárt kaptak a BCCI-től, és ebből 1,5 millió már egészen biztosan a bank elleni floridai vizsgálat után érkezett.
Közben barátságot kötöttek a CIA-t ekkoriban irányító George H. W. Bush-sal is, pedig Bush-nak minden valószínűség szerint tudnia kellett, hogy mit művel éppen Pakisztánban Haq altábornagy és a BCCI.
1991-ben a BCCI-botrányt kirobbantó újságírók a Time magazinnál alig akarták elhinni, hogy a BCCI sötét ügyeiről nemcsak a CIA-nak, az FBI-nak, a külügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, de a Fehér Háznak is tudomása van. Ekkorra ugyanis jól látszott, hogy Pharaonék nemcsak a Demokrata Pártot hálózták be a Carter-embereken keresztül, hanem a Bush-családdal is kapcsolatban állnak. 1989 és 1993 között pedig éppen az a Bush volt az USA republikánus elnöke, aki még CIA igazgatóként került kapcsolatba a BCCI vezetőivel.
Hogy mennyire elért mindenhová a BCCI keze, azt az is bizonyítja, hogy az első komoly nyomozást a bank ellen a jelenlegi amerikai külügyminiszter, John Kerry szenátor kezdeményezte még egy szenátusi bizottságban. A nyomozásról egy jelentés is készült, ez viszont több újságíró szerint nem volt annyira kimerítő, mint amennyire lehetett volna. Nem sokkal később kiderült, hogy Kerry szenátori kampányában is volt a BCCI-hez köthető adomány, igaz, a könyvelés szerint csak 4000 dollár.
De az igazán magasra vezető szálak nem nagyon kerültek elő abban az 1992-es nyomozásban sem, ami végül a BCCI bedőléséhez vezetett.
25 éve szökésben
A BCCI-botrány idején 1991-ben és 1992-ben a társaság legtöbb vezetője és strómanjaik ellen elfogatóparancsot adtak ki az amerikai hatóságok. Nem volt ez alól kivétel Pharaon sem, aki ellen 1991. november 15-én emelt vádat az amerikai szövetségi bíróság. Az elfogatóparancsot is még aznap kiadták rá, és ez a budapesti amerikai nagykövetség szerint a mai napig érvényben van.
Pharaont azonban soha nem kapták el, és kifejezetten furcsán állnak hozzá az amerikai hatóságok: ahogyan több ország (köztük Magyarország) titkosszolgálatai is észrevették, az amerikai hatóságok annyira passzívak az ügyben, hogy
valószínűleg ténylegesen nem is akarják elfogni Ghaith Pharaont.
Az amerikai hatóságok egyetlen igazi próbálkozása az volt, amikor 2006-ban Szicíliában az FBI és az olasz rendőrség lerohanta bankár jachtját, de Pharaon épp akkor nem volt a fedélzeten. Furcsa, hogy a rajtaütést épp akkorra időzítették, amikor Pharaon nem volt a hajón, hiszen a korábbi megfigyelések szerint Pharaon ekkoriban éveken át szinte folyamatosan a jachtján lakott.
Ha az elfogására nem is tettek komoly kísérleteket, azért tárgyaltak vele. A BCCI összedőlése utáni kártérítési eljárásban felmerült, hogy Pharaon megtarthatott több százmillió dollárnyit a bank vagyonából, azért érdemes lenne Pharaon vagyonát is zárolni, majd bevonni a kártérítésbe. A bank felszámolói azonban úgy ítélték meg, hogy ez nagyon időigényes és drága lenne, Pharaon ugyanis a legtöbb cégét és ingatlanját bonyolult strómanrendszeren keresztül birtokolja, ezt visszafejteni pedig nagyon nagy munka.
Ezért inkább úgy döntöttek, hogy megegyeznek Pharaonnal. Egy 2012-ben keletkezett BCCI-s belső dokumentum szerint 2001-ben meg is állapodtak, hogy Pharaon összesen 175 millió dollárt fizet a kártérítési kasszába, és ezt a pénzt Pharaon 2005-ig hiánytalanul be is fizette.
A felszámolók azonban valószínűleg tudják, hogy ezzel Pharaon olcsón megúszta, a 2012-es dokumentum szerint ugyanis később is többször felmerült, hogy még kérnek pénzt a bankártól a kártérítésekhez.
Eközben több, Pharaonhoz kötődő cég is felbukkant az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki inváziója idején a katonai beszállítók környékén, és úgy tűnt, hogy az amerikaiaknak ezzel sincs nagy problémájuk. Ráadásul egy Pharaonhoz erősen kötődő cég 2008-ban szerződést kötött az amerikai hadsereggel, és 120 millió dollár értékben szállított repülőgép-üzemanyagot az amerikaiaknak.
Érthetetlen, hogy ha az amerikaiak szerint Pharaon tényleg annyira veszélyes bűnöző, akkor miért üzletelnek vele, és miért nem kapják el. Vagy ha már üzletelnek vele, és a BCCI felszámolói is megegyeztek Pharaonnal, akkor egyáltalán mi értelme még mindig érvényben tartani a letartóztatási parancsot.
A parancs kiadása óta Pharaon többször is megfordult az Európai Unióban, itt pedig az amerikai hatóságok tényleg könnyen elérhették, ahogyan a magyar kormányt is kérhették volna, hogy tartóztassák le a bankárt.
Pharaon. Ghaith Pharaon
A bankár furcsa státuszát azonban magyarázhatja, hogy komoly CIA-s kapcsolatokkal rendelkezik. A fentebb leírt BCCI-s kapcsolatok mellett még Szaúd-Arábiában töltött gyerekkorától fogva jó barátja a CIA-val szoros szövetségben dolgozó szaúdi hírszerzés volt vezetőjének Kamal Adhamnak is.
Ezzel egybecseng, hogy több forrás szerint az orosz titkosszolgálat is gyanakodva nézte Pharaon magyarországi feltűnését, ugyanis
gyanítják, hogy a bankár kapcsolatban áll az amerikai titkosszolgálatokkal.
Az ATV-nek is beszélt erről egy névtelen szakértő, aki szerint „más magyarázat nincs arra, hogy 25 éves körözés ellenére, miért utazgathat még a nagyvilágban”.
Minden esetre, Pharaon éppen 2014 októberében adott be vízumkérelmet Magyarországon, azaz éppen akkor, amikor kirobbant a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar-amerikai diplomáciai botrány, a kitiltási ügy.
Lázár János szerint mikor Pharaon vízumkérelmét elbírálták, a magyar hatóságok megkérdezték az amerikaiakat, hogy van-e ezzel valami gondjuk, és állítólag nem érkezett válasz. (Igaz, egy későbbi kormányinfón már úgy fogalmazott, hogy „az amerikai hatóságok is láthatták, amikor bekerült a schengeni rendszerbe” Pharaon kérelme. Ebből fogalmazásból azonban már nem következik, hogy hivatalosan meg is keresték az amerikaikat.)
Ha Lázár igazat mond, és tényleg szóltak az amerikaiaknak, az azt jelenti, hogy talán az akkor még André Goodfriend vezette nagykövetségnek nem volt ellenére, hogy Pharaon magyar vízumot kapjon. Azzal, hogy az amerikaiak nem küldtek hivatalos választ, lesöpörték magukról a felelősséget, és mégis elérték a céljukat: hogy Pharaon átcsússzon a magyar hatóságok szűrőjén. Igaz, Pharaon interpolos körözése miatt a magyar hatóságok maguktól is léphettek volna, de ez a legrosszabb esetben is csak annyit jelent, hogy a magyar hatóságokat ugyanannyira nem érdekli Pharaon elfogása, ahogyan az amerikaiakat sem.
Megkérdeztük az amerikai külügyminisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is, hogy a magyarok valóban kérdezték-e őket, és ha igen, miért nem válaszoltak, de csak annyit írtak, hogy
nem kommentálhatják az ügyet.
Lázár arról is beszélt, hogy miután Pharon magyar vízumkérelme bekerült a schengeni rendszerbe, a német hatóságok jelezték, hogy nekik nem gond, ha Magyarország vízumot biztosít a bankárnak. Kérdeztük erről a budapesti német nagykövetséget, de tőlük egyáltalán nem érkezett válasz.
A csali
Mikor Pharaon 2014 őszén beadta vízumkérelmét, hozzá köthető külföldiek már hónapok óta duruzsolták kormánypárti üzletemberek fülébe, hogy a dúsgazdag Pharaon idejönne, és mesés üzleti lehetőségekkel kecsegtetné a partnereit. Az amerikaiak joggal számíthattak arra, hogy ezek a politikaközeli magyar üzletemberek lesznek annyira mohók, hogy elintézzék Pharaon vízumát különösebb átvilágítás nélkül. (A belügy szerint Pharaon már 2014 februárjában kapott magyar tartózkodási engedélyt, de ehhez nem vettek ujjlenyomatot tőle, pedig kötelező lett volna. Forrásaink szerint az amerikai-magyar kapcsolatok már ekkor sem voltak jók, de a feszültségekből semmi nem pattant ki, mert mindkét fél a 2014-es magyar választások eredményét várta. A helyzet a kitiltási botránnyal vált mindenki számára nyilvánvalóvá, és ekkor érkezett Pharaon vízumigénylése is, hogy még jobban beágyazódhasson a magyar üzleti életbe.)
Pharaon a Magyarországra érkezése után utat talált a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is.
Pharaon egy évvel korábban vágott bele a kastélybizniszbe, mint Tiborcz. A Pharaon-Alfa 2014 decemberében szerezte meg első kastélyát, a seregélyesit, a Tiborczhoz köthető TRA Kft. pedig 2015 decemberében vette meg a turai kastélyt (ekkorra Pharaonnak már több kastélya is volt Magyarországon). Nem sokkal később jött a jogszabályváltozás, ami jelentős adókedvezményekkel ajándékozta meg a műemlék kastélyok felújítóit.
Pharaon és Tiborcz üzleti kapcsolata 2016-ban mélyült el, ekkor az egyik Tiborcz-közeli kastélyos cég eladta az egyik Pharaon-cégnek a József nádor téren lévő volt Postabank-székházat.
Ekkoriban Tiborcz már maga is tárgyalt Pharaon embereivel, Zaid Naffával és Abu Namousszal. Az egyik ilyen tárgyalásról még képet is készített a Magyar Narancs.
2015-ben a Pharaon hálózat összefonódott a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is egy élelmiszeripari cégen keresztül.
Pharaon közel került Mészáros Lőrinchez is, 2016 nyarán Pharaon és Mészáros jachtjai együtt parkoltak az Adrián, a spliti kikötőben. Orbán Viktor pedig nem árulja el, hol volt aznap, amikor egymás mellett parkolt a két hajó.
A CIA-nak ehhez annyiban fűződhet érdeke, hogy ha Tiborcz István és fontos kormányzati kötődésű cégek üzletelni kezdenek Pharaonnal, akkor így Orbánhoz közeli személyek kerülnek üzleti kapcsolatba egy olyan emberrel, akit többek közt terrorizmus finanszírozása miatt keresnek. Az ilyen üzleti kapcsolatokra pedig a világ legtöbb államában nagyon szigorú szabályozás vonatkozik, adott esetben akár komoly utazási korlátozásokkal is sújthatják a Pharaonnal seftelő magyarokat.
Így pedig az amerikai hatóságok egy újabb aduászt kapnak a kezükbe Orbánékkal szemben. Tény, hogy 2014 második felében a két ország között annyira rossz volt a viszony, hogy az amerikaiak igyekeztek minél több fronton is keresztbe tenni a magyar kormánynak. Naiv lenne feltételezni, hogy titkosszolgálati eszközöket nem vetettek volna be.
+1: A rejtőzködő Wikipédia-szerkesztő
Az is furcsa, hogy a Pharaonról szóló magyar Wikipédia oldal bejegyzője nagyon igyekszik rejteni a kilétét.
Ghaith Pharaonról idén október 28-ig kizárólag egy angol nyelvű Wikipédia-oldal szólt. Ezt az oldalt 2006 novemberében hozta létre egy Whiskey Pete nevű Wikipédia felhasználó, akiről nem lehet sokat tudni, mert a felhasználói profilja szerint 2008 óta inaktív. Az viszont látszik, hogy Whiskey Pete, bárki is legyen, nagyon otthon van az iszlamista terror finanszírozási szerkezetében, több olyan bejegyzést is készített, ami alig ismert terroristákról vagy terrorfinanszírozókról szól.
A magyar Wikipédia szócikket 2016. október 28-án, tehát a Magyar Narancs nagy, Pharaon-leleplező cikke után néhány nappal hozta létre egy regisztrálatlan felhasználó. Viszont mivel nincs regisztrálva, látszik az IP-címe, azt pedig egyszerű a neten lévő akármelyik ingyenes programmal visszakeresni. Eszerint az IP-cím, amiről létrehozták a magyar nyelvű Pharaon-oldalt, Lettországban, Rigában van regisztrálva.
Az egyik IP-címkereső, még azt is megadja, hogy a cím egy csomagolóanyagokkal foglalkozó cég Riga külvárosában lévő központjához van rendelve. Ez, a DPN nevű cég a honlapja szerint több országba is szállít élelmiszer-csomagolóanyagot, egészen pontosan Észországba, Lettországba, Oroszországba, Svédországba, Norvégiába és Finnországba.
Kérdeztük őket, hogy tudnak-e arról, hogy egy munkavállalójuk hozta volna létre az oldalt, vagy hogy egyáltalán van-e magyarul beszélő dolgozójuk, de sem többszöri e-mailes megkereséseinkre nem válaszoltak, sem a telefont nem vették fel a honlapukon szereplő számokon.
Persze komoly esély van arra, hogy nem a lett csomagolóanyag-gyártó munkatársai jegyezték be a magyar nyelvű profilt, hiszen egy közepes hekkernek is számtalan lehetősége van arra, hogy azt a látszatot keltse, hogy egy lett IP-címről dolgozik.
De akárhogy is van, büdös a dolog.
Egyrészt miért érdekli Ghaith Pharaon egy lett csomagolóanyag-gyár dolgozóját annyira, hogy magyar nyelvű Wikipédia-szócikket hozzon létre róla, másrészt ha csak elrejtőzött valaki a lett IP-cím mögé, akkor miért kellett elrejtőznie ahhoz, hogy létrehozza ezt az oldalt?
Persze ez az egész csak feltételezés, a teljes igazságot valószínűleg erről sem fogjuk soha megtudni. Ha viszont Pharaon Magyarországra érkezése mögött tényleg a CIA áll, akkor tulajdonképpen értelmet nyer a Pharaon-botrányban eddig elhangzott összes kijelentés, az amerikaiak és Orbánék oldaláról is.
Ha valóban ez a helyzet, akkor a botrány forgatókönyve kb. az volt, az amerikaiak észrevették, hogy a letelepedési kötvényeket kínáló magyar kormány vezetőihez könnyen közel férkőzhetnek a pénzes külföldi üzletemberek, bármennyire gyanús háttérrel is érkeznek. Így érthetővé válik az is, amit a Magyar Narancs írt, hogy úgy tűnik, mintha a magyar titkosszolgálatok azért sem igyekeztek volna annyira Pharaon teljes átvilágításával, mert a szaúdi bankár magas magyar politikai körök tagjaival üzletelt.
Viszont ebben a forgatókönyvben Tiborczék mohóságuk miatt belesétáltak az amerikai csapdába, hiszen engedtek a Pharaon által kínált üzleti lehetőségeknek. Ennek issza most a levét a kormány.
(A BCCI történetére vonatkozó részek Jonathan Beaty és S. C. Gwynne, a TIme magazin újságíróinak díjnyertes, 1993-as The Outlaw Bank című könyvéből származnak.)
http://444.hu/2016/11/24/orbanek-amerikai-csapdaba-setalhattak-bele-amikor-beengedtek-pharaont-magyarorszagra
Aztán a terrorizmus finanszírozásával vádolt, körözött bankár lázasan üzletelni kezdett Tiborcz Istvánhoz és a magyar államhoz kötődő cégekkel.
Majd a magyar választók is megtudták, hogy Pharaon nagyon sötét figura, és Orbán elkezdte hajtogatni, hogy amerikai titkosszolgálati játszma zajlik a háttérben.
Az a durva, hogy még az is lehet, hogy Orbánnak igaza van.
Ha így van, akkor az amerikaiak ravasz csapdát állítottak Orbánéknak, Tiborcz István pedig úgy lépett bele, mintha nem lenne holnap.
Orbán Viktor még októberben azt mondta a parlamentben, hogy Ghaith Pharaon szaúdi üzletember körül
amerikai titkosszolgálati játszma zajlik.
A miniszterelnök egy MSZP-s kérdésre válaszolt így, és a téma azért jött fel, mert az FBI és az Interpol által is körözött Pharaon villát vásárolt Orbán XII. kerületi házával szemközt. A pénzmosással, terrorizmus támogatásával, vesztegetéssel, illegális bevándorlás elősegítésével és nukleáris technológiával való visszaéléssel is vádolt szaúdi bankár korábban bőszen üzletelt Tiborcz Istvánhoz köthető cégekkel és a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is.
Orbán és a kormány egy ideig ragaszkodott hozzá, hogy Pharaon nem jelent nemzetbiztonsági kockázatot Magyarország számára, most viszont már úgy tűnik, mintha kihátráltak volna ebből, és csak annyit mondanak, hogy a bankár már nem tartózkodik Magyarországon.
De bármennyire is gyanús meg sötét figura is ez a Pharaon, és bármekkorát is hibáztak a magyar titkosszolgálatok, hogy a miniszterelnök és a családja közelébe engedték ezt az embert,
jó esély van arra is, hogy Orbán joggal emleget amerikai titkosszolgálati játszmát a háttérben.
A törvényen kívüli bank strómanja
Ghaith Pharaon a hetvenes években tűnt fel az Egyesült Államokban, amikor megvett két amerikai bankot. A sajtó gyakran foglalkozott vele, mert a szaúdi milliárdos kifejezetten érdekes figura: Pharaon volt az egyik első közel-keleti milliárdos, aki hivalkodó életmódjával az amerikaiaknak is bemutatta, milyen gazdag is az arab olajországok elitje.
A 90-es években azonban kiderült, hogy Ghaith Pharaon mesés gazdagsága egy BCCI nevű bankból érkezett. Pharaon ugyanis már a nyolcvanas években kiesett a szaúdi uralkodócsalád bizalmából, onnantól kezdve főleg a BCCI alapítójának, a pakisztáni Aga Hasszán Abedinek volt a legfontosabb strómanja. A bankárt Abedi mozgatta. Pharaon Abedi parancsára vette meg a két amerikai bankot is, és azokat nem ő, hanem a BCCI irányította. Egy 1988-as BCCI-s auditjelentés szerint Ghaith Pharaon és testvére, a nagy playboy hírében álló Wabel Pharaon legalább 228 millió dollárnyi személyi kölcsönt kaptak a BCCI-től mindenféle fedezet nélkül, és ezeket nem is törlesztették.
A BCCI-ről a kilencvenes évek elején kiderült, hogy igazából nem is bank, inkább egy nemzetközi bűnszervezet és a világ legnagyobb piramisjátéka. Vezetői fegyverkereskedelemben, nukleáris technológia kereskedelmében és drogkereskedelemben is érintettek voltak, és hogy ez ne derüljön ki, évtizedeken át amerikai, angol, pakisztáni, francia, luxemburgi, kajmán-szigeteki, panamai és koreai hivatalnokokat fizettek le. A több mint 70 országban, ahová a BCCI betette a lábát, többnyire vesztegetéssel tartotta távol magától a hatóságokat.
1988-ban egy Pablo Escobar elleni amerikai akció során kiderült, hogy a BCCI floridai fiókjai nyakig sárosak, nemcsak Escobar drogbevételeit kezelik, de Manuel Noriega, a szankciókkal sújtott panamai diktátor pénzét is mossák. Ráadásul a BCCI-vel kapcsolatba kerülő amerikai beépített ügynökök számára teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy a BCCI az egész világon hasonlóan sötét üzletekben utazik.
Mindenki nagy meglepetésére azonban az ügyből nem lett semmi, a BCCI néhány floridai vezetőjét lecsukták, de még a tárgyalást sem előzetesben kellett várniuk, hanem maradhattak a luxuslakásaikban. Később pedig az amerikai hatóságok
eltüntették a BCCI elleni bizonyítékokat.
1991-ben és 1992-ben végül a mindenre elszánt New York-i ügyészség, egy maroknyi bátor újságíró és az amerikai központi bank néhány ellenőre miatt mégis botrány kerekedett, és a BCCI lelepleződött. A bankot ekkor már Nagy-Britanniában is szorongatták, könyvvizsgálói jelentések ugyanis kiderítették, hogy több milliárd dollár hiányzik a BCCI könyveléséből, és hogy a bankon belül működött egy kifejezetten bűnözőknek fenntartott privátbanki részleg is.
Pakisztántól Washingtonig
De hogy miért kellett a floridai ügy után négy év ahhoz, hogy Amerikában kirobbanjon a BCCI-botrány, azt csak a BCCI történetének ismeretében lehet megérteni.
Aga Hasszán Abedi a hetvenes évek elején alapította a bankot, és kezdetben a BCCI kizárólag azért volt felelős, hogy a Szaúd-Arábiában és az Egyesült Arab Emírségekben dolgozó pakisztáni munkások fizetését hazautalja. Abedi erre Abu-Dhabi emírjétől kapott megbízást, és mivel a BCCI-nek nem volt versenytársa ezen a piacon, a pakisztáni munkások pénzének féllegális kezelésével hamar komoly tőkét halmozott fel a bank.
Az igazi aranykor azonban a hetvenes évek végén jött el. Az iráni sah majd a 79-ben hatalomra kerülő forradalmi kormány egyre súlyosabban büntette a droggal kapcsolatos bűncselekményeket, ezért pedig az Afganisztánból induló drogcsempész-útvonalak többsége az afgán-irániról fokozatosan az afgán-pakisztáni határra helyeződött.
Ez nagyon jól jött Fazle Haq altábornagynak, aki Pakisztán észak-keleti határmenti régiójának kormányzójaként átvette az irányítást a fő csempészútvonalak fölött. Haq már a hetvenes évek közepén feltűnt Abedi mellett a BCCI irányítói között, a drogbevételek növekedése pedig csak kiterjesztette a befolyását. Természetesen a drogpénzek is a BCCI-be vándoroltak.
Az amerikai külügynél többen is elképedve figyelték Haq mesterkedéseit, de az USA a nyolcvanas éveben sem tett semmit a katonatiszt hatalmának megtörése érdekében.
Az altábornagy ugyanis a CIA embere volt.
Haq azért volt fontos az amerikaiaknak, mert a drog mellett ő felelt az Afganisztánba irányuló fegyvercsempészetért is, ezek a fegyvercsempész útvonalak pedig kulcsfontosságúak voltak az amerikaiaknak, akik fegyverrel látták el a megszálló szovjetek ellen harcoló afganisztáni mudzsahedeket. Ennek az akciónak végül nagy szerepe volt a szovjet hadsereg és a szovjet gazdaság kivéreztetésében, így pedig siettette a Szovjetunió összeomlását is. Az amerikaiak azonban csak Haq támogatásával tudtak fegyvert szállítani az afgán harcosoknak. Ezért a segítségért cserébe pedig szemet hunytak az altábornagy drogcsempész ügyei fölött.
Az így megerősödő BCCI aztán sorra nyitotta az irodáit szerte a világon, a bank titokzatossága, átláthatatlansága és a pénzügyi szabályok folyamatos áthágása pedig egyre több bűnöző számára tette vonzóvá a BCCI szolgáltatásait. De nemcsak bűnözők keresték a bankot, rengeteg titkosszolgálat is tartott pénzt a BCCI-ben, hogy észrevétlenül finanszírozhassa akcióit bárhol a világon.
A CIA a BCCI elleni vizsgálat idején nyíltan el is ismerte, hogy több nemzetközi titkos akcióját is a bankon keresztül intézte, de az is kiderült, hogy Izrael is a BCCI közvetítésével bonyolította az arab országokba irányuló, egyébként tiltott fegyvereladásait. Sőt, egy 1988-as Price Waterhouse jelentés szerint
még a Magyar Nemzeti Bank is komoly összeget parkoltatott a BCCI brit irodájánál,
igaz, sem a britek, sem az amerikaiak nem tudták kideríteni, hogy pontosan milyen kapcsolat volt a Magyar Népköztársaság kormánya és a BCCI vezetői között, és hogy az MNB mire használta a BCCI-nél tartott 15 millió dollárt.
A BCCI tehát legkésőbb Haq altábornagy feltűnésekor összefonódott a CIA-val, sőt
a bank alapítói körül is ott legyeskedett már 1972-ben a CIA szaúd-arábiai főnöke, egy Raymond Close nevű ügynök.
Annyi biztos, hogy a bank évtizedeken át segített elrejteni az amerikai kormányzat kínosabb üzleteit, többek közt azokat is, amiket Szaddám Husszein rendszerével vagy a nigériai kormánnyal bonyolítottak.
A BCCI vezetői nagy gondot fordítottak arra is, hogy az amerikai vezetők mindig szimpátiával viszonyuljanak a bankhoz. 1977-ben, amikor Jimmy Carter demokrata jelöltként megnyerte az elnökválasztást, sokan pletykáltak róla, hogy a Carter-kampány egyik fő finanszírozója a BCCI volt. Annyi biztos, hogy Carter beiktatása után, 1978 januárjában, Aga Hasszán Abedi, a BCCI alapítója fizette ki Carter elnök georgiai mogyorófarmjának adósságát a National Bank of Georgia felé. A National Bank of Georgiát pedig épp ekkor vette meg Carter egyik közeli üzlettársától Ghaith Pharaon.
Pharaon és Abedi abemesélték a Carter-adminisztráció hatóságainak, hogy a National Bank of Georgia teljesen függetlenül működik majd a BCCI-től, de 1991-ben kiderült, hogy Pharaon már ekkor sem a maga nevében járt el, hanem Abedi parancsára, BCCI-s hitelből vette a bankot, amit aztán teljes egészében a BCCI irányítása alá vontak.
Abedi és Pharaon közel kerültek a Carter-adminisztráció több fontos hivatalnokához is, lényegében akkor kezdték el teljesen behálózni a Demokrata Pártot.
Carter elnökhöz köthető szervezetek összesen több mint 10 millió dollárt kaptak a BCCI-től, és ebből 1,5 millió már egészen biztosan a bank elleni floridai vizsgálat után érkezett.
Közben barátságot kötöttek a CIA-t ekkoriban irányító George H. W. Bush-sal is, pedig Bush-nak minden valószínűség szerint tudnia kellett, hogy mit művel éppen Pakisztánban Haq altábornagy és a BCCI.
1991-ben a BCCI-botrányt kirobbantó újságírók a Time magazinnál alig akarták elhinni, hogy a BCCI sötét ügyeiről nemcsak a CIA-nak, az FBI-nak, a külügyminisztériumnak és az igazságügyi minisztériumnak, de a Fehér Háznak is tudomása van. Ekkorra ugyanis jól látszott, hogy Pharaonék nemcsak a Demokrata Pártot hálózták be a Carter-embereken keresztül, hanem a Bush-családdal is kapcsolatban állnak. 1989 és 1993 között pedig éppen az a Bush volt az USA republikánus elnöke, aki még CIA igazgatóként került kapcsolatba a BCCI vezetőivel.
Hogy mennyire elért mindenhová a BCCI keze, azt az is bizonyítja, hogy az első komoly nyomozást a bank ellen a jelenlegi amerikai külügyminiszter, John Kerry szenátor kezdeményezte még egy szenátusi bizottságban. A nyomozásról egy jelentés is készült, ez viszont több újságíró szerint nem volt annyira kimerítő, mint amennyire lehetett volna. Nem sokkal később kiderült, hogy Kerry szenátori kampányában is volt a BCCI-hez köthető adomány, igaz, a könyvelés szerint csak 4000 dollár.
De az igazán magasra vezető szálak nem nagyon kerültek elő abban az 1992-es nyomozásban sem, ami végül a BCCI bedőléséhez vezetett.
25 éve szökésben
A BCCI-botrány idején 1991-ben és 1992-ben a társaság legtöbb vezetője és strómanjaik ellen elfogatóparancsot adtak ki az amerikai hatóságok. Nem volt ez alól kivétel Pharaon sem, aki ellen 1991. november 15-én emelt vádat az amerikai szövetségi bíróság. Az elfogatóparancsot is még aznap kiadták rá, és ez a budapesti amerikai nagykövetség szerint a mai napig érvényben van.
Pharaont azonban soha nem kapták el, és kifejezetten furcsán állnak hozzá az amerikai hatóságok: ahogyan több ország (köztük Magyarország) titkosszolgálatai is észrevették, az amerikai hatóságok annyira passzívak az ügyben, hogy
valószínűleg ténylegesen nem is akarják elfogni Ghaith Pharaont.
Az amerikai hatóságok egyetlen igazi próbálkozása az volt, amikor 2006-ban Szicíliában az FBI és az olasz rendőrség lerohanta bankár jachtját, de Pharaon épp akkor nem volt a fedélzeten. Furcsa, hogy a rajtaütést épp akkorra időzítették, amikor Pharaon nem volt a hajón, hiszen a korábbi megfigyelések szerint Pharaon ekkoriban éveken át szinte folyamatosan a jachtján lakott.
Ha az elfogására nem is tettek komoly kísérleteket, azért tárgyaltak vele. A BCCI összedőlése utáni kártérítési eljárásban felmerült, hogy Pharaon megtarthatott több százmillió dollárnyit a bank vagyonából, azért érdemes lenne Pharaon vagyonát is zárolni, majd bevonni a kártérítésbe. A bank felszámolói azonban úgy ítélték meg, hogy ez nagyon időigényes és drága lenne, Pharaon ugyanis a legtöbb cégét és ingatlanját bonyolult strómanrendszeren keresztül birtokolja, ezt visszafejteni pedig nagyon nagy munka.
Ezért inkább úgy döntöttek, hogy megegyeznek Pharaonnal. Egy 2012-ben keletkezett BCCI-s belső dokumentum szerint 2001-ben meg is állapodtak, hogy Pharaon összesen 175 millió dollárt fizet a kártérítési kasszába, és ezt a pénzt Pharaon 2005-ig hiánytalanul be is fizette.
A felszámolók azonban valószínűleg tudják, hogy ezzel Pharaon olcsón megúszta, a 2012-es dokumentum szerint ugyanis később is többször felmerült, hogy még kérnek pénzt a bankártól a kártérítésekhez.
Eközben több, Pharaonhoz kötődő cég is felbukkant az amerikai hadsereg afganisztáni és iraki inváziója idején a katonai beszállítók környékén, és úgy tűnt, hogy az amerikaiaknak ezzel sincs nagy problémájuk. Ráadásul egy Pharaonhoz erősen kötődő cég 2008-ban szerződést kötött az amerikai hadsereggel, és 120 millió dollár értékben szállított repülőgép-üzemanyagot az amerikaiaknak.
Érthetetlen, hogy ha az amerikaiak szerint Pharaon tényleg annyira veszélyes bűnöző, akkor miért üzletelnek vele, és miért nem kapják el. Vagy ha már üzletelnek vele, és a BCCI felszámolói is megegyeztek Pharaonnal, akkor egyáltalán mi értelme még mindig érvényben tartani a letartóztatási parancsot.
A parancs kiadása óta Pharaon többször is megfordult az Európai Unióban, itt pedig az amerikai hatóságok tényleg könnyen elérhették, ahogyan a magyar kormányt is kérhették volna, hogy tartóztassák le a bankárt.
Pharaon. Ghaith Pharaon
A bankár furcsa státuszát azonban magyarázhatja, hogy komoly CIA-s kapcsolatokkal rendelkezik. A fentebb leírt BCCI-s kapcsolatok mellett még Szaúd-Arábiában töltött gyerekkorától fogva jó barátja a CIA-val szoros szövetségben dolgozó szaúdi hírszerzés volt vezetőjének Kamal Adhamnak is.
Ezzel egybecseng, hogy több forrás szerint az orosz titkosszolgálat is gyanakodva nézte Pharaon magyarországi feltűnését, ugyanis
gyanítják, hogy a bankár kapcsolatban áll az amerikai titkosszolgálatokkal.
Az ATV-nek is beszélt erről egy névtelen szakértő, aki szerint „más magyarázat nincs arra, hogy 25 éves körözés ellenére, miért utazgathat még a nagyvilágban”.
Minden esetre, Pharaon éppen 2014 októberében adott be vízumkérelmet Magyarországon, azaz éppen akkor, amikor kirobbant a rendszerváltás utáni legnagyobb magyar-amerikai diplomáciai botrány, a kitiltási ügy.
Lázár János szerint mikor Pharaon vízumkérelmét elbírálták, a magyar hatóságok megkérdezték az amerikaiakat, hogy van-e ezzel valami gondjuk, és állítólag nem érkezett válasz. (Igaz, egy későbbi kormányinfón már úgy fogalmazott, hogy „az amerikai hatóságok is láthatták, amikor bekerült a schengeni rendszerbe” Pharaon kérelme. Ebből fogalmazásból azonban már nem következik, hogy hivatalosan meg is keresték az amerikaikat.)
Ha Lázár igazat mond, és tényleg szóltak az amerikaiaknak, az azt jelenti, hogy talán az akkor még André Goodfriend vezette nagykövetségnek nem volt ellenére, hogy Pharaon magyar vízumot kapjon. Azzal, hogy az amerikaiak nem küldtek hivatalos választ, lesöpörték magukról a felelősséget, és mégis elérték a céljukat: hogy Pharaon átcsússzon a magyar hatóságok szűrőjén. Igaz, Pharaon interpolos körözése miatt a magyar hatóságok maguktól is léphettek volna, de ez a legrosszabb esetben is csak annyit jelent, hogy a magyar hatóságokat ugyanannyira nem érdekli Pharaon elfogása, ahogyan az amerikaiakat sem.
Megkérdeztük az amerikai külügyminisztériumot és a budapesti amerikai nagykövetséget is, hogy a magyarok valóban kérdezték-e őket, és ha igen, miért nem válaszoltak, de csak annyit írtak, hogy
nem kommentálhatják az ügyet.
Lázár arról is beszélt, hogy miután Pharon magyar vízumkérelme bekerült a schengeni rendszerbe, a német hatóságok jelezték, hogy nekik nem gond, ha Magyarország vízumot biztosít a bankárnak. Kérdeztük erről a budapesti német nagykövetséget, de tőlük egyáltalán nem érkezett válasz.
A csali
Mikor Pharaon 2014 őszén beadta vízumkérelmét, hozzá köthető külföldiek már hónapok óta duruzsolták kormánypárti üzletemberek fülébe, hogy a dúsgazdag Pharaon idejönne, és mesés üzleti lehetőségekkel kecsegtetné a partnereit. Az amerikaiak joggal számíthattak arra, hogy ezek a politikaközeli magyar üzletemberek lesznek annyira mohók, hogy elintézzék Pharaon vízumát különösebb átvilágítás nélkül. (A belügy szerint Pharaon már 2014 februárjában kapott magyar tartózkodási engedélyt, de ehhez nem vettek ujjlenyomatot tőle, pedig kötelező lett volna. Forrásaink szerint az amerikai-magyar kapcsolatok már ekkor sem voltak jók, de a feszültségekből semmi nem pattant ki, mert mindkét fél a 2014-es magyar választások eredményét várta. A helyzet a kitiltási botránnyal vált mindenki számára nyilvánvalóvá, és ekkor érkezett Pharaon vízumigénylése is, hogy még jobban beágyazódhasson a magyar üzleti életbe.)
Pharaon a Magyarországra érkezése után utat talált a miniszterelnök vejéhez, Tiborcz Istvánhoz is.
Pharaon egy évvel korábban vágott bele a kastélybizniszbe, mint Tiborcz. A Pharaon-Alfa 2014 decemberében szerezte meg első kastélyát, a seregélyesit, a Tiborczhoz köthető TRA Kft. pedig 2015 decemberében vette meg a turai kastélyt (ekkorra Pharaonnak már több kastélya is volt Magyarországon). Nem sokkal később jött a jogszabályváltozás, ami jelentős adókedvezményekkel ajándékozta meg a műemlék kastélyok felújítóit.
Pharaon és Tiborcz üzleti kapcsolata 2016-ban mélyült el, ekkor az egyik Tiborcz-közeli kastélyos cég eladta az egyik Pharaon-cégnek a József nádor téren lévő volt Postabank-székházat.
Ekkoriban Tiborcz már maga is tárgyalt Pharaon embereivel, Zaid Naffával és Abu Namousszal. Az egyik ilyen tárgyalásról még képet is készített a Magyar Narancs.
2015-ben a Pharaon hálózat összefonódott a Magyar Nemzeti Kereskedőházzal is egy élelmiszeripari cégen keresztül.
Pharaon közel került Mészáros Lőrinchez is, 2016 nyarán Pharaon és Mészáros jachtjai együtt parkoltak az Adrián, a spliti kikötőben. Orbán Viktor pedig nem árulja el, hol volt aznap, amikor egymás mellett parkolt a két hajó.
A CIA-nak ehhez annyiban fűződhet érdeke, hogy ha Tiborcz István és fontos kormányzati kötődésű cégek üzletelni kezdenek Pharaonnal, akkor így Orbánhoz közeli személyek kerülnek üzleti kapcsolatba egy olyan emberrel, akit többek közt terrorizmus finanszírozása miatt keresnek. Az ilyen üzleti kapcsolatokra pedig a világ legtöbb államában nagyon szigorú szabályozás vonatkozik, adott esetben akár komoly utazási korlátozásokkal is sújthatják a Pharaonnal seftelő magyarokat.
Így pedig az amerikai hatóságok egy újabb aduászt kapnak a kezükbe Orbánékkal szemben. Tény, hogy 2014 második felében a két ország között annyira rossz volt a viszony, hogy az amerikaiak igyekeztek minél több fronton is keresztbe tenni a magyar kormánynak. Naiv lenne feltételezni, hogy titkosszolgálati eszközöket nem vetettek volna be.
+1: A rejtőzködő Wikipédia-szerkesztő
Az is furcsa, hogy a Pharaonról szóló magyar Wikipédia oldal bejegyzője nagyon igyekszik rejteni a kilétét.
Ghaith Pharaonról idén október 28-ig kizárólag egy angol nyelvű Wikipédia-oldal szólt. Ezt az oldalt 2006 novemberében hozta létre egy Whiskey Pete nevű Wikipédia felhasználó, akiről nem lehet sokat tudni, mert a felhasználói profilja szerint 2008 óta inaktív. Az viszont látszik, hogy Whiskey Pete, bárki is legyen, nagyon otthon van az iszlamista terror finanszírozási szerkezetében, több olyan bejegyzést is készített, ami alig ismert terroristákról vagy terrorfinanszírozókról szól.
A magyar Wikipédia szócikket 2016. október 28-án, tehát a Magyar Narancs nagy, Pharaon-leleplező cikke után néhány nappal hozta létre egy regisztrálatlan felhasználó. Viszont mivel nincs regisztrálva, látszik az IP-címe, azt pedig egyszerű a neten lévő akármelyik ingyenes programmal visszakeresni. Eszerint az IP-cím, amiről létrehozták a magyar nyelvű Pharaon-oldalt, Lettországban, Rigában van regisztrálva.
Az egyik IP-címkereső, még azt is megadja, hogy a cím egy csomagolóanyagokkal foglalkozó cég Riga külvárosában lévő központjához van rendelve. Ez, a DPN nevű cég a honlapja szerint több országba is szállít élelmiszer-csomagolóanyagot, egészen pontosan Észországba, Lettországba, Oroszországba, Svédországba, Norvégiába és Finnországba.
Kérdeztük őket, hogy tudnak-e arról, hogy egy munkavállalójuk hozta volna létre az oldalt, vagy hogy egyáltalán van-e magyarul beszélő dolgozójuk, de sem többszöri e-mailes megkereséseinkre nem válaszoltak, sem a telefont nem vették fel a honlapukon szereplő számokon.
Persze komoly esély van arra, hogy nem a lett csomagolóanyag-gyártó munkatársai jegyezték be a magyar nyelvű profilt, hiszen egy közepes hekkernek is számtalan lehetősége van arra, hogy azt a látszatot keltse, hogy egy lett IP-címről dolgozik.
De akárhogy is van, büdös a dolog.
Egyrészt miért érdekli Ghaith Pharaon egy lett csomagolóanyag-gyár dolgozóját annyira, hogy magyar nyelvű Wikipédia-szócikket hozzon létre róla, másrészt ha csak elrejtőzött valaki a lett IP-cím mögé, akkor miért kellett elrejtőznie ahhoz, hogy létrehozza ezt az oldalt?
Persze ez az egész csak feltételezés, a teljes igazságot valószínűleg erről sem fogjuk soha megtudni. Ha viszont Pharaon Magyarországra érkezése mögött tényleg a CIA áll, akkor tulajdonképpen értelmet nyer a Pharaon-botrányban eddig elhangzott összes kijelentés, az amerikaiak és Orbánék oldaláról is.
Ha valóban ez a helyzet, akkor a botrány forgatókönyve kb. az volt, az amerikaiak észrevették, hogy a letelepedési kötvényeket kínáló magyar kormány vezetőihez könnyen közel férkőzhetnek a pénzes külföldi üzletemberek, bármennyire gyanús háttérrel is érkeznek. Így érthetővé válik az is, amit a Magyar Narancs írt, hogy úgy tűnik, mintha a magyar titkosszolgálatok azért sem igyekeztek volna annyira Pharaon teljes átvilágításával, mert a szaúdi bankár magas magyar politikai körök tagjaival üzletelt.
Viszont ebben a forgatókönyvben Tiborczék mohóságuk miatt belesétáltak az amerikai csapdába, hiszen engedtek a Pharaon által kínált üzleti lehetőségeknek. Ennek issza most a levét a kormány.
(A BCCI történetére vonatkozó részek Jonathan Beaty és S. C. Gwynne, a TIme magazin újságíróinak díjnyertes, 1993-as The Outlaw Bank című könyvéből származnak.)
http://444.hu/2016/11/24/orbanek-amerikai-csapdaba-setalhattak-bele-amikor-beengedtek-pharaont-magyarorszagra
2016. november 22., kedd
Egy történész 20 tanácsa a Trump-rendszerben élőknek (de magyarként sem hülyeség elolvasni)
plankog
"Az amerikaiak sem bölcsebbek, mint az európaiak, akik látták, hogyan süllyed fasizmusba, nácizmusba vagy kommunizmusba a demokrácia. Az egyetlen előnyünk, hogy tanulhatunk a tapasztalataikból. Ennek most jött el az ideje. Itt van 20 lecke, amit a huszadik századból meg lehet tanulni."
Így kezdődik Timothy Snyder történész Facebook-posztja, aki a közelgő Trump-elnökség előtt gyűjtötte össze tanácsait. A Yale történészének legutóbbi könyve, a Fekete föld magyarul is megjelent, és többek között épp azt vizsgálja, tanultunk-e bármit a holokausztból. Snyderrel idén júniusban interjút is készítettünk, akkor azt mondta, a történelem mindig egy figyelmeztetés. Posztjának szövegét a szerző engedélyével közöljük.
1. Ne engedelmeskedj előre. Az autoriter rendszerek hatalmuk nagy részét ingyen szerzik meg. Az ilyen rendszerben az emberek hajlamosak arra gondolni, vajon mit akar tőlük az elnyomó rendszer, és elkezdenek aszerint viselkedni, anélkül, hogy erre kérnék őket. Ne csináld ezt. Az előzetes engedelmesség megmutatja a rendszernek, mit tehet meg, és felgyorsítja a szabadság elvételét.
2. Védj meg egy intézményt. Ne beszélj arról, hogy "a mi intézményeink", addig, amíg nem teszel valamit értük. Az intézmények nem védik meg magukat. Dominóként omlanak össze, ha nem védik meg őket az elejétől kezdve.
3. Emlékeztesd magad a szakmai etikára. Amikor egy állam vezetői rossz példát mutatnak, a szakmai elkötelezettség különösen fontossá válik. Nehéz megtörni egy jogállamot jogászok nélkül, nehéz kirakatpereket tartani bírók nélkül.
4. Amikor hallgatod, amit a politikusok mondanak, különösen figyelj bizonyos szavakra. Figyelj arra, ha túl sokat használják a "terrorizmus" és a "szélsőséges" szavakat. Vagy a "vészhelyzetet" meg a "kivételes esetet". Háborodj fel, ha hamisan használják a hazafias kifejezéseket.
5. Maradj nyugodt, amikor eljön az elképzelhetetlen. Amikor terrortámadás történik, emlékezz arra, hogy az autoriter vezetők mindig vagy pont egy ilyenre várnak, vagy maguk tervezik ezeket, hogy megszilárdítsák a hatalmukat. Gondolj a Reichstag-tűzre. A hirtelen tragédia, ami miatt véget kell vetni a hatalom ellensúlyainak és az ellenzéki pártoknak, a legrégebbi hitleri trükk. Ne dőlj be ennek.
6. Figyelj a nyelvre. Lehetőleg ne ugyanazokat a kifejezéseket használd, amit mindenki más, találd ki a saját beszédmódodat. Ne internetezz lefekvés előtt, hanem vegyél elő a könyvet. Például a Hatalom nélküliek hatalmát Vaclav Háveltől, az 1984-et George Orwelltől, a Rabul ejtett értelmet Czesław Milosztól, a Lázadó embert Albert Camus-tól, A totalitarianizmus eredetét Hannah Aredt-től vagy a Nothing is True and Everything is Possible-t Peter Pomerantsevtől.
7. Állj ki valamiért. Valakinek meg kell tenni. Beállni a sorba könnyű, valami mást csinálni viszont először furcsa érzés. De a kényelmetlenség nélkül nincs szabadság. És abban a pillanatban, hogy példát állítasz, a status quo varázsa megtörik, és mások is melléd állnak.
8. Higgy a igazságban. Ha elengeded a tényeket, akkor elengeded a szabadságot. Ha semmi sem igaz, akkor senki sem kritizálhatja a hatalmat, mert nincs semmi alapja. Ha semmi sem igaz, akkor minden csak látszat. A legnagyobb pénztárca fizeti a legvakítóbb fényt.
9. Nyomozz. Nézz utána dolgoknak. Tölts több időt hosszú cikkek elolvasásával. Támogasd az újságírást. Vedd észre, hogy vannak dolok a képernyődön, amik ártanak neked.
10. Foglalkozz a testeddel. A hatalom azt akarja, hogy elpuhuljon a tested a székben, az érzelmeid pedig feloldódjanak a képernyő előtt. Menj ki, kerülj szokatlan helyzetekbe szokatlan emberekkel. Szerezz új barátokat.
11. Keresd a szemkontaktust, beszélgess. Ez nem egyszerűen csak udvariasság. Ez egy módszer arra, hogy kacsolatban maradj a környezeteddel, hogy megértsd, kiben lehet, és kiben nem lehet bízni. Ha eljön a feljelentések kora, jó, ha érted a mindennapok pszichológiáját.
12. Vállalj felelősséget azért, ahogy a környezeted kinéz. Vedd észre a horogkereszteket és más gyűlölet-jelképeket. Ne fordítsd el a fejed, ne szokj hozzá. Töröld le ezeket magad, ezzel példát állítasz másoknak is.
13. Akadályozd meg az egypártrendszer kialakulását. A pártok, amik elfoglaltak egész államokat, valaha másmilyenek voltak. Kihasználtak egy történelmi pillanatot, hogy ellehetetlenítsék ellenfeleiket. Szavazz a helyi és országos választáson, amíg még lehet.
14. Adakozz rendszeresen jó ügyekért, ha tudsz. Válasz egy szervezetet, amit támogatsz. Akkor tudni fogod, hogy szabad döntést hoztál, amivel támogatod a civil társadalmat, és segítesz másoknak, hogy valami jót csináljanak.
15. Alakítsd ki a magánéletedet. A csúnyább rendszerek fel akarják használni ellened, amit tudnak rólad. Szabadulj meg a malware-től a gépeden. Emlékezz arra, hogy emailt írni olyan, mintha az égre írnád ki. Válasz más internetes módszereket, vagy egyszerűen használd kevesebbet az internetet. Beszélj többet élőben. Ha van bármi jogi problémád, oldd meg minél hamarabb. Az autoriter rendszerek zsaroló államok, keresik azt, amivel megfoghatnak. Igyekezz, hogy ne legyen túl sok ilyen dolog.
16. Tanulj külföldiektől. Tartsd meg a külföldi barátaidat, vagy szerezz újakat. A mostani nehézségek egy általános trend részei. Egyik ország sem találja meg a megoldást egyedül. Bizonyosodj meg arról, hogy neked és a családodnak is van útlevele.
17. Figyelj a paramilitáris szervezetekre. Amikor azok az emberek, akik mindig azt mondták, ők a rendszer ellen vannak, elkezdenek egyenruhát hordani és a vezető képével, fáklyákkal masírozni, akkor közel a vég. Amikor pedig ezek paramilitárisok és a hivatalos szervek összekeverednek, akkor vége a játéknak.
18. Ha fegyvered van, gondold át a helyzetedet. Ha a munkádhoz kell fegyvert viselned, Isten vigyázzon rád. De ne felejtsd el, hogy a múltban sok gonoszságot rendőrök és katonák tettek meg, amikor hirtelen szokatlan feladatot kellett ellátniuk.
19. Legyél olyan bátor, amilyen csak lenni tudsz. Ha senki sem áll készen arra, hogy meghaljon a szabadságért, akkor mindannyian szabadság nélkül fogunk meghalni.
20. Legyél hazafi. Az új elnök nem az. Mutass jó példát a következő generációnak, hogy mit jelent Amerika. Szükségük lesz rá.
http://444.hu/2016/11/22/egy-tortenesz-20-tanacsa-a-trump-rendszerben-eloknek-de-magyarkent-sem-hulyeseg-elolvasni
"Az amerikaiak sem bölcsebbek, mint az európaiak, akik látták, hogyan süllyed fasizmusba, nácizmusba vagy kommunizmusba a demokrácia. Az egyetlen előnyünk, hogy tanulhatunk a tapasztalataikból. Ennek most jött el az ideje. Itt van 20 lecke, amit a huszadik századból meg lehet tanulni."
Így kezdődik Timothy Snyder történész Facebook-posztja, aki a közelgő Trump-elnökség előtt gyűjtötte össze tanácsait. A Yale történészének legutóbbi könyve, a Fekete föld magyarul is megjelent, és többek között épp azt vizsgálja, tanultunk-e bármit a holokausztból. Snyderrel idén júniusban interjút is készítettünk, akkor azt mondta, a történelem mindig egy figyelmeztetés. Posztjának szövegét a szerző engedélyével közöljük.
1. Ne engedelmeskedj előre. Az autoriter rendszerek hatalmuk nagy részét ingyen szerzik meg. Az ilyen rendszerben az emberek hajlamosak arra gondolni, vajon mit akar tőlük az elnyomó rendszer, és elkezdenek aszerint viselkedni, anélkül, hogy erre kérnék őket. Ne csináld ezt. Az előzetes engedelmesség megmutatja a rendszernek, mit tehet meg, és felgyorsítja a szabadság elvételét.
2. Védj meg egy intézményt. Ne beszélj arról, hogy "a mi intézményeink", addig, amíg nem teszel valamit értük. Az intézmények nem védik meg magukat. Dominóként omlanak össze, ha nem védik meg őket az elejétől kezdve.
3. Emlékeztesd magad a szakmai etikára. Amikor egy állam vezetői rossz példát mutatnak, a szakmai elkötelezettség különösen fontossá válik. Nehéz megtörni egy jogállamot jogászok nélkül, nehéz kirakatpereket tartani bírók nélkül.
4. Amikor hallgatod, amit a politikusok mondanak, különösen figyelj bizonyos szavakra. Figyelj arra, ha túl sokat használják a "terrorizmus" és a "szélsőséges" szavakat. Vagy a "vészhelyzetet" meg a "kivételes esetet". Háborodj fel, ha hamisan használják a hazafias kifejezéseket.
5. Maradj nyugodt, amikor eljön az elképzelhetetlen. Amikor terrortámadás történik, emlékezz arra, hogy az autoriter vezetők mindig vagy pont egy ilyenre várnak, vagy maguk tervezik ezeket, hogy megszilárdítsák a hatalmukat. Gondolj a Reichstag-tűzre. A hirtelen tragédia, ami miatt véget kell vetni a hatalom ellensúlyainak és az ellenzéki pártoknak, a legrégebbi hitleri trükk. Ne dőlj be ennek.
6. Figyelj a nyelvre. Lehetőleg ne ugyanazokat a kifejezéseket használd, amit mindenki más, találd ki a saját beszédmódodat. Ne internetezz lefekvés előtt, hanem vegyél elő a könyvet. Például a Hatalom nélküliek hatalmát Vaclav Háveltől, az 1984-et George Orwelltől, a Rabul ejtett értelmet Czesław Milosztól, a Lázadó embert Albert Camus-tól, A totalitarianizmus eredetét Hannah Aredt-től vagy a Nothing is True and Everything is Possible-t Peter Pomerantsevtől.
7. Állj ki valamiért. Valakinek meg kell tenni. Beállni a sorba könnyű, valami mást csinálni viszont először furcsa érzés. De a kényelmetlenség nélkül nincs szabadság. És abban a pillanatban, hogy példát állítasz, a status quo varázsa megtörik, és mások is melléd állnak.
8. Higgy a igazságban. Ha elengeded a tényeket, akkor elengeded a szabadságot. Ha semmi sem igaz, akkor senki sem kritizálhatja a hatalmat, mert nincs semmi alapja. Ha semmi sem igaz, akkor minden csak látszat. A legnagyobb pénztárca fizeti a legvakítóbb fényt.
9. Nyomozz. Nézz utána dolgoknak. Tölts több időt hosszú cikkek elolvasásával. Támogasd az újságírást. Vedd észre, hogy vannak dolok a képernyődön, amik ártanak neked.
10. Foglalkozz a testeddel. A hatalom azt akarja, hogy elpuhuljon a tested a székben, az érzelmeid pedig feloldódjanak a képernyő előtt. Menj ki, kerülj szokatlan helyzetekbe szokatlan emberekkel. Szerezz új barátokat.
11. Keresd a szemkontaktust, beszélgess. Ez nem egyszerűen csak udvariasság. Ez egy módszer arra, hogy kacsolatban maradj a környezeteddel, hogy megértsd, kiben lehet, és kiben nem lehet bízni. Ha eljön a feljelentések kora, jó, ha érted a mindennapok pszichológiáját.
12. Vállalj felelősséget azért, ahogy a környezeted kinéz. Vedd észre a horogkereszteket és más gyűlölet-jelképeket. Ne fordítsd el a fejed, ne szokj hozzá. Töröld le ezeket magad, ezzel példát állítasz másoknak is.
13. Akadályozd meg az egypártrendszer kialakulását. A pártok, amik elfoglaltak egész államokat, valaha másmilyenek voltak. Kihasználtak egy történelmi pillanatot, hogy ellehetetlenítsék ellenfeleiket. Szavazz a helyi és országos választáson, amíg még lehet.
14. Adakozz rendszeresen jó ügyekért, ha tudsz. Válasz egy szervezetet, amit támogatsz. Akkor tudni fogod, hogy szabad döntést hoztál, amivel támogatod a civil társadalmat, és segítesz másoknak, hogy valami jót csináljanak.
15. Alakítsd ki a magánéletedet. A csúnyább rendszerek fel akarják használni ellened, amit tudnak rólad. Szabadulj meg a malware-től a gépeden. Emlékezz arra, hogy emailt írni olyan, mintha az égre írnád ki. Válasz más internetes módszereket, vagy egyszerűen használd kevesebbet az internetet. Beszélj többet élőben. Ha van bármi jogi problémád, oldd meg minél hamarabb. Az autoriter rendszerek zsaroló államok, keresik azt, amivel megfoghatnak. Igyekezz, hogy ne legyen túl sok ilyen dolog.
16. Tanulj külföldiektől. Tartsd meg a külföldi barátaidat, vagy szerezz újakat. A mostani nehézségek egy általános trend részei. Egyik ország sem találja meg a megoldást egyedül. Bizonyosodj meg arról, hogy neked és a családodnak is van útlevele.
17. Figyelj a paramilitáris szervezetekre. Amikor azok az emberek, akik mindig azt mondták, ők a rendszer ellen vannak, elkezdenek egyenruhát hordani és a vezető képével, fáklyákkal masírozni, akkor közel a vég. Amikor pedig ezek paramilitárisok és a hivatalos szervek összekeverednek, akkor vége a játéknak.
18. Ha fegyvered van, gondold át a helyzetedet. Ha a munkádhoz kell fegyvert viselned, Isten vigyázzon rád. De ne felejtsd el, hogy a múltban sok gonoszságot rendőrök és katonák tettek meg, amikor hirtelen szokatlan feladatot kellett ellátniuk.
19. Legyél olyan bátor, amilyen csak lenni tudsz. Ha senki sem áll készen arra, hogy meghaljon a szabadságért, akkor mindannyian szabadság nélkül fogunk meghalni.
20. Legyél hazafi. Az új elnök nem az. Mutass jó példát a következő generációnak, hogy mit jelent Amerika. Szükségük lesz rá.
http://444.hu/2016/11/22/egy-tortenesz-20-tanacsa-a-trump-rendszerben-eloknek-de-magyarkent-sem-hulyeseg-elolvasni
2016. november 18., péntek
Hadházy: A kormánytól független bírók kerülhetnek az Alkotmánybíróságba
NOVEMBER 17. 15:40
Az LMP társelnöke szerint a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Alkotmánybíróság (Ab) azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Hadházy Ákos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelentős aggályok merültek fel az Alkotmánybíróság (Ab) jövőbeli munkája miatt.
Idén a 15-ből négy bírónak járt le a megbízatása – emlékeztetett. Elmondta, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján „a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét”.
Indoklásként elmondta, lelassult a testület működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna.
Azon vélemények is hangot adott, hogy ha az Ab a következő hónapokban a nyilvánosság ellen hoz döntéseket, azzal akár 10-20 évre is ellehetetleníti a korrupció felderítésében részt vevő újságírók, politikusok munkáját.
Hadházy Ákos tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak a kormánynak jó, de remélik, a négy új bíró megválasztásával nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek.
Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, de a tárgyalások „megszűntek”. Hozzátette: ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket. (A Fidesz, a KDNP és az LMP frakciója az Alkotmánybíróság hiányzó bírói helyeire Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelöli.)
Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót.
A jelöltek kiválasztásának szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt.
Közölte, nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát.
Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az LMP 15 jelöltet tudott volna elfogadni, de nem kívánta közölni, ki volt az, akit mindenképpen szerettek volna jelöltként látni. Mind a négy jelöltet elfogadhatónak, nagy tekintélyű szakembernek tartják – közölte.
Hadházy Ákos az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe venni – mondta.
(MTI/LMP-sajtó)
Az LMP társelnöke szerint a négy alkotmánybíró-jelölt megválasztásával növekedhet az Alkotmánybíróság (Ab) azon tagjainak száma, akik a kormánytól függetlenül hozzák meg döntéseiket.
Hadházy Ákos csütörtökön Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, jelentős aggályok merültek fel az Alkotmánybíróság (Ab) jövőbeli munkája miatt.
Idén a 15-ből négy bírónak járt le a megbízatása – emlékeztetett. Elmondta, 11 alkotmánybíróval ugyan működképes az Ab, de az elmúlt hónapok tapasztalatai alapján „a testület elvesztette alkotmánybíróság-jellegét”.
Indoklásként elmondta, lelassult a testület működése, nem dönt olyan ügyekben, amelyekben a kormánypártoknak kellemetlen döntést hozna.
Azon vélemények is hangot adott, hogy ha az Ab a következő hónapokban a nyilvánosság ellen hoz döntéseket, azzal akár 10-20 évre is ellehetetleníti a korrupció felderítésében részt vevő újságírók, politikusok munkáját.
Hadházy Ákos tapasztalatokra, illetve jogászi véleményekre hivatkozva azt mondta, a jelenlegi 11 bíróból négyről lehet azt mondani, függetlenül hozza a döntéseit, a többi hét bíró kerüli a konfliktust a kormánnyal.
Véleménye szerint a jelenlegi helyzet csak a kormánynak jó, de remélik, a négy új bíró megválasztásával nyolcra nő azon bírák száma, akik a kormánytól függetlenül döntenek.
Felidézte, a jelöltekről tavaly decemberben még Schiffer András korábbi társelnök részvételével kezdődtek egyeztetések, februárra kialakult egy négyfős jelölti lista, de a tárgyalások „megszűntek”. Hozzátette: ezen a héten jelezte a Fidesz-frakció az LMP-nek, hogy elfogadják a jelöltjeiket. (A Fidesz, a KDNP és az LMP frakciója az Alkotmánybíróság hiányzó bírói helyeire Marosi Ildikót, Horváth Attilát, Schanda Balázst és Szabó Marcelt jelöli.)
Hadházy Ákos hangsúlyozta, az alkotmánybíró-jelöltek kiválasztásakor fontos szempontjuk volt, hogy nem zsákmányszerzésre törekedtek, támogatásukért nem kértek pozíciót.
A jelöltek kiválasztásának szempontjai között a függetlenség mellett a környezetvédelmet és azt említette, hogy legyen női jelölt.
Közölte, nem volt a feltételeik között és nem is vizsgálták a jelöltek vallásosságát.
Kérdésre válaszolva beszélt arról, hogy az LMP 15 jelöltet tudott volna elfogadni, de nem kívánta közölni, ki volt az, akit mindenképpen szerettek volna jelöltként látni. Mind a négy jelöltet elfogadhatónak, nagy tekintélyű szakembernek tartják – közölte.
Hadházy Ákos az ellenzéki kritikákra reagálva azt mondta, a pártoknak nem egymást kellene bírálni, de várható volt, hogy lesz kifogás. Az LMP-nek az ország érdekét kell figyelembe venni – mondta.
(MTI/LMP-sajtó)
2016. november 1., kedd
retro: A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
retro:
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Dátum:
2013. március 13.
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
http://lb.hu/hu/sajto/kuria-elnokenek-sajtokozlemenye
A KÚRIA ELNÖKÉNEK SAJTÓKÖZLEMÉNYE
Dátum:
2013. március 13.
Az Alaptörvény 26. cikk (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatóak.
A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a felperesek kérelmére a Magyar Energia Hivatal rendszerhasználati díjakat érintő határozatait hatályon kívül helyezte, és a Hivatalt új eljárásra kötelezte. A bíróság a jogvitát véglegesen nem döntötte el. A Hivatal határozatát elsősorban azért helyezte hatályon kívül, mert a hatóság a felhívásában megjelölt határidőt megelőzően, a felek nyilatkozatának bevárása nélkül hozta meg a döntését.
Az elsőfokú ítélet ellen fellebbezésnek van helye, a jogorvoslat bejelentésére nyitva álló határidő még nem telt el. A bíróság ítéletének megalapozottságáról, jogszerűségéről az esetleges jogorvoslatok alapján a felsőbb bíróság dönthet. A felülvizsgálati kérelem elbírálására a Kúria jogosult.
A Kúria tiszteletben tartja az alsóbb fokú bíróságok döntéseit és tartózkodik attól, hogy azokról a jogorvoslati eljárás keretein kívül véleményt nyilvánítson.
A bíróságok iránti közbizalom csak akkor őrizhető meg, ha a bíróságok munkájával kapcsolatos véleménynyilvánítás tárgyilagos, szakszerű, és a tények pontos ismeretén nyugszik. Az eljárási kereteken kívüli reagálások, vélemények az ítélkezést nem befolyásolják.
Budapest, 2013. március 13.
Dr. Darák Péter
http://lb.hu/hu/sajto/kuria-elnokenek-sajtokozlemenye
Elfogult volt a Mahir-per bírója a főváros képviselete szerint
A Mahir fővárosi hirdetőoszlopainak ügyében indult elsőfokú perben a fővárosi önkormányzat jogi képviselője kétszer is indítványozta a bíró kizárását elfogultság miatt. Az ügyvéd szerint a határozat meghozatala elkapkodott volt, hiszen a bíró egyik félnek sem engedte, hogy igazát megpróbálja alaposan bebizonyítani a bíróság előtt.
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nek adott igazat a fővárosi önkormányzattal szemben, azaz a bíróság szerint a szerződés felmondása hatálytalan volt, így a hirdetőoszlopok januári elbontására sem kerülhetett volna sor.
A bíróval szemben azonban kétszer is kizárási indítványt nyújtott be a főváros ügyvédje a törvényszékhez.
Ennek ellenére úgy hirdetett ítéletet a bíró szeptemberben, hogy nem adott lehetőséget egyik peres félnek sem az általuk indítványozott terjedelmes bizonyítási eljárásra, csak pár perces összefoglalásra. Az ügyvédek viszontkeresetét minden pontjában elutasította a bíróság, és ezzel összefüggésben nem folytatott le semmilyen bizonyítási indítványt. Összesen érdemben két tárgyalás volt a viszontkeresettel összefüggésben.
A főváros így azokat a bizonyítékokat sem tudta a bíróság előtt bemutatni, amelyek az ügyvéd szerint alátámasztják, hogy a Mahir nem teljesítette szerződéses kötelezettségét.
Például, hogy sosem tudta a cég biztosítani az évi közel 3000 külföldi reklámhelyet a főváros számára, és csak minimálisan felelt meg annak a szerződési feltételnek, hogy a fővárosi önkormányzat által működtetett színházaknak, művelődési házaknak és sportrendezvényeknek jelentős árkedvezményt biztosít – mondta az Origónak Csikós Csaba ügyvéd. A Mahir saját becslése alapján a külföldi reklámhelyek értéke évi 436 millió forint plusz áfa volt, míg a főváros a belföldi reklámkedvezmények révén évi nettó 144 millió forintos kedvezményre lett volna jogosult.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án
Forrás: MTI/Balogh Zoltán
A főváros képviselője szerint ezeknek a szolgáltatásoknak az elmaradását iratokkal tudták volna bizonyítani, de a bíró nem engedte, hogy teljesen ellássa a képviseleti munkát, míg a Mahirtől nem követelte meg, hogy engedélyekkel, szerződésekkel bizonyítsa, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást biztosította. Csikós Csaba elmondta, hogy
több törvényességi kifogást is benyújtottak az eljárás alatt, mert a pervezetést és a peranyagok kézbesítési gyakorlatát is szabálytalannak találták.
A Mahir teljesen önkényesen változtatott az iratok kézbesítési rendjén, amit a bíró annak ellenére hagyott jóvá, hogy a főváros képviselője elfogadta volna ezt. Például volt, hogy a Mahir közvetlenül az ügyvédnek küldött el dokumentumokat, ahelyett, hogy a bíróságon keresztül postázták volna érkeztetéssel, és így a beérkezés pontos ideje, illetve az eredeti dokumentum és az elküldött változat egyezése teljes biztonsággal megállapítható lett volna. Ezenkívül a Mahir több olyan dokumentumot is visszatartott, ameddig jogi lehetősége volt rá, amelyek már évek óta a birtokában voltak – állítja az ügyvéd.
A MAHIR-ÜGGYEL AZ ORIGO KORÁBBAN TÖBBSZÖR IS FOGLALKOZOTT:
Első fokon pert nyert a Mahir
Újabb trükközések derültek ki Simicska Lajos cégéről
Simicska oszlopai engedély nélkül kerülhettek az utcára
Mahir-Budapest per: szinte semmit nem teljesített Simicska cége
Mindezen eljárási furcsaságok ellenére a bíró mégis a főváros jogi képviseletét vádolta meg rosszhiszemű pervitellel, vagyis azzal, hogy akadályozza a per lefolyását, majd amikor Csikós Csaba a kifogásait szóvá tette a bíróság előtt,
a bíró valótlanság állításával is megvádolta a sajtó nyilvánossága előtt.
Amikor pedig az ügyvéd visszakérdezett, hogy milyen valótlanságokat állított, a bíró a választ megtagadta, és ingerülten, illetve sértődötten nyilvánult meg a tárgyaláson a főváros irányába. Pedig az iratok bizonyítják, hogy ennek a vádnak semmilyen alapja nem volt.
Ezek miatt ítélte úgy a főváros képviselője, hogy indítványozza a bíró kizárását a perből elfogultság gyanújával.
Az első indítványát elutasította a Fővárosi Törvényszék, a másodikat pedig – amelyben már hangfelvételekkel is alátámasztották a bíró elfogultságát, és hogy hazugsággal vádolja a főváros képviselőjét, de alátámasztani nem akarja vádját – pár nappal az utolsó tárgyalás előtt bírálták csak el, és ezt a tárgyalásig nem kapta kézhez a főváros képviselője.
A főváros fellebbezett, az ügy másodfokon folytatódik. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
http://www.origo.hu/itthon/20161031-elfogultsag-miatt-a-biro-kizarasat-kerte-a-fovaros-ugyvedje-a-mahir-perben.html
http://www.lokal.hu/2016-10-elfogultsaggal-vadolja-a-fovaros-a-mahir-per-birojat/
http://www.hirado.hu/2016/10/31/a-fovaros-ugyvedje-szerint-elfogult-volt-a-mahir-per-biroja/?source=hirkereso
http://pestisracok.hu/elfogultsaggal-vadoljak-mahir-per-birojat/
http://ripost.hu/cikk-torvenyserto-az-itelet-a-simicska-perben-kapkodott-a-sertodott-biro/?source=hirkereso
A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma első fokon a Simicska Lajos érdekeltségébe tartozó Mahir Cityposter Kft.-nek adott igazat a fővárosi önkormányzattal szemben, azaz a bíróság szerint a szerződés felmondása hatálytalan volt, így a hirdetőoszlopok januári elbontására sem kerülhetett volna sor.
A bíróval szemben azonban kétszer is kizárási indítványt nyújtott be a főváros ügyvédje a törvényszékhez.
Ennek ellenére úgy hirdetett ítéletet a bíró szeptemberben, hogy nem adott lehetőséget egyik peres félnek sem az általuk indítványozott terjedelmes bizonyítási eljárásra, csak pár perces összefoglalásra. Az ügyvédek viszontkeresetét minden pontjában elutasította a bíróság, és ezzel összefüggésben nem folytatott le semmilyen bizonyítási indítványt. Összesen érdemben két tárgyalás volt a viszontkeresettel összefüggésben.
A főváros így azokat a bizonyítékokat sem tudta a bíróság előtt bemutatni, amelyek az ügyvéd szerint alátámasztják, hogy a Mahir nem teljesítette szerződéses kötelezettségét.
Például, hogy sosem tudta a cég biztosítani az évi közel 3000 külföldi reklámhelyet a főváros számára, és csak minimálisan felelt meg annak a szerződési feltételnek, hogy a fővárosi önkormányzat által működtetett színházaknak, művelődési házaknak és sportrendezvényeknek jelentős árkedvezményt biztosít – mondta az Origónak Csikós Csaba ügyvéd. A Mahir saját becslése alapján a külföldi reklámhelyek értéke évi 436 millió forint plusz áfa volt, míg a főváros a belföldi reklámkedvezmények révén évi nettó 144 millió forintos kedvezményre lett volna jogosult.
Szakemberek szállítják el darus kocsival a Mahir Cityposter Kft. hirdetőoszlopait a fővárosi közútkezelő megbízásából a XI. kerületi Bocskai úton 2016. január 2-án
Forrás: MTI/Balogh Zoltán
A főváros képviselője szerint ezeknek a szolgáltatásoknak az elmaradását iratokkal tudták volna bizonyítani, de a bíró nem engedte, hogy teljesen ellássa a képviseleti munkát, míg a Mahirtől nem követelte meg, hogy engedélyekkel, szerződésekkel bizonyítsa, hogy a szerződésben vállalt szolgáltatást biztosította. Csikós Csaba elmondta, hogy
több törvényességi kifogást is benyújtottak az eljárás alatt, mert a pervezetést és a peranyagok kézbesítési gyakorlatát is szabálytalannak találták.
A Mahir teljesen önkényesen változtatott az iratok kézbesítési rendjén, amit a bíró annak ellenére hagyott jóvá, hogy a főváros képviselője elfogadta volna ezt. Például volt, hogy a Mahir közvetlenül az ügyvédnek küldött el dokumentumokat, ahelyett, hogy a bíróságon keresztül postázták volna érkeztetéssel, és így a beérkezés pontos ideje, illetve az eredeti dokumentum és az elküldött változat egyezése teljes biztonsággal megállapítható lett volna. Ezenkívül a Mahir több olyan dokumentumot is visszatartott, ameddig jogi lehetősége volt rá, amelyek már évek óta a birtokában voltak – állítja az ügyvéd.
A MAHIR-ÜGGYEL AZ ORIGO KORÁBBAN TÖBBSZÖR IS FOGLALKOZOTT:
Első fokon pert nyert a Mahir
Újabb trükközések derültek ki Simicska Lajos cégéről
Simicska oszlopai engedély nélkül kerülhettek az utcára
Mahir-Budapest per: szinte semmit nem teljesített Simicska cége
Mindezen eljárási furcsaságok ellenére a bíró mégis a főváros jogi képviseletét vádolta meg rosszhiszemű pervitellel, vagyis azzal, hogy akadályozza a per lefolyását, majd amikor Csikós Csaba a kifogásait szóvá tette a bíróság előtt,
a bíró valótlanság állításával is megvádolta a sajtó nyilvánossága előtt.
Amikor pedig az ügyvéd visszakérdezett, hogy milyen valótlanságokat állított, a bíró a választ megtagadta, és ingerülten, illetve sértődötten nyilvánult meg a tárgyaláson a főváros irányába. Pedig az iratok bizonyítják, hogy ennek a vádnak semmilyen alapja nem volt.
Ezek miatt ítélte úgy a főváros képviselője, hogy indítványozza a bíró kizárását a perből elfogultság gyanújával.
Az első indítványát elutasította a Fővárosi Törvényszék, a másodikat pedig – amelyben már hangfelvételekkel is alátámasztották a bíró elfogultságát, és hogy hazugsággal vádolja a főváros képviselőjét, de alátámasztani nem akarja vádját – pár nappal az utolsó tárgyalás előtt bírálták csak el, és ezt a tárgyalásig nem kapta kézhez a főváros képviselője.
A főváros fellebbezett, az ügy másodfokon folytatódik. Kerestük a Fővárosi Törvényszéket is, ha válaszolnak, frissítjük a cikket.
http://www.origo.hu/itthon/20161031-elfogultsag-miatt-a-biro-kizarasat-kerte-a-fovaros-ugyvedje-a-mahir-perben.html
http://www.lokal.hu/2016-10-elfogultsaggal-vadolja-a-fovaros-a-mahir-per-birojat/
http://www.hirado.hu/2016/10/31/a-fovaros-ugyvedje-szerint-elfogult-volt-a-mahir-per-biroja/?source=hirkereso
http://pestisracok.hu/elfogultsaggal-vadoljak-mahir-per-birojat/
http://ripost.hu/cikk-torvenyserto-az-itelet-a-simicska-perben-kapkodott-a-sertodott-biro/?source=hirkereso
2016. október 23., vasárnap
A német és a francia alkotmánybíróság elnöke aggódik a magyar és a lengyel folyamatok miatt
Aggodalmának adott hangot a magyarországi és lengyelországi politikai folyamatokkal kapcsolatban a német alkotmánybíróság és a francia alkotmánytanács elnöke egy német lapinterjúban.
Andreas Vosskuhle és Laurent Fabius a Süddeutsche Zeitung című lap hétvégi számában Veszélyben van a jogállamiság lényege címmel közölt páros interjúban beszélt Magyarországról és Lengyelországról. "Természetesen aggódunk amiatt, ami ott történik" - emelte ki Laurent Fabius az MTI összefoglalója szerint.
Mint mondta, Európában a jogállamiság nem lehetőség, hanem kötelesség, és a jogállamiság lényegét támadja meg, aki - "mint Lengyelország esetében" - korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét.
Az igazságszolgáltatás függetlensége az "európai önazonosság része" - húzta alá Laurent Fabius. A jogállamiságnak pedig "az Európai Unió alapjának kell maradnia" - fűzte hozzá Andreas Vosskuhle.
Arra a kérdésre, hogy ha ennyire jól áll az európai jogközösség ügye, akkor miért ad páros interjút a német és a francia alkotmánybíróság vezetője, Andreas Vosskuhle elmondta, hogy a közös interjú mindenekelőtt a két ország mély barátságát jelzi, és az "aggasztó folyamatok miatt most különösen fontos megmutatni, hogy Németország és Franciaország az eltérő jogi hagyományok ellenére számos alapvető kérdésben nagyon közel áll egymáshoz".
Az EU "nincs jó állapotban, és alkotmányos szervként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a jogközösség ismét megerősödjék" - tette hozzá.
A német alkotmánybíróság elnöke Lengyelországról szólva kifejezte reményét, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak sikerül meggyőzniük a lengyel kormányt, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatban "tévúton" jár.
Laurent Fabius hozzáfűzte: "egyes országokat emlékeztetni kell arra is, hogy mire vállalkoztak, amikor csatlakoztak az unióhoz", hiszen az EU ugyan sok előnyt jelent tagjai számára, "de szabályai is vannak, amelyeket szellemüknek és céljuknak megfelelően kell betartani".
Arra a kérdésre, vajon az alkotmánybíróság nemcsak a jog, hanem a demokrácia védelmezője is, Andreas Vosskuhle azt mondta: "ahol nincs hatékony ellenzék, a választások nem szabadok és egyenlőek, nincs erős sajtó és gyülekezési szabadság, ott nem tud virágozni a demokrácia", ezért az alkotmánybíróságoknak a demokrácia ezen előfeltételeit is védelmezniük kell.
http://index.hu/kulfold/2016/10/23/a_nemet_es_a_francia_alkotmanybirosag_elnoke_aggodik_a_magyar_es_a_lengyel_folyamatok_miatt/
Andreas Vosskuhle és Laurent Fabius a Süddeutsche Zeitung című lap hétvégi számában Veszélyben van a jogállamiság lényege címmel közölt páros interjúban beszélt Magyarországról és Lengyelországról. "Természetesen aggódunk amiatt, ami ott történik" - emelte ki Laurent Fabius az MTI összefoglalója szerint.
Mint mondta, Európában a jogállamiság nem lehetőség, hanem kötelesség, és a jogállamiság lényegét támadja meg, aki - "mint Lengyelország esetében" - korlátozza az alkotmánybíróság jogkörét.
Az igazságszolgáltatás függetlensége az "európai önazonosság része" - húzta alá Laurent Fabius. A jogállamiságnak pedig "az Európai Unió alapjának kell maradnia" - fűzte hozzá Andreas Vosskuhle.
Arra a kérdésre, hogy ha ennyire jól áll az európai jogközösség ügye, akkor miért ad páros interjút a német és a francia alkotmánybíróság vezetője, Andreas Vosskuhle elmondta, hogy a közös interjú mindenekelőtt a két ország mély barátságát jelzi, és az "aggasztó folyamatok miatt most különösen fontos megmutatni, hogy Németország és Franciaország az eltérő jogi hagyományok ellenére számos alapvető kérdésben nagyon közel áll egymáshoz".
Az EU "nincs jó állapotban, és alkotmányos szervként hozzá kell járulnunk ahhoz, hogy a jogközösség ismét megerősödjék" - tette hozzá.
A német alkotmánybíróság elnöke Lengyelországról szólva kifejezte reményét, hogy az uniós intézményeknek és tagállamoknak sikerül meggyőzniük a lengyel kormányt, hogy az alkotmánybírósággal kapcsolatban "tévúton" jár.
Laurent Fabius hozzáfűzte: "egyes országokat emlékeztetni kell arra is, hogy mire vállalkoztak, amikor csatlakoztak az unióhoz", hiszen az EU ugyan sok előnyt jelent tagjai számára, "de szabályai is vannak, amelyeket szellemüknek és céljuknak megfelelően kell betartani".
Arra a kérdésre, vajon az alkotmánybíróság nemcsak a jog, hanem a demokrácia védelmezője is, Andreas Vosskuhle azt mondta: "ahol nincs hatékony ellenzék, a választások nem szabadok és egyenlőek, nincs erős sajtó és gyülekezési szabadság, ott nem tud virágozni a demokrácia", ezért az alkotmánybíróságoknak a demokrácia ezen előfeltételeit is védelmezniük kell.
http://index.hu/kulfold/2016/10/23/a_nemet_es_a_francia_alkotmanybirosag_elnoke_aggodik_a_magyar_es_a_lengyel_folyamatok_miatt/
2016. október 15., szombat
A német alkotmánybíróságnak sem tetszett a CETA
Elutasította a német alkotmánybíróság csütörtökön az Európai Unió és Kanada között tervezett szabadkereskedelmi megállapodás (CETA) elleni sürgősségi indítványokat, de feltételeket szabott a kormánynak a megállapodás aláírásához.
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz:
Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról. Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához. Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Forrás: MTI
A karlsruhei bíróság szerint súlyos és helyrehozhatatlan károkat okozott volna Németországnak és az EU-nak, ha az indítványokat elfogadva megtiltották volna a kormánynak, hogy az október 27-re tervezett EU-Kanada csúcstalálkozón aláírja a megállapodást.
A bíróság szerint azonban Németország csak három feltétellel csatlakozhat a megállapodáshoz:
Először a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy egyelőre kizárólag az uniós hatáskörbe tartozó részek lépjenek érvénybe a CETA-ból. Ez a megkötés mindenekelőtt azt jelenti, hogy az EU és Kanada közötti kereskedelmet korlátozó vámokat el lehet törölni, de a beruházások körüli viták rendezésére szolgáló, széles körben kritizált választottbírósági rendszert csak azután lehet felépíteni, hogy a CETA-t valamennyi tagállamban ratifikálják, beemelik a nemzeti jogrendbe.
Másodszor a kormánynak gondoskodnia kell arról, hogy Németország bármikor egyoldalúan felmondhassa a megállapodást. Ezt a feltételt azért szabta az alkotmánybíróság, mert a sürgősségi indítványok mellett alkotmányossági panaszokat is vizsgál, ami hosszabb időt – várhatóan nagyjából egy évet – vesz igénybe, és meglehet, hogy arra a megállapításra jut majd, hogy a CETA, vagy bizonyos részei, ellentétesek az alaptörvénnyel.
Harmadszor gondoskodni kell a megállapodás végrehajtását és hatását felügyelő, illetve vizsgáló úgynevezett vegyes – az EU és Kanada képviselőiből álló – bizottság döntéseinek demokratikus legitimációjáról. Az alkotmánybíróság megoldási javaslatot is tett, elképzelése szerint a kormánynak fel kellene lépnie azért, hogy az EU-s delegáltak kizárólag az adott ügyben illetékes tagállami miniszteri tanács egyhangú döntésével rögzített álláspontot képviselhessék a CETA vegyesbizottságban.
A kormány szerint teljesíthetők az alkotmánybíróság feltételei, így Németország a jövő héten kedden az uniós külügyminiszterek tanácsának ülésén hozzájárulhat a megállapodás megkötéséről, aláírásáról és ideiglenes alkalmazásáról szóló határozat elfogadásához. Az alkotmánybíróságtól több civil szervezet és egy több mint 190 ezer állampolgárt összefogó kezdeményezés, valamint a szövetségi parlament (Bundestag) nagyobbik ellenzéki pártja, a Baloldal több képviselője kérte a CETA aláírásának megtiltását. A bíróság határozatával ők is elégedettek.
A CETA a támogatók várakozásai szerint a vámok, és a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató nem vámjellegű akadályok lebontása révén hozzájárul a növekedés és a munkahelyteremtés ösztönzéséhez az EU-ban és Kanadában is. Az ellenzők szerint a megállapodás kiüresít demokratikus jogokat, környezet- és fogyasztóvédelmi előírásokat, és erősíti multinacionális óriásvállalatok befolyását.
Forrás: MTI
2016. október 8., szombat
egyik napról a másikra
Meddig csökkenhet még a nyomtatott lapok példányszáma?
2014. május 23., péntek
A kampányidőszak az nem az, amikor az emberek politikai-közéleti heti és napilapokat, értsd, nyomatott újságokat vásárolnak?
Hát nem. Illetve az sem.
Az mfor.hu összeállítást készített a magyar lappiac elmúlt negyedéves, MATESZ-es adataiból, és húzott páréves trendvonalakat is. Meghökkentő az eredmény.
A HVG zuhan
2008-ban a HVG értékesített példányszáma a 90 ezerhez volt közel. Most alig valamivel több 40 ezernél. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13,3 százalékkal kevesebb.
A Figyelő is majdnem 9 százalékot esett vissza egy év alatt, de eleve elég gynegén fogy, 7128 volt a heti átlaga az első negyedévben.
A Heti Válasz ugyanakkor növelni tudta a példányszámát az előző év hasonló időszakához képest 2,7 százalékkal. A 168 Órának ez a bravúr az előző negyedévhez képest sikerült, egész évre nézve ott is volt visszaesés.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A Népszabadság is zuhan
A Népszabadság a 120 ezer vonal alatt állt hat éve, most 45 ezert adnak el a lapból. Egy év alatt is durva a csökkenés, 11 százalékkal kevesebb Népszabadság fogyott az első negyedévben. A Népszavától is elfordultak az olvasók, egy év alatt a példányszáma 8,8 százalékkal csökkent, 14 646 a napi átlag most.
A Magyar Nemzet egyéves példányszámvesztesége ehhez képest kicsi, de azért 3,4 százalékos. A Magyar Nemzetből még így is majdnem nyolcezerrel kevesebbet adnak el, mint Népszabadságból.
A Magyar Hírlap pedig szinte a teljes érdektelenségbe fullad, 7 625-öt adnak el Széles Gábor lapjából. Ami azt jelenti, hogy hiába a szabadságharc és a Békemenet, hiába a jól körülhatárolható, ezek szerint viszont nem kifejezetten nagy olvasóréteg, több mint tíz százalékkal kevesebbet vesznek a lapból, mint egy éve. Pedig akkor sem kapkodták szét az emberek.
A Blikk sem fogyott jól, sőt. Kilenc százalékkal kevesebbet vettek belőle, de a 137 291 eladott példány az több, mint a politikai napilapoké összesen. Azért pedig különösen szívhatják a fogukat a Blikknél, hogy közben a konkurens Borsból többet tudtak eladni, felmentek egy kicisvel 70 ezer fölé.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A pletyka sem megy ám annyira
De nemcsak politikát nem olvasnak kinyomtatva az emberek, hanem pletykákat sem. A Hot! magazinből több fogy ugyan, mint a HVG-ből (59 920, szemben a 40 588-cal), de itt is 15 százalékos az éves veszteség. A Best és a Story is mínusz tíz százaléknál jár, bár azért a Story 155 ezres példányszáma önmagában több, mint a fenti politikai-közéleti hetilapoké. A Best is simán kenterbe ver mindenkit a komoly oldalról a 71 ezer fölötti eladott példányszámmal. A Nők Lapja még mindig 220 ezer föltött van, sőt, jobban fogy hat százalékkal, mint egy éve. És a Kiskegyedből is több fogy 190 ezernél, de itt csökkennek a példányszámok.
http://444.hu/2014/05/23/meddig-csokkenthet-meg-a-nyomatott-lapok-peldanyszama/
"a nagy múltú 7 Nap egyik napról a másikra, anélkül, hogy búcsút vehetett volna az olvasótól, megszűnt.
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1377/25_sajtopres.pdf
az újság címe véglegesen Demokrata lett. 1997 augusztusában, a választásokhoz közeledve a tulajdonosok egyik napról a másikra megszüntették a lapot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata
Fura véletlen, pont 75 éve zárta be kapuit a nagy hírű folyóirat. Mivel a lapengedélyek 1941-ben a szerkesztő nevére szóltak, Babits halálával egyik napról a másikra megszűnt. Illyés Gyula egy új lapban, Magyar Csillag néven vitte tovább a Nyugat szellemiségét, a jól ismert Mikes Kelemen-éremmel a borítóján.
http://www.unikornis.hu/kultura/20160729-nyugat-folyoirat-ignotus-osvat-erno-babits-mihaly-irodalom.html
Egyik napról a másikra eltűnt az újságosok standjairól az ország harmadik legnagyobb bulvár napilapja, a 10 éve létező Új Ász, írja a Bors.
http://index.hu/kultur/media/2014/04/23/megszunik_a_nyomtatott_uj_asz_bulvarlap/
A Kurír azonban baloldali-liberális lap volt. Kritizáltuk a kormányt Orbán előtt is, de amikor hatalomra jutott, akkor láttunk igazán neki ütni az ellenzéket. Ekkor következett a 100%-os tulajdonosunk, a Postabank csődje (1998. februárban), majd májusban nyert a Fidesz, aki összeveszett Prinzcel, és bezáratta a Postabankot. Szeptemberben – ezt nem tudom bizonyítani – Orbán írt egy levelet, miszerint „jövő héttől ne jelenjen meg a lap” és a mamelukjai végrehajtották a döntését: 1998. szeptember 30-án a lap egyik napról a másikra szűnt meg. Készült a másnapi szám, amikor a szerkesztőségben megjelent a Postabank vezérigazgató-helyettese [Németh Péter, korábbi Magyar Hírlap, későbbi Népszava-főszerkesztő] és közölte, hogy nincs tovább.
https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/kurir-1990-1998/
Kormánypárti lett a legnagyobb ellenzéki török újság
Így cserélte le Erdoğan elnök a legnagyobb ellenzéki török lap szerkesztőségét tavasszal.
Pontosan hét hónappal ezelőtt számolt be arról az Al Jazeera, hogyan cserélték le a „gülenista” ellenzéki újság szerkesztőségét Törökországban.
A Zaman hivatalos honlapján a következő üzenetet lehetett olvasni: „Önöknek, az olvasóinknak jobb minőségű és objektívebb szolgáltatást fogunk nyújtani, amint lehetséges.”
A lap főszerkesztőjét és rovatvezetőjét a rendőrök bilincsben vitték el, a hatóságok a lap „terrorista szervezetekkel való kapcsolataira” hivatkoztak. A Zaman az elnök rokonainak és minisztereinek korrupció ügyleteiről is beszámoltak korábban.
A lap hangneme egyik napról a másikra vett 180 fokos fordulatot. A szombati címlapon még az állt: az „alkotmányt felfüggesztették”, a vasárnapi címlapon pedig már Erdoğan elnök mosolygott és az épülő Boszporusz-hídról számoltak be.
http://media.mandiner.hu/cikk/20161008_kormanyparti_lett_a_legnagyobb_ellenzeki_torok_ujsag "
"Felfüggesztették a Népszabadság kiadását, a szerkesztőség puccsról beszél
belföld, média, Népszabadság, Mediaworks, Nol.hu.
2016. október 8. 10:26
A kiadó Mediaworks előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette a Népszabadság kiadását szombat reggel. A kiadó a lap megújulására hivatkozik. Az Index szerint a lap munkatársait ezen a reggelen levélben értesítették arról, hogy nem kell tovább dolgozniuk. Az Index arról is ír, hogy kormánypárti tulajdonoscsere történhetett. A szerkesztőség a Facebookon megerősítette, hogy nem tudtak a lap bezárásáról és azt írták, hogy puccs történhetett. A Nol.hu-n a kiadó közleménye olvasható, mely szerint lemondott a Mediaworks vezérigazgatója.
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy „valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni” – közölte a társaság szombaton az MTI-vel.
A Népszabadság szerkesztősége azt írta, a nyilvánossággal együtt tudták meg, hogy felfüggesztik a lapot és az alábbi posztot tették közzé Facebook oldalukon:
„Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”
A Népszabadság szombati – és lehet, hogy utolsó – száma
Az Index szerint motoros futár vitte ki a Népszabadság munkatársainak az írásos értesítést arról, hogy felfüggesztették őket a munkavállalási kötelezettségeik alól.
A Mediaworks tájékoztatása szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.
A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, aminek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel – közölték. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.
Az Index korábban arról írt, hogy kormányközeli tulajdonoscsere történhetett a Népszabadságot és 13 megyei lapot is kiadó Mediaworks-ben.
Frissítés: lemondott a Mediaworks vezérigazgatója
A Nol.hu-n jelenleg az alábbi közlemény látható. A közleményben a lap pénzügyi eredményességének hiányára hivatkoznak: „A bevételek növekedése és a menedzsment költségcsökkentési intézkedései ellenére a Népszabadság esetében ez idáig sajnos nem sikerült megteremteni a pénzügyi eredményességet. Ennek, a jövőbeli sikeres üzleti modell meghatározása útján történő elérése a menedzsment kiemelt feladatát kell, hogy képezze.”
„A Mediaworks Zrt. a Társaság megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezi ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a vezérigazgatói pozícióból saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait” – írják a kiadó vezetőségének cseréjéről.
Frissítés: aprólékosan kitervelhették a lap bezárását
A Vastagbőrnek a Népszabadság egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a következőket mondta:
„Nagy mesterterv volt. Ugye most költözünk, tegnap este 11-kor végeztünk. 11-re jöttek a költöztetők, szétszedtek mindent, az utolsó egerünket is széthúzgálták, és úgy volt, hogy vasárnap már a Bécsi útra kell mennünk dolgozni. Aztán szombat reggel motoros futárok érkeztek azzal a levéllel, hogy a Népszabadság kiadását felfüggesztette a kiadó, és további intézkedésig mentesítenek minket a munkavégzés alól.
Letiltották az email-ünket, és nem mehetünk be a munkahelyünkre. És ugye nem is tudunk mit csinálni, mert ahova bemehetünk, a régi irodába, ahova jó a belépőkártyánk, onnan elvitték a cuccainkat, az új helyre meg nem tudunk bemenni. Oda egyébként vasárnapra már megrendeltük a pizzát, hogy ott kezdjük újra a munkát. Nagyon okos puccs keretében végeztek ki minket.”"
http://mandiner.hu/cikk/20161008_felfuggesztettek_a_nepszabadsag_kiadasat_a_szerkesztoseg_puccsrol_beszel
2014. május 23., péntek
A kampányidőszak az nem az, amikor az emberek politikai-közéleti heti és napilapokat, értsd, nyomatott újságokat vásárolnak?
Hát nem. Illetve az sem.
Az mfor.hu összeállítást készített a magyar lappiac elmúlt negyedéves, MATESZ-es adataiból, és húzott páréves trendvonalakat is. Meghökkentő az eredmény.
A HVG zuhan
2008-ban a HVG értékesített példányszáma a 90 ezerhez volt közel. Most alig valamivel több 40 ezernél. Ez a tavalyi hasonló időszakhoz képest is 13,3 százalékkal kevesebb.
A Figyelő is majdnem 9 százalékot esett vissza egy év alatt, de eleve elég gynegén fogy, 7128 volt a heti átlaga az első negyedévben.
A Heti Válasz ugyanakkor növelni tudta a példányszámát az előző év hasonló időszakához képest 2,7 százalékkal. A 168 Órának ez a bravúr az előző negyedévhez képest sikerült, egész évre nézve ott is volt visszaesés.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A Népszabadság is zuhan
A Népszabadság a 120 ezer vonal alatt állt hat éve, most 45 ezert adnak el a lapból. Egy év alatt is durva a csökkenés, 11 százalékkal kevesebb Népszabadság fogyott az első negyedévben. A Népszavától is elfordultak az olvasók, egy év alatt a példányszáma 8,8 százalékkal csökkent, 14 646 a napi átlag most.
A Magyar Nemzet egyéves példányszámvesztesége ehhez képest kicsi, de azért 3,4 százalékos. A Magyar Nemzetből még így is majdnem nyolcezerrel kevesebbet adnak el, mint Népszabadságból.
A Magyar Hírlap pedig szinte a teljes érdektelenségbe fullad, 7 625-öt adnak el Széles Gábor lapjából. Ami azt jelenti, hogy hiába a szabadságharc és a Békemenet, hiába a jól körülhatárolható, ezek szerint viszont nem kifejezetten nagy olvasóréteg, több mint tíz százalékkal kevesebbet vesznek a lapból, mint egy éve. Pedig akkor sem kapkodták szét az emberek.
A Blikk sem fogyott jól, sőt. Kilenc százalékkal kevesebbet vettek belőle, de a 137 291 eladott példány az több, mint a politikai napilapoké összesen. Azért pedig különösen szívhatják a fogukat a Blikknél, hogy közben a konkurens Borsból többet tudtak eladni, felmentek egy kicisvel 70 ezer fölé.
Grafikon: mfor.hu/MATESZ
A pletyka sem megy ám annyira
De nemcsak politikát nem olvasnak kinyomtatva az emberek, hanem pletykákat sem. A Hot! magazinből több fogy ugyan, mint a HVG-ből (59 920, szemben a 40 588-cal), de itt is 15 százalékos az éves veszteség. A Best és a Story is mínusz tíz százaléknál jár, bár azért a Story 155 ezres példányszáma önmagában több, mint a fenti politikai-közéleti hetilapoké. A Best is simán kenterbe ver mindenkit a komoly oldalról a 71 ezer fölötti eladott példányszámmal. A Nők Lapja még mindig 220 ezer föltött van, sőt, jobban fogy hat százalékkal, mint egy éve. És a Kiskegyedből is több fogy 190 ezernél, de itt csökkennek a példányszámok.
http://444.hu/2014/05/23/meddig-csokkenthet-meg-a-nyomatott-lapok-peldanyszama/
"a nagy múltú 7 Nap egyik napról a másikra, anélkül, hogy búcsút vehetett volna az olvasótól, megszűnt.
http://adattar.vmmi.org/fejezetek/1377/25_sajtopres.pdf
az újság címe véglegesen Demokrata lett. 1997 augusztusában, a választásokhoz közeledve a tulajdonosok egyik napról a másikra megszüntették a lapot.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Magyar_Demokrata
Fura véletlen, pont 75 éve zárta be kapuit a nagy hírű folyóirat. Mivel a lapengedélyek 1941-ben a szerkesztő nevére szóltak, Babits halálával egyik napról a másikra megszűnt. Illyés Gyula egy új lapban, Magyar Csillag néven vitte tovább a Nyugat szellemiségét, a jól ismert Mikes Kelemen-éremmel a borítóján.
http://www.unikornis.hu/kultura/20160729-nyugat-folyoirat-ignotus-osvat-erno-babits-mihaly-irodalom.html
Egyik napról a másikra eltűnt az újságosok standjairól az ország harmadik legnagyobb bulvár napilapja, a 10 éve létező Új Ász, írja a Bors.
http://index.hu/kultur/media/2014/04/23/megszunik_a_nyomtatott_uj_asz_bulvarlap/
A Kurír azonban baloldali-liberális lap volt. Kritizáltuk a kormányt Orbán előtt is, de amikor hatalomra jutott, akkor láttunk igazán neki ütni az ellenzéket. Ekkor következett a 100%-os tulajdonosunk, a Postabank csődje (1998. februárban), majd májusban nyert a Fidesz, aki összeveszett Prinzcel, és bezáratta a Postabankot. Szeptemberben – ezt nem tudom bizonyítani – Orbán írt egy levelet, miszerint „jövő héttől ne jelenjen meg a lap” és a mamelukjai végrehajtották a döntését: 1998. szeptember 30-án a lap egyik napról a másikra szűnt meg. Készült a másnapi szám, amikor a szerkesztőségben megjelent a Postabank vezérigazgató-helyettese [Németh Péter, korábbi Magyar Hírlap, későbbi Népszava-főszerkesztő] és közölte, hogy nincs tovább.
https://mediatortenet.wordpress.com/2014/11/30/kurir-1990-1998/
Kormánypárti lett a legnagyobb ellenzéki török újság
Így cserélte le Erdoğan elnök a legnagyobb ellenzéki török lap szerkesztőségét tavasszal.
Pontosan hét hónappal ezelőtt számolt be arról az Al Jazeera, hogyan cserélték le a „gülenista” ellenzéki újság szerkesztőségét Törökországban.
A Zaman hivatalos honlapján a következő üzenetet lehetett olvasni: „Önöknek, az olvasóinknak jobb minőségű és objektívebb szolgáltatást fogunk nyújtani, amint lehetséges.”
A lap főszerkesztőjét és rovatvezetőjét a rendőrök bilincsben vitték el, a hatóságok a lap „terrorista szervezetekkel való kapcsolataira” hivatkoztak. A Zaman az elnök rokonainak és minisztereinek korrupció ügyleteiről is beszámoltak korábban.
A lap hangneme egyik napról a másikra vett 180 fokos fordulatot. A szombati címlapon még az állt: az „alkotmányt felfüggesztették”, a vasárnapi címlapon pedig már Erdoğan elnök mosolygott és az épülő Boszporusz-hídról számoltak be.
http://media.mandiner.hu/cikk/20161008_kormanyparti_lett_a_legnagyobb_ellenzeki_torok_ujsag "
"Felfüggesztették a Népszabadság kiadását, a szerkesztőség puccsról beszél
belföld, média, Népszabadság, Mediaworks, Nol.hu.
2016. október 8. 10:26
A kiadó Mediaworks előzetes bejelentés nélkül felfüggesztette a Népszabadság kiadását szombat reggel. A kiadó a lap megújulására hivatkozik. Az Index szerint a lap munkatársait ezen a reggelen levélben értesítették arról, hogy nem kell tovább dolgozniuk. Az Index arról is ír, hogy kormánypárti tulajdonoscsere történhetett. A szerkesztőség a Facebookon megerősítette, hogy nem tudtak a lap bezárásáról és azt írták, hogy puccs történhetett. A Nol.hu-n a kiadó közleménye olvasható, mely szerint lemondott a Mediaworks vezérigazgatója.
A kiadó Mediaworks szombattól felfüggeszti a Népszabadság nyomtatott és internetes formában történő kiadását a lap új koncepciójának kialakításáig, illetve megvalósításáig azért, hogy „valamennyi érintett ezen kiemelt feladatra tudjon koncentrálni” – közölte a társaság szombaton az MTI-vel.
A Népszabadság szerkesztősége azt írta, a nyilvánossággal együtt tudták meg, hogy felfüggesztik a lapot és az alábbi posztot tették közzé Facebook oldalukon:
„Kedves követőink! A Népszabadság szerkesztősége a nyilvánossággal egyidőben értesült róla, hogy a lapot azonnali hatállyal bezárták. Első gondolatunk, hogy ez puccs. Hamarosan jelentkezünk.”
A Népszabadság szombati – és lehet, hogy utolsó – száma
Az Index szerint motoros futár vitte ki a Népszabadság munkatársainak az írásos értesítést arról, hogy felfüggesztették őket a munkavállalási kötelezettségeik alól.
A Mediaworks tájékoztatása szerint az érintett területekhez rendelt munkavállalókat felmentik a munkavégzés alól, a szerződéses partnerek szolgáltatásait pedig időlegesen felfüggesztik. Az előfizetőknek a Népszabadság helyett más kiadványukat, illetve az előfizetésből a felfüggesztés idejére eső rész visszafizetését ajánlja fel a kiadó.
A Népszabadság példányszáma az elmúlt tíz évben 74 százalékkal, azaz 100 ezer példányt meghaladó mértékben csökkent, aminek következtében a lap 2007 óta több mint 5 milliárd forint veszteséget termelt, és idén is jelentős veszteséget halmozott fel – közölték. Kiemelték, a kiadó arra összpontosít, hogy az iparági trendeknek leginkább megfelelő üzleti modellt találjon a Népszabadságnak, ennek érdekében pedig konzultációt kezdeményeznek az érintettekkel.
Az Index korábban arról írt, hogy kormányközeli tulajdonoscsere történhetett a Népszabadságot és 13 megyei lapot is kiadó Mediaworks-ben.
Frissítés: lemondott a Mediaworks vezérigazgatója
A Nol.hu-n jelenleg az alábbi közlemény látható. A közleményben a lap pénzügyi eredményességének hiányára hivatkoznak: „A bevételek növekedése és a menedzsment költségcsökkentési intézkedései ellenére a Népszabadság esetében ez idáig sajnos nem sikerült megteremteni a pénzügyi eredményességet. Ennek, a jövőbeli sikeres üzleti modell meghatározása útján történő elérése a menedzsment kiemelt feladatát kell, hogy képezze.”
„A Mediaworks Zrt. a Társaság megbízott vezérigazgatójává Katona Viktort nevezi ki, aki jelenlegi, pénzügyi vezérigazgató-helyettesi és operációs vezetői feladatköre mellett veszi át a vezérigazgatói pozícióból saját kérésére távozó Rónai Balázs feladatait” – írják a kiadó vezetőségének cseréjéről.
Frissítés: aprólékosan kitervelhették a lap bezárását
A Vastagbőrnek a Népszabadság egy névtelenül nyilatkozó munkatársa a következőket mondta:
„Nagy mesterterv volt. Ugye most költözünk, tegnap este 11-kor végeztünk. 11-re jöttek a költöztetők, szétszedtek mindent, az utolsó egerünket is széthúzgálták, és úgy volt, hogy vasárnap már a Bécsi útra kell mennünk dolgozni. Aztán szombat reggel motoros futárok érkeztek azzal a levéllel, hogy a Népszabadság kiadását felfüggesztette a kiadó, és további intézkedésig mentesítenek minket a munkavégzés alól.
Letiltották az email-ünket, és nem mehetünk be a munkahelyünkre. És ugye nem is tudunk mit csinálni, mert ahova bemehetünk, a régi irodába, ahova jó a belépőkártyánk, onnan elvitték a cuccainkat, az új helyre meg nem tudunk bemenni. Oda egyébként vasárnapra már megrendeltük a pizzát, hogy ott kezdjük újra a munkát. Nagyon okos puccs keretében végeztek ki minket.”"
http://mandiner.hu/cikk/20161008_felfuggesztettek_a_nepszabadsag_kiadasat_a_szerkesztoseg_puccsrol_beszel
2016. október 7., péntek
Szétperelné volt dolgozóit a Zsolnay
- szalai - - SZALAI -
A pécsi önkormányzat nem tudta elvenni a nyáron a magántulajdonostól a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, de a dolgozók jelentős részét el tudta rémiszteni tőlük.
Egészen pontosan arról ír a Népszabadság, hogy az önkormányzat Zsolnayra alapított cége a Ledina Kerámia azzal támadta le júniusban a dolgozókat, hogy a szír származású svájci tulajdonos nem fizeti ki régóta gondban lévő cég tartozásait. A termelést pedig majd külföldre viszi, szóval meg fog szűnni a dolgozók munkahelye. A Ledina jogászai megírtak nekik egy felmondólevelet, akik megélhetésüket féltve belementek a dologba és átigazoltak a Ledinához.
A Zsolnay viszont kifizette a kérdéses tartozásait, és beperelte azt a 118 volt dolgozóját, akiket rendkívüli felmondással átvettek az önkormányzati céghez. Az első körben nyolc alkalmazott pere startolt el, közülük egy jött el, ő mondta el a felmondóleveles történetet a bíróságnak. Az alkalmazottakat átcsábító vezetők mondjuk azt is ígérték, hogy ha lesz büntetés, azt majd átvállalja a város.
A Ledina helyzete se rózsás, dacára, hoyg komolyan alávágtak a Zsolnaynak. A Ledina négy hónapja munka nélkül fizeti a dolgozóit, nemrég szeptemberben az egyik közvetett tulajdonos, Bozók János megpróbálta saját védjegyükké tenni a Zsolnay nevet. A Zsolnay viszont szintén lépett a jogászaival, hogy ne gyárthasson Zsolnay néven termékeket az önkormányzat cége, még nem világos, hogy ennek mi lesz a vége. A Zsolnay szerint az "offshore cégek alapításában jártas" Bozóki üzleti kapcsolatban is áll az önkormányzat Zsolnay elleni harcának az egyik fő vezetőjével, Szabó Iván ügyvéddel. Itt olvashat a csatározásokról bővebben.
Milliárdos cserepekért dúl a háború a Zsolnaynál
Óriási állami megbízások várhatnak a Zsolnay Porcelánmanufaktúrára, a kérdés csak az, hogy ki vezeti majd a céget, amikor ezeket kiírják. A tulajdonosok és Pécs városa nyílt háborúban állnak egymással, és már egy új vevő is megjelent a láthatáron.
Tovább
Nagy pénz van a dologban, a többek közt elképesztő adókedvezménnyel felpörgetett műemlékfelújítások miatt óriási állami megrendelések várnak arra, aki végül megkaparintja a Zsolnay márkanevet.
http://index.hu/gazdasag/allas/2016/10/07/szetperelne_volt_dolgozoit_a_zsolnay/
A pécsi önkormányzat nem tudta elvenni a nyáron a magántulajdonostól a Zsolnay Porcelánmanufaktúrát, de a dolgozók jelentős részét el tudta rémiszteni tőlük.
Egészen pontosan arról ír a Népszabadság, hogy az önkormányzat Zsolnayra alapított cége a Ledina Kerámia azzal támadta le júniusban a dolgozókat, hogy a szír származású svájci tulajdonos nem fizeti ki régóta gondban lévő cég tartozásait. A termelést pedig majd külföldre viszi, szóval meg fog szűnni a dolgozók munkahelye. A Ledina jogászai megírtak nekik egy felmondólevelet, akik megélhetésüket féltve belementek a dologba és átigazoltak a Ledinához.
A Zsolnay viszont kifizette a kérdéses tartozásait, és beperelte azt a 118 volt dolgozóját, akiket rendkívüli felmondással átvettek az önkormányzati céghez. Az első körben nyolc alkalmazott pere startolt el, közülük egy jött el, ő mondta el a felmondóleveles történetet a bíróságnak. Az alkalmazottakat átcsábító vezetők mondjuk azt is ígérték, hogy ha lesz büntetés, azt majd átvállalja a város.
A Ledina helyzete se rózsás, dacára, hoyg komolyan alávágtak a Zsolnaynak. A Ledina négy hónapja munka nélkül fizeti a dolgozóit, nemrég szeptemberben az egyik közvetett tulajdonos, Bozók János megpróbálta saját védjegyükké tenni a Zsolnay nevet. A Zsolnay viszont szintén lépett a jogászaival, hogy ne gyárthasson Zsolnay néven termékeket az önkormányzat cége, még nem világos, hogy ennek mi lesz a vége. A Zsolnay szerint az "offshore cégek alapításában jártas" Bozóki üzleti kapcsolatban is áll az önkormányzat Zsolnay elleni harcának az egyik fő vezetőjével, Szabó Iván ügyvéddel. Itt olvashat a csatározásokról bővebben.
Milliárdos cserepekért dúl a háború a Zsolnaynál
Óriási állami megbízások várhatnak a Zsolnay Porcelánmanufaktúrára, a kérdés csak az, hogy ki vezeti majd a céget, amikor ezeket kiírják. A tulajdonosok és Pécs városa nyílt háborúban állnak egymással, és már egy új vevő is megjelent a láthatáron.
Tovább
Nagy pénz van a dologban, a többek közt elképesztő adókedvezménnyel felpörgetett műemlékfelújítások miatt óriási állami megrendelések várnak arra, aki végül megkaparintja a Zsolnay márkanevet.
http://index.hu/gazdasag/allas/2016/10/07/szetperelne_volt_dolgozoit_a_zsolnay/
2016. szeptember 30., péntek
Tiltakoznak a szlovén bírák - Az igazságügyi miniszter kijelentése ellen lépnek fel
Jogi Fórum / MTI
Tiltakozásuknak adtak hangot és az igazságszolgáltatás ügyeibe történő beavatkozásként értékelték a szlovén bírák Goran Klemencic igazságügyi miniszter azon kijelentését, amely szerint "fejek fognak hullani", amennyiben nem születik hamarosan jogerős ítélet Igor Bavcar egykori belügyminiszter perében és az ügy elévül - jelentette a szlovén sajtó.
Bavcart hivatali visszaélésért és pénzmosásért hét év börtönre ítélte a ljubljanai bíróság 2013-ban az Istrabenz vállalatcsoport korábbi igazgatójaként tett több intézkedése miatt. Később az alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet és az ügy újratárgyalását rendelte el. Két hónappal ezelőtt újabb ítélet született: öt év börtönre és 18 millió euró megfizetésére ítélte a bíróság Bavcart. Az ítéletet viszont még nem foglalták írásba és nem is kézbesítették az elítéltnek, így a fellebbezési idő sem kezdődött meg, az ügy pedig egy-két hónapon belül elévülhet.
A balközép szlovén kormány igazságügyi minisztere szerint félő, hogy újabb közéleti szereplő, politikus "úszhatja meg a börtönt", amiért a bírók nem végzik rendesen munkájukat. "Mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg" - jelentette ki a POP TV-nek adott interjújában.
Elévülés miatt nem lehet újratárgyalni Janez Jansa volt jobbközép irányultságú miniszterelnök ügyét sem. A politikus és két társa állítólag törvényellenes üzletet kötöttek, és kenőpénzt fogadtak el a finn Patria cégtől páncélozott járművek beszerzésekor. A botrány kirobbanásakor Jansa volt a kormányfő. Az alkotmánybíróság tavaly áprilisban helyezte hatályon kívül a volt miniszterelnökre korábban kiszabott ítéletet, és újratárgyalást rendelt el, a bíróság azonban úgy döntött, hogy az ügy elévült, ezért nem tárgyalhatják újra.
Jansa - Bavcarral ellentétben - kétéves börtönbüntetésének felét letöltötte, és azután helyezték szabadlábra, hogy panasszal élt az alkotmánybíróságnál az eljárási hibák miatt. Bavcar viszont soha nem volt fegyintézetben egészségügyi okokra hivatkozva.
Marjan Pogacnik körzeti bíró a sajtónak úgy nyilatkozott: az igazságügyi miniszter olyannal fenyegetőzik, amely nem tartozik a hatáskörébe. "Klemencic kijelentése aggodalmat keltett a bírók között" - mondta, majd hozzátette: az ítéletet "ésszerű határidőn belül" írásba foglalják, és elküldik az elítéltnek és ügyvédeinek. A bírák szerint a kormánynak nem lehet semmilyen befolyása az igazságszolgáltatás működésére.
http://www.jogiforum.hu/hirek/36639
Tiltakozásuknak adtak hangot és az igazságszolgáltatás ügyeibe történő beavatkozásként értékelték a szlovén bírák Goran Klemencic igazságügyi miniszter azon kijelentését, amely szerint "fejek fognak hullani", amennyiben nem születik hamarosan jogerős ítélet Igor Bavcar egykori belügyminiszter perében és az ügy elévül - jelentette a szlovén sajtó.
Bavcart hivatali visszaélésért és pénzmosásért hét év börtönre ítélte a ljubljanai bíróság 2013-ban az Istrabenz vállalatcsoport korábbi igazgatójaként tett több intézkedése miatt. Később az alkotmánybíróság megsemmisítette az ítéletet és az ügy újratárgyalását rendelte el. Két hónappal ezelőtt újabb ítélet született: öt év börtönre és 18 millió euró megfizetésére ítélte a bíróság Bavcart. Az ítéletet viszont még nem foglalták írásba és nem is kézbesítették az elítéltnek, így a fellebbezési idő sem kezdődött meg, az ügy pedig egy-két hónapon belül elévülhet.
A balközép szlovén kormány igazságügyi minisztere szerint félő, hogy újabb közéleti szereplő, politikus "úszhatja meg a börtönt", amiért a bírók nem végzik rendesen munkájukat. "Mindent meg fog tenni, hogy ez ne történhessen meg" - jelentette ki a POP TV-nek adott interjújában.
Elévülés miatt nem lehet újratárgyalni Janez Jansa volt jobbközép irányultságú miniszterelnök ügyét sem. A politikus és két társa állítólag törvényellenes üzletet kötöttek, és kenőpénzt fogadtak el a finn Patria cégtől páncélozott járművek beszerzésekor. A botrány kirobbanásakor Jansa volt a kormányfő. Az alkotmánybíróság tavaly áprilisban helyezte hatályon kívül a volt miniszterelnökre korábban kiszabott ítéletet, és újratárgyalást rendelt el, a bíróság azonban úgy döntött, hogy az ügy elévült, ezért nem tárgyalhatják újra.
Jansa - Bavcarral ellentétben - kétéves börtönbüntetésének felét letöltötte, és azután helyezték szabadlábra, hogy panasszal élt az alkotmánybíróságnál az eljárási hibák miatt. Bavcar viszont soha nem volt fegyintézetben egészségügyi okokra hivatkozva.
Marjan Pogacnik körzeti bíró a sajtónak úgy nyilatkozott: az igazságügyi miniszter olyannal fenyegetőzik, amely nem tartozik a hatáskörébe. "Klemencic kijelentése aggodalmat keltett a bírók között" - mondta, majd hozzátette: az ítéletet "ésszerű határidőn belül" írásba foglalják, és elküldik az elítéltnek és ügyvédeinek. A bírák szerint a kormánynak nem lehet semmilyen befolyása az igazságszolgáltatás működésére.
http://www.jogiforum.hu/hirek/36639
2016. szeptember 12., hétfő
Elhalasztották az osztrák elnökválasztást
MG
Elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának megismétlését – jelentette be hétfőn Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter. Az október 2-ra tervezett fordulót december 4-én tartják meg a parlamenti pártok frakcióvezetőivel való megállapodás alapján – írja az MTI. Sobotka azzal indokolta a döntést, hogy "technikai hiba", vagyis számos hibás szavazócédula miatt nem lehetséges a szavazás jogszerű és kifogástalan lebonyolítása.
A probléma az, hogy a levélszavazatokhoz a szavazólapokkal kiküldött borítékok ragasztása elengedhet, és ha nyitott borítékban érkezik be a szavazólap a választási szervekhez, a voks érvénytelen. Sobotka már múlt héten elkezdte lebegtetni a csúszást.
Csúszhat a megismételt osztrák elnökválasztás
Szétválhat a boríték ragasztása, kicsúszhat a szavazólap, érvénytelen lehet a voks. Valamiért nagyon nem akar ez összejönni a sógoréknak.
Tovább
Az elnökválasztás második fordulóját azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indítványa alapján megsemmisítette a májusi második forduló eredményét. Akkor szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt alig több mint 31 ezer szavazattal megelőzte Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét. Van der Bellen pont a levélszavazatokkal tudott fordítani, de a szavazatszámlálás során elkövetett hibák miatt az osztrák alkotmánybíróság utóbb érvénytelenítette az eredményt.
http://index.hu/kulfold/2016/09/12/elhalasztottak_az_osztrak_elnokvalasztast/
Elhalasztják az osztrák államfőválasztás második fordulójának megismétlését – jelentette be hétfőn Wolfgang Sobotka osztrák belügyminiszter. Az október 2-ra tervezett fordulót december 4-én tartják meg a parlamenti pártok frakcióvezetőivel való megállapodás alapján – írja az MTI. Sobotka azzal indokolta a döntést, hogy "technikai hiba", vagyis számos hibás szavazócédula miatt nem lehetséges a szavazás jogszerű és kifogástalan lebonyolítása.
A probléma az, hogy a levélszavazatokhoz a szavazólapokkal kiküldött borítékok ragasztása elengedhet, és ha nyitott borítékban érkezik be a szavazólap a választási szervekhez, a voks érvénytelen. Sobotka már múlt héten elkezdte lebegtetni a csúszást.
Csúszhat a megismételt osztrák elnökválasztás
Szétválhat a boríték ragasztása, kicsúszhat a szavazólap, érvénytelen lehet a voks. Valamiért nagyon nem akar ez összejönni a sógoréknak.
Tovább
Az elnökválasztás második fordulóját azért kell megismételni, mert az alkotmánybíróság az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) indítványa alapján megsemmisítette a májusi második forduló eredményét. Akkor szoros küzdelemben Alexander Van der Bellen, a Zöldek által támogatott független államfőjelölt alig több mint 31 ezer szavazattal megelőzte Norbert Hofert, az FPÖ jelöltjét. Van der Bellen pont a levélszavazatokkal tudott fordítani, de a szavazatszámlálás során elkövetett hibák miatt az osztrák alkotmánybíróság utóbb érvénytelenítette az eredményt.
http://index.hu/kulfold/2016/09/12/elhalasztottak_az_osztrak_elnokvalasztast/
2016. szeptember 11., vasárnap
Sulyok: Az alkotmánybíróság több feladatot lát el, mint korábban
Miskolc TV / minap.hu|
2016. szeptember 09. 16:01|
frissítve: 2016. szeptember 09. 17:33
Az új alaptörvény szerint az alkotmánybíróság más feladatokat is ellát, mint korábban – mondta a Miskolci Törvényszék bíráinak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ilyen az alkotmányjogi panasz, aminek a bevezetésével az alkotmánybíróság a bírói hatalom felett is kontrollt gyakorol. És ilyen a bírói kezdeményezés is. Ebben az esetben ha a bírák úgy ítélik meg, hogy alkotmányellenes jogszabályt kellene alkalmazniuk, akkor felfüggeszthetik az eljárást. Az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
– Maga az alaptörvény határoz meg az Alkotmánybíróság számára határidőt – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. – Két eset van, amikor az alaptörvény ilyet tesz. Amikor a köztársasági elnök előzetes normakontrollal indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, harminc nap határidőnk van, a másik pedig a bírói kezdeményezés, amire kilencven nap áll rendelkezésünkre. Ebből is látszik, hogy ezeknél az alkotmányozó nagyon fontosnak tartotta az ítélkezés időszerűségének szempontját – mondta az elnök.
http://minap.hu/cikkek/sulyok-az-alkotmanybirosag-tobb-feladatot-lat-el-mint-korabban
2016. szeptember 09. 16:01|
frissítve: 2016. szeptember 09. 17:33
Az új alaptörvény szerint az alkotmánybíróság más feladatokat is ellát, mint korábban – mondta a Miskolci Törvényszék bíráinak Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. Az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
Az Alkotmánybíróság elnöke szerint ilyen az alkotmányjogi panasz, aminek a bevezetésével az alkotmánybíróság a bírói hatalom felett is kontrollt gyakorol. És ilyen a bírói kezdeményezés is. Ebben az esetben ha a bírák úgy ítélik meg, hogy alkotmányellenes jogszabályt kellene alkalmazniuk, akkor felfüggeszthetik az eljárást. Az Alkotmánybíróság elnöke elmondta, az ítélkezés menete ettől nem lassul le.
– Maga az alaptörvény határoz meg az Alkotmánybíróság számára határidőt – mondta Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke. – Két eset van, amikor az alaptörvény ilyet tesz. Amikor a köztársasági elnök előzetes normakontrollal indítvánnyal fordul az Alkotmánybírósághoz, harminc nap határidőnk van, a másik pedig a bírói kezdeményezés, amire kilencven nap áll rendelkezésünkre. Ebből is látszik, hogy ezeknél az alkotmányozó nagyon fontosnak tartotta az ítélkezés időszerűségének szempontját – mondta az elnök.
http://minap.hu/cikkek/sulyok-az-alkotmanybirosag-tobb-feladatot-lat-el-mint-korabban
2016. augusztus 29., hétfő
Cáfolták a TTIP-tárgyalások bukását
MTI, 2016. augusztus 29., hétfő 12:37, frissítve: hétfő 16:49
Az EU főtárgyalója cáfolta, hogy megrekedtek volna a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a hét végén egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a TTIP (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség) tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába jutottak.
„Véleményem szerint a tárgyalások de facto meghiúsultak” – mondta, megjegyezve, hogy „ez akkor is így van, ha senki nem hajlandó bevallani”. A miniszter rámutatott, hogy a tárgyalások eddigi tizennégy fordulója alatt a 27 fejezet egyikében sem sikerült megállapodásra jutni.
Ignacio Garcia Bercero az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatósága, a DG Trade (Directorate General for Trade of the European Commission) vezetője, az EU főtárgyalója az AP hírügynökség Sigmar Gabriel kijelentését firtató kérdésére cáfolta, hogy valóban zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. „Nem, nem, emlékezzünk csak Mark Twain szavaira” – mondta, utalva az írónak tulajdonított „a halálomról szóló híresztelések erősen túlzóak” kijelentésre.
„A labda még játékban van”
Hétfői sajtótájékoztatóján a bizottság vezető szóvivője is reagált Gabriel szavaira és kijelentette, hogy „a labda még játékban van” a TTIP ügyében. Margarítisz Szkínász újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, azonban sikerül haladást elérniük a folyamatban lévő megbeszéléseken.
Mint mondta, Brüsszel kész még az év vége előtt megegyezésre jutni, de nem minden áron, „az európai biztonsági, egészségügyi, társadalmi és adatvédelmi szabályok vagy a kulturális sokszínűség ugyanis nem áldozható fel a szabadkereskedelem oltárán”.
Hozzátette: a tárgyalások kritikus szakaszba értek, ezért fontosnak tartják, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a júliusi uniós csúcson friss felhatalmazást kapott az egyeztetések folytatására a tagállami vezetőktől.
„Vannak nézeteltérések”
Angela Merkel német kancellár továbbra is lehetségesnek tartja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői hétindító sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy egy dolog megvonni az ideiglenes mérleget, de a 2013 júliusában indult egyeztetések még nem értek véget. Bár „kétségtelenül vannak nézeteltérések” a két fél között olyan ügyekben mint például a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok, a helyes döntés a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatása – jegyezte meg.
„Jelentős kérdésekben nagyon eltérnek” az álláspontok, és végső soron azt kell értékelni, hogy az előnyök felülmúlják-e a hátrányokat – mondta Seibert, hangsúlyozva, hogy a megállapodás aláírásával nem engednek az európai és német sztenderdekből.
Tanja Alemany, a minisztérium szóvivője ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte, hogy a feleknek egyetlen tárgyalási fejezetben sem sikerült közös álláspontra jutniuk, fontos kérdésekben egy tapodtat sem mozdult el az Egyesült Államok. Ezért jutott a gazdasági minisztérium arra a következtetésre, hogy idén nem sikerül aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást.
„Közösek az érdekeink“
A német gazdasági szervezetek bírálták Sigmar Gabriel TTIP-szkepticizmusát. Eric Schweitzer, a német kereskedelmi- és iparkamara (DIHK) elnöke kijelentette: a TTIP-tárgyalások kétség kívül kihívást jelentenek, de „közösek az érdekeink és az értékeink”, ezért változatlan energiával folytatni kell a megbeszéléseket az Egyesült Államokkal.
Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke meglepőnek nevezte Gabriel nyilatkozatát, és azt követelte, hogy a szövetségi kormány „jóval nagyobb erőbevetéssel” nyújtson nyilvános és politikai támogatást a megállapodás érdekében.
Thilo Brodtmann, a gépipari szövetség (VDMA) ügyvezetője szerint az exportorientált Németország gazdasági miniszterének feltétel nélkül ki kell állnia a szabadkereskedelem mellett. A szabadkereskedelem túl fontos, semhogy pártpolitikai érdekek oltárán feláldozzák – mondta.
Támogatást kapott viszont Gabriel a szakszervezeti világból.
„Mindaz, ami eddig nyilvánosságra került a megállapodásról, ellentmond az európai együttélésről vallott elképzelésünknek” – mondta Robert Feiger, az építőipari szakszervezet vezetője.
A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.
http://mno.hu/gazdasag/cafoltak-a-ttip-targyalasok-bukasat-1359114
Az EU főtárgyalója cáfolta, hogy megrekedtek volna a TTIP szabadkereskedelmi tárgyalások az Európai Unió és az Egyesült Államok között.
Sigmar Gabriel német gazdasági miniszter a hét végén egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a TTIP (transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség) tárgyalások gyakorlatilag zsákutcába jutottak.
„Véleményem szerint a tárgyalások de facto meghiúsultak” – mondta, megjegyezve, hogy „ez akkor is így van, ha senki nem hajlandó bevallani”. A miniszter rámutatott, hogy a tárgyalások eddigi tizennégy fordulója alatt a 27 fejezet egyikében sem sikerült megállapodásra jutni.
Ignacio Garcia Bercero az Európai Bizottság kereskedelmi igazgatósága, a DG Trade (Directorate General for Trade of the European Commission) vezetője, az EU főtárgyalója az AP hírügynökség Sigmar Gabriel kijelentését firtató kérdésére cáfolta, hogy valóban zsákutcába jutottak volna a tárgyalások. „Nem, nem, emlékezzünk csak Mark Twain szavaira” – mondta, utalva az írónak tulajdonított „a halálomról szóló híresztelések erősen túlzóak” kijelentésre.
„A labda még játékban van”
Hétfői sajtótájékoztatóján a bizottság vezető szóvivője is reagált Gabriel szavaira és kijelentette, hogy „a labda még játékban van” a TTIP ügyében. Margarítisz Szkínász újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a kereskedelmi tárgyalások hosszú időt vesznek igénybe, azonban sikerül haladást elérniük a folyamatban lévő megbeszéléseken.
Mint mondta, Brüsszel kész még az év vége előtt megegyezésre jutni, de nem minden áron, „az európai biztonsági, egészségügyi, társadalmi és adatvédelmi szabályok vagy a kulturális sokszínűség ugyanis nem áldozható fel a szabadkereskedelem oltárán”.
Hozzátette: a tárgyalások kritikus szakaszba értek, ezért fontosnak tartják, hogy Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke a júliusi uniós csúcson friss felhatalmazást kapott az egyeztetések folytatására a tagállami vezetőktől.
„Vannak nézeteltérések”
Angela Merkel német kancellár továbbra is lehetségesnek tartja az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti szabadkereskedelmi megállapodás megkötését.
Steffen Seibert német kormányszóvivő hétfői hétindító sajtóértekezletén úgy fogalmazott, hogy egy dolog megvonni az ideiglenes mérleget, de a 2013 júliusában indult egyeztetések még nem értek véget. Bár „kétségtelenül vannak nézeteltérések” a két fél között olyan ügyekben mint például a környezetvédelem vagy a fogyasztói jogok, a helyes döntés a szabadkereskedelmi tárgyalások folytatása – jegyezte meg.
„Jelentős kérdésekben nagyon eltérnek” az álláspontok, és végső soron azt kell értékelni, hogy az előnyök felülmúlják-e a hátrányokat – mondta Seibert, hangsúlyozva, hogy a megállapodás aláírásával nem engednek az európai és német sztenderdekből.
Tanja Alemany, a minisztérium szóvivője ugyanezen a sajtóértekezleten megismételte, hogy a feleknek egyetlen tárgyalási fejezetben sem sikerült közös álláspontra jutniuk, fontos kérdésekben egy tapodtat sem mozdult el az Egyesült Államok. Ezért jutott a gazdasági minisztérium arra a következtetésre, hogy idén nem sikerül aláírni a szabadkereskedelmi megállapodást.
„Közösek az érdekeink“
A német gazdasági szervezetek bírálták Sigmar Gabriel TTIP-szkepticizmusát. Eric Schweitzer, a német kereskedelmi- és iparkamara (DIHK) elnöke kijelentette: a TTIP-tárgyalások kétség kívül kihívást jelentenek, de „közösek az érdekeink és az értékeink”, ezért változatlan energiával folytatni kell a megbeszéléseket az Egyesült Államokkal.
Ulrich Grillo, a német iparszövetség (BDI) elnöke meglepőnek nevezte Gabriel nyilatkozatát, és azt követelte, hogy a szövetségi kormány „jóval nagyobb erőbevetéssel” nyújtson nyilvános és politikai támogatást a megállapodás érdekében.
Thilo Brodtmann, a gépipari szövetség (VDMA) ügyvezetője szerint az exportorientált Németország gazdasági miniszterének feltétel nélkül ki kell állnia a szabadkereskedelem mellett. A szabadkereskedelem túl fontos, semhogy pártpolitikai érdekek oltárán feláldozzák – mondta.
Támogatást kapott viszont Gabriel a szakszervezeti világból.
„Mindaz, ami eddig nyilvánosságra került a megállapodásról, ellentmond az európai együttélésről vallott elképzelésünknek” – mondta Robert Feiger, az építőipari szakszervezet vezetője.
A megkötendő megállapodás, a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Paktum nem csupán a már ma is viszonylag alacsony vámkorlátok lebontásáról szól a tervek szerint, hanem az áruk és szolgáltatások előállítására, illetve forgalmazására vonatkozó európai és amerikai szabályozás összehangolásáról is. A 2013 júliusában megkezdett tárgyalások egyelőre nem hoztak áttörést, aminek fő oka az, hogy az európai politikai közvélemény egy része aggodalommal tekint a tervezett ügyletre, attól tart, hogy az megnyitja majd az utat a tőkeerős, globális szerepet játszó amerikai nagyvállalatok – környezet-, illetve fogyasztóvédelmi szempontokon átgázoló – érdekeinek európai érvényesítése előtt.
http://mno.hu/gazdasag/cafoltak-a-ttip-targyalasok-bukasat-1359114
2016. augusztus 25., csütörtök
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
2016-07-16 20:04:00
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
A török hatóságok őrizetbe vették az alkotmánybíróság egyik bíráját, a szíriai, iraki és iráni határ védelméért felelős második hadsereg vezetőjét, valamint Törökország legnagyobb hadtestének, a harmadik hadtestnek a parancsnokát a levert törökországi puccskísérletet követően - jelentette a CNN Türk hírtelevízió és az Anadolu török hírügynökség.
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
Alparslan Altan alkotmánybíró a legmagasabb rangú igazságügyi illetékes, Adem Huduti tábornok, a második hadsereg parancsnoka, illetve Erdal Öztürk tábornok, a harmadik hadtest parancsnoka pedig a legmagasabb rangú katonai vezetők az államcsínykísérlet nyomán őrizetbe vettek között.
Értesülések szerint Erdal Öztürk tábornokot hazaárulás vádjával perbe fogják.
Az Anadolu korábban arról számolt be, hogy a meghiúsított puccskísérletet követően az ország jogrendszerének felügyeleti szerve, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) 2745 bírót menesztett tisztségéből, valamint egyidejűleg a HSYK öt tagját is eltávolították.
Emellett a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az államtanács 10 tagját is letartóztatták a puccskísérlet támogatásának vádjával, valamint a semmítőszék 140 tagja után nyomoznak a hatóságok.
A hadseregnek mindeddig mintegy 3 ezer tagját vették őrizetbe a puccs miatt.
MTI
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
A török hatóságok őrizetbe vették az alkotmánybíróság egyik bíráját, a szíriai, iraki és iráni határ védelméért felelős második hadsereg vezetőjét, valamint Törökország legnagyobb hadtestének, a harmadik hadtestnek a parancsnokát a levert törökországi puccskísérletet követően - jelentette a CNN Türk hírtelevízió és az Anadolu török hírügynökség.
Őrizetbe vették a török alkotmánybíróság egy tagját és két hadseregparancsnokot
Alparslan Altan alkotmánybíró a legmagasabb rangú igazságügyi illetékes, Adem Huduti tábornok, a második hadsereg parancsnoka, illetve Erdal Öztürk tábornok, a harmadik hadtest parancsnoka pedig a legmagasabb rangú katonai vezetők az államcsínykísérlet nyomán őrizetbe vettek között.
Értesülések szerint Erdal Öztürk tábornokot hazaárulás vádjával perbe fogják.
Az Anadolu korábban arról számolt be, hogy a meghiúsított puccskísérletet követően az ország jogrendszerének felügyeleti szerve, a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) 2745 bírót menesztett tisztségéből, valamint egyidejűleg a HSYK öt tagját is eltávolították.
Emellett a legfelsőbb közigazgatási bíróság, az államtanács 10 tagját is letartóztatták a puccskísérlet támogatásának vádjával, valamint a semmítőszék 140 tagja után nyomoznak a hatóságok.
A hadseregnek mindeddig mintegy 3 ezer tagját vették őrizetbe a puccs miatt.
MTI
2016. július 7., csütörtök
Alkotmánybírósági válság: új törvényt szavaztak meg
MTI, 2016. július 7., csütörtök 17:28
Új alkotmánybírósági törvényt szavazott meg csütörtökön a lengyel parlament alsóháza az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály helyett.
Az újabb változat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti ezt.
A jogszabályt a 460 tagú szejmben a kormánypárt 233 jelen lévő képviselője mellett 5 független honatya támogatta, az ellenzéki pártok összesen 173 képviselője ellene szavazott.
Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
Az új változat szerint a szükséges összetételben hozott döntéseket akkor kell 3 hónapos szünet után újratárgyalni, ha legalább 4 jelen lévő bíró kifogást emel ellene. A következő tárgyaláson a kifogást emelő bírák saját megoldásaikat terjeszthetik elő. Amennyiben az újabb ülésen hozott döntést is kifogásolják, további 3 hónapos elnapolás következik, az ezt követő, harmadik tárgyaláson hozott döntés végleges.
Hatályba léptetnék a döntéseket
Emellett a kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A taláros testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.
Így továbbá is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.
Az új jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform vezette előző kormány által megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Enyhítés
Az új jogszabály enyhít az előző törvény azon előírásán, miszerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben köteles dönteni a beadványokról. Ez az ellenzék és az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági munka megbénulásának egyik oka volt. Az új változat szerint az államfő által megvétózott törvényeket, a költségvetési törvényre és az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó panaszokat előre kell venni.
Az új jogszabályok alkotmányosságáról a csütörtökön megszavazott törvény szerint a taláros testület úgynevezett szűkített, 5 tagú összetételben döntene.
A csütörtökön megszavazott törvény a PiS előterjesztése alapján készült, emellett két ellenzéki tervezetről, valamint a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom polgári előterjesztéséről is tárgyaltak. A KOD azonban kedden visszavonta saját törvényjavaslatát.
Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.
Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.
http://mno.hu/kulfold/alkotmanybirosagi-valsag-uj-torvenyt-szavaztak-meg-1350819
Új alkotmánybírósági törvényt szavazott meg csütörtökön a lengyel parlament alsóháza az Európai Bizottság által kifogásolt jogszabály helyett.
Az újabb változat a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) párt szerint véget vet a fél éve húzódó alkotmánybírósági válságnak, az ellenzék szerint viszont tovább mélyíti ezt.
A jogszabályt a 460 tagú szejmben a kormánypárt 233 jelen lévő képviselője mellett 5 független honatya támogatta, az ellenzéki pártok összesen 173 képviselője ellene szavazott.
Az új jogszabály kulcseleme, hogy nagy súlyú ügyekben a 15 tagú testület legalább 11 bíró jelenlétében hozhat érvényes határozatokat. Az előző, tavaly decemberben elfogadott törvény – melyet maga a lengyel alkotmánybíróság alkotmányellenesnek, az Európai Bizottság és az ellenzék pedig a taláros testület munkáját megbénítónak minősített – 13-ban szabta meg a megkívánt minimális létszámot, emellett érvényes határozatot kétharmados többséggel lehetett csak hozni.
Az új változat szerint a szükséges összetételben hozott döntéseket akkor kell 3 hónapos szünet után újratárgyalni, ha legalább 4 jelen lévő bíró kifogást emel ellene. A következő tárgyaláson a kifogást emelő bírák saját megoldásaikat terjeszthetik elő. Amennyiben az újabb ülésen hozott döntést is kifogásolják, további 3 hónapos elnapolás következik, az ezt követő, harmadik tárgyaláson hozott döntés végleges.
Hatályba léptetnék a döntéseket
Emellett a kormány hatályba léptetné a március 10. után hozott alkotmánybírósági döntéseket. A taláros testület döntéseit március 9. óta nem hirdették ki a hivatalos közlönyben, ezért egyelőre nem hatályosak.
Így továbbá is érvénytelen maradna viszont a március 9-én hozott alkotmánybírósági döntés. Ez alkotmányellenesnek minősítette az alkotmánybíróságról szóló törvénynek a PiS által tavaly decemberben elfogadott módosítását. A kormány a taláros testület hiányos összetételére hivatkozva törvénytelennek tartja ezt az ítéletet.
Az új jogszabály előírja továbbá, hogy az államfő által beiktatott bírákat az alkotmánybíróság elnöke köteles bevonni a testület munkájába. Ez arra vonatkozik, hogy a PiS kormányra lépése után érvénytelenítette a Polgári Platform vezette előző kormány által megválasztott bírák jelöltségét, és öt új saját bírót választott. Az államfő mind az ötöt beiktatta, de az alkotmánybíróság csak kettejük beiktatását ismerte el, a többiek nem vesznek részt a tárgyalásokon.
Enyhítés
Az új jogszabály enyhít az előző törvény azon előírásán, miszerint az alkotmánybíróság érkezési sorrendben köteles dönteni a beadványokról. Ez az ellenzék és az Európa Tanács szakértői testülete, a Velencei Bizottság szerint az alkotmánybírósági munka megbénulásának egyik oka volt. Az új változat szerint az államfő által megvétózott törvényeket, a költségvetési törvényre és az alkotmánybírósági törvényre vonatkozó panaszokat előre kell venni.
Az új jogszabályok alkotmányosságáról a csütörtökön megszavazott törvény szerint a taláros testület úgynevezett szűkített, 5 tagú összetételben döntene.
A csütörtökön megszavazott törvény a PiS előterjesztése alapján készült, emellett két ellenzéki tervezetről, valamint a Demokráciavédelmi Bizottság (KOD) elnevezésű mozgalom polgári előterjesztéséről is tárgyaltak. A KOD azonban kedden visszavonta saját törvényjavaslatát.
Az ellenzék szerint a törvényhozási folyamat szabálytalan volt, az elfogadott jogszabály alkotmányellenes, és ahelyett hogy megoldaná az alkotmánybíróság ügyében fennálló patthelyzetet, tovább mélyíti azt.
Az alkotmánybíróság helyzete miatt az EB februárban jogállamisági mechanizmust indított el Lengyelországgal szemben, és az eljárás első szakaszának keretében június 1-jén bíráló véleményt fogadott el a lengyel jogállamiságról. A bizalmas tartalmú véleményre a lengyel külügyminisztérium június 27-én válaszolt, sajtóértesülések szerint a válasz többek között a törvényhozói munkálatokról tájékoztatta az uniós szervet.
http://mno.hu/kulfold/alkotmanybirosagi-valsag-uj-torvenyt-szavaztak-meg-1350819
2016. június 26., vasárnap
Nem lesz legális 4 millió illegális bevándorló az Egyesült Államokban
Az Egyesült Államokban az alkotmánybíróság szerepét betöltő szövetségi Legfelső Bíróság csütörtökön elutasította az amerikai elnök azon tervét, hogy mintegy négymillió illegális bevándorlónak automatikusan tartózkodási és munkavállalási engedélyt adjanak.
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
A Fehér Ház és személyesen Obama elnök számára nagy vereséget jelentő döntést a taláros testület 4:4 arányban hozta meg: a négy konzervatív bíró nemmel voksolt, a négy liberális pedig támogatta az elnök tervét.
Obama mintegy négymillió illegális bevándorlót óvott volna meg a kitoloncolástól, biztosítva nekik nemcsak a legális tartózkodást az Egyesült Államokban, hanem a munkavállalási lehetőséget és a szociális juttatásokat, köztük az orvosi ellátást is. A terv a 2010 után érkezett és büntetlen előéletű illegális bevándorlókra vonatkozott volna. Az Egyesült Államokban egyébként tizenegy milliónyira becsülik az illegális bevándorlók táborát.
A döntés következtében veszélybe került Obama elnöksége egyik fontosnak szánt öröksége, s egyúttal várhatóan fellángol az illegális bevándorlásról szóló vita a választási kampányban is.
Az első kommentárok a republikánusok elégedettségét jelzik. Paul Ryan, a képviselőház republikánus elnöke szerint a döntéssel a bevándorlásról szóló elnöki rendelet semmis. “Nagy győzelmet értünk el a hatalmi ágak szétválasztásának visszaállításáért folytatott harcunkban” – fogalmazott közleményében a házelnök.
Az ügyet most nem utalják vissza alsóbb bírósághoz felülvizsgálatra, esetleges módosításra, hanem a novemberi elnökválasztásig elnapolják. A Legfelső Bíróság más ügyekben is hozott döntést csütörtökön, de politikai jelentőségét és társadalmi következményeit tekintve kétségtelenül ez a legjelentősebb.
http://www.globoport.hu/164823/nem-lesz-legalis-4-millio-illegalis-bevandorlo-az-egyesult-allamokban/
2016. június 21., kedd
Megszűnt az utolsó akadály is az atomfegyver bevetése előtt
A német alkotmánybíróság igazat adott az Európai Központi Banknak (ECB), így nem minősítette jogellenesnek a pénzügyi válság elleni harc egyik legfontosabb eszközének használatát. Ez nagy könnyebbséget jelent a piacok számára így a brit népszavazás előtt.
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
Az ECB nyíltpiaci kötvényvásárlási programja, az OMT került célkeresztbe Németországban, és az alkotmánybíróságnak azt kellett egy beadvány miatt vizsgálnia, hogy jogszerű-e ez a pénzügyi válság kezelésére használt monetáris eszköz. A keddi ítéletében a testület az OMT jogszerűsége mellett tette le a voksot. Az ítélet jelentős megkönnyebbülést jelent a piacok számára így a brit EU-tagságról szóló népszavazás előtt két nappal - írja a Financial Times (FT).
Az OMT programot az ECB még 2012-ben indította útjára az eurózóna válságának csúcspontján és annak ellenére, hogy a gyakorlatban soha nem vetette be a jegybank, komoly elismertséget szerzett, miután az valutaövezetet az összeomlás széléről rántotta vissza a bejelentés.
Bevethető a pénzügyi atomfegyver
Az alkotmánybíróság keddi ítéletében kimondta, hogy az OMT hatóköre korlátozott marad, bizonyos feltételek teljesülése esetén a program jelenleg nem gyengíti a Bundestag általános költségvetési felelősségét, a program pedig "nyilvánvalóan" nem haladja meg az ECB hatáskörét.
Az ítélet ezzel az utolsó akadályt is elmozdította az eszköz bevetése elől, melynek keretében az ECB-nek lehetősége van potenciálisan korlátlan mennyiségben vásárolnia kötvényeket a válságban lévő tagállamoktól.
A program kritikus pontja a rövid távú eurózónás államkötvények potenciálisan korlátlan vásárlása, amely az államkötvények jelentős hozamemelkedéseit hivatott kiküszöbölni. Az eszköz bevetése ellen több mint 35 ezer német akadémikus, üzletember és politikus tiltakozott, mondván ez sérti a német szövetségi jogot a kormányok monetáris finanszírozása révén.
Az Európai Bíróság már korábban rábólintott
Az Európai Bíróság már tavaly kimondta, hogy az OMT összhangban van az uniós alapszerződéssel. Ezzel összhangban most a német alkotmánybíróság is kimondta, hogy az Európai Bíróság által meghatározott kondíciók mindegyikének megfelelése esetén, az OMT nem minősül olyan "túllépésnek", amely sértené a német szövetségi jogot.
Az alkotmánybíróság hat betartandó feltételt határozott meg:
biztosítani kell, hogy bármilyen kötvényvásárlás volumenét előre korlátozzák,
a vásárlásokat ne jelentsék be előre,
meg kell határozni egy minimum időintervallumot az állampapír tagállami kibocsátása és az ECB kötvényvásárlása között,
csak olyan tagállamtól vásárolhat az ECB kötvényt, amelynek van hozzáférése a pénzpiacokhoz,
a kötvényeket csak kivételes esetekben lehet a lejáratig megtartani,
a kötvényeket azonnal piacra kell dobni, amint az intervenció már nem szükséges.
Tényleg nincs vele nagy baj
Az alkotmánybíróság most azt is kimondta, hogy az Európai Bíróság ítéletével összhangban értelmezve, az OMT program nem jelent alkotmányos fenyegetést a Bundestag költségvetés felett gyakorolt jogára, így jelenleg azt sem lehet megállapítani, hogy az OMT végrehajtása veszélyeztetné a költségvetés feletti általános felelősséget.
Az FT megjegyzi, hogy egy negatív ítélet korlátozta volna a Bundesbank szerepét az OMT-ben és megrengette volna a pénzpiacokat a brit népszavazás előtt. Ezzel azonban még nem ért véget a jogi huzavona az ECB mennyiségi lazítása körül - jegyzi meg a MarketWatch -, miután az alkotmánybírósági szóvivő szerint négy kifogást adtak be a testülethez az OMT-t érintően. Ezek időpontját viszont még később határozzák meg.
http://www.napi.hu/magyar_gazdasag/megszunt_az_utolso_akadaly_is_az_atomfegyver_bevetese_elott.616498.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)