anarki
jog
ma 21:01
A hét végén ünnepelt a világ, ünnepeltek a melegek, ünnepeltek a jobb érzésű nem melegek, szivárványszínbe öltözött a Facebook: az USA kilenctagú Legfelső Bírósága minimális többséggel bár, de úgy döntött, hogy mostantól az ország összes tagállamában legális az azonos neműek házassága. Az eset, ami megannyi viszontagság után végül Obergefell v. Hodges néven vonul be a történelembe, jelentősége ahhoz hasonlítható, mint amikor 1967-ben ugyanez a Legfelső Bíróság, persze más tagokkal, kimondta, hogy az Egyesült Államokban egy fekete férfi törvényesen elvehet feleségül egy fehér nőt, és viszont. Nem is volt olyan régen.
A bíróság múlt pénteken 5-4 arányban szavazott a melegházasság engedélyezése mellett. A többségi véleményt Anthony Kennedy fogalmazta meg, ehhez csatlakoztak az igennel szavazó többiek: Stephen Breyer, Ruth Bader Ginsburg, Elena Kagan és Sonia Sotomayor. Az USA Legfelső Bírósága hagyományosan nemcsak nagyszerű jogászokból, hanem nagyszerű rétorokból is áll: Oliver Wendell Holmes és Louis Brandeis ítéletindoklás címén olyan hatásos szövegeket adtak ki a kezükből, hogy az iskolákban tanítják őket, mint nálunk Cicerót meg Kossuthot.
Az aktuális Legfelső Bíróság melegházasságügyben megfogalmazott többségi véleménye (pdf) követi ezeket a nemes hagyományokat, nem spórol a pátosszal, mégis a ráció nyelvén szól a házasság intézményéről és arról, miért jár ez a jog mindenkinek:
“Egyetlen szövetség sem mélyebb a házasságnál, hiszen a szerelem, a hűség, az odaadás, az áldozat és a család legmagasztosabb eszméit testesíti meg. Azzal, hogy házastársi szövetségre lép, két ember többé válik, mint azelőtt volt. Ahogy azt a felmerült esetekben egyes felperesek bizonyítják, a házasság olyan szerelmet testesít meg, ami még a halált is túléli. Félreértenénk ezeket a férfiakat és nőket, ha azt mondanánk, hogy nem tartják tiszteletben a házasság eszméjét. Kérelmük lényege, hogy igenis tisztelik; olyan mélyen tisztelik, hogy szeretnék maguk is megvalósítani. Azt remélik, hogy nem ítéltetnek egyedüllétre úgy, hogy kizáratnak a civilizáció egyik legrégebbi intézményéből. Egyenlő méltóságot kérnek a törvény előtt. Az Alkotmány biztosítja nekik ezt a jogot.” (Anthony Kennedy és a többség véleménye)
A többségi vélemény a mellékletekkel együtt 34 oldalas (igaz, mint Stephen Colbert megjegyezte, lehetett volna keskenyebb margóval kímélni a környezetet). A kisebbségi, a melegházasságot elutasító véleményt maga a főbíró, John Roberts jegyzi, és az ő véleményéhez a többi ellenző is csatlakozott. Samuel Alito, Antonin Scalia és Clarence Thomas emellett egytől egyig külön ellenvéleményt is megfogalmazott – így történt, hogy az ellenzők véleménye kétszer olyan hosszúra sikerült, mint a támogatóké.
Íme tíz érv, amivel a kisebbségben maradt bírák indokolták, miért ellenzik a melegházasságot.
1. John Roberts: Nem ránk tartozik
“(…) Ez a bíróság nem törvényhozó testület. Nem kellene azzal foglalkoznunk, hogy jó ötlet-e az azonos neműek házassága. Az alkotmány értelmében a bíráknak arra van módjuk, hogy megmondják, mi a törvény, nem arra, hogy mi legyen. Az alkotmány jóváhagyói arra hatalmazták fel a bíróságokat, hogy ne gyakoroljanak »sem erőt, sem akaratot, pusztán ítéletet«.”
2. John Roberts: Akkor mostantól már bármit lehet?
“Ha egy azonos nemű párnak alkotmányos joga van összeházasodni, mert különben gyermekeik »attól a stigmától szenvednének, hogy tudják: az ő családjuk valamilyen módon alsóbbrendű«, miért nem alkalmazható ugyanez az érvelés egy olyan családra, ahol hárman vagy többen nevelik a gyerekeket?”
3. Antonin Scalia: Beleszarok
“Számomra nem bír különösebb jelentőséggel, hogy mit mond a törvény a házasságról. Ugyanakkor kiemelkedő jelentősége van annak, hogy ki az, aki fölöttem uralkodik. A mai döntés szerint az én Uralkodóm, és 320 millió amerikai Uralkodója az egyik parttól a másikig, a Legfelső Bíróság kilenc jogászának többsége. Az ezekben az ügyekben alkotott vélemény az elképzelhető legtávolabbi kiterjesztése a bíróság állítólagos jogkörének arra, hogy olyan »szabadságjogokat« hozzon létre, amelyeket az alkotmány és annak kiegészítései elfelejtenek megemlíteni. Az alkotmányos revíziónak ez a kilenctagú, nem választott bizottság általi gyakorlása, amit mindig (ahogyan ma is) a szabadság szertelen dicsőítése kísér, megfosztja a Népet attól a legfontosabb szabadságjogtól, amelyet a Függetlenségi nyilatkozatban fejezett ki, és az 1776-os Forradalomban nyert el: az önnön kormányzásához fűződő jogot.”
4. Clarence Thomas: Kétszáz éve se volt melegházasság
“Jóval az 1787 előtti idők óta a szabadságon az állami beavatkozástól való mentességet értjük, nem pedig az állami juttatásokra való jogosultságot. A többségi véleményt megfogalmazók mégis olyan »szabadságjog« nevében idézik meg az Alkotmányt, amit annak megfogalmazói nem ismertek volna el, és egy olyan szabadságjogot sértenek, amit védelmezni szándékoztak. Mindeközben a bírák többsége elveti azt a Függetlenségi nyilatkozatban szereplő gondolatot, miszerint a méltóság vele született az emberrel, és ehelyett azt sugallja, mintha az az államtól érkezne.”
5. Samuel Alito: Ráerőltetik az országra
“A mai döntés elbitorolja az emberek alkotmányos jogát ahhoz, hogy eldöntsék: megtartják vagy megváltoztatják a házasság hagyományos jelentését. A döntést arra fogják használni, hogy gyalázzák azokat az amerikaiakat, akik nem hajlandók jóváhagyni az új ortodoxiát. Ha bírák puszta többsége feltalálhat egy újfajta jogot, és ezt a jogot ráerőlteti az országra, a jövőbeli többség cselekedeteit valójában csak az korlátozhatja, hogy érzésük szerint mit tolerálnak a politikai hatalom és a kulturális befolyás birtokosai.”
6. John Roberts: Ellopták az emberektől a melegházasságot!
“Az azonos neműek közötti házasság támogatói – a demokratikus folyamatok által – figyelemre méltó sikerrel győzték meg polgártársaikat arról, hogy elfogadják nézeteiket. Öt jogász lezárta a vitát, és alkotmányban rögzített törvénnyé változtatta saját, házasságról alkotott elképzeléseit. Az, hogy ezt a témát ellopták az emberektől, hosszú ideig árnyat vet majd az azonos neműek közötti házasságra, ami még inkább megnehezíti a drámai mértékű társadalmi változás elfogadását.”
7. John Roberts: Mégis, mit képzelünk magunkról?
“A bíróság érvényteleníti az ország államai több mint felének házasságra vonatkozó törvényeit, és olyan társadalmi intézmény megváltoztatását rendeli el, ami évezredek óta az emberi társadalom alapját képezi, a kalahári busmanoktól a han kínaiakig, a karthágóiakig és az aztékokig. Mégis, mit képzelünk magunkról?”
8. John Roberts: Ha nincs ilyen intézmény, ne is legyen
“Nem áll szándékomban minden szempontból egyenlőségjelet tenni az azonos nemű párok és a többnejűség között. Könnyen lehet, hogy léteznek releváns különbségek, amelyek eltérő jogelemzést kívánnak. De ha léteznek, a kérelmezők egyetlen egyre sem mutattak rá. Amikor a szóbeli érvek bemutatásakor a többnejűségről kérdezték őket, azt állították, hogy az Államban »nincs ilyen intézmény«. És pontosan ez a lényeg: a szóban forgó Államokban az azonos neműek házasságának intézménye sem létezik.”
9. John Roberts: Beszennyezték az Alkotmányt
“Legyen meg a szórakozásuk, de épp most szennyezték be az Alkotmányt. Ha valaki azon amerikaiak közé tartozik – bármilyen legyen is a nemi orientációja –, aki az azonos neműek házasságának kiterjesztésének pártján áll, mindenképpen ünnepelje meg a mai döntést. Ünnepelje meg a kívánt cél elérését. Ünnepelje meg a partnere iránti elkötelezettségének új kifejezési módját. Ünnepelje meg, hogy új juttatásokhoz fér hozzá. De ne ünnepelje az Alkotmányt. Az Alkotmánynak ehhez semmi köze.”
10. Antonin Scalia: Épp most tettük tönkre a demokráciát
“Egy olyan kormányzati rendszer, ami a Népet egy kilenc, nem választott jogászból álló bizottság alárendeltjévé teszi, nem érdemli meg, hogy demokráciának nevezzék. A mostani társadalmi felfordulás ügyében szavazó testület feltűnően nem reprezentatív jellege lényegtelen volna, ha bírákként működnének, választ adva arra a kérdésre, hogy az amerikaiak jóváhagytak-e valaha olyan alkotmányos rendelkezést, ami nyilvánvalóan törvényen kívül helyezte a házasság hagyományos definícióját. De a ma többséget alkotó bírák persze nem ezen az alapon szavaznak; azt mondják, hogy nem. És megengedni, hogy az azonos neműek közötti házasságra vonatkozó politikai kérdést egy kiválasztott, patrícius, kifejezetten nem reprezentatív kilenctagú testület vegye fontolóra és döntse el, annyi, mint megsérteni az elvet, ami még annál is alapvetőbb, mint hogy képviselet nélkül nincs adóztatás: nevezetesen, hogy képviselet nélkül nincs társadalmi változás.”
http://444.hu/2015/06/29/tiz-erv-a-meleghazassag-ellen/
2015. június 29., hétfő
2015. június 27., szombat
Egész Amerikában legális lett a melegházasság
A meleg pároknak alkotmányos joga, hogy a törvény előtt házasságot köthessenek - határozott pénteken az Egyesült Államok legfelsőbb bírósága. A döntés értelmében ezentúl a meleg párok az egyes államok szabályozásától függetlenül az egész országban legálisan köthetnek házasságot. A legfelsőbb bíróság döntésével a korszak egyik legnagyobb polgári joga harca ért véget, írja a CNN.
A történelmi döntést, amelyet a melegek több évtizednyi egyenjogúsági küzdelme előzött meg, 5-4 arányban hozták meg a bírák, írja az LA Times. A meleg és leszbikus párok egybekelése az 50-ből 37 államban, valamint Washingtonban, a fővárosban eddig is legális volt. A CNN hírtelevízió által pénteken ismertetett közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 63 százaléka helyesli, 33 százaléka pedig ellenzi az egynemű párok házasságát, írja az MTI.
"A házassághoz való jog minden ember alapvető, elidegeníthetetlen joga, és az alkotmány egyenlő bánásmódról szóló klauzulája szerint ezt a meleget nem lehet megfosztani ettől a jogtól" - írta indoklásában Anthony Kennedy, az egyik bíró, aki a melegházasság legalizálása mellett szavazott. "A házasság két ember legmélyebb köteléke, amelyben a szeretet, a hűség, az odaadás, a család és az önfeláldozás a legmagasabb szinten testesül meg" - írta Kennedy.
"Ha azok közé a számos amerikai közé tartoznak - legyen bármilyen a szexuális orientációjuk - akik egyet értenek a melegházasság a legalizálásával, akkor ünnepeljék meg ezt a mai döntést. Ünnepeljék meg, hogy elérték a kívánt célt, és ünnepeljék meg, hogy most már ilyen módon is kifejezheti az egymás iránti elkötelezettségét két meleg ember. De ne ünnepeljék az alkotmányt, annak ehhez semmi köze nincs" - mondta a döntéssel kapcsolatban a legfelsőbb bíróság vezetője, John Roberts.
Antonin Scalia konzervatív bíró a döntéshez csatolt ellenvéleményében pedig azt fejtette ki, hogy a melegházasság legalizálása az amerikai demokráciát fenyegeti. "A mai döntés személyesen nem különösebben fontos nekem. De ami megdöbbent, az az önhittség, ami ebből a bírósági puccsból árad" - írta.
Az Egyesült Államok a 21. ország a világon, ahol legalizálták a melegházasságot. A egynemű házaspároknak ezután egész Amerikában járni fognak azok a kedvezmények és támogatások, amely a heteroszexuális házaspároknak is, és a házasságkötés ténye megjelenik majd a születési anyakönyvi kivonatukban és a halotti bizonyítványukban is.
A döntés nem okozott nagy meglepetést, mivel az elmúlt hónapokban több szövetségi bíró, állami bíróság is a melegházasság legalizálása mellett döntött, miközben sok képviselő és a választók is kiálltak a melegek egyenlő jogai mellett. Azért persze a legfelsőbb bíróság döntését nagy éljenzés fogadta az épület előtt, sokan órák óta vártak a bejelentésre.
"Ma nagy lépést tettünk az egyenlőség felé. A homoszexuális és leszbikus pároknak mostantól ugyanúgy joguk van összeházasodni, mint mindenki másnak" - írta Barack Obama elnök a Twitterén. A Fehér Ház hivatalos Twitter oldalán egyébként szivárvány színűre cserélték a képet a bejelentés után.
Obama a bejelentés után nem sokkal egy meghatott beszédben is üdvözölte a bíróság döntését. "Nemzetünk azon a sziklaszilárd alapelven nyugszik, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett. Az már az egymást követő generációk feladata, hogy ezeket a szavakat a változó idők valóságával összekössék. Nem mindig könnyű ezt megvalósítani. Néha egy lépést lépünk előre aztán kettőt hátra, de az elkötelezett polgárok erőfeszítése fenntartja a haladást. És néha vannak olyan napok, mint ez a mai is, amikor egy villamcsapás hirtelenségével érik be a kitartó erőfeszítések gyümölcse" - mondta.
A 2016-os demokrata elnökjelöltség legesélyesebb várományosa, Hillary Clinton történelmi győzelemnek nevezte a döntést, és méltatta az LGBT amerikaiak bátorságát és eltökéltségét, amivel ezt lehetővé tették.
Természetesen a meleg (és nem meleg) hírességek is nagyon örülnek a döntésnek, Ian McKellen például ezt posztolta a Vine-ra:
Ugyanakkor több vallási konzervatív republikánus támadta a döntést. "Ellen kell állnunk, és el kell utasítanunk a bírói zsarnokságot, nem szabad meghátrálnunk" - mondta Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó, aki 2008 után jövőre is indul a republikánus elnökjelöltségért.
A republikánus elnökjelöltségért szintén induló Jeb Bush, George W. Bush öccse azt mondta, hogy ő a hagyományos házasságban hisz, és úgy véli, hogy a legfelsőbb bíróságnak az egyes államok hatáskörében kellett volna hagynia, hogy döntsenek ebben a kérdésben.
http://index.hu/kulfold/2015/06/26/egesz_amerikaban_legalis_lett_a_meleghazassag/
A történelmi döntést, amelyet a melegek több évtizednyi egyenjogúsági küzdelme előzött meg, 5-4 arányban hozták meg a bírák, írja az LA Times. A meleg és leszbikus párok egybekelése az 50-ből 37 államban, valamint Washingtonban, a fővárosban eddig is legális volt. A CNN hírtelevízió által pénteken ismertetett közvélemény-kutatás szerint az amerikaiak 63 százaléka helyesli, 33 százaléka pedig ellenzi az egynemű párok házasságát, írja az MTI.
"A házassághoz való jog minden ember alapvető, elidegeníthetetlen joga, és az alkotmány egyenlő bánásmódról szóló klauzulája szerint ezt a meleget nem lehet megfosztani ettől a jogtól" - írta indoklásában Anthony Kennedy, az egyik bíró, aki a melegházasság legalizálása mellett szavazott. "A házasság két ember legmélyebb köteléke, amelyben a szeretet, a hűség, az odaadás, a család és az önfeláldozás a legmagasabb szinten testesül meg" - írta Kennedy.
"Ha azok közé a számos amerikai közé tartoznak - legyen bármilyen a szexuális orientációjuk - akik egyet értenek a melegházasság a legalizálásával, akkor ünnepeljék meg ezt a mai döntést. Ünnepeljék meg, hogy elérték a kívánt célt, és ünnepeljék meg, hogy most már ilyen módon is kifejezheti az egymás iránti elkötelezettségét két meleg ember. De ne ünnepeljék az alkotmányt, annak ehhez semmi köze nincs" - mondta a döntéssel kapcsolatban a legfelsőbb bíróság vezetője, John Roberts.
Antonin Scalia konzervatív bíró a döntéshez csatolt ellenvéleményében pedig azt fejtette ki, hogy a melegházasság legalizálása az amerikai demokráciát fenyegeti. "A mai döntés személyesen nem különösebben fontos nekem. De ami megdöbbent, az az önhittség, ami ebből a bírósági puccsból árad" - írta.
Az Egyesült Államok a 21. ország a világon, ahol legalizálták a melegházasságot. A egynemű házaspároknak ezután egész Amerikában járni fognak azok a kedvezmények és támogatások, amely a heteroszexuális házaspároknak is, és a házasságkötés ténye megjelenik majd a születési anyakönyvi kivonatukban és a halotti bizonyítványukban is.
A döntés nem okozott nagy meglepetést, mivel az elmúlt hónapokban több szövetségi bíró, állami bíróság is a melegházasság legalizálása mellett döntött, miközben sok képviselő és a választók is kiálltak a melegek egyenlő jogai mellett. Azért persze a legfelsőbb bíróság döntését nagy éljenzés fogadta az épület előtt, sokan órák óta vártak a bejelentésre.
"Ma nagy lépést tettünk az egyenlőség felé. A homoszexuális és leszbikus pároknak mostantól ugyanúgy joguk van összeházasodni, mint mindenki másnak" - írta Barack Obama elnök a Twitterén. A Fehér Ház hivatalos Twitter oldalán egyébként szivárvány színűre cserélték a képet a bejelentés után.
Obama a bejelentés után nem sokkal egy meghatott beszédben is üdvözölte a bíróság döntését. "Nemzetünk azon a sziklaszilárd alapelven nyugszik, hogy minden ember egyenlőnek teremtetett. Az már az egymást követő generációk feladata, hogy ezeket a szavakat a változó idők valóságával összekössék. Nem mindig könnyű ezt megvalósítani. Néha egy lépést lépünk előre aztán kettőt hátra, de az elkötelezett polgárok erőfeszítése fenntartja a haladást. És néha vannak olyan napok, mint ez a mai is, amikor egy villamcsapás hirtelenségével érik be a kitartó erőfeszítések gyümölcse" - mondta.
A 2016-os demokrata elnökjelöltség legesélyesebb várományosa, Hillary Clinton történelmi győzelemnek nevezte a döntést, és méltatta az LGBT amerikaiak bátorságát és eltökéltségét, amivel ezt lehetővé tették.
Természetesen a meleg (és nem meleg) hírességek is nagyon örülnek a döntésnek, Ian McKellen például ezt posztolta a Vine-ra:
Ugyanakkor több vallási konzervatív republikánus támadta a döntést. "Ellen kell állnunk, és el kell utasítanunk a bírói zsarnokságot, nem szabad meghátrálnunk" - mondta Mike Huckabee volt arkansas-i kormányzó, aki 2008 után jövőre is indul a republikánus elnökjelöltségért.
A republikánus elnökjelöltségért szintén induló Jeb Bush, George W. Bush öccse azt mondta, hogy ő a hagyományos házasságban hisz, és úgy véli, hogy a legfelsőbb bíróságnak az egyes államok hatáskörében kellett volna hagynia, hogy döntsenek ebben a kérdésben.
http://index.hu/kulfold/2015/06/26/egesz_amerikaban_legalis_lett_a_meleghazassag/
2015. június 25., csütörtök
Szájer József: ha egy demokratikus rendszer nem hatékony, elveszti az emberek bizalmát
Belföld, 2015.06.25
Ha egy demokratikus rendszer nem hatékony, nem nyújt rendet, biztonságot, elveszíti az emberek bizalmát - mondta Szájer József, a Fidesz Európai Parlament képviselője Varga Zs. András alkotmánybíró jogállamról szóló könyvének bemutatóján Budapesten csütörtökön.
A rendszerváltás nyomán a kormány ellenőrzése vált hangsúlyossá pedig válságos időkben szükség van bátor cselekvésre. Nem csoda, ha az emberek idővel csalódtak - fejtette ki a kormánypárti politikus.
Tisztelet a jogállamot megalapozó jogászoknak, köztük is elsősorban Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének - mondta Szájer József. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új alaptörvény megpróbál véget vetni a politikai és alkotmányos patthelyzeteknek, a jogbiztonság elvét eltúlzó megközelítésnek.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke mint demokrata, jogász, a polgári jogok elkötelezettje és európai polgár figyelmeztetett a hatásköreit túllépő, garanciák nélküli európai föderalizmus túlhajtásaira.
Mint mondta: Varga Zs. András kötete nyugtalanító kérdéseket vet fel a joguralom és a demokrácia, a joguralom és a hatékonyság dilemmáival, a joguralom dogmatikus bálvánnyá válásával kapcsolatban.
Varga Zs. András a könyvbemutatón elmondta: kiindulópontja az a kérdés volt, hogy az alkotmányos értékek mennyire tekinthetők általánosnak, illetve mennyire helyhez, időhöz kötődőnek. Magyarországon például egy törésponthoz, a rendszerváltáshoz kapcsolódtak az alkotmányos értékek. Akkor az Alkotmánybíróság "szabadkártyát kapott" és az első néhány évben eldőlt, hogy milyen jogállam lesz Magyarországon.
Az alkotmánybíró ennek kapcsán felhívta a figyelmet a bírói túlhatalom veszélyeire.
Varga Csaba jogász professzor előadásában azt emelte ki: nincs mindenütt, minden időben egységes jogállamiság, hiszen az egyes országok történelmi tapasztalatai eltérőek. A jogállam sokkal inkább egy adott helyen és időben jelentkező kihívásokra adott válasz, egy folyamatos, soha véget nem érő tanulási folyamat.
Hozzátette: a könyv újdonsága, hogy bemutatja, miként használják a jogállamiság fogalmát nemzetközi nyomásgyakorlásra.
Az állami szervekben szétporladt a közügyekért való felelősség. Ha valami kisiklott a jogállamban akkor, azért a jogállam színpadát berendező jogászok a felelősek - fejtette ki Varga Csaba, aki szerint a jogállamiság fogalma kiüresedett.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a könyvbemutatón elmondta: a jogállam fogalmát a politikai szereplők eszményből bálvánnyá tették. A jogállamiság terjedése csak akkor lehet működőképes, ha objektív, nem csupán formai, hanem tartalmi követelményeken alapul.
A szakember szerint a következő évtizedek a jogállamról fognak szólni.
Varga Zs. András Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája című kötetét a Századvég Kiadó jelentette meg. A könyv bevezető gondolatai szerint a jogállamnak is lehetséges olyan felfogása, amelyben az emberek egyre kevésbé szabadok, egyre inkább kiszolgáltatottak. A jogállam is lehet zsarnoki, totális.
(Fotó)
(MTI)
http://webradio.hu/hirek/belfold/szajer_jozsef_ha_egy_demokratikus_rendszer_nem_hatekony_elveszti_az_emberek_bizalmat
Ha egy demokratikus rendszer nem hatékony, nem nyújt rendet, biztonságot, elveszíti az emberek bizalmát - mondta Szájer József, a Fidesz Európai Parlament képviselője Varga Zs. András alkotmánybíró jogállamról szóló könyvének bemutatóján Budapesten csütörtökön.
A rendszerváltás nyomán a kormány ellenőrzése vált hangsúlyossá pedig válságos időkben szükség van bátor cselekvésre. Nem csoda, ha az emberek idővel csalódtak - fejtette ki a kormánypárti politikus.
Tisztelet a jogállamot megalapozó jogászoknak, köztük is elsősorban Sólyom Lászlónak, az Alkotmánybíróság első elnökének - mondta Szájer József. Hozzátette ugyanakkor, hogy az új alaptörvény megpróbál véget vetni a politikai és alkotmányos patthelyzeteknek, a jogbiztonság elvét eltúlzó megközelítésnek.
Az Európai Néppárt képviselőcsoportjának alelnöke mint demokrata, jogász, a polgári jogok elkötelezettje és európai polgár figyelmeztetett a hatásköreit túllépő, garanciák nélküli európai föderalizmus túlhajtásaira.
Mint mondta: Varga Zs. András kötete nyugtalanító kérdéseket vet fel a joguralom és a demokrácia, a joguralom és a hatékonyság dilemmáival, a joguralom dogmatikus bálvánnyá válásával kapcsolatban.
Varga Zs. András a könyvbemutatón elmondta: kiindulópontja az a kérdés volt, hogy az alkotmányos értékek mennyire tekinthetők általánosnak, illetve mennyire helyhez, időhöz kötődőnek. Magyarországon például egy törésponthoz, a rendszerváltáshoz kapcsolódtak az alkotmányos értékek. Akkor az Alkotmánybíróság "szabadkártyát kapott" és az első néhány évben eldőlt, hogy milyen jogállam lesz Magyarországon.
Az alkotmánybíró ennek kapcsán felhívta a figyelmet a bírói túlhatalom veszélyeire.
Varga Csaba jogász professzor előadásában azt emelte ki: nincs mindenütt, minden időben egységes jogállamiság, hiszen az egyes országok történelmi tapasztalatai eltérőek. A jogállam sokkal inkább egy adott helyen és időben jelentkező kihívásokra adott válasz, egy folyamatos, soha véget nem érő tanulási folyamat.
Hozzátette: a könyv újdonsága, hogy bemutatja, miként használják a jogállamiság fogalmát nemzetközi nyomásgyakorlásra.
Az állami szervekben szétporladt a közügyekért való felelősség. Ha valami kisiklott a jogállamban akkor, azért a jogállam színpadát berendező jogászok a felelősek - fejtette ki Varga Csaba, aki szerint a jogállamiság fogalma kiüresedett.
Orbán Balázs, a Századvég Alapítvány kutatási igazgatója a könyvbemutatón elmondta: a jogállam fogalmát a politikai szereplők eszményből bálvánnyá tették. A jogállamiság terjedése csak akkor lehet működőképes, ha objektív, nem csupán formai, hanem tartalmi követelményeken alapul.
A szakember szerint a következő évtizedek a jogállamról fognak szólni.
Varga Zs. András Eszményből bálvány? A joguralom dogmatikája című kötetét a Századvég Kiadó jelentette meg. A könyv bevezető gondolatai szerint a jogállamnak is lehetséges olyan felfogása, amelyben az emberek egyre kevésbé szabadok, egyre inkább kiszolgáltatottak. A jogállam is lehet zsarnoki, totális.
(Fotó)
(MTI)
http://webradio.hu/hirek/belfold/szajer_jozsef_ha_egy_demokratikus_rendszer_nem_hatekony_elveszti_az_emberek_bizalmat
2015. június 23., kedd
Magyarország felfüggeszti a menekültek visszafogadását
Joób Sándor
spirk
Halmos Máté
2015.06.23. 16:59 Módosítva: 2015-06-23 19:49:45
Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, azaz nem fogadjuk vissza a Nyugat-Európából hozzánk visszaküldött menekülteket. A Belügyminisztérium közleménye szerint Magyarországnak nincs kapacitása több menekült fogadására. A döntés ideiglenes, ha javulnak a feltételek, újra fogadunk menekülteket. A Die Presse szerint magyar lépés láncreakciót indíthat el, várhatóan Olaszország is hasonló döntést hoz. Az osztrák külügy bekérette a bécsi magyar nagykövetet.
Magyarország egyoldalúan felfüggeszti a Dublin III. rendelet alkalmazását, írja az osztrák Die Presse. A lap szerint erről tájékoztatta kedden kora délután az osztrák külügyminisztériumot Perényi János, Magyarország bécsi nagykövete. Kovács Zoltán kormányszóvivő és Perényi János az Indexnek megerősítette a Dublin III. felfüggesztését.
A Dublin III. felmondásával Magyarországra nem lehet visszatoloncolni azokat a menekülteket, akik rajtunk keresztül jutottak el Ausztriába, Németországba vagy az EU más tagállamába.
Megtelt a hajó
Perényi János nagykövet közleménye szerint a Dublin III. felfüggesztésére "technikai okok" miatt van szükség, írja a lap. Kovács Zoltán kormányszóvivő ezt Bécsben azzal egészítette ki, hogy "mindannyian európai megoldást szeretnénk, de védenünk kell a magyar érdekeket és a magyar lakosságot is". Magyarországnak 2500 menekült befogadására van kapacitása, és már így is 3000-et fogadtunk be, mondta Kovács. A hajó megtelt, magyarázta a lapnak, Magyarország képtelen több tízezer ide visszatoloncolt migráns ellátni. Budapest döntése csak ideiglenes, hangsúlyozta Kovács.
Sikerült elérnünk Perényi János bécsi nagykövetet. Ő az Indexnek azt mondta: kedden sajtóbeszélgetésen fogadták az osztrák újságírókat a bécsi nagykövetség épületében. Itt Kovács Zoltán a megjelent újságíróknak azt mondta: a magyar kormányzat megítélése szerint az ország befogadóképessége nem bír el több menekültet, ezért függesztjük fel ideiglenesen a Dublin III-t.
Bécs: Be kell tartani a schengeni határokat
Az osztrák lap szerint a magyar lépés láncreakciót indíthat el. Várhatóan hamarosan Olaszország is ideiglenesen felfüggeszti a Dublin III. alkalmazását. A Die Presse szerint Magyarország ezzel a lépéssel nyomást akar gyakorolni a csütörtöki EU-csúcsra.
Az osztrák külügy kedden délután bekérette a bécsi magyar nagykövetet. Johanna Mikl-Leitner az APA osztrák hírügynökségnek azt mondta: aki továbbra is határok nélküli Európát akar, annak be kell tartani a schengeni határokat, s ugyanez vonatkozik a dublini rendeletre is. Az osztrák belügyminiszter elmondta: Ausztria kész segíteni Magyarországnak a nehéz helyzetben. Negyven rendőrt küldenek a szerb-magyar határhoz, egyértelmű, hogy egy ilyen segítség nem szabad, hogy egyoldalú maradjon.
Felkerestük az Európai Bizottságot is, hogy reagáljon a történtekre. A válaszukból kitűnik, hogy a magyar lépés váratlanul érte az EU-s végrehajtó testületet. A magyar kormány nem küldött nekik előzetes figyelmeztetést, az EB a többi érintett tagállamtól értesült róla, hogy a magyar hatóságok nem fogadnak több menedékkérőt.
Natasha Bertaud, az EB bevándorlási ügyekért felelős szóvivője kérdésünkre azt írta: Az Európai Bizottságot több EU-s tagállam is értesítette arról, hogy Magyarország mától felfüggesztette a nemzetközi védelmet kérelmezőknek a Dublin rendelet alapján történő Magyarországra szállítását. A többi tagállam által a Bizottságnak eljuttatott információk alapján Magyarország technikai szinten tájékoztatta őket, hogy a felfüggesztést technikai okok miatt, előre nem látható időre vezetik be. A Bizottság felvette a kapcsolatot a magyar hatóságokkal, hogy tisztázza, mik ezek az okok. Mivel a Dublin rendelet nem tartalmaz előírásokat arra az esetre, ha a fogadó állam felfüggeszti a transzfereket, a Bizottság arra kérte Magyarországot, hogy haladéktalanul tisztázza, milyen természetű problémáról van szó, mennyire súlyos a helyzet, és közölje, hogy milyen lépéseket tesz annak megoldására.
BM: Nem fogadjuk a dublini transzfereket
Kedden este fél hétkor a Belügyminisztérium az MTI-ben közleményt adott ki. Eszerint:
A Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal a DubliNet rendszeren keresztül tájékoztatta Ausztria; Belgium; Csehország; Dánia; Egyesült Királyság; Finnország; Franciaország; Lengyelország; Luxemburg; Németország; Norvégia; Olaszország, Svédország és Szlovákia hatóságait, hogy 2015. június 23-ától technikai okokból, határozatlan ideig a folyamatban lévő ügyekben felfüggeszti a Magyarországra irányuló dublini transzferek fogadását.
Az indoklás szerint Magyarország menekültügyi rendszere túlterhelt, az illegális migrációval érintett uniós tagállamok közül a legleterheltebb. Magyarország erején felül veszi ki részét az illegális migráció okozta helyzet kezeléséből. A magyar rendőrség 2015. június 22-ig Magyarország schengeni külső határain 60 620 embert – ezen belül a magyar-szerb határszakaszon 60 089 embert – fogott el tiltott határátlépés miatt.
A BM közleménye szerint Magyarország a rendelkezésére álló kapacitásokat kimerítette. A helyzet gyors cselekvést kíván, a kialakult eszkalálódott helyzetben Magyarországnak lépnie kell az Európai Unió döntései előtt.
Mindaddig, amíg a folyamatban lévő intézkedések eredményeképpen a magyarországi kapacitások nem bővülnek, a dublini transzfereket Magyarország nem fogadja
- áll a közleményben.
Magyarország ezért az uniós szolidarítás jegyében arra kérte a dublini rendszer tagállamait, hogy ne indítsák el az előre tervezett transzfereket, illetve újabbak indítását egyelőre ne tervezzék. A magyar hatóságok dolgoznak a kapacitások bővítésén, ez időt vesz igénybe.
Mi az a Dublin III.?
A Dublin III. Rendelet (egész pontosan a 2013. június 26-án kelt 604/2013/EU Parlamenti és Tanácsi Rendelet) azt írja le, melyik tagállamnak kell lefolytatni egy migráns esetében a menekültügyi eljárást. Az alapelv az, hogy abban az országban kell elbírálni a menekültkérelmet, ahol azt benyújtották. Aki tehát Magyarország területén lép be az EU-ba, menekültkérelmet nyújt be nálunk, de azonnal továbbutazik Ausztriába vagy Németországba, azt visszaküldhetik ide az eljárás lefolytatására. Az eljárást azonban nem minden esetben ott kell lefolytatni, ahol az illető menekültkérelmet nyújtott be. Ha például a család a menekülés során szétszakadt és különböző európai államokban nyújtanak be menedékkérelmet, családegyesítésre kerülhet sor, és a családtagok menekültkérelmét együtt bírálják el.
A BM közleménye szerint Magyarország mindenben eleget tett a nemzetközi szerződésekben vállalat kötelezettségeinek: regisztrálta a dublini eljárás kérelmezőit, levette ujjlenyomataikat. Miután az uniós kötelezettségszegési eljárásban Magyarországnak meg kellett szüntetnie az idegenrendészeti őrizetbe vétel lehetőségét, "a Magyarországról továbbutazó illegális migránsok tekintetében Magyarország vált az Eurodac-rendszer (a tagállamok területén illegálisan tartózkodó vagy oda illegálisan belépő személyek ujjlenyomatainak összehasonlítását végző rendszer) alkalmazójaként azonosíthatóvá, mint olyan ország, ahol az illegális migráns elsőként lépte át jogellenesen a határt".
A BM szerint mindeközben elég egy pillantást vetni bármely földrajzi atlaszra ahhoz, hogy belássuk: Szíriából, Afganisztánból legkevesebb négy állam határát kellett – szintén jogellenesen – átlépnie a Magyarországon kérelmet előterjesztőnek ahhoz, hogy egyáltalán előterjeszthesse kérelmét a magyar bevándorlási hatóságnál.
160-200 ezer embert kellene visszafogadnunk?
Nemrégiben a német és osztrák hatóságok azt jelentették be, hogy 15 ezer menekültet küldenek vissza Magyarországra. Német statisztikák szerint 2015 első negyedévében Németország 2952 menedékkérőt próbált visszaküldeni Magyarországra azért, mert először itt nyújtották be a kérelmüket. Magyarország 2304 esetben elismerte felelősségét.
Johanna Mikl-Leitner osztrák belügyminiszter nemrég azt mondta: a folyamatban lévő 1300 "dublini esetet" gyorsított eljárásban dolgozzák fel. Az év eleje óta Ausztriából 620 menekültet küldtek vissza a Dublini rendelet alapján másik EU-tagállamba.
Az osztrák belügyminisztérium adatai szerint az ottani menekültek körülbelül egynegyede számít "dublini esetnek", akik Magyarországról vagy Olaszországból érkeznek. Ausztria jelenleg Görögországba nem toloncol vissza menekülteket, mert azt nem tartja biztonságos országnak, ahol a menekültek megfelelő ellátást kapnak.
„Most már potenciálisan 160 ezer és 200 ezer közé tehető azoknak a száma, akiket nekünk vissza kellene fogadnunk. Csak a nyár folyamán egy tucat charterjárat érkezését jelentették be a német, svájci, francia hatóságok, amiben Magyarországon nyilvántartásba vett menekültek fognak ide érkezni” – mondta Kósa Lajos, a Fidesz alelnöke a Mokka június 4-i adásában.
A Helsinki Bizottság szerint mégis összesen 42 menedékkérő érkezett ténylegesen vissza Németországból. Ráadásul nemcsak Németországban működik nyögvenyelősen a menekültek visszaküldésére szolgáló dublini rendszer. Tavaly az uniós tagállamokból összesen 827 menedékkérőt küldtek vissza hozzánk. Idén sincs kiugró növekedés eddig: az első négy hónapban összesen 522 visszavétel történt. Ez összevetve a 2014-ben nálunk regisztrált 43 ezer menedékkérővel elenyésző.
A Helsinki Bizottság szerint a dublini rendszer egész Európában gyengén működik: a hatékonyságukról ismert német hatóságok visszaküldési eredményessége Bulgáriába is csak 3 százalék volt, de még a szomszédos Ausztriába is csak a lehetséges esetek 16 százalékában sikerült a visszaküldés az első negyedévben. Erről is írtunk a menekülthullámról szóló öszefoglaló cikkünkben.
60 millióan vannak, és mind ide tartanak?
Miben vagyunk elsők, és miben utolsók az EU-ban? Tényleg minket sújt a legnagyobb menekülthullám? 60 millió menekült él a világon, köztük 30 millió gyerek. Menekültügy a számok tükrében.
Tovább
http://index.hu/kulfold/2015/06/23/magyarorszag_kitette_a_megtelt_tablat/?utm_source=mandiner&utm_medium=link&utm_campaign=mandiner_201506
2015. június 19., péntek
Ízekre szedte a Velencei Bizottság a magyar médiaszabályozást
MG
A Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ma elfogadta a magyar médiaszabályozásról szóló álláspontját, és több ponton is komoly kiigazításokra tett javaslatot. A magyar szabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni – közölte Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a független alkotmányjogi szakértők plenáris ülésén.
A testület hétfőn adja közre a teljes szöveget, de a lesújtó álláspont a sajtóközleményből is kiolvasható. Eszerint
a magyar médiahatóság a miniszterelnökhöz lojális vezetőjének túl nagy a hatalma;
nagy a kockázata, hogy a Médiatanács és a közmédia kuratóriuma politikai kinevezettekből áll és nem eléggé független;
az állami hirdetésekre fordított keret elköltése átláthatatlan;
a kereskedelmi médiát nem lehet kizárni a fizetett politikai hirdetések piacáról;
tisztázatlan, ezért önkényes is lehet a média szankcionálásának rendszere;
szigorítani az újságírók informátorainak védelmét;
túl szigorú a médiában megjelenő, esetleg sértő tartalmak törvényi szabályozása.
A Velencei Bizottság szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (aki a Médiatanács elnöke is) túl nagy a hatalma, és nem elég független: túlságosan függ a miniszterelnöktől. Egységes európai norma hiányában a szervezet nem tett ajánlást új szervezeti modellre, de függetlenebb és plurálisabb összetételű közszolgálati médiakuratórium és Médiatanács felállítását sürgeti.
A Velencei Bizottság szerint tisztázatlan, hogy a Médiatanács mint szabályozó szerv miként szankcionálja a tartalomszolgáltatókat a jogellenesnek ítélt tartalmak közléséért. Ezért kívánatosnak tartják, hogy a Médiatanács dolgozza ki és hozza nyilvánosságra, miként kíván élni jelenleg szabályozatlan hatáskörével. A Bizottság szerint súlyos bírságok kirovását, médiaorgánumok bezárását csak végső esetben szabad elrendelni, és az ilyen döntések nem lehetnek azonnal végrehajthatóak.
A testület kockázatosnak ítéli, hogy a Médiatanács tagjelöltjeit a politikai nézeteik alapján választhatják ki. A Médiatanács függetlenségének erősítése érdekében javasolja, hogy Magyarország (a kormánytöbbség) változtassa meg a tagok kinevezésének rendjét, és például a média, vagy a civil társadalom is delegálhasson tagokat. Ugyanez az ajánlás vonatkozik a közszolgálati média, az MTVA kuratóriumára is.
A Velencei Bizottság szerint az állami hirdetésekre szánt közpénzt csak átlátható, pártatlan szabályok szerint szabadna a médiában elkölteni. A testület arra is kitért, hogy a fizetett politikai hirdetések közléséből nem lehet kizárni a kereskedelmi médiát.
Az alkotmányjogászokból álló bizottság szerint az obszcén kiadványokra vonatkozó korlátozások, a hírnévrontás, az uszítás és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés jogos, ám a jelenlegi szabályozás nem hagy elég teret a közügyek szabad megvitatásának. Ezért a médiaszabályozásban be kell vezetni az arányosság elvét, hogy az újságírók kissé illetlen, provokatív kijelentéseket is tehessenek.
A testület szerint a informátorok védelmének joga nem csak a főállású, hanem a szabadúszó újságírókat is meg kell hogy illesse. A jogszabályokba be kell hogy kerüljön, hogy a névtelenséget kérő források felfedésére csak végső esetben, és csak bíróság kötelezheti az újságírót.
http://index.hu/belfold/2015/06/19/izekre_szedte_a_velencei_bizottsag_a_magyar_mediaszabalyozast/
A Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete, a Velencei Bizottság ma elfogadta a magyar médiaszabályozásról szóló álláspontját, és több ponton is komoly kiigazításokra tett javaslatot. A magyar szabályozás jó irányba változott, de többet is lehet tenni – közölte Thorbjørn Jagland, az Európa Tanács főtitkára a független alkotmányjogi szakértők plenáris ülésén.
A testület hétfőn adja közre a teljes szöveget, de a lesújtó álláspont a sajtóközleményből is kiolvasható. Eszerint
a magyar médiahatóság a miniszterelnökhöz lojális vezetőjének túl nagy a hatalma;
nagy a kockázata, hogy a Médiatanács és a közmédia kuratóriuma politikai kinevezettekből áll és nem eléggé független;
az állami hirdetésekre fordított keret elköltése átláthatatlan;
a kereskedelmi médiát nem lehet kizárni a fizetett politikai hirdetések piacáról;
tisztázatlan, ezért önkényes is lehet a média szankcionálásának rendszere;
szigorítani az újságírók informátorainak védelmét;
túl szigorú a médiában megjelenő, esetleg sértő tartalmak törvényi szabályozása.
A Velencei Bizottság szerint a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnökének (aki a Médiatanács elnöke is) túl nagy a hatalma, és nem elég független: túlságosan függ a miniszterelnöktől. Egységes európai norma hiányában a szervezet nem tett ajánlást új szervezeti modellre, de függetlenebb és plurálisabb összetételű közszolgálati médiakuratórium és Médiatanács felállítását sürgeti.
A Velencei Bizottság szerint tisztázatlan, hogy a Médiatanács mint szabályozó szerv miként szankcionálja a tartalomszolgáltatókat a jogellenesnek ítélt tartalmak közléséért. Ezért kívánatosnak tartják, hogy a Médiatanács dolgozza ki és hozza nyilvánosságra, miként kíván élni jelenleg szabályozatlan hatáskörével. A Bizottság szerint súlyos bírságok kirovását, médiaorgánumok bezárását csak végső esetben szabad elrendelni, és az ilyen döntések nem lehetnek azonnal végrehajthatóak.
A testület kockázatosnak ítéli, hogy a Médiatanács tagjelöltjeit a politikai nézeteik alapján választhatják ki. A Médiatanács függetlenségének erősítése érdekében javasolja, hogy Magyarország (a kormánytöbbség) változtassa meg a tagok kinevezésének rendjét, és például a média, vagy a civil társadalom is delegálhasson tagokat. Ugyanez az ajánlás vonatkozik a közszolgálati média, az MTVA kuratóriumára is.
A Velencei Bizottság szerint az állami hirdetésekre szánt közpénzt csak átlátható, pártatlan szabályok szerint szabadna a médiában elkölteni. A testület arra is kitért, hogy a fizetett politikai hirdetések közléséből nem lehet kizárni a kereskedelmi médiát.
Az alkotmányjogászokból álló bizottság szerint az obszcén kiadványokra vonatkozó korlátozások, a hírnévrontás, az uszítás és a gyűlöletbeszéd elleni fellépés jogos, ám a jelenlegi szabályozás nem hagy elég teret a közügyek szabad megvitatásának. Ezért a médiaszabályozásban be kell vezetni az arányosság elvét, hogy az újságírók kissé illetlen, provokatív kijelentéseket is tehessenek.
A testület szerint a informátorok védelmének joga nem csak a főállású, hanem a szabadúszó újságírókat is meg kell hogy illesse. A jogszabályokba be kell hogy kerüljön, hogy a névtelenséget kérő források felfedésére csak végső esetben, és csak bíróság kötelezheti az újságírót.
http://index.hu/belfold/2015/06/19/izekre_szedte_a_velencei_bizottsag_a_magyar_mediaszabalyozast/
Lenkovics: „Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell!”
Hancz Patrik
2015. június 15.
Beszélgetés Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével a jogi oktatás és a jogásztársadalom helyzetéről, az ellenzéki véleményekről, a devizaalapú kölcsönszerződésekről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
Elnök úr, negyven éves oktatói pályafutás áll Ön mögött, most is éppen egy vizsgáról érkezett. Mi a benyomása, miben változtak a joghallgatók, miben más ma jogot oktatni, mint 1976-ban?
Óriási változást látok. Sokat töröm is a fejemet, hogy milyen okokat keressek a háttérben. Tudniillik a változások nem jó irányúak. Én a Gutenberg Galaxis gyermeke voltam, és bár paraszti családban nevelkedtem, nagyjából 10 éves korom után szenvedélyemmé vált az olvasás. Rengeteget köszönhetek annak, hogy a szókincsem, a gondolkodásmódom, a világlátásom kiszélesedett, és így Nyíregyházán, a gimnáziumban nem voltam akkora hátrányban, hogy ne tudtam volna lépést tartani emiatt a városi polgár gyerekekkel, akiknek mondjuk volt könyvtárszobája is. Az én példámból kiindulva, számomra ezért a legnagyobb hiány, amit tapasztalok, hogy a hallgatóknak nincs szókincse, és komoly szövegértési nehézségekkel küzdenek. Így nehéz tanítani és tanulni is. Az általános iskolai, majd középiskolai képzettségi szint is visszaesett, a „nyitott” egyetemi kapukon bejött egy intellektuálisan hátrányos helyzetű generáció, ez pedig egyértelműen érződik a jogi kari oktatásban.
Milyen problémákkal találkozik a gyakorlatban?
Nem csak arról van már szó, hogy a tanulás nehezen megy, hanem a jogban, mint szakmában nagyon fontos volna az árnyalatok megkülönböztetésének képessége, a „terminus technikusok” megértése. Továbbá nemcsak az elvont fogalmi gondolkodás képessége esett vissza, hanem az életszerűség, a gyakorlati, tapasztalati tudásszint is. Egy beszűkülést tapasztalok tehát, amihez kényszerből igazodott az oktatás, és leszállította színvonalat. Akit korábban minden további nélkül megbuktattunk volna, az most kap egy kettest, ha pedig netalántán egy árnyalattal jobb, mint az előző felelő, akkor hármast. Általában is igaz, hogy a tömegbútor nem azonos mondjuk az intarziás secrétaire-rel. Bútor az egyik is, bútor a másik is, de micsoda különbség.
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán
Látható a folyamat hatása a végzett jogászok munkájában is?
Éppen ezért is aggaszt a dolog, mert ombudsmanként, alkotmánybíróként látom az ügyvédi, az ügyészi és a bírói szakmát is. Hogy konkrétan illusztráljam, mikor az új típusú alkotmányjogi panaszokat bevezették, ügyvédkényszert is előírt a törvény. Két év után eltörölték, mert bár az volt az indoka, hogy magas színvonalú indítványok érkezzenek az Alkotmánybírósághoz, az ügyfelek és az ügyvédek által írt indítványok között nagy szakmai színvonalbeli különbség nem volt. Az alkotmányjogi panaszok több, mint 90 %-át visszautasítjuk, és ennek részben az az oka, hogy az indítvány minősége, tartalma, okfejtése nem elfogadható.
Ha egyetemi tanárként belegondolok a szakma általános színvonalába, igen elkeserítő a kép. Ezen némileg korrigál, de nem sokat, a PhD képzés, illetve annak kiemelt állami támogatása. Régen is volt olyan kollégám, aki azt mondta, hogyha a 400 fős évfolyamból 40 fő bejár az előadásokra, értelmes, jó képességű, figyel és tanul, már megéri egyetemet működtetni. De ezzel az aránnyal dolgozni, az input-output számítások szerint, nem egy gazdaságos felsőoktatás. Szomorú, mert ez nem költségvetési vagy közgazdasági kérdés, hanem kultúra kérdése, műveltség kérdése, minőség kérdése. Végül is az állam és társadalom elitjéről beszélünk, vezető állami tisztségviselőkről, a hatalmi ágak képviselőiről. Ezek színvonala pedig azon múlik, hogy milyen a jogász és politológus kibocsátás színvonala.
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Az alkotmánybírósági mandátuma 2016-ban fog lejárni, az Országgyűlésben pedig kétharmad szükséges, hogy meghosszabbítsák. A legfontosabb kérdés, hogy adott esetben vállalná-e?
Erre mindig az a válaszom, hogy nem én kerestem sem az ombudsmani megbízatást, sem az alkotmánybírói posztot. Ezek találtak meg engem, és nem tértem ki előlük. Mádl Ferenc szemináriumvezető tanárom volt, majd tanszéki kollégája lettem. Mikor az ELTE jogi karán a Civilisztikai Intézet vezetője volt, engem kért fel titkárnak, így 5 évig mellette dolgoztam. Neki köszönhetem az ombudsmani felkérést. És miután állítólag azt a hat évet tisztességesen és szakmailag sem rossz színvonalon teljesítettem, merült fel ugyancsak tőlem függetlenül, hogy folytassam, mint alkotmánybíró. Most ugyanez a helyzet. Én egy lépést sem fogok tenni ennek érdekében, és nem is motivál. Engem csak egy dolog motivál, a tisztesség és a szakmaiság.
Egyes bírálói erősebb hangvételben kritizálták Önt: „Lenkovics Barnabás az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy méltó a Fidesz, de nem az emberek bizalmára”. (1) Mások szerint „Lenkovics Barnabást mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy Ő legyen az AB elnöke.” (2) Hogy látja, mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék nem támogatta Önt?
Úgy látom sajnos, hogy a politikánk legfontosabb jellemzője a személyeskedés, ami mögött személyes érdekharcok vannak. A politikai elit azonban éppúgy funkciótlanná tud válni, mint ahogyan Bibó leírta annak idején az arisztokrácia funkcióvesztését: azért tűnt le, mert nem teljesítette az alattvalóival szembeni kötelességeit. Vagy, ahogy a szocialista forradalomról állapította meg: uralomváltás történt, nem pedig az uralom jelenségének a megszüntetése. A mai politikusok hajlamosak azt hinni, hogy a politika azért van, hogy nekik jobb legyen. A politika korábban mindig azért volt, hogy társadalmi békét, harmóniát és olyanfajta együttműködést hozzon létre, ami az adott politikai közösség minden tagja számára előnyös: anyagilag, kulturálisan, a műveltség és az egészségügyi ellátás szempontjából is. Mindezeknek materiális feltételei vannak, tehát olyan társadalmi programokat kellene gyártani, amelyek garantálják, hogy ne csak szép szavak hangozzanak el, hanem azok mögé a forintok is oda legyenek téve. Ahhoz pedig olyan gazdasági szférát kell működtetni, ami maximális teljesítményre képes, amihez egyéni ösztönző, belső hajtóerő szükséges. Itt, Magyarországon. Nem Angliában vagy Dániában. Versengő társadalmi, választási programokra, valóra váltható, számon kérhető programokra volna szükség, nem üres ígéretekre vagy személyeskedésekre, például az én személyemet érintően. A kritikusok közül még egyetlen egy se kérdezett meg, mint például most Ön, hogy hogyan látom ezt a világot. Elég öreg vagyok már hozzá, 65 éves. Sokat éltem az előző világban is, ebben az új világban is, lelkesedtem is érte. Most akkor miért ez a szkepszis? Szívesen elmondanám nekik, bármelyiknek, mert úgy érzem a könyvből tanult tudáshoz képest nekem van bőséges tapasztalati tudásom is, márpedig annál meggyőzőbb és értékesebb nincs. Könyvekben akármit le lehet írni, gyönyörű szép cirádákkal és könnyfakasztó szépséggel. A kérdés azonban az, hogy mi van a valóságban.
"Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell."
“Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell.”
A hónapokban nagy botrányt kavart mind a Questor, mind pedig a Buda Cash botrány, a devizaalapú kölcsönszerződések tekintetében jelenleg is folynak az elszámolások a bankok és az ügyfelek között. Elnök úrnak magánjogászként mi a véleménye az ilyen jellegű szerződésekről?
Magánjogászként a clausula rebus sic stantibus és a pacta sunt servanda elvét tanítottam negyven évig az egyetemen. A pacta sunt servanda két ember megegyezése. Egy szóbeli, kézfogással megpecsételt megegyezés az maga a törvény, a Code Civil ezt európai, alkotmányos rangra emelte. A megegyezés kötelez, ha pedig diszpozitív egy norma, és a helyébe mi ketten, szerződő félként mást írunk, akkor az a más lesz a diszpozitív szabály helyett a törvény. De mi egy adott időpontban kötünk egy szerződést, egy adott tartalommal, csakhogy később a körülmények lényegesen megváltozhatnak. S ekkor bejön az igazságosság mércéje. Ha az eredeti tartalommal, az akkori körülményekhez mért feltételekkel, változatlanul kényszerítem ki a pacta sunt servanda elvére hivatkozva a teljesítést, az egyik fél nagyon jól, a másik fél nagyon rosszul jár, ami igazságtalan. Az igazságosság lényege ugyanis a javak mérték szerinti megoszlása, érdem szerinti vagy törvény szerinti megoszlása: az osztó igazság, vagy kiigazító méltányosság alapján. Még egy terminust mondok, az azonnali beavatkozást igénylő szükséghelyzetet. Mondjuk, egy gyermek szülei meghalnak. A vagyonát rögtön leltározzák, zár alá veszik, és ideiglenes gondnokot rendelnek a részére, még mielőtt gyámság alá helyezik vagy gondnokot rendelnek mellé. De nagyon sok ilyen példát lehet mondani cégjogból, büntetőjogból is. Az Alaptörvényben is van ilyen szükséghelyzetre utalás, amikor más jogi megoldásokkal lehet élni.
A 2008-as pénzügyi válság tehát egy ilyen helyzetnek tekinthető?
Magyarországon a 20-as, 30-as évektől sorozatosan jöttek a válságok. Az első világháború, egy őszirózsás forradalom, egy vörös forradalom, egy fehér forradalom, egy koronaválság és pengőváltás, majd a világgazdasági válság. Válság, válság hátán. Ugyanakkor az addig stabil magánjogi viszonyok mind megborultak, ezeket jogilag rendezni kellett. Szladits Károly használta a válságjogi jogalkotás fogalmát, amellyel a korszakos válságokra adott jogalkotási reakciókat illette. Példaként említem a valorizációs törvényt 1928-ból, amit most a devizaalapú kölcsönszerződésekhez elő is vettünk és áttanulmányoztunk. Úgyhogy én magánjogászként a clausula rebus sic stantibus elve alapján és azonnali beavatkozást követelő szükséghelyzetnek tekintve a rendkívüli árfolyamemelkedést, el tudtam fogadni olyan, rendkívülinek nevezett jogi megoldásokat is, amelyek a rendes megoldásban lecövekelők szemében elfogadhatatlanok. Az ő érdekük, vagy a bankok érdeke természetesen inkább a változatlanság lett volna.
ab-hat
Ön számára mi volt a fő szempont ezekkel az ügyekkel kapcsolatban?
A devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos határozatunkba bele is írtuk: ha mondjuk 150 vagy 250 ezer család kilakoltatás folytán hajléktalanná válik, az az emberi méltóságot súlyosan sértő állapot. A magyar nyelv szépít: kisemmizett, nincstelen, akinek még nincse sincs, földönfutó. Ezek a kifejezések nyelvünkben az emberi méltóságot sértő helyzeteknek a leírására szolgálnak. Eljutottunk odáig, hogy a magyar Alaptörvény szerint, de már az Alkotmányunk szerint is a méltóság a legfőbb emberi jog és alkotmányos érték. Ha társadalmi méretekben tömegek kerülnek az emberi méltóságot sértő állapotba, akkor a másik oldalon lehet azt mondani, hogy a bankok oldalán a jogbiztonság garantálva volt a pacta sunt servanda elv alapján, és ez nem sérülhet. Én azt mondtam, hogy az adósok méltóságát nekik is tolerálniuk kell. Az emberi méltóság sérthetetlen, abban, hogy ez a helyzet kialakult, nem ők a főbűnösök. Sokan mondták, hogy persze akkor tetszett a 3 %-os kamat a 8-12 %-os kamat helyett, devizaalapon. Természetesen lehet, hogy sokaknál ez volt az egyetlen vagy a fő motívum. Azoknak, akik egy nagykockázatú, sőt hosszabb távon kiszámíthatatlan kockázatú ügyletet, mint pénzügyi terméket forgalomba hoztak (kifejezetten szakértőkkel kimunkálva az általános szerződési feltételeket, amiben az adós sansza annyi, hogy aláírja vagy nem, de a tartalmára befolyása nincs), nem lett volna szabad az adósok pénzügyi tájékozatlanságával tömegesen, tisztességtelenül visszaélni. A törvényhozó most – sajnos kissé megkésve, de még időben – az adósok védelmére kelt. A korabeli kormány, a Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet viszont egyáltalán nem állt a helyzet magaslatán.
Úgy érzi jó döntést hoztak?
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy támadások érnek, de az én lelkiismeretem ebből a szempontból abszolút tiszta, szakmailag is. Külön előadást tudnék tartani a devizaalapú kölcsönszerződésről, mint atipikus, beazonosíthatatlan kategóriáról. Nem is tudott megbirkózni vele a jog. De hogy hibás termék volt, abban Róna Péterrel teljesen egyet értek. Nézzük meg a termékfelelősséget. Egy technikát beépítek egy autóba, majd az mégis csődöt mond, és három ember meghal. Százezrével hívják vissza az autókat és kicserélik benne azt, ami a balesetet okozta. A devizahitel szerződéseknél az történik, hogy hibás volt a termék, „belepusztul” több százezer adós vagy család, most pedig vissza kell hívni és ki kell cserélni benne dolgokat. Ha technikáról van szó, akkor értjük, hogyha szerződésről, akkor már nem?
http://www.arsboni.hu/lenkovics-az-adosok-meltosagat-a-bankoknak-is-toleralniuk-kell.html
2015. június 15.
Beszélgetés Lenkovics Barnabással, az Alkotmánybíróság elnökével a jogi oktatás és a jogásztársadalom helyzetéről, az ellenzéki véleményekről, a devizaalapú kölcsönszerződésekről, és arról, hogy vállalná-e a folytatást elnöki mandátuma lejárta után.
Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke
Elnök úr, negyven éves oktatói pályafutás áll Ön mögött, most is éppen egy vizsgáról érkezett. Mi a benyomása, miben változtak a joghallgatók, miben más ma jogot oktatni, mint 1976-ban?
Óriási változást látok. Sokat töröm is a fejemet, hogy milyen okokat keressek a háttérben. Tudniillik a változások nem jó irányúak. Én a Gutenberg Galaxis gyermeke voltam, és bár paraszti családban nevelkedtem, nagyjából 10 éves korom után szenvedélyemmé vált az olvasás. Rengeteget köszönhetek annak, hogy a szókincsem, a gondolkodásmódom, a világlátásom kiszélesedett, és így Nyíregyházán, a gimnáziumban nem voltam akkora hátrányban, hogy ne tudtam volna lépést tartani emiatt a városi polgár gyerekekkel, akiknek mondjuk volt könyvtárszobája is. Az én példámból kiindulva, számomra ezért a legnagyobb hiány, amit tapasztalok, hogy a hallgatóknak nincs szókincse, és komoly szövegértési nehézségekkel küzdenek. Így nehéz tanítani és tanulni is. Az általános iskolai, majd középiskolai képzettségi szint is visszaesett, a „nyitott” egyetemi kapukon bejött egy intellektuálisan hátrányos helyzetű generáció, ez pedig egyértelműen érződik a jogi kari oktatásban.
Milyen problémákkal találkozik a gyakorlatban?
Nem csak arról van már szó, hogy a tanulás nehezen megy, hanem a jogban, mint szakmában nagyon fontos volna az árnyalatok megkülönböztetésének képessége, a „terminus technikusok” megértése. Továbbá nemcsak az elvont fogalmi gondolkodás képessége esett vissza, hanem az életszerűség, a gyakorlati, tapasztalati tudásszint is. Egy beszűkülést tapasztalok tehát, amihez kényszerből igazodott az oktatás, és leszállította színvonalat. Akit korábban minden további nélkül megbuktattunk volna, az most kap egy kettest, ha pedig netalántán egy árnyalattal jobb, mint az előző felelő, akkor hármast. Általában is igaz, hogy a tömegbútor nem azonos mondjuk az intarziás secrétaire-rel. Bútor az egyik is, bútor a másik is, de micsoda különbség.
A győri Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karán
Látható a folyamat hatása a végzett jogászok munkájában is?
Éppen ezért is aggaszt a dolog, mert ombudsmanként, alkotmánybíróként látom az ügyvédi, az ügyészi és a bírói szakmát is. Hogy konkrétan illusztráljam, mikor az új típusú alkotmányjogi panaszokat bevezették, ügyvédkényszert is előírt a törvény. Két év után eltörölték, mert bár az volt az indoka, hogy magas színvonalú indítványok érkezzenek az Alkotmánybírósághoz, az ügyfelek és az ügyvédek által írt indítványok között nagy szakmai színvonalbeli különbség nem volt. Az alkotmányjogi panaszok több, mint 90 %-át visszautasítjuk, és ennek részben az az oka, hogy az indítvány minősége, tartalma, okfejtése nem elfogadható.
Ha egyetemi tanárként belegondolok a szakma általános színvonalába, igen elkeserítő a kép. Ezen némileg korrigál, de nem sokat, a PhD képzés, illetve annak kiemelt állami támogatása. Régen is volt olyan kollégám, aki azt mondta, hogyha a 400 fős évfolyamból 40 fő bejár az előadásokra, értelmes, jó képességű, figyel és tanul, már megéri egyetemet működtetni. De ezzel az aránnyal dolgozni, az input-output számítások szerint, nem egy gazdaságos felsőoktatás. Szomorú, mert ez nem költségvetési vagy közgazdasági kérdés, hanem kultúra kérdése, műveltség kérdése, minőség kérdése. Végül is az állam és társadalom elitjéről beszélünk, vezető állami tisztségviselőkről, a hatalmi ágak képviselőiről. Ezek színvonala pedig azon múlik, hogy milyen a jogász és politológus kibocsátás színvonala.
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Elnöki mandátum: 2015. február 25. és 2016. április 21. között
Az alkotmánybírósági mandátuma 2016-ban fog lejárni, az Országgyűlésben pedig kétharmad szükséges, hogy meghosszabbítsák. A legfontosabb kérdés, hogy adott esetben vállalná-e?
Erre mindig az a válaszom, hogy nem én kerestem sem az ombudsmani megbízatást, sem az alkotmánybírói posztot. Ezek találtak meg engem, és nem tértem ki előlük. Mádl Ferenc szemináriumvezető tanárom volt, majd tanszéki kollégája lettem. Mikor az ELTE jogi karán a Civilisztikai Intézet vezetője volt, engem kért fel titkárnak, így 5 évig mellette dolgoztam. Neki köszönhetem az ombudsmani felkérést. És miután állítólag azt a hat évet tisztességesen és szakmailag sem rossz színvonalon teljesítettem, merült fel ugyancsak tőlem függetlenül, hogy folytassam, mint alkotmánybíró. Most ugyanez a helyzet. Én egy lépést sem fogok tenni ennek érdekében, és nem is motivál. Engem csak egy dolog motivál, a tisztesség és a szakmaiság.
Egyes bírálói erősebb hangvételben kritizálták Önt: „Lenkovics Barnabás az elmúlt időszakban bebizonyította, hogy méltó a Fidesz, de nem az emberek bizalmára”. (1) Mások szerint „Lenkovics Barnabást mind a tevékenysége, mind az alkotmányosságra vonatkozó elvei alkalmatlanná teszik arra, hogy Ő legyen az AB elnöke.” (2) Hogy látja, mi lehet az oka annak, hogy az ellenzék nem támogatta Önt?
Úgy látom sajnos, hogy a politikánk legfontosabb jellemzője a személyeskedés, ami mögött személyes érdekharcok vannak. A politikai elit azonban éppúgy funkciótlanná tud válni, mint ahogyan Bibó leírta annak idején az arisztokrácia funkcióvesztését: azért tűnt le, mert nem teljesítette az alattvalóival szembeni kötelességeit. Vagy, ahogy a szocialista forradalomról állapította meg: uralomváltás történt, nem pedig az uralom jelenségének a megszüntetése. A mai politikusok hajlamosak azt hinni, hogy a politika azért van, hogy nekik jobb legyen. A politika korábban mindig azért volt, hogy társadalmi békét, harmóniát és olyanfajta együttműködést hozzon létre, ami az adott politikai közösség minden tagja számára előnyös: anyagilag, kulturálisan, a műveltség és az egészségügyi ellátás szempontjából is. Mindezeknek materiális feltételei vannak, tehát olyan társadalmi programokat kellene gyártani, amelyek garantálják, hogy ne csak szép szavak hangozzanak el, hanem azok mögé a forintok is oda legyenek téve. Ahhoz pedig olyan gazdasági szférát kell működtetni, ami maximális teljesítményre képes, amihez egyéni ösztönző, belső hajtóerő szükséges. Itt, Magyarországon. Nem Angliában vagy Dániában. Versengő társadalmi, választási programokra, valóra váltható, számon kérhető programokra volna szükség, nem üres ígéretekre vagy személyeskedésekre, például az én személyemet érintően. A kritikusok közül még egyetlen egy se kérdezett meg, mint például most Ön, hogy hogyan látom ezt a világot. Elég öreg vagyok már hozzá, 65 éves. Sokat éltem az előző világban is, ebben az új világban is, lelkesedtem is érte. Most akkor miért ez a szkepszis? Szívesen elmondanám nekik, bármelyiknek, mert úgy érzem a könyvből tanult tudáshoz képest nekem van bőséges tapasztalati tudásom is, márpedig annál meggyőzőbb és értékesebb nincs. Könyvekben akármit le lehet írni, gyönyörű szép cirádákkal és könnyfakasztó szépséggel. A kérdés azonban az, hogy mi van a valóságban.
"Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell."
“Az adósok méltóságát a bankoknak is tolerálniuk kell.”
A hónapokban nagy botrányt kavart mind a Questor, mind pedig a Buda Cash botrány, a devizaalapú kölcsönszerződések tekintetében jelenleg is folynak az elszámolások a bankok és az ügyfelek között. Elnök úrnak magánjogászként mi a véleménye az ilyen jellegű szerződésekről?
Magánjogászként a clausula rebus sic stantibus és a pacta sunt servanda elvét tanítottam negyven évig az egyetemen. A pacta sunt servanda két ember megegyezése. Egy szóbeli, kézfogással megpecsételt megegyezés az maga a törvény, a Code Civil ezt európai, alkotmányos rangra emelte. A megegyezés kötelez, ha pedig diszpozitív egy norma, és a helyébe mi ketten, szerződő félként mást írunk, akkor az a más lesz a diszpozitív szabály helyett a törvény. De mi egy adott időpontban kötünk egy szerződést, egy adott tartalommal, csakhogy később a körülmények lényegesen megváltozhatnak. S ekkor bejön az igazságosság mércéje. Ha az eredeti tartalommal, az akkori körülményekhez mért feltételekkel, változatlanul kényszerítem ki a pacta sunt servanda elvére hivatkozva a teljesítést, az egyik fél nagyon jól, a másik fél nagyon rosszul jár, ami igazságtalan. Az igazságosság lényege ugyanis a javak mérték szerinti megoszlása, érdem szerinti vagy törvény szerinti megoszlása: az osztó igazság, vagy kiigazító méltányosság alapján. Még egy terminust mondok, az azonnali beavatkozást igénylő szükséghelyzetet. Mondjuk, egy gyermek szülei meghalnak. A vagyonát rögtön leltározzák, zár alá veszik, és ideiglenes gondnokot rendelnek a részére, még mielőtt gyámság alá helyezik vagy gondnokot rendelnek mellé. De nagyon sok ilyen példát lehet mondani cégjogból, büntetőjogból is. Az Alaptörvényben is van ilyen szükséghelyzetre utalás, amikor más jogi megoldásokkal lehet élni.
A 2008-as pénzügyi válság tehát egy ilyen helyzetnek tekinthető?
Magyarországon a 20-as, 30-as évektől sorozatosan jöttek a válságok. Az első világháború, egy őszirózsás forradalom, egy vörös forradalom, egy fehér forradalom, egy koronaválság és pengőváltás, majd a világgazdasági válság. Válság, válság hátán. Ugyanakkor az addig stabil magánjogi viszonyok mind megborultak, ezeket jogilag rendezni kellett. Szladits Károly használta a válságjogi jogalkotás fogalmát, amellyel a korszakos válságokra adott jogalkotási reakciókat illette. Példaként említem a valorizációs törvényt 1928-ból, amit most a devizaalapú kölcsönszerződésekhez elő is vettünk és áttanulmányoztunk. Úgyhogy én magánjogászként a clausula rebus sic stantibus elve alapján és azonnali beavatkozást követelő szükséghelyzetnek tekintve a rendkívüli árfolyamemelkedést, el tudtam fogadni olyan, rendkívülinek nevezett jogi megoldásokat is, amelyek a rendes megoldásban lecövekelők szemében elfogadhatatlanok. Az ő érdekük, vagy a bankok érdeke természetesen inkább a változatlanság lett volna.
ab-hat
Ön számára mi volt a fő szempont ezekkel az ügyekkel kapcsolatban?
A devizaalapú kölcsönnel kapcsolatos határozatunkba bele is írtuk: ha mondjuk 150 vagy 250 ezer család kilakoltatás folytán hajléktalanná válik, az az emberi méltóságot súlyosan sértő állapot. A magyar nyelv szépít: kisemmizett, nincstelen, akinek még nincse sincs, földönfutó. Ezek a kifejezések nyelvünkben az emberi méltóságot sértő helyzeteknek a leírására szolgálnak. Eljutottunk odáig, hogy a magyar Alaptörvény szerint, de már az Alkotmányunk szerint is a méltóság a legfőbb emberi jog és alkotmányos érték. Ha társadalmi méretekben tömegek kerülnek az emberi méltóságot sértő állapotba, akkor a másik oldalon lehet azt mondani, hogy a bankok oldalán a jogbiztonság garantálva volt a pacta sunt servanda elv alapján, és ez nem sérülhet. Én azt mondtam, hogy az adósok méltóságát nekik is tolerálniuk kell. Az emberi méltóság sérthetetlen, abban, hogy ez a helyzet kialakult, nem ők a főbűnösök. Sokan mondták, hogy persze akkor tetszett a 3 %-os kamat a 8-12 %-os kamat helyett, devizaalapon. Természetesen lehet, hogy sokaknál ez volt az egyetlen vagy a fő motívum. Azoknak, akik egy nagykockázatú, sőt hosszabb távon kiszámíthatatlan kockázatú ügyletet, mint pénzügyi terméket forgalomba hoztak (kifejezetten szakértőkkel kimunkálva az általános szerződési feltételeket, amiben az adós sansza annyi, hogy aláírja vagy nem, de a tartalmára befolyása nincs), nem lett volna szabad az adósok pénzügyi tájékozatlanságával tömegesen, tisztességtelenül visszaélni. A törvényhozó most – sajnos kissé megkésve, de még időben – az adósok védelmére kelt. A korabeli kormány, a Nemzeti Bank és a pénzügyi felügyelet viszont egyáltalán nem állt a helyzet magaslatán.
Úgy érzi jó döntést hoztak?
Egyáltalán nem csodálkozom azon, hogy támadások érnek, de az én lelkiismeretem ebből a szempontból abszolút tiszta, szakmailag is. Külön előadást tudnék tartani a devizaalapú kölcsönszerződésről, mint atipikus, beazonosíthatatlan kategóriáról. Nem is tudott megbirkózni vele a jog. De hogy hibás termék volt, abban Róna Péterrel teljesen egyet értek. Nézzük meg a termékfelelősséget. Egy technikát beépítek egy autóba, majd az mégis csődöt mond, és három ember meghal. Százezrével hívják vissza az autókat és kicserélik benne azt, ami a balesetet okozta. A devizahitel szerződéseknél az történik, hogy hibás volt a termék, „belepusztul” több százezer adós vagy család, most pedig vissza kell hívni és ki kell cserélni benne dolgokat. Ha technikáról van szó, akkor értjük, hogyha szerződésről, akkor már nem?
http://www.arsboni.hu/lenkovics-az-adosok-meltosagat-a-bankoknak-is-toleralniuk-kell.html
2015. június 18., csütörtök
Elhunyt Zlinszky János jogász professzor, volt alkotmánybíró
Életének 88. évében meghalt Zlinszky János jogász professzor, a rendszerváltás után felállított Alkotmánybíróság első öt tagjának egyike, a Pázmány jogi karának első dékánja. A múlt rendszerben kitiltották az összes egyetemről, így ácsként dolgozott, míg végül meg nem engedték, hogy római jogot oktathasson.
Elhunyt Zlinszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első dékánja csütörtökön – közölte Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyetem a honlapján. 87 éves volt.
Az IM megrendüléssel értesült Zlinszky János professzor, volt alkotmánybíró, a római jog kiváló szakértőjének haláláról. Méltatása szerint a jogtudomány területén maradandót alkotó Zlinszky János példaként szolgál a következő jogásznemzedékek számára.
Azt írták, Zlinszky János pályafutását a bolsevik diktatúra igyekezett megtörni, de az ország valamennyi egyeteméről történt kitiltása és a kitelepítés ellenére kitartó szorgalmával felülemelkedett a nehézségeken. Munkájában a tökéletességre törekedve ácsként, később vállalati jogászként és ügyvédként dolgozott, majd 55 évesen kapott lehetőséget a római jog oktatására.
Kiemelkedő egyetemi oktatóként és vezetőként diákok ezreinek jövőjére volt hatással. Több mint háromszáz tudományos közlemény szerzője, számos tudományos társaság tagja és kitüntetés birtokosa volt.
Alkotmánybíróként elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar demokratikus jogállam megszilárdításában és az alkotmányos kultúra megteremtésében, a magyar magánjog megújítását pedig az új polgári törvénykönyvet megalkotó kodifikációs szerkesztőbizottság tagjaként mozdította elő.
Zlinszky Jánosnak a római jog kutatása és megismertetése terén játszott kiemelkedő szerepéért, az erkölcs és jog összhangja érdekében végzett munkásságáért, valamint iskolateremtő szerepvállalásáért Deák Ferenc-díjat adományoztak. „A jogállamiságról, az emberi jogok tiszteletéről, valamint a jog és az erkölcs kapcsolatáról vallott nézetei alapvetően befolyásolták az Alkotmánybíróság gyakorlatát” – írja honlapján az AB.
http://jog.mandiner.hu/cikk/20150618_elhunyt_zlinszky_janos_professzor_volt_alkotmanybiro
1989-től 1998-ig az első magyar Alkotmánybíróság bírája volt. 1992-től 1998-ig tagja volt az Európa Tanács Velencei Bizottságának.
Elhunyt Zlinszky János professzor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi karának első dékánja csütörtökön – közölte Igazságügyi Minisztérium, valamint az egyetem a honlapján. 87 éves volt.
Az IM megrendüléssel értesült Zlinszky János professzor, volt alkotmánybíró, a római jog kiváló szakértőjének haláláról. Méltatása szerint a jogtudomány területén maradandót alkotó Zlinszky János példaként szolgál a következő jogásznemzedékek számára.
Azt írták, Zlinszky János pályafutását a bolsevik diktatúra igyekezett megtörni, de az ország valamennyi egyeteméről történt kitiltása és a kitelepítés ellenére kitartó szorgalmával felülemelkedett a nehézségeken. Munkájában a tökéletességre törekedve ácsként, később vállalati jogászként és ügyvédként dolgozott, majd 55 évesen kapott lehetőséget a római jog oktatására.
Kiemelkedő egyetemi oktatóként és vezetőként diákok ezreinek jövőjére volt hatással. Több mint háromszáz tudományos közlemény szerzője, számos tudományos társaság tagja és kitüntetés birtokosa volt.
Alkotmánybíróként elévülhetetlen érdemeket szerzett az új magyar demokratikus jogállam megszilárdításában és az alkotmányos kultúra megteremtésében, a magyar magánjog megújítását pedig az új polgári törvénykönyvet megalkotó kodifikációs szerkesztőbizottság tagjaként mozdította elő.
Zlinszky Jánosnak a római jog kutatása és megismertetése terén játszott kiemelkedő szerepéért, az erkölcs és jog összhangja érdekében végzett munkásságáért, valamint iskolateremtő szerepvállalásáért Deák Ferenc-díjat adományoztak. „A jogállamiságról, az emberi jogok tiszteletéről, valamint a jog és az erkölcs kapcsolatáról vallott nézetei alapvetően befolyásolták az Alkotmánybíróság gyakorlatát” – írja honlapján az AB.
http://jog.mandiner.hu/cikk/20150618_elhunyt_zlinszky_janos_professzor_volt_alkotmanybiro
1989-től 1998-ig az első magyar Alkotmánybíróság bírája volt. 1992-től 1998-ig tagja volt az Európa Tanács Velencei Bizottságának.
2015. június 12., péntek
"Sötét korszak uralkodik az Alkotmánybíróságon" - véli az ombudsman
Jana Dubovcová szerint az, hogy az Alkotmánybíróság visszautasította az újabb beadványát, erről tanúskodik.
Az Alkotmánybíróság a minap utasította el az ombudsman beadványát az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtandó segélyről szóló törvénnyel kapcsolatban. Jana Dubovcová szerint ez a döntés "a sötétség korszakában született, amely az Alkotmánybíróságon uralkodik".
Meg van róla győződve, hogy a beadványainak alkotmánybírósági elutasítása a társadalom legsérülékenyebb csoportjait veszélyezteti. Hozzátette, hogy ez érvényes a legutóbbi esetre is, amikor az Alkotmánybíróság azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy a beadványt nem egy arra jogosult személy nyújtotta be.
Ennek kapcsán Dubovcová figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy ha egy kötelező érvényű jogszabály sérti az emberi vagy szabadságjogokat, az ombudsman jogosult arra, hogy beadványt intézzen az Alkotmánybíróságra annak vizsgálata ügyében. Emlékeztetett, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévők nem tudják ezt megtenni, mivel helyzetükből adódóan nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvéd képviselje őket az Alkotmánybíróság előtt.
Dubovcová kijelentette, hogy ennek ellenére sem hagy fel azzal, hogy további jogszabályok ellen is panaszt tegyen az Alkotmánybíróságon.
TASR/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2015/06/11/sotet-korszak-uralkodik-az-alkotmanybirosagon-veli-az-ombudsman
Az Alkotmánybíróság a minap utasította el az ombudsman beadványát az anyagi szükséghelyzetben lévőknek nyújtandó segélyről szóló törvénnyel kapcsolatban. Jana Dubovcová szerint ez a döntés "a sötétség korszakában született, amely az Alkotmánybíróságon uralkodik".
Meg van róla győződve, hogy a beadványainak alkotmánybírósági elutasítása a társadalom legsérülékenyebb csoportjait veszélyezteti. Hozzátette, hogy ez érvényes a legutóbbi esetre is, amikor az Alkotmánybíróság azzal érvelt az elutasítás mellett, hogy a beadványt nem egy arra jogosult személy nyújtotta be.
Ennek kapcsán Dubovcová figyelmeztetett ugyanakkor arra, hogy ha egy kötelező érvényű jogszabály sérti az emberi vagy szabadságjogokat, az ombudsman jogosult arra, hogy beadványt intézzen az Alkotmánybíróságra annak vizsgálata ügyében. Emlékeztetett, hogy az anyagi szükséghelyzetben lévők nem tudják ezt megtenni, mivel helyzetükből adódóan nem engedhetik meg maguknak, hogy ügyvéd képviselje őket az Alkotmánybíróság előtt.
Dubovcová kijelentette, hogy ennek ellenére sem hagy fel azzal, hogy további jogszabályok ellen is panaszt tegyen az Alkotmánybíróságon.
TASR/para
http://www.parameter.sk/rovat/belfold/2015/06/11/sotet-korszak-uralkodik-az-alkotmanybirosagon-veli-az-ombudsman
2015. június 5., péntek
Ombudsman: Azonnal állítsák le a miskolci razziákat
Egy évig tartó munka elkészült a miskolci állapotokat, leginkább a legszegényebb romákat sújtó helyi intézkedéseket vizsgáló ombudsmani jelentés. Székely László, az állampolgári jogok országgyűlési biztosa azt mondta: az ő működésének legnagyobb társadalmi jelentőségű ügyéről van szó, az aktahalmok mögött ülve a pénteki sajtótájékoztatóan arról anekdotázott, hogy a jelentésbe belefeledkezve véletlenül fennragadt a kisföldalattin, és azt gondolja, öt év múlva az egyetemi hallgatók tanulni fognak a szociográfiai színvonalú munkából.
Mi alapján razziáznak?
Az önkormányzatnál azt mondták, hogy állampolgári panaszok alapján választották ki, hova menjenek razziázni. Ugyanakkor összesen csak 60 darab panaszt tudtak bemutatni, miközben több mint 2700 ingatlant, közel 4500 embert, köztük vagy 1000 gyereket érintettek az ellenőrzések a vizsgált egy éves időszakban, 2013 és 2014 áprilisa közt. Vagyis 45-ször több ingatlanban razziáztak, mint ahány bejelentést kaptak, mutat rá a jelentés. Az ellenőrzést koordináló emailekből az tűnt ki, hogy a helyszíneket előzetesen a polgármesteri hivatal határozta meg. Az ombudsmani vizsgálat arra jutott, hogy az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok száma az ellenőrzött emberek létszámához képest relatíve alacsony volt, a 4500 embernél összesen 700 intézkedést kezdeményeztek. A legtöbbször a lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása volt a gond.
A vizsgálat egyik témája az volt, hogy miféle razziák zajlanak Miskolcon a legrosszabb helyzetű, szegregált környékeken. Ezeket a csoportos, visszatérő akciókat a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) koordinálja, de benne vannak más szervek, például a gyámügyesek is, és az ellenőrzések mindenre kiterjednek a bérleti szerződésektől kezdve az állattartási szabályok betartásáig, be-benéznek az emberek hűtőjébe, a vécéjébe is. Hogy hogyan zajlik egy ilyen, arról például itt olvashat riportot.
Az ombudsmani jelentés kimondja, hogy
Miskolcon megfélemlítő hatású, indok nélküli, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki jogszabályi felhatalmazás nélkül
ez sérti a magánszférához, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot (az érintettek sokszor fogalmuk sem volt, ki, mit és miért kér éppen rajtuk számon), valamint az információs önrendelkezési jogot és az egyenlő bánásmód követelményét (a razziák több mint 90 százaléka olyan szegregált környékeken folyt, ahol nagyon szegény, főleg roma emberek élnek)
ezeket a razziákat haladéktalanul meg kell szüntetni
hatályon kívül kell helyezni a közösségi együttélési szabályokat rögzítő rendeletet (ebben vannak azok a helyben kitalált változatos tilalmak, amelyek alapján bírságolni lehet), amely szintén az eleve kiszolgáltatott emberek magánszférájába avatkozik be.
A vizsgálat másik nagy témája a nyomortelepek kisöprését célzó húzások voltak: a kilakoltatások, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelet, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített, illetve a miskolci rendelet nyomán elindult borsodi kiszorítósdi. Az ombudsman felkérte
a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tevet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, és vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában
a kiszorítósdiban élen járó Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvénysértő rendeleteiket, amelyek segély-és közmunkamegvonással operálva tartanák távol a Miskolcról kiszorult embereket.
Az ombudsmani jelentés nemcsak az önkormányzatoknak adna feladatot.
Civilek kezdték
Az ombudsmani hivatal négy civil szervezet beadványai nyomán kezdett vizsgálódni, ezek: Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Európai Roma Jogok Központja, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek. A vizsgálatot közösen folytatta Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hivatal munkatársai a helyszínen is vizsgálódtak, személyesen beszéltek a nyomortelepek lakóival.
Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra kérik, hogy a kormányhivatalok közreműködésével vizsgálja meg, hol folynak még a miskolcihoz hasonló jellegű razziák, és intézkedjen azok megszüntetéséről.
Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének a miskolci nyomortelepek, szegregátumok lakóinak helyzetét kellene megvizsgálnia, majd kidolgoznia egy intézkedési tervet forrásokkal és időtervvel együtt. Balog dolga lenne az is, hogy tegyen az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem személyi feltételeinek megteremtéséért.
Miközben az ombudsman számos jogsértésben elmarasztalta a miskolci önkormányzatot, és
kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat, a jelentés azt is rögzíti, hogy a város magára hagyva, egyedül nem tudja megoldani ezeket a nagyon súlyos problémákat.
"A valós problémamegoldás érdekében elengedhetetlenül szüksége van Miskolcnak az állam szakszerű segítségére, célzott pénzügyi támogatásra, a civil szféra aktív és segítő jelenlétére" - írják az összefoglalóban. A jelentést péntek reggel küldték ki az érintetteknek, összesen 26 címre.
http://index.hu/belfold/2015/06/05/ombudsman_azonnal_allitsak_le_a_miskolci_razziakat/
Mi alapján razziáznak?
Az önkormányzatnál azt mondták, hogy állampolgári panaszok alapján választották ki, hova menjenek razziázni. Ugyanakkor összesen csak 60 darab panaszt tudtak bemutatni, miközben több mint 2700 ingatlant, közel 4500 embert, köztük vagy 1000 gyereket érintettek az ellenőrzések a vizsgált egy éves időszakban, 2013 és 2014 áprilisa közt. Vagyis 45-ször több ingatlanban razziáztak, mint ahány bejelentést kaptak, mutat rá a jelentés. Az ellenőrzést koordináló emailekből az tűnt ki, hogy a helyszíneket előzetesen a polgármesteri hivatal határozta meg. Az ombudsmani vizsgálat arra jutott, hogy az ellenőrzéseken feltárt szabálytalanságok száma az ellenőrzött emberek létszámához képest relatíve alacsony volt, a 4500 embernél összesen 700 intézkedést kezdeményeztek. A legtöbbször a lakcímbejelentési kötelezettség elmulasztása volt a gond.
A vizsgálat egyik témája az volt, hogy miféle razziák zajlanak Miskolcon a legrosszabb helyzetű, szegregált környékeken. Ezeket a csoportos, visszatérő akciókat a Miskolci Önkormányzati Rendészet (MÖR) koordinálja, de benne vannak más szervek, például a gyámügyesek is, és az ellenőrzések mindenre kiterjednek a bérleti szerződésektől kezdve az állattartási szabályok betartásáig, be-benéznek az emberek hűtőjébe, a vécéjébe is. Hogy hogyan zajlik egy ilyen, arról például itt olvashat riportot.
Az ombudsmani jelentés kimondja, hogy
Miskolcon megfélemlítő hatású, indok nélküli, razziaszerű közös hatósági ellenőrzési gyakorlatot alakítottak ki jogszabályi felhatalmazás nélkül
ez sérti a magánszférához, a tisztességes eljáráshoz és a jogorvoslathoz való jogot (az érintettek sokszor fogalmuk sem volt, ki, mit és miért kér éppen rajtuk számon), valamint az információs önrendelkezési jogot és az egyenlő bánásmód követelményét (a razziák több mint 90 százaléka olyan szegregált környékeken folyt, ahol nagyon szegény, főleg roma emberek élnek)
ezeket a razziákat haladéktalanul meg kell szüntetni
hatályon kívül kell helyezni a közösségi együttélési szabályokat rögzítő rendeletet (ebben vannak azok a helyben kitalált változatos tilalmak, amelyek alapján bírságolni lehet), amely szintén az eleve kiszolgáltatott emberek magánszférájába avatkozik be.
A vizsgálat másik nagy témája a nyomortelepek kisöprését célzó húzások voltak: a kilakoltatások, a jogosan járó pénz kifizetését Miskolc elhagyásához kötő lakásrendelet, amelyet azóta súlyosan jogsértő volta miatt a Kúria már meg is semmisített, illetve a miskolci rendelet nyomán elindult borsodi kiszorítósdi. Az ombudsman felkérte
a miskolci önkormányzatot, hogy működjenek együtt a Magyar Máltai Szeretetszolgálattal a szegregátumokban folyó kilakoltatások megelőzése érdekében
szintén a máltaiakkal és a szakmával együttműködve dolgozzanak ki intézkedési tevet a hajléktalanná váló családok elhelyezésére, és vegyenek részt egy, az Emmi támogatásával készült komplex telepfelszámolási program kidolgozásában
a kiszorítósdiban élen járó Sátoraljaújhely és Szerencs képviselő-testületét, hogy helyezzék hatályon kívül azokat a törvénysértő rendeleteiket, amelyek segély-és közmunkamegvonással operálva tartanák távol a Miskolcról kiszorult embereket.
Az ombudsmani jelentés nemcsak az önkormányzatoknak adna feladatot.
Civilek kezdték
Az ombudsmani hivatal négy civil szervezet beadványai nyomán kezdett vizsgálódni, ezek: Társaság a Szabadságjogokért, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Európai Roma Jogok Központja, Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek. A vizsgálatot közösen folytatta Székely László és Szalayné Sándor Erzsébet, a nemzetiségek jogainak védelmét ellátó biztoshelyettes. A hivatal munkatársai a helyszínen is vizsgálódtak, személyesen beszéltek a nyomortelepek lakóival.
Lázár Jánost, a Miniszterelnökséget vezető minisztert arra kérik, hogy a kormányhivatalok közreműködésével vizsgálja meg, hol folynak még a miskolcihoz hasonló jellegű razziák, és intézkedjen azok megszüntetéséről.
Balog Zoltánnak, az emberi erőforrások miniszterének a miskolci nyomortelepek, szegregátumok lakóinak helyzetét kellene megvizsgálnia, majd kidolgoznia egy intézkedési tervet forrásokkal és időtervvel együtt. Balog dolga lenne az is, hogy tegyen az iskolai gyermek-és ifjúságvédelem személyi feltételeinek megteremtéséért.
Miközben az ombudsman számos jogsértésben elmarasztalta a miskolci önkormányzatot, és
kimondta, hogy a szegregátumok problémáinak kezelésére sem a razziák, sem a kilakoltatások nem alkalmasak, csak elmélyítik a konfliktusokat, a jelentés azt is rögzíti, hogy a város magára hagyva, egyedül nem tudja megoldani ezeket a nagyon súlyos problémákat.
"A valós problémamegoldás érdekében elengedhetetlenül szüksége van Miskolcnak az állam szakszerű segítségére, célzott pénzügyi támogatásra, a civil szféra aktív és segítő jelenlétére" - írják az összefoglalóban. A jelentést péntek reggel küldték ki az érintetteknek, összesen 26 címre.
http://index.hu/belfold/2015/06/05/ombudsman_azonnal_allitsak_le_a_miskolci_razziakat/
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)