Meghalt Samu Mihály

sarkadizs GYÁSZ december 28., hétfő 16:45 0 27
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem állam- és jogelméleti tanszékének volt tanszékvezető tanára 86 éves volt. Hozzá írta a szakdolgozatát Orbán Viktor is. 1964-től 1968-ig docens, 1964-től 2000-ig tanszékvezető, egyetemi tanár, 1975-tól az MTA doktora. Több törvényt kezdeményezett, előkészítésükben részt vett. Több, általa írt tankönyv is megjelent, munkásságáért rengeteg díjat kapott. Temetése január 8-án 15 órakor lesz, Dunavecsén, a református temetőben.
http://444.hu/2015/12/28/meghalt-samu-mihaly

A lengyelek (is, ismét) módosították az alkotmánybíróságról szóló törvényt

A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult.

MTI
Ismét módosította az alkotmánybíróságról szóló törvényt kedd este a lengyel parlament alsóháza, míg az abszolút többséget élvező kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) szándéka a törvénymódosítással a bírói testület ügyében kialakult heves belpolitikai vita lezárása volt, az ellenzék szerint a lépés tovább mélyítette az ellentéteket.

A törvénymódosítást a PiS képviselőin kívül az összes többi parlamenti párt - a Kukiz´15 mozgalom két képviselője, valamint egy független honatya kivételével - elvetette. A jogszabályt még a parlament felsőházának és az államfőnek is jóvá kell hagynia, de ez már csak formaság, hiszen a PiS-nek a szenátusban is többsége van, és az elnök is a kormánypárt táborából származik. Az ellenzéki Polgári Platform (PO) azonnal bejelentette, hogy panasszal fordul az alkotmánybírósághoz.

A lengyel alkotmánybíróság működése az utóbbi hetekben a testület összetételéről folytatott vita következtében gyakorlatilag megbénult. A most megszavazott törvénymódosítás kulcseleme, hogy a 15 tagú testület legalább 13 bíró jelenlétében, kétharmados többséggel hozhatna érvényes határozatokat. Ez lehetetlen anélkül, hogy a hivatalban lévő 10 bíró mellett azok az újonnan megválasztott bírák is munkába álljanak, akiknek a beiktatását jelenleg az alkotmánybíróság nem ismeri el, így nem is vesznek részt a tárgyalásokon.

A megszavazott jogszabály másik fontos eleme, hogy a jövőben a szejm által megválasztott új alkotmánybírákat az eddigi gyakorlattal szemben nem az államfő, hanem a házelnök iktatná be.

Slawomir Neumann, a PO parlamenti frakcióvezetője a szavazást követő sajtóértekezleten kijelentette: a törvénymódosítás "végleg lerombolja az alkotmánybíróságot".

Bírálóan nyilatkoztak a törvénymódosításról az igazságszolgáltatás képviselői is. A legfelsőbb bíróság elnöke úgy vélte, hogy a jogszabály korlátlan döntési szabadságot ad a parlamentnek, és átpolitizálja az alkotmánybíróságot. Az országos igazságszolgáltatási tanács egyik tagja, Waldemar Zurek pedig kijelentette, gyakorlatilag sarkalatos törvényről lévén szó, nem abszolút, hanem minősített többséggel kellett volna azt elfogadtatni.

Anne Bresseur, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének elnöke a szavazás előtt, kedd délután arra hívta fel a lengyel törvényhozókat, hogy ne fogadják el "ilyen elhamarkodottan" a jogszabályt, amely jelentősen sérthetné a jogállamiság elvét.

Az alkotmánybíróságért folyó harc már az októberi parlamenti választások előtt megkezdődött, amikor az előző parlament a ciklus végén törvénymódosítással öt új bírót választott a 15 tagú testületbe. A parlamenti választások nyomán hivatalba lépett új kormány azonban ezt alkotmányellenesnek minősítette, Andrzej Duda elnök pedig az új szejm által megválasztott 5 másik alkotmánybírót nevezte ki. Közben az alkotmánybíróság az előző kormány alatt megválasztott alkotmánybírák közül háromnak a megválasztását alkotmányosnak találta.

A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm. A testület 15 tagja közül tízet az előző, a PO vezette kormány, ötöt pedig a jelenlegi PiS-kormány alatt választottak meg. A PiS-nek a parlament mindkét házában többsége van, Andrzej Duda elnököt is a párt jelöltjeként választották meg. Így csak az alkotmánybíróság lehetne a kormány hatékony ellensúlya.

Kormánybosszú Ákos miatt

Demokratikus államban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg az országba milliárdokat befektető és sok ezer embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági és morális hatásait nem vizsgálja. A Liberálisok így reagáltak Kovács Zoltán kormányszóvivő csütörtöki bejelentésére, miszerint a minisztériumok és háttérintézményeik felmondják előfizetői szerződéseiket a Magyar Telekommal. A cég bűne az, hogy vállalhatatlan kijelentései miatt kifarolt Ákos mögül. A 444.hu szerint a kormány döntése teljesen váratlanul érte a németeket.

Elképesztő, hogy a kormány egy céggel szemben lép fel az egyik énekes érdekében. A Magyar Telekomhoz közel álló forrásunk fogalmazott így csütörtökön a Népszavának azt követően, hogy Kovács Zoltán bejelentette, a kormány utasította az összes minisztériumot és minisztériumi háttérintézményt, mondják fel előfizetői szerződéseiket a távközlési szolgáltatóval. Forrásunk szerint a lépés ugyan önmagában megdöbbentő, ugyanakkor nem tart attól, hogy ez más magyarországi német érdekeltségű cégre is kihat, sőt egy idő után a Telekommal is rendeződni fog a kormány viszonya.

Másik szakértőnk csodálkozik a történteken és a cég reakcióját várja, ami véleménye szerint sok mindent elárulhat. Amikor a Telekom ügyeit ismerő informátorainkat az ügyről kérdeztük, a kormányszóvivő bejelentése nyomán a cég részvényei már 3 százalékot estek a a tőzsdén. Azt, hogy ennek hatására szólalt-e meg ismét Kovács Zoltán, nem tudni, de annyi biztos, hogy a kormányszóvivő alig másfél óra múltán pontosított: csak a mobilinternet-előfizetéseket mondják fel, amire a Telekom árfolyama stabilizálódott. Ezt követően 444.hu feltette a költői kérdést, kinek a kedvéért mozgatta meg a kormányszóvivő a Telekom árfolyamát, választ azonban eddig senki nem kapott.

A kormányszóvivő az MTI-nek arról beszélt, a kabinet szerdai ülésén téma volt, hogy a hatalmas távközlési szolgáltató felmondta támogatói szerződését Kovács Ákos énekessel. A kabinet szerint mind a magyar alkotmány szellemével, mind pedig betűjével ellentétes a Telekom lépése. Elképzelhető, hogy ez Németországban lehetséges, de "mi elfogadhatatlannak tartjuk, hogy ma Magyarországon bárkit véleménye és nézetei miatt ilyen formában diszkriminálni lehessen" - fogalmazott a kormányszóvivő.

Ezzel indokolta a kabinet utasítását és elmondta, van olyan minisztérium, ahol 103 ilyen szerződés felmondását már elindították. Azt azért már az első megszólalásakor nyilvánvalóvá tette, hogy a Telekommal tavaly kötött partnerségi megállapodását nem mondja fel a kormány. A Deutsche Telekom, amely a magyar cég többségi tulajdonosa 1 milliárd eurós beruházást hajt végre, amihez a kormány 80 milliárd forintot tesz hozzá. Ennek legfőbb célja az, hogy 2018-ra minden magyar háztartásban elérhető legyen a széles sávú internet-hozzáférés.

Vodafone-ra váltottak
A kormány és a háttérintézmények 2014 januárja óta a Vodafone mobilszolgáltatását veszik igénybe, amit közbeszerzésen nyert el a szolgáltató - hívta fel lapunk figyelmét egy hozzáértő olvasónk. A Telekom szerződései a hűségidők lejártával folyamatosan kifutnak, így legkésőbb 2016 februárjában minden minisztériumi alkalmazott átigazol a Vodafone-hoz. A szerződések azonnali felbontása olvasónk szerint a Telekom számára jelentene többletbevételt a kötbér miatt.

A Magyar Telekom szerdán bontott szerződést Ákossal, mert a cég szellemiségével nem tartotta összeegyeztethetőnek az énekesnek azt a nyilatkozatát, hogy a nők dolga a gyerekszülés. Ákos az Echo Tv-nek arról beszélt, "a nőknek nem az a dolguk, hogy ugyanannyi pénzt keressenek, mint a férfiak". Az ő feladatuk, hogy valakihez tartozzanak és gyereket szüljenek. Ákos mondatain sokan felháborodtak, Lázár János viszont a szerdai Kormányinfón "ízlés- és véleménydiktatúrának" nevezte amit a "Telekom megengedett magának". A Miniszterelnökség vezetője szerint "pont egy német cégnek tudnia kéne, hogy mi az a diktatúra".

Még azt is hozzátette: "ha a kormánynak véletlenül nem tetszik a Telekom véleménye, akkor mi most felmondhatnánk a szerződésünket a Telekommal?" Arról viszont akkor még nem beszélt, hogy a kormányülésen már döntöttek is a szerződések felmondásáról. Kocsis Máté a Facebookon állt ki Ákos mellett "bódult libbancsokat" emlegetve. A Fidesz kommunikációs igazgatója közösségi oldalán "undorítónak" minősítette, amit Kovács Ákossal művelnek". Azt írta, "régi módszer ez azokkal szemben, akik nem azt mondják, amit a liberálfasiszták hallani akarnak". A hírek szerint Ákos ötvenmilliót bukhat azzal, hogy a Telekom kifarolt mögüle és már a csütörtöki, illetve szerdai koncertjét sem szponzorálta a cég.

Állítólag a németeket váratlanul érte a magyar kormány döntése. A budapesti német követség a 444.hu újságírójától értesült a bejelentésről és először nem is akarták elhinni, hogy ez megtörtént. A magyar kormány a német államnak sem szólt előre a lépésről. Pedig a Deutsche Telekom valamivel több mint 31 százaléka a német állam tulajdonában van. A cégnél sem számítottak erre, senki nem jelezte, hogy a magyar államnak baja lenne a szerződésekkel.

A Magyar Telekom még hallgat, a Portfolio.hu-nak csak annyit mondtak, hogy a cégnek "élő szerződései vannak a kormányzati intézményekkel, amelyeket indoklás nélkül nem lehet felmondani." Jelenleg vizsgálják, milyen lépéseket tegyenek. William Jackson londoni elemző szerint elmélyíti az aggodalmakat, ahogy a kormány beavatkozik a magánszektorba. Az elemző a Bloombergnek azt valószínűsítette, hogy ez a lépés csökkenti a befektetői bizalmat és így kevesebb tőke érkezhet az országba.

Kínos támogatás
Az MSZP elnök-frakcióvezetője szerint Orbán Viktor új szintre léptette a személyre szabott kormányzást Magyarországon. Tóbiás József szerint világossá vált, hogy "a fideszes slepp bármilyen kínos helyzetben számíthat a kormány még kínosabb támogatására". A pártelnök a kormányfőt arra figyelmeztette, "addig bontogathat szerződést egy fideszes magyar állampolgár vállalhatatlan kijelentése miatt, ameddig Magyarország polgárai a vele kötött szerződést fel nem fogják mondani".
Demokratikus jogállamban nem történhet meg, hogy a miniszterelnök kedvenc énekesét és barátját ért személyes sérelmet a kormány olyan intézkedéssel torolja meg egy az országba milliárdokat befektető és sok ezer magyar embert foglalkoztató vállalaton, amelynek gazdasági, költségvetési és morális hatásait nem vizsgálja - reagáltak a lépésre a Liberálisok.
Az Együtt szerint a Fidesz kormánya bebizonyította, hogy nemcsak fogalma sincs a véleményszabadság fogalmáról, de kicsinyes bosszújával semmibe veszi a közbeszerzések eredményét is.
A PM arra szólította fel a kormányt, tartsa tiszteletben a magáncégek döntéseit és "közfelháborodást okozó kedvencük megvédése" helyett inkább a becsülettel dolgozó emberekkel és az ország valós problémáival foglalkozzon.
Ugyanerre figyelmeztetett az LMP, a párt szerint a kormány megint összekeveri a magánérdeket a közérdekkel.
A DK hatalommal való visszaélés miatt büntetőfeljelentést tesz az ellen, aki aláírta a szerződésbontásról szóló a kormányhatározatot.
http://nepszava.hu/cikk/1079981-kormanybosszu-akos-miatt

Kezd kialakulni az Alkotmánybíróság iránti új bizalom

hír6.hu/MTI
Kezd kialakulni egyfajta új bizalom az Alkotmánybíróság (Ab) iránt, egyre több beadvány érkezik a testülethez - mondta Lenkovics Barnabás, az Ab elnöke a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában kedd reggel.

A Quaestor-ügy legfőbb tanulságaként az Ab elnöke azt emelte ki, hogy a lakosság pénzügyi kultúrája alacsony.

Sokan, amikor a másfél százalékos banki kamat miatt átviszik a pénzüket egy másik pénzügyi szolgáltatóhoz az ott ígért 6,5 százalékos kamat reményében, még azzal sincsenek tisztában, hogy a bankban 30 millió forintig biztosított a megtakarításuk, a brókercégnél viszont csak 6 millióig - fűzte hozzá.

A parlament napirendjén szereplő újabb, a befektetőket mentő törvényjavaslatról az Ab elnöke megjegyezte: az Alkotmánybíróság korábbi döntésében már kimondta, hogy alkotmányos keretek között helye lehet az ilyen jogalkotásnak.

Az Alkotmánybíróságon folyamatban lévő fontosabb ügyek között említette Lenkovics Barnabás az ellenzéki képviselők által a Paks II.-vel kapcsolatos közérdekű adatkérést, illetve az ombudsman migránskvótákra vonatkozó indítványát.

Az Ab elnöke arra a felvetésre, hogy a jelenlegi uniós szabályok úgy tűnik, nem alkalmasak a migránsválság kezelésére, megjegyezte: nem is a jelenlegi helyzetre lettek kitalálva, a menekültügyi egyezmény például 1951-es.

Napjainkban három súlyos globális jelenség is egymásra torlódik: a túlnépesedés, a klímakatasztrófa és a szociális szakadék, ez utóbbit jelzi, hogy az emberiség egy százalékának kezében van a vagyon ötven százaléka.

Ebben a helyzetben százmilliók kelhetnek útra, hogy új életlehetőségeket keressenek maguknak.

Az így kialakult helyzetben teljesen új megoldásokra van szükség, de az ez irányú folyamatok még el sem indultak - fejtette ki az Alkotmánybíróság elnöke.
Lenkovics Barnabás a riporternek arra a felvetésére válaszolva, hogy tavasszal három másik alkotmánybíróval együtt az ő mandátuma is lejár, elmondta: ha szükség van rá, elvállalna egy újabb elnöki ciklust.
http://hir6.hu/cikk/116716/kezd_kialakulni_az_alkotmanybirosag_iranti_uj_bizalom

Jobbos professzorok oktatták a Fideszt

retro:
Szily László
2010.11.11.
Nagyon rég nem volt olyan jó magyarnak lenni, mint szerda délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jogi Karának aulájában, ahol hat finom, idős, disztingvált, jobboldali úriember csendes szavakkal rakta helyre a jobboldali kormány képviselőjét úgy, hogy a Földi András–Hamza Gábor-féle A római jog története és institúciói adta a másikat. Az esemény egy pódiumbeszélgetés volt a leendő alkotmányról.

A délután története dióhéjban: Sólyom László volt köztársasági elnök és alkotmánybírósági elnök mindenkit megdöbbentő, szenvedélyes bevezetője után három volt alkotmánybíró és három jogászprofesszor – természetesen a maguk művelt és pallérozott módján – rettentően leparasztozta a kormányt, amiért pillanatnyi céljainak megfelelően módosítgatja az alkotmányt. A helyzet finom feszültségét az adta, hogy a leparasztozott kormányt saját kari kollégájuk, tanártársuk, Salamon László, a parlament alkotmány-előkészítő eseti bizottságának KDNP-s elnöke képviselte, akinek végig kellett hallgatnia, ahogy másfél órán át ekézik, miközben személy szerint a legkevésbé sem értett egyet a Lázár János fideszes frakcióvezető által beterjesztettekkel. Legalábbis ezt mondta később, eléggé nyíltan.

Következtetés: a kétharmad, sőt a háromnegyed után is van értelmes élet. Szerencsére nem lett igaza a Halmai Gábor–Vásárhelyi Mária hisztériatengelynek, a jobbosok nem egységben masírozó, távirányított agymosottak, a kormány pedig most már a bőrén érezheti, hogy az erőszakos bunkózás nem lesz követhető taktika. Értelmiségi körökben semmiképp. És talán a legfontosabb: bár pár napig úgy tűnt, Gyurcsány Ferenc aktivizálódása miatt a jogállam védelme kellemetlenül komcsiízű dolog, a helyzet ennél sokkal rózsásabb.

És akkor most bővebb lére eresztve.

„A rendezvény célja, hogy az országgyűlési koncepció véglegesítése előtt a vélemények kifejtésével annak végső szövegét befolyásolhassuk” – vallotta be alkotmányjogászos nyíltsággal a Pázmány jogi karán rendezett pódiumbeszélgetés meghívója. A téma az alkotmányozás folyamata és az új alkotmány volt.

A helyszín a jogi kar díszterme, dúsan aranyozott és faragott neogót habzás, tele a jogtudomány öltönyös nagykutyáival, és vegyes, de visszafogott ruházatú diákokkal.

Schanda Balázs dékán, a világiak pápai tanácsának tagja, egyházjogász csodás epizódszereplő lehetne a Maffiózókban, megnyerő, olaszos pengefeje van, ennek megfelelően határozott és rövid nyitóbeszédet tartott, hogy felvezesse Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság és a köztársaság egykori elnökét.

Alig vágott bele Sólyom, máris az égnek emelte a mutatóujját, mire az őt nálam sokkal jobban ismerő tömegben elindult az álmélkodás, talán sose látták ilyen szenvedélyesnek. Tényleg vitte a lendület, és a legelejétől igen határozottan fogalmazott. A politikai többség jogot formál arra, hogy a nehéz pénzügyi helyzet megoldására alkotmányellenes lépéseket tegyen – mondta például. Ezt olyan verzióban is megismételte, hogy a kormánypártok a népi ítéletet és a többség mindenhatóságát a jog uralma fölé helyezték. Sólyom beszéde jelentős részében foglalkozott azokkal az alkotmánymódosításokkal, amiket a Fidesz az utóbbi napokban azért nyomott keresztül a parlamenten, hogy az Alkotmánybíróság várható ellenállását letörve elszipkázhassa a magánnyugdíjpénztári befizetéseket és visszamenőleges extra adót vethessen ki a végkielégítésekre, illetve hogy konkrétan megszüntesse az AB beleszólási lehetőségét egy rakás törvénybe.

Ezen a lejtőn nehéz megállni, mondta az AB jogköreinek fideszes szűkítéséről. Sólyom azért túllépett az aktuális események fölötti kesergésen. Abban reménykedik például, hogy az új alkotmány helyrehozhatja a mostani helyzetet. Arra is figyelmeztetett ugyanakkor, hogy morálisan alááshatja a leendő alaptörvényt az a tény, hogy a mostani alkotmánymódosításokat szakmailag egyértelműen hamis érvekre alapozott politikai kommunikációval indokolta a kormány. De annak legalább örülni lehet, hogy az értelmiség nem hagyta elsikkadni az alkotmányosság alapelveit. Mégis meggyökeresedtek az értelmiségben a jogállami alapértékek! – döbbent meg velem együtt a volt elnök.

Sólyom azt sajnálja a legjobban, hogy a szerdán nagy nehezen megszavazott alkotmánymódosítás-módosítás után a költségvetést érintő törvényekről az AB ugyan kimondhatja, hogy alkotmányellenesek, de ez semmire sem fogja kötelezni a kormányt. „Ezen az úton megszűnik az alkotmánybíráskodás" – jósolta az exelnök.

„Jó reggelt” – mormogta mellettem egy diák, amikor Sólyom László, aki a rendszerváltáskor az Ellenzéki Kerekasztal tagjaként tárgyalt a kommunistákkal az alkotmányról, elmesélte, hogy az AB jövőjére vonatkozó friss fideszes ötletek – az elnököt a parlament válassza, ne tárgyalhasson kétharmados törvényeket – ugyanazok, mint az MSZMP javaslatai voltak 1989-ben.

Az ezt követő pódiumbeszélgetés néhány nagy téma körül forgott. Az egyik, hogy tényleg égető szükség van-e új alkotmányra, illetve a mostani tényleg akadálya-e bármiben is az ország demokratikus és sikeres működésének. A krém konszenzusos válasza: nem, igen. Zlinszky János volt alkotmánybíró szerint bizonyos dolgok javíthatók, de a tartalom nagy része megtartandó lenne, „rendre cáfolhatók az új melletti érvek”. "Nem tudok más indokot elképzelni, mint hogy ez az egész az új hatalom szimbolikus tette, amivel az újrakezdést, a nagytakarítást kívánják érzékeltetni" – fogalmazott Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke. Jakab András egyetemi docens szerint komoly értékek vannak a mostani alaptörvényben, ami helyett azért kell új, mert ennek az eredete kétes, és az 1949-es számot viseli. Varga Zs. András egyetemi docens, a Közigazgatási Jogi Tanszék vezetője is szereti a hatályost, emellett rámutatott, hogy azt egészében sosem szavazta meg senki.

Az új alkotmány körüli ötletelésen konkrétan többször is hangosan nevettek a pódiumon ülő szakemberek, és vicces arcot is vágtak hozzá. Nem itt kéne kiélni az alkotmányozók kreativitását, mondta Schanda dékán, Sólyom pedig egyszerűen „elképesztőnek tartja” az egész ötletelést, és hiányolja, hogy nem a világos, elérendő célokat jelölték meg előbb. „A vezéreszme az újdonság, de ez üres vezéreszme” – mondta, én meg borzongva gondoltam bele, hogy miket mondhatnak egy balos jogi fórumon a kormányról.

Zlinszky szerint valódi veszélye van a „galoppozó alkotmányozásnak”, pedig az erre szánt időt nem szabadna elspórolni. Először el kéne dönteni a fontos részletkérdéseket, hogy például hány kamarát akarunk, utána lenne értelme fogalmazgatni – magyarázta a hajlott kora ellenére szellemileg feltűnően friss professzor.

Volt még egy kis vita arról, hogy erkölcsi értékek és ideológiai alapvetések kerüljenek-e bele az új szövegbe, és ha igen, milyen súllyal. Sólyom igen óvatos lenne az ilyesmivel, Schanda nem zárkózna el az értékek hangsúlyosabb megjelenítésétől, Lábady, aki hangsúlyosan beszélne a családi értékekről és az embrió élő mivoltáról, még kevésbé. Zlinszky szerint eljött az ideje kimondanunk, hogy az élet a fogantatással kezdődik. Hogy a katolikus egyetem sem életidegen elefáncsonttorony, azt Varga bizonyította azzal a megjegyzésével, hogy bár szerinte is bele kell írni az embriótémát az alkotmányba, egy abortuszt büntető Magyarország „embertelen világ” lenne.

Ezt a beszélgetést úgy képzeljék el, hogy a hatok fent ültek a pódiumon, egy spirituálisan kerek, materiális formájában hosszúkás asztal mögött, velük szemben a közönség, az első sorban Salamon Lászlóval, aki majd két órán át hallgatta a kormány osztását, majd fölállt szintetizálni.

Ezek után még én sem tudnék könnyen megszólalni, gondoltam, de a hatalmas termetű Salamon ügyesen oldotta meg a helyzetet, azzal kezdte ugyanis, hogy „itt mindenki nagyobb nálam, és nem centiben”, majd leszögezte, hogy „nem méltó arra”, hogy az eredeti felkérésnek megfelelően összegezze az elhangzottakat, ezért inkább csak reagálni fog pár kérdésre.

Nyitásnak azt érzékeltette a kollégákkal, hogy a Lázár-féle alkotmánymódosító nyomulás neki sem tetszett. „Higgyék el, én ennek nem örültem!” – fogalmazott, majd azzal egyensúlyozott, hogy azért az AB sem érinthetetlen szervezet.

Az új alkotmány szükségességét azzal indokolta, hogy a mostani 1949-es évszáma stigma, hiába szerkesztettek 89-ben gyakorlatilag új alaptörvényt. A mostani szöveget viszont nem szabadon választott parlament szavazta meg, és az Ellenzéki Kerekasztalt sem választotta meg senki. Ezzel együtt vállalhatónak tartja a mostani alkotmányt is. Még egy indok, hogy az elmúlt 20 év tapasztalatait ideje beépíteni az alaptörvénybe.

A leendő alkotmányról elmondta, hogy az egyik ötlet szerint a jövőben csak két, egymást követő parlament dupla kétharmados szavazásával lehetne életbe léptetni bármilyen módosítást. Az biztos, hogy ez örökre gátat szabna a felelőtlen ötletelgetésnek, sutyorogta egy koraérett jurátus az előttem lévő sorban.

Salamon kedélyes előadó, aki minduntalan letér a főcsapásról és elmond egy ízes anekdotát, de külső szemlélőként nem tűnt a jogi szakma ördöngős művelőjének. Az kifejezetten vicces volt egy KDNP–Fidesz-politikus szájából, hogy milyen szomorú, hogy olyanokban gondolkodunk, mint kétharmad meg háromnegyed. A leendő alkotmányban a kormány „megfelelő erővel” szeretné megjeleníteni a közösségi értékeket, mert a szimbolikus dolgokat helyre kell tenni.

Schanda Balázs, akihez szívesen járnék bármilyen előadásra, fergeteges katolikus jogászpoénnal zárta a bulit, miszerint „érthető az elfogultságunk, hiszen mindannyian voltunk magzatok”.

Szóval van remény, a kétharmad a legkevésbé sem ölte ki Magyarországról az értelmes vitát, sőt a kőkemény kritikát sem, még egy olyan díszteremből sem, ahol a megjelentek saccra 90 százaléka így vagy úgy, de keresztény-jobboldali. Aki látta, hogyan fő saját levében Salamon, az bízhat benne, hogy mindent még nálunk sem lehet büntetlenül megtenni.

http://index.hu/belfold/2010/11/11/solyom_alkotmany_salamon/

A költő, aki feltalálta a fasizmust

Hanula Zsolt
Hallotta már az olasz költő, Gabriele d'Annunzio nevét? Száz éve a dekadens művészeti irányzat és a szimbolizmus jelentős alakja volt, de nem emiatt fontos (és jórészt elfeledett) alakja a történelemnek. Hanem azért, mert ő találta ki a fasizmust, őt másolta később Mussolini, és egy csomó dologban Hitler is. És máig nem tiszta, hogy az egészet komolyan gondolta-e, vagy csak egy nagyon modern művészi performance-nak szánta.

D'Annunzio magánéletileg nihilista volt, művészileg futurista, drogügyben pedig komoly mértékben kokainista. Műveiben az intellektus felsőbbrendűségét, az abszolút szabadság hajszolását, az élvezeteknek való behódolást hirdette, az ehhez vezető útnak az erőszakot tartotta, ami az ő világképében egy kívánatos, érzékeny és gyönyörű dolog volt. Tucatnyi szeretőt tartott, köztük a kor híres olasz színésznőit. Művészkörökben legendák keringtek az orgiáiról, széles körben elterjedt pletyka járta arról, hogy kivetette két bordáját hogy, nos, úgyis kitalálják miért, száz évvel később Marylin Mansonról pletykálták ugyanezt.

D'Annunzio 1897-ben merő polgárpukkasztásból politikusnak állt, és mindenki nagy meglepetésére be is jutott az olasz parlamentbe. A törvényalkotási munkában egyáltalán nem vett részt, azonban szenvedélyes beszédeket tartott arról, hogy a demokrácia mekkora hülyeség, lévén az emberek túl ostobák ahhoz, hogy fontos dolgokban döntsenek. Ezen felül szorgalmazta, hogy Olaszország lépjen háborúba; igazából teljesen mindegy, hogy ki ellen, őt maga a háború eszméje nyűgözte le.

A történelem hamarosan neki tetsző fordulatot vett, és kitört az első világháború. Az akkor már az ötvenes éveiben járó, Olaszország-szerte népszerű művész azonnal belépett a hadseregbe, megtanult bombázót vezetni, és pilótaként őrültnél őrültebb bevetéseken vett részt. Magát a háborút is leginkább a művészet eszközének tekintette, és ez fontosabb volt számára az ellenség legyőzésénél is. Egyszer például egy nyaktörően kockázatos küldetésben egészen Bécsig repült, de nem bombákat dobott a városra, hanem 50 ezer szórólapot a saját műveivel. Olaszul, mert a németre fordítás ugyan segítette volna a megértésüket, de rontotta volna a művészi hatást. Vakmerő akciói nyomán országszerte háborús hősként ünnepelték.

A világháború vége mérhetetlenül elkeserítette d'Annunziót, aki 2000 fős, radikális nacionalistákból álló serege élén elfoglalta Fiume (ma Rijeka néven Horvátországhoz tartozik) városát, hogy ott megalkossa a maga képére formált tökéletes államot. Alapelve volt, hogy a társadalmat nem a bizalomnak, hanem a hitnek kell összetartania, a kormányzást pedig ennek alárendelni. Ebből adódóan a vezetőnek - vagyis ő magának - vallási vezérként, sőt, messiásként kell viselkednie. D'Annunzio elképesztő személyi kultuszt épített maga köré, az emberek valósággal bálványozták. Saját magát Il Duce néven nevezte, pontosan úgy, mint később Mussolini, aki az olasz fasizmust egy az egyben a fiumei állam alkotmányára építette. Fiume a permanens forradalom állapotában élt, látványos külsőségek között: d'Annunzio gyújtó hangú beszédeket tartott, és egymást érték a parádék, ahol fekete ingben, a vezért a római légiósok karlendítésével köszöntve masíroztak a katonák a városban. A karlendítést később innen vette át a náci propaganda. D'Annunzio Fiuméjában szabad volt a drog és a szerelem, mindenféle formában, és elég nyíltan: a katonákat direkt bátorították a homoszexuális kalandokra, és feljegyzések szólnak temetőkben tartott orgiákról is.

A fiumei szabad állam másfél évig létezett, 1920-ban az olasz hadsereg megtámadta, öt napig bombázta, és elfoglalta a várost, d'Annunzio pedig egy Garda-tó parti villában félig-meddig önkéntes száműzetésbe vonult. Két év múlva máig tisztázatlan körülmények között kiesett egy emeleti ablakon, súlyosan megsérült, és azzal végleg visszavonult a közélettől – bár magánlevelezésben Mussolinit még éveken át próbálta lebeszélni a Hitlerrel való bármilyen együttműködésről. A második világháború kitörését már nem élte meg, 1938-ban stroke-ban halt meg. Addigra Mussolini már egy csomó ötletét lemásolta, és megvalósította nagyban. Szülővárosában, Pescarában a mai napig hihetetlenül népszerű, egyetem, múzeum, stadion és több utca viseli a nevét.
http://index.hu/tudomany/til/2015/12/12/a_kolto_aki_feltalalta_a_fasizmust/

Válságba sodorta Lengyelországot az "Orbán-módszer"

Alkotmányos válság alakult ki Lengyelországban, miután az alkotmánybíróság régi tagjai jogellenesnek minősítették az új alkotmánybírák megválasztását. Az ellenzék attól tart, hogy az új kormány a saját embereivel rakja tele a demokratikus intézményeket.

Egymás kinevezését illegálisnak tartó csoportokra bomolhat a lengyel alkotmánybíróság, miután a testület hivatalban lévő tagjai jogellenesnek minősítették az új tagok megválasztását. Az októberi választások nyomán hatalomra került radikális jobboldali Jog és Igazságosság (PiS) pártja elődje jelöltjeit félresöpörve akar új embereket ültetni az alkotmánybíróságba - derül ki a bne Intellinews régiós hírportál cikkéből.

Andrzej Duda, a PiS-hez tartozó államfő májusban megtagadta, hogy feleskesse az előző kormánypárt, a mérsékelt jobboldali Polgári Platform (PO) alkotmánybíró-jelöltjeit. A PiS kihasználva parlamenti többségét öt új embert állított a helyükre, akiket Duda annak rendje és módja szerint néhány órával megválasztásuk után fel is esketett.

Bagoly mondja...

Az ellenzék szerint a PiS lábbal tiporja az alkotmányt és precedenst teremthet arra, hogy bármely hatalomra kerülő politikai erő a saját embereivel rakja tele az állami intézményeket.

A kormánypárt szerint viszont csak azokat a jelölteket állították félre, akikkel a PO akarta a saját oldalára billenteni az alkotmánybíróság összetételét, hogy a testület a kormányváltás után jogi beavatkozásaival megakadályozza PiS programjának végrehajtását.

A válság akkor robban ki, amikor az alkotmánybíróság állásfoglalást adott ki a májusban megválasztott öt bírójelöltről. Eszerint közülük három mandátuma legitim, kettőé nem, ezért az államfő nem tehet mást, mint hogy - pótolva mulasztását - felesketi őket. Ebből az álláspontból az is követezik, hogy az új kormány öt jelöltje illegitim, így nem foglalhatják el a helyüket.

Nem engednek

A PiS világossá tette, hogy nem befolyásolja az alkotmánybírósági döntés. Szerintük az öt új alkotmánybíró kinevezése rendben van. A kormánypárt indoklása szerint a PO sértette meg először az alkotmányt, amikor az év elején elfogadott egy törvényt, amely lehetővé tette, hogy három helyett öt alkotmánybírót jelöljön. Ők csak ki akarták javítani elődjük hibáját - jelentette ki a kormányszóvivő.

A patthelyzet teljes káoszhoz vezetett. Az alkotmánybíróságnak két rivális tagsága van - tízfős átfedéssel -, amelyek kölcsönösen megkérdőjelezik egymás legitimitását. Az elemzők szerint azonban többről is szó van itt: a PiS hatalomra kerülve változtatott azon, amilyen képet a választóknak mutatott.

Kaméleon

A szavazás előtt sikeresen hitette el az emberekkel, hogy hátra hagyta radikális múltját, s immáron mérsékelt politikai erőként kér felhatalmazást a kormányzásra. Beata Szydlo személyében egy ismeretlen politikust tolt előre miniszterelnök-jelöltnek, miközben a párt erős embere, Jaroszlav Kaczynski, a PiS ellnöke háttérbe húzódott.

Hatalomra kerülve azonban mindent félresöpört az az igényük, hogy javítsák a kormányzás hatékonyságát, ami az ellenzék és politikai elemzők szerint gyengíti a lengyel demokráciát. (Egyes bírálók az első Orbán-kormány rohamos intézményi beavatkozásaihoz hasonlítják az új lengyel kormány tevékenységét - a szerk.)

Tisztogatás

Duda elnököt bírálják, mert jóváhagyta egy olyan személy kinevezését a titkosszolgálatok élére, akit korábban hatalmi visszaélések miatt eltiltottak attól, hogy közhivatalt vállaljon. A PiS egyik radikális politikusa lett a védelmi miniszter és óriási tisztogatás indult az állami vállalatok vezető testületeiben.

Sokan attól tartanak, hogy Kaczynski - ahogy a PiS korábbi kormányzása idején egyszer már megtette - menet közben felváltja Szydlót a kormányfői székben. Hírek szerint az új miniszterelnök szabadságon volt, amikor a pártelnök összeállította a kormányt.

A PiS tevékenysége alapján nagyon úgy tűnik, hogy nem szégyellősek úgy alakítani a szabályokat, hogy pártkatonákat ültethessenek a legfontosabb intézmények döntéshozó pozícióiba - mondja Otilia Dhand a Teneo Intelligence kutatóintézet elemzője. A cél, hogy semmi se akadályozza a reformprogramjuk végrehajtását. Az alkotmánybírósággal kapcsolatos lépést is részben azzal indokolták, hogy a testület, ha nem változtatnak rajta, megakadályozhatná például a nyugdíjkorhatár leszállítását.

Új ellenzék

Emellett csökkenteni akarják az áfát, növelnék a jövedelemadókat és a gyermekgondozási segélyt. A hiányzó bevételeket, illetve növekvő kiadásokat a bankokra kivetett különadóból, illetve egy új tranzakciós adóból gereblyéznék össze.

Az ellenzék legnagyobb pártja, amely a legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem a PO, hanem egy új politikai erő, a Nowoczesna, ennek éppen az ellenkezőjét akarja. Zsugorítaná az állami szektort, erősítené a kis- középvállalatokat, visszaszorítaná a szakszervezeteket, ellenállna az állam és az egyház közeledésének, együttműködne a bevándorlási válság megoldásában az EU-val.

Politikai válság

Dhan attól tart, hogy a folyamatok végeredménye a lengyel társadalom megosztottságának növekedése lesz. A PiS választási kampányában kihasználta az egész Európában érezhető elitellenes hanglatot. A PO-t elitista, liberális pártként festette a falusi, vallásos lakosság elé, amely nem osztotta meg a gazdasági sikerek gyümölcseit az néppel.

A legfőbb veszély az, hogy az alkotmányos válságra válaszul a következő hetekben kialakul egy kormányellenes utcai mozgalom - figyelmeztet a szakértő. Ezt csak erősítheti, hogy a PiS jelezte: meg akarja szerezni az ellenőrzést az állami média felett is. Válaszul a kormánypárt támogatói ellentüntetéseket szervezhetnek. Így juthatunk el ahhoz, hogy tovább mélyül a szakadék a lengyel társadalom különböző csoportjai között.
http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/valsagba_sodorta_lengyelorszagot_az_orban-modszer.606976.html

Tisztújítás előtt az Alkotmánybíróság

Jövő tavasszal akár négy alkotmánybírót is választhat az Ország­gyű­lés egyszerre. Az Alkotmánybíróság (AB) elnöke a Magyar Idők érdeklődésére azt mondta: a testületnek szüksége lenne egy jogtörténészre, egy munkajogászra és egy környezetvédelmi jogi szakemberre. Lenkovics Barnabás kifejtette, az AB feladatköre bővült és összetettebbé vált. A grémiumnak fontos szerep jutott a válságkezelés alkotmányos feltételeinek kimunkálásában.

– A következő esztendő a szokásosnál várhatóan több változást hoz az Alkotmánybíróságon (AB), hiszen a parlamentnek négy új bírót kell választania, s szavaznia kell az elnök személyéről is. Egy bírói hely jelenleg üres, jövő áprilisig pedig lejár további három bíró mandátuma, köztük az ön bírói és elnöki megbízatása. Hogyan készül az elkövetkező időkre?
– A személyemet illetően még nem hoztam döntést. Két jó barátom közül az egyik azt tanácsolta: ne vállaljak új megbízatást, hiszen korábban, 2001 és 2007 között hat évig ombudsman voltam, 2007-től pedig alkotmánybíróként dolgozom. Elnöknek tavaly decemberben választott meg a parlament. Szerinte ez a teljesítmény így is tiszteletreméltó, a csúcson kell abbahagyni. Másik barátom viszont arra hívta fel a figyelmet, hogy én afféle utolsó mohikán vagyok, olyan újraválasztható alkotmánybíró, aki még 2010 előtt került be a testületbe. Ha maradnék, képviselhetném a folyamatosságot a negyedszázad alatt kimunkált és maradandónak bizonyult értékek, valamint az új alaptörvény követelményei között.

– Megítélése szerint milyen jogi szakterületek képviselőire lenne leginkább szükség a 15 tagú testületben?
– Nagyon hiányzik egy jogtörténész – mint amilyen korábban Balogh Elemér volt –, már csak azért is, mert az alaptörvény a történeti alkotmány vívmányait fontos szempontnak tekinti. Tudni kell azt is, hogy sok munkajogi panasz érkezik hozzánk, emiatt előnyös lehetne egy munkajogász megválasztása a testületbe. A jövő generációk érdekeinek érvényesítéséhez pedig egy környezetvédelmi jogi szakemberre is szükség volna.

– Hivatali idejében előadója volt több nagy horderejű, közérdekű ügynek. Ön szerint melyek azok az esetek, amelyek a jövőben példaként szolgálhatnak a jogalkotók és a jogalkalmazók számára?
– Ilyen volt a többi között a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló határozat. Ez nem tette ugyan lehetővé, hogy az azonos nemű párok házasságot kössenek, de arra módot adott, hogy az anyakönyvvezetőnél bejegyeztessék magukat, vagyis a házassághoz nagyon hasonló státust létesítsenek. A sajtóvisszhangokból kiderült: az érintettek azt kapták, amit reálisan elvártak. A jogi szakirodalom viszont úgy értékelte, hogy a döntéssel messzebb kerültünk Európától. Véleményem szerint ebben az esetben nem csupán jogi kérdésről van szó. Az elöregedés, a népesség fogyása, a reprodukció hiánya egyaránt a házasság és a család válságával függ össze. Figyelemreméltó és furcsa tény az is, hogy a különböző neműek sokszor nem kötnek házasságot, ha kötnek is, elválnak, gyakran nem vállalnak gyereket. Az azonos neműek ugyanakkor mindenképpen követelik maguknak a házasság jogát és az örökbefogadás lehetőségét is. Azt hiszem, ezt mint társadalmi jelenséget érdemes lenne mélyebben is megvizsgálni.

– Számos szociális, erkölcsi kérdés felvetődött a másik nagy ügycsoportban, a fogyasztói kölcsönszerződések különféle kategóriáiban is.
– Emlékeztetnék rá, hogy először a kormány kereste meg az AB-t alkotmányértelmezést kérve. Válaszunkat viszonylag könnyű volt megfogalmazni. A kilencvenes évek elején ugyanis a kedvezményes OTP-kölcsönök esetében az akkori Alkotmánybíróság lehetővé tette, hogy a törvényhozó bizonyos feltételekkel beavatkozzon a magánjogi szerződésekbe. Akkor a költségvetést védte a kamatemelést lehetővé tévő törvény. A devizahitelek esete annyiban különbözik a régi OTP-ügytől, hogy a mostani beavatkozással az adósokat mentette a törvényhozás. A döntéssel alkotmányos rangra emeltük a klasszikus magánjogi elvet, amely szerint a szerződés tartalma jogszabállyal hozzáigazítható a megváltozott körülményekhez. A határozatunk nyomán megfogalmazott adósmentő jogszabályok előzményéhez hozzátartozott az is, hogy az ügyek nagy száma miatt az igazságszolgáltatás képtelen lett volna egyenként elbírálni az eseteket. Ha mind a nyolcszázezer hitelfelvevő megindítja a pert, a bírák évekig csak az ő ügyeikben ítélkezhettek volna.

A taláros testület elnöke még nem döntött arról, hogy továbbra is vállalná-e a megbízatást – Fotó: Bach Máté

– A kormány alkotmányértelmezést kérő beadványán kívül a kölcsönfelvevők is megkeresték az AB-t. Több százan kifogásolták, hogy a Kúria és a jogszabály döntése alapján az árfolyamkockázat végeredményben az ügyfeleket terhelte a devizaügyben. Segítséget csak az árfolyamrés megállapítása és az egyoldalú kamatemelés miatt kaptak.
– Az alkotmányjogi panaszok többségét elutasítottuk, hiszen maga a jogi szabályozás egészében véve alkotmányos volt, a teherelosztás pedig összetett és bonyolult politikai kérdés. Nagy tanulsága az esetkörnek, hogy a társadalmi méretű válsághelyzetek kezeléséhez a hatalmi ágak megfelelő együttműködésére van szükség. A devizaügyben a Kúria jogegységi határozatai, az adósmentő törvények és az Alkotmánybíróság döntése együttesen járultak hozzá, hogy a korábbi válsághelyzet enyhüljön.

– A Quaestor-ügyben hozott határozatuk ugyancsak nagy vihart kavart, a törvényhozásnak ugyanakkor még vannak teendői.
– Döntésünk lényege az volt, hogy a tulajdonjog korlátozható, de csak megfelelő garanciákkal, s figyelembe kell venni a diszkrimináció tilalmát is. Több fejlemény is utal arra, hogy a pénzügyi kultúrát az elmúlt huszonöt évben még nem sikerült kellőképpen elsajátítanunk. Ez nem is csoda, hiszen 1948-tól a rendszerváltozásig az országban egyetlen nagy bank és egy takarékszövetkezeti szektor működött, a lakosság a pénzét ezekben az intézményekben minimális kamaton, de állami garanciával tarthatta. Befektetésekről nem beszélhettünk, így betétes- vagy befektetővédelmi alapra sem volt szükség. Mostani döntésünkben megjelöltük az alkotmányos szabályozás szempontjait.

– Egyetemi tanárként a polgári jog egyik hazai szakértője. Megítélése szerint hogyan érvényesül a tulajdonjog védelme és miként függ ez össze a szabadságjogokkal?
– Ez számomra a legkedvesebb kérdés, de talán a legátfogóbb és a legnehezebb is. A klasszikus megállapítás szerint csak a szabad magántulajdon, a szabad polgár, a szabad társadalom modellje működőképes. A demokrácia ott nagyon erős, ahol a tulajdonjogok viszonylag egyenletesen oszlanak meg a polgárok között. Ezt egyszerűbben mostanság úgy fejezik ki, hogy széles vagyonos középosztályra van szükség. Hollandia, Dánia, és Svédország azért példa mások számára, mert ott széles vagyonos rétegek vannak, viszonylag kevés a kiugróan gazdag s a nagyon szegény ember. Magyarország sosem volt ilyen. Sőt a szocializmusban mindenkit megfosztottak a magántulajdonától, majd az állami paternalizmussal az emberek egy részét leszoktatták arról is, hogy a saját vagyonukból, munkájukból éljenek meg. Ezután sokan megtapasztalták, hogy amit a szocializmus elvett, azt a rendszerváltó privatizáció nem adta vissza. Úgynevezett bérmunka-társadalom jött létre. A bérmunkás nem magántulajdonos, hanem utasítás alapján másnak dolgozik, és ezért pénzt kap. A béréből aztán vehet javakat, ebből áll a tulajdona, ám ez éppen olyan, mint a szocializmusban a személyi tulajdon volt: a tömegek számára csak a puszta létfeltételeket garantálja. A bérmunkás a jobb megélhetés reményében – olykor meggondolatlanul – súlyos adósságterhet is vállal. Nekünk, alkotmánybíráknak ilyen közegben kell egyidejűleg megvédenünk a magánszektort, a pénzügyi szférát, a gazdasági szereplők alkotmányos jogait, s az állam segítségére rászoruló polgárok alapjogait.

– Az elmúlt idők változásait is figyelembe véve ön szerint milyen szerepet tölt be az Alkotmánybíróság a jogállam rendszerében?
– Szerintem helyes, hogy megszűnt az úgynevezett populáris akció, vagyis az a lehetőség, hogy bárki bármelyik jogszabály elemzését kérje az Alkotmánybíróságtól. Tudjuk, hogy ezt a változást maga az AB kezdeményezte, mert azelőtt sokan minden érintettség nélkül sorozatosan küldtek beadványokat a testülethez. Az új szabályok szerint is van azonban lehetőség a közvetlen megkeresésre, hiszen jelenleg normakontrollt kérhet a kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a köztársasági elnök, a legfőbb ügyész, a Kúria elnöke és az ombudsman. Az előttük folyamatban lévő ügyben az igazságszolgáltatásban dolgozó bírák is az AB-hez fordulhatnak, ha úgy látják, hogy sérti az alaptörvényt az a jogszabály, amelynek alapján ítélkezniük kellene. Az állampolgárok szintén kérhetik a testülettől annak a rendelkezésnek a vizsgálatát, amely közvetlenül kötelezi őket valamire, vagy amit ügyükben a bíróság vagy a hatóság alkalmazott. Normakontrollra tehát így is bőven van lehetőség. Ehhez járul a három éve bevezetett intézmény, vagyis az olyan alkotmányjogi panasz, amelyet a bíróság ítélete miatt nyújthatnak be az érintettek. A tudomány és a szakirodalom egyébként hosszú időn át követelte, hogy ne elvont fogalmakkal bíbelődve, elefántcsonttoronyban határozzon az Alkotmánybíróság, hanem vigye közelebb az alkotmányt az emberhez, a konkrét életviszonyokhoz. Az alkotmányjogi panaszok ezt a feladatot róják most a testületre.

– Miként jellemezné annak a csaknem kilenc esztendőnek a gyakorlatát, amelyet ön az AB-n töltött?
– Eddig azt mondták, hogy az Alkotmánybíróság a jogállamban a törvényhozók bírája. Ez szimpla, leegyszerűsítő megközelítés. A példák azt tanúsítják, hogy az AB változatlanul bírája a törvényhozásnak, bár szűkebb körben. Ugyanakkor elvégzi a végrehajtó hatalom kontrollját is, hiszen a kormányzati cselekvéshez legtöbbször törvénymódosítás kell. Az alkotmányjogi panaszok elbírálásával fontos szerepünk van az ítélkezés ellenőrzésében is. Azt mondhatom tehát: a hatáskörünk kiterjedt. Kiemelném másfelől, hogy részt kellett vállalnunk a válságkezelésből. Az elmúlt évek pénzügyi, gazdasági, szociális fejleményei megkövetelték, hogy kialakítsuk a gyors, hatékony megoldások alkotmányos kereteit. Ebben nincsenek követendő külföldi példák, ezért is nehéz a tennivalónk. A jelen helyzetben tehát arra nincs mód, hogy egy német alkotmánybírósági határozatot vagy egy amerikai legfelsőbb bírósági döntést egyszerűen átültessünk a magyar jogrendbe. Számos esetben magunknak kell az új kérdésekre új válaszokat adni. Sajátos magyar körülményeink között – európai és nemzetközi jogi kötelezettségeinkre is tekintettel – nekünk kell az alkotmányos identitásunkat meghatároznunk.
http://magyaridok.hu/belfold/197053-197053/

Lengyel alkotmánybíróság: A be nem iktatott alkotmánybírák egy részét az alkotmánynak megfelelően választották meg

Az előző parlamenti ciklus végén megválasztott, de Andrzej Duda elnök által be nem iktatott öt lengyel alkotmánybíró közül hármat az alkotmánynak megfelelően, kettőt pedig alkotmányellenesen választottak meg - határozott csütörtökön a lengyel alkotmánybíróság, szembeszegülve az parlament állásfoglalásával.

A 15 tagú testület ülésén mindössze 5 alkotmánybíró vett részt, ezért a határozat érvényességét minden bizonnyal vitatni fogják.

Az alkotmánybírósági eljárást utcai tüntetések kísérték. A tüntetők egyik csoportja az eddigi alkotmánybíróságot támogató, a másik a testületet bíráló jelszavakat hangoztatott, az embereket rendőrségi kordon választotta el egymástól.
Az előző parlament az októberi parlamenti választások előtt két hónappal az akkor kormányzó jobbközép liberális Polgári Platform (PO) és a Lengyel Parasztpárt (PSL) többségével törvénymódosítást fogadott el. A módosítás lehetővé tette, hogy a korábbi parlament október elején az alkotmánybíróság öt új tagját válassza meg, bár elődjeik hivatali ciklusa csak a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) kormányra kerülését eredményező parlamenti választások után ért véget.

Az alkotmánybíróság csütörtökön csak annak a két bírónak a megválasztását találta alkotmányellenesnek, akiknek elődjei decemberig vannak hivatalban. Három bíró mandátuma az októberi parlamenti választások után, de még az új parlament nyitóülése előtt ért véget, ezeknek megválasztását az alkotmánybíróság helyben hagyta.

Andrzej Duda lengyel elnök nem iktatta be a PO jelöltjeiként megválasztott alkotmánybírák egyikét sem, azzal érvelve, hogy ez sértené a demokrácia elveit. Az alkotmánybíróság csütörtökön úgy találta: az államfőnek haladéktalanul kellett volna beiktatnia a megválasztottakat.

A korábban megválasztott bírák mandátumát az új parlamenti ciklusban a PiS-többségű szejm egy újabb törvénymódosítás révén érvénytelenítette, és szerdán öt új bírót választott meg helyettük. Az újonnan megválasztott bírák közül csütörtökre virradó éjjel Andrzej Duda négyet be is iktatott, egy beiktatása csak a jövő héten esedékes, mivel csak akkor jár le a következő mandátum. A frissen beiktatott bírák nem vettek részt a csütörtöki tárgyaláson.

A PiS bírójelöltjeinek megválasztását az ellenzék politikusai törvénytelennek minősítették. A megválasztásukkal kapcsolatos alkotmánybírósági panaszt a következő napokban bírálják felül.

A 15 tagú lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba. Az alkotmánybíróság jelenleg 15 tagja közül tizet a PO, ötöt a PiS kormányzása idején választották meg.

Szerda este a lengyel parlament alsóháza öt új alkotmánybírót választott. Az alkotmánybíróság összetételének részleges megváltoztatását eredményező szavazást heves politikai vita kísérte, az ellenzék törvényellenes választásról beszélt.

A lengyel államfői hivatal bejelentette: Andrzej Duda csütörtök este tart beszédet a lengyel közszolgálati televízióban.

Forrás: MTI | STOP

OROSZORSZÁG FELMENTETTE MAGÁT A STRASBOURGI BÍRÓSÁG DÖNTÉSEI ALÓL

FERENCI PÉTER – MTI - 2015. DECEMBER 1. 21:16

Oroszországnak jogában áll nem alkalmazni az Emberi Jogok Európai Bíróságának (EJEB) döntéseit, ha azok ellentétesek az orosz alkotmánnyal - erről fogadott el törvényt az orosz parlament alsóháza, előkészítve a jogi hátteret a Jukosz kőolajipari vállalat egykori részvényesei kárpótlásának elutasításához.
A 438 fős dumában 434 igen szavazattal elfogadott törvény előbbre helyezi az orosz alkotmánybíróság illetékességét az Európa Tanács igazságügyi szervénél, az EJEB-nél.

"Ez problémás" - kommentálta a szavazást Strasbourgban Daniel Holtgen, az Európa Tanács főtitkárának, Thorbjorn Jaglandnak a szóvivője. Hozzátette, hogy a keddi szavazás még nem jelenti a törvény végleges elfogadását.

"Ez nem vet véget az orosz hatóságokkal való konstruktív párbeszédünknek" - mondta a szóvivő, hozzátéve, hogy a főtitkár kapcsolatban marad a duma képviselőivel, remélve, hogy sikerül rábírni őket álláspontjuk felülbírálására.

Az Európa Tanács júliusban már aggodalmának adott hangot, amikor az orosz alkotmánybíróság hangsúlyozta az EJEB döntéseivel szembeni elsőbbségét.

A kedden jóváhagyott törvény értelmében Oroszország nem lesz kötelezhető a jövőben az EJEB döntéseinek alkalmazására, nevezetesen annak a döntésnek a végrehajtására, amely 1,9 milliárd eurós kártérítés kifizetésére kötelezi a 2004-ben pénzügyi csalás vádjával szétdarabolt Jukosz vállalat volt részvényeseinek, közöttük az ellenzéki Mihail Hodorkovszkijnak.

Vjacseszlav Liszakov, a Vlagyimir Putyin elnököt támogató Egységes Oroszország párt képviselője szerint "a törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy megvédje a jogait, ha egy nemzetközi szervezet döntése ellentétes a nemzet érdekeivel".

A törvény ellen szavazó kisszámú képviselők egyike, Dmitrij Gudkov szerint a törvénynek megvan az a veszélye is, hogy feljogosítja Moszkvát: ne csak az EJEB-határozatok, de úgy általában a nemzetközi jog alkalmazásáról is maga döntsön. A képviselő emlékeztetett, hogy 1996-ban Oroszország is aláírta az Emberi Jogok Európai Egyezményét.

A hágai Nemzetközi Döntőbíróság 2014-ben úgy döntött, hogy Moszkvának 50 milliárd dollár (37 milliárd euró) kárpótlást kell megfizetnie a Jukosz részvényesei számára. Oroszország azonban elutasította az ítélet végrehajtását, Vlagyimir Putyin kijelentette, hogy Moszkva megvédelmezi az érdekeit. Válaszul több orosz bankszámlát és vagyontárgyat zároltak Franciaországban és Belgiumban.

Októberben a duma olyan törvényt fogadott el, amely felhatalmazza a moszkvai vezetést, hogy "kölcsönösségi alapon" Oroszországban vezetett külföldi bankszámlákat és vagyontárgyakat zároljon.
http://vs.hu/kozelet/osszes/oroszorszag-felmentette-magat-a-strasbourgi-birosag-dontesei-alol-1201#!s0

Az Alkotmánybíróság három korszaka

„Magyarországot a parlamentáris demokrácia logikája szerint kormányozhatatlan közjogi helyzetben adták át a kommunisták”

Lázin Miklós András – 2015.11.25. 01:41
Akik az alkotmánybírósági hatásköröket keveslik, nincsenek tisztában azzal, hogy az Alkotmánybíróságról szóló eredeti szabályozás nem adta meg a testületnek a jogszabályok megsemmisítési jogát, csupán azok felfüggesztésének lehetőségét, de törvények esetén még erről sem lehetett szó – mondta lapunknak Szmodis Jenő.

A jogfilozófus emlékeztetett, az Alkotmánybíróság az Antall-kormány idején igen határozott és önálló jogpolitikát folytatott. Hozzátette, meggyőződése, hogy az egyes alkotmányos értékek közötti arányok és hangsúlyok kialakítása, tehát a jogpolitika alakítása nem az Alkotmánybíróság feladata.

– Az Alkotmánybíróság több mint negyedszázados működése során számos elismerést és kritikát kapott. Az utóbbi időben a kritikák egy része a testület hatáskörét kevesli, más része „kormánybarátságot” vet a testület szemére.

– Először is, bár az Alkotmánybíróság huszonhat éve jogfolytonos, a munkája mégsem egynemű folyamat. Három jól elkülöníthető korszakát különböztetem meg. Az első a testület megalakulásától az első szabadon választott országgyűlés mandátumának végéig tart, a második a Horn-kormány megalakulásától az Alkotmánybíróság 2012-es újraszabályozásáig, a harmadik pedig egészen napjainkig tart.

– Melyek a főbb jellemzői e korsza-koknak?

– Az első két korszak nem közjogi szempontból, hanem az Alkotmánybíróság szerepfelfogásának változása alapján különül el. Fontos, hogy az Alkotmánybíróságot még az első szabad választás előtt hozták létre, az első öt alkotmánybírát az utolsó kommunista országgyűlés választotta meg a nemzeti kerekasztal-tárgyalások személyi egyeztetése nyomán. A demokratikus parlament további öt alkotmánybírát választott. Négyet a még üres helyekre, egyet pedig a Legfelsőbb Bíróság elnöki székébe távozó Solt Pál helyére. Az első testületnek tagja volt a kommunizmus időszakának egyik utolsó igazságügyminiszter-helyettese, valamint az MDF színeiben tárgyaló egyik szakértő. A hatalmi ágak elválasztásának logikája alapján elvi szinten megkérdőjelezhető, hogy akik egy intézmény jogi kereteinek kialakításában aktívan részt vettek, vajon közreműködhetnek-e ezen intézmény működtetésében. Ugyancsak fontos tény, hogy a különböző személyek hátteréről, elköteleződéséről egyedül a hatalmon lévők, az MSZMP tárgyalói rendelkeztek megbízható információkkal. Általánosságban elmondható, hogy bármilyen személyi egyeztetésben azok vannak behozhatatlan helyzeti előnyben, akik több, pontosabb személyi információval rendelkeznek. Az MSZMP, valamint a titkosszolgálatok dokumentumaiból tudható, hogy a békés átmenet folyamatait a hatalmon lévők egyáltalán nem bízták a véletlenre. Ilyen körülmények között különösen indokolt lett volna, hogy minden súlyos személyi döntés meghozatalára kizárólag a demokratikus választásokat követően, azonos információs feltételek mellett kerüljön sor.

– Mit tekint az Alkotmánybíróság első jelentős döntésének?

– Az látszólag egy adójogszabályról szólt, ám valójában az egész átalakulás felemásságát vetítette előre. Magyarországot a parlamentáris demokrácia logikája szerint kormányozhatatlan közjogi helyzetben adták át a kommunisták a demokratikusan megválasztott többségnek. Az 1989. október 23-i alkotmány szerint kétharmados kényszer állt fenn, ami gyakorlatilag még a költségvetés elfogadásához is kétharmados parlamenti többséget követelt meg. Ez tette szükségessé az MDF–SZDSZ-paktumot. A helyzetet Tölgyessy Péter egy 2011-es előadásban „kodifikációs hibának” nevezi, ám Tőkés Rudolf Széchenyi-díjas politológus legutóbbi könyvében az elit alkujáról beszél. Tölgyessy így emlékezett a kormányozhatatlanságot okozó szabályra: „Bekerült az alkotmány elején egy utaló szabály, nem én írtam bele, én éppen szabadságon voltam, de utána nem vettem észre, hogy mi lesz a következménye, ami nevezetesen úgy szólt, hogy a kétharmados törvényekre egy tág kör volt, és benne volt, hogy az állampolgári kötelezettségekre is kétharmad vonatkozik.” Sólyom László egy 2003-as nyilatkozatában napra pontosan megjelöli a rendszerváltozást fékező szabály előkerülésének időpontját. Mint mondja: „az előírás, amely szerint alapvető jogokra vonatkozó szabályokat kizárólag alkotmányerejű törvény állapíthat meg, 1989. szeptember 4-től kezdve jelent meg munkaanyagként szolgáló minisztériumi szövegtervezetekben, anélkül, hogy a változás a kerekasztal-tárgyalásokon szóba került volna.”

– Később azonban nagyon is szóba került.

– És éppen a Sólyom László által vezetett Alkotmánybíróság tette nyilvánvalóvá a közjogi helyzetet a kamatadóról szóló döntésével. Ez a népszerű – mivel kötelezettséget eltörlő – döntés tudatosította szélesebb körben, hogy még egy adótörvény megváltoztatásához is kétharmados többség szükséges. Ami különösen érdekes, hogy a döntést 1990. március 14-én, nagyjából tíz nappal a választások első fordulója, március 25. előtt hozta meg a testület, a Magyar Közlönyben való közzétételére április 9-én, éppen a választás második fordulóját követő napon került sor. Az Alkotmánybíróság tehát a választások idején figyelmeztetett: a demokratikusan megválasztott többség hatalma erősen korlátozott, a parlamentáris kormányzásra alkalmatlan. Mindaz, ami az igazságtétel és a kárpótlás ügyében történt, folytatása volt az 1990 tavaszán hozott határozatnak. Magyarországon – szemben Romániával – nem lehetett szó reprivatizációról, vagy – szemben Németországgal – szó sem lehetett a kommunizmus bűneinek számonkéréséről.

– Mi a mérlege az Alkotmánybíróság első korszakának?

– Az Alkotmánybíróság az Antall-kormány idején igen határozott és önálló jogpolitikát folytatott. Első korszaka az egyéni szabadságjogok bővebb kifejtése mellett arról szólt, hogyan lehet a demokratikus többség legitim törekvéseit korlátozni. Ez a korlátozás pedig egyértelműen a bukott rendszer képviselőinek kedvezett egyfelől a felelősségre vonás elmaradásával, másrészt a tulajdonviszonyok a reprivatizáció helyett a privatizáció irányába való terelésével, amit különös színezetűvé tett a kárpótlási jegyek rendszere.

– Mi jellemezte a testület második korszakát? Hová kerültek a hangsúlyok?

– A Horn-kormánytól kezdve nem hárultak az Alkotmánybíróságra a múlt viszonyait érintő olyan súlyú kérdések, mint az Antall-kormány idején. Így nem is volt alkalom arra, hogy az Alkotmánybíróság az alkotmányos ideáját olyan határozottan artikulálja, mint korábban. Az egyéni szabadságjogok hangsúlyozása mellett – és részben helyett – megjelentek azonban a szociális szempontok. Erre különösen a Bokros-csomag adott módot. Az Alkotmánybíróság 1994–95-től egyre inkább kezdett megfelelni annak a szerepnek, ami a létét egyáltalán indokolhatja. Ez pedig a társadalom alkotmányos védelme. Az Alkotmánybíróság mintha azon kezdett volna munkálkodni, hogyha az ország múltját már elvették, legalább a jövője részesüljön némi alkotmányos védelemben a fiskális éhséggel szemben. Ez a szemlélet szinte töretlenül végigkísérte az AB munkáját a 2008-as szociális népszavazásig. Az 1994-től 2012-ig tartó korszak erényei közé tartozik, hogy a testület nem csupán a jogelvek igazi jelentőségét ismerte fel, hanem azt is, hogy az alapvető jogelvek az egész jogrendszerre érvényesek, tehát nem csupán az egyes jogágakon belül.

– Visszatérve az utóbbi időszak kritikáira, azokat megalapozottaknak látja?

– Akik az alkotmánybírósági hatásköröket keveslik, nincsenek tisztában azzal, hogy az Alkotmánybíróságról szóló eredeti szabályozás nem adta meg a testületnek a jogszabályok megsemmisítési jogát, csupán azok felfüggesztésének lehetőségét, de törvények esetén még erről sem lehetett szó. Az erősebb jogkör ötlete a kerekasztal-tárgyalások folyamán érlelődhetett meg az MSZMP-ben. Az Alkotmánybíróság hatáskörei nemzetközi összehasonlításban még most is szélesnek mondhatók. Másfelől nagy súlya lehet pusztán annak is, ha egy tekintélyes állami szerv, az Alkotmánybíróság aggályait fejezi ki valamely normával kapcsolatban. Ami a „kormánybarátság” kritikáját illeti, az sem jogfilozófiai, sem alkotmányjogi szempontból nem értelmezhető. Arról lehet vitatkozni, hogy az Alkotmánybíróságnak önálló, az Országgyűlésétől és a kormányétól független jogpolitikát kell-e folytatnia. Meggyőződésem szerint azonban az egyes alkotmányos értékek közötti arányok és hangsúlyok kialakítása, tehát a jogpolitika alakítása nem az Alkotmánybíróság feladata. Ellenkező esetben kérdésessé válna a négyévenkénti választás értelme és létjogosultsága.
http://magyarhirlap.hu/cikk/41151/Az_Alkotmanybirosag_harom_korszaka

Újraválasztják a lengyel alkotmánybírókat

Újra kell választani az előző parlamenti ciklus végén megválasztott lengyel alkotmánybírókat azon törvénymódosítás értelmében, melyet pénteken a parlament felsőháza, majd ezt követően Andrzej Duda államfő is jóváhagyott; a törvénymódosítás ugyanakkor éles bírálatokat váltott ki.
Az elnöki hivatal honlapján megjelent közlemény szerint Duda péntek délután írta alá a jogszabályt, miután a parlament mindkét házában megszavazták.

A parlamenti alsó- és felsőházában a nemzeti konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) abszolút többséggel rendelkezik. A 460 fős alsóház, a szejm még csütörtök este megszavazta az intézkedést, 268 képviselő szavazott rá, köztük az abszolút parlamenti többséggel rendelkező PiS mellett a vegyes összetételű, de jobboldalinak minősített Kukiz´15 mozgalom képviselőinek nagy része is. A csütörtöki szavazás előtt a többi párt, köztük az ellenzéki jobbközép liberális Polgári Platform (PO) képviselői elhagyták a termet.

Az alkotmánybíróságról szóló törvényen utoljára az októberi parlamenti választások előtt két hónappal, augusztusban módosított a szejm, melyben az akkor kormányzó PO és a Lengyel Parasztpárt (PSL) volt többségben. Az augusztusi módosítás lehetővé tette, hogy a 15 tagú alkotmánybíróság két tagját, akiknek hivatali ciklusa csak decemberben ér véget, még az előző parlament válassza meg októberben. A PO-PSL többségű szejmnek eredetileg csak három új alkotmánybírót kellett volna választania, akiknek november elején, még az új szejm nyitóülése előtt járt le a mandátumuk.

Andrzej Duda elnök megtagadta mind az öt októberben megválasztott bíró kinevezését, azzal érvelve, hogy megválasztásukkor a távozó kormánypárt megsértette a demokrácia elveit.

Jaroslaw Kaczynski, a PiS elnöke csütörtökön úgy nyilatkozott, hogy a lengyel alkotmánybíróság a PO-nak köszönhetően "nemcsak politikai, hanem egyszerűen pártpolitikai intézménnyé lett", a törvénymódosítást a PiS "a lengyelek óriási többségének érdekében hajtotta végre".

Elzbieta Witek kormányszóvivő újságíróknak elmondta: a PO nyáron "alkotmánybírósági puccsot hajtott végre", az új törvénymódosítás pedig "normális állapotot állít vissza, hogy az alkotmánybíróság szabályosan működhessen".

A szenátusi szavazást követően a PO nevében nyilatkozó Bogdan Borusewicz volt szenátusi elnök, jelenlegi felsőházi elnökhelyettes úgy ítélte: a törvénymódosítással a PiS szerkezeti változást hajt végre egy abszolút, nem pedig alkotmányos többséggel elfogadott törvény révén. Úgy ítélte meg: a törvénymódosítás arra vall, hogy a PiS a három hatalmi ág (a végrehajtói, a törvényhozói és a bírói) szétválasztása elvének megsértésére készül.

A PO, valamint a szintén ellenzéki liberális Nowoczesna párt képviselői kilátásba helyezték, hogy jövő héten panaszt tesznek az alkotmánybíróságon. A jelenlegi alkotmánybíróság 12 aktív tagja közül 9-et a PO kormányzása idején választották meg.

A lengyel alkotmánybíróság tagjait 9 évre választja meg a szejm, és az államfő iktatja be őket hivatalukba.

MTI
http://gondola.hu/hirek/180265-Ujravalasztjak_a_lengyel_alkotmanybirokat_.html

Az alkotmánybíróság „megszelídítésével" kezdik az orbáni átalakítást

Miklós Gábor

A jobboldali többségű új lengyel parlament megváltoztatta az alkotmánybíróságról szóló törvényt. Sokak szerint ez az első lépés az illiberális állam felé vezető úton. – Orbánhoz hasonlóan Kaczynskiék is kisöpörnék a végrehajtó hatalom korlátait – véli Aleksander Smolar lengyel politológus.

Sokszor mondják azt, hogy Lengyelország Orbán Viktor illiberális útját követi – véli Aleksander Smolar. A lengyel elemző szerint a helyzet azonban mégsem azonos, mert a szejmben a Polgári Platform (PO) erős liberális ellenzéke a többségi jobboldalnak. Az alkotmánybírósági törvény módosításakor a jobboldal kihasználta a PO-többség korábbi hibás lépését.

Jaroslaw Kaczynski, a kormányzó Jog és Igazságosság (PiS) vezére Orbánhoz hasonlóan megszüntetné a végrehajtó hatalmat korlátozó intézményeket, elsőként is az alkotmánybíróságot. Egyelőre saját tagok bevitelével „háziasítja" az intézményt.

Andrzej Duda elnöki kegyelmet adott Mariusz Kaminskinak, akit első fokon három évre ítéltek és megfosztottak a közügyek gyakorlásától, mert az első PiS-kormány alatt (2005–2007) a korrupcióellenes ügynökség élén törvénysértéseket követett el. Most Kaminski megkapta a titkosszolgálatok felügyeletét.

A helyzetre jellemző – mondta Smolar –, hogy parlamenti expozéjában Beata Szydlo kormányfő mind­­össze egy mondatot szólt a külpolitikáról. (Szydlót „vidéki színvonalúnak" mondta, Dudáról egy éve még semmit sem lehetett tudni – jegyezte meg.) Ígért viszont a kormányfő családipótlék-emelést, a nyugdíjkorhatár visszaállítását a nőknek 60, a férfiaknak 65 évre, az szja-mentes sáv emelését. Smolar szerint eközben a lengyelek 80 százaléka elégedett a gazdasági helyzetével – csak az eddig 3,5 százalékos éves GDP-növekedést produkáló országot látja rossz állapotban.

A védelmi tárcát a radikális Anton Macierewiczre, a szmolenszki mítosz fő ápolójára bízta ­Kaczynski.

Zbigniew Ziobro, aki a korábbi jobboldali kormányban igazságügyi miniszterként több politikai hátterű kampányt vezényelt, újra megkapta e posztot. (Az állami média felügyelője Jacek Kurski lett, akit Kaczysnki pitbulljának nevez a lengyel sajtó.)

Ami a külpolitikát illeti, Smolar most visszafogott hangnemet tapasztalt orosz viszonylatban is, kivéve az idegengyűlöletet és a bevándorlóellenességet.

Mintha tanultak volna az előző periódusból, amikor elszigetelődtek az EU-ban, és konfliktusba kerültek Németországgal. A PiS-kormány még ütközhet az EU-val az energiaügyek, különösen a jelentős szénfelhasználás miatt. Lengyelország korábban elért jelentősége esni fog – jósolt borúsan Smolar.

Az ellenzéki erők közül a liberális PO vezetői válsággal küzd, Donald Tusknak nincs utódja. A baloldal kiesett a szejmből. Biztatónak a liberális Nowoczesna.pl (Korszerű Lengyelország) párt megjelenését látja. A PiS szövetségese a szejmben Pawel Kukiz volt rockzenész populista pártja, amelynek frakciójában tíz szélsőjobboldali, „jobbikos" ideológiát követő személy ül.

Aleksander Smolar
Az 1940-ben született politológus, publicista hosszú évekig a rendszerellenes lengyel ellenzék egyik szereplője, majd emigrációja után külföldi képviselője volt. 1990-ben hazatért, politikai szerepet vállalt több kormányban, és a Soros György által alapított Bátory István Alapítvány igazgatóságának elnöke lett.
http://nol.hu/kulfold/az-alkotmanybirosag-megszeliditesevel-kezdik-az-orbani-atalakitast-1576181

Csata az államfő és a házelnök között

Hamarosan döntésképtelenné válhat a szlovák alkotmánybíróság, mivel már másfél éve dúl a harc az új bírák kinevezéséről Andrej Kiska államfő és Peter Pellegríni házelnök között.

Tavaly májusban a kormánypárti Smer-SD kényelmes képviselőházi többségét érvényesítve hat jelöltet nevezett meg a taláros testületbe. Közülük a vonatkozó törvény alapján az államfőnek hármat kellett volna kineveznie a megüresedő helyekre. Andrej Kiska azonban csak egyet választott, mert indoklása szerint a többi szakmai felkészültségét és eddigi tevékenységét nem találta meggyőzőnek. A lényeget viszont a volt igazságügy-miniszter mondta ki, aki szerint a tágabb listán igazi szaktekintélyek, morálisan feddhetetlen személyek is voltak. „Csak hát egyikük sem a Smer-SD holdudvarából érkezett", mondta Lucia Zitnanská.

Az államfő felkérte a házelnököt, hogy szavazzanak újabb jelöltekről, ám erre ő máig nem volt hajlandó.

Tessék a megmaradt ötből még két személyt választani – üzente meg neki többször is. Ezért idén tavasszal Kiska a taláros testülethez fordult jogkörének pontos értelmezését, ezzel pedig a patthelyzet feloldását kérve. Vajon köteles-e kinevezni a hat jelölt közül hármat, vagy kellő indokkal nemet mondhat a törvényhozásnak, amelytől új neveket kérhet.

Beadványában az alkotmánybíróság egyik korábbi döntésére hivatkozott. Még 2011 júniusában a pozsonyi parlament – akkor a többségben levő jobbközép pártok képviselői révén – Jozef Centést választotta meg a legfőbb ügyész megüresedett posztjára. Ivan Gasparovic elnök azonban másfél évig nem lépett, majd pedig közölte: ameddig ő van tisztségben, nem nevezi ki ezt a személyt. Elsősorban a közvélemény nyomására azért normakontrollt kért a taláros testülettől, amelyhez jogorvoslatért a hoppon maradt Centés is fordult.

Mindeközben Iveta Radicová kabinetjének bukását és az előre hozott választásokat követően újra hatalomra került Smer-SD honatyái viszont nem várták meg egyik verdiktet sem, hanem 2013 júniusában Robert Fico egykori évfolyamtársát és kebelbarátját, Jaromír Ciznárt választották meg a két évig betöltetlen tisztségbe, akit Gasparovic néhány napon belül ki is nevezett. Miután lejárt a megbízatási ideje, az addig tétlen alkotmánybíróság is lépett. Országos felháborodást keltve, mindkét személynek igazat adott.

Az egyik verdikt szerint az elnöknek kellő indoklással joga volt visszautasítani Jozef Centest. Néhány hónappal később viszont a testület törvénytelennek minősítette Gasparovic elutasító álláspontját, amellyel megsértette a legfőbbügyész-jelölt alkotmányos jogát arra, hogy kinevezzék olyan tisztségbe, amelybe törvényesen megválasztották. Kártérítésként 60 ezer eurót is megítéltek neki. Ezt az összeget a morális győztes jótékony célokra fordította. Mégsem avanzsált legfőbb ügyésszé, mert Ciznár nem volt hajlandó lemondani a posztjáról, Fico pártjának parlamenti képviselői pedig nem óhajtották visszahívni.

Mindezek után aligha meglepő, hogy Andrej Kiska is kétféle választ kapott beadványára. Az egyik szerint Centés esete nem lehet precedensértékű. Ugyanakkor a taláros testület nem tartotta magát illetékesnek arról dönteni, vajon pontosan mire és meddig terjed az államfő jogköre.

Az elnöknek még nem kézbesítették a salamoninak aligha nevezhető álláspont indoklását, ezért egyelőre csupán közleményben minősítette súlyosnak a belpolitikai helyzetet, hiszen az a testület nem tudott vagy nem akart egyértelmű véleményt mondani, amelynek alapvető feladata a törvényesség megőrzése. Tárgyilagos szakértők is osztják Andrej Kiska aggodalmát, ők is úgy vélik, hogy a taláros testület magatartását egyre inkább nem a szakmai érvek, hanem a pártszimpátiák határozzák meg.
http://nol.hu/kulfold/csata-az-allamfo-es-a-hazelnok-kozott-1573107

retró: Szlovák lap a magyar alkotmánybírák jogkörének megnyírbálásáról

"Laboratórium" címmel közöl jegyzetet a Sme című szlovák liberális napilap Orbán Viktor és az alkotmánybíróság közti nézeteltérésről.

“Az Orbán Viktor által Magyarország számára elkészített újabb forradalmi lépés az alkotmánybíróság jogköreinek megnyirbálása” – írja a szerző, Peter Schutz, aki szerint a témát érdemes részletesebben is megvitatni, mert a Kárpát-medence más részein is felmerültek hasonló gondolatok. Orbán számára az ürügyet az az alkotmánybírósági döntés szolgáltatta, miszerint a magas végkielégítések visszamenőleges 98 százalékos megadóztatása alkotmányellenes. A “Fidesz-klub főnöke” úgy véli, ha az adókról nem lehet népszavazást tartani, akkor az alkotmánybíróságnak sem lehet ilyen jogköre – írta ki a Sme jegyzetírója.

A szerző szerint ez megkérdőjelezhető. Ez az érv azt az elképzelést tükrözi, hogy egy demokráciában a parlament mindenki felett áll. Ennek az elméletnek, amelynek Szlovákiában is vannak hívei, a legfőbb teoretikusa nem Orbán Viktor, hanem Václav Klaus. A cseh államfő tavaly ősszel arra szólította fel a parlamentet, hogy értékelje át az alkotmánybíróság pozícióját. Az alkotmánybíróság ugyanis alkotmányellenesnek találta az előrehozott választások kihirdetését – írta a Sme.

Meglehet, hogy Klaust valóban a demokráciai féltése ihlette, de a mai Magyarország az “olykor bolondos Fidesz” kétharmadával olyan egyedi laboratórium, ahol közelről figyelhetjük meg, hová vezethetnek az ideológiai támadások a “bírói uralom” ellen – írta a liberális napilap.

A Sme jegyzetírója szerint “nyilvánvaló, hogy a bírák is tévedhetnek, s olykor le is vannak fizetve, amit Szlovákiában jól ismerünk.”

A nagy kérdés azonban az, hogy az alkotmánybíróságnál biztonságosabb-e az élet, a szabadság és a vagyon számára “a beképzelt és forradalmi küldetésében hívő kétharmados törvényhozási hatalom” – zárta jegyzetét a szlovák napilap szerzője.

(http://komentare.sme.sk/c/5617485/laboratorium.html)
http://24.hu/kulfold/2010/10/30/szlovak-lap-a-magyar-alkotmanybirak-jogkorenek-megnyirbalasarol/

retró: Magyar kollégájával tárgyalt a szlovák Alkotmánybíróság elnökasszonya

2009. április 16. - 15:36 | Belföld
A szlovák és a magyar alkotmánybíróság együttműködésének elmélyítéséről tárgyalt Ivetta Macejková, a kassai Alkotmánybíróság elnöke csütörtökön Pozsonyban szlovák partnerével Paczolay Péterrel.

Együttműködésünk az elmúlt fél év alatt intenzívebbé vált. Megbeszéléseink alkalmával összevetjük a két ország alkotmányos rendszerét, ennek keretében pedig külön foglalkoztunk az alkotmánybírák megválasztásával és a testületek jogkörével" - jelentette ki pozsonyi tárgyalásai után Paczolay Péter. Kifejtette: Magyarország számára érdekes, hogy bár a két ország alkotmánybíróságának jogköre és az alkotmány szövege eltér egymástól, az alkotmánybíróság munkájában mindkét államban nagyjából hasonló problémák merülnek fel.

Ivetta Macejková szintén úgy vélte, hogy a két ország alkotmánybírósági rendszere lényegében megegyezik egymással. "Közös nevezőn vagyunk abban, hogy az alkotmánybíróságok legfőbb feladata az alkotmányosság absztrakt ellenőrzése, tehát annak vizsgálata, hogy a törvények összhangban vannak-e az alkotmánnyal" - mondta újságíróknak a szlovák alkotmánybíróság elnöke.

"Ezen a téren nagyon hasznosak mindkét fél számára a másik oldal tapasztalatai" - tette hozzá Paczolay.

A két alkotmánybírósági elnököt fogadta Pavol Paška, a szlovák parlament elnöke.

mti/para
http://parameter.sk/rovat/belfold/2009/04/16/magyar-kollegajaval-targyalt-szlovak-alkotmanybirosag-elnokasszonya

retró: Kényszerszünetet tartanak a szlovák alkotmánybírák

MTI
2007.01.22. 11:36

Hétfőtől mindössze négy alkotmánybírója van Szlovákia legfelsőbb taláros testületének, mert a korábbi alkotmánybírók megbízatása egymást követően lejárt, a helyükbe lépő kilenc bíró kinevezésével pedig az államfő azért tartozik, mert ez ügyben még neki is adós a törvényhozás. Ivan Gasparovic államfő a kilenc új alkotmánybírót a parlament által megválasztandó 18 jelölt közül nevezi ki, mert hogy minden helyre két embert kell jelölni, és hogy melyik ülhet majd a bírói székbe, arról már az államfő dönt. Mivel a törvényhozás még csak tizenhét jelöltet választott meg, az államfő a hiányzó egy jelölt megnevezéséig nem tud lépni.

Az alkotmánybíróság válságáról író hétfői szlovák lapok szerint az "interregnum" január végéig mindenképpen elhúzódik, mert a parlament ülésszaka csak a hónap végén kezdődik. Szinte biztos azonban, hogy a soros ülésen a kormánykoalíció által jelölt tizennyolcadik ember is bizalmat kap. A testület addig kényszerszünetet tart, de februárban már bízvást teljes felállásban, tizenhárom bíróval folytathatja a munkát. Szlovákiában az alkotmánybírók megbízatása 12 évre szól.
http://index.hu/kulfold/hirek/296908/

Nem lehet érzelmes rendőrt fotózni

Az Alkotmánybíróság határozata értelmében született új ítélet azon rendőrök ügyében, akik személyiségi jogaikat érezték megsértve, mert felismerhető fotó készült róluk a rendvédelmi dolgozók tüntetésén. A jövőben csak olyan rendőrökről lehet arcképes fotót közölni, akiken intézkedés közben nem fejeződik ki érzelem.

A rendőrök körében egy évtizedes gyakorlat volt, hogy amennyiben felismerhető fotó készült róluk egy sajtóorgánumban, akkor személyiségi jogi pert indítottak, ezeket a pereket rendszeresen meg is nyerték, így több százezer forint kártérítéshez is jutottak, rengeteg ügyvéd kifejezetten ezekre az ügyekre specializálódott. Ennek a gyakorlatnak vetett véget az Index ügyét követően a Kúria jogegységesítő döntése, az Alkotmánybíróság határozatával összhangban, miszerint szabadon lehet fotózni az intézkedő rendőröket, amennyiben a rendőrön nem fejeződik ki semmilyen érzelem, nem emberi valójában, hanem a végrehajtó hatalom arcaként szerepel egy fotón.


Mosolygóról nem, csak rideg intézkedő rendőrökről lehet felismerhető fotót közölni a jövőben, mi is ennek megfelelően jártunk el.

Fotó: Börcsök Zsófia

Az ügyet az indította el, hogy az Index lefotózott két rendőrt a rendvédelmi dolgozók tüntetésén, akik pert indítottak a szerkesztőség ellen. Az akkori gyakorlat szerint meg is nyerték a pert, ezt követően vitte egészen az Alkotmánybíróságig az ügyet a portál. Ugyan a korábbi gyakorlatot megszüntető döntést hozott a legfelsőbb bírói testület, de az ez alapján megismételt elsőfokú eljárásban ismét elmarasztalták a portál, azaz a "kivételből csináltak főszabályt", mert a rendőrök a kérdéses fotón emberi mivoltukban jelentek meg.

http://hvg.hu/itthon/20151030_Nem_lehet_erzelmes_rendort_fotozni

Keményen nekiment a magyar kormánynak Colleen Bell

Tíz hónapja Magyarországon van, de eddig még nem bírált ilyen nyíltan Colleen Bell. Az Egyesült Államok budapesti nagykövete aggodalmát fejezte ki a magyarországi korrupció, a civil szervezetek elleni fellépés és a média csorbuló függetlensége miatt, a menekültválság ügyében viszont megismételte: Magyarországnak joga van megvédeni határait.

Lassan egy éve van Magyarországon Colleen Bell, az Egyesült Államok nagykövete, de még soha nem fogalmazott meg olyan kemény kritikákat a magyar kormánnyal szemben, mint a Corvinus Egyetemen tartott beszédén.

Való igaz, hogy a januárban kinevezett nagykövet eddig még nem sokszor szólalt meg nyilvánosan politikai ügyekben. Az Origónak adott exkluzív interjúban egy hónapja főleg a menekültválságról beszélt, de most más témákat is érintett. Információink szerint nem véletlenül tartott ilyen sokáig a nyilvános felszólalás, a nagykövet előbb még meg akarta ismerni a magyar politikai viszonyokat, és találkozni akart a döntéshozókkal is.

Beszédében erre Bell is utalt.

„Első napom óta folyamatos kapcsolatban vagyok a kormány tagjaival és az egyszerű emberekkel is" – mondta a nagykövet, aki néhány napja a Hortobágyon járt.
Megköszönte a segítséget, de...

Colleen Bell beszéde elején persze nem felejtette el megemlíteni, hogy a két ország szoros szövetséges és partneri viszonyban áll. Kiemelte, hogy Magyarország nagyon fontos NATO-szövetséges, a legnagyobb sikertörténetnek pedig a budapesti székhelyű Nemzetközi Rendészeti Akadémia több évtizedes történetét említette. Köszönetet mondott Magyarország afganisztáni és balkáni szerepvállalásáért, valamint azért is, hogy hazánk támogatja a terror elleni harcot. Itt említette azt is, hogy Magyarország fontos szerepet játszott az ukrán konfliktus megoldásában.

Az Egyesült Államok nagykövete ugyanakkor - korábbi udvarias felszólalásaival ellentétben – szerda este több ponton is bírálta a magyar kormányt.

„Ezek senkit nem érhetnek meglepetésként, hiszen már korábban is sokszor kifejtettük őket, és nem változott a hozzáállásunk" – mondta.

Első problémaként a nagykövet a magyarországi korrupciót említette.

„A magyarországi korrupció nagyon komoly aggodalomra ad okot. Mindenütt, ahol a rendszerszintű korrupció hatékonyan aláássa a tisztességes kormányzást, termékeny talajt hoz létre a polgári nyugtalanság, a kormányzattal szembeni ellenállás, sőt még az erőszakos szélsőségesség számára is" – tette hozzá.
A paksi szerződésnek nyilvánosnak kellene lennie

Bell szerint a korrupció ellen a nyilvánosság eszközével lehet harcolni. Úgy vélte: segíthet a közbeszerzési rendszerek megreformálása, a választott tisztségviselők elszámoltatása, beleértve azt is, hogy a tisztségviselőt kötelezzük arra, hogy fedje fel a vagyoni helyzetét. Ha az emberek információt kapnak, akkor szerinte jobban megbíznak a hatalomban is - mondta,

Példaként említette a paksi szerződéseket, amiket szerinte nyilvánosságra kellene hozni,

mert megváltoztatná a felállást az energiaszektorban.

"Azt várjuk a magyar kormánytól, hogy növelje az átláthatóságot, és kezdje ennek a megállapodásnak a részleteivel" - tette hozzá.

Bell bírálta a civil szervezetek elleni fellépést is.

„Ahol a kormány akadályozza a civil szervezetek munkáját, ott nincs teljes szabadság" – jelentette ki.
A nagykövet aggályosnak tartotta, hogy volt olyan időszak, amikor egyszerre ötven civil szervezet ellen volt vizsgálat. Üdvözölte viszont, hogy a magyar bíróság a civileknek adott igazat, és kimondta, hogy nem követtek el törvénytelenséget.

Fotó: Polyák Attila - Origo

Kiemelte viszont, hogy a helyzet még nem oldódott meg teljesen, hiszen hét szervezet ellen még mindig folynak vizsgálatok, a rendőrség pedig még nem szolgáltatta vissza a lefoglalt berendezéseket sem.

Ez nem tesz jót Magyarország nemzetközi hírnevének"

– mondta.
Kevésbé független az Alkotmánybíróság

A nagykövet kiállt a független igazságszolgáltatás mellett is, és bírálta, hogy az alkotmánybíróság tagjainak kinevezéséhez már nincs szükség a politikai pártok beleegyezésére.

„Az alaptörvényhez az elmúlt években fűzött módosítások csökkentették a magyar Alkotmánybíróság függetlenségét" – mondta.

Bell keményen kritizálta a sajtó függetlenségének korlátozására irányuló erőfeszítéseket is.

„Természetesen nem azt mondom, hogy Magyarországon bebörtönzik az újságírókat" – mondta Bell, de aggályosnak nevezte az állami hirdetések kiosztásának rendszerét, és az állami médiának nyújtott támogatásokat.

Magyar politikusok, értelmiségiek és a civil társadalom tagjai a sajtó szabadságának határozott hanyatlásáról beszélnek"

– tette hozzá.


A nagykövet szerint a médiahatósággal is komoly problémák vannak, főleg azért, mert csak egy politikai párt tagjai ülnek a szervezetben. Azzal sem értett egyet, hogy magánszemélyek arra használták a rendkívül alacsony törvényi küszöböket, hogy polgári és büntető pereket indítottak rágalmazási és becsületsértési ügyekben. Ez szerinte nagy anyagi károkat tud okozni a kormánykritikus sajtótermékeknek.

A nagykövet természetesen a bevándorlásra is kitért.

„Tisztában vagyunk vele, hogy rekord számú migráns érkezett Magyarországra, az ország pedig nagyon nehéz választás elé került. Az országnak joga van megvédeni a határait, de kötelessége is, hogy segítse a menekülteket. A xenofób retorika nem segít abban, hogy megoldást találjunk a problémára" – mondta.

"Magyarországnak elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy segíthessen vezetni az Európai Unión belül, hogy megtalálják a válságra adható leginkább átfogó, gyakorlati és humánus megoldást"

Bell szerint bármi is lesz a megoldás, annak az élet megvédésére és az emberi jogok betartására kell koncentrálnia.
Nem kell szobor Hómannak

Bell megragadta a lehetőséget, hogy üdvözölje azt is, hogy nem állítottak szobrot Hóman Bálintnak Székesfehérváron.

„Hóman öröksége sötét árnyékot vet azoknak a magyaroknak az emlékére, akiket a holokauszt áldozataként meggyilkoltak. Ez a város többre képes annál, minthogy egy ilyen embernek szobrot állítson" – mondta.

Bell beszéde végén megjegyezte: Magyarország Európa keresztútján fekszik, és adott számára a lehetőség, hogy ezzel a helyzettel a közös jó érdekében éljen.

"Elismerjük, hogy mi magunk sem felelünk meg mindig saját célkitűzéseinknek. Sokfélék vagyunk és a sokféleség vitákkal jár. De tudjuk, hogy ezek jó viták, amelyek lehetővé teszik a folyamatos önvizsgálatot" - fejezte be beszédét a nagykövet.
http://www.origo.hu/itthon/20151028-kemenyen-nekiment-a-magyar-kormanynak-colleen-bell.html

Deák Ferenc díjat kapott...

... A szakmai díjat olyan személyiségek kaphatják meg, akik alkotmánybíróként, bíróként, ügyészként, ügyvédként, közigazgatási szakemberként, közjegyzőként, jogtudósként az elmúlt századok nagy jogászainak, a deáki hagyományoknak méltó utódai.

A Pro meritis de iuris peritia in memoriam Francisci Deák, azaz jutalmul a jog tudójának Deák Ferencre való emlékezéssel elnevezésű díjat az Akadémia javaslatára az intézmény jogtudományi bizottsága, az Alkotmánybíróság, a Legfelsőbb Bíróság, a Legfőbb Ügyészség, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara, a Magyar Ügyvédi Kamara és a Magyar Közigazgatási Kar vezetői alapították, és 2003 óta évről évre a hat jogász hivatásrend egy-egy képviselője részesül az elismerésben. Az alapítók döntésének értelmében évente felváltva egy alkotmánybíró vagy egy bíró lehet díjazott. Az idei évben alkotmánybíró részesülhetett a díjban.

A Magyar Ügyvédi Kamara székházában tartott ünnepélyes rendezvényen a díjakat Dr. Lenkovics Barnabás, az Alkotmánybíróság elnöke, Dr. Polt Péter legfőbb ügyész, Dr. Bánáti János, a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke, Dr. Harmathy Attila, az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának elnöke, Dr. Vörös Tamás, a Magyar Közigazgatási Társaság elnöke és Dr. Tóth Ádám, a Magyar Országos Közjegyzői Kamara elnöke adta át a kitüntetetteknek.

Dr. Zongor Gábor mellett Dr. Paczolay Péter korábbi alkotmánybírósági elnök, Dr. Györgyi Kálmán nyugalmazott legfőbb ügyész, Dr. Földi András egyetemi tanár, Dr. Nőt László ügyvéd és Dr. Gálné Dr. Komonczy Viktória közjegyző vehette át az elismerést.



http://www.toosz.hu/digitalcity/projects/tooszproject/boxedNewsEvent.jsp?dom=AAAAZJWX&prt=BAAFKYMH&fmn=BAAFKYMP&smen=BAAFKYMI&men=BAAFKYMI&firt=AAATGNQQ

Dr. Zongor Gábor mellett Dr. Paczolay Péter korábbi alkotmánybírósági elnök, Dr. Györgyi Kálmán nyugalmazott legfőbb ügyész, Dr. Földi András egyetemi tanár, Dr. Nőt László ügyvéd és Dr. Gálné Dr. Komonczy Viktória közjegyző vehette át az elismerést.

Felfoghatatlan döntés az Alkotmánybíróságtól

Az Alkotmánybíróság fittyet hány a jogbiztonságra és felrúgta eddigi gyakorlatát! A testület alapvető jogállami követelményekkel szembemenő határozatot hozott: mostantól a helyi önkormányzatok jogalkotásának korlátait már nem a jogbiztonság követelménye határozza meg. Vagyis: az Alkotmánybíróság önkényes és szakmaiatlan határozatával bebetonozta az önkormányzati önkényt.

Néhány hónapja aggodalmunkat fejeztük ki amiatt, hogy az Alkotmánybíróság majd’ két éve ül egy olyan utólagos normakontroll indítványon, amelyet korábbi, 2012 novemberi döntése indoklását lényegében egy az egyben átvéve már réges-régen meghozhatott volna, és amellyel véget vethetett volna az önkormányzati önkénynek, amelyre az önkormányzati törvény hatalmazza fel a helyi képviselő-testületeket azáltal, hogy feljogosítja őket kvázi büntető (kvázi szabálysértési) jogszabályok alkotására mindenféle garanciális törvényi keretek nélkül.

Némi rossz sejtésünk tehát már volt, de a határozat, amely végül 2015. szeptember 29-én látott napvilágot, minden képzeletünket felülmúlóan rémisztő. Nem kell jogásznak lenni ahhoz, hogy az ember – a határozatot olvasva – megállapítsa: adva volt, hogy hogyan kell dönteni, és bármilyen áron, akármilyen kicsavart és alapvető alkotmányos elvekkel szembemenő indoklással, de a döntést alá kellett valahogy támasztani.

Egy blogposzt műfaji kereteit természetesen meghaladja a részletes alkotmányjogi elemzés, de úgy gondoljuk, hogy a nagyközönség számára is érdekes lehet az AB riasztó érvelésének pontokba szedett rövid ismertetése:

Igaz ugyan, hogy az adott rendeletalkotásra felhatalmazás előzménye az volt, hogy 2012-ben elvették a helyi önkormányzatoktól a szabálysértési rendeletalkotási jogkört (mondván, hogy szabálysértést csak törvény szabályozhasson).
Be kell látni, hogy további előzmény, hogy a szabálysértési rendeletalkotási jogkör elvesztéséért cserébe ugyanaznap (2012. április 15.) megkapták a helyi önkormányzatok az önkormányzati törvény felhatalmazását, amely alapján tiltott, közösségellenes magatartásokat határozhattak meg, és ezt az Alkotmánybíróság fél évvel később, 2012 novemberében hatályon kívül helyezte megállapítva, hogy az sérti a jogállamiságból fakadó jogbiztonság alapvető követelményét, mivel nem állapítja meg a rendeletalkotás és a szankcionálás alapvető törvényi keretszabályait.
El kell ismerni, hogy a 2012 novemberében elkaszált felhatalmazás nagyon hasonló a mostani határozatban vizsgálthoz és utóbbi ugyanúgy nem ad definíciót még magára a szabályozás tárgyára sem.
Az AB emlékeztet, hogy a 2012 novemberi döntés hangsúlyozza az Alkotmánybíróság következetes gyakorlatát, mely szerint: „A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam – s elsősorban a jogalkotó – kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára.” Ebből következően, amennyiben törvény felhatalmazza a helyi önkormányzat képviselő testületét valamely magatartás szabályozására, úgy a felhatalmazás tárgyát és kereteit is meg kell határoznia.
Igen ám, de - és most jön az igazi csavar - időközben hatályba lépett a IV. Alaptörvény-módosítás, amely (kritizáltuk épp eleget) lehetővé tette, hogy törvény illetve helyi rendelet az életvitelszerű közterületen tartózkodást bizonyos társadalmi célok érdekében, a közterület meghatározott részére vonatkozóan jogellenessé minősítheti (vagyis a hajléktalanságot büntetheti). Ennek az AB szerint közvetlen következménye, hogy saját vonatkozó korábbi határozatát nem kell figyelembe vegye!
Az AB szerint pedig a közvetett következmény (!!!), hogy az Alaptörvény negyedik módosítása kibővítette a helyi önkormányzatok jogalkotási autonómiáját! “Ugyan az alkotmányos szabály csak az életvitelszerű tartózkodásra vonatkozóan tartalmaz konkrét rendelkezést, következményei ennél szélesebbek." – írja a döntés. Teljes komolysággal azt állítja tehát a testület többsége, hogy azzal, hogy bekerült az Alaptörvénybe annak lehetősége, hogy a helyi önkormányzatok a hajléktalanságot kriminalizálják, ezzel – bár itt az önkormányzatok más típusú felhatalmazásáról van szó - úgy általában is kibővült a helyi jogalkotási jogkör! Az AB szerint „ez összhangban van az Alaptörvény emberképével. Az Alkotmánybíróság már a korábbi határozataiban megállapította, hogy az Alaptörvény emberképe nem az elszigetelt egyéné, hanem a társadalomban élő felelős személyiségé.”
Ezek után lényegében elmulasztja a testület többsége vizsgálni azt, hogy a felhatalmazás sérti-e a jogbiztonság jogállami követelményét. Kiss László különvéleményében egyenesen azt állapítja meg, hogy az AB nem vizsgálta magát az indítvány tárgyát, az indítványokkal támadott törvényi rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát nem is végezte el.
A törvényi felhatalmazást a továbbiakban az önkormányzati autonómiára hivatkozva tartja életben az Alkotmánybíróság, e fogalmat teljességgel félreértelmezve. Az önkormányzati autonómia ugyanis nem azt jelenti, hogy a helyi képviselő-testületek kivonhatják magukat a törvényesség követelménye alól, hanem azt, hogy az állam (országos közhatalom, kormányzat, államigazgatás) nem szólhat bele abba, hogy a helyi ügyeket miképpen szabályozzák. Az alkotmányosság követelményeinek érvényesítése nem egyenlő a kormányzat beavatkozásával, vagyis előbbi nem is sértheti az önkormányzati autonómiát. Az AB lényegében az állam hatalmának a korlátját (az önkormányzati szabályozási autonómiát) használja fel az állam hatalmának a kiterjesztésére (alapjog-korlátozás igazolására).

Hiába szedik szét vadul a különvéleményeket megfogalmazó alkotmánybírák (Czine Ágnes, Kiss László, Lévay Miklós és Salamon László) ezt az abszurd érvelést, az Alkotmánybíróság a IV. Alaptörvény-módosítást használva fel ürügyül múlt heti döntésével tehát – az ombudsman és a Kúria indítványai ellenére –meghagyta a helyi önkormányzatok számára azt a lehetőséget, hogy mindenféle törvényi garanciák híján rendeletben szabályozzák a helyi közösségi együttélés kötelező normáit és ezek megszegőit szankcionálják. Annak ellenére, hogy a Kúria kifejezetten jelezte indítványában: „a szabályozás tárgykörének konkretizálása nélkül a szabályozás önkényességére, mércéit tekintve pedig érdemi kontrollálhatatlanságra vezetnek”. És annak ellenére is, hogy az ombudsman indítványában hivatkozott arra is, hogy több jelentésében vizsgálta az önkormányzatok rendeletalkotási és szankcionálási gyakorlatát, és ezzel összefüggésben a kormányhivatalok (amely szervek jogosultak a helyi önkormányzati rendeletek törvényességének felülvizsgálatára) is jellemzően azt jelezték: a felhatalmazás nem felel meg a jogállami garanciáknak és sérti a jogbiztonság követelményét, ezért akadályozza azt is, hogy megfelelően eleget tegyenek törvényességi ellenőrzési feladatuknak.

A különvélemények hangsúlyozzák: nem állapítható meg az önkormányzatokat jogalkotásra felhatalmazó törvényi szabályokból például, hogy a szabályozási jogkör mely területre terjed ki (közterületre vagy magánterületre is?). Az sem, hogy mely jogalanyokra vonatkozik. Hogy objektív vagy szubjektív felelősségen alapuló szankciók statuálására vonatkozik-e. Hogy az önkormányzatok milyen jogkövetkezmények kiszabását tehetik lehetővé.

Az alapjogi biztos az AB-hez intézett indítványában összefoglalóan azt írta: „az önkormányzatok – nem egy esetben a helyi bevételek növelése érdekében – egészen abszurd és szokatlan közösségi együttélési szabályokat is alkotnak, amelynek nyomán pedig jelentős összegű bírságokat szabnak ki a szabályok ellen vétőkre.”

Nyugodjunk bele: ez a továbbiakban is így lesz, és ezen már változtatni sincs remény. Afelől pedig kétségünk sem lehet, hogy ahol akarják, ott ezt a lehetőséget a legsérülékenyebb társadalmi csoportok kárára fogják a jövőben is felhasználni.

Jovánovics Eszter - Roma Program-vezető
http://ataszjelenti.blog.hu/2015/10/08/onkenyes_alkotmanybirosag

Dr. Kiss László

Sereg András, Budapest

1998 márciusa óta megszakítás nélkül alkotmánybíró, így övé minden idők leghosszabb mandátuma. Bíráskodott valamennyi elnök időszakában, Sólyom Lászlótól Lenkovics Barnabásig. A közigazgatási jog szakértője, az elmúlt években viszont ügynökvád miatt került a hírekbe. Ebben az ügyben is különvéleményt csatolt.

Honnan származik?

Vas megyéből. Jánosházán szü­lettem. Szüleim egyszerű emberek: édesapám cipész kisiparos volt, hat­vanhárom éves korában halt meg, amikor megkezdtem egye­temi tanulmányaimat. Anyám háztartásbeli volt, ő ötvenegy évesen tá­vozott közülünk. Négyen voltunk testvé­rek. Nővérem ma is Jánosházán él. A fiatalabbik bátyám szintén jogot végzett. Közte és köztem tizennégy év a korkülönbség, a legidősebb testvé­rem tizenöt évvel volt idősebb nálam. Én olyan vakarékféle vagyok. Jánosházán jár­tam óvodától középiskoláig. A miénk elég jó gimnázium volt, mert bizo­nyítani szerették volna, hogy szigorúak és komolyak az elvárások. Kihozták a di­ákból azt, ami benne szunnyadt. Egyáltalán nem biztos, hogy másutt kijöttek volna az em­berből a rejtett tartalékai, ha nem szorítják rá. Valóban megtanítottak tanulni, kemény fegyelemre szoktattak. Máig hálásan emlékszem vissza erre az 1965-től 1969-ig terjedő időszakra, ottani tanáraimra.

A fiatalabb bátyja már kitaposta ön előtt az utat: ő is jogot végzett Pécsett. Édes­apja támogatására viszont már nem számíthatott.

Szüleim már nem éltek, így egyetemi éveim alatt nagyon sokat segítettek a testvéreim. Szociá­lis hely­ze­temre tekintettel havonta csak ötven forintot kellett fizetnem a kollégiumi ellátásért, amiben benne volt az ebéd és a vacsora is. Az ezernégyszáz forintos Népköztársasági Ösztöndíjammal az élboly­hoz tartoztam 1970 és 1974 között.

A jogon kívül más pályára nem is gondolt?

A régészettel kacérkodtam egy darabig, de az archeológia fényév­nyi tá­vol­ságnak tűnt a kis falusi közegtől, így az megmaradt álomnak. Inkább maradtam a realitások talaján. Az is sokat nyomott a latba, hogy a csa­ládban már volt jogász.

Melyik tantárgy fogta meg leginkább?

Eleinte a büntetőjog tetszett, aztán hirtelen jött ötlet­től vezér­elve át­nyergeltem a közigazgatási jogra, ami már közelített az alkot­mányjog­hoz. Ebben a váltásban a sorsszerűség is benne volt. A későbbi felesé­gem a csoporttársam volt, aki a közigazgatási diákkört vezette. Harmad­éves ko­romban már nagy erők­kel udva­roltam neki, és egyszer élcelődve megkérdeztem tőle, hogy mit is csinál­tok ti ott a diákkör­ben? Amikor el­mondta, hogy mivel foglalkoznak, flegmán odavetettem: hát azt a témát én is meg tudom írni. Ő ezt komolyan vette, elmondta Szamel Lajos­nak, hogy van egy fiú, aki az egyik államigazgatási témát szívesen kidol­gozná. Szamel neve fogalom a magyar köz­igazgatás-tudo­mányban, azt is mondhatom, hogy mi pécsiek mindannyian a Szamel-iskola tanítványai vagyunk. Sza­mel azonnal behívatott magához, és letolt, hogy maga mit képzel, csak úgy kívülről bekiabál, kérem, itt komoly munka folyik. Írjon csak nekem egy kutatási vázlatot! Nem úgy tűnt, hogy tréfás kedvében mondta. Éjjel-nappal a könyvtárban robotol­tam. Elkészí­tettem a témavázlatot, odaadtam neki, ő elolvasta és fel­szólított, hogy járjak a di­ákkörbe. Onnantól kezdve mel­lette dolgoz­tam huszonhárom évig, egészen a ha­láláig, 1998-ig. Irgal­matlanul so­kat kö­szönhe­tek neki. Az a munkahelyi főnök volt, aki hagyta dolgozni a be­osz­tottjait. Há­rom év alatt vagy negy­ven-ötven publikációm jelent meg. Akkor félre­vont, hogy most már eleget publikáltam, ideje nekifognom a kandidátusi disszertáci­ómnak. Utol­jára ennek témaválasztásakor szólt bele az éle­tembe. Ő ugyanis nem azt a témát akarta megíratni, mint amit én választottam. Közöl­tem, hogy a tanácsok ren­de­letalkotásáról írnék. Felfortyant, hogy az egy lerágott csont, arról már nem lehet mit írni. Elmúlt három hét, és meg­kér­dezte: fiam, írod már azt a marhaságot? Hozzájárulok a téma­válasz­tá­sodhoz – folytatta –, de csak azzal a feltétellel, ha a központi és a helyi jogalkotás kapcsolatát írod meg, a töb­bit nem. Mire én: azt úgy nem lehet megírni, professzor úr. Egyébként is majdnem kész vagyok. Elcsodálkozott: ne hülyéskedj, meg is írtad? Na, add ide, majd visszatérünk rá. Szamel tegezett, én magáztam őt. Két hét múlva leültünk a szobájában, és mi­előtt bármiről is be­szélni kezdtünk volna, megkért, hogy hozzak neki huszonöt deka párizsit meg három deci vö­rösbort. Szerintem legalább húsz tonna parizert evett meg több mint negyven év alatt, amíg Pécsett volt. Meghoztam a párizsit, eszeget­tünk, egyszer csak kibökte: na, fiam, hát ez gyakor­latilag készen van.

1998-ban nagy őrségváltás zajlott le az Alkotmánybíróságon: öten távoz­tak és öten érkeztek. Önt az akkori koalíciós pártok jelöltjeként március­ban válasz­tották meg, és novemberben járt le Só­lyom Lászlónak a mandá­tuma. Milyen kapcsolata volt a testület első elnökével?

Ahogy a Donáti utcába kerültem, rögtön a hónom alá dugta Sólyom László a Bős-Nagymaros-ügyet. Készítettem egy hat­van oldalas határozat­terve­ze­tet, amiből csak egy háromoldalas végzés lett. Nekem más volt az állás­pontom. Hogy ér­zékeltessem, mekkora energiákat mozgósítottunk, be­idéztem Nem­csók János ál­lam­titkárt is, akit arra kértem, magyarázza el a vízlép­cső műszaki tar­talmát. Há­rom­negyed órán keresztül fejte­gette, mi micsoda. Csak annyit kért, ne szóljak közbe, mert az ki­zökkenti. Meg­ígér­tem. Kért har­minc ceruzát, és az asztalomon kirakta a bős-nagy­marosi víz­lép­csőrend­szerrel szóba ho­zott sarkantyús megoldást. Egy hónapja voltam a bíróságon, amikor a nagymarosi ügy harmadik tárgyalása után Sólyom elnök úr megvárt a fo­lyosón, félrevont és azt mondta: örülök, hogy itt vagy az Al­kotmánybí­róságon.

Mit szól ahhoz, hogy beskatulyázzák az alkotmánybírákat? Azt mondják, hogy egyesek baloldali, míg mások jobboldali értékren­det követve hozzák meg döntésüket.

Kezdettől fogva hülyeségnek tartottam a besorolásokat. Az meg egye­nesen félrevezető, hogy baloldalinak, illetve jobboldalinak titulálnak egy-egy alkotmány­bírót. Halmai Gábor másképp ka­tegorizált: állampárti és polgárvédő bírákra osztotta a társaságot. Ál­lampárti alatt nem a régi állampárt éltetőit értette, ha­nem azokat, akik az államot védik az egyénnel szemben. Érdekes mó­don azonban az összes, a baloldal által jelölt bíró az ő kate­gorizálásában a polgárvédők közé került, míg a többiek az állampártiakhoz. Min­den tiszteletem az övé, de szó nincs erről, az álláspontok akár ügyenként is változhatnak. Nincs én bíróm és te bíród.

Hogyan fér össze egy személyben az alkotmánybíró és az egyetemi oktató? Mennyi időt tud szakítani a tanítványokra?

Megmaradt az egyetemi munkaköröm, hetente több órát tartok, néha szombaton is bejárok. Olyan vagyok, mint Mici néni, akinek – mint tudjuk – két élete volt. Hétfőn, kedden, szerdán az Alkotmánybí­róságon vagyok, csütörtökön, pénteken és szombaton a pécsi egyetemen. Közigazgatás jogot, alkalmasint alkotmányjogot tanítok.

Mivel foglalkozik az alkotmánybírósági munka és az egyetemi oktatás mel­lett?

Vezetem a pécsi jogi doktori iskolát. Másra ezen kívül nem nagyon jut időm. Sok előadást tartok. Úgy is mondhatom, erős társadalmi kap­cso­latot építek. Ha nagy szavakat akarok használni: kül­detésemnek tekintem, hogy azt a tömjénfüstöt, ami belengi az alkotmánybíráskodást, egy kissé el­oszlassam. Nem haverkodni kell és nem is elbagatellizálni a dolgokat. Önkriti­kusan el kell ismerni: kicsit luda­sok va­gyunk abban, hogy kialakult a megkö­zelíthetetlenség míto­sza. Ezért „idegenvezetek” az épületben, ezért járnak be hozzám a mun­kanélküli komlói bányásztól a megyei tisztségviselőkön keresztül a Vas megyei öregek klubjának tagjai. Sok joghallgatót is fo­gadok. Jöj­jenek, nézzenek körül. Nem szoktam begubódzni. Évente legalább há­romszázan fordulnak meg az irodámban.

Azt mondják, lehetetlen önt megelőzni, ugyanis már korán bent van az irodájában.

Korán kelő vagyok, legtöbbször már fél ötre beérek.

Reggel fél ötkor? Olyankor egyáltalán van valaki az épületben?

Az irodában nem, a huszonnégy órás szolgálatot ellátó őrök pedig megszokták.

Melyik volt a legfurcsább ügy, amivel alkotmánybíróként találkozott?

A legfurcsább talán az volt, amikor az indítványozó a Szíriusz-3 csillagképben lakott. Mint írta, köztudomású, hogy aki ebben a csillagképben él, az sok olyan dologról tud, amiről az egyszerű földi halandó nem. Erre hivatkozva azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy derítse ki, ki az a két ember, aki akkor éppen Kiskunfélegyháza és Kiskőrös között az út szélén közlekedett fekete nadrágban, fehér ingben, nyakkendőben és kalapban, mert közük van Magyarország jövőjéhez.

2012. január 1-jéig, az új Ab-törvény hatályba lépéséig, sok önkormányzati rendeletet vizsgáltak felül. Ön is tagja volt annak a tanácsnak, amely ezt a munkát végezte. Milyen tapasztalatokat gyűjtött?

Magyarországon több mint százötvenezer önkormányzati rendelet van hatályban, amelyek a születéstől a halálig végigkísérik, végigszabályozzák az emberek életét. Er­ről a jogról általában kevesebb szó esik, hiszen a központi jog­szabályalkotás éppen elegendő feladatot ad a jogi normák elemzőinek. A turbulens jogalkotásnak pedig nemcsak a központi, de a helyi jogban is megjelent egy olyan vo­nulata, amely nem megal­kotott­nak, inkább elkövetettnek tűnik. Egyetértek azzal, hogy a jogalkotás a legmagasabb szintű jogászi művelet. A gyakorlat azonban sokszor nem ezt igazolja vissza. A jogszabályok egy része „csecsemőhalandóságban szenved”, ugyanis az egy évet sem éri meg. Ezen kívül sok az úgyneve­zett féktávolságon belüli jogszabály, amely „mindenkit elcsap”.

Ungváry Krisztián történész az Élet és Irodalom 2007. május 18-i számában, az „Egy eljárás genezise: a Dialógus Pécsett” című cikkében önt ügy­nöki tevékenység végzésével, „besúgásban serénykedéssel”, utasítások végrehajtásával és jelentések írásával vádolta meg. Ennek több mint nyolc éve, de az indulatok alig csillapodtak.

Ez az ügy egy történészi koholmány, melynek egyes bírói fórumok – bizonyítékok nélkül – még most is hitelt adnak. Ezért az igazamért a végsőkig harcolni fogok. A cikk – talán nem véletlenül – éppen fiam esküvőjének napján jelent meg. Több pert is indítottam. Ezek részleteivel nem akarom fárasztani az olvasókat. Most legyen elég annyi, hogy személyiségi jogi polgári perben a történészt és a hetilapot is elmarasztalta a Legfelsőbb Bíróság. A történész és az írást közlő lap csaknem négymillió forintot fizetett, erről a kertemben létesített napelem-telepen kis réztábla tudósít: „„Ez a beruházás az Élet- és Irodalom (ÉS) és Ungváry Krisztián ügynöközésének köszönheti megvalósulását””. Gyakorlatilag nekik köszönhetem, hogy nem fizetek áramdíjat.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága viszont kimondta: a magyar bíróságok nem teremtettek kellő egyensúlyt a véleménynyilvánítás és a személyiség védelme között, illetőleg azt, hogy túlságosan súlyos volt a büntetés.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy Ungváry Krisztiánnak is joga van kellő alappal véleményt nyilvánítani, és ezt a jogát a magyar bíróságok sem vonhatják kétségbe. De mondott mást is, amit sem ő, sem az ítéletről beszámoló sajtó nem említett. Idézet az ítéletből: „„53. A Bíróság figyelembe vette a Legfelsőbb Bíróság megállapítását, amely szerint az első indítványozó nem volt képes bizonyítani, hogy Mr. K. rendszeres kapcsolatban állt volna az állambiztonsági szervekkel, sokszor elébe menve és meghaladva elvárásaikat. A Bíróság úgy találta, hogy ezek a kifejezések túlmentek a zsurnalizmus, a tudományos kutatás és közéleti vita határain. Jelen ügyben nem a – vitathatóan túlzó – kijelentési forma, hanem e spekulációk becsületsértő tartalma az, amit a Bíróság kifogásolhatónak talált mint ténybeli alátámasztottságot nélkülöző kijelentést.”” Vagyis a strasbourgi bírák „mellesleg” az ügynökvádban nekem adtak igazat. Ungváry ugyanis mindössze „spekulált”, minthogy pedig a kijelentése nélkülözte a „ténybeli alátámasztottságot”, hiányzott nála a „kellő alap” is.

Mit szóltak az ügyhöz kollégái, az alkotmánybírák?

A cikk megjelenését követő első teljes ülésen napirend előtt szót kér­tem, és a testület a tájékoztatásomat egyhangúlag tudomásul vette.

Mennyire viselte meg az ügynökvád?

Az ember végtelenül kiszolgáltatott, még akkor is, ha történetesen alkot­mánybíró. A sajtó – tisztelet a kevés kivételnek – csak a szenzációra, ez esetben az ügynökvádra volt „vevő”, a másik félre, beleértve a bírósági ítéleteket, már egyáltalán nem. Ha ügynökmúlttal vádolnak meg egy al­kotmánybírót, az szaftos hír, hajrá, jelentessük meg. Ha viszont a bíró­ság felmenti az ügynökvádak alól, helyreigazításra kötelezi a cikket meg­je­lentető lapot, elmarasztalja az „ügynökvadászt”, a sajtó néma marad. Az is megtörtént, hogy egy újság röviden közölte az ítéletet, ami után odaszúrták Ungváry hosszas magyarázko­dását. A szerkesztők nem mértek egyenlő mércével. Érdekel-e ma vala­kit is, hogy 1998-ban, alkotmánybíróvá választásom előtt az illetékes bi­zottság már átvilágította a múltamat? Ezenkívül a bíróság is, én is kértem az Állambiztonsági Iratok Történeti Levéltárától, hogy küldjék meg a „jelentéseimet”, amire a válasz : „sajnos” ilyeneket nem találnak. Egyébként a Magyar Nemzet 2014. április 11-ei számában tízmillió forintot ajánlottam fel annak, aki akárcsak egyetlen jelentésemet, vagy együttműködésem bármely bizonyítékát be tudja mutatni. Nincs jelentkező, a spekuláló Ungváry sem tud szolgálni ilyenekkel. Ennyit erről a történészi koholmányról.

Ön szerint van-e megoldás az ügynökügyekre?

A leghatározottabb véleményem az, hogy hozzák nyilvánosságra az ügynöklistákat. E nélkül nem lesz béke és nyugalom. Ha azonban egy történész melléfog, legyen bátorság a bíróságokban ahhoz, hogy szigorú büntetéssel sújtsák. Komoly tanulsága volt az ügynek, már el is készült a róla szóló könyvem, amely megbízatásom leteltének másnapján kerülhet csak nyomdába. A címe az lesz: Ügynökmese. Az Ungváry-dosszié.
_________________________________________________________

Kiss László (1951) a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi diplomát. 1975-től a kar alkotmányjogi-közigazgatási jogi tanszékének oktatója, 1993-tól 1998-ig tanszékvezetője. 1982-ben kandidátusi, 1992-ben az állam- és jogtudomány doktora fokozatot szerzett. 1992-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1998. március 10-e óta alkotmánybíró, 2007. február 19-én e tisztségében újraválasztották 2016. március 10-ig. A PTE AJK Doktori Iskolájának vezetője. A Budapesti Corvinus Egyetem honoris causa doctora. Jánosháza város díszpolgára. Összesen 35 monográfia és kézikönyv szerzője, továbbá csaknem 400 tanulmánya jelent meg külföldi és hazai szaklapokban. Nős, felesége a PTE ÁJK Dékáni Hivatalának vezetője volt, lánya bölcsész, fia rendőrtiszt.
http://www.jogiforum.hu/interju/141