Az alaptörvénybe ütközőnek nyilvánította az alkotmánybíróság a négy nappal korábban hatályba lépett új csődtörvényt, amely a testület szerint aggályos előírásokat tartalmazott a sajtószabadságra vonatkozóan - közölte az Agerpres hírügynökség.
A taláros testülethez az ombudsman fordult. Az alkotmánybíróság közleménye szerint az ombudsman kifogásainak helyt adott a testület, és megállapította, hogy az alkotmány 115. cikkelyének 4. és 6. bekezdését sérti a törvény. E két bekezdés azt szabályozza, hogy milyen esetekben fogadhat el sürgősségi kormányrendeletet a kormány, ugyanis a kabinet ilyen rendelet révén módosította a csődtörvényt.
Ez utóbbi elrendelte a működési engedély bevonását azoktól az audiovizuális médiaintézményektől, amelyek ellen fizetésképtelenségi eljárás folyik, és nem rendelkeznek bíróság által jóváhagyott új üzleti tervvel. Egy ilyen per hónapokig eltarthat, ez idő alatt az új törvény értelmében a televíziók és rádiók nem sugározhattak volna, amit a régi jogszabály viszont lehetővé tett.
Az ombudsman kifogásolta egyebek között a médiára vonatkozó cikkelyt, akárcsak azt, hogy az új jogszabály visszamenőleges hatályú, vagyis azokra a médiaintézményekre is vonatkozik, amelyek korábban még a régi előírások szerint kérték a fizetésképtelenségi eljárás megindítását, nem sejtve, hogy később egy új törvény esetleg emiatt működési engedélyük bevonásáról rendelkezik.
A módosított jogszabály ellen a bírák is tiltakoztak, akik éppen az alkotmány 115. cikkelyére hivatkozva kérték az ombudsmant, hogy kérjen alkotmányossági normakontrollt. A bírák szerint a csődtörvényt még soha nem módosították sürgősségi kormányrendelettel, ami azonnal hatályba lép, a parlament pedig utólag dönt, hogy elfogadja-e azt, vagy sem.
A módosított jogszabály előírását számos civil szervezet is nehezményezte. Szerintük a kifejezetten médiára vonatkozó új cikkely révén a kormány hátrányos megkülönböztetésben részesíti a sajtót.
http://www.szatmar.ro/index.php?act=show&cid=61466&p=news
2013. október 30., szerda
2013. október 29., kedd
Tárki: a magyarok harmadának nélkülöznie kell
Szerző: MTI
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt – derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) hétfőn közzétett felméréséből.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.
A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt.
Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek – zárult a Tárki közleménye.
Tavaly a magyar lakosság csaknem fele élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség valamilyen formája jelen volt – derült ki a Társadalomkutatási Intézet Zrt. (Tárki) hétfőn közzétett felméréséből.
A kutatás adatai szerint 2012-ben a magyarok 17 százaléka volt "jövedelemszegény", 19 százaléka "munkaszegény", 37 százalékuk pedig súlyosan nélkülöző anyagi körülmények között élt. Tavaly a magyarok 47 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik, 8 százaléka pedig ahol mindhárom formája jelen volt.
Az EU stratégiai céljainak egyike, hogy csökkenjen a szegénység és társadalmi kirekesztettség. Ezek mérésére kidolgoztak egy mutatót, amely a jövedelemszegénység mellett a társadalmi kirekesztettség két másik elemét is magában foglalja, a munkaszegénységet, illetve a súlyos anyagi nélkülözést.
A munkaszegénység azt mutatja, hogy egy háztartás munkaképes tagjai közül mennyien nem jutnak teljes vagy részmunkaidejű munkához. A súlyos anyagi nélkülözés azokat a háztartásokat jellemzi, ahol a jólét kilenc eleméből (például a személygépkocsi birtoklása, az évente egy hét nyaralás vagy a megfelelő fűtés) legalább négy hiányzik.
A szegénység elterjedtségének szokásos módja a szegénységi ráta mérése. A szegénység határának az átlagjövedelem 60 százaléka alatti jövedelmet tekintik. A Tárki kutatása szerint 2012-ben ez alatt a határ alatt élt a magyarok 17 százaléka, ami a legmagasabb a rendszerváltás óta.
A Tárki kutatásának adataihoz képest a szegények és társadalmi kirekesztettek aránya a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint kisebb volt. 2011-ben a KSH mérése szerint népesség 32 százaléka élt olyan háztartásban, ahol a szegénység és társadalmi kirekesztettség legalább egyik formája jelen volt.
Ez az EU huszonnyolc tagállamának átlagánál (24 százalék) magasabb érték. A magyarországinál magasabb szegénységi és társadalmi kirekesztettségi arányt Bulgáriában (48 százalék), valamint Lettországban és Romániában (40 százalék), továbbá Horvátországban és Litvániában (33 százalék) mértek – zárult a Tárki közleménye.
2013. október 25., péntek
4 százalék fizeti az szja negyedét
Index
A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették – derül ki az InfoTandem infografikájából.
A magánszemélyek 78 százaléka, 3,47 millió ember az önbevallást választotta tavaly
Ezen belül az adónyilatkozatot 30 ezren választották
704 ezer emberről a munkáltató számolt el, 289 ezren pedig egyszerűsített adóbevallással éltek
Összesen 31 ezerrel kevesebb, 4,464 millió adóbevallást dolgozott fel a NAV
8427 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, 4,9 százalékkal többet, mint 2011-ben
Ennek 91 százaléka volt munkaviszonyból származó bérjövedelem
A bérjövedelem átlagos éves összege 2 millió 34 ezer forint volt – ez havi 170 ezer
Önálló tevékenységből összesen csak 319 milliárdot kerestek a magyarok
Az összes adófizető egyharmada minimálbért, vagy kevesebbet szerepeltetett a bevallásában
A 1255 milliárd forintnyi szja-fizetés 21 százalékát a minimálbér-évi 2 millió forint között keresők fizették
Az évi hatmilliót, vagy ennél többet keresők (ők 170 ezren vannak, az összes adózó 4 százaléka) ennél is többet, a teljes szja-bevétel 26 százalékát – és még ez kevesebb, mint a 2011-es 30 százalék
A 2012-es évre vonatkozóan mindössze 171 ezren vallottak be 6 millió forintnál magasabb összevonás alá eső jövedelmet, ám az összes adófizetési kötelezettség több mint egynegyedét ők teljesítették – derül ki az InfoTandem infografikájából.
A magánszemélyek 78 százaléka, 3,47 millió ember az önbevallást választotta tavaly
Ezen belül az adónyilatkozatot 30 ezren választották
704 ezer emberről a munkáltató számolt el, 289 ezren pedig egyszerűsített adóbevallással éltek
Összesen 31 ezerrel kevesebb, 4,464 millió adóbevallást dolgozott fel a NAV
8427 milliárd forint összevont jövedelmet vallottak be, 4,9 százalékkal többet, mint 2011-ben
Ennek 91 százaléka volt munkaviszonyból származó bérjövedelem
A bérjövedelem átlagos éves összege 2 millió 34 ezer forint volt – ez havi 170 ezer
Önálló tevékenységből összesen csak 319 milliárdot kerestek a magyarok
Az összes adófizető egyharmada minimálbért, vagy kevesebbet szerepeltetett a bevallásában
A 1255 milliárd forintnyi szja-fizetés 21 százalékát a minimálbér-évi 2 millió forint között keresők fizették
Az évi hatmilliót, vagy ennél többet keresők (ők 170 ezren vannak, az összes adózó 4 százaléka) ennél is többet, a teljes szja-bevétel 26 százalékát – és még ez kevesebb, mint a 2011-es 30 százalék
2013. október 22., kedd
Kiabált a rádióban a cseh bíboros - a kabinet gyorsított eljárásban olyan törvényt igyekszik elfogadtatni a felsőházzal, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól
Az egyházak kárpótlásáról szóló törvény alapján néhány a Hradzsinban található ingatlant is visszakövetelne a prágai érsekség. Ezt a kabinet ellenzi, Dominik Duka bíboros kikelt magából.
Feldúltan nyilatkozott a prágai közrádió (CRo) hírműsorában Dominik Duka bíboros. A cseh római katolikus egyház prímása előzőleg Jirí Rusnok ideiglenes kormányfővel tárgyalt, s nem tudtak szót érteni néhány műemléképület tulajdonjogáról.
A prágai érsekség ugyanis a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény alapján néhány, a Hradzsinban található ingatlant követel vissza, többek között a Mindenszentek templomát és a Mihulka-lőportoronyot. Ezt az indítványt azonban a kabinet ellenzi, ezért gyorsított eljárásban olyan törvényt igyekszik elfogadtatni a felsőházzal, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól.
A miniszterelnök erről személyesen tájékoztatta a bíborost, aki nem sokkal ezután a közrádiónak magából kikelve nyilatkozta: "Ha valóban megváltoztatják a már hatályos jogszabályt, akkor végérvényesen megbizonyosodom arról, hogy ismét olyan országban élünk, ahol a hatalom felrúgja a törvényességet és fittyet hány a demokratikus elvekre. Én már két éve figyelmeztetek arra, hogy hazánkban újra akadnak politikusok, akik igyekeznek megfosztani bennünket a nehezen kivívott szabadságjogainktól, s újra a sarló-kalapácsos vörös zászló alá terelnének bennünket" - közölte felháborodva.
Ekkor a riporternő közbeszólt, hogy a hétvégi választások miatt már kampánycsend van, ezért kérte őt, hogy tartózkodjék az ilyesfajta véleménynyilvánítástól. Mire a megfontolt személyiségként ismert bíboros még inkább megemelte a hangját és szinte már harsogta, hogy ő nem agitál, hanem az igazságot mondja ki, a közrádió pedig újra korlátozná a szólásszabadságot. Végezetül kissé lehiggadva azzal fejezte be a válaszát, hogy „köszönöm a megcenzúrázott interjút“.
Megkeresésünkre Jakub Stadler, a cseh kabinet szóvivője a történteket nem kommentálta, viszont kifejtette: biztonsági és műemlékvédelmi okok miatt nem lenne helyénvaló, ha több tulajdonosa lenne a Hradzsinnak. Így folytatta: - Tavaly Václav Klaus akkori cseh elnök és éppen Dominik Duka bíboros úr tizennyolc évig tartó, a tulajdonjogot vitató pereskedés után olyan kompromisszumos megállapodást kötött, amely alapján a Hradzsin és az ország egyik legszebb műemléke, a Szent Vitus-székesegyház az állam és a cseh római katolikus egyház közös gondnoksága alá kerül. Ezután további jogvitának helye nincs - hangoztatta a szóvivő.
Ales Pistora szerint viszont csupán arról született egyezség, hogy a dóm tulajdonjogával kapcsolatos vitát lezárják. - Ugyanakkor a hatályos kárpótlási törvény alapján kérjük vissza a prágai vár területén a kommunista rezsim idején elkobzott tulajdonainkat, amelyekről nem vagyunk hajlandók lemondani - nyilatkozta lapunknak a prágai érsekség szóvivője.
http://nol.hu/kulfold/kiabalt_a_radioban_a_cseh_biboros?ref=sso
Feldúltan nyilatkozott a prágai közrádió (CRo) hírműsorában Dominik Duka bíboros. A cseh római katolikus egyház prímása előzőleg Jirí Rusnok ideiglenes kormányfővel tárgyalt, s nem tudtak szót érteni néhány műemléképület tulajdonjogáról.
A prágai érsekség ugyanis a cseh egyházak kárpótlásáról rendelkező törvény alapján néhány, a Hradzsinban található ingatlant követel vissza, többek között a Mindenszentek templomát és a Mihulka-lőportoronyot. Ezt az indítványt azonban a kabinet ellenzi, ezért gyorsított eljárásban olyan törvényt igyekszik elfogadtatni a felsőházzal, amely a Hradzsin területén levő összes ingatlant kivonná a kárpótlás alól.
A miniszterelnök erről személyesen tájékoztatta a bíborost, aki nem sokkal ezután a közrádiónak magából kikelve nyilatkozta: "Ha valóban megváltoztatják a már hatályos jogszabályt, akkor végérvényesen megbizonyosodom arról, hogy ismét olyan országban élünk, ahol a hatalom felrúgja a törvényességet és fittyet hány a demokratikus elvekre. Én már két éve figyelmeztetek arra, hogy hazánkban újra akadnak politikusok, akik igyekeznek megfosztani bennünket a nehezen kivívott szabadságjogainktól, s újra a sarló-kalapácsos vörös zászló alá terelnének bennünket" - közölte felháborodva.
Ekkor a riporternő közbeszólt, hogy a hétvégi választások miatt már kampánycsend van, ezért kérte őt, hogy tartózkodjék az ilyesfajta véleménynyilvánítástól. Mire a megfontolt személyiségként ismert bíboros még inkább megemelte a hangját és szinte már harsogta, hogy ő nem agitál, hanem az igazságot mondja ki, a közrádió pedig újra korlátozná a szólásszabadságot. Végezetül kissé lehiggadva azzal fejezte be a válaszát, hogy „köszönöm a megcenzúrázott interjút“.
Megkeresésünkre Jakub Stadler, a cseh kabinet szóvivője a történteket nem kommentálta, viszont kifejtette: biztonsági és műemlékvédelmi okok miatt nem lenne helyénvaló, ha több tulajdonosa lenne a Hradzsinnak. Így folytatta: - Tavaly Václav Klaus akkori cseh elnök és éppen Dominik Duka bíboros úr tizennyolc évig tartó, a tulajdonjogot vitató pereskedés után olyan kompromisszumos megállapodást kötött, amely alapján a Hradzsin és az ország egyik legszebb műemléke, a Szent Vitus-székesegyház az állam és a cseh római katolikus egyház közös gondnoksága alá kerül. Ezután további jogvitának helye nincs - hangoztatta a szóvivő.
Ales Pistora szerint viszont csupán arról született egyezség, hogy a dóm tulajdonjogával kapcsolatos vitát lezárják. - Ugyanakkor a hatályos kárpótlási törvény alapján kérjük vissza a prágai vár területén a kommunista rezsim idején elkobzott tulajdonainkat, amelyekről nem vagyunk hajlandók lemondani - nyilatkozta lapunknak a prágai érsekség szóvivője.
http://nol.hu/kulfold/kiabalt_a_radioban_a_cseh_biboros?ref=sso
2013. október 21., hétfő
Százmilliót fialt a nyelvvizsgacsalás
Nincs olyan szelete a közéletnek, ahonnan ne találnánk a nyelvvizsgabotrányban érintett embert, állítják egybehangzóan az ügy ismerői. A rendszert a kilencvenes években építették ki, a főszervező százmilliós vagyont szedhetett össze, sportkocsijának és több ingatlanának zár alá vétele jelenleg is folyik. Meglepő részletekre bukkantunk a nyelvvizsgabotrányról.
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
Úgy tudjuk, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát. Információink szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, információink szerint a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Az ügyészség cikkünk megjelenése után megerősítette, hogy egy polgármester is érintett az ügyben, ugyanakkor megismételte, hogy képviselők neve nem merült fel. Gyugyi Csilla szóvivő azt is mondta, hogy köztisztviselők is szerepelnek a gyanúsítottak között, így 58 rendőr, 24 katasztrófavédelmis, 20 büntetés-végrehajtási dolgozó és tíz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó munkatárs.
Több mint tíz éve megy
A Blikk korábban azt írta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik helyettes államtitkára és egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett vizsgát, utóbbi az első kuncsaftok között volt, így ügye már elévült. Az újság információi szerint a hatóságoknak kérniük kell majd néhány parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert tucatnyian közülük kamu nyelvvizsgával ülnek a parlamentben. Azt írták, a fontos embereknek szervezett külön "VIP-vizsgákon" találkoztak egymással jobb- és baloldali képviselők, rendőri, hivatali vezetők is.
Úgy tudjuk, a sajtóban korábban kiszivárgott 2007-es induló dátum nem valós, a hálózat ugyanis a kilencvenes években indult, és éppen nemrégen volt olyan kihallgatás is, amely például egy, a kétezres évek legelején szerzett bizonyítvány ügyében zajlott.
A hálózatot P. András üzemeltette, alatta legalább öt-hat szintű közvetítői hálózat alakult ki. Ez MLM-rendszerben működött, vagyis ha valaki beszervezett maga alá egy közvetítőt, akkor az általa hozott fizetős vizsgázó pénzéből ő is kapott. Az egész rendszer csúcsán álló P. András így több százmilliós nagyságrendű vagyont szedhetett össze, és állítólag éppen ki akart szállni a szervezésből, a napi munkát másnak átadva, a háttérbe húzódva akarta beszedni a pénzeket, amikor az egész ügy kirobbant. Információink szerint P. András vagyonának zár alá vétele jelenleg is tart, ebben nagy értékű sportautó, illetve több ingatlan is érintett.
hirdetés
A Rigó utcából szervezett vizsgacsalásban több dolgozó is benne volt más forrásból eddig nem megerősített információink szerint. Ha csak egy vizsgát nézünk, akkor a két szóbeliztetőt, az írásbeli labortesztet javító embert és a vizsgát ellenjegyzőt is be kellett avatni, emellett azt az ügyintézőt, aki eldönti, hogy a jelentkező melyik helyszínen és bizottságnál vizsgázzon. Az írásbeli feladatokat kiszivárogtató dolgozó is beépített ember volt. Jutott pénz azoknak is, akik megoldották előre a feladatokat, hogy a fizetők már a megoldásokkal mehessenek vizsgázni. A pénz így rengeteg felé ment, egy tanár körülbelül tízezer forintot kapott egy átengedett diák után. Úgy tudjuk, tanárból körülbelül tízet gyanúsítottak meg.
Több száz gyanúsított
A Rigó utcai központ sajtókapcsolatokért felelős munkatársa megkeresésünkre ugyanakkor azt közölte, hogy az ügyben, ahogy eddig is tudni lehetett, kizárólag külsős vizsgahelyeken dolgozó vizsgáztatók lehetnek érintettek, a hónapokkal ezelőtt kirobbant botrányban nem merült fel olyan új körülmény, ami ezzel ellenkező irányba mutatna. A központ épületénél hétfő reggel érdeklődve, nem hivatalos nyilatkozatként is azt hallottuk az ott dolgozóktól, hogy ők nem keveredtek bele a botrányba. Azt is mondták, hogy a szóbeli vizsga labortesztjét titkosítva javítják, a jelentkező pedig maga dönti el, hogy melyik helyszínen vizsgázzon.
A vizsgák több helyszínen, Budapesten egyebek mellett a Rigó utcában, a BME-n, a Károli Gáspár Egyetemen, magánnyelviskolákban, valamint kihelyezett helyszínként Vácott és Vecsésen zajlottak. A vizsgáztató tanárok a Rigó utcai központ alkalmazottai, vagy szerződéses partnerei lehettek, így kerülhetett a hatóságok látókörébe például a Károli Gáspár Egyetemen is nyelvet tanító vizsgáztató, akinek a hálózatban játszott szerepe semmi összefüggésben nincsen az egyetemi posztjával.
Úgy tudjuk, a jelenlegi 600 fős gyanúsítotti létszám könnyen ezer fölé csúszhat majd. Elképzelhető, hogy az ügy kényes volta miatt szétválasztják a gyanúsítotti köröket, és így az iratok, tárgyalások egy része nem lesz nyilvános, és több mint valószínű, hogy maga a tárgyalás csak a választások után indul majd el.
http://www.origo.hu/itthon/20131018-tobb-szazmilliot-szedhetett-ossze-a-nyelvvizsgacsalas-iranyitoja.html?sec-3
Elképesztően széles körű, hosszú ideig tartó, titkosszolgálati módszereket is alkalmazó nyomozással tárták fel a hatóságok a nyelvvizsgabotrányt. A nyomozók telefonokat hallgathattak le, nyomkövetőket alkalmazhattak, lakásokba is telepíthettek lehallgató készülékeket, több fedett nyomozót pedig befizettek a könnyített vizsgára, fejenként több százezer forintért, hogy később bizonyítható legyen a gyanú - értesült az Origo egy, az ügyet ismerő forrásból.
Úgy tudjuk, valóban igazak azok a hírek, melyek szerint magas rangú, illetve ismert emberek is szereztek ilyen módon nyelvvizsgát. A nyomozás során parlamenti képviselő, fővárosi képviselő, országgyűlési képviselő, valamint kistelepülési, de országosan ismert polgármester neve is előkerült, mindannyian ilyen módon szereztek vizsgát. Információink szerint egy oktatással foglalkozó, magas rangú kormányzati politikus gyermekének a nevét is megtalálták a vizsgázók névsorán. Van az érintettek között fideszes, MSZP-s, régi MDF-es és SZDSZ-es is. Minderre a lefoglalt bizonyítékok utalnak, bár az ügyészség szerint egyelőre nem merült fel képviselő érintettsége.
Emellett rendőrök, katasztrófavédelmi dolgozók, a büntetés-végrehajtás több munkatársa is szerzett így nyelvvizsgát, információink szerint a posztos rendőrtől a felsővezetőig minden szinten vannak érintettek. Sokan a néhány ezer forintos nyelvvizsgapótlék miatt szereztek papírt, másoknak az előmenetelben is segített az okmány. A megvásárolt vizsgák 80 százalékát azonban valóban a diploma előtt álló egyetemisták, főiskolások tették le.
Az ügyészség cikkünk megjelenése után megerősítette, hogy egy polgármester is érintett az ügyben, ugyanakkor megismételte, hogy képviselők neve nem merült fel. Gyugyi Csilla szóvivő azt is mondta, hogy köztisztviselők is szerepelnek a gyanúsítottak között, így 58 rendőr, 24 katasztrófavédelmis, 20 büntetés-végrehajtási dolgozó és tíz, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó munkatárs.
Több mint tíz éve megy
A Blikk korábban azt írta, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyik helyettes államtitkára és egy magas beosztású minisztériumi köztisztviselő is vett vizsgát, utóbbi az első kuncsaftok között volt, így ügye már elévült. Az újság információi szerint a hatóságoknak kérniük kell majd néhány parlamenti képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert tucatnyian közülük kamu nyelvvizsgával ülnek a parlamentben. Azt írták, a fontos embereknek szervezett külön "VIP-vizsgákon" találkoztak egymással jobb- és baloldali képviselők, rendőri, hivatali vezetők is.
Úgy tudjuk, a sajtóban korábban kiszivárgott 2007-es induló dátum nem valós, a hálózat ugyanis a kilencvenes években indult, és éppen nemrégen volt olyan kihallgatás is, amely például egy, a kétezres évek legelején szerzett bizonyítvány ügyében zajlott.
A hálózatot P. András üzemeltette, alatta legalább öt-hat szintű közvetítői hálózat alakult ki. Ez MLM-rendszerben működött, vagyis ha valaki beszervezett maga alá egy közvetítőt, akkor az általa hozott fizetős vizsgázó pénzéből ő is kapott. Az egész rendszer csúcsán álló P. András így több százmilliós nagyságrendű vagyont szedhetett össze, és állítólag éppen ki akart szállni a szervezésből, a napi munkát másnak átadva, a háttérbe húzódva akarta beszedni a pénzeket, amikor az egész ügy kirobbant. Információink szerint P. András vagyonának zár alá vétele jelenleg is tart, ebben nagy értékű sportautó, illetve több ingatlan is érintett.
hirdetés
A Rigó utcából szervezett vizsgacsalásban több dolgozó is benne volt más forrásból eddig nem megerősített információink szerint. Ha csak egy vizsgát nézünk, akkor a két szóbeliztetőt, az írásbeli labortesztet javító embert és a vizsgát ellenjegyzőt is be kellett avatni, emellett azt az ügyintézőt, aki eldönti, hogy a jelentkező melyik helyszínen és bizottságnál vizsgázzon. Az írásbeli feladatokat kiszivárogtató dolgozó is beépített ember volt. Jutott pénz azoknak is, akik megoldották előre a feladatokat, hogy a fizetők már a megoldásokkal mehessenek vizsgázni. A pénz így rengeteg felé ment, egy tanár körülbelül tízezer forintot kapott egy átengedett diák után. Úgy tudjuk, tanárból körülbelül tízet gyanúsítottak meg.
Több száz gyanúsított
A Rigó utcai központ sajtókapcsolatokért felelős munkatársa megkeresésünkre ugyanakkor azt közölte, hogy az ügyben, ahogy eddig is tudni lehetett, kizárólag külsős vizsgahelyeken dolgozó vizsgáztatók lehetnek érintettek, a hónapokkal ezelőtt kirobbant botrányban nem merült fel olyan új körülmény, ami ezzel ellenkező irányba mutatna. A központ épületénél hétfő reggel érdeklődve, nem hivatalos nyilatkozatként is azt hallottuk az ott dolgozóktól, hogy ők nem keveredtek bele a botrányba. Azt is mondták, hogy a szóbeli vizsga labortesztjét titkosítva javítják, a jelentkező pedig maga dönti el, hogy melyik helyszínen vizsgázzon.
A vizsgák több helyszínen, Budapesten egyebek mellett a Rigó utcában, a BME-n, a Károli Gáspár Egyetemen, magánnyelviskolákban, valamint kihelyezett helyszínként Vácott és Vecsésen zajlottak. A vizsgáztató tanárok a Rigó utcai központ alkalmazottai, vagy szerződéses partnerei lehettek, így kerülhetett a hatóságok látókörébe például a Károli Gáspár Egyetemen is nyelvet tanító vizsgáztató, akinek a hálózatban játszott szerepe semmi összefüggésben nincsen az egyetemi posztjával.
Úgy tudjuk, a jelenlegi 600 fős gyanúsítotti létszám könnyen ezer fölé csúszhat majd. Elképzelhető, hogy az ügy kényes volta miatt szétválasztják a gyanúsítotti köröket, és így az iratok, tárgyalások egy része nem lesz nyilvános, és több mint valószínű, hogy maga a tárgyalás csak a választások után indul majd el.
http://www.origo.hu/itthon/20131018-tobb-szazmilliot-szedhetett-ossze-a-nyelvvizsgacsalas-iranyitoja.html?sec-3
2013. október 20., vasárnap
Át kell adni az állampárti dokumentumokat a levéltárnak
Az Alkotmánybíróság elutasította a Politikatörténeti Intézet és a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének a levéltári törvény ellen benyújtott alkotmányjogi panaszát.
A Politikatörténeti Intézet a levéltári törvénynek azt a módosítását támadta meg az Ab előtt, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát.
A kifogásolt rendelkezés szerint az állam tulajdonát képezik az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), és ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai, amelyek őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Az Alkotmánybírósághoz fordulók szerint a levéltári törvény vitatott módosításában elrendelt kisajátítás alaptörvény-ellenes, akár 2012. június 1-jei hatállyal, akár az iratokat keletkezésének napjára visszaható hatállyal történt.
Az Ab az október 14-ei keltezésű, a Magyar Közlönyben csütörtökön közzétett határozatában azonban rámutatott arra, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz elbírálása során megszületett negyedik módosítása - ahogy az annak indoklásából is kitűnik - éppen az intézet alkotmányjogi panaszában támadott törvényi rendelkezés alaptörvénynek való megfelelését kívánta biztosítani.
Az alaptörvény negyedik módosítása ugyanis kimondja: "A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni." Így pedig a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem alaptörvény-ellenes az Ab szerint. A döntéshez az Ab öttagú eljáró tanácsából egyedül Kiss László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Földes György történész, az intézet főigazgatója az MTI-nek elmondta: a döntés a náluk őrzött több ezer folyóméternyi irat mintegy kétharmadát érinti.
"Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait" - jegyezte meg a korábbi szocialista politikus.
MTI
A Politikatörténeti Intézet a levéltári törvénynek azt a módosítását támadta meg az Ab előtt, amely kisajátította és az országos levéltárba helyezte át az állampárt és a hozzá kapcsolódó számos szervezet iratanyagát.
A kifogásolt rendelkezés szerint az állam tulajdonát képezik az 1944-1989 között működött Magyar Dolgozók Pártja (MDP) és jogelődei, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP), és ezek társadalmi szervezetei (Magyar Partizánszövetség, Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, Magyar Nők Demokratikus Szövetsége, Magyar Nők Országos Tanácsa), ifjúsági szervezetei (Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetség, Dolgozó Ifjúság Szövetsége, Kommunista Ifjúsági Szövetség, Népi Kollégiumok Országos Szövetsége, Magyar Úttörők Szövetsége), valamint a Szakszervezetek Országos Tanácsa, a szakszervezeti tanácsok és ágazati szakszervezetek iratai, amelyek őrzési helye a Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára.
Az Alkotmánybírósághoz fordulók szerint a levéltári törvény vitatott módosításában elrendelt kisajátítás alaptörvény-ellenes, akár 2012. június 1-jei hatállyal, akár az iratokat keletkezésének napjára visszaható hatállyal történt.
Az Ab az október 14-ei keltezésű, a Magyar Közlönyben csütörtökön közzétett határozatában azonban rámutatott arra, hogy az alaptörvény idén tavasszal, már az alkotmányjogi panasz elbírálása során megszületett negyedik módosítása - ahogy az annak indoklásából is kitűnik - éppen az intézet alkotmányjogi panaszában támadott törvényi rendelkezés alaptörvénynek való megfelelését kívánta biztosítani.
Az alaptörvény negyedik módosítása ugyanis kimondja: "A kommunista állampártnak, az annak közreműködésével létrehozott, illetve a közvetlen befolyása alatt álló társadalmi és ifjúsági szervezeteknek, valamint a szakszervezeteknek a kommunista diktatúrában keletkezett iratai az állam tulajdonát képezik, azokat a közfeladatot ellátó szervek irattári anyagához tartozó iratokkal azonos módon, közlevéltárban kell elhelyezni." Így pedig a levéltári törvény kifogásolt rendelkezése nem alaptörvény-ellenes az Ab szerint. A döntéshez az Ab öttagú eljáró tanácsából egyedül Kiss László alkotmánybíró fűzött különvéleményt.
Földes György történész, az intézet főigazgatója az MTI-nek elmondta: a döntés a náluk őrzött több ezer folyóméternyi irat mintegy kétharmadát érinti.
"Kevés példát ismerek arra, hogy egy magánintézmény és az állam közti jogvitát az állam úgy dönt el, hogy menet közben megváltoztatja a jogi feltételeket és még az ország alaptörvényében is szükségesnek tartja rögzíteni egyes történelmi dokumentumokkal kapcsolatos politikai szándékait" - jegyezte meg a korábbi szocialista politikus.
MTI
2013. október 15., kedd
Paczolay Pétert tiszteletbeli elnökké választotta a Velencei Bizottság
A Velencei Bizottság tiszteletbeli elnökévé választotta Paczolay Pétert, Magyarországot képviselő korábbi tagját - közölte a bizottság a honlapján, a testület múlt hétvégén tartott 96. plenáris ülésének döntéseiről beszámolva.
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az MTI megkeresésére elmondta, váratlan megtiszteltetésként érte a hír, hiszen eddig nem volt ilyen tisztség a bizottságban.
"A Bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy módosítják a Bizottság statútumát, létrehozzák a tiszteletbeli elnöki tisztséget, és elsőként engem választanak meg annak betöltésére. Azt, hogy pontosan milyen feladatokkal jár a tiszteletbeli elnöki tisztség, a módosított statútum fogja meghatározni, de mindenképpen örülök annak, hogy intézményes keretek között is folytatódik a Bizottságban végzett munkám" - fogalmazott Paczolay Péter.
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete 2009-ben alelnökévé választotta Paczolay Pétert. Ezt a megbízatást 2011-ig töltötte be.
A bizottság magyar tagjának és a testület póttagjának, Trócsányi Lászlónak idén augusztus 1-jén járt le négyéves mandátuma - közölte a Külügyminisztérium augusztus 15-én az MTI-vel. A testület szabályai szerint minden, a szervezetben részt vevő állam jogosult egy tagot és egy póttagot delegálni. A jelölt szakértők mandátuma négy év, amely megújítható - tájékoztatott a Külügyminisztérium.
A tagok és póttagok függetlenek, a testületbeli tevékenységükkel kapcsolatban nem utasíthatók. Olyanok jelölésére van lehetőség, akik demokratikus intézményeknél szerzett gyakorlattal, illetve a jog- vagy a politikatudomány területén kiemelkedő tudással rendelkeznek. A Velencei Bizottság a tagállami delegálást tudomásul veszi, így az októberi plenáris ülésen már a jelölésnek megfelelően vesz részt a magyar tag és póttag - tudatta akkor a tárca.
A Népszabadság internetes kiadása aznap, kormányzati forrásra hivatkozva adta hírül, hogy a kormány augusztus 14-i ülésén eldőlt: "visszahívják Paczolay Pétert a Velencei Bizottságból". A napilapnak a forrás bizalomvesztéssel indokolta Paczolay Péter visszahívását.
Paczolay Péter annak idején, minderre reagálva, az MTI-nek azt mondta: addig nem kapott tájékoztatást arról, hogy a kormány újrajelöli-e őt a Velencei Bizottságba. A sajtó által emlegetett bizalomvesztésről azt mondta, számára az "nem értelmezhető". A Velencei Bizottságban ugyanis a tagoknak nincs módjuk nemzeti érdeket képviselni, hiszen az olyan ügyek vitájában, amelyekben a saját országuk érintett, nem is vesznek részt, ezért is hívják meg az adott ülésre az érintett kormány képviselőjét.
Paczolay Péter közölte azt is: a Velencei Bizottság munkájában - az akkori magyar tag, Herczegh Géza felkérésére - 1991 óta vesz részt. Póttagként 2001 óta, rendes tagként pedig 2005 óta tevékenykedik a bizottságban.
Hirado.hu
Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság elnöke az MTI megkeresésére elmondta, váratlan megtiszteltetésként érte a hír, hiszen eddig nem volt ilyen tisztség a bizottságban.
"A Bizottság tagjai úgy döntöttek, hogy módosítják a Bizottság statútumát, létrehozzák a tiszteletbeli elnöki tisztséget, és elsőként engem választanak meg annak betöltésére. Azt, hogy pontosan milyen feladatokkal jár a tiszteletbeli elnöki tisztség, a módosított statútum fogja meghatározni, de mindenképpen örülök annak, hogy intézményes keretek között is folytatódik a Bizottságban végzett munkám" - fogalmazott Paczolay Péter.
A Velencei Bizottság, az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testülete 2009-ben alelnökévé választotta Paczolay Pétert. Ezt a megbízatást 2011-ig töltötte be.
A bizottság magyar tagjának és a testület póttagjának, Trócsányi Lászlónak idén augusztus 1-jén járt le négyéves mandátuma - közölte a Külügyminisztérium augusztus 15-én az MTI-vel. A testület szabályai szerint minden, a szervezetben részt vevő állam jogosult egy tagot és egy póttagot delegálni. A jelölt szakértők mandátuma négy év, amely megújítható - tájékoztatott a Külügyminisztérium.
A tagok és póttagok függetlenek, a testületbeli tevékenységükkel kapcsolatban nem utasíthatók. Olyanok jelölésére van lehetőség, akik demokratikus intézményeknél szerzett gyakorlattal, illetve a jog- vagy a politikatudomány területén kiemelkedő tudással rendelkeznek. A Velencei Bizottság a tagállami delegálást tudomásul veszi, így az októberi plenáris ülésen már a jelölésnek megfelelően vesz részt a magyar tag és póttag - tudatta akkor a tárca.
A Népszabadság internetes kiadása aznap, kormányzati forrásra hivatkozva adta hírül, hogy a kormány augusztus 14-i ülésén eldőlt: "visszahívják Paczolay Pétert a Velencei Bizottságból". A napilapnak a forrás bizalomvesztéssel indokolta Paczolay Péter visszahívását.
Paczolay Péter annak idején, minderre reagálva, az MTI-nek azt mondta: addig nem kapott tájékoztatást arról, hogy a kormány újrajelöli-e őt a Velencei Bizottságba. A sajtó által emlegetett bizalomvesztésről azt mondta, számára az "nem értelmezhető". A Velencei Bizottságban ugyanis a tagoknak nincs módjuk nemzeti érdeket képviselni, hiszen az olyan ügyek vitájában, amelyekben a saját országuk érintett, nem is vesznek részt, ezért is hívják meg az adott ülésre az érintett kormány képviselőjét.
Paczolay Péter közölte azt is: a Velencei Bizottság munkájában - az akkori magyar tag, Herczegh Géza felkérésére - 1991 óta vesz részt. Póttagként 2001 óta, rendes tagként pedig 2005 óta tevékenykedik a bizottságban.
Hirado.hu
2013. október 6., vasárnap
Lista 2. - államosítás
pénznyerő gépek
http://hvg.hu/itthon/20121002_Demjan_ceget_segitve_tiltottak_be_Kadarek
dohányárudák
http://nol.hu/belfold/mszp__a_trafiktorveny_modositasa_leleplezi_a_trafikmutyit
termőföld
http://www.alon.hu/uj-foldtorveny-es-botranyos-jelenetek-parlamentben-angyan-jozsef-kilepett-fideszbol-reszletes
pártiratok
http://nol.hu/belfold/20120426-einstandolt_partiratok
kórházellátók
http://hvg.hu/itthon/20130211_Megszuntethetnek_28_korhazi_ceget
http://hvg.hu/gazdasag/20121017_Tarlos_maig_nem_szignalta_a_korhazak_alla
szövetkezeti hitelintézetek
http://tenytar.blog.hu/2013/08/29/takarekszovetkezetek_allamositasa_trafikmutyi_deluxe
http://www.origo.hu/gazdasag/20130626-az-allam-atveszi-a-hatalmat-a-takarekszovetkezetek-folott.html
E.ON gázüzletága
http://nol.hu/gazdasag/cimkek/%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1s
magánnyugdíj pénztárak
http://hvg.hu/gazdasag/20131003_Alig_maradt_az_allamositott_nyugdijpenzek
a Mol többségi tulajdonában lévő, stratégiai gáztárolócég
http://nol.hu/gazdasag/totalis_allamositas
a dunai vasmű megvásárlásának szándéka
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megszoritasok_jonnek_a_dunaferr-allamositas_miatt.562729.html
jogdíjak
http://index.hu/bloghu/hacsaknem/2013/10/05/jogdijmutyi_a_magyar_kultura_szegyene
patikák
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/10/03/kiknek_lesz_jo_a_patikak_allamositasa/
tankönyvterjesztés és kiadás
http://index.hu/belfold/2013/08/09/az_allam_belep_a_tankonyvpiacra/
iskolák
http://hvg.hu/velemeny/20130205_iskolaallamositas_Rado
Tigáz egyetemes gázszolgáltató kiszorítása a piacról
http://index.hu/gazdasag/2013/10/31/kuszobon_a_tigaz_allamositasa/
http://www.origo.hu/gazdasag/20150615-a-tigaz-is-kivonul-a-lakossagi-gazszolgaltatasbol.html
http://hvg.hu/itthon/20121002_Demjan_ceget_segitve_tiltottak_be_Kadarek
dohányárudák
http://nol.hu/belfold/mszp__a_trafiktorveny_modositasa_leleplezi_a_trafikmutyit
termőföld
http://www.alon.hu/uj-foldtorveny-es-botranyos-jelenetek-parlamentben-angyan-jozsef-kilepett-fideszbol-reszletes
pártiratok
http://nol.hu/belfold/20120426-einstandolt_partiratok
kórházellátók
http://hvg.hu/itthon/20130211_Megszuntethetnek_28_korhazi_ceget
http://hvg.hu/gazdasag/20121017_Tarlos_maig_nem_szignalta_a_korhazak_alla
szövetkezeti hitelintézetek
http://tenytar.blog.hu/2013/08/29/takarekszovetkezetek_allamositasa_trafikmutyi_deluxe
http://www.origo.hu/gazdasag/20130626-az-allam-atveszi-a-hatalmat-a-takarekszovetkezetek-folott.html
E.ON gázüzletága
http://nol.hu/gazdasag/cimkek/%C3%A1llamos%C3%ADt%C3%A1s
magánnyugdíj pénztárak
http://hvg.hu/gazdasag/20131003_Alig_maradt_az_allamositott_nyugdijpenzek
a Mol többségi tulajdonában lévő, stratégiai gáztárolócég
http://nol.hu/gazdasag/totalis_allamositas
a dunai vasmű megvásárlásának szándéka
http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/megszoritasok_jonnek_a_dunaferr-allamositas_miatt.562729.html
jogdíjak
http://index.hu/bloghu/hacsaknem/2013/10/05/jogdijmutyi_a_magyar_kultura_szegyene
patikák
http://index.hu/gazdasag/penzbeszel/2013/10/03/kiknek_lesz_jo_a_patikak_allamositasa/
tankönyvterjesztés és kiadás
http://index.hu/belfold/2013/08/09/az_allam_belep_a_tankonyvpiacra/
iskolák
http://hvg.hu/velemeny/20130205_iskolaallamositas_Rado
Tigáz egyetemes gázszolgáltató kiszorítása a piacról
http://index.hu/gazdasag/2013/10/31/kuszobon_a_tigaz_allamositasa/
http://www.origo.hu/gazdasag/20150615-a-tigaz-is-kivonul-a-lakossagi-gazszolgaltatasbol.html
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)