Figyelmeztetett, de átengedte az Alaptörvény 2.0-át az Ab

Szerző: MLF
Átment az Alkotmánybíróságon az alaptörvény sokat támadott és nemzetközi szinten is vitatott negyedik módosítása, amely az Ab hatáskörét is szűkítette. Ugyanakkor a testület felhívta arra a figyelmet, hogy most ugyan nem bírálhatta felül az alkotmányos rendelkezéseket, de később vissza fog térni az ellentmondások feloldására.

Nem fogadta el az alaptörvény legutolsó módosítására vonatkozó az ombudsmani kifogásokat az Alkotmánybíróság (Ab), így azt alkotmányosnak találta. Ugyanakkor a testület a kedden hozott és kiadott határozatában előre jelezte, az alkotmányba március végén bekerült új – korábban törvényi szinten épphogy az Ab által alkotmányellenesnek talált – rendelkezéseket újra fogja vizsgálni és értelmezni, ha ezek a jövőben visszakerülnek az alkotmánybírák elé.

Az alapvető jogok biztosa április 23-án – egy hónappal az alkotmánymódosítás hatálybalépése után – fordult az Ab-hoz arra hivatkozva, hogy a parlament súlyos eljárásjogi hibákat követett el, amikor a testület által korábban alkotmányellenesnek talált törvényeket beemelte az alaptörvénybe, majd külön leszögezte szintén az alkotmányban, hogy ezeket a módosításokat az Alkotmánybíróság nem vizsgálhatja felül.

Az Ab az ombudsmani észrevétel után háromszor tárgyalta az ügyet, a végleges határozatot négy alkotmánybíró vitatta, így Bragyova András, Kiss László, Lévay Miklós mellett a Fidesz által jelölt, és a kormánypárti többség által megválasztott Stumpf István is különvélekedett. (Stumpf alkotmánybíró tevékenységét nemrég Kövér László, a Fidesz választmányi elnöke, a parlament elnöke élesen támadta, és a Heti Válasznak adott márciusi interjújában "önhatalmú és parttalan jogászkodásnak" nevezte.)

"Közjogilag érvénytelen"

Az ombudsman két okból támadta az alaptörvény negyedik módosítását. Egyrészt azt állította, hogy több rendelkezésről a parlament nem folytatott plenáris vitát, így az esetleges ellenérveket a Fidesz és a KDNP által megszavazott módosítással szemben nem volt lehetőség megismerni még a törvényalkotási szakaszban. Több szövegrészletet ugyanis az alkotmányügyi bizottság nyújtott be a részletes vita után. Szabó Máté szerint a bizottság által benyújtott négy módosító indítvány közül kettő érdemben változtatott az alkotmány szövegén, ám ezekről nem folyt érdemi vita a plenáris ülésen. Azt az ombudsman is elismerte, hogy a képviselők nem sértették a Házszabályt, mégsem érvényesültek szerinte a demokratikus hatalomgyakorlás alkotmányi követelményei.

Ugyanakkor az alapvető jogok biztosa szerint az is problematikus – Szabó Máté szerint közjogilag érvénytelen –, hogy olyan rendelkezések kerültek be az alkotmányba, melyeket korábban az Ab épphogy ellentétesnek talált az alaptörvénnyel, így a márciusi módosítás következtében ellentmondásossá vált az egész alkotmány. Szabó szerint az Alkotmánybíróság korábban következetes volt abban, hogy magát az alkotmányt nem vizsgálta, de az új alaptörvény átmeneti rendelkezéseinek vizsgálatakor szerinte nyitott egy kiskaput, leszögezve, hogy az alkotmány-módosításoknak tartalmi kritériumoknak is meg kell felelniük, azaz nem okozhatnak belső ellentmondásokat. Így került be az ombudsman szerint például a kommunista bűnök elévülhetetlenségére vonatkozó rész vagy az egyházak elismerésére vonatkozó passzusok.

A negyedik alkotmánymódosítást az elmúlt fél évben számos kritika érte, az Európai Parlament erre felkért jelentéstevője szoros felügyelet alá vonná Magyarországot miatta, panaszkodott az elfogadása miatt a Velencei Bizottság, az Európai Bizottság. Az ügy legutóbb része lett a németországi választási kampánynak is, amikor a kancellár, Angela Merkel jelezte, Magyarországot az Európai Unión belül tartva kell rávenni arra, hogy az unió értékeit tiszteletben tartsa.

Puha intelem

Az Alkotmánybíróság kedden az ombudsman első észrevételét azzal utasította el, hogy az Országgyűlés házszabálya biztosított volna még lehetőségeket az ellenzéknek arra, hogy az alkotmányügyi bizottság javaslataival szemben kifejthessék érveiket. "Nem volt akadálya annak, hogy a részletes vita újbóli megnyitását kezdeményezzék, vagy a módosításokhoz zárószavazás előtti módosító javaslatot nyújtsanak be. Záróvitára épp azért nem került sor, mert ilyen indítvány nem érkezett" – olvasható az Ab kedden kiadott közleményében.

Az alapvető jogok biztosának második felvetését azzal utasította el, hogy az túl széles értelemben kezeli az eljárásjogi szabályokat, márpedig az Alkotmánybíróság korábban sem tett ilyen, így most sem vizsgálhatja tartalmi szempontból az alaptörvény szövegét – annak alakítására csakis az alkotmányozó, azaz a parlament mindenkori kétharmados többsége jogosult.

Az ombudsman ugyanis azt kifogásolta, hogy több olyan rendelkezés került az alkotmányba, melyeket korábban törvényi szinten akart szabályozni a parlament, de miután az Ab megsemmisítette azokat, a törvényhozók bepakolták az alaptörvénybe. Ugyanakkor az Országgyűlés külön leszögezte, hogy az alaptörvény módosításait nem vizsgálhatja a testület, hiszen hatályba lépésük után azok automatikusan az alkotmány részei lesznek. Többek között ilyen, korábban az AB által kifogásolt rendelkezések voltak, az egyházak elismerésének szabályai (a parlament és nem a független bíróság döntheti el, melyik szervezet számít egyháznak), a kampányidőszak reklámszabályai (kereskedelmi tévék és rádiók nem közölhetnek politikai hirdetéseket), vagy a hajléktalanok kitiltása a közterekről.

Az ombudsman szerint a parlament azzal is eljárásjogi hibát vétett, hogy figyelmen kívül hagyta az Alkotmánybíróság döntéseit, így a megsemmisített szövegeket beemelte az alkotmányba, és ezzel ellentmondásossá tette a szöveget, koherenciazavarokat okozott. Az észrevételt elutasító Ab ugyanakkor figyelmeztetett: a jövőben is tartja magát az új alaptörvény alapján hozott döntéseihez, így ha olyan törvények kerülnek eléje a jövőben, amelyek a negyedik alkotmánymódosítást bontják ki, akkor újra értelmezni fogja tartalmi szempontból az ombudsman által is támadott rendelkezéseket, és így fogja feloldani az alaptörvény esetleges ellentmondásait.

"Az értelmezéseknek ellentmondásmentes rendszert kell képezniük. Magyarország nemzetközi szerződéseiben vállalt, az uniós tagsággal együtt járó kötelezettségei, valamint a nemzetközi jog általánosan elismert szabályai, az azokban megjelenő alapvető elvek és értékek ugyanis olyan egységes rendszert képeznek, mely sem az alkotmányozás, sem a jogalkotás, sem pedig az Alkotmánybíróság általi alkotmányossági vizsgálat lefolytatásakor nem hagyhatók figyelmen kívül" – szögezte le a testület kedden.